Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-15 / 191. szám

VILA ti PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szabad Korea — szabad mii vészei AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI IANÄCS NAPILAPJA X. évfolyam, 191. szám ARA: 50 FILLÉR 1959. augusztus 15., szombat Szunnyadó lelkesedés Az ifjúságról, a ma ifjú­ságáról sokan lekicsinylőén nyilatkoznak, élettelennek, részvétlennek tartják az élet dolgaiban, nem értéke­lik munkáját, vagy leintés- sel intézik cl problémáju­kat, s ezzel csak ártanak az egyébként lelkes fiatalok­nak. Talán ez a hangulat is hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalság mozgalmát, a Mát- ravidéki Erőmű KISZ-fia- taljai által kezdeményezett takarékossági mozgalmat egészen elfelejtettük, nem hallunk róla. Az igaz, hogy azóta sok fontos munkát kellett elvé­gezni a pártszervezeteknek, at üzemek munkásainak. De helytelenítjük, hogy a megye KISZ-fiataljainak mozgalmát a takarékosság­ra szoktató, nevelő mozgal­mat felbetörjük az agyon- hallgatással. Nehezen indult az erőmű KISZ-fiataljainak felhívá­sára a takarékossági ver­seny. De a múló napok egy­re több fiatalban, szerve­zetben ébresztették fel a csatlakozás szándékát, aka­ratát. Amikor az első fél­éves eredményeket vizsgál­tuk, örömmel számláltuk a takarékos egercsehi bá­nyászfiatalok. Egri Építő­ipari Vállalat KlSZ-szerve- zetének összegyűjtött forint­jait. A takarékos munkának 100 ezer forintjai mutatták azt a lelkesedést, amellyel megyénk ipari üzemeinek, vállalatainak fiataljai, ki­slistái részt vettek az új mozgalomban. Lelkesítette őket az, hogy a vezetők fi­gyelték, támogatták mun­kájukban. dicsérték ered­ményeiket. és segítettek, ahol kellett. A bányászfiatalok a bá­nyában vasárnaponként ta­karításokat rendeztek, az erőmű klszlstái felkutatták ( a még használható vaskály- ^ bakai. f Gyűltek a forintok, meg- í alapozva a fiatalok takaré­kossági mozgalmát. Az 1958-as év végén már jelen­tős összeget jegyeztek fel a takarékossági mozgalom számlájára. A fiatalok lel­kesedése hozta mindezt. S az új év, új feladatokat hozott. A pártkongresszus tiszteletére kongresszusi munkaverseny indult az üzemekben. A munkások az új versenyvállalásokért dol­goznak. És a fiatalok? Lel­kes KISZ-brigádokról be­szélnek a Petőfi-altáró, a gyöngyösi XII-es akna és más ipari üzemek vezetői. Dolgoznak a fiatalok, de a nagy munkában egészen megfeledkeztünk az igen helyes takarékossági moz­galomról. A KISZ-fiatalok munkáját még eredménye­sebbé tenné, ha a szunnya­dó lelkesedés, ami most van a takarékossági mozgalom­ban, újból fellángolna és a kongresszusi munkaverseny egyik fontos tényezője lenne. Ki érdemli a uiaimat ? A rózsaszentmártoni bányá­szok is jó munkát végeztek az elmúlt félév alatt, s így mél­tán jogosak a jutalmazásokra. A bányászati munkazászlóért sokan dolgoztak és féléves munkájáért Dulai Sándort terjesztették fel erre a kitün­tetésre. Dulai Sándor még ezenkívül 2373 forint pénzjuta­lomban is részesül. A kiváló dolgozó jelvényt öt bányász kapja meg, köztük Zelnik Adám elővájási csoport- vezető és Juhász Ernő vájár. Kiváló dolgozó oklevelet hatan kapnak Rózsaszentmártonban. Katona Jenő vájár 778 forin­tot, áz egyheti fizetésének megfelelő összeget kúpja az ok­levéllel, Sípos Ágoston front- mesterrel egyetemben. A jutalmazottak névsorát a termelési tanácskozáson felol­vasták a bányászoknak és a tanácskozás részvevői elfogad­ták a jutalomba felterjesztette­ket. — 30 EZER forintot for­galmaz havonta a noszvaji Űj Élet Termelőszövetkezet zöldséges boltja. A zöldséges bolt látja el a környékbeli nyaralókat is. vaui Mihail Cuno: KINEK DOLGOZIK AZ IDŐ? ★ Papp János: NYUGAT KAPUJÁBAN ★ Kovács Endre: FIZETÉS NAPJÁN ★ KEDVEZŐ KÉP Hatvan kulturális életerői ★ Pintér—Szabó: TITKOS UTAKON (Regény) ★ FÖLDMŰ VES8ZÜVETKEZETI HfRADÖ ★ ŰJ MÓDSZER A TÜDÖ- ÉS SZÍVMŰTÉTEKNÉL 1 Korea népe is —amely éppen tegnap ünnepelt; 1 elszabadulásának 14. év­fordulóját — elküldte fiait a bécsi VIT-re. A koreai művés '.együttes 18 számból álló gazdag műsorral lépett fel a VIT-cn és emlékezetes sikert aratott. Képünk a művész- együttes énekkarát mutatja be. Az énekkar nagy sikerrel szerepelt, tagjai lantkisérettcl l adták elő számaikat. > ''WWVVWVWVWVWW/WVv'WW'' WV' Llüzcm lelt « Bérc» megyei Terménvforgahni I állatai é* az l'gt'l Dohánygyár Az élemezésügyi miniszter és az ElelmezésitJari Dolgozók Szakszervezetének, valamint a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozok Szakszervezetének elnöksége az 1959 első félévi eredmények alapján élüzem címmel tün­tette ki a Heves megyei Ter­ményforgalmi Vállalatot és az Egri Dohánygyárat. A Heves megyei Termény- forgalmi Vállalat most nyerte el először az élüzem címet. A vállalat az 1958—59-es gazda­sági évben 127,9 százalékra teljesítette felvásárlási tervét, és az országban egyedül a He­ves megyei vállalatnak sike­rült a kukoricatervet is tel­jesíteni. Tervük teljesítése után mintegy 800 ezer forintos eredményjavulás mutatkozott, ezenkívül 170 vagon árut szál­lítottak külföldre és vala­mennyi exportszállítmányukat elfogadták. Nem fordult elő áruramlás, a terményeket mind a rendeltetés céljára for­dították. Az Egri Dohánygyár ezút­tal kilencedszer szerezte meg az élüzem címet. A vállalat féléves tervét 103 százalékra teljesítette, önköltségüket 0,2 százalékkal csökkentették, amely összegszerűen 150 ezer forintnak felel meg. A gyárak között folyó minőségi verseny­ben az Egri Dohányár szerez­te meg az első helyet. 370 vagon takarmány A gyöngyösi járás termelő- s szövetkezetéiben — régiekben | és újakban egyaránt — nagy S gondot fordítottak az állatál- , lomány téli takarmányszükség- > leiének biztosítására. A szövet,- > kezetek szérűin 370 vagon tá- > körmány áll már bekazlazva, ebből 120 vagonnal az új ter­melőszövetkezeti tagok vittek be a beadott jószágok, illetve a föld arányában. A szálasta-: karmány szükségletnek már mintegy 75—80 százaléka biz­tosított. A hiányzó részt a har­madik kaszálásból hordják be.- ÁTADÁS ELŐTT áll a recski új, egyemeletes általá­nos iskola épülete. A munká­latokat és a szereléseket az is­kola év kezdetére befejezik. A LOTTO e heti nyerőszámai: A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság pénteken délelőtt 10 órakor a siófoki szabadtéri színpadon rendezte meg a 33. heti lottó nyerőszámainak sor­solását. A szokásos előkészüle­tek után a következő számokat húzták ki: I, S3, 68, 73, 78 A 33. hétre 3 408 642 szel­vény érkezett be, így egy-egy nyerőosztályra 1 300 741 forint jut. (MTI) A koreai művészegyüttes népi táncesoportjáilak egyik számát mutálja be felvételünk. ■vVNA/VNA/\A/VV\A/VN^'VVVV\A/V\A/VV^A/V*v'VV^/Vri/V^AZ'v^vV^^VVVVVVVVV%AAf'VVVV^*^ Tizenkét hónap alatt 39878 ismeretterjesztő előadás, 4,750 000 színházjegy a művelődési munka országos eredményei As őszi csúcsforgalom előtt Beszámoló a megyei szállítási értekezletről őszi csúcsforgalom kezdetén fontos tanácskozásra gyűltek össze a megye szállítási válla­latai és a fuvaroztatók Eger­ben, a megyei tanács nagyter­mében. Az értekezlet céljául tűzték ki. hogy megbeszélik az őszi forgalom lebonyolítását, egyeztetik a fuvarozók és a fu­varoztatók érdekeit. A meavei szállítási értekez­leten Barta István megyei szál­lítási előadó szólalt fel először. Beszámolójában utalt arra, hogy a mezőgazdasági termé­nyek mennyisége megbízható becslések szerint 30 százalék­kal több lesz az idén. mint az elmúlt évben volt. S ugyan­csak megnőtt az ipari és ke­reskedelmi áruk elszállításra váró mennyisége is. így világos — mondotta —. hogy minden eddiginél nagyobb szállítási feladatok előtt állunk. Minde­nekelőtt azokat a súlyos szállí­tási hibákat kell a jövőben ki­küszöbölni. amelyek elsősorban a szállíttatók az árufogadók részéről mutatkoznak. Munka­szüneti napokon, sőt. az ezekét megelőző délutánokon, legtöbb vállalat nem rakja ki a vasúti kocsikból az érkező árukat. Előfordul, hogy úgynevezett kereszt-szállítások történnek, melyek nagymértékben lekötik a szállítóeszközöket. Például az É. M. Építőanyagellátó és Érté­kesítő Vállalat a bélapátfalvi ktsz részére a Békéscsabai Téglagyárból utalt ki 24Ö00 darab téglát, holott a Heves megyei téglagyárak is el tud­ták volna látni.a ktsz-t a kí­vánt téglamennyiséggel. Hason­ló eset a TÜZÉP Vállalatnál és másutt is történik. Ezeket az eseteket meg kell szüntetni. Az előadó elmondta, hogy a szállí­tási vállalatok a lehetőségekhez mérten jól felkészültek az őszi forgalomra és itt általában ke­vesebb a hiba. azonban a vas­útnál is előfordul az. hogy nem időben történnek kiértesítések, valamint a kényszerkirakás módszeréhez nyúlnak úgy. hogy az áru egy része tönkremegy. Eljárásuk nem szolgálja a nép­gazdaság érdekét. Az értekezlet következő fel­szólalója Bakos János, a MÁV Miskolci Igazgatóság VI. Ke­reskedelmi Osztályának főínté- zőie volt. Részleteiben foglalko­zott a jelenlegi szállítási fel­adatokkal. Elmondotta, hogy a cukorrépatermés az idén min­den eddigit felülmúl. Ismere­tes. hogy egyébként is megnö­vekedett a szállításra váró áruk mennyisége és ennek megfelelően a kocsipark, s a .vontatási erő a MÁV-nál az utóbbi időben lényegesen nem fejlődött. Pusztán a kölcsönös együttműködés révén sikerül­het az őszi forgalom lebonyolí­tása. Jelenleg előfordul olyan eset. mikor egyetlen kocsi után 1500 forint kocsiálláspénzt fizet ki egyik-másik vállalat, mert nem vállalkoznak a kirakásra. Ilyen például a bükkszék: Gyógyvízértékesítő Vállalat, vagy a söripari kirendeltségek. Vasárnap általában nincsen sör az italboltokban. Pénteken, szombaton megérkeznek a sör­rel megrakott vagonok, azon­ban a vállalatok nem hajlan­dók kirakni. Ugyanígy a ter­ményforgalmi vállalatoknál és a malmok vágányain ott áll­nak a vagonok és késlekednek a kirakással. A MÁV a jövőben alkalmaz­ni fogja a háromszáz százalékos kocsiállási bírságokat, mert a népgazdaság még ebben az esetben is sokat veszít, ha meg­felelő időben nem tudnak szál­lítóeszközről gondoskodni. Al­kalmazni fogiák a kényszer­kirakásokat akár nyílt pályán is, ha a népgazdasági érdek úgv kívánja. Nagyon lényeges, hogy a vállalati főkönyvelők, válla­lati vezetők gondoskodianak rakodómunkásokról szombati és vasárnapi napokon is. In­kább fizessék ki a túlórákat, mint a kocsiállási bírságokat mert e bírságok més nem old- (Folytatása a 3. oldalon) ' A 'főváráéi és vidéki üze­mekben összegezték tizenkét hónap ’művelődési munkájá­nak eredményeit. A statiszti­kák tanúsága szerint hazánk­ban 39 878 ismeretterjesztő elő­adást tártottak a gyárak, bá­nyák, vállalatok dolgozóinak és 2 441 000 volt a hallgatók száma. Hónapról hónapra nőtt éselérte a 2427-et azüzemiszak­körök száma. Ezek közül első­sorban a természettudományos kérdésekkel foglalkozó szakkö­rök válnak mind népszerűbbé, de sok az új tag a fotoszakkö- rökben is. A szakszervezeti könyvtárak tagjainak száma 621 ezer, a szervezett munkások 27 száza­léka. A tagok tizenkét hónap alatt hat és félmillió kötetet kölcsönöztek ki. A gyárak, vállalatok, bányák művelődési otthonaiban, műve­lődési ' termeiben a filmvetíté­seket, ismeretterjesztő előadd* sokat, bemutatókat egy év: alatt tizenkét millióan keresték fel. Az üzemi közönségszer­vezők útján mintegy 4 750 000 színházjegy jutott el a dolgo-' zókhoz. A szakszervezetek, a gyárak' művészeti csoportjainak száma tizenkét hónap alatt 21 szó-’ zalékkal növekedett, s 1959. elején 4357 öntevékeny szín­játszó, tánccsoport, ének- és zeneltar, valamint bábjátszó együttes működött hazánkban 68 380 részvevővel. A szakszer­vezeti, az üzemi művészeti csoportok hat hónap alatt A 16 900 előadást tartottak. (MTI) UT Magasabb termésátlagok, mint az egyénieknél A termelöszö vetkeze tekr j ebben az évben jellemző volt, hogy jóval magasabb termés­átlagokat takarítottak be, mint a községek egyénileg dolgozó parasztjai. Gyöngyösön 13, Kisnánán 15, Nagyrédén 18 mázsa búzát arattak átlagosan egy hold földről, míg a közsé­gek átlaga 2—3, vagy ennél is több mázsával kisebb Lesz elegendő férőhely a gyöngyösi Járásban A gyöngyösi járás termelő­szövetkezeteiben ebben az év­ben sikerült megoldani az ál­latok elhelyezésének problémá­ját: részben azzal, hogy na­gyobb istállókban helyezik el az állományt, részben új Is­tállókat építenek. Ebben az évben 600 szarvasmarha részé­re építenek istállókat. Az épít, kezések különösen a visznek: Béke Tsz-ben és a nagyfügedi Dózsa Tsz-ben haladnak jól. Nagyot nőtt az emberek szemében a társadalmi tu­lajdon becsülete. Bizonyít­ja ezt az is, hogy egyre ke­vesebb ügyet tárgyalnak a bíróságok, amelyek a tár­sadalmi tulajdont megkáro­sítók ellen szólnak. De láb­ható ez abból is, hogy az emberek éberen figyelik, nehogy illetéktelenek keze ügyébe kerüljön a közös va­gyon, nehogy kár származ­zék egyes emberek hanyag­ságából. A selypi Z sófla-malom- ban járva is többen felhív­ták a figyelmet a társadal­mi tulajdon helyes felhasz­nálására. Már évelt óta he­vernek az lídtW végében az értékes silógyűrük, ame­lyeket a malom nem tud felhasználni. Már többször kérték a központot, intéz­kedjék a sok ezer forintot érő gyűrűk hasznosításáról, de még mindig ott rontja az idő vasfoga az udvar vé­gében. Ahogy mondták, na­gyon bántja a szemüket lassú tönkremenésük, s ha ők arra törekednek, hogy takarékosan bánjanak a társadalom vagyonával, el­várják ezt másoktól is. Joggal. K. E. I

Next

/
Thumbnails
Contents