Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-14 / 190. szám

NÉPÚJSÁG 1959. augusztus 14.. pénteÉ Szó rá kell tennünk Az egri Honvéd—Qy. Vasutaa- mérkőzésen percek alatt 2:0-ás ve­zetésre tett szert az egri csapat, utána azonban támadásba lendül­tek a jobban adogató, nagy efőbe- ciobással harcoló gyöngyösiek. És ekkor a gyöngyösi balfedezet — teljesen érthetetlenül — megütötte ellenfelét és a kiállítás sorsára ju­tott. A 10 főre olvadt vendégcsapat nem adta fel a küzdelmet, sikerült szépítenie, sőt, úgy látszott, hogy ki is tud egyenlíteni. Az utolsó 10 percben azonban nem bírták már erővel az egyen­lőtlen harcot, s teljesen összerop­pantak. A Honvéd könnyedén rugdosta újabb góljait. És ez a kritikus 10 perc jórészt a meggondolatlan gyöngyösi bal­fedezet lelkén szárad.., Sok ember megfordul Egerben, knáltképp nyáron. És sokan meg­nézik az MH3 motoros túraköré­nek Széchenyi utcai faliújságját, amelyen pillanatnyilag a kör vidé­ki túráiról számolnak be a szép fényképfelvételek. Igenám, de az egyik fölött ilyen felirat „borzasztja” el az érdeklő­dőket: „képek az akteleki túrá­ról...,f Ejnye, ejnye! Hazánk legneveze­tesebb cseppkőbarlangjának illene tudni a nevét... —O— Az Egri SC-Szolnoki Dózsa vízi­labda-mérkőzés bírája megengedte a kemény játékot. Természetesen mi is egyetértünk azzal, hogy egy mérkőzést nem szükséges ,,szét- fütyülni,f, de - bocsásson meg a világ - a kemény játéknak is van­nak határai. Es ezt a határt a szolnoki Hasz­nos 11. nem egyszer túllépte. Ezer ember látta például — csak a já­tékvezető nem hogy a szolno­kiak 4. gólja előtt Hasznos 11. be­lerúgott Pócsikba, majd két kézzel ellökte az egri fiút, s úgy lőtt a hálóba. Egyébként itt kell megemlíte­nünk a szolnokiak fényképészét, aki példátlan arcátlansággal visel­kedett a közönséggel szemben. Szerencséjére sikerült egérutat nyernie, mielőtt még elérték vol­Az Egerben megrendezett Orvos- ígészségügyi Dolgozók Szakszerve- ;etének országos teniszbajnoksága néltó keretek, méltó külsők között ajlott le. Azt viszont nem értjük: honnan íz ördögből szedték elő az idejét núlta, régi címeres zászlókat? —O— Egri sportberkekben nem egy­ezer szóvá tették az utóbbi időben, tőgy úszóinktól többet vártak az dén. Amikor ezt Válent Gyulával, i kiváló edzővel közöltük, moso- yogva csak ennyit mondott: „Vár­uk meg a végét. Az én verseny­lóim augusztusra vannak ,időzít­ve’, akkor érik el legjobb formá­jukat.” £s Válent Gyulának igaza lett. A magyar ifjúsági bajnokságon ra­gyogó időket úsztak az egri gye­rekek. Frank Mari például már az előfutamok során 1:06-os pompás egyéni csúcsot ért el, a váltóban pedig 1:05,6-ot úszott! Bodnár Andris is úgy otthagyta 400 gyorson a cardiffi” Hor- nyánszkit, mint az a bizonyos Szent Pál az oláhokat. S végered­ményben három bajnokság meg­nyerésével, ő volt a kétnapos via­dal hőse. De nemcsak ők ketten, hanem a többiek is nagymértékben hozzájárultak a bajnokság óriási egri fölényéhez. —O— A Népsport vasárnapi „Üton- útfélen” című rovata erősen kifo­gásolja, hogy egyes megyékben, —- így Hevesben is — labdarugó baj­noki rendszer-ellenes, úgynevezett kiemelt járási bajnokságot kísérel­nek meg létrehozni. A cikkíró —■ aki a budapesti elefántcsonttorony­ból nyilván nem ismeri a vidék labdarúgó-problémáit — megemlíti, hogy ez (mármint a kiemelt járási bajnokság), semmiképpen sem szolgálja az egyes megyék labda­rúgó-sportjának fejlődését. Mit mondhatunk mi, vidékiek erre? Azt, hogy csakis a kiemelt bajnokság szolgálja a labdarúgás fejlődését, mert a megyei I. osz­tály és a járások között óriási, színvonalbeli különbség van, amit szükségszerű áthidalni... A recski labdarúgó-pálya 'ma már nem mindenben felei meg a követelményeknek. Keskeny, elég­gé roesztalajú, a vendégcsapatok nem szívesen játszanak ott bajno­ki mérkőzést. A recskiek úgy vélik: nagyon rá­férne már egy kis átalakítás, egy kis tatarozás erre a pályára, már csak a fejlődés érdekében is... Két véglet. Ez volt a szombat­vasárnapi vízilabda-mérkőzések túráinak működése. Gáti alig hasz­nálta a sípját és szinte egykedvű­en szemlélte a vízben folyó „csa­ta jelenteket’4, Schlenker pedig megállás nélkül fütyörészett. Nem lehethe a játékvezetést va­lahogy közös nevezőre hozni? És még egy: mikor látunk már vidéki játékvezetőket működni OB I-es mérkőzéseken? Az Egri SC labdarúgó-csapata vasárnap hat tarta' •'■kkal utazott el Püspökladányba, bajnoki mérkőzé­sére. A csapat szerepléséhez semmi jót nem fűztek itthon Egerben, és sokan egy tisztességes vereségben is kiegyeztek volna. Nem így a csapat, amely bebizo­nyította. hogy a nagyobb tudást határtalan lelkesedéssel is lehet pótolni, és értékes pontot szerzett idegenben. —O— Ritka dolog történt az Egri Spartacus—Bükkszenterzsébet me­gyei labdarúgó-mérkőzésen. Az egriek kitűnő csatára, Szabó — írd és mond — hat ízben talált be a bükkszenterzsébetlek hálójába ! ! Hát még ha a több óriási helyzetet is kihasználta volna •. • (-dy) Jó sport, szép küzdelmek Mint ismerete*, Egerben rendezték meg az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének teniszbajnokságát. A háromnapos viadal jó sportot hozott, a nézők szép küzdelmeknek lehettek tanúi. Képünk a női egyes elődöntőjéről készült. Egy és más természetjáró sportunkról CSEHSZLOVÁKIÁBAN nemrég ünnepelték a szervezett turisztika 70. évfordulóját. Tudni kell, hogy a természetjá­rás szinte vele született minden cseh és szlovák emberrel, s az or­szágutakon, erdőkben, hegyeken, tavak és folyók mellett mind na­gyobb számban robognak a turis­tákat szállító autóbuszok, autók, motorkerékpárok és kerékpárok. Bármilyen rohamosan hódit Is azonban a technika, a turisták jó része mégis hű maradt a gyalog­láshoz, mert ahol minden más köz­lekedési eszköz felmondja a szol­gálatot, ott még mindig tovább hatol a szögesbakancs. Évről évre szélesedik a turista- és menedékházak hálózata. A leg­szebb vidékeken sátortáborokat és turista-központokat szerveznek. A szervezett turisták száma az Idén elérte a 70 ezret, de még en­nél Is jóval többen vannak, akik szervezetlenül Járják a természe­Ennyl bevezetés után felvetődik a kérdés: ml a helyzet nálunk? Ml a helyzet Heves, megyében, ahol minden adottság megvan a természetjárás fejlesztésére, hiszen itt emelkedik két nagyszerű hegy­ségünk, a Mátra és a Bükk, mely vadregényes hegyhátaival, szelíd lankáival, gyönyörű erdőivel és mezőivel szinte hívja, csalogatja természet kedvelőit. Sajnos, e kedvező körülmények ellenére sem kielégítő megyénk természetjárásának helyzete, mint ahogyan a megyei TST-nek ez év elején tartott felülvizsgálata is megállapította. A NEM KIELÉGÍTŐ fejlődésnek a megyei természetjáró szövetség tusira, Bohus István• sporttárs sze­riül számos oka van. Nem árt, ha ezek közül megismerkedünk egy párral. Egerben és Gyöngyösön vajmi kevés a hivátalosan igazolt ver­senyzők száma, e két városban mindössze 185 felnőtt és 30 Ifjúsá­gi természetjáró van nyilván­tartva. Pedig Eger a Bükk, Gyöngyös pedig a Mátra ..fővárosa”. A szövetség hiába biztosított 50 százalékos utazási és 50 százalékos szállásdíj-kedvezményt - ezt csak igen kevesen veszik Igénybe. A rövid mátrai és bükki vasútvona­lakon ugyanis alig jelent valami megtakarítást a vasúti kedvez­mény. a turistaházakban pedig a túlzsúfoltság miatt csak ritkán le­het hálóhelyhez, jutni, különösen a főszezonban. A legnagyobb baj azonban végső soron az, hogy a megye sportkö­rei idegenkednek a természetjáró szakosztályok létrehozásától, úgy tartják: ez a szakosztály nem hoz anyagiakat a konyhára, sőt kiadá­sokkal jár: A szükséges pénzt a többi szakosztályoktól kell „el­venni”. Tehát egyszerűen harmadrangú sportágként kezelik a természet- járást. Persze, ebben egyáltalán nincs Igazuk. Es abban sem, hogy a ter­mészetjárás jelentős kiadásokkal jár, hiszen csak a versenyeken való részvétel kerül költségekbe. S ha meggondoljuk, hogy a hivata­los bajnokság Is mindössze három fordulóból áll, - nem lehetnek ké­telyeink e sportág reális működ­tetése felől. HÁTRÁNYOSÁN befolyásolja á fejlődést az Is, hogy az utóbbi években a szakvezetők képzése háttérbe szorult, valamint az, hogy a régi természetbarát vezetők és tagok ma csak nagyon kis szám- 'ban vesznek részt a szervezésben. Természetesen a szövetség min­dent elkövet, hogy e hibákon Ja­vítson. A sportág tömegesítését célozzák például a hétvégi, munkaszüneti napi szervezett túrák. A részve­vők egy része túra közben rájön, hogy szebb sport nem Is létezik a természetjárásnál! Rájön a közösségi élet ízére, örül a természeti akadályok leküz­désének, megismerkedik hazánk természeti szépségeivel, növény- és állatvilágával, állóképesebb, ed­zettebb, találékonyabb, kitartóbb lesz, megtanul tájékozódni a tere­pen, térképet olvasni, sütni, főzni. A természetjárásnak Heves me­gyében hagyományai vannak. A dicsőséges Tanácsköztársaság Ide­jén Kolacskovszky elvtársék sorra felszabadították a főúri önkényből lezárt túrautakat, s amikor a Ta­nácsköztársaság bukása után újból tiltó táblák zárták el a természet- barátok elől a Bükk és a Mátra legszebb útvonalait, — minden aka­dályt leküzdve, megtalálták a mód­ját a szabadban való tartózkodás­nak. Munka után saját erejükből tu­ristaházakat építettek, mely házak a munkásmozgalom fellegváraivá váltak. A hatás azonban kölcsönös volt, mert az akkori munkásmoz­galmi vezetők rendszeresen részt vettek a természetjáró munkában. A megyei természetjáró szövet­ség a feledhetetlen emlékű Ko­lacskovszky Lajos Iránti tisztelet­ből még ebben az évben megren­dezi a „Kolacskovszky emlék- túrát”. A szövetség új szakosztályokat szeretne létrehozni, g ehhez az üzemek, a sportkörök támogatását kért. BOHUS ELVTÁRSÉK most az Egri Lakatosárugyárban, Pétervá- sárán, Egercsehiben. Hatvanban, a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyártó U. V.-nél és az Egri Finommecha­nikánál folytatják a szervezést, s ml biztosra vesszük, hogy ez a szervezés sikeres lesz. Somody József Sportlevelesőink írják Ilyenkor, szombat délután, a gyöngyösi sporttelep csendes. Csak két atléta-lány edz szorgalmasan. Az egyik, egy szőkehajú kislány, gerelyt dobál, a másik távolba ug­rik sokszor egymás után. A gerelyhajító Halmóczkt Ilona, a távolugró pedig Dienes Katalin. Mindketten a Gyöngyösi Vasutas atlétái és a Gyöngyösi Vak Boty- tyán Gimnázium tanulói. Mindennap szorgalmasan edze­nek, s ebből arra lehet következ­tetni, hogy az eredmény nem ma­rad majd el. Dienes már az országos vidéki bajnokságon ínásodlk helyezést ért el, Halmóczki pedig - aki egyéb­ként még csak I. osztályos tanuló - már középiskolás megyei baj­nokságot nyert. Az országos ver­senyen balszerencse miatt nem Ju­tott a döntőbe. A két kislánynak komoly tervei vannak. Dlenes Kati I. osztályú szintet akar ugrani, Halmóczki pe­dig Treiberné Bognár Lili régen felállított megyei csúcsát szeretné megdönteni. Az edzéseken Dienes állandóan 5 méter fölött ugrik, Halmóczki pedig ostromolja a 30 métert. Nagy előny, hogy a kis Halmóczki még jövőre Is serdülőkorú versenyző lesz. Végül nem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy a két kislány ed­zéseit Kömlei Károly, a gyöngyö­siek kiváló atléta-edzője Irányítja, s ez Is egyik biztosítéka a siker­nek. Ml, gyöngyösiek, várjuk a hirt, hogy Kati mikor ugorja meg az t. osztályú szintet es hogy Ili mi­kor dönti meg a serdülő-csúcsot... SZALAI GÉZA, Gyöngyös. Aranypart — Ghana Szerte a nagy világban egyre több ország rázza le az igát és független államot alapít. A brit gyarmatok közül is kivált Aranypart és megalapította az új államot, aminek a neve Ghana lett. Az új állammal na­gyobbodott a független államok száma az afrikai kontinensen, de általánosságban az egész vi­lágon. « A Ghana név nem új. tgy nevezték a régi királyságot, amit ezer évvel ezelőtt valame­lyik fehérbőrű afrikai törzs ala­pított. Az első európaiak, akik elő­ször partra léptek ezen az af­rikai földrészen, a portugálok voltak, 1471-ben. ök adták az országnak a mostanáig viselt nevet, az Aranypartot, mert itt volt a legnagyobb az arannyal való kereskedelem. Amikor Hollandia és Anglia tengeri nagyhatalom lett, elhó­dított a portugáloktól több gyarmatot, így az Aranypartot is. ök már változtattak a ke­reskedelmi tárgyakon, mert arany helyett néger rabszolgák­kal kezdtek kereskedem. 1871-ben a hollandok átadták a hatalmat az angoloknak, akik kiterjesztették gyarmataik ha­tárát egészen az Aranypartig. Érdekes képet mutat a benn­szülöttek harca a szabadságért és függetlenségért az utolsó tíz év alatt. Amikor az elnyomás alatt levő nép követelni kezdte szabadságát, Angliának változ­tatni kellett uralkodói rendsze­rén ezen a földrészen. Az 1950. évben kikiáltott al­kotmány állal Aranypart bő po­litikai jogokat kapott. Az 1954. évi választásokon a Népi Páti a 110 képviselői létszámból 70 mandátumot kapott. A történ­tek után Brit Togo és Arany­part népe egyesült és egy álla­mot alapított. Ghana területe 237 873 négy­zetkilométer. Ezen a területen körülbelül 4 és félmillió ember él. A lakosság csaknem mind néger, fehérbőrű csak 6000. A legnagyobb törzsek: Asanti, Dagombi. Eve és Fanti. Az Asantikat már régen ismerik, mint bátor harcosokat. A Da­gombi- és Goja-törzsek ma is hasonlóan élnek mint őseik, több évszázaddal ezelőtt. Kuny­hókban laknak, amiket sárból építenek. A kunyhók között nagy előszeretettel termelik az alacsony növésű majomkenyér- fát. Fővárosa Akra, 150 000 lako­sa van. A kikötője sekély vizű, úgyhogy a tengeri hajók csak a mély vízben horgonyoznak. A rakományt a bennszülöttek csónakokkal szállítják a partra. Az ország mezőgazdaságilag igen gazdag. Főtermékei * kakaó, amiből évente 200 000— 250 000 tonna terem és ebből • háromnegyed rész kivitelre ke­rül. A bennszülöttek főleg mező­gazdasággal foglalkoznak. A bányákban és az iparban mint­egy 300 000 ember dolgozik. Je­lentékeny az aranytermelés, gyémánt, mágnes (második a világon) és a bauxit. Az új államnak a legfonto­sabb feladata a nép művelése. Ebben a munkában azonban nagyon sok a nehézség. Az or­szág szét van osztva több nyelvi földrészre. Az angol nyelvet ke­vés ember ismeri. Az újjáépí­tett rádióállomásnak például egy hasonló előadást öt nyelven kell szétsugároznia. így fúr. ewe. ga. fanti és angol nyelven. A legnagyobb része a siker­nek az asszonyok szerenétől függ az új államban. Érdekes például, hogy Ghánában az asszonyok a legtehetségesebb kereskedők. (Eszperantó nyelvű földraj­zi újságból fordította: ZAKAR JÁNOS) Eltűnnek a Cadillacok Kávégondok Brazíliában Rio de Janeiro utcái egy- csapásra megváltoztak. A vá­rost eddig nemcsak a leg­szebb kilátás, meg a szép nők jellemezték, hanem a legfény­űzőbb gépkocsik is. S egy­szerre. szinte egyik napról a másikra, ezeket a nagy autó­kat kis DKW-k, Volkswagen­ek és Willisek váltották fel. Már június derekán vagyunk, s Rióban az ember az ujján megszámolhatja a legújabb 1959-es típusú Chevroleteket, amelyek különben még na­gyobbak. még gyorsabbak és — még drágábbak, mint a ta­valyiak. Ma már ritkaság- számba mennek a Cadillac-ok is. Ezeket még nem is olyan régen Brazillacok-nak nevez­ték, utalásul a gazdag brazi­loknak arra a mániájára, hogy a legdrágább amerikai kocsi­kat vásárolták. A „gépkocsifordulat” három évvel ezelőtt kezdődött. Elő­ször betiltották a háromezer dollárnál drágább autók beho­zatalát, utána pedig Brazília elkészítette nemzeti gépkocsi- ipari tervét. Az autóipar tavalyelőtt meg is kezdte működését. 1957-ben 29 000 autót, 1958-ban 61 000-et — az Idén 110 ezret jövőre pe­dig 170 ezret készítenek. A kormány nagy engedmé­nyeket adott a külföldi tár­saságoknak gépkocsigyárak emelésére Brazíliában, úgy hogy már nagyban gyártják a DKW-ket, Volkswagen-eket, NSU-kat, Williseket stb.' Bra­zília lassanként önállósítja ma­gát, úgyhogy a tervek sze­rint 1961-ben rtiár az alkat­részek 95 százalékát önállóan készíti. Az ipar tehát nagy léptek­kel halad, a braziloknak mégis nagy gondjuk van: a kávé. Hamarosan megkezdődik az aratás, s még azt sem tudják, hová^ tegyék a tavalyi kávéter­mést, tengerbe öntsék-e, mint szokásosan, vagy mozdonyt fűtsenek vele. A kilátás pedig NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja, Mb., felelős szerkesztő: Papp János. Kiadja; Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth József. Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz u. 3. Telefon: 56-74. 56-78. Postaliók: 23. v Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zsllinszky u. 1. Telefon: 24-44. Postafiők: 23: Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger: Felelős vezető: Mandula Ernő. Eger. Bródy Sándor ü. 4. Terjeszti a Magyar Posta, Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 11 Ft, nem valami kecsegtető. A vi­lágon jelenleg harmincmillió zsák kávé áll raktáron. Az idén ez a szám 52 millió újjal gyarap­szik, viszont az évi fogyasz­tás alig több 40 millió zsák­nál. íme egy példa a kapi­talista termelés anarchiájára. Felvetődik a kérdés: mit csináljanak vele. Gondoltak arra is, hogy csökkentik az árát s letörik az afrikai és ázsiai konkurrenciát. Ezt az indítványt mindjárt el is ve­tették, mert mint mondják: „nem a termelés túl nagy, hanem, a fogyasztás túl kicsi.” Tehát új kávéivókat kell sze­rezni. A pánamerikai kávé­iroda csak az USA-ban éven­te másfélmillió dollárt költ propagandára. (Meg kell em­lítenünk, hogy nem nagy si­kerrel.) Dehát akkor hol adják el? Mindjárt Itt a válasz: „az oroszokat kell rászoktatni a kávéívásta!” Ezért az eszmé­ért különösen Chatobrien, volt befolyásos szenátor, a mai Brazília egyik legnagyobb üz­letembere harcol. Tervét azonban sokan el­lenzik. A hidegháború kezde­tén az akkori konzervatív kor­mány megszakította diplomá­ciai kapcsolatait a Szovjet­unióval, s újbóli felvételük most nagy nehézségekkel jár­na. Rio de Janeiro püspöke a napokban is kiátkozta azokat, akik áruforgalmat akarnak lé­tesíteni Kelettel. A politikai rendőrség főnöke ezenkívül ki­jelentette, hogy a kereskede­lem „ajtót nyitna a romboló tevékenységnek”. Chatobrien, a sajtókirály és a nagy kávéter­melők, meg á kereskedők erre azt válaszolták, hogy az „ideo­lógiát el kell választani a ke­reskedelemtől, hiszen az an­golok és az amerikaiak is ke­Apróhirdetósek ELHELYEZKEDNE vendéglátó­ipart, vagy húsipari vállalathoz többéves gyakorlattal rendelkező nő. Cím: Magyar Hirdetőben, Gyöngyös. 230 KÖBCENTIS Csepel motor- kerékpár új állapotban eladó, 18 ezer km-et futott. Eger, Almagyar u. tS. délután 5-től. SZŐLŐTERMELŐ szakcsopor­tok, tsz-elc, boraik, termékeik nagybani eladását Borsod megyé­ben alkalmazottként vállalom! Körösi. Miskolc. Széchenyi u. 56. KONYHAI gyakorlattal is ren­delkező perfekt cukrász áthelye­zéssel a Mátra vidékén munkát vállalna. Leveleket: Magyar Hir­dető, Gyöngyös. FŐVÁROSI Tanács Gyermekott­hona, Mönosbél, azonnali belépés­sel okleveles óvónőt keres. Ellátás, lakás biztosítva. reskednek az oroszokkal, te­hát a legnagyobb butaság len­ne lemondani egy' ilyen nagy piacról.” Chatobrien és társai valószínűleg győzelmet Is arat­nának ebben a vitában, de félő, hogy az amerikaiak le­mondanának a brazil kávéról, ha a szovjetek is ugyanazt isz­nak. Az USA ugyanis még mindig a brazil kávé legna­gyobb vásárlója, Brazília itt valósítja meg devizájának 60— 70 százalékát. A brazil küldöttség tehát még mindig nem indult el Moszkvába. Időközben azon­ban váratlanul megjelent a Mi­hail Lomonoszov szovjet hajó, amely a geofizikai évben Ku­tatási célokkal a Déli-sark fe­lé indult, de a brazil partok közelében géphiba folytan nem folytathatta útját. A kikötői hatóságok ereiben elhűlt a vér, amikor szovjet hajót láttak Rio partjai közelében, e min­denesetre megtiltották neki a kikötést. A Rendőrség és a kül- ügyminísztérfum nem tudta mit csináljon, adjon-e a szov­jeteknek vizet és javíttassa-e meg az elromlott gépeket? Egy napon át mást sem tettek, csak egymásra hárítgatták a felelősséget, végül Kubitschek elnök a következő szövegű cé­dulát küldte a külügyminisz­tériumnak: „Senkitől sem lehet megvonni azt a jogot, hogy lássa a világ egyik legszebb városát”. A brazil újságírók erre azonnal a hajóra rohantak, az utasok pedig fényképező­gépekkel felszerelve, a város­nak vették az irányt. A szovjet expedíció kaland­ja alkalmat adott arra, hogy a szovjetek meggyőződjenek a brazil vendégszeretetről. Per­sze ez nem azt jelenti, hogy a diplomáciai kapcsolatok es az árucsereforgalom megvaló­sítása csak egy kicsit is ’*öze- lebbinek látszik. A brazil új­ságírók hangsúlyozták, hogy a hajón kaviár mellett csak vod­kával és teával vendégelték meg őket, a kávé elmaradt. Egy csere azért mégis történt: a Lomonoszov utasai egy rend­kívül ritka hajparazita példá­nyát ajándékozták kollégáik­nak, helyébe pedig égj kis kolibri-gyűjteményt kaptak. Érettségizett fiúkat gyöngyösi, hatvani, sal­gótarjáni és balassa­gyarmati telepeinkre GYAKORNOKNAK AZONNAL FELVESZÜNK. Jelentkezés fenti telepein­ken, vagy a vállalat köz­pontjában: Eger-Salgó­tarjáni Tüzép Vállalat, Eger, Lenin út 67.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents