Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-15 / 191. szám

A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA * Március óta a hevesi Petoß Tss-ben Az iroda udvarának árnyas fái alatt találkoztam vele. Ép­pen élénk vita folyt a sertés­nevelésről, a hízók beállításá­ról és elhelyezéséről. Az elnök csendes szavú embernek lát­szik, de ha vitáról és érvelés­ről van szó, ő sem hagyja ma­gát. Együtt járják a határt, a táblákat, a tanyákat. Az elnök — úgymond — jobb keze az egronómus. Igen, az agronómusról sze­retnék beszélni, ö volt az első földművesszövetkezeti mező- gazdasági szakember, aki már­cius hónapban a termelőszö­vetkezetbe ment dolgozni. Lengyel Józsefet a hevesi gazdák jól ismerik. Elég sokat találkoztak vele vagy az iro­dában, vagy pedig kinn, a szántóföldeken. Szerződésköté­sek, gépi szántások, stb, min­dig volt valami, mi közelebb vitte őt is a termelőkhöz. Megismerték munkáját, segíte­ni akarását és azt, hogyan tö­rekszik a nagyüzemi gazdálko­dás eredményeinek növelésére, így történt az, hogy ál'termelő­szövetkezet tagsága márciusi­ban kikérte a földművesszö­vetkezettől. Most itt ülünk szemtől szem­ben és a munkájáról beszélge­tünk az eltelt időkről, amióta v,hűtlen” lett a földműves-szö­vetkezethez. — Március 15. óta vagyok itt a Petőfi-ben — mondja —, s közben összébb rakja asztalán a mttnkaegységkönyveket, ki­mutatásokat — azóta munka­egységet is kapok. Most még igen sok a tennivaló és, hogy úgy mondjam, csak ketten va­gyunk az elnökkel. — Ebben az évben hány hold területen gazdálkodnak? — Hogy csak a főbb termé­nyeket említsem, volt 190 hold kalászos, 55 hold kapás, és mindezeken kívül még 23 hold szőlő is, amelynek nyári kapá­lása épp most folyik. — Az elcsépelt terményekből milyenek a termésátlagok? — Az idén elég jól fizetnek. Búzánál majdnem 14, őszi ár­pánál 16,5 körül, tavaszi árpá­nál 14 mázsa a tsz átlaga. Már a munkaegység természetbeni előlegeit is kiosztottuk a tag­ság között. Egyébként a 30 va­gon termés cséplését befejez­tük. Megyénkben egyre többen Ismerik meg a takarékszövet­kezetek jelentőségét a falu dolgozói közül. Ha a házépí­tők, vagy a lányukat férjhez adandó családtagok pénzszük­ségleteit vesszük figyelembe, el kell ismerni, hogy a működő takarékszövetkezeteknek fon­tos szerepe van a szükséges pénzösszegek összegyűjtésé­ben. Nézzük meg közelebbről a házépítők helyzetét. Ahhoz, hogy valaki házépí­téshez kezdjen, 50—60 000 fo­rintra van szükség még köz­ségi viszonylatban is. Ekkora összeg megszerzéséig hosszú idő telik el. Az sem vitás, &enki előtt, hogy ha a pénz a háznál van, könnyebben hoz­zá lehet nyúlni és előbb-utóbb nemhogy gyűlne, hanem egy­re fogy. Ezenkívül a betétbe elhelyezett összeg évenként még 5 százalékot kamatozik isi így pl. ha valaki 20 000 forintot helyez el betétbe, ez az összeg az év végére 1000 forinttal növekszik. Előfordulhat olyan helyzet is, hogy egy-egy gazdasági szerszámot, vagy éppen álla­tot kell kicserélni. Ehhez azonban nem mindig áll a gazdának rendelkezésére a Ezek után arról érdeklőd­tem, hogyan érzi magát „az új hivatalában”, mire ő egész röviden válaszol. — Nem bántam meg, hogy idejöttem. A munkám, igaz, egészen más, mint a földmű- vesszövétkezetben volt. Nem mondom, ott sok emberrel érintkeztem, de így a munkám is szétforgácsolódott. Itt már csak egy gazdaság irányítását kell kézben tartani. Igen, most már igazán köz­vetlenül a termelés irányítója lett. A munka megszervezése, a műtrágyák és növényvédő­szerek időbeni alkalmazása, a jó növényápolás megszervezé­se, mind-mind a jövedelem emelkedését segíti elő. A jövő­re terelődik a szó. Jövőre már ebben a tsz-ben is megválto­zik a helyzet. Heves szocialista község lett, a dolgozó parasz­tok termelőszövetkezetekben végzik a munkájukat. Csak ide, a Petőfi Tsz-be 637 tag lépett be. Ezzel együtt a tsz területe 2400 hold fölé emelke­dik. Növekszik a gazdaság, megnőnek a feladatok is. De vajon képes-e ellátni Lengyel elvtárs egyedül a megnöveke­dett feladatokat? — Jövőre már nem leszek egyedül. Ilyen nagy gazdaság­hoz legalább három ember szükséges és ez előreláthatólag meg is lesz. Most még én va­gyok a brigádvezető is, sőt a fogatosok munkacsapat-vezető­je is. A jövő évben azonban már teljesen lefoglal munka­köröm. Hogy csak egy példát említsek, a szőlőterület jövőre több mint 200 hold lesz. Nem sok ideje annak, hogy a tsz-ben dolgozik, de ezalatt az idő alatt is igyekezett meg­ismerni a munkaviszonyokat, az embereket és munkáját úgy elvégezni, hogy az a termelő­szövetkezet előrehaladását se­gítse elő. Ezekben a napokban újabb földművesszövetkezeti agronó- musok kerülnek át a termelő- szövetkezetekbe. Kezükbe ve­szik egy-egy megnövekedett gazdaság irányítását, és előse­gítik a szocialista nagyüzem egyre emelkedő termésered­ményeit. Szabó Lajos szükséges összeg. Pénzköl- csönre lenne szüksége. Ilyen­kor pedig honnan vehet leg­könnyebben kölcsönt, mint a takarékszövetkezetből. Mindezt összegezve tehát láthatjift, hogy a takarékszö­vetkezetbe tett pénz értéke növekszik. A falvak lakossága ezt már sok helyen meg is értette és él is a lehetőségek­kel. Elmondunk néhány pél­dát a takarékszövetkezetekről. Verpeléten 1957 óta műkö­dik a takarékszövetkezet. Ed­dig 420 részvényese van, a takarékbetét állománya már megközelíti az egymillió fo­rintot. Az év folyamán 170 kölcsönző között közel félmil­lió forint hitelt osztottak szét. Ugyancsak jó eredménnyel számolhatunk be a füzesabo­nyi takarékszövetkezetről. 455 tagja van, 316 dolgozó paraszt tartja pénzét rendszeresen a takarékban. A tagjai között ez évben is 327 000 forint köl­csönt folyósított. Abasáron 1958 óta működik a takarékszövetkezet. A taka­rékbetét-állomány jóval meg­haladja a 284 000 forintot. A tagok között 165 000 forint köl­csönt folyósítottak. A takarékszövetkezetek fej­lődése abban is megmutatko­zik, hogy ebben az évben öt községben alakult új takarék- szövetkezet. Domoszlón 155 betétese és 58 kölcsönzője van az új takarékszövetkezetnek. A betétállomány már most meghaladja a 270 000 forintot. Ebben az évben az 58 köl­csönző 163 000 forint kölcsön­ben részesült. A termelőszövetkezeti köz­ségekben is egyre többen ta­karékoskodnak. Kiskörén pél­dául 195 tagja van a takarék- szövetkezetnek, amelynek be­Megyéqk egyik legnagyobb földművesszövetkezete látja el áruval a község és a környező falvak lakosait Hevesen. A reg­gelenként megérkező autóbu­szok szinte ontják a vásárlókat a járási székhelyre. Néha még az üzletek zárva vannak, de a vásárlók már ott sorakoznak, hogy az elsők között válogat­hassanak a szebbnél szebb árukban. Az életszínvonal emelkedésé­vel egyre nőnek az igények is. Itt már megszűnt az a határ, ami eddig a falu és a város kö­zött fennállt. Ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az áruhá­zak, cukrászdák és vendéglők forgalma. Nagy gondot okoz az áruház vezetőjének az áruk választékos biztosítása. Néha bizony a 2,5 millió forint érté­kű árukészlet is kevésnek bizo­nyul. Néhány számadattal le­het bizonyítani azt a forgalmat, amit az elmúlt hónap folya­mán értek el. A nyári hónap ellenére is az áruház 1 004 000, a vasüzlet pedig 654 000 forint forgalmat bonyolított le. Igen érdekes megfigyelni, hogy me­lyek ma a legkeresettebb áru­féleségek. Ma még hiány mu­tatkozik a nylonárukból, kar­digánokból. ágy-garnitúrákból, sötét trorikál-szövetekből. Nem tudnak olyan mennyiséget ren­delni. ami egy-két napon belül el ne fogyna az üzletekből. A cipőáruk tekintetében a női szandálok, a tűsarkú cipők azok, amelyekből még ma sem tudják kielégíteni az igényeket. Van választék bőven, az igé­nyek azonban még ettől is töb­bet kívánnak. A földművesszö­vetkezeten belül működő bú­torüzlet forgalma is arról be­szél, hogy micsoda lépésekkel Az elmúlt héten értekezleten beszélték meg a járásban mű­ködő nőbizottságok munkáját a tsz-megszilárdítások terén. Ezen az értekezleten elmondot­ták azokat az eredményeket, amelyeket a nőbizottságok a nőtanácsokkal közösen értek el a mezőgazdaság átszervezésé­ben. Megtárgyalták továbbá a dolgozó nők helyzetét egy-egy munkaterület kialakításában. Sok szép eredményt értek el több helyen a vezetők, biz­ton támaszkodnak a nőbi­zottságokra, azonban néhány helyen az tapasztalható, hogy a nők vezetőszerepe nem áll azon a fokon, amit a Központi Bizottság előírt. Vezetőségi A kongresszusi munkaver­seny keretén belül igen szép eredményeket érnek el a ver­peléti földművesszövetkezet dolgozói. A földművesszövet­kezet első félévben 12 976 000 forint forgalmat bonyolított le. tétállománya meghaladja a 245 009 forintot. A betétállo­mányok egyre emelkednek a takarékszövetkezetekben. Mindezek á számok maguk helyett beszélnek. Láthatjuk, hogy a falvak lakói, dolgozói a takarékossággal és a rend­szeres beosztással egyre több pénzt takarítanak meg, hogy egy-egy nagyobb építkezést, beruházást még könnyebben tudjanak megvalósítani. Tamas A. haladnak előre a falvak. Né­met import hálószobák, csőgar­nitúrák, konyhabútorok hagy­ják el nap mint nap a bútor­üzletet. Heves ma már szocialista község a mezőgazdaság átszer­vezése megtörtént és a dolgozó parasztok áttértek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. A szocialista kereskedelmi for­mák is egyre nagyobb tért hó­dítanak a földművesszövetke­zetben. Két önkiszolgáló élel­miszerbolt működik már, ame­lyeknek feladata a lakosság élelmiszerrel való ellátása. A megnyitás óta mindkét bolt ezt a feladatát jól teljesíti, mi­vel az élelmiszer-ellátás bősé­ges. Az új kereskedelmi formák bevezetését még ebben az év­ben tovább bővítik. Szeptem­ber hónapban önkiszolgáló ci­pő- és konfekcióboltot létesí­tenek. hogy ezen keresztül is hozzájáruljanak a vevők gyor­sabb kiszolgálásához. Nemrégiben alakították át a vendéglőt és a cukrászdát. Ma, aki Hevesen jár, ízlésesen be­rendezett vendéglőben, válasz­tékos ételek között válogathat. A cukrászdában pedig a jó fe­ketén és fagylalton kívül min­denféle süteményt és tortát is megtalálhat a vendég. Mindezek összegezéseképpen elmondhatjuk, hogy a hevesi földművesszövetkezet' vezetői igyekeznek biztosítani a lakos­ság áruellátását. A mezőgazda­ság után fokozatosan áttérnek a szocialista kereskedelmi for­mákra. A megfelelő áruválasz­ték beszerzésével pedig hozzá­járulnak ahhoz a nagy átala­kuláshoz. amely ma Hevesen és a környező községekben végbemegy. I gyűlésekre nem mindig hívják meg a nőbizottságok vezetőit és ilyenkor az az eset állhat elő, hogy nem eléggé tájéko­zottak egyes munkák elvégzé­séről. Mindezek megszüntetésére tervbe vették a vezetőkkel va­ló szorosabb kapcsolat kialakí­tását. Ugyancsak tervbe vették a II. félév folyamán találkozók rendezését a régi és az új tsz- asszonyok között. Határozatot hoztak arról, hogy a nőbizott­sági tagok részére tájékoztató­kat, brosúrákat adnak a terme­lőszövetkezetek működéséről szóló rendeletekről, valamint a munkaegység kiszámításáról. A nőbizottsági tagok egyön­tetű véleménye az volt, hogy helyes ez a kezdeményezés, mivel így közelebb kerülnek egymáshoz a régi és az új tsz- asszonyok és megoldódnak olyan kérdések, amelyek- eset­leg ma még vitásak a nőbizott­ság egy-egy tagja előtt. Pné. Mezőgazdaságunk szerves- trágya-szükségletének kielé­gítése mindig nehézségekkel járt. A szocialista átszervezés­sel egy időben felmerül a ren­delkezésünkre álló kevés szer­vestrágya célszerűbb elosztá­sának kérdése is. A tagosítás során a nagy­üzemi táblák kialakításánál még inkább probléma, hogy a különböző trágyaerőben levő kisparcellákat hogyan alakít­suk át egyöntetű trágyaerőben levő nagy táblákká. A külön­böző körülmények ugyancsak nagyban befolyásolják a tábla termőerejének egyöntetűségét. Ilyenek pl. a talajviszonyok, az összetételek különbözősége, a felületek hullámossága, stb. A műtrágyák használata nem egyenlíti ki az eltérése­ket. A humuszhiány pótlására — a zöld trágyán kívül — csak a sz.ervestrágya áll rendelke­zésünkre. Napjainkban is so­kat foglalkoznak a minél több szervestrágya előállításával, de újabb lehetőségek ritkáb­ban fordulnak elő és költsé­gesek. A meglevő készleteink célszerűbb felhasználásával lehetne leginkább a termés­eredmények emelkedését biz­tosítani. A cél érdekében jó lenne főként az új tagosítású táblák feltérképezése táperö és talajminőség szempontjá­ból. Nem közömbös ugyanis, hogy a nagyüzemi táblákhoz hasonló minőségű,, egyöntetű, vagy egyenetlen termőerőben levő táblákon termelünk éve­kig. Különösen a kalászosok­nál és a takarmánynövények­nél mutatkozik nagy egyenet­lenség a különböző trágyaerő­ben levő talajokon. A szervestrágya elosztásá­nál fontos figyelembe venni azt. hegy a trágyaerőben levő talajok kevesebbet, a szegé­nyebb talajok pedig többet kapjanak az őszi vagy tavaszi trágyázáskor. Találkozunk olyan parcellákkal is, amelyek egyáltalán nem igényelnek szervestrágyát. Nagy hiba len­ne tehát, ha ilyen területeket Hevesen szombaton este a földművesszövetkezeti nőbi­zottság rendezésében vidám tarka-estet rendeznek. A ven­déglő sörkertjében megrende­zendő műsoros estre felkészült a földművesszövetkezet kultúr- csoportja is. —x— 23 földművesszövetkeze tét terjesztett fel a MÉSZÖV a „Kiváló földművesszövetke- zet”-i cím elnyerésére. Ezek a földművesszövetkezetek az el­ső félévi munkájuk alapján kiváló eredményeket értek e'1 a tervteljesítésben. —x— 35 mázsa citrom érkezett a megye földművesszövetkezeti boltjaiba. Az elosztás már megtörtént, és így augusztus 20-ra minden boltban vásárol­hatnak citromot a községek lakosai. —x— A recski földművesszövetke­zetben az I. félévi jó munka alapján 114 000 forintos meg­takarítást értek el. Ebben a trágyáznánk, mert túl buja lenne a növényzet. Ugyanak­kor pedig a másik parcellán hiány mutatkozna trágyából, A fő cél tehát az legyen, hogy a rendelkezésünkre álló kevés trágyamennyiség oda kerüljön, ahol arra legnagyobb szükség van, az egyenletes növényzet fejlődése érdekében. Természetesen a termelt nö­vények is meghatározzák a trágyázás rendjét. Amennyi­ben trágyaigényes növényedet akarunk termelni, úgy ezeknél is figyelembe kell venni a fentieket. Most van az ideje annak* hogy a tagosítások előtt ans összevonandó területeken a táblákról térdépet készítsenek; A gabonaneműek tarlója jól megmutatja a talaj trágyaere­jét. Más növényeknél is jól szemlélhető a trágyaerő. Az elkészített térkép szemléltetni tudná, hogyan lenne célszerű a szervestrágyázás végrehaj­tása a táblákon. Az új tagosításoknál egy mi­nőségű talajon csupán az egyes parcellák trágyaigényét kell megállapítani. A hullá­mos talajoknál már figyelem­be kell venni a mélyedésexet, amelyek humusz-dúsabbak. a domboldalakat, mint a lemo­sásnak kitett legszegényebbe­ket és a tetőket, mint köze­pes humusztartalmű területe­ket. A talaj összetétel szerint figyelembe kell még venni a tábláknál, hogy kötött, vagy homokos-e a talaj. Ezenkívül vannak még egyébb körülmé­nyek is, mint pl. mésztarta- lom, savanyúság, stb. Legna­gyobb figyelmet kell fordítani a térképek elkészítésénél a kisparcellákből adódó hullá­mos fekvésű és különböző ta­laj összetételű táblákra. Ha mindezeket most a táb­lák kialakításánál végrehajt­juk, akkor nagyban hozzájá­rulunk az újonnan kezdő ter­melőszövetkezetek termésátla­gainak emeléséhez. Fehér István Hatvan* földművesszövetkezetben az első félév folyamán nagyobb leltárhiány nem volt. ' -x_ Farmati László, a makiári földművesszövetkezet igazgató­sági tagja elsőként vitte be a búza és árpa vetőmagját a Rá­kóczi Termelőszövetkezetbe. Példáját követi a földműves­szövetkezet tagsága. —x— Jó együttműködés alakult ki a csányi földművesszövetke­zet és a községben működő termelőszövetkezet között. A termelőszövetkezet részére ebben az évben 170 mázsa pé­tisót, 60 mázsa kálisót és 200 mázsa szuperfoszfátot biztosí­tottak. Ezenkívül biztosították a szükséges melegágyi ablak­üvegeket és vetőmagvakat is. —x— Egyre emelkedik megyénk takarékszövetkezeteinek betét- állománya. A működő 16 ta­karékszövetkezet betétállomá­nya 1959. július 31-ig 3 350 000 forint. Ebben az évben 1446 tagnak folyósítottak kisebb- nagyobb kölcsönöket. A takarékosság néhány kérdéséről Gazdag áruválaszték a hevesi boltokban HílÖGAimÁGi A szerves trágya célszerűbb elosztása Tervek a hatvani járás nőbizottságainak életéből

Next

/
Thumbnails
Contents