Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-13 / 189. szám
l9o9. augusztus 13., csütörtök Termesszünk több csemegeszőlőt Heves megyében WEPOJSIO 9 v. Termmtéii kísérletek az egri szőlőkísérleti telepen Az egri kísérleti telepen egyik-másik új csemegeszőlőfajtával már több éve folyta tunk termesztési kísérleteket. Az eredmények azt igazolják, hogy Heves megyére is tudunk Olyan fajtát ajánlani, amely messzemenően minden igényt kielégít. A korai csemegeszőlőfajták közül pl. a kevésbé ismert Perlet magvatlan fajta — sokoldalú hasznosíthatósága miatt — kétségkívül igen nagy figyelmet érdemel. Heves megyében való elterjesztésre ép pen koraisága miatt — augusztus 20. körül érik - a leg messzebbmenően ajánlhatjuk. Magvatlansága miatt kiválóan alkalmasnak mutatkozik friss fogyasztású csemegeszőlőnek. Sőt minden bizonnyal, jó export-fajta is lehet belőle. Felhasználható még téli eltartásra, vagy mazsolakészítésre is. A külkereskedelem képviselői az utóbbi években igen nagy érdeklődést tanúsították az ún. magvatlan mazsolaszőlőfajták iránt, amelyből hazai feldolgozással is elő lehetne állítani a külföldről importált mazsolaszőlőt. Sajnos, ilyen célra alkalmas szőlőfajtával eddig nem rendelkeztünk. Az ismert kelet-ázsiai magvatlan fajták — a Korin- thusi piros, fehér, Szultán fehér, perzsiai magvatlan — nálunk nem értek be, nagyon apró a bogyójuk, és főleg a termésbiztonságuk annyira in- | gadozó volt, hogy termesztésük nem gazdaságos. Ezek a faj ták ma is csak fajtagyűjtemé nyékben találhatók meg. A Perlet magvatlan szőlőfajta,, sokoldalú hasznosíthatósága miatt alkalmas arra, hogy vele már üzemileg is foglalkozzunk és a külkereskedelem igényeit is kielégíthessük. Az egri kísérleti telepen igen megbízhatóan bőtermőnek bizonyult, így a termésbiztonsá ga évről évre megvan. Fürtje elég nagy, vállas, közepesen tömött szerkezetű. Bogyói 10—15 mm nagyságúak, kiegyenlítettek. Egyenletes, szép sárga színeződésűek. A bogyó húsállománya kemény, ropogós, a héj elég vékony, azonban a kemény hús miatt nem reped fel könnyen. Teljesen magvatlan. Fogyasztás közben a szájban könnyen szétolvad. A cukor—sav aránya megfelelő. Az 1958. évi szüreti adatok szerint augusztus 20-án 18 százalék cukor- tartalma és 6 ezrelék savtartalma volt. A cukor—sav ará nya tehát 3, ami igen kedvező és biztosítja a szőlő kellemes üdítő jellegét. Tőkén tartva, ha a darazsak nem bántják, száraz időben egész szeptemberben elég jól eláll, nedves időben azonban 1-2 hét alatt lerothad. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Technológiai Tanszékén vizsgálták a fajta asza- lási lehetőségét, és jól aszal- hatónak bizonyult. Szárazanyagtartalma a külföldi mazsolákéhoz képest is megfelelő. A Perlet magvatlan fajta korai csemegeszőlőnek is, ma zsolának is tehát egyformán alkalmas. Sokoldalú hasznosíthatósága és biztos nagy termőképessége miatt, népgazdasági szempontból mielőbb minősíteni és termeszteni kellene. Az egri kísérleti telepen a Perlet magvatlan fajtának üzemi kísérletbe állítása folyamatban van. Ha a fajta 1959- ben elismerésre kerül, akkor 1962-ben már rendelkezünk annyi szaporítóanyaggal, hogy Heves megyében a nagyüzemi telepítést meg lehet kezdeni. összefoglalásképp megállapíthatjuk, hogy szőlőtermesztésünknek a fejlesztését, nemcsak azzal vihetjük előbbre, hogy több és jobb minőségű bort termelünk, hanem azzal is, hogy megfelelő szintre fejlesztjük a csemegeszőlő-termesztésünket is. 1. Az 5—10 holdnál nagyobb zárt direkttermőterületek helyébe indokolt lenne nagyobb százalékban csemegeszőlőt te-\| lepíteni, mint borszőlőt. Hasonlóképpen a gyöngyösi és egri parlagterületeket is így lehetne legjobban hasznosítani. 2. A csemegeszőlő területek átlagtermését legalább 25—30 mázsára kell felemelni holdanként, mert különben még a jó minőségű csemegeszőlő sem elég jövedelmező. Agrotechnikai kérdés. 3. Magyarországon és Heves megyében is, exportra főleg olyan csemegeszőlőfajtákat kellene termelni, amelyek augusztusban vagy novemberben érnek, illetve szállíthatók. 4. Az újabb csemegeszőlőterületek fajtaszükségletét a hazai nemesítésnek kell biztosítania. A Szőlészeti Kutató Intézet csemegeszőlő-termesztés fejlesztésének országos megalapozására Katonatelepen és Lakitelken törzstelepeket és üzemi telepítéseket létesített. 5. A Heves megyei csemegeszőlő-termesztés fejlesztésének valóra váltásához mielőbb létre kellene hozni a gyöngyösi csemegeszőlő gazdaságot. 6. Meg kellene kezdetű a Chasselas fajták további szelekcióját, mert a sok változat miatt hovatovább nem lehet egyöntetű árut biztosítani. 7. A termésmennyiség növelésével és a minőség javításával fokozni kell a termelés j övedelmezőségét. 8. A gyöngyösi gazdaság megszületéséig az egri szőlők! sérleti telepnek kell kísérletbe állítania a legújabb és legjobb csemegeszőlő fajtákat elbírálás céljára. Szőlőink jelentős területi csökkenése és leromlott állapota miatt, sok 'éven keresztül borhiánnyal küzdöttünk. A korszerű alapokra helyezett állami, kísérleti- és tangazdaságok, valamint szövetkezeti szőlőgazdaságok új telepítései, ma már teljes mértékig biztosítani tudják a hazai szükségleten túlmenően az exportigényeket is. A csemegeszőlő-termesztés vonalán, ettől még nagyon messze vagyunk. Reméljük azonban, hogy csemegeszőlő- termesztésünk fejlesztésében nemcsak jelszó lesz az, hogy: „Termesszünk több csemege- szőlőt!”, hanem minél előbb valósággá is válik! Csizmazia József, tudományos kutató. Gyűlik az ország gabonája Csehszlovák szomszédainknál egy rövid. de megváltozott új életszemléletünket igen tömören és találóan kifejező köszönést tanultam: üdvözlet a munkának! Üdv a munkának — hallja az ember a bányákban, a kohóknál, az építkezéseken és a szántóföldeken. Ebben a két szóban, vagy talán abban, ahogyan mondják, benne van gazdasági programunk, sőt. szocialista társadalmi rendszerünk lényege, mert vidáman zeng a termelő munka megbecsülése, a közösség számára való munkálkodás dicsőítése, de mindenek fölött a munkásember köszöntése. Lehet, hogy nem pontos és. nem egészen kifejező a fordítás. de magyarul is szép ez a köszöntés és talán sehol sem hangzik olyan szépen mint aratáskor a búzatáblákon. a dohogó kombájnok mellett, vagy a tűző napon és csípő porban verejtékező cséplőmunkások között. mert ilyenkor úgy érezzük, hogy egyetlen ember köszönésében benne van az egész ország testvéri közösségének forró üdvözlete, baráti ölelése és új erőt adó, további jó munkára való bátorítása. Ezekben a napokban megyénkben is zúgnak a cséplőgépek, az elmúlt hetek zivataros. esős napjai után most már jól halad a munka, zsákokba és magtárakba gyűlik a gabona, mindnyájunk egész évi kenyérnek- valója. Az elmúlt hét végéig 650 vagon terményt vettek át az állami felvásárlótelepek. A hatvani Kossuth Termelőszövetkezet ezer mázsát, a kiskörei Dózsa 780. a csá- nyi Űj Élet 832 mázsát adott át az államnak. hogy fennakadás ne legyen és jusson az új termésből a bányászoknak, az ipari munkásságnak. falun és városon lakóknak egyaránt Nemcsak annyit adtak, amennyi kötelességük, hanem azon felül is bőven. Ez a három tsz az álammal szemben fennálló kötelezettségén felül 935 mázsát adott szabadra és ezzel a tettükkel minden szónál ékesebben tettek tanúbizonyságot a.munkás—paraszt szövetség szent ügye és a nagyüzemi táblás gazdálkodás fölénye mellett. Szeretném most öles nagybetűkkel kiírni minden cséplőgépre, gabonát szállító vontatóra, teherautóra és gabonaraktárra: üdvözlet a munkának és elismerés a példamutatóknak. F. £,. Képek Hevesről Halandó, akit motorkerékpárral visz utad Heves felé, jól gondold meg, mit akarsz tenni. A járási székhely határában ugyanis már jól láthatod, milyen nagy munka folyik a község szíve felé vezető úton. Apró köveket szóró emberek, bitument fröcskölő gépek, úthengerek dolgoznak, szuszognak, fújtatnak és egyre simábbá, korszerűbbé válik az úttest. Csak lépésben hajthatsz hát gépeddel, de még így sem tudod elkerülni az apró bitu- men-cseppeket, amiket a hátsó 'TúcLfe&luuilt clz c Qij,ttuf&y LUnig-iift. . . Valamelyik nap a rádió esti krónikájában egyik férfitársunk arról panaszkodott, hogy a férfiak a bevásárlásoknál milyen lazító módon ki vannak • szolgáltatva a nőnemű eladók kénye kedvének. Mert ugyebár hangzott az előadás — nekünk, férfiaknak jut a szalámivég, a vizes tejfel, a fonnyadt gyümölcs, az aszpirin ízű dinnye, a legrútabb, legfélresikerül- tebb zsemlye. S ráadásul sokszor még többet is számolnak értük. Feltehető: az eladók nem tekintik egyenjogú félnek a férfiakat, — legalábbis nem a bevásárlásban. Végezetül azzal fejeződött be az előadás: vívjuk ki —> mármint mi, férfiak — az egyenjogúságot! (Háromszoros huj- huj-hajrá a távolból!) Nomármost: az egyenjogúság kivívásának többféle módja is van. Teszem például: egyszerűen nem fogadjuk el a szalámi- véget és szemhunyorítva közöljük az eladóval: ismerjük a szalámivégekre hozott minisztériumi rendeletet... Vagy (túlszámolás esetén) magabiztos, fölényes, kioktató hangnemben megkérdezzük: mondja, kartársnő; mennyi is ebből egy kiló?... Akkor mennyi egy félkiló?... Tehát mennyi 10 deka?... Hm... eszerint mennyi ez a 15 delca itt? — és a női kiszolgáló elvörösödve javítja majd ki a számlát. Van aztán a harcnak más, fondorlatosabb módja is, amikor egyenesen a női húsá- got támadjuk meg — és az biztos sikerrel jár... Vegyünk csak egy ilyen esetet. Vasárnap reggel ugyebár hatalmas a forgalom az egri piacon. A kofák asztalai roskadásig vannak rakva minden földi jóval, a levegőben mézédes turkesztáni dinnye illata terjeng, összekeveredve a rothadó paradicsom szagával. A sarkon levő bódénál mohón nyelik a sört a szomjastorkú emberek — szóval igazi békés, nyárias a hangulat. Egyszer csak megjelenik a színen egy zöldnadrágos, rókaképű fiatalember, szatyorral a kezében. Eqgenesen a legöregebb1 kofához lépked, akit a létező legbájo- sabb mosoly kíséretében ekként szólít meg: — Kisztihand, kesz- Csókolom mama. Van szép paradicsomja paprikája? — Hogyne vóna lelkem, bizony van. Ihol-e a let- szebb, aki csak létezik. Azzal kiválogatja a legszebb, legnagyobb paprikákat, paradicsomokat, s még ráadásul is tesz rá két-két darabot. Merthogy kiszti- handot mondott neki a rókaképű... Egyenjogúságért küzdő férfitársaim — lehet válogatni a módszerekben! Somody József kerék vág fel öltözetedre. Ezekre a bitumen-cseppekre azért mégsem haragszanak a hevesi emberek, bár most már nemcsak a község külső útjain feketéllnetk, hanem benn, a benzinkút tájékán is megjelent „előhaduk”, szépen feljavított útszakaszokon. S ez a lényeg: javítják, rendbehozzák Hevesen az utakat azokon a részeken, ahol nap mint nap egyre nagyobb forgalom bonyolódik le reggeltől estig. A szép, korszerű Ruházati Bolt előtti tér például sokszor már szűknek bizonyul az autóbuszok számára. Egymást érik az autóbuszok, a Gyöngyösről érkező, Szolnok felé tartó, vagy másfelé igyekvő modem kocsik. A tér egyik sarkán meg egy kis tábla díszeleg: taxi állomás. Csak kocsit ritkán látni a kijelölt helyen. Pedig kettő is van, de mindig akad valami dolga, sőt egy harmadik is elkelne már melléjük. Taxi Hevesen? Hát ide - is eljutottunk? — kérdezheti az, aki régebben járt már a járási székhelyen, de ha megkérdezné, az itt lakó emberek egy kicsit megsértődnének. Mert igenis, ide is eljutottunk, sőt még tovább is. No, nem addig, hogy meg sem lehet már számolni a sok neon-feliratot, de jólesik a szemnek, ha a főtéren körbe fordulva, esténként mindenütt világító betűk hirdetik: ez itt a cukrászda, ez a kisvendéglő, amott meg a Ruházati Bolt. Fejlődik Heves. Még messze van attól, hogy azt lehessen mondani, íme, megyénk negyedik városa látható, de jellege egyre városiasabb lesz. Gondjai is azokká válnak. Csaik egyet példának. Kicsi a szülőotthon. Már arról tárgyalnak, hogy rövidesen bővíteni kell, annyi kismama-jelölt veszi igénybe az otthon ápolását, s nemcsak a helybeliek, hanem a környező falvak lakosai is. Az Otthonban három esztendeje nem volt halvaszületés, csak egy, az is azért, mert későn hozták be a kismamát. S mindenki a legnagyobb elégedettséggel beszél egyébként az ellátásról, kezelésről, gyógyításról. De a legjobb tudás szerint végzett munka kifárasztja a kemény szolgálatot teljesítő, kevés személyzetet, s a fáradtság néha idegességet is szül. Változik hát napról napra ennek a járási székhelynek az arca, élete is. Jó 1959 nyarán már ilyen képekről beszámolni Hevesen jártunk után. Honnan is tudhatná? Mrs. Brown New Yorkban késő este érkezik haza a gépkocsivezetői vizsgáról, amely kora délutánra volt kitűzve. „Letetted a vizsgát”? — kérdezi a férje. „Honnan is tudhatnám”, — feleli Mrs. Brown. — A vizsgáztató szakértő nem tudott még dönteni, amikor én elhagytam a kórházat, még eszméletlen volt.’* _ ______ ..».».»»»»wvWWWWVVWV1 Pe roszlói változások egyébként igen sok segítsége adtak ehhez az építkezéshez Cövek Vince, Szabó Gábor Cs. Szabó Vince és társai kész seggel segítkeztek a vöröstég La és a kőszáliításoiknál. A; összefogás gondolata még i nyár elején szépen kifejezésre jutott a takarmány összesze- désénél. Elsőnek Bomai Józse; hozott egy kocsival, utáni Koncz Ferenc és a többiek ú sorra behozták részüket. Mos1 a cséplésekkel egyidőben már egyre-másra hozzák > a vetőmagot, folyamatban van a földek összeszántása, elvetettek másod vetésként 10 hold csala- mádét, és 9 hold kölest. Szépen fizetett és tovább gyarapodik a szövetkezet híres ju- hászata, amely kiváló gyapjúhozamával megyei szinten most is az első helyezést nyerte el. Néhány hónap múlva pedig 46 régi tag helyett több mint 300 ember talál új otthonra a Rákóczi Tsz-bem. Bárhová lép az ember, lép- ten-nyomon az új élet jelenségei tapasztalhatók. Kialakulnak a nagy parcellák, új istállók, épületek, juhhodályok emelkednek a magasba, s az emberek lelkében is végbemegy a*nagy változás. Poroszlón is új világ fakad a régi helyén, ahol nemsokára új módon dolgonak, élnek és gondolkoznak az emberek: Űj út ez, amely a szocializmushoz vezet. Császár Isfi-is y szálastakarmányt hoznak a majd be a közös állomány ellátására; s A szövetkezetben most telit jes erővel folyik a szántás.- Három traktoruk állandóan k dolgozik, s munkája nyomán k eltűnik a régieket és az új be- lépőket elválasztó sok-sok ap- e ró barázda. A megnagyobbo- a dott szövetkezet vezetősége a i jövőre is gondol, Zetor-vásár- lási terveik vannak, rövidle- z járatú hitelt akarnak kérni, s mintegy 60 hízómarhára szer- r ződnek, hogy legyen mit osz- tani jövőre minden egyes tagnak. A RÄKÖCZI TSZ pálinkafőzdéje kalapálástól t hangos, itt vannak a patronálok i és javítják a berendezéseket. ■ Budapestről a Duclos Bánya- i gépgyár munkásai jöttek el ■ segítséget adni, hogy neniso- : kára ismét üzemképes legyen a kis üzem. Üj építkezéssel is találkozunk a szövetkezetből. Itt épül az 50 férőhelyes mag- tárpadlásos tehénistálló. Az építkezés eléggé lassú ütemben halad, s a tanács vezetői a munka minősége ellen is szót emelnek. Az istálló egy hónapja épül, s még mindig az alapozásnál tartanak. Félő, hogy ilyen munkamenet mellett a november 1-i határidő : is eltolódik. Az új belépők te ban megérdemli ez a nagy s- termelőszövetkezeti község a 5- két és fél millió forintos költ- al séggel felépülő új kulturális f- létesítményt. A tervek szerint 5- a kultúrház 1960 szeptembe- t- rében kerül átadásra. Sok-sok t- társadalmi munkával segítik is majd az építkezést a poros z- ?- lóiak, de megéri. Működése nagyban hozzájárul majd a község új szocialista szellemű kulturális arculatának kiala- , kításához. Oj létesítmény lesz I? még az állatorvosi lakás és • rendelő, amire szintén nagy L* szükség lesz a termelőszövet- i; kezeti községben, " A BÉKE TSZ-BEN r éppen a duplájára emelkedett a taglétszám, 1100 holddal a földterület. Az új belépők szi- a vesen jöttek, s itt is szívesen a fogadták őket. A régi vezető- a séget új belépőkkel bővítették s ki, s egyre inkább elmélyült a . barátság a régiek és az újak között. A szövetkezetnek is- tállógondjai nincsenek. Lesz elég férőhely a jószágnak. A takarmányozás gondjait úgy ! enyhítik, hogy 30 holdmásod- i vetést vetettek, másrészt az új belépők is lassanként be- - hordják a közös takarmányt , , Az új tagok egyébként 110 • mázsa gabona vetőmagot, 226 ; • mázsa abrakot és 657 mázsa : már hat termelőszövetkezete ir van a községnek, ez a lakos- a ság zömét felöleli. Az új szö- z vetkezetek még a tavasszal a megkezdték a közös tevékeny- r- séget. Jól működik a vezető- i* ségük, készülnek a közös élet- re. Kijelölték minden szövetik kezet tábláját, s az aratás - után már mindenhol össze- r szántották a tarlót a z A KOSSUTH TSZ i például már közös szérűre is . hordott csépelnivalót, s ennek i a szalmáját meghagyták alomnak a közös jószág számára; Megkezdték a jövő évi vető- " mag összeszedését, s a tarló- ’ hántás helyett egyenesen már középszántást végeztettek. c AZ ÜJ ÉLET > tagjai közösen kaszáltak a • nyáron, így gyűjtötték össze a t takarmányt, s tarlójuk helyén . oedig egybészántott hatalmas földdarab jelzi jövőbeni szán• dékukat. AZ ARANYKALÁSZ tagsága egyenesen a géptől 1 viszi a vetőmagnak valót a szövetkezet raktárába. A község megváltozott arculatához tartozik még az is, hogy itt a falu középpontjában új kultúrház épül. Valo5 Poroszló. 1959 nyara. Ele- s ven és mozgalmas az élet, ebben a szépen fejlődő alföldi nagyközségben. A falu mellett í levő térségen éppen vásár ’ van. Az úton mindenfelé a i község zegzugos utcáin, s az 1 áruház előtt hosszú sorokban állnak a lovaskocsik. Névtab- i Iájuk elárulja, hogy a szom- - szédos Négyes községből, Bor- scdivánkáról, Tiszafüredről jöttek, de szinte kivétel nélkül minden környező községből ellátogattak ide. Künn a vásárban szintén eleven az élet. Gazdát cserélnek a lovak és szarvasmarhák, jó áron megy az idei új termés, magasra szökken a szövetkezeti áruház forgalma. A sok-sok látnivaló, a vásári élet forgataga külsőleg talán nem is mond sokat a poroszlói emberekről, akik többségükben hatalmas változások előtt állnak. Búcsúznak a régitől, reménykedve várják és köszöntik az újat. Mert 1959 tavaszán itt is az új életet választották maguknak az emberek. Először a községi tanácshoz kopogtattunk be. AZ ÜJ TANÁCSELNÖK szívélyesien fogadott; s elmondta, hogy a régi három termelőszövetkezet példáját követve a meglevő három I- es típusú csoport is a fejlettebb formát választotta, így ]
