Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-09 / 186. szám

4 NÉPÚJSÁG 1959. augusztus 9., vasára*# f Újabb leletek as egri várban AZ ORSZÁGOS MŰEM­LÉKI FELÜGYELŐSÉG 1957. decemberében megkezdte az egri várban álló gótikus püs- püká palota helyreállításával kapcsolatos régészeti kutató­munkát. A feltárások ered­ményei és az azzal párhuza­mosan folyó levéltári kutatás alapján lehetővé válik az egy­kori, középkori püspöki palota helyreállítása, ahol a Dobó István Múzeum régészeti ki­állításét helyezik majd el. A meglevő gazdag régészeti anyag az elmúlt három év alatt előkerült nagyszámú le­lettel, faragott kövekkel, edé­nyekkel, díszes kályhacsem­pékkel, kínai, perzsa porce­lánokkal, török és magyar pipákkal, használati eszközök­kel, szerszámokkal, fegyverek­kel bővült, amelyek mind szé­lesítik a vár lakóinak életéről, Eger város múltjáról alkotott képünket. Az elmúlt hetekben a vár helyre állítását irányító terve­zőmérnök utasítására hozzá­kezdtek a Varkocs-kapu és a Gergély-básitya közti várfal­ban meghúzódó tomyocsika állagmegóvási munkáihoz, amelyet egy később hozzáépí­tett falköpeny csaknem telje­sen eltakar. A laza, rongált köveknek a tervező utasítása alapján megkezdett bontása­kor egy falfülke körvonalai mutatkoztak, melynek egyik sarkát a helyreállításnál dol­gozó Pálok Ferenc kőműves és egy hazánkban tanuló len­gyel egyetemi hallgató ki­bontotta; A falfülke előtűnő hátfalán egy falfestmény mu­tatkozott, egy bíbomoki kalap, egy sasos címer felső sarka, egy angyal feje és szárnyai­nak felső része. A további munkát az Országos Műemléki iFélügyelőség szakembereinek megérkezéséig abbahagyták, nehogy a további bontással valami kárt okozzanak. Né­hány nap múlva a szak­emberek irányítása és ellen­őrzése mellett folytatódott a felkép feltárása; A már elő­került részeket biztosították, hogy a további kutatások' al­ttal okozandó rezgések követ­keztében le ne hullhasson a megmaradt festmény egyetlen darabja sem; A kutatás során előkerült a falfestménynek mintegy kétharmad része; A további kutatás a freskóres­taurátor által végzett végleges rögzítés után folytatódik. Az előlterült részek alapján megállapítható, hogy a rész­ben feltárt falfülkét Mátyás király sógorának, Estei Hip- polit esztergomi érseknek, ké­sőbb püspöknek (1498-1520) négyvágásos címere díszíti. A címer alapszíne kék, egy füg­gőleges és egy vízszintes vörös vonal négy mezőre osztja. Felső jobb és alsó bal mezői­ben egy-egy jobbra fordított fejű, kiterjesztett szárnyú fe­hér sast, felső bal és alsó jobb mezeiben pedig három-három „arany” liliomot találunk. A címert két oldalról egy-egy köpenyes angyal tartja, a cí­mer fölött egy kereszt és egy bíbomoki kalap van. A címert ugyan nem első­rangú festő festette, de mivel egyedüli ilyen korú és elhe­lyezésű középkori falfestmé­nyünk, művészettörténeti szempontból igen becses szá­munkra. Ezen jelentőségét azonban bizonyára rövidesen túlhaladja a vár építéstörté­netének kutatására gyakorolt szerepe. Feltehető ugyanis, hogy a címer az egri vár egyik korábbi kaputornyát dí­szítette, s ezen keresztül ve­zetett a középkori út a szé­kesegyház elé, a belső vár piacára. Amennyiben ez a fel­tevésünk beigazolódik, a vár történetének, helyrajzának olyan továbbfejlesztésére nyí­lik mód, melyre eddigi isme­reteink alapján nem is gon­dolhattunk. A jelenleg folyó feltárások és a helyreállítási munkák, amelyeket az Országos Mű­emléki Bizottság és a Műve­lődésügyi Minisztérium anyagi támogatásával folytat, így szá­mos, nemcsak hadtörténetileg fontos, hanem hazánk művé­szettörténetében is egyedülál­ló emlékekkel gazdagítják mű- emlékállományunkat és a kö­zépkori, illetve reneszánszkori egri vár századok óta eltakart kincsét tárják újra az érdek­lődők elé. IlETSHY MIHÁLY KOZÁK KAROLY az Orsz. Műemléki Fel­ügyelőség dolgozói. Aforizmák Azokra kell bízni a hiúságot, a kilón ok nincs egyebük, amivel büszkélkedhetnek. Az emberek vagy szeretnek, vagy a szerelem emlé­keiből élnek, vagy színlelik a szerelmet, *** Mások előnyeivel szemben nincs mentség, csak sze­retet. Sohasem távolodunk el messzebbre vágyainktól, mint amikor azt képzeljük, hogy amire vágytunk, az mienk. A műalkotás csak akkor szerves, ha a művész saját szemével látja az életet, nem pedig mások szemével, vagy más korszak szemével. A szokásoknak sokszor nagyobb erejük van, mint a törvényeknek. *** A házasság — szerződés oly bajok ellen, melyek nem volnának, ha nem volna házasság’. *** A szerelemnek nincs szüksége egyenlőségre — meg­teremti. *** A siker öröme csak akkor igaz, ha az ember abban a sikerben saját hasznos voltának bizonyítékát találja. *** Némely nő önállóságát csak azért fitogtatja, hogy azt feladhassa. Ha a nő észreveszi, hogy szeretnék, siet ráfogni, hogy szeretik. (P...P) 1959. augusztus 9, vasárnap: 1919. Megjelent az OK(b)P Köz­ponti Bizottságának felhívása V. I. Benin aláírásával Mindenki a Djenyikin elleni harcban címmel. 1879-ben született Ottorino Res- pighy olasz zeneszerző. 187 9-ben született Elias Howe, a varrógép feltalálója. 1959. augusztus 10, hétfő: 18C9-ben született Kandó Kálmán mérnök és feltaláló. 1834-ben született Jan Neruda cseh költő. v? Névnap Ne feledjük, hétfőn: LŐRINC kedden: ZSUZSANNA ti 311; 'iPiiyrtn 31; A magánnyomozó irodák ügynökei általában két cso­portba sorolhatók. Az első cso­portba tartoznak azok, akik kívülről figyelik meg a vál­lalatokat, szákszervezete két; a másik’ csoportba tartozóit pe­dig- az adott szervezet vagy intézmény belső helyzetéről nyújtanak tájékoztatást, illet­ve végeznek propaganda-bom- lasztó munkát a kormány ér­dekében. A magánnyomozók .kádereinek” legfőbb felhaj- tója az alvilág, amelyet mil­lió és millió szál fűz a nyo­mozó irodáikhoz. A munkásmozgalom elleni kémkedés szervezői semmiféle módszertől sem riadnak visz- sza: sztrájkokat provokálnak olyankor, amikor a munkások még nem készültek fel kellő­képpen a sztrájk sikeres meg­vívására, s ilymódon biztosít­ják a vállalkozók győzelmét; ellentéteket szítanak a mun­kások között, felbujtják az asszonyokat a sztrájkolok el­len, stb. Ezeknek a magánde­tektív ügynökségeknek, tulaj­donképpen a munkásmozga­lomba beépített kémszerveze­teknek fő tevékenysége az adatgyűjtés és a széleskörű propaganda. Az ügynök igyek­szik felderíteni a mozgalom vezetőit és agitációt fejt ki ellenük. Titokban összeállítja a fekete listákat, tagsági könyveket, szakszervezeti ira­tokat, pénzügyi elszámolásokat lop, jelentést tesz a kihallga­tott beszélgetésekről, s jelentést készít mindenről, am! ott tör­ténik. Gyakran fordult elő a kint­létem alatt az is, hogy a vál­lalkozók puszta haszonlesésből sztrájkot provokáltak. Egyszer ilyen kísérlet során igen külö­nös eset történt. Egy konfek­ció üzem megbízott egy detek­tív ügynökséget, hogy provo­káljon sztrájkot munkásai kö­zött. A cég ugyanis arra szá­mított, hogy a „Sztrájk ellen biztosító társaságtól” jelentős összegű kártérítésit kap. Ki­derült azonban, hogy a bizto­sító társaságnak szintén vol­tak besúgói az üzemben, akik a „Biztosító” tudomására hoz­ták, hogy tulajdonképpen az üzem vezetőinek érdeke a sztrájk. Így tehát a tolvaj lopta meg a tolvajt. Számos bányaszerencsétlenség, vasúti összeütközés, robbanás és egyéb olyan bűncselekmény, amelyet sztrájkok időszaká­ban hajtanak végre, s amely­nek a tetteseit a hatóságoknak „nem sikerül” megtalálniok — nem egyéb, mint ilyen detek­tív ügynökségek által szerve­zett provokáció. De az amerikai monopóliu­mok élég óvatosak ahhoz, hogy ne bízzanak meg teljes egészében az említett ügynök­ségek művészetében, tevé­kenységében, hanem más ol­dalról is „biztosítják*’ magu­kat.. A különböző monopóliu­mok magánrendőrséget szer­veznek, amelyeknek „Külön­leges szolgálatát” hosszú időn keresztül fejlesztették ki. A kémiskólán különböző tantárgyak között erről is ki­oktattak bennünket; Megtud­tuk, hogy ez az úgynevezett „belső biztonsági” szervezet a Ford-konszernnél és az acél­iparnál a legszervezettebb. Ford igen költséges és könyör­telen kémrendszer segítségé­vel terrorizálja a munkásokat. Az 6 kémszolgálata messze túlhaladta az üzemen belüli tevékenység kereteit és az egész Egyesült Államokra ki­terjedő titkos szervezetté ala­kult, amelynek feladata: harc a munkásmoz­galom és min­den demokrati­kus mozgalom ellen. A Ford- féle titkos- rendőrségnek több ezer ál­landó belső tagja van; ezek a titkos ügynö­kök sokezer fő­ből álló hadse­regével dolgoz­nak. Különösen nagyszabású te­vékenységet fejtett ki ez a „különleges szolgálat" a második világ­háború kitörése előtt és alatt. A kémszerve­zet akkori ve­zetője, Harry Bennett a leg­szorosabb kap­csolatban állt az Egyesült Ál­lamokban mű­ködő hitlerista ügynökségeKkel. Ugyanokkor Bennett és segédei üldözték azokat a munkásokat, akiket azzal gyanúsítottak, hogy szer­vezeti tagok. A Ford-féle kém- Kedés technikája magas fokot ért el. Azt úgy emlegették előttünk, mint iskolapéldát. E szolgálat ügynökei semmitől sem riadtak vissza: egészen odáig mentek, hogy átkutat­ták a munkások uzsonna tás­káját és zsebét. A tulaj, Henry — A BÁNYÁSZNAPRA énekkart alakítanak a petőfi- bányai munkásőrök. Az ének­kar a bányászzenekarral kö­zösen szerepel majd az ünnep alkalmából.- A GYÖNGYÖSI színjátszó csoport vasárnap Kápolna köz­ségben, a dohánybeváltó kul­túrtermében, Dobozi: Szélvi­har című darabját mutatja be. — A SZŰCSI X-es akná­ban az acélpajzsos biztosítás­sal félmillió forint értékű bányafát takarítottak meg ez év második negyedében.- A PÉTERVÁSÁRI járási tanács végrehajtó bizottsága csütörtökön ülést tartott. Meg­beszélték a csépléssel kapcso­latos feladatokat, majd Krisz- tig György vb. titkár ismer­tette a legközelebbi tanácsülés napirendjét. — TŰLTELJESÍTETTE el­ső félévi cementszállítási ter­vét a Selypi Cementművek. A tervezett 28 600 tonna ce­ment helyett 30 462 tonna hagyta el a gyárat, s ezzel szállítási tervüket 6.5 száza­lékkal teljesítették túl.- BEFEJEZTÉK az Egri Do­hánygyár új kazánház kémé­nyének építését. Az ötven mé­ter magas toronyra tegnap tűzték ki a befejezést jelentő zászlót. Ford is élénk érdeklődést ta­núsított „biztonsági szolgála­tának” működése iránt.: min­den nap meghallgatta a szol­gálat főnökének jelentését, minden apró ügyben konkrét utasítást adott. Henry Ford örökösei átvették apjuk stílu­sát. S ma még apjuknál is jobban törekednek arra, hogy e kényes kérdést illetően min­den nyilvánosságot elkerülje­Odaadóan9 tisztességgel f f osszú ideig tartotta magát nálunk is az a hiedelem, LZ hogy akinek az Isten hivatalt ad, észt is ad hozzá. Ezt a hajdan sokakban élt felfogást azóta az élet ezerszere­sen megcáfolta. Lehetne sorolni példákat arra, hogy a hozzá* ' nemértés, a tanulás elhanyagolása miatt leváltottak embe­reket beosztásukból. Egy — ehhez hasonlatos jelenséggel azonban itt-ott még mindig találkozhatunk: a hivatali gőggel. Van egy-két ember, aki azt hiszi, hogy ha bekerül a vezetői székbe, mindjárt különbbé válik a vezetetiéknél, s ez korlátlanságot biztosit számára mind magatartásban, mind stílusban. Az ilyen emberekre mondják: fejébe szállt a hatalom. Nem is népszerűek ezek az emberek. De hogyan is lennének azok, amikor úgy beszélnek az egyszerű halandókkal, mint hajdan a főjegyzők, és a szolgabírák. Ez a gőg hallatlanul el tudja keseríteni az embereket. Elkeseríti őket és ebből következik, hogy olyan légkör keletkezik a közösségben, amely egyenesen akadályozza az előrehaladást, a különböző feladatok megoldását. Mi a sorsa az ilyen „stílusú” embereknek? A közösség előbb-utóbb kiveti magából őket. A gőgből, a hatalom­vágyból elege van mindenkinek — s ez nem is egyeztethető össze a mi rendünkkel. ... Az egyszerű emberek olyannak képzelik el és ismerik a ma vezetőit, hogy azok annyiban különböznek tőlük, amennyiben a köz bizalmából az első sorokban szolgálják a. nép ügyét. Valóban: szolgái annak az ügynek, amelyet a párt helyes politikája megvalósítása jelent. A mi vezetőinket a nép a legjobbakból jelöli ki a különböző posztokra — nagy-nagy bizalmat helyez beléjük. Aki ezzel a bizalommal visszaél, megérdemli, hogy meg­fosszák vezetői funkciójától, s helyére olyat tegyenek, aki odaadóan, a nép szeretetétől áthatva, tisztességgel és becsülettel látja el munkáját. (—r) A*cl_ Á V/íA’O MIAJ0£filTA"JA'f\6L A moszkvai Tudományos Film­stúdió új érdekes filmen dolgozik. Címe: A NAP BOLYGÓJA VOL­TAM. A XX. század végén játszó­dik a cselekmény és a nagy koz­mosz titkait fürkészi, ahová nem hatolt be ember. Az érdekes film jelentős lépés a fantasztikus fil­mek készítése terén. 1959-ben 109 film gyártását tervezik a Szovjetunióban, ahol 65 000 normál mozi működik. A mozik számát 1965-re 115 000-re kívánják felemelni. A Szovjetunió területén 35 000 filmklub, illetve üzemi és ván­dormozi működik. A FEHÉR KÍGYÓ VARÁZS­LÓNŐJE a címe az első, egész estét betöltő japán rajzfilm­nek. A film cselekménye egy kínai legendából meríti tár­gyát, és 197 rajzművész közre­működésével készült. A szófiai dokumentum-film­stúdióban az idén elkészül az Űj Bulgária című film és egy dokumentumfilm Dimitrov életéről. A filmstúdió egész es­tét betöltő filmet készít a me­zőgazdaság kollektivizálásának befejezéséről. # Mozik műsora: EGRI VÖRÖS CSILLAG -9—10—én: Felhívás táncra EGRI BRÖDY 9—10-én: Nincs előadás EGRI KERTMOZI Nercbunda (szélesvásznú) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 9- én: Veszélyes barátság 10- én: A mi kis családünk GYÖNGYÖSI PUSKIN 9- én: Torreádor 10- én: Emília Galotti nea. A tőkés, kapitalista kémke­dés — ameiy természetesen nemcsak befelé, hanem kifelé is irányul,, s amelynek olyan hírhedi biztonsági szolgálata van, mint az FBI — legfonto­sabb ága a munkásmozgalom­ban a politikai nyomozás. A monopóliumok soíkrétű kém­rendszerének igen fontos fel­adata, hogy felkutassák és megsemmisítsék a munkás­osztály és értelmiség haladó elemeit, akik életük céljának tekintik a kapitalizmus elleni harcot. Az USA kémvilágában igen jól ismert az Acéltröszt vállalatainak és főként a tröszthöz tartozó Carnegie Társaság üzemeinek keretében kiépített politikai kémszerve­zet. Ez a „különleges szolgá­lat” szervezte meg az ország egyik legnagyobb kémhálóza­tát. Kartotékrendszere összesíti az acélipari szakszervezeti funkcionáriusokra, a szakszer­vezetek munkájában résztve­vő egyszerű acélipari munká- sötora vonatkozó összes ada­tokait, köztük még azt is, hol és mikor vett részt sztrájkok­ban, társadalmi, politikai te­vékenységben. Az Egyesült Államokban már a második világháború előtt hozzáfogtak a munkás- mozgalom elleni kémkedés egész Amerikára kiterjedő rendszerének kialakításához.. E rendszer irányító középpont­jaként hozták létre az úgy­nevezett Különleges' Tanács­kozó Testületet. Ez a tőkés magánnyomozás tényleges ve­zető szervévé vált. Kevesen tudják odakint, hogy a Stan­dard Oil székhaza New York­ban tulajdonképpen szállást ad a Különleges Tanácskozó Testületnek is. Itt folynak le a testület vezetőinek különböző, bizalmas tanácskozásai. S hagy milyen „alaposan*’ dol- stnznak, arra jellemző az ame­rikai dolgozók demokratikus szabadságjogainak teljes meg­nyirbálása. Az amerikaiak, természete­sen az állam vezetői és a ka- oitalisták ma is igyekeznek elhitetni odakint az emberek­kel, méginkább a külföldiek­kel., hogy náluk teljesen isme­retlenek azolk a rendőri ' mód­szerek. amelyek minden ka- rntallsta országra jellemzőek: Nos, hát ha valaki, akkor én. akit kiképeztek és kioktattak. HATVANI VÖRÖS CSILLAG 9— 10-én: A dzsungel könyve HATVANI KOSSUTH B-én: Emilia Galotti 10- én: Nincs előadás HEVES 9- én: A harangok Rómába mentek 10- én: Nincs előadás PÉTERVASÁRA 9- én: Robin Hood 10- én: Nincs előadás FÜZESABONY 9—lll-én: Bogáncs tudom, hogy melyek a jellem­ző vonásai a politikai nyomo­zás állami rendszerének. Igaz; az újságok azt írják, hogy az Egyesült Államokban egyálta­lán nem létezik titkos politi­kád rendőrség, s hogy a kö­zönséges rendőrség is a „leg­demokratikusabb és a legjobb nevelésű úriemberek testüle­té”, akiknek egyetlen gond­juk csupán az, hogy jól sza­bályozzák a közlekedést, ne történjenek balesetek és' őr­ködjenek az áüampolgárok személyi javain. Jól megismertem az orszá­gos titkosrendőrség szerveze­tét, hálózatát, működését és feladatát. Az USA-ban nem egy/ hanem több országos tit­kosrendőrség működik, ezek részint más-más hatóságok alá tartoznak, részint sajátos funkciójukban és feladataik­ban különböznek egymástól. A legfontosabb közöttük az FBI (Federal Bureau of Investi­gation = Szövetségi Nyomo­zóiroda). Ez a titkosrendőrség 1908-ban alakult, és formailag az igazságügyminisztérium egyik osztálya, de tulajdonkép­pen a politikai nyomozás köz­ponti szerve. Az a tény, hogy az FBI-t az igazságügyi tár­cához kapcsolták — holott ál­talában minden országban szervezetileg a belügyminiszté­riumhoz tartozik a politikai rendőrség —, ugyancsak egy meghatározott, leleményes el­gondolásból fakad. Az ameri­kai imperializmus ugyanis azt a látszatot akarja kelteni, mintha nem országos titkos- rendőrség létesítéséről, hanem a törvényességet védelmező szervezet alapításáról lenne szó. Edgard Hoower, az FBI jelenlegi vezetője, ahol csak teheti, igyekszik bebeszélni másoknak, hogy az FBI fel­adatkörébe csupán a szövetsé­gi törvények megsértésének esetei tartoznak. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents