Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-07 / 184. szám

NBPOJSáp 1959. augusztus 7., péntek Repülő-tábor Pipishegyen HOGY MILYEN csodálatos dolog repülni, azt csak az tud ja igazán, aki már ült' repülő gépen és belekóstolt a végte léit magasság levegőjébe. — Nagyszerű érzés fenn szárnyal­ni a magasban, a zúgószámyú vitorlázógép átlátszó kabinab­lakán letekinteni az elsuhanó tájra, látni, amint az emberek — mint megannyi kicsi lény — magasra emelt fejjel néznek a magasságban szálló gép után. Izgalmas és csodálatos dolog, hiszen a gépben nincs motor, minden a jó széljáráson és a vezető ügyességén múlik. És szállni, szállni felfelé, egyre feljebb, legyőzni az öreg föld­golyó vonzását, s neki a fel­legeknek... Lipták Lajos elvtárssal, az MHS gyöngyösi repülőterének parancsnokával szálltunk fel az egyik Pionír iskolagépen és tettünk meg néhány kört a szép terep fölött. Lenn egé­szen aprónak tűntek a repü­lésre előkészített gépek, s a mellettük szorgalmaskodó if­jú és „öreg” repülők. Mert a tartós jó idő beköszöntővel a gyöngyösi repülőtéren is meg­kezdődött a munka, a fiatal repülők felkészítése a külön­féle vizsgafokozatokra. A repülőtéren most, a na­pokban fejeződik be a meg­szervezett — és az eddigi je­lekből és eredményekből már előreláthatóan jól sikerült — kéthetes repülő-tábor. A fcá- borozásqp 11 fiatal és 9 idő­sebb repülő vesz részt. Az egész nap repüléssel telik el, úgyszólván csak az étkezésre szakítanak maguknak időt. A 11 fiatal — akik az elmúlt télen álltak a repülők közé. s a téli hónapokat arra használ­ták ki, hogy vezetőik segítsé­gével megismerkedjenek a re­pülés elméleti kérdéseivel — valamennyi szép előrehaladást mutat a gyakorlati kiképzés­ben. A táborozás eddigi nap­jai alatt két „A”-vizsga és két ,.B”-vizsga született. A táborozás végéig még hat „A”- vizsgát szeretnének letenni a fiatal repülök. AZ ..ÖREGEK” sem tétlen­kedtek a táborozás napjai alatt. Dr. Kollmann Ödön és Kovács Tibor egy-egy jelen­tős időtartamú repülést haj­tottak végre, amely az ezüst­koszorús vizsga egyik feltéte­lének teljesítését jelenti szá­mukra. Kerek Ferenc egy gyöngyös—miskolci távrepü­lést. Füleki László pedig egy békéscsabai céltávrepülést hajtott végre eredményesen. A kiképzés minden reggel 5 órakor kezdődik és az esti értékelő megbeszéléssel feje­ződik be. Közben sok-sok ese­mény lezajlik a repülők kö­zött — van, amikor valóban izgalmas repülő-kaland is szü­letik. Róna Istvánnal történt az alábbi eset... A reptértől déli irányban húzódik a Sárhegy. Erősebb északnyugati szél esetén a hegy lejtős, erdővel borított oldala felett kitűnően lehet | időtartam-repüíé'sékét, végre­hajtani. Róna; Igtyáú' 'kedvező időben . startolt, és .kezdte meg; repülését. Szépen . kiemelke­dett,. mindén körülmény jól alakult, ' amikór egyszerre megállt r. szél... A gép azonnal merülni kez­dett a fákkal borított hegyol­dal fölött. A vezető azonban, az időtartam érdekében nem szállt le azonnal a reptérre, hanem megpróbált mégegyszer végigrepülni a lejtő fölött. Repült-repült és egyszercsak eltűnt a hegyhát mögött. Mi történt? Lezuhant és összetört a fák .és sziklák kö­zött? Három-négy izgalomtel­jes és kínos perc telt el, ami­kor a gép újra előbukkant a fák mögül: sikerült némi ma­gasságot gyűjtenie, úgy hogy leszállhatott a ' repülőtéren. Egy tény: a repülőtér pa­rancsnoka nem a legbarátságo­sabban fogadta a vezetőt, Ró­na Istvánt. MÉG NÉHÁNY nap van hátra a gyöngyösi repülőtábor befejezéséig. Az itt születő eredményeket a tábor utáni hetek és hónapok mindén bi­zonnyal tovább fejlesztik — öregbítve a gyöngyösi repülők jó hírnevét. (r.) #*« t ktí nyíri fi ti ultra h a ngga I A clevelandi Supersonic In­dustries új eljárással irtja a patkányokat: elektronikus „patkányfogó”-ja emberek és háziállatok számára nem hall­ható ultrahangokat bocsát ki. amelyek három nap alatt ki­irtják vágj’ elkergetik a kárté­kony rágcsálókat. A körülbelül 35 kilogrammos készülék vál­Kiilföldi művészek az egri Állami Áruház divatbemutatóján Vasárnap, 9-én a tiszti klub­ban nagyszabású divatbemu­tatót tartanak a tiszti klub és az Állami Áruház rendezésé­ben. A divatbemutatót színvo­nalas műsor keretében rende­zik meg. A műsorban Margaréta Pot- rova, a Moszkvai Operett Színház primadonnája, Jose Arzemandia, Paraguay-i mű­vész lépnek fel Reményi Jó­zsef kíséretével, majd a telé- vízió munkatársai „Dupla vagy semmi” játékot vezetnek le értékes díjakkal. A műsoros divatbemutató iránt igen nagy az érdeklődés. A szünetben díjtalan kozmeti­kai tanácsadás is lesz. tóárammal működik, fogyasz­tása elenyészően csekély, de maga a készülék drága: több mint ezer dollárba kerül. EGRI VÖRÖS CSILLAG Felhívás táncra EGRI BRODY Denevérraj EGRI KERTMOZI Nercbunda (szélesvásznú) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Veszélyes barátság GYÖNGYÖSI PUSKIN Torreádor o HATVANI. VÖRÖS CSILLAG A dzsungel „kpi-iyve •,,, HATVANI KOSSUTH Emil ÜT Galotti HEVES Nincs előadás. PETERVASARA Nincs előadás’ FÜZESABONY Nincs előadás . 1959. augusztus 7, péntek: 1834-ben halt meg J. Jacquard francia takács és mechanikus, a szövőgép feltalálója. 1899-ben halt meg Jacob Maris, holland festő. ^ Névnap Ne feledjük, szombaton: LÁSZLÓ tiimeli- A SELYPI Cementgyár­ban betegség miatt majd ti­zenháromezer munkaórát vesz tettek, ez év első felében. A beteglétszám jóval magasabb volt a vártnál.- TAVASZI ÉS NYÁRI ter­vüket 60,5 százalékban telje­sítették megyénk gépállomá­sainak dolgozói. Az utolsó de­kádban 13 százalékkal emel­ték tervteljesítési mutatószá­múkat. — ÜJ ZSÁKTÖLTŐ be­rendezést állítottak munká­ba a selypi Zsófia-mal óm­ban, mely szinte teljesen megszünteti a nehéz fizikai munkát.- ÜZEMI KÍSÉRLETEKRE 300 000 forintot biztosítottak a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt részére, melyet az acél­pajzsos biztosítás, a gépek meghonosítására fordítottak.- KÉT HÉT MÚLVA feje­zik be a tagosítást Kál község­ben. A négy termelőszövetke­zet vezetői megegyeztek ab­ban, hogy mér most megkez­dik a szántást, s ha véletlenül átjutnak egymás földjére, ak­kor azt a terület végleges ki­jelölésekor egymás kört ki­egyenlítik. — A KARÁCSONDI ter­melőszövetkezeteknek segí­tettek a gyöngyösi XII-es akna KISZ-fiataljai az istál­ló-etető és a kút rendbehoza­talánál. Az elvégzett munka értéke — amiben több mint száz fiatal vett részt — közel 40 ezer forintot tesz ki. 1/ 'a gyors intézkedés^ köszönet az SZTh-nak Egy-egy ügy , elintézésére nem Kellett öt percnél többet fordítani. De mit jelent ez az öt perc is a beteg embernek, alti az SZTK-ba kényszerült valamilyen ügyes-bajos dol­gának intézésére. Az egyik eset: egy nővér, fehér blúzős, piros úttörő nyak­kendő» fiatal pedagógusnőt tessékel be a főorvosi szobába. Pillanatok alatt világos a ké­rés. A Német Demokratikus Köztársaságból úttörők jöttek nyaralni Magyarországra. Egyik csoportjuk a Mátrán keresztül Egerbe is ellátoga­tott. Csakhogy az úton az egyik kislány megbetegedett, erősen fáj a torka. Az előző nap egy orvos már adott neki penicillin injeKciót, de még kellene vagy három, minden napra egy, amíg teljesen el nem múlik a fájdalom. Ho­gyan lehetne itt Egerben az SZTK útján hozzájutni a szükséges gyógyszerhez, le­het-e segíteni valahogy a gye­reken? — Hogyne lehetne — hang­zik a főorvos válasza. — Az illetékes osztály orvosa azon­nal írja ki a gyógyszert., ha másként nem, altkor a cso­port kísérőjének nevére. Már be is. csukódott a két nő után az ajtó. De nem só­káig maradt így, mert most az irodák egyik dolgozója jöri tanácsért. — Egy nagyon gyenge, nyo­morék néninek Pestre kell utazni a további gyógyítás miatt, — mondja. — A férje, egy ugyancsak idős ember kí­sérné el az útra, s az a Ké­résük, meg lehetne-e oldani utazásukat úgy' hogy vonat helyett autóbusszal mehesse­nek. Egy. pillantás, a beutalóra,, amelyen feltüntették azt .is. hogy milyen betegségben szen­ved a biztosított, s már fut is a toll a papíron: „a betegnek és kísérőjének, oda-vissza autóbusz költség fizethető.” Két gyors intézkedés, két néhány percet igénybe vevő dolog volt csupán ez, dé mindKettő emberi, méltányoló, mindkettőért igaz köszönet jár az SZTK dolgozóinak, akik anélkül, hogy herdálnák a szakszervezetek pénzét, égyre inkább agyukba vésik a mon­dást: kétszeresen ad, aki gyor­san ad, — s különösen jó ez akkor, ha beteg, arra rászo­ruló emberről van szó. íw) Szeptemberben leleplezik Gyöngyösön iXenietx József szobrát Gyöngyös város szorgalmas lakói társadalmi munkában rendbehozták a Barátok ko­lostora előtti teret. Szép par­kot létesítettek itt és a park közepén helyezik el Nemetz Józsefnek, az 1919-es Tanács- köztársaság városparancsno­kának szobrát. A munkásmozgalom már­tírjának emlékezetére emelt szobrot szeptember 13-án lep­lezik le ünnepélyes keretek között. A szobor talapzata már elkészült és nemsokára kész lesz a szobor is, melyet egy bu­dapesti művész mintáz meg, régi fényképek és portrék után. Á gyöngyösi dolgozók a szép parkkal, szabadtéri mozival sportpályával, szabadtéri szín­pad építésével, mintegy más­fél millió értékű társadalmi munkát végeztek eddig. A minőség védelmére Az egri Állami Áruház ve­zetősége ankétra hívta meg a megye nagykereskedelmi vál­lalatainak Vezetőit, ahol meg­tárgyalták a minőségvédelem­ről szóló miniszteri reiidéTetet. A rendeletnek megfelelően' a jövőben mind a fogyasztók ál­tal érintett minőségi kifogást, mind az áruház által rekla­mált árut a leggyorsabban intézik el, hogj’ ezen a téren is minél jobb ellátásban ré­szesüljenek a vásárlók. Az elektromos ! készülékeket pél- |,dául: a. nagykereskedelmi vál­lalat kipróbálja és csak kifo­gástalan áru kerülhet be a kisKereskedelembe. Sok b06z- szúságtól kímélik meg ezzel a fogyasztóközönséget. PUVTfH • Qúakbfir 29. Wallernbol Eisenstadtba vit­tek. Ott felekezetek szerint cso­portosították az oda érkezőket, mintha a menekültek legalább­is nem egyforma emberek len­nének. Megkérdezték tőlük, hová szeretnének menni. Ké­résüket azonban nem vették fi­gyelembe. Kotránt Bregensbe vitték. Itt ujjlenyomatot és fényképet készítettek a magyar disszidensekről. A vizsgálat egy-egy személynél majdnem fél napig tartott. Az ellátás csapnivaló volt. Kaptak egy tá­jékoztatót. amely szerint a gyermektelen menekültek havi 270. a családosok pedig 360 schilling segélyben részesülnek. Valójában csak 35 schillinget kapott mindenki. A tájékoztató szerint ingyen mehettek volna borbélyhoz, mégis 8 schillingbe került egy hajvágós. Ha egy disszidens egy hónapban egy­szer hajat vágatott és vett egy tubus fogkrémet, annyija ma­radt, hogy naponta két cigaret­tát vásárolhatott rajta. A koszt sokszor ehetetlen volt. Kotrán .tíz kilót fogyott két hónap alatt. Tisztálkodni alig lehetett. Há­romhetenként egyszer füröd- tek. s akkor is olyan hideg he­lyen. hogy közülük sokan meg­fáztak és három-négy napig betegen feküdtek. Kotrán egyik ismerősével, aki jól beszélt németül, panaszt tett a polgármesternél a rossz ellátás miatt. A polgármester erről jegyzőkönyvet készített. Amikor egy percre magukra maradtak, s Kotrán tárna be­lekukkantott a jegyzőkönyvbe, látta, hogy a polgármester fel­jegyzése szerint Kotxánék .,la­zítok.” Nemsokára eljött hoz­zájuk a kerületi parancsnok. A községházán gyülekeztek a disszidensek. Kotrán ott is el­mondta, hogy munkát, rendes ellátást kémek, ha pedig ezt nem tudják biztosítani, enged­jék őket haza. Erre bezárták őket egy két méter hosszú, egy méter széles jéghideg cellába. Aznap nem kaptak enbi. Másnap ismét el­vitték őket a Bezirkshaüpt- mannhoz. Most már nem mer­ték hangoztatni, hogy haza sze­retnének jönni, ellenben kér­ték, hogy engedjék őket Bécs- be. Nem engedték. Sőt, bünte­tőtáborba vitték. Kotrán ismét tiltakozott és kérte, hogy en­gedjék Bécsbe. Ismét elutasító választ kapott, de néhány tár­sával visszahelyezték Bregens­be. Ott egy fából épült szállo­dában laktak. A ház tulajdono­sát a környék legnagj’obb uzso­rásának Ismerték. A „szállós” mindjárt bejelehtette, hogy mi­vel a disszidensek ellátásáért nyolc schillinget kap, az ebéd­hez csupán egy szelet kenyér jár. Kotrán ismét tiltakozott, a tulajdonos pedig közölte vele: Jobb lesz, ha hallgat, mert rá külön felhívták a figyelmet. Tudja, hogy lázító, s ha nem marad nyugton, elviteti. Kotrán György hosszabb idő óta foglalkozott azzal a gondo­lattal. hogy bármi áron is, de elmegy Bécsbe, a magyar kö­vetségre. Találkozott egy honfi­társával és kérte, hogy segítsen rajta, ötszáz forintért 150 schillinget kapott. Annyit, amennyi az útiköltségre ele­gendő volt. A táborban azt mondta, hogy orvoshoz megy. A barátai pedig — azzal- az ürüggyel, hogy a Vöröskereszt­hez megy ruhát cserélni — ki­vitték csomagját az állomásra. A vonatra csak akkor szállt fel. amikor az mozgásban volt. Ugyanis a vonatokat szigorúan átvizsgálják é6 a menekülte-; két visszatart­ják. Mint mesél­te, sokat bo­lyongott Bécs- ben, amíg meg­találta a ma­gyar . követsé-. get. Kérde­zősködni alig mert, nehogy elcsípjék. Meg­szólított egy já­rókelőt, aki azonnal az­iránt érdeklő­dött. . miért akar a követségre menni. Ez a já­rókelő . azt mondta neki. hogy a ma­gyar konzul összegyűjti a hazatérni aka­rókat és Szibé­riába viszik őket. De Kotrán már abba is belenyugodott, hogy hazatérése után börtönbe zárják, csakhogy végre hazajusson. Aztán elfog­ták. Egy Héjjás nevű horthys­ta tiszt elé került. Nagyon le­hordta, hogy „beszennyezi a forradalom szent nevét”, maid visszavitette a lágerbe. Onnan hozták énhozzám, az én embe­reim. így akadtam vele össze. Egy másik esetet Katér Fe­renc mondóit el, ugyancsak rendkívül kikelve magából. Nem tudta, kivel áll szentben, én pedig hallgattam — mond­ja Visnyey. Katér Ferenc negyédmagávaí disszidált Ausztriába, ;de szá­mára két .hét’alatt végétért 'az ausztriai lágereiét'. Nyugat-Né- metországba indultak. Mind a négyen örültek, hogy beutazást kaptak. A passaui határállo­máson beszédet intézett hozzá­juk egy magyarul tudó pap, aki élénk színekkel ecsetelte a nyugat-németországi viszonyo­kat, a kedvező munkalehető­ségeket és életfeltételeket. Re­ményekkel telten lépték át a határt. A buchholzi lágerbe he­lyezték él őket. Hamarosan megjelentek táborukban a gyá­rosok és más vállakozók, hogy munkára toborozzák őket. Az első ajánlatokat nem fogadták el, mert segédmunkásnak akar­ták alkalmazni őket, két márka órabérért, holott Katér Ferenc­nek például ’ villanyszerelői szakképesítése volt. Gondolta, lesz kedvezőbb munkalehetőség is. Egyhamar be kellett látnia. Hogy nincs túlságosan nágy kü­lönbség a különböző ajánlatok között. Ezért néhány nap múl­va elszegődött Verdorfba egy lemezmegmunkáló gyárba se­gédmunkásnak. Tizenkettén kerültek oda magyarok. Elő­ször munkásszállásra vitték őkét, ahol elég tűrhető elhelye­zést kaptak. Közölték velük, hogy az étkezés és a lakás árát keresetükből le fogják vonni. Ez ellen nem is tettek semmi különösebb ellenvetést, termé­szetesnek vélték. De már az el­ső este meglepődtek, amikor az étkezésre került sor. Főtt burgonyát kaptak zödséggel keverve. Ez a fehér, pépszerű étel egyáltalán ném ízlett ne­kik, s bizony vacsora után ko­pogott a szemük az éhségtől. Egymást biztatták, hogy lesz ez másként is. Másnap megkezd­ték a munkát. A gyárban kap­tak egy vászon munkaruhát, amelynek az árát — ha jól em­lékszem, 17 márkát — később levonták a fizetésükből. Katér egész nap söprögetett, lemeze­ket cipelt. Nem nagyon tetszett neki ez a munka, de mint mondta, bízott benne, hogy nem tart sokáig, s majd szak-, májának ^vnegfelelő beosztást kap. Persze az ellátás továbbra sem változott. Reggelire papír­vékonyságú szalámiszeletet kaptak egy darab margarinnal, hozzá egy csésze feketekávét, cukor nélkül. Csodálkoztak és kérdezgették, hogy hol van a kakaó, a csokoládé, a szardínia, a narancs, amit ígértek. Egyre gyakrabban emlegették a jó magyar füstöltkolbászt, a sza­lonnát, a paprikás burgonyát. Egyformán, unalmasan teltek a napjaik. A vasárnapok csak annyiban különböztek a hét­köznapoktól, hogy nem kellett dolgozni, s reggelire az ízetlen szalámi és margarin helyett gyümölcsízt kaptak. Fizetésü­ket az utolsó pfennigig az éle­lem kiegészítésére költötték, mert nagyon róuntak a min­dennapos zöldséges burgonya­pépre. A legjobb kolbász, amelyből egy 8—10 dekás da­rab egy márkába került, meg sem közelíti a legolcsóbb ma­gyar kolbászt. Mégis ezt vet­ték, mert bármilyen ízetlen is volt. viszonylag ez emlékeztet­te őket a legjobban a magyar kosztra. Aztán elszámolták ke­resetüket. Hetvennégy ledolgo­zott munkaórára — a lakbér, az étkezés, a nyugdíjalap, a be­tegségi biztosítás, a kereseti adó, a 40 márka előleg, vala­mint a munkaruha árának le­vonása után — 10 márka és né­hány pfenniget kaptak kézhez. Este, amikor a szállásra vissza­tértek. és találkoztak a töl> biekkel, már erősen érezhető volt közöttük a kiábrándultság. Olyan is volt köztük, aki csu­pán 90 pfenniget kapott kéz­hez. Ekkor vetődött fel bennük először a visszatérés gondolata. De akármennyire kapacitáltak, nem sikerült nekik. Jól műkö­dik az amerikai kémszolgálat. — Katéréket Münchenbe hozták, hozzám. Amikor Katér és társai elmondták viszontag­ságaikat. másnapra megbeszél­tünk egy találkozót. Én be aka1” >m őket szervezni és kém- isk< a akartam küldeni. Bár nem vetettem fel ezt a lehető­séget előttük, de gondoltam, sikerülni fog. — Másnap azonban hiába vártam őket, nem jöttek. Har­madnap sem. Kezdtem utána­nézni, hol lehetnek. S ekkor megtudtam, hogy valakik le­csaptak rájuk, és ismeretlen helyre hurcolták őket. Izgatott a dolog, ki húzta keresztül a számításaimat. Rövidesen meg­tudtam, hogy ugyanaz a cég. akiknek én is dolgoztam. A CIC rövid úton az Egyesült Ál­lamokba vitte a négy magyart Kollényitől úgy • hallottam hogy valami iskolára, amelyet már nem a CIC tart fenn, ha­nem az FBI. Nem tudom, miért gondolták éppen erről a négy magyarról, hogy majd hasznos emberei lesznek az FBI-nek. Mindenesetre többet nem ta­lálkoztam velük. A beszélgetés lassan végétért. Visnyey. a nyugati nagy úr. emberek ezrei sorsának irányí­tója. a vezető ügynök, maga elé mered . .. Mennyi minden fér el egy emberi koponyában, az érzelmek és gondolatok mi­lyen szélsősége... 1 (Folytat*tfc*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents