Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-07 / 184. szám

1959. augusztus 7., péntek nepojsAo Népszerűtlen feladat? Kisfüzes községben tavasz- szal úgy döntöttek az embe­rek, hogy közösen gazdálkod­nak. Megvolt a falugyűlés, ahol kimondták, hogy ezentúl Kisfüzes is termelőszövetke­zeti község, s kérték a föld- rendezést is. Azóta hónapok teltek el, azonban Kisfüzes nem dicsekedhet azokkal az eredményekkel, amilyennel sok más községünk, nem tet­tek sokat azért, hogy ősszel zavartalanul kezdjék meg a közös gazdálkodást. Nem csu­pán az egyszerű tsz-tagok kö­zött, hanem a vezetők között is akadt, aki elvesztette bi­zalmát, aki úgy gondolkozott, fölösleges talán az igyekezet. Amikor megkérdezték ezeket az embereket, a meglepő vá­lasz így hangzott: nem sze­retek én népszerűtlen felada­tot vállalni... Hát csakugyan olyan nép­szerűtlen feladat a termelőszö­vetkezeti községekben a közös munka megkezdéséről be­szélni? A termelőszövetkezeti községek többségében nem ez a tapasztalat. ’Nir.rrs igazuk az így gon­dolkozó embereknek! Hónapokkal ezelőtt, amikor megalakultak az új termelő- szövetkezetek, vagy amikor kiegészítették új tagokkal a régi szövetkezetek vezetőségét, általában jól megnézték az emberek, kiket választanak. A választás többségben olyan emberekre esett, akik bátran kiálltak máskor is, akikre mindig számítani lehetett, akikről feltételezték, hogy ké­pesek előbbre látni a többség­nél. Megválasztották őket és rájuk bízták, hogy képviseljék a szövetkezetiek érdekét, se­gítsenek megalapozni a közös jövőt. Az első feltétel a veze­téshez; az emberek bizalma tehát megvolt. Munkához is láttak a legtöbb helyen, s munkájuk nyomán ezer és ezer holdon végeztek felülve- tést, állami tartalékföldeket vettek közös tulajdonba, és úgy végezték mindezt a veze­tők irányításával, mintha évek óta ezt csinálták volna. Szán­tottak, kapáltak, falakat emel­tek, hogy legyen hová elhe­lyezni a közös állományt, ál­latokat vásároltak — egyszó­val, ha itt-ott döcögve is, de megindult a közös gazdálko­dás szekere. Hogy volt köz­ben értetlenség, vita? Ez igaz. Ha az elhatározás meg is volt az emberekben, azért volt még bizalmatlanság is, ha megér­tésre is talált a kommunisták szava, azért hitelt adtak a kétkedőnek, egyesek az ellen­ségnek is. De ez még nem je­lentette azt, hogy az általuk választott vezetőknek joguk van meghátrálni. Éppen meg- választóik érdeke kívánja ki­állásukat. Mert mi lesz ősz­szel? Meg kell kezdeni a kö­zös vetést, össze kell hordani egy helyre az állatállományt, a munka sürgetni fog. Ahol a vezetőkkel együtt felkészültek érre, ahol már tető alatt lesz­nek a közös istállók, és zsá­kokban lesz az elvetni való mag, hogy indulhat is a gép a legalkalmasabb időben, ott a vezetők része elismerés és kö­szönet lesz. Ott a tagság maga dicséri meg őket, hogy előbb­re láttak, s éppen ezért ver­senyt tudnak futni az idővel. Ott, ahol már november ele­jén az egész nagy táblán erő­södik, zöldell az új vetés, ahol az állatok a megfelelő helyen bőségesebben adják a tejet, híznak, ahol minden zökkenő nélkül meg tudják kezdeni a munkát, ott a szövetkezeti tagság egy emberként mond­ja majd: jól választottunk, jó kezekbe tettük le a közös sor­sát, érdemes volt megbízni a vezetőkben. De mi lesz ott, ahol a ve­zetők egy része félve attól, hogy elvesztik a népszerűsé­güket, nem szorgalmazzák az építést, ahol őszre nem lesz elegendő takarmány, s gon­dokkal nézhetnek a tél elé? Ott bizony nem fogja dicsérni egyetlen ember sem a veze­tők „jószívűségét”, nem köszö­nik meg azt, hogy nem lát­tak tovább az orruknál. Ha Jó ütemben haladnak . a termelőszövetkezetek építkezései A termelőszövetkezeti épít- fokozott gondot keli fordítani házi építőbrigádok szervezésé­re. A vállalati építkezéseknél is már most mérjék fél, hogy mennyi segédmunka erőre és fiatalra van szükségük az építkezés mielőbbi befejezésé­hez, s ennek alapján állapod­janak meg a termelőszövet­kezetekkel, (MTI) kezések első negyedévi jó üte me, mint a Földművelésügyi Minisztérium Beruházási- és Anyagellátási Főigazgatósá­gán közölték, tovább fokozó­dott. A minden korábbit meg­haladó, együttesen mintegy másfél milliárd forintos beni- házási program összes építke­zéseinek műszaki készültségi foka már a félév végén csak­nem eléri az 50 százalékot. A tervezett összes épületek ke­reken 50 százaléka már hasz­nálható állapotban van. A megyék közül Győr, Szol­nok, Békés és Veszprém me­gyékben a legelőrehaladottabb az építkezés; A minisztériumba érkezett jelentések szerint a tervezett tehénistállók építési munkái­nak eddig mintegy 46 százalé­kát végezték el. 30 000 férő­hely — az összes épülő fé­rőhelyek 24 százaléka — pe­dig már használható állapot­ban van. 7t. A teiTnelőszövetkezetfcivi kü­lönösképpen az újonnan ala­kult közös gazdaságok tárolási problémáinak megoldásához is számottevő segítséget adnak az első félévben elkészült új létesítmények. Eddig több mint 30 000 mázsa termény tá­rolására elegendő magtártér Készült el. Az újonnan épült magtárpadlásos tehénistállók pedig további 330 000 mázsa termény tárolására nyújtanak lehetőséget. Az első negyedévben még igen komoly gondot jelentett az, hogy a termelőszövetkeze­tek és a helyi vezetők nem forditottak elóg gondot a ser­tésférőhelyek gyarapítására. A közös állatállomány meg­teremtéséről beszélve szinte kizárólagosan a szarvasmarha állományra gondoltak, szem elől tévesztették a közös ser­tés-tenyésztés megalapozásá­nak fontosságát. Az utóbbi hó­napokban e helytelen szem­lélet részben megváltozott — újabb 10 000 sertésférőhely építését határozták el a ter­melőszövetkezetek. A helyzet azonban még most sem kielé­gítő. Az aratás befejezése után népszerűtlenné valnafe embe­rek, akkor azok lesznek azok­ká, akik ahelyett, hogy egyen­gették volna a közös utat, te­hetetlenségükkel csak akadá­lyozták. Már az első őszi munka, a gyors vetés, a jó termést ígérő búzavetések, a gondosan ta- karmányozott állatok növekvő hozama, csökkenteni fogja az emberek szívében a kétkedést, a bizalmatlanságot a jövő iránt. S akik ma azért dolgoz­nak a falvakban, hogy mind­ez meglegyen, azok nem lehet­nek népszerűtlen emberek. De ha pillanatnyilag talán azok­nak igyekeznek is őket feltün­tetni, bőségesen kárpótolja majd őket a megbecsülés, ami a tagoktól eddig is kijárt az előrelátó vezetőknek, akik ké­pesek sokat tenni az emberek boldogulásáért. S ha lesznek népszerűtlen emberek, akkor egy esztendő múlva azok lesz­nek, akik most nem mertek bátran kiállni a haladás, a jobb, a helyesebb út mellett, akik akarva, akaratlanul kötő­fékké váltak, ahelyett hogy motorjai lettek volna a meg- újhodó paraszti életnek. Deák Rózsi Segítenek a munkások A selypi Cementgyár dolgo-j zói és vezetői, akik korábban) is szép érdemeket szereztek a) termelőszövetkezeti mozgalom) szervezésében az általuk pait- I rónáit tsz gazdasági és politi-1 kai segítésében ezekben a na- * pókban is számtalan tanújelét ♦ adták annak, hogy komolyan I veszik feladatukat. Kerekharaszton az ő Kezük ? munkáját dicséri egy istállói rendbehozása, a magtár be-I pucolása, az iroda rendbeho-1 zása, sőt most egy újabb mag-| tár padlását is rendbehozták. I Segítettek az orvosi rendelő* és várószoba helyreállításában! is, s most azon törekszenek,) hogy a kocsma helyén nap-1 közi otthont létesítsenek. A Z kereKharaszti gyerekek részé- í re kis asztalokat, padokat ké- j szítettek a gyárban, s az isko-j la előtti kutat is rendbehoz­zák. A termelőszövetkezet gazda­sági felszerelését is Kijavítot­ták, megpatkolták a lovakat, rendbehozták a kocsikat, a villanymotort, két kutat, sőt amikor az idő sürgetett, a betakarítási munkánál is se- X gítettek. ­Képes híradó (Folytatás az 1. oldalról?''^ Játékos emberek vagyunk ♦ ♦ ♦ A berlini állatkertben a napokban egy kis mérkőzés zaj­lott le a jegesmedvék és a barnamedvék között. Ró M A NI A — Szóval az az igazság, hogy sze­retünk játszani. Ha vége van a futballmeccsnek, százezer ember je­lenti ki, hogy ma nem ment jól ne­künk a játék, vagy, hogy úgy játszot­tunk, mint az an­gyalok, igaz, hogy rúghattunk volna (mind a százezren) egy-két góllal töb­bet is. Ehhez még hozzá adunk né­hány százezer já­tékost, ki rádión és televízión ját­szott együtt a meccsen. De ezen hamar túltesszük magun­kat, máris az öt csoda számmal ka­cérkodunk — meg­álmodjuk, megjó­soljuk, különböző szisztémákkal ki­számítjuk a bűvös öt számot, majd gyorsan kiszámít­juk, mire fordít­juk a várható nye­reményt. Persze, nincs egy talála­tunk sem, de nem is búsulunk, máris töltjük ki a totó- szelvényt, lefogad­juk, hogy a Bür- gözdpusztai SE és a Kiskunlacházi SC csak döntetlen lehet. Közben kiszala­dunk az ügetőre, hogy pénzfelesle­günktől megszaba­duljunk, de ha mé­gis maradna vala­mi, azt majd a ga­loppozó lovakra bízzuk. Üres es­téinken ultizunk— römizünk, filléres alapon (esetleg kölcsön pénzből — vagy hitelbe). Nap­közben lefogadunk néhány apróságot, „fogadjunk, hogy holnap jó idő lesz, hisz a meteoroló­gia rossz időt jel­zett — szólunk a hazardírozókhoz”, ki mindenre el­szántan, a meteo­rológia mellett foglal állást. Az­tán lefogadjuk, J hogy Sárit Feri so- 1 hasem veszi el,) hogy Ica és Pista $ most már biztosan { elválnak. S hogy} az öreg Izolda né- $ ni úgysem ért meg X a holnapot. £ Persze, mindezt • csak játékból, sőt ♦ „Játék a szerelem-1 mel” hirdeti egy I moziplakát is, de I ott kivételesen ve- j lünk játszanak, • mármint az ide­geinkkel. Vissza­élve jóindulatunk­kal és türelmünk­kel, no meg a be­fizetett jegy árá­val. Mikor aztán bosszankodva, le- törten elhagyjuk a mozi nézőterét, utolsó erőfeszíté­sünkkel gyorsan lefogadjuk, hogy ilyen gyenge ma­gyar filmet még nem láttunk —, és ez egyszer nyer­tünk ...! (P....P) I A régi Nereides vár romjai a Duna deltájában. Babadag mellett. SZOVJETUNIÓ ' SÍ^7i:V->. •' v - ,»* M s-Va k Hová tesszük az idei bortermést? A levelek közül szép nagy szőlőfürtök mosolyognak, a jó öreg Nap mézédes nektárt csöpögtél a bogyókba: lassan­ként érik az idei termés. Me­gyénkben, de országszerte is jó szüretre számíthatunk az idén. Ahol a jég el nem verte, tavaly is termett bőven. Hogy kinek-kinek mennyi óbor van a pincéjében, azt nem szok­ták elkiabálni. De az Eger— Gyöngyösvidéki Állami Pince- gazdaság akármelyik hordóját kopogtatjuk is meg, egyik sem kong, ami azt jelenti, hogy tele van mindegyik. Jelenleg földgáz-elemzés 34 ÓRA HELYETT 6 PERC ALATT A Szovjetunióban új készü­léket szerkesztettek, amellyel hat perc alatt lehet földgáz­elemzést végezni. A gáz egész sor, a vegyipar számára fontos anyagot tartalmaz, s a gyors elemzésnek igen nagy a je­lentősége. Az eddig alkalma­zott módszerrel csak 24 órai fáradságos laboratóriumi mun­kával lehetett az alapos elem­zést végrehajtani, RÖVIDLÁTÁS ELLEN TENGERVÍZ-INJEKCIÓ Az odesszai Filotov-Szemkli- nikán bőr alá adott tenger­víz-injekciókkal kezelik a rö­vidlátást. A betegek látása ál­lítólag már az első injekció után is mérhetően élesedik. 180 ezer hektoliter bort tá­rolnak a hűs pincék mélyén és a termelőknél is kint van még vagy 120 ezer hektó. Ne­hezen ment az idén a külföldi borértékesítés, az állami pin­cészetekben nem volt elegendő tárolóedény, azért kell még most is a termelőknél tárolni a készletek egy részét. Tehát jogos az egyre gyakrabban el­hangzó kérdés: hová tesszük az idei bortermést? Külkereskedelmi szerveink és állami pincegazdaságaink minden tőlük telhetőt meg­tesznek, és mar most nagy ké­szülődésben vannak, hogy szü­retkor a termelőktől átvehes­sék az értékesítésre felajánlott borkészleteket. Hogy mikor és milyen mértékben fog ez si­kerülni, az elsősorban attól függ, hogy az elkövetkező 2—3 hónap alatt mennyi bort tu­dunk a külföldi piacokon el­helyezni. Mivel e téren vérmes reményeink nem lehetnek, és eddig erre nem futotta, álla­munk nagy összegeket fordít új pincék építésére és új hor­dók gyártására. Például Eger­ben háromezer hektoliter tá­rolásra alkalmas, üvegbélésű betonhordót építettek és egyenként 50—200 hektó nagy­ságú ászokhordók érkeztek a faj borok tárolására, továbbá az ipar körülbelül 20 ezer hek- tónyi alumíniumhordót ad kölcsön megyénk bortermésé­nek tárolására. Hosszas tár­gyalások és kísérletek folytak egyéb tartályok bortárolásra való ideiglenes felhasználása ügyében, de sajnos, nem sok eredménnyel és ha ezt a meg­oldást el kellene vetni, vagy lé­nyeges mennyiségű külföldi | eladás nem sikerül, akkor ősz- { szel komoly tárolási problé-1 mákkal kell megküzdenünk és $ ennek következtében lényeges I nemzeti vagyon forog kockán, t Az idén csak a nemes borok t után volt kereslet és nyilván-£ valóan még inkább így lesz ez szüret után, amikor a kíná­lat lényegesen növekedni fog. A silányabb minőségű, és kü­lönösen a direkttermő borokat államunk sem tudja értékesí­teni, ezért már szinte biztosra vehető, hogy megyénkben az idén direkttermő szőlőt és bort { egyáltalán nem vesznek át. $ Már most hangsúlyoznunk I kell, hogy a termelők — saját I érdekükben is — fajtánként I külön szüreteljék az eladásra I szánt borszőlőt, mert például I az egri felvásárló helyen I előnyben részesítik a nemzet-1 közi viszonylatban is elismert ♦ és keresett fajtiszta bikavért, ♦ nagyburgundit, medoc noirt és ♦ kadarkát, de az egybeszüretelt X szőlővel, illetve borral nem * tudnak mit kezdeni. Azit is tu­domásul kell venniök a terme­lőknek, hogy a mostani érté­kesítési körülmények között a direkttermők legfeljebb saját fogyasztásra alkalmasak. Államunk mindent megtesz a megtermett jó magyar bor értékesítése, átvétele és meg­felelő tárolása érdekében, nem hallgatja el az e téren jelent­kező problémákat, de azok tel­jes megoldása csak akkor fog sikerülni, ha a termelők is ide­jében gondoskodnak a szüksé­ges tárolóedények beszerzésé­ről. Fazekas Lászlé ♦ Könnyű bú­várok közremű­ködésével vízi mentőállomáso­kat létesítenek a Szovjetunió­ban a tenger­partokon. Ké­pünkön Doszaaf almaatai mentő- állomáson köny- nyű búvárokat képeznek. KÍNA A kínai fiatalok nagy sikert arattak a VII. Világifjús Találkozón a „Bő aratás” című táncukkal.

Next

/
Thumbnails
Contents