Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-12 / 188. szám

4

INftl’PjSÄG

1959. augusztus 12., szerda

A Budai Nagy Antal a szegedi szabadtéri játékok egyik legnagyszerűbb produkciója

(Szegedi tudósítónktól)

A HAZAI KÖZÖNSÉG mindeddig csak keveset hallott Kós Károly, a romániai magyar irodalom ieles művelőjének Budai Nagy Antal című történelmi drámájáról. Magyarországon a Budapesti Vígszínház 1986-ban már bemutatta. Akkor a közönség nagy tetszéssel fogadta és teljes három hétig minden este megtöltötte a drámát bemutató színházat, ám a kultúrpolitikusok nem szívlelhették tovább —. levették a műsorról. Vidéki színpadainkon Szegeden, Kecskeméten, ezenkívül Kolozsvárott, Brassóban és Nagyvárádon egy-egy időre ezután is szóhoz jutottak Kós Károly hősei.

Amikor 1936-ban Kolozsvárott először mutatták be a Budai Nagy Antal-t, még senki sem gondolta, hogy ez a dráma valamikor a szabadtéri színpadra kerül. Nálunk utóbb a hazánkban vendégszereplő ma- rosvásáhelyi székely színház mutatta be. Az ő előadásukat közvetítette a Magyar Rádió. A közvetítést sokan hallották, de a közönség a szegedi szabadtéri játékok műsorának ezzel a bemutatójával szemben volt mégis a legbizonytalanabb. Amíg a többi előadások jegyeiért valóságos közelharcot vívtak az emberek, erre az előadásra sokáig minden nehézség nélkül lehetett jegyet kapni. De ahogy közeledett a bemutató napja és nyilvánosságra kerültek a sajtó és a rádió útján a rendezői elgondolások, egycsapásra az érdeklődés középpontjába került a Budai Nagy Antal is. Az emberek ezrei ismerték fel Szegeden a dráma nagyszerűségét és a szabadtéri színpadra való rendkívüli alkalmatosságát. Most a bemutatóelőadás után elmondhatni, hogy nem csalódott a közönség. A Budai Nagy Antal a szegedi szabadtéri játékok egyik legnagyobb produkciója.

A XV. SZAZAD EGYIK legnagyobb haladó mozgalma, a huszitáké erdélyi követőinek társadalmi harca nyert méltó emlékműét ezzel a nagyszabású drámával. Az előadások nagy sikerei igazolták, hogy a szegedi szabadtéri játékok művészeti bizottsága helyesen választotta ki e történelmi levegőjű, felemelő érzést nyújtó darabot az ünnepi játékokra. Három előadáson közel 20 ezer ember volt szemtanúja a történelem megelevenítésének. S amikor a Fogadalmi templom tornyainak egyikéből az erdélyi vajda adófizetési felhívását s a másikból az erdélyi püspök emberirtó rettenetes törvényét, a megtorlást hirdették Húsz János magyar követői ellen, a tornyok alatt álló erdélyi néppel együtt a több ezres közönség visszafojtott lélegzettel figyelte a messzeszálló szavakat. Az egész teret betöltötte az inkvizíció vihart jelző fuvallata, amikor a Dóm kapui megnyíltak, s az orgonazúgás, a fáklyák és a gyertyák fényében kivonult a papok áradata és a kolozsvári főtéren egymás után gyalázták meg az eretnekséggel vádolt halottakat és a kínhalálba küldött1 magyar huszitákat, ' az úgynevezett „kelyhesek” képviselőit.

A nézők szinte átélték a történelemnek e hatalmas, színpadon bemutatott eseményeit. Hozzájárult ehhez az, hogy e korszak teljes tökéletességében bontakozott ki előttünk. A rendezés alkotta kereteik rendkívüli szuggesztív erejükkel, hathatósan támasztották alá a cselekményt, valósághatást, atmoszférát teremtettek. Amikor a színpadon még Budai Nagy Antal vajúdik Bálint pap kérésének elfogadásán, hogy vállalja-e a fegyveres felkelés vezetését, hír érkezik: a felkelőkre gyújtották a gorbói malmot. Harangzúgás riasztja az alvókat: tűz van, tűz van! A malom és egyben egész Erdély lángralobbanását a Dóm egyik magaslati helyén fellobanó lángok, füstoszlopok szimbolizálják. A harangszó félelmetes érzést keltett. Előbb az újszeged: templom harangja csendült bele az éjszakába, s jött, jött rpind közelebb a zúgás, az előadás színhelyéhez. S mikorra belekondult a Fogadalmi templom nagyharangja is, gk- kor már zúgott Szeged város templomainak minden harangja. E zúgás harci sorakozóként hatott, amit már maga Budai Nagy Antal is hirdetett és a

kolozsvári téren ismét gyülekezett a nép. Esküre gyűltek a felkelő' parasztok.

A MEGELEVENEDETT történelmet élte át három órán át a többezres nézőtér. Színházat, játékot látott. De többet, mint lenyűgöző, nagyszerű játékot: élményben volt része.

A tűzvész, a harangzúgás azonban nemcsak a látványosságot szolgálta, hiszen célja nem a nézők ámulatba ejtése volt. A szóval, a cselekménynyel szervesen együtt alkották a teret betöltő történelmi szimfóniát. S ez a szerző, Kós Károly és a dráma szabadtéri változatát készítő Hubai Miklós nagyszerű munkásságát, s a drámát színrevivő Bessenyei Ferenc, Kálmán György, Bős ti Lajos, Tompa Sándor, Rajz János, Barsi Béla, Berek Katalin és a többi budapesti és szegedi neves színészek, s nem utolsósorban Marton Endrének, a darab rendezőjének köszönhető.

A nagy hősöknek emléket állító. hatalmas tömegeket mozgató színes történelmi dráma megjelenítésének külső eszközeit. a monumentális díszleteket Varga Mátyás, a korhű kosztümöket Nagyajtay Teréz készítette. Az' őt munkásságuk is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nézősereg végig lenyűgöző játék, felejthetetlen élmény részesévé válhatott a szegedi szabadtéri játékok prózai előadásán is.

A BUDAI NAGY ANTAL

előadásai után a hét végén még négy alkalommal kerül színre a János vitéz, s a vasárnap esti előadás az idei szegedi szabadtéri játékok záróelőadása lesz.

FILM:

Kenyér, szerelem, fantázia

1959. augusztus 12, szerda:

1924-baín halt meg Bródy Sándor író. .

1759. Az orosz seregek Küners- dorfnál legyőzték a poroszokat.

O Névnap <2

Ne feledjük, csütörtökön: IPOLY

tiiusjt

— FÜZESABONYBAN az év folyamán korszerű vasutaslaktanyát építenek, ezzel az új létesítménnyel megoldódik a még jelenleg problémát jelentő vasutasok elszállásolása. A mostani laktanya kicsinek bizonyult a megnövekedett létszámhoz.

— 52 FÉRŐHELYES te- hénistállót építenek a tenki Béke Termelőszövetkezet tagjai. Jelenleg a mennyezet készítését végzik, s hamarosan megkezdik a tetőszerkezet építését is, így biztosítottnak látszik az, ho-y október 30-ra elkészül az épület.

— A GYÖNGYÖSI Szerszám- és Készülékgyárban nagy gondot fordítar ■’.k a könyvtár bővítésére. Ez évben is 3000 forintért vásárolnak új könyveket. A könyvtárnak most a nyári hónapokban is több mint 120 olvasója van.

— BEFEJEZTÉK a nyári mélyszántást a kiskörei Dózsa Termelőszövetkezet tagjai. A munka befejezése után 45 holdon végeztek másodvetést silókukoricából.

Mozik műsora:

EGRI VÖRÖS CSILLAG Felhívás táncra EGRI BRÖDY ^

Denevérraj EGRI KERTMOZI Nercbunda

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG”

A mi kis családunk GYÖNGYÖSI PUSKIN Emilia Galotti GYÖNGYÖSI KERTMOZI

A kapitány lánya (szélesv.)

HATVANI VÖRÖS CSILLAG

Anatol úr kalapja HATVANI KOSSUTH •

Vízkereszt, vagy amit.akartok HEVES

Betörő az albérlőm PÉTERVASARA Váratlan vendég FÜZESABONY Aranyszimfónia

Olasz film

Egy kis hegyi faluba uj csendőrparancsnok érkezik. Kalandjairól, szerelméről, valamint egy csípős nyelvű fruska boldogságáról szól a „Kenyér, szerelem, fantázia” című olasz film.

A filmet az egri Kertmozi mutatja be augusztus 13—19-ig.

Megjegyzés egy megjegyzésre

Teljesen megértem azokat az embereket, akik több éves gyűjtögetés, sok-sok forint befektetés után szép és gazdag könyvtáruk anyagát néni szívesen adják kölcsön. Nem mondom, vannak igen rendes kölcsönkérők — s ez a több akik a kapott könyvet időben és megkimélten adják vissza, de vannak olyanok is, akik megfeledkeznek a tisztességről és megtépve, vagy erősen elpiszkálva juttatják vissza a magán-, vagy állami könyvtárba.

Több könyvtárvezető elmondta, hogy ha az olvasók nagyobb figyelmet szentelnének a könyv tisztántartására, nem tépnék, vagy hajtanák be a lapokat, nem kellene sok esetben a jó könyveket már öt-hat hónap után kicserélni, selejtezni.

A napokban Verne A bé- gum ötszáz milliója című könyve került a kezembe, s mivel még gyermekkoromban olvastam, most is szívesen lapoztam bele. Az utolsó lap- , ján tintával írott bejegyzést találok:

„Csak félig olvastam ki, mert rossz könyv, — nincs benne semmi izgalom. Megjegyezte: Tímár Lajos, Eger, Mária utca 34.”

Ennyi a bejegyzés. Az írás és a botladozó, kusza vonalak elárulják, hogy a megjegyzést tevő még fiatal diák, de elárulnak mást is. ,

„Szeressétek a könyvet, a tudás forrását” — mondotta Gorkij. Igen, szeressük a könyvet, de semmi esetre sem annyira, hogy véleményünket azonnal oda is írjuk a könyv hátlapjára. Mi történne akkor, ha minden • olvasó, Tímár Lajoshoz hasonlóan, írná a könyvbe véleményét? Bár ő még fiatat, de már most meg kell szeretnie a könyvet. Ebből tanul, művelődik, s ennek eredményeképp válhat hasznos tagjává a társadalomnak. Ö mit sem sejtve irtó be megjegyzését, ném gondolt arra, hogy utána még sok diáktársának kerül ez a könyv a kezébe, s — mert a megjegyzésében nincs igaza: a szóban levő könyv igenis izgalmas és érdekes — saját magát járatja le, váltja ki barátai és más jóízlésű ember felháborodását.

Tímár Lajos csak egy pél-, da, bizonyára rajta kívül” még sok-sok ilyen „jegyez- gető” van, akiknek az olvasott könyv igényét nem elégíti ki, de az is lehet hogy túlhaladja. K. B.

MA

33.

Velem is előfordult egyszer, riogy New York utcáin sétálgattam késő este és nyo- nomba szegődött egy G. Man. kíváncsi voltam, meddig bír- a mögöttem. lementem a 'öldalalti hoz, ahol kevés utas várakozott. Beszálltam egyér- tező kocsiba, de az utolsó pillanatban, a kocsi elindu- ása előtt kiugrottam belőle. \ detektív, aki felszállt utá- lam, kénytelen volt az induló oldalattin maradni, nehogy .eleplezze magát. De az FBI spiclirendszere még erre az íshetőségre is felkészült: az állomáson már ott várt egy ;artalék detektív.

Ha a megfigyelt személy ikár autón, akár vasúton elhagyja a várost, a G. Man-ek ayomon követik, még akkor is, iá az egész országot beutazza. Ha a megfigyelt személyautón átázik, a megfigyelő detektív- :soport átadja a megfigyelést íz FBI helyi kirendeltségéhez :artozó másik detektívcsoport- nak, mégpedig az államhatáron. Egyébként az autót követő ügynököket időnként leváltják, nehogy a megfigyelt személy felismerje őket...

Az FBI embereinek kedvelt módszere a fényképezés. Miniatűr fényképezőgépeket használnak, sokszor olyan kicsit, hogy az észrevétlenül a te- nyerükben is elfér. Előfordul az is, hogy a felvételt nagy távolságból csinálják, távcsővel egybekapcsolt lencsével, s a fényképezőgépet ilyenkor az utcán álló zárt autóban vagy másutt helyezik el. Engem egy alkalommal, amikor egy könyvesboltot néztem, úgy fényképeztek le a titkosrendőrök, hogy utcai fényképésznek adta ki az egyik magát. Olyan utcai fényképésznek, aki pillanatfelvételeket készít a járókelőkről, azután igyekszik rábeszélni, hogy a lefényképezett rendeljen a felvételből. Ez a jelenség annyira elterjedt az USA-ban, hogy senkiben sem kelt gyanút.

Az amerikai nyomozók főként akkor igyekeznek fény- képfelvételeket készíteni, amikor a megfigyelt személy másokkal találkozik. Az ilyen „fényképes bizonyítékok” gyakran szerepelnek bírósági eljárásban és tárgyalásokon, mikor a hatóságok bizonyítani akarják, hogy a vádlott találkozott egy bizonyos személlyel, vagy pedig járt egy bizonyos helyen.

Hallatlan nagy dolognak tüntetik fel, hogy az Egyesült Államok területén nincs bejelentési kötelezettség sem a magánlakásokban, sem a szállodákban. A valóságban azonban az történik, hogy ha valaki lakást akar bérelni, a tulajdonos mindaddig nem adja azt ki, amíg az illető nem közli vele: mi a foglalkozása, mi munkahelyének címe és menynyi a fizetése. Ezenkívül még ajánlás is szükséges egy olyan személytől, akit a tulajdonos ismer. A szállodákban csak ügy bérelhet valaki szobát, ha előzőleg a megfelelő kérdőívet kitöltötte. De akár magánlakásban, akár szállodában bérel valaki lakást, a helyi rendőrség azonnal megkezdi rendkívül körültekintő nyomozását. Az állami szervekkel szoros kapcsolatban dolgoznak azok a detektív-irodák, amelyeket nagyobb szállodák tulajdonosai azért tartanak, hogy lakóikat megfigyeljék.

Az amerikai titkos renc' r- ség a „veszedelmes” gondola- tokkal gyanúsítható, vagy valamilyen haladó tevékenységet kifejtő személyekkel szemben három intézkedési fokozatot különböztet meg. Az „első fokozat” (az a meri kai rendőrség nyelvéről lefordítva) a „vádlott” letartóztatása, ami a „vádlott” lakásán tartott házkutatással jár együtt. Ha egy amerikai nem fogadja el az alkotmányban lefektetett jogainak rendőri értelmezését, s ezt kifejezésre is juttatja — deportálják. A A rendőrtechnika ezt nevezi a „második fokozatnak”. A „harmadik fokozat” olyan módszerek alkalmazását jelenti, amelyek fizikai vagy lelki szenvedést okoznak, mégpedig azzal a céllal, hogy valakit rábírjanak a szükséges információk megadására. Noha az amerikai törvény ek kimondják, hogy a „vádlottnak joga van hallgatni”, — nem véletlen, hogy a

„harmadfokú vallatás” kife- zés az Egyesült Államokban keletkezett.

A „harmadik fokozatot” főként az amerikai titkos rendőrség alkalmazza. Az eljárás pszichológiai része az úgynevezett „hosszú lélegzetű kihallgatással” kezdődik. Hogy hogyan kell ezt elvégezni —< erre is kitanítottak bennünket. E kihallgatási „módszer” lényege az, hogy a vádlott kihallgatása megszakítás nélkül, néha kilencvenhat órán át tart. miközben a kihallgatást vezető személyzetet többször felváltják. Gyakran arra kényszerítik a vádlottat, hogy egész idő alatt álljon. A cél, hogy a vádlott energiáját megtörjék, lelki ellenálló képességét legyőzzék. A kihallgatás alatt éles, vakító fénysugarakat vetítenek állandóan a vádlottra. Majd hosszú időn át egyáltalán nem hagyják aludni, vagy aiig-alig engedélyeznek számára alvási időt. Ezután kezdődik a kihallgatás. Egyes esetekben — főként nőkkel szemben — azt az eljárást is alkalmazzák, hogy éjszakára olyan hullaházban helyezik el őket, ahol több holttest van. A letartóztatott erkölcsi ellenálló képességének megtörésére a szerencsétlen előtt azt a látszatot keltik, mintha már előkészületek történnének a villamosszékben való kivégzésére.

Az FBI „tudományos” módszereket is alkalmaz, hogy „az emberek szívében olvasson”. Alkalmazzák például az úgynevezett „hazugság felderítő gépet”. A készülék lényege, hogy a kihallgatott személy érverési és légzési ütemének hullámzásait, kilengéseit regisztrálja. A kihallgatást végző rendőrtisztviselő a készülék segítségével minden kihallgatásnál megállapítja, hogy a feltett kérdések közül melyik kérdés váltotta ki a vádlottból a legnagyobb belső izgalmat. Természetesen az egész eljárás blöff, semmiféle tudományos alapja nincs. Mégis ezzel a tudományos „eszközzel” állapítják meg, ho'gy a kihallgatott személy mikor mond igazat és mikor hazudik.

Vannak más találmányok is. Kurt Lyon amerikai biokémikus „találmánya” az a készülék, amelynek segítségével — szerinte — „elemezhető és ellenőrizhető, hogy mennyire fertőzött meg valakit a kommunizmus betegsége”. Szerinte e készülékkel egyben olyan egészséges gondolkodás hozható létre, amely mellett ilyen szerencsétlenség nem követ- kezhetik be. Mármint, hogy a „kommunizmus” megfertőzze az illetőt... Ezek az eljárások alapjában véve ártalmatlanok a kihallgatott egészségére. De alkalmaznak olyan eszközöket is, amelyek életveszélyesek. Az úgynevezett „igazság szérum”, ez a különleges kábítószerekből előállított készítmény, kloroformmal kevert szkopolanint tartalmaz. A készítményt injekció formájában adják be a vádlottnak, s amikor ez a kábítószertől ködös állapotba kerül, megkezdik a kihallgatást. Az FBI szerint e kábítószernek az a hatásmechanizmusa, hogy megbénítja a ..hazugságközpontot” és a vádlott „nem képes hazudni”... Orvosszakértők megállapították, hogy az „igazság szérum” szendergő, félálomszerű állapotot hoz létre, megbénítja a kihallgatott személy akaraterejét és elnyomja benne az erkölcsi ellenállóképességet. Az orvosok gyakran hangsúlyozták, hogy a szer alkalmazása teljesen megengedhetetlen, mert a pszichikus működést megzavarja és számos esetben halált okoz. /

Még változatosabbak azok az eszközök, melyeket az amerikai titkos rendőrség a vádlottak fizikai befolyásolására alkalmaz. Ha a vádlott kihallgatása során nem tesz olyan vallomást, amely nekik megfelel, a befolyásolást azzal kezdik, hogy „megmutatják neki az aranyhalacskát”, vagyis a vádlottat úgy összeverik, hogy az teljes kábulatba zuhan és „aranyhalacskák” jelennek mee előtte. Ütik, rugdalják, esetleg gumibotot használnak, :hogy a verésnek ne maradjanak hosszantartó nyomai.

Én magam is láttam, amikor az egyik kihallgatóttát úgy megkínoztak, hogy az beleőrült a fájdalomba. A gumibottál tarkóra ütni, — ez az FBI gyakorlatában „apróság”, mely igen gyakori. A váratlan tár-' kóütés hirtelen, rendkívül erős szédülést okoz, ami viszont hasonló a tengeri betegség tü-‘ neteihez: az ember teljesen tehetetlenné' válik, a karját sem képes felemelni. Ebben az állapotban a „bűnöst”, mint egy zsákot félredobják, s később veszik elő: kihallgatásra. A letartóztatott megverése szinte már a szolgálati kötelességek közé számít, s ha véletlenül szabadul a letartóztatott — mehet panaszra, ahová akar, Az FBI-t ugyanis senki és semmi, nem ellenőrzi és nem ellenőrizheti. Egyéb-' ként is egy FBI-embert aszerint becsülnek meg, hogy mekkora ütést képes adni az állkapocsra,, vagy a gyomorra., (Folytatjuk}