Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-12 / 188. szám

1959. augusztus 12., szerda RBPOJSÄG 5 Termesszünk több csemegeszőlőt Heves megyében IV. A csemegeszőlő-termesztés helyzete Heves megyében A gyöngyösi borvidék — a talaj- és klímaviszonyokat ille­tően — csemegeszőlő-termesz­tés szempontjából az ország legértékesebb része. Területi fejlesztésre ezen a vidéken nagy lehetőség kínálkozik. Export­szőlő termesztésünknek jelen­tős részét, a jövőben is első­sorban erre a vidékre kell ala­poznunk. A Mátra hegység az erős északi szelektől védi a borvidéket, és a védett kisebb- nagyobb lejtésű területek, táp­anyagban gazdag talajain a Chasselas különösen jól érzi magát. Bogyói itt az átlagosnál nagyobbak, nagyobbak mint az alföldön termesztetteké, éppen ezért mindig jobb áron is érté­kesíthetők. Bár a Chasselas egyike a leg­jobb ízű csemegeszőlő-fajták­nak, a külföldi ízlést az arány­lag kisbogyójú, kevésbé húsos Az egri borvidék területén: gyöngyösi borvidék területén: debrői borvidék területén: Nagyobb csemegeszőlő te­rületű községek, ahol a di- Tekttermő is megtalálható: csemegeszőlő direkttermő Chasselas ma már nem elégíti ki. Az újabb csemegeszőlő­fajták megválasztása terén —, különösen az export fajtáknál — figyelembe kell venni a fel­vevő-piac igényeit és követel­ményeit. A minőségi követel­mények nagyjából megfelelnek a hazai szabványban előírtak­nak, de a külföldi vásárló, a minőség szempontjából más követelményeket is támaszthat. Például ma már sokkal szí­vesebben vásárolják a mag- vatlan fajtákat csemegeszőlő­nek. mint a magvasokat, mert a sok és nagy mag, erősen zavarja a szőlő élvezhetősé- gét. Heves megye csemegeszőlő területe, összehasonlítva a áirekttermővel: összes szőlő: 31100 kh ebből csemege 6 550 kh és direkttermő 7 030 kh! csemege 1 040 kh 4 780 kb direkttermő 430 kh S 730 kh! területe terület Egcf 620 kh 18 kh Egerszoláfc 164 kh 199 kh Verpeléti 460 kh 104 kh Feldebró 175 kh 156 kh Ab as ár 350 kh 33 kh 670 kh 280 kh Domoszlö 330 kh 89 kh Ecséd 240 kh 338 kh Gyöngyös 350 kh 753 kh Gy-pata 1120 kh 700 kh Gy-tar ián 630 kh 768 kh Márkáz 280 kb 68 kh Nagyréde 200 kh 368 kh Visonta 300 kh 220 kh Direkttermők helyébe tehát, ahol kimondott nagy telepíté­sekben csak direkttermő ültet­vény van, csemegeszőlőt tele­píthetnénk. Ezenkívül az Eger és Gyöngyös környéki parlag­területek (7000 kh) újratelepí­tése is nagyban hozzájárulhat­na ahhoz, hogy a jelenlegi 6,5 kh csemegeszőlő-ültetvényt 15—20 000 kh-ra növeljük. A Heves megyei csemege­szőlő-termesztés fejlesztése és az új fajták meghonosítása ér­dekében a Szőlészeti Kutató In­tézet tárgyalásokat folytat a megye vezetőivel arra nézve, hogy Gyöngyös környékén lé­tesüljön egy cca 100—200 kh területű gazdaság, ahol a leg­újabb csemegeszőlő-fajták ke­rülnének telepítésre. Ez lenne a kiinduló bázisa a Heves me­gyei csemegeszőlő-fejlesztési programnak. Amilyen sürgős —, márpedig égetően az —, hogy több csemegeszőlőt ter­messzünk Heves megyében, olyan ütemben kellene a tár­gyalásoknak is a megoldást ke­resniük. Addig amíg a gyön­gyösi csemegeszőlő-termesztő gazdaság megvalósul, az egri kísérleti telepen vizsgáljuk és termesztési kísérletbe állítjuk az új csemegeszőlő-fajtákat, hogy ezzel is segítsük a megyei csemegeszőlő-termesztés fej­lesztésére irányuló tervek gyor­sabb megvalósulását. Milyennek kell lennie az exportképes csemegeszőlőnek? A frissen fogyasztott, vagy szállításra és eltartásra alkal­mas csemegeszőlő lehetőleg középnagyságú, laza fürtű le­gyen. A bogyók és fürtök egyenletes nagyságúak, és egyenletes színeződésűek le­gyenek. A fürt kocsánya ru­galmas, erős legyen és a szá­radásnak jól ellenálljon. A bo­gyók legalább 15—18 mm na­gyok legyenek, kivételt képez­nek a magvatlan fajták, ahol a bogyónagyság 6—12 mm között van — és a bogyó a ko- csányhoz jól tapadjon. A! bo­gyó állománya tömött, eléggé leves — egyáltalán nem kocso­nyás vagy nyálkás, hanem ki­mondottan húsos, ropogós le­gyem. Értékesítési szempontból elő­nyös, ha viaszréteggel van be­vonva, mert egyrészt a szőlőt még vonzóbbá teszi, másrészt megakadályozza a párolgást a bogyó héján keresztül. A für­töknek egyenletes, szép színe- ződésűeknek kell lenniök. Azok a fajták, amelyek megérve is zöldek maradnak, vagy akár csak egyik oldaluk is fakó ma­rad, nem kedveltek a fogyasz­tók előtt. Az ilyen félérettnek ' tűnő szőlővel szemben a vá­sárlók bizalmatlanok. A bo­gyók különböző időben tör­ténő színeződése szintén hátrá­nyos tulajdonság. Legszíveseb­ben vásárolják a borostyán színű, rózsaszínű és piros faj­tákat. A lé legyen kellemes ízű és illatú, — akár musko- íályos zamatú is. A friss fo- gyasztásra való csemegeszőlő ne legyen túlságosan édes, mert az már nem üdítő. A frissen fogyasztott csemegesző­lő cukortartalma 14—18 szá­zalék között ingadozhatik, azonban az a savtartalommal harmóniában legyen. A fenti cukortartalomhoz a legmegfe­lelőbb savtartalom a 4,5—6 ez­relék. A cukortartalomnak és savtartalomnak arányban kell lennie egymással, hogy a har­monikus ízt megadja. Az elfo­gadott és legmegfelelőbb arány a 2—4 között van. (A cukortar­talom százaléka osztva a sav­tartalom ezrelékével.) Francia- országban például addig nem szabad a csemegeszőlőt leiszü­retelni és piacra vinni, amíg a fogyaszthatósági arányt el nem éri. Nálunk ezt a nagyon fontos arányt, sajnos nem mindig ve­szik figyelembe. Különösen a korai, legelőször piacra kerülő fajtáknál gyakori, hogy azokat szinte zölden értékesítik. Az ilyen félérett, zöldszínű szőlő­től a fogyasztó óvakodik, s ez a csemegeszőlő fogyasztásnak rossz propagandát csinál. A fogyasztási érettség, mű­szeres vizsgálatok- nélkül is megállapítható. A fürt színe­sedéséből és a kóstolásnál ér­zékelt ízből minden esetben megállapítható, hogy a szőlő fogyasztható-e már, vagy sem. A csemegeszőlő, a benne levő cukor- és sav aránytól füg­gően, fajtánként más és más időben fogyasztható. A magas savtartalom a cukrot elfedi. Az ilyen szőlőben több cu­kornak kell lennie ahhoz, hogy élvezhető legyen. Ez az eset áll fenn a legtöbb borszőlő­fajták esetében. (Pl. Furmint.) A csemegeszőlőfajták általá­ban kevesebb savat tartalmaz­nak, így aránylag alacsonyabb cukortartalommal is fogyaszt­hatok (pl. Chassalas). A szőlőmagvak ne legyenek nagyok, de a hústól azért könnyen elválaszthatók legye­nek. Egy bogyóban lehetőleg kevés mag legyen, vagy sem­mi, hogy a fogyasztást ne za­varja. Fontos továbbá, hogy a szőlő a tőkén is bizonyos ideig veszteség nélkül megma­radjon és a szállítást jól bírja. A helyi friss fogyasztásra tanácsosabb különböző időben érő, ún. sorozatfajták termesz­tésbe állítása, amelyek még színben, ízben és alakban is különbözhetnek egymástól. A szállításra, exportra, téli el­tartásra alkalmas csemegeszőlő­fajta választéka már sokkal kor­látozottabb legyen. Általában különleges fajták szükséglesek ahhoz, hogy egy meghódított piacot nagy tömegben, egysé­ges minőségű áruval állandó­an ellátni lehessen. A bolgár Afus Ali jellem­zően mutatja, hogy egy meg­felelő exportfajtával, kedve­ző termesztési feltételek kö­zött, milyen sikert lehet el­érni és ez mit jelent egy or­szág gazdasági és kereskedel­mi forgalmának a fejlesztésé­ben. Ha az Afus Alit akar­nánk hazai adottságaink kö­zött termeszteni, akkor sem tudnánk versenyezni a bulgá- rokkal, mert a fajta tenyész- igényét csak a bulgáriai éghaj­lat tudja kielégíteni. Ahhoz, hogy eredményesen termeszt­hessük a fajtát, először ho­nosítani kell. Enélkül bizony­talan a beérése. A Magyaror­szágon termesztett Afus Ali bogyói nem lesznek minden évben jellegzetesen borostyán- színűek, enélkül pedig a sző­lő nem exportképes. Heves megyében is termesztenek Afus Alit, ami azonban 10 év alatt talán háromszor lesz borostyán színeződésű és tö­kéletesen érett. Heves megyei termesztésre éppen ezért elsősorban kora­ibb érésű, rövidebb tenyész­idejű fajtákat kell kiválasztani a nemesített fajták közül. A magyar csemegeszőlö-nemesí- tők ma már olyan sorozatfajták széles skálájával rendelkeznek, amelyet talán a világ egyetlen szőlőtermelő országa sem tud felmutatni. Magyarországi termesztésre szóbajöhető legkorábbi cseme­geszőlőfajták: a Csabagyöngye, Irsai Olivér, Szőlőskertek ki­rálynője, -Gloria Hungáriáé, Kocsis Irma, Mathiasz János- né, Perlet magvatlan, Pannó­nia kincse, Korai ropogós. Ősszel fogyasztható és szál­lításra alkalmas, vagy eltar­tásra is kiváló: az Erzsébet királyné emléke. Ezek a fajták már mind a magyar szőlőnemesítők műhe­lyéből kerültek ki, eredeti ne­mesítések, vagy a külföldi is­mert fajták tovább nemesített, vagy szelektált változatai. E fajták nagyüzemi export-ter­mesztésre alkalmasak. Ezek közül kell kiválasz­tani a Heves megyében is ter­mesztendő újabb fajtákat! A magyar csemegeszőlő-ne­mesítés megteremtője és leg­híresebb művelője Mathiasz János volt. Kecskemét, Kato­natelepről szerzett világhírne­vet a magyar föld egyik leg­nagyobb kincsének, a csemege- szőlőnek. Követői éppen olyan szenvedélyességgel és szeretet­tel folytatták a munkát, mint a tanítómester. Tanítványai közül a ma 75 éves Kocsis Pál új csemegeszőlő-fajtáinak nemzetközileg is elismert sike­réért 1959-ben Kossuth-dijat kapott. A többi munkatársak: Dar- nay Ernő, Erős János, Dr. Áb­rahám Béla, Szegedi Sándor, Poczik Ferenc, Javas Gyula, Gubányi Emil és Szűcs József is eredményekben gazdag ne­mesitől munkásságot fejtettek ki az exportképes csemegesző­lő-fajták előállításában. Csizmazia József, tudományos kutató. (Folytatjuk.) Túlteljesítik az árutermelési tervet A kömlői Haladás Termelő- szövetkezet tagjai egyre inkább a belterjesebb gazdálkodás felé veszik az irányt. 12 holdon ve­tettek hagymamagnak valót, 10 holdon burgonyát, 15 holdon lencsét, s csupán ezekből 400 ezer forint bevételre számíta­nak. A gabonafélékből kima­gasló eredményeket értek el, az állathizlalás is eredményes volt, s így az egész évi áruértékesí­tési tervet — 396 ezer forintot — eddig 80 százalékban telje­sítették. Az eddigi bevételek­ből 87 ezer forintért Zetort vá­sároltak, s azt tervezik, hogy az év végén 57 forintot osztanak ki munkaegységenként. Jó gaz­dálkodásával megérdemlik az elismerést, s jórészt ennek tud­ható be. hogy a község nagy része a Haladásba kérte felvé­telét. Jól halad a szerződéses növénytermesztés A magnövényeik szerződéses termesztése csak a legutóbbi években indult nagyobb ira­mú fejlődésnek. A legutóbbi egy év alatt országosan több minit 75 ezer holddal nőtt a szerződéses növényeikkel be­vetett terület. A termelőszö- vetekezetek megkétszerezték a magtermesztésre szerződött területüket, s az idén az ország szerződéses termesztésű növé­nyeinek már csaknem felét a közös gazdaságok adják. A megyei, illetve járási ta­nácsok mezőgazdasági osztá­lyai a jövőben még több tá­mogatást nyújtanak majd a termelőszövetkezetek szerző­déses növénytermesztésének kialakítására. Általános törek­vés az, hogy a termelőszövet­kezetek olyan vetőmagvak, ipari- és magnövények ter­mesztésére kössenek szerző­dést, amelyekhez megfelelőek a gazdaság éghajlati- és talaj­viszonyai, amellett jól beleil­leszthetők a vetésforgóba, jö­vedelmezők és elősegítik az üzemszerű gazdálkodás kiala­kítását (MTI) Bíztatóan fejlődnek a falusi ifjúsági szövetkezetek A falusi ifjúság közösségi szellemű nevelése, valamint a politechnikai oktatás elősegít tésére a Szövetkezetek Orszá­gos Szövetsége és a KISZ Központi Bizottsága együttes határozata nyomán a múlt év őszén alakultak az első falu­si ifjúsági szövetkezetek. Szá­muk csakhamar elérte a szá­zat. Működésük tapasztalatai kedvezőek, alkalmasnak bizo­nyultak arra, hogy a falusi ifjúságot meggyőzzék a közös­ségi munka előnyeiről, a ta­nuló ifjúságot pedig a munka fokozott megbecsülésére ne­veljék. Az ifjúsági szövetkezetek országszerte betartják az alap­szabályokat, a jövedelem egy részét valamennyien a közös alap növelésére fordítják. (MTI) ^e^Melöizcvetkezetgii^k^ Kilencvenezer forint kedvezmény Termelőszövetkezeteink egy­re nagyobb mértékben kap­csolódnak be a lakosság áru­ellátásába és évről évre maga­sabb terméshozamuk is. A gyöngyösi járásban már ez ideig három termelőszövetke­zet jelentette, hogy teljesítette áruértékésítési tervét. A nagy­rédei Kossuth 109, a vecsí Rákóczi 102, a gyöngyösi Oj Élet pedig már 170 százalék­nál tai-t. Ezek a termelőszö­vetkezeteid a 3004/1. sz. ren­delet értelmében 90 ezer fo­rint kedvezményt kapnak ál­lamunktól áruértékesítési ter­vük túlteljesítéséért. Negyven százalékkal osztottak ki a tavalyinál több munkaegység-előleget a gyöngyösi járásban A gyöngyösi járás termelő- szövetkezeteiben ez ideig egy­millió egyszázezer forint mun­kaegység-előleget osztottak ki a tagoknak. Ez az összeg több mint negyven százalékkal több mint a múlt esztendő hasonló időszakában. A tagok nagyobb arányú munkaegység-előleghez való juttatása annak a jele. hogy a járás termelőszövetke­zetei mindent megtesznek áru­értékesítést tervük teljesítésére. Gyöngyöshalászon is megkezdték a földek összeszántását . , Gyöngyöshalász termelőszövetkezeti községben jól ha­lad a földrendezés, aminek következtében egymás után ala­kulnak ki a nagyüzemi táblák. Az Atkári Gépállomás három traktora a napokban meg­kezdte a földek összeszántását a gyöngyöshalászi határban. A szántásra igen kedyező az időjárás, így a traktoristák jóminő­ségű talajmunkát végezhetnek. Jó ütemben végzik a közős takarmányalap összehordását a nagyút! Petőt! Tsz-ben A nagyúti Petőfi Termelő- szövetkezet tagjai az ősszel kezdik a közös munkát, de már most munkálkodnak azon, hogy a kezdéskor sem­mi fennakadás ne legyen. Az ősszel bekerülő állatok takar­mányellátásának ' biztosítá­sával már most foglalkoznak. Hamarosan elkészül 50 férőhelyes Közel négyszázezer forintos hitellel, s a Cukorgyár dolgo­zóinak patronálásával elké­szült a hatvani Petőfi Terme­lőszövetkezet magtárpadlásos, 50 férőhelyes tehénistállójá- nak építése. A napokban be­fejezték a tetőszerkezet ké­szítését is, s a pala megérke­zésekor azonnal megkezdik az Az 1714 mázsás szálastakar­mányszükségletből eddig 1215 mázsát vittek a közösbe. A szálastakarmány-szükségletet tt földterület arányában osz­tották szét, így mindenkit egyformán érint a rá kiszabott mennyiség. a hatvani Petőfi Tsz tehénistállója épület tetözését. A villanyve­zetéket beszerelték, s az át­adás időpontjára bekapcsol­ják a hálózatba. Az épület át­adása, s a cséplés befejezése után megkezdik a másik 50 férőhelyes istálló építését, hogy még a tél beköszöntése előtt azt is átadhassák ren­deltetésének. u „Háromszor egy decit a legj óbból !6fc Egy éra a borkóstolóban NINCS OLYAN NAP Eger­ben, hogy bel- és külföldi tu­risták csoportja fel ne keresné a várat. Felmennek, megnéz­nek mindent, aztán akarva nem akarva, kikötnek a bor. kóstolóban, aminek külön ér­dekessége, hogy a hajdan dervis-iskola tőszomszédságá­ban épült. A mindig mosolygós, kedves udvarias Szabó házaspár ott­honos melegséggel várja, i szolgálja ki a betérőket. Néz­zük meg, kik, s miért jönnek ide? Korona Ferenc, a nagy- kanizsai szabó ktsz meósa, fe­leségével együtt, egri ismerő­sük társaságában ül és beszél­get 1—1 deci csemege mellett. — Hót kérem, én három éve „fedeztem fel Egert”, azóta minden évben itt töltöm a sza­badságomat. Egész évben nem iszom, de ha itt vagyok, vét­keznék, ha nem innék ebből a finom borból. Ez a vélemény alakult ki Magyar Aladár noszvaji kalauz és vendégei asztalánál is. — Hiába vagyok én naponta Egerben — nevet Magyar Ala­dár —, a szolgálat, szolgálat! Nem lehet borozgatni! Most aztán itt az én kedves katona­cimborám, a tarnaőrsi malom igazgatója és hát csak eltölt­jük az időt valahogy! Fáradt, szélfújt hajú asz- szonyka és férje ülnek le a ki­csi asztalhoz. Petróczi La­jos ózdi kohász-technikus és felesége azért járta be a fél országot, hogy épülő házuk te­tejére megszerezzék a pala- kúpot. — Palát mindenütt kapnánk, de a hozzá tartozó kúpért már annyit mentünk! Végre Gyön­gyösön sikerült szert tenni er­re a fontos építkezési elemre. Most még redőnytok nélküli ablakokat hajszolunk, de majd \csak kapunk azt is! HAT NEHÉZ DOLOG az építkezés! Sok-sok anyag, mun­ka, lemondás jár egy családi ház nyomában, de ha kész, egy örökös gonddal kevesebb a családnak. A pedagógusoknak talán mindenféle szakmai tanfolyam­nál többet jelent az országjá­rás. Ezt vallják Kai as Zol­tán és felesége, a sátoralja­újhelyi fiúiskola igazgató há­zaspárja is. *-> Sajnos, csak rövid időnk van Egerben, de azért meg­néztünk minden megnézhetőt! — mondja Kalos kartárs. ** El­költ jük kis ennivalónkat, meg­kóstoljuk a bikavért, s aztán megyünk tovább. — Mert felénk sincs ám rossz bor! — nevet a tanító néni **t de azért bikavérünk nincs! öreg bácsi ballag befelé. Ügy látom, ismerős itt, mert anélkül, hogy szólna, már kap­ja is a 2 deci leánykát. Beszélgetünk. Szilvást bácsi, az idős asztalos, sok mindent megért, sok mindenen keresztül ment életében. S most furcsa gondja van, meg­érte a hetven évet, s most akar válni a felesége. — Hiába! Tessék elhinni, igaz a közmondás, a kutya is akkor vesz meg, mikor a leg­jobb dolga van. Nem kellett neki dolgoznia, hát elúnta ma­gát. Ez se mindennapi dolog! Ügy látszik, valóban kell az asszo­nyoknak elfoglaltság! Moszkvics gördül a borkós­toló elé. G y e t v a i Béla és felesége szállnak ki belőle. Jászfény szaruból jöttek, mind­ketten cukrászdában dolgoz­nak. — Ma szünnap van — mond­ja a mosolygós fiatalasszony. — Béla elkérte a barátja kocsi­ját, s egy kicsit körülnézünk a Mátrában és a Bükkben. — Hálából viszünk a bará­tomnak egy üveg bikavért! — mondja a férj, s máris robog* nak tovább. Sok a látnivalói kevés a szabad idő! A KŐVETKEZŐ AUTÓBŐtí távoli földrészről, Ceylonból érkező tanárházaspár száll ki. Bejárták már a fél világot, Ma* gyarország az utolsó állomást indulnák haza, most már Cali* fomiába, vagy Texasba, mert ott telepednek le, ha haza érnek. Nem sokat tudtak Magyaror* szágról. Mrs. Baggerig mindössze ennyit: — Ügy tudtam, hogy a ma4 gyár férfiaknak nagy bajuszuk van és nagy szakálluk van, és csak néhány kicsi bajuszt lát* tani, szákállt meg egyet se. De országuk gyönyörű, népük ked­ves, segíteni kész és szeretette méltó, örülünk, hogy mégis* merkedhettünk az önök orszá* gával is. Lám, mennyien megfordul* tak a repkénnyel befuttatott elejű kis borkóstolóban egy óra alatt! Azt mondják, hogy a jó bornak nem kell cégér. Nem is, de híre van, s min* denki kíváncsian fogja a kézé* be a kis talpaspoharat, hogy megízlelje a szőlő levét. De ebbe a kis helyiségbe öröm bemenni. Rend, tisztaság, barátságos fogadtatás, a ven. dégek kiszolgálása pedig nem hivatalos, hanem valódi ma­gyaros vendégszeretet. Ezt ér- zik is a betérők, s a jó borral együtt a Szabó házaspár is jó emlékezetében marad a vendé­geknek. Nagy társaság főn Szabó elvtárs már készíti is a decis poharakat a tálcára, mert az ablak előtt már hang-’k a nóta: — „Jó bor. jó egészség szép asszony feleség ...” — No, ezek már csak egy- egy decit kapnak! — kacsint felém Szabotté. A BECStPETT társaságot kedvesen leszereli, s nem is isznak csak 1—1 deci leánykát! Cs. ÁDÁM ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents