Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-15 / 191. szám

4 NßPCJSiÄC) !959. augusztus 15., szombat Kedvező kép A HATVANI TANÁCS leg­utóbbi végrehajtó bizottsági ülésén megvitatták és értékel­ték' a városban folyó népmű­velési munkát. A beszámolót Szeghalmi István elvtárs. a város népművelési felügyelője terjesztette elő. A beszámoló megállapításai és az abban összefoglalt tények, adatok igen kedvező képet adnak a várős kulturális életéről, meg­mutatják, hogyan kezdenek valóraválni azok a művelődés- politikai irányelvek, amelye­ket a párt fogalmazott meg és adott ki, kulturális életünk fej­lődésének elősegítésére. A be­számoló alapján nézzük meg a különböző területeket. A színjátszás terén még az elmúlt esztendőben is érezhető volt bizonyos polgári „ráha­tás”. A színjátszó csoportok műsorában nem is ritkán meg­találhatók voltak a giccses, polgári kabarék és népszín­művek. Nem hiányoztak a „régi szép” operettek sem. oly­annyira, hogy Hatvant nyugod­tan lehetett volna az „operet­tek városának” nevezni. Ebben az időben élt és — sajnos — téri is hódított az a nézet, hogy a hatvaniak nem szeretik a komoly, prózai műveket. De hogyan is szerethették volna, amikor egy-két csoport meg Sem kísérelte, legalább is na­gyon elvétve próbálkozott pró­zai művek bemutatásával. Egyedül a városi kultúrotthon volt az a szerv, ahol az utolsó két esztendőben nem tűztek műsorra selejtes értékű mű­vet. A fordulat ezen a téren ez év elején történt, s ebben nagy szerepe volt a megyei tanács segítségének is. Az első szín­játszó csoport mindjárt az év elején prózai darabot tűzött műsorára — és nagy siker született. Ez a siker azt mu­tatta: nem igaz az a felfogás, hogy Hatvanban csak a köny- nyű műfaj megy, hanem nagy szeretettel fogadja a közönség Móricz Zsigmond, Csehov, Shaw műveit is> a színpadon. Ugyanez a színjátszó csoport egy vidám műsort is össze­állított, amelyben mai tárgyú, vidám, « ezzel együtt értékes számokat fogtak össze — ugyancsak nem kis sikerrel. EZ ÉV TAVASZÁN a városi kultúrotthonban Póta György művészeti előadó megszervez­te az „Ifjúsági Színpadot”. El­ső próbálkozásként Szigligeti: Liliomfi című vígjátékát tűz­ték műsorra. A fiatalos lelke­sedéssel előadott darab meg­nyerte a közönség tetszését. A fordulatot azonban leg­inkább az mutatta, hogy a színjátszó csoportok ez év ele­jén főként a Tanácsköztársa­ság napjait felidéző darabokat tűztek műsorukra. A csopor­tok ezekkel a darabokkal kü­lönböző ünnepeken léptek fel és részt vettek a Hámán Kató kulturális seregszemle rendez­vényein is. Igen kiváló telje­sítményt nyújtott a szövetke­zeti bizottság kul túrcsoport ja CsiZmarek: Bujócska és a MÁV fűtőházi KISZ-csoport Felkai: Játék című darabjával. A városban folyó ismeret- terjesztő munka is sok szép eredményt produkált. Az isme­retterjesztésnek egyrészt a vá­rosi kultúrotthon, másrészt pe­dig a TIT a gazdája Hatvan­ban. A városi kultúrotthon szülök akadémiája címen indí­tott előadássorozatot, amelynek témakörében a szocialista ne­velés, az egészségügyi felvilá­gosítás, az erkölcsi nevelés, a politikai ismeretterjesztés sze­repelt. Ugyancsak a városi kultúrotthonban szerveztek meg a Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából egy tíz előadásból álló sorozatot. Az előadásokban ismertették a Magyar Tanácsköztársaság je­lentőségét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatá­sát Magyarországon, a Tanács- köztársaság fegyveres harcait, stb. HATVAN KULTURÁLIS életének nagy eseménye volt az Irodalmi Színpad megala­kulása. Az Irodalmi Színpad kevés híján egy esztendővel ezelőtt alakult meg, — abban az időben, amikor a városban még a könnyű műfaj hangu­lata hódított. Az Irodalmi Színpad lelkes szervezőinek, Szívós József és Dr. Ripka Kálmán elvtársaknak sikerült megtörniük a kezdetben meg­mutatkozó közömbösséget az irodalmi estek iránt, s ma már ott tartunk hogy a hatvani Irodalmi Színpad — mind mű­sor, mind látogatottság tekin­tetében — az ország legjobb vidéki irodalmi színpadjai kö­zött van. A. színpad ebben az évben 16 előadást tartott, ame­lyeken összesen csaknem há­rom és félezren vettek részt. A városi kultúrotthonban a TIT szervezésében minden második héten szerdán rövid ismeretterjesztő előadással ösz- szekötött klubestet tartanak. Egy-egy klubesten általában 50—60-an vesznek részt. A klubélet igen jó és hasznos, — csupán az a probléma, hogy csak TIT-tágok Vehetnek részt benne. A nagyobb tömegek be­vonása a klubéletbe — ami na­gyon helyes volna — abba az akadályba ütközik, hogy a vá­rosi kultúrotthon nem rendel­kezik megfelelő klubfelszere­léssel. Itt elsősorban rádióra, lemezjátszóra, sakk-felszerelé­sekre és egyéb berendezésekre gondolunk. Mindezek beszerzé­sére legalább 25 000 forintra lenne szükség. Ezt az összeget azonban ' a kultúrotthon saját bevételéből nem tudja elvon­ni. Itt a tanács végrehajtó (bizottságának kellene segíteni. MINDEZ NÉHÁNY adalék Hatvan kulturális életéből. A kép valóban kedvező. —r. EtiR.1 VÖRÖS CSILLAG Bolond április EGRI BRÖDY Fények a föld alatt EGRI KERTMOZI Kenyér, szerelem, fantázia GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Játék a szerelemmel GYÖNGYÖSI PUSKIN Félkegyelmű GYÖNGYÖSI KERTMOZÍ A kapitány lánya HATVANI VÖRÖS CSILLAG Dulszka asszony erkölcse HATVANI KOSSUTH Főnyeremény HEVES Feleségem a sztár PÉTERVASARA Az utolsó felvonás FÜZESABONY Tengerészrevü hogy a leningrá-di szőrme- palotában 4 millió szőrmét ál­lítottak ki, köztük 750 ezer szürkemókust, tízezer ezüstró­kát. tízezer cobolyt. ...hogy a franciák 1958-ban 60 milliárd gyufaszájat hasz­náltak el. ...hogy az angol férfiak nem akarnak katonatisztek lenni. A sandhursti akadémián a lét­szám felére esett vissza. ...hogy Amerikában a Rey­nolds Metals Company alumí­nium-ötvözetből készít tenger­alattjárót, amely kibírja az 5000 méteres mélység nyomá­sát is. 1959. augusztus 15, szombat: 1945. Befejeződött Korea felsza­badítása a japán megszállás alól. 1869-ben elkészült a Szuezi-csa- torna. 1947 India függetlenségi ünnepe. 1769-ben született Napoleon Bo­naparte. & Névnap O Ne feledjük, vasárnap: Abraham IííüIf — AUGUSZTUS 20-ÁN mu­tatja be 500. előadását a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság gyöngyösi szervezetének szín­játszó csoportja. Ez alkalommal Sarkadi Imre: Szeptember cí­mű 3 felvonásos drámáját mu­tatják be. A bemutató díszelő­adáson Montvai Andor elvtárs mond ünnepi beszédet. — EZ IDEIG közel 60 ezer forint hasznot hozott a nosz- vaji Üj Élet Termelőszövet­kezet 13 holdas kertészete. Év végére 200—250 ezer forintos jövedelemre számít a kerté­szetből a szövetkezet tagsága. — A FÜZESABONYI Járási Tanács tegnap délelőtt tartott végrehajtó bizottsági ülést, amelyen az Állatforgalmi Vál­lalat képviselője beszámolt a járás területén folyó szerződés- kötések és felvásárlások állá­sáról. Napirendi pontként sze­repelt az 1959. évi költségvetési előirányzatok felhasználása is. — BEKÖLCE községben a nyár folyamán nagyobb ará­nyú útépítési munkát kezde­nek. Több százezer forintot fordítanak a község útjainak rendbehozatalára. — A FÜZESABONYI föld- művesszövetkezet árubemutató­val egybekötött vásárt rende­zett. A vásár 18-ig tart. Vasár­nap délután a járási kultúrház- ban műsoros divatbemutatót is tartanak. — BEFEJEZÉSHEZ köze­ledik a több százezer forint költséggel épülő híd Felné­meten. Csupán költségvetés­ből 250 ezer forintot fordí­tottak a híd felépítésére. A többi pénzt a községfejlesztési alapból biztosították. j tudomány és cr technika világából A radar nr időjelzés szolgálaltibaii A felhőtlen égen átvonuló vihart látni nem lehet, de a radarkészülék katódsugárcsö- vén keresztül fényképezhető. Kezdetben nem tudta senki, mit jelenthet? a ferde vonal a katódsugárcsövön. Szabad szemmel ugyanis egyáltalán nem lehetett semmit látni az égen. Csak a meteorológusok adataival való későbbi össze­hasonlítások oldották meg a rejtélyt: a ferde vonal vihar- .frent, hőmérsékleti és nedves­ség! küszöb a levegőben, amely a villamos tulajdonsá­gokat is megváltoztatja, s fal­ként visszaveri a radar elekt­romágneses hullámait. úgy­hogy a katódsugárcsövön meg­jelenik a radar „visszhang"- képe. Miután amerikai meteoroló­gusok felismerték, hogy a ra­dar segítségével megfigyelhető az égen végbemenő láthatat­lan jelenség, elkezdték azokat alaposan tanulmányozni. Ki­tűnt. hogy radarral valóban ..a jövőbe lehet látni", ha he­lyesen tudnak a kénekből ol­vasni: egy nagv fehér ív pél­dául, ha lentről felfelé irá­nyuló csavarvonallal jelenik meg a radarkészülékben, bő- légsüveget jelez, amelyet a légáramlás felfelé emel. Ez tulajdonképpen keletkezőben levő viharfelhő, de még ló ideg eltart, míg szemmel is látható lesz. Egy felhőből ki» nyúló harca, amely fokozato­san a 6-os szám, majd egy gyűrű alakját veszi fel. a tor­nádó keletkezését jelzi. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy radarra] pontosabban és gyorsabban lehet egy nagy te­rületre kiterjedő esőzés erejét lemérni. A szokásos csapadék­mérők ugyanis egyszerűért csak nagyobb, egymástól távol elhelyezett t'elfogó-edények. Az eső erejének gyorsabb és pontosabb • meghatározása alapián gyors és megbízható árvízveszély jelzést is lehet adni. így például két éve az oklahomai Coyle várost nagy árvíz fenyegette A radarké­szülékek ielezték a súlyos fel­hőszakadásokat követő árvi­zet, s a várost éjszaka kitele­pítették .és hajnalra már el volt árasztva. A lányodnak rosszabbak a fogaik, mint a fiúknak Egy angol fogorvosi szak­lapban dr. Mansbridge beszá­mol négyezer gyerekkel vég­zett vizsgálatainak eredmé­nyéről. Az 5—17 éves korú gyermekeknél a fogorvos ál­talában azt észlelte, hogy a lányoknak rosszabb a fogaza­ta, mint, a fiúké. Más orszá­gokban végzett fogorvosi vizs­gálatok hasonló eredményt mutatnak. Az a feltevés, hogy a lányok fokozott édességfo­gyasztása okozná rossz foga­zatukat, megdőlt. Éppen ellen­kezőleg, kiderült, hogy. kilenc­éves kortól felfelé a fiúk fo­gyasztanak több édességet, sőt a 15—18 éves serdülő ko­rú legények egyenesen dupla mennyiséget. Ügy látszik, ter­mészetes adottság, hogy a nők és / a leánygyermekek foganya- gá kevésbé ellenálló, mint a férfiaké. Országos helytörténeti konferencia Egerben 36. Uléssy kényszeredetten le­hajtja a fejét: — Hát igen, ismertem... De ez csak nem bűn? — Mondtam már, hogy ez önmagában még nem ... — Néha elvitt autózni... Nagyon szeretem a szép kocsi­kat, megbámulom őket az ut­cán, néha még vázlatot is ké­szítek róluk. — Tudjuk, hogy maga szé­pen rajzol. Láttuk azokon a vázlatokon, amelyeket a repü­lőterekről készített. A repülő­tereket is olyan érdeklődéssel rajzolgatla? — Engem nagyon érdekel a technika. Autó, repülőgép, ez a mindenem. — Nekünk nem . .. De rend­ben ... Az a lényeg, hogy ki­bökte végre, mégiscsak ismer­te Dallam ezredest. Hol ismer­kedtek meg? — A Móricz Zsigmond kör­téren, még egyetemistaykorom- ban ... — Mikor történt? — 1955 nyarán ... A nyomozótiszt alig észre­vehetően bólint. Helyben vá­gytunk, a fogoly vallani kezd. Ha apróságban is, de végre igazat mond. — És hogyan ismerkedtek meg? — Mondtam, hogy egyete­mista voltam még akkor, a Kertészeti Főiskolára jártam... A Főiskoláról igyekeztem a Móricz Zsigmond körtér felé... Nem tudom, hogy miért, de hátrapillantottam... Vagy két­száz méterrel magam mögött gyönyörű kocsit láttam... Las­san jött, talán csak öt—tízkilo­méteres sebességgel. Nagyon tetszett a kocsi, mindjárt tud­tam, hogy valamelyik követ­ségé, mivel sárga rendszám- táblája volt, DT jelzéssel. Sű­rűn tekingettem hátrafelé ... Arról ábrándoztam, hogy mi­lyen nagyszerű lenne, ha én ebben a csodálatos kocsiban egyszer, csak egyetlen egyszer utazhatnék. — És megtörtént a csoda?! — jegyzi meg közben mosolyogva a nyomozótiszt. Illéssy folytatja: — Amint a kocsi mellém ért, lestoppolt... A sofőr ki­hajolt a volán mellől. „Nem akar beszállni?” — kérdezte... Kiejtésén érződött, hogy nem magyar. Meglehetősen jól, de idegen ízzel beszélt magyarul. — És maga beszállt. — Beszálltam. — Mit gondolt, miért állt meg maga mellett a kocsi? Puszta emberbaráti segítség­ből? Hogy hazaszállítsa, mint ingyen taxi? — Akkor még nem gondol­tam semmire, csak arra, hogy elnyújtózhatom a kocsi ülésén. — Nem egészen értem magát. Hiszen látnia kellett, hogy aki a volán mellett ül, az nem kö­zönséges sofőr... Űrvezető, így volt? — így- A „sofőr” olyan ma­gabiztosságot, fölényességet su­gárzott magából, hogy rögtön sejtettem: nem egyszerű gép­kocsivezető ... — De mindenesetre beszállt a kocsijába ... — Beszálltam. Egy darabig kocsikáztam, azután elbúcsúz­tam, s kiszálltam. Az'autó tu­lajdonosa bemutatkozott, meg­mondta, hogy ő Dallam ezre­des. Aztán máskor is autóz­tunk együtt... Ennyi volt az egész! . — Hát ne siessük el ennyire a dolgot... Van időnk, eny- nyire nem kell rohanni... Más elmondani valói a nincs? — Nincs... — feleli Illéssy, s maga is érzi, hogy nagyon bizonytalanul cseng a hangja. — No, akkor majd én segí­tek — mondja a nyomozótiszt. — Teszek fel egy-két kisegítő kérdést, talán ettől lendület­be jön a me­móriája ... Az első alkalom­mal, tehát ak­kor, amikor a Móricz Zsig- mond körtérnél beszállt Dallam kocsijába, s egy darabig autó­zott, miről be­szélgettek? — Semmiről... Az időjárásról, erről-arról. Az­tán elváltunk. Kiszálltam a kocsiból. Ennyi volt az egész... — ön az előbb azt. vallotta,akármikor felhívhatja, ha hogy máskor is elvitte Dallam szüksége van valamire. Ezek A Magyar Történelmi Társu­lat, a Heves megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága augusztus 17—18-án országos helytörténeti konfe­renciát tart Egerben. Hétfőn. 17-én délelőtt ;a hely- történeti kutatás helyzetét és feladatait tárgyalják meg. Vi­taindító bevezetőt Székely György egyetemi tanár, a Ma­szerint a kocsiban mégsem csak az időjárásról beszélget­tek ... Szó volt ott másról is. Például arról, hogy kicsoda is maga tulajdonképpen ... Leg­alább Is így kellett, hogy le­gyen. Illéssy nem tehet mást, er­ről beszél: — Hát, Dallam kérdezgetett, hogy ki is vagyok én tulajdon­képpen ... — És maga elmondta ... — Elmondtam, hogy a Ker­tészeti Főiskolára járok ... Ez csak nem bűn? — Ez még nem. És mit mon­dott Dallam? — Megjegyezte, hogy akkor biztos nem dúskálok a pénz­ben. Hacsak nem vagyok vö­rös, mert akkor biztosan ma­gas ösztöndíjat kapok. — És? — „Dehát így biztos elnyom­ják az egyetemen.” — — Mire én elpanaszoltam, hogy éppen el akarják venni az ösztöndíjamat. Nehezen élek, tényleg nem dúskálok semmiben. Még csodálkoztam is, hogy milyen jó emberisme­rő az amerikai... A nyomozótiszt mosolyog: — Alighanem még most is túlbecsüli volt gazdája képes­ségeit. Pusztán arról van szó, hogy Dallam nem véletlenül vette be magát a kocsijába, tudta, hogy — enyhén szólva — nem a legnagyobb szeretettel viseltetik a népi demokratikus rendszer iránt. S tudta azt is, hogy vannak bajai a Főisko­lán ... Maga mindenesetre pa­naszkodott neki... gyár Történelmi Társulat főtit­kára mond. Délután 5' órától t meghívott Vendégek megtekin­tik a várost, majd másnap. 18- án 9 órakor a Magyar Törté­nelmi Társulat vidéki csJport- iainak zártkörű megbeszélésé­re kerül sor. . A vita és megbeszélések he­lye a megyei tanács nagy­tanácsterme. — Panaszkodtam. De ez csak nem bűn? — Ez még mindig nem. És mit mondott el? — Nem mondtam én, kérem, semmi különöset. Csak azt, hogy rosszul megy a sorom és ráadásul az apám sem tűd annyi pénzt küldeni, ameriy- nyire szükségem lenne... — Miért? Mi az ön édes­apja? — Földműves, kérem. Mindig az volt, ma is az ... — Földművé^. .. Nagyon tág meghatározásokat használ... Ha ön az egyetemen vizsgá­zott, s a mákvirágról kérdez­gették, aligha elégedtek meg olyan felelettel, hogy a mák­virág az egy virág cs kész. Földműves. Jó, de milyen? Hány holdjuk volt? — Én nem is tpdom kérem pontosan. Az anyám már évek­kel ezelőtt elvált az édesapám-, tói. és sem ő. sem én nem tar-r tunk vele semmiféle kapcsola­tot... — Mondtam az elején, hagy a származására még visszaté­rünk. Most beszéljünk erről... ön tehát azt állítja, hogy az apjával megszakítóit minden kapcsolatot? — Igen... — És miért volt erre szük­ség? — Családi okokból. — Helyes, az önök családi élete nem tartozik ide. ezt a dojgot ne vizsgáljuk egyelőre mélyebben Nem köteles itt ön a család belső ügyeit kitere­getni, ez egyáltalán nem tarto­zik a nyomozáshoz, a kihallga­táshoz. Csakhogy ön határozot­tan állítja, hogy megszakított az édesapjával minden kapcso­latot. (Folytatjuk) autózni. Akkor is véletlenül találkoztak? — Nem, azt esetenként meg­beszéltük. — Na látja. Akkor ezek sze­rint, amikor kiszállt a kocsi­ból, megállapodtak valamiben. Így volt? — így. Dallam ideadta a te­lefonszámát és ,a címét. S azt mondta, hogy hívjam csak fel nyugodtan, ha szükségem van valamire ... — Csakhogy ismeretlen em­bereknek, olyanoknak, akikről semmit nem tud az ember, nem adja meg a nevét, címét, telefonszámát, s nem állapo­dik meg vele abban, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents