Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-06 / 183. szám

2 NÉPÚJSÁG 1959. augusztus 6., csüt5rt(l% MEMENTO! 1945. augusztus 6, Hirosima! A fasizmus elleni háború utolsó hónapjaiban, 1945. au­gusztus 6-án felröppent a hír: egy eddig sohasem ismert ere­jű fegyver került bevetésre a japán Hirosimában: az atom­bomba. Az emberiség eddig soha nem ismert romboló erő birtokába jutott és általa Hi­rosimában 80 000 ember lelte halálát. Ma, e mélységesen szomorú évfordulón, — amikor a Hiro­simában. bevetett atombombá­nál sokszorta pusztítóbb erejű ( atomfegyverek áldjak a hatal­mait rendelkezésére — úgy hisszük, hogy érdemes lesz visszatekinteni a 14 évvel ez­előtt lezajlott eseményekre, annál is inkább, mivel azok nem minden olvasónk előtt is­mertek. 1945. augusztus 6-án, egy amerikai légitámaszpontról felszállott az „Enola Gay” ne- . vű nehézbombázó, négy főnyi személyzetével, Paul W. Tib- bets repülőezredes parancs­noksága alatt. Tibbets ezredes nem tudta bombaterhének tragikus erejét, csak azt kö­zölték vele, hogy egy rendkí­vüli hatóerejű bombát kell Hirosimára dobnia. Az ezredes gyűlölte a fasizmust. Pearl Harbourban szolgált, amikor a japán fasiszták orvul megro­hanták és elpusztították az ott állomásozó amerikai hadiflot­tát. Jóleső elégtétellel indult útjára, hogy megtorolhatja a gaz támadást. Pergessük csak vissza az ese­ményeket. 1945. augusztus 6-án a reg­geli órákban gyönyörű napfé­nyes ég mosolygott a japán vá­rosra. A hivatalnokok, gyári munkások megindultak mun­kahelyükre, a gyermekek vi­dám hancúrozással zsibongtak a parkokban, játszótereken, a halászok zsákmányra éhesen merítették a folyóba hálójukat, a parasztok homlokáról pata­kokban hullott a munka verí­téke Egyszerre csak három ellenséges repülőgép tűnt fel a láthatáron. Azonnal riadót rendeltek el. A légi megfigye­lők azonban nem észlelték to­vábbi gépek berepülését, és lefújták a légiriadót, hiszen három repülőgép nem adott okot a riadóra. Egyszerre azonban valami különös meleget éreztek az emberek és egy csodálatosan csillogó fény csapott fel. Amikor Tibbets ezredes kiol­dotta bombaterhét és éles ka­nyarban támaszpontja felé vet­te az irányt, — nem látta már aet a „csodálatosan szép gom­bafelhőt”, arany, vörös és na­rancsszínben „pompázva’, mely a felrobbanó atombomba nyomán felszökött a magas felhőkig. Akkor ő már a Csen­des Óceán felett járt gépével. A felvillanó fényt rettenetes pokoli dörej követte. A hirosimaiak, akik túlélték az eseményt, így beszélnek róla. Egy háziasszonyt reggeli mo­sogatás közben ért a robbanás. Azt mondta, hogy a falhoz kö­zelebb eső felén különös for- róságot érzett, majd így be­szélt: „Kinéztem az ablakon a város felé. Egy furcsa, ragyo­gó fényességű napot láttam.” Egy japán halászt a folyón ért az esemény: „Vakító villa­nást láttam hirtelen. Ügy érez­tem, hogy valami megégette az arcomat. Lefelé fordítva az arcomat, a csónakba bújtam és mire elöbújtam — Hirosima el­tűnt a Föld színéről...” Hirosima szívében, akik ész­revették az ejtőernyőn leeresz­kedő „valamit”, — csodálkoz­tak a furcsa eseményen. Ami­kor felrobbant, a járművek azonnal megálltak és nyomban elpusztultak összes utasukkal egyetemben. Egyetlen ember sem maradt életben a hatal­mas áruházakban, a katonák­kal tömött kaszárnyákban, — egyetlen gyermek sem az is­kolákban. A kórházakban be­tegek, orvosok és ápolók együtt pusztultak el. Életét vesztette a hirosimai orvosok 90 százaléka és 1780 ápolónő- vér közöl csupán 126 élte túl az első atombomba robbaná­sát. Ezrével jutott a súlyos beteg és haldokló egy-egy or­vosra. Mivel riadónkivüli állapot­Hruscsov amerikai látogatá­sának bejelentését követően özönével érkeznek a Fehér Házba és a washingtoni szov­jet nagykövetségre a levelek és a bejelentések, amelyeknek küldői arra kérik Hruscsovot, látogasson el hozzájuk. Meghívta Hruscsovot a töb­bi között Philadelphia, Dallas és Detroit városa. A milliós amerikai városokon kívül meghívta Hruscsovot például lowa állam 20 000 lakosú Mar­shalltown városkája és a Min­nesota állambeli Worthington is, amelynek nem egészen tíz­ezer lakosa szeptember köze­pén ünnepi napokat rendez. A texasi San Antóniában működő sajtóklub felkérte Hruscsovot, mondjon ünnepi beszédet a klub díszvacsorá­ján. A kansasi kereskedelmi kamara elnöke pedig Eisen­hower közbenjárását kérte, hogy biztosítsa Hruscsov láto­gatását Kansasban. A Reuter értesülése szerint Florida kormányzója még moszkvai tartózkodása idején meghívta Hruscsovot. A Reuter washingtoni tudó­sítója szerint az Egyesült Álla­mokban teendő körútja során Hruscsov ellátogat Texasba, Floridába és lowa, valamint Kansas búzatermelő vidékeire. Az előzetes terv szerint Hrus­csov három napig tartózkod­nék Washingtonban, majd fel­keresné New York, Cleveland, Detroit, Chicago, San Francis­co és Los Angeles városokat. Találgatások szerint Hrus­csov New York-i tartózkodása alatt alkalom nyílik rá, hogy a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke megjelenjen az ENS? közgyűlésének ülésén és ott beszédet mondjon. Washingtonban kedden köz­ismertté vált, hogy az ameri­kai kongresszus szenátorainak Ä VIT i népek kar« BECS (MTI). Jean Garcias, a Nemzetközi VIT-Bizottság főtitkára sajtó- értekezleten közölte, hogy a VIT-en az öt földrész 1200 if­júsági szervezetének képvise­lői vettek részt. A nagy talál­kozón 18 364 küldött, megfi­gyelő és vendég volt jelen. Csúfosan felsültek mindazok a szervezetek és bizottságok, Részletek a Béke tengerjáró hajó elsüllyedésének körülményeiről Szűkszavú jelentés közölte kedden a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium Hajózási Fő­osztályával, hogy kedden haj­nalban 0.45 órakor a Béke ne­vű teherszállító tengerjáró ha­jó és a San Giorgio olasz sze­mélyszállító hajó összeütközött és a magyar hajó elsüllyedt. Az újabb részletekről Zentai János parancsnok és Stefán Jó­zsef másodtiszt adott szerdán a deli órákban jelentést. A Béke nevű magyar tenger­járó hajó Brailán (román aldu- nai kikötő) rakodott és a Fe­kete-tengeren át igyekezett a Dardanellákon keresztül Lat- takiába. Magyar exportárut, így a többi k’özött cukrot, vas­lemezeket, nátriumot vitt a kö­zel-keleti kikötőkbe. Kedden, augusztus 4-én 0.30 perc körül Chanaktól 12 mérföldnyire ha­józott az 1100 tonnás hajó. Jel­zései rendben voltak. A hajó legénysége, az ügyeletes tisztek észrevették, hogy egy olasz ha­jó szabálytalanul közlekedik. A Béke hajó igyekezett kitérni az útból, ez azonban nem sike­rült és a San Giorgio ötezer tonnás olasz személyszállító ha­jó 0.45 órakor nekiment a Bé­ke hajónak. Tengerjáró hajón­kat az olasz személyszállító ha­jó valósággal kettészelte, a hajó első része azonnal elsüllyedt, míg a hátsó része ráborult a San\ Giorgio hajóra és a Béke hajó árboca egy ideig támasz­totta, így késleltette a hátsó rész elsüllyedését. A katasztró­fa percek alatt zajlott le. A magyar hajón a lekitűnőbb ve­zetők és legény tartózkodott, s lélekjelenlétüknek köszönhető, hogy sem emberéletben nem esett kár. sem sebesülés nem történt. Természetesen a hajón szállított nagymennyiségű áru a tenger hullámsírjába került. Az elsüllyedt hajó 23 főhyi személyzetét a San Giorgio azonnal felvette és hamarosan megkezdődött az összeütközés körülményeinek részletes vizs­gálata. A San Giorgio is meg­sérült, mégpedig a hajó első harmadrésze. Az első raktár vizet kapott, rakománya tönk­rement. A magyar parancsnok és másodtiszt közlése szerint a török hatóság a legnagyobb Tüntetések Indi kormány félő OJ-DELHI (CTK). Valamennyi indiai lap je­lentéseket közöl az augusztus 3-i és 4-i tüntetésekről. Szer­te Indiában tüntetett a lakos­ság a keralai kormány tör­vénytelen feloszlatása miatt. Kalkuttában a város főterén 50 000-es tömeg tiltakozott a CARACAS (Reuter): Kedden Venezuela fővárosában véres összetűzésre került sor a rend­őrség és ötezer munkanélküli között. Az összetűzés közvetlen oka az volt, hogy a kormány visszavonta a munkanélkülie­ket támogató rendkívüli segély- programját. A tüntetés békésnek indult, mert a reggeli órákban a mun­kanélküliek még csak annyit tudtak, hogy lemondott a se­gélyprogramot irányító kor­mánytisztviselő. Később azon­ban elterjedt a hír, hogy meg­vonják a segélyt a hosszú hó­napok óta munka nélkül tengő­dő emberektől. A tüntetők Belpolitikai feszült PÁRIZS (TASZSZ). Mint az Humatiné jelenti, Portugáliában egyre jobban ki­éleződik a belpolitikai helyzet. A házak falain és az ország­utak mentén feliratok követe­lik Salazar diktátor lemondá­sát. Országszerte terjesztenek Salazar-ellenes röpcédulákat. A különböző vidékek, lakosai — köztük munkások, tisztvi­selők, parasztok, kereskedők, és iparosok — petíciókban kö­vetelik a diktátor távozását. Az Humatiné hansúlyozza, ban érte a várost a robbanás, zömében a szabadban, teljes erejével érte a lakosságot a rettenetes hatás. A robbanás után, a levegő felmelegedése révén, hatalmas szélvihar söpört keresztül a városon. A vihar házakat dön­tött romba, öreg fákat csavart ki tövestől. Az épületekben tartózkodó személyeket agyon­nyomta a robbanás és szélvi­har nyomán összeomlott házak anyaga. A járókelőket lefejez­ték a szerterepülő üveg- cse­rép- és bádogdarabok. Tízezer- számra rekedtek a lakosok a házak omladékái alatt. Ma már nem titok, hogy ez a szörnyű bomba, mely ott a távoli Japánban robbant, szin­te játékszer a ma létező atom- és nukleáris fegyverek mel­lett, ezért követelik a világ jó- akaratú népei e pusztító fegy­verek megsemmisítését. A hirosimai atombomba szörnyű hatása tükröződik Paul W. Tibbets repülőezredes szomorú sorsában. Amikor megtudta, hogy az általa ledo­bott bomba több mint 80 000 halálos áldozatot követelt, így kiáltott fel: „Ezt nem lehet el­viselni, ne is beszéljetek róla!” Bár megkapta a legmagasabb amerikai katonai kitüntetést, a „Katonai Kereszt”-et és „Hiro­sima hőse” elnevezést, ő így beszélt barátai előtt: „Nem, én nem vagyok hős! Gyilkos va­gyok! Nyolcvanezer embert öl­tem meg”... Mánikus szenve­déllyel gyűjtögette a hirosimai eseményekről szóló cikkeket, tanulmányokat, jelentéseket. Borzalommal olvasta az orvo­sok közleményeit. Mardosta a lelkiismeret és álmában fel­felriadva így kiáltott fel: „Nem... nem szabad, gyerme­kek... anyák”... Később hatal­mas nyugdíjjal elvonult az ak­tív katonai életből és italra, morfiumra kapott rá. Ezekben a káros szenvedélyekben kere­sett menedéket a lelkiismerete mélyén burjánzó önvád ellen. Később börtönbe, börtönkór­házba került és végül az elme­gyógyintézetben kötött ki. Ar­cát és csuklóját összemarta: „Ki akarom vájni a szemem, hogy ne lássam többé a hirosi­mai halott gyermekeket... El akarom vágni az ereket a ke­zemen, hogy elvérezzek én is....” Az atombomba keltett önvád és lelki kín, a nagy nemzeti hőst, az atombombát vető re­pülőgépről a börtönbe, kórház­ba, végül az elmegyógyintézet­be juttatta. Az elmúlt évek során az amerikai „Technical News” ér­dekes cikket közölt Willis Kendal professzor tollából, aki az USA atomerő bizottságának volt a tagja. A neves atomfizi­kus így vázolja, hogy mi lenne egy New York ellen intézett atombomba támadás következ­ménye. — „A legutóbbi atombomba, melyet az oakridgei kísérleti telepen előállítottak, olyan pusztító erővel rendelkezik, mely húszszorosán felülmúlja a Hirosimára ledobott bomba hatásfokát. Egy ilyen szuper- atombombatámadás borzal­mas következményeket vonna maga után. Öt darab, jelenleg ismert atombomba elegendő lenne ahhoz, hogy New Yorkot 10 millió lakosával egyetemben elsöpörje a föld színéről. Ha a bomba a föld fölött robbanna, 50—60 kilométeres körzetben több millió ember pusztulna el egy szempillantás alatt. Akik életben maradnak, azok is olyan erős rádióaktív besugár­zást kapnak, hogy nem élné­nek tovább másfél hónapnál. Ha a bomba a kikötő vizébe hullana, nyolcmillió tonna sú­lyú, 500 méter magas vízoszlo­pot vetne ki a tengerből. A robbanás okozta tengerrengés 40 méter magas szökőárat zú­dítana a milliós városra. A le­vegőben szálló, libegő sok mil­liárd vízszemcse egy kis szellő szárnyán, rádióaktív esőként hullana a városra. Aki ebbe az esőbe kerül, az rövid időn be­lül meghal. A sugárzás hatása alatt az embereknek először kihull a hajuk, szemöldökük, a test egyéb szőrzete, néhány hét múltán fogaik, majd idegsor­vadás, végül vérelváltozás vé­gezne velük. A rádióaktív eső­vel átáztatott talaj évekig lak­hatatlanná válik.” Kendal professzor ezen túl­menően kifejti, hogy 12, meg­felelő helyre ledobott bombá­val meg lehet bénítani az USA széntermelését, további 8 bom­bával az acélipart, újabb hat bomba az elektromos berende­zést tenné tönkre. Nem több, mint 30 bombával lakhatatlan­ná lehetne tenni az USA egész területét!” 1945. augusztus 6-ika tragikus esemény az emberiség életé­ben. S az emberi elme? —mint láttuk Kendall professzor ta­nulmányából is — ma már je­lentősen felülmúlta a pokoli erejű tizennégy évvel ezelőtti hirosimai bomba pusztító ere­jét. A világ becsületes és jó- akaratú népei szilárd egység­ben sorakoznak fel annak meg­akadályozására, hogy az emberi elme nagy felfedezését millió és millió ember kegyetlen le- gyilkolására lehessen fordítani. A világ népei az atom és nukleáris fegyverek imperialis­tái felé kiáltják: Soha többé 1945. aug. 6-át! Soha többé a hirosimaihoz hasonló atom­bombatámadást ! udvariassággal végzi a vizsgá­latokat és segítséget nyújtott a hajótörötteknek. Az eddigi vizsgálatok szerint az összeüt­közésért az olasz hajó felelős. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosz­tálya azonnal intézkedett, hogy a Béke személyzete segélyben részesüljön, gondoskodnak megfelelő ellátásukról és haza- szállításukról. A Béke két usztályt is von­tatott. Tekintettel arra. hogy a Tisza nevű Duna-tengerjáró hajó éppen útban van Egyiptom felé, a két uszályt átveszi és to­vább viszi Lattakiába. A kár meglehetősen tetemes, húsz-huszonkét millió forint csak maga a hajó és ehhez já­rul még a rakomány. A hajó és a rakomány biztosítva volt. Az ügyben további vizsgálatok­ra kerül még sor. (MTI) iában a keralai »szla&ása miatt központi kormány intézkedése ellen. A városban még soha­sem tartottak ily hatalmas tiltakozó gyűlést. Sok más indiai városban is tiltakozó gyűlések voltak. A , lakosság mndenütt támogatja az Indiai Kommunista Párt felhívását. (MTI) bombát dobtak a parlament épületére, mire a rendőrség a katonaságtól kért segítséget, a katonák tankokkal vették körül az elnöki palotát és a rendőr­ség bejelentette a rendkívüli állapotot. Az összetűzések során két rendőrt felakasztottak, 36 rendőr és 200 polgári személy megsérült, a zavargások a kedd esti órákban még tartottak. Betancourt elnök' magához kérette a kommunisták kivéte­lével az összes politikai pártok vezetőjét és rendkívüli minisz­tertanácsot hívott össze. Este rádióbeszédet mondott, s beje­lentette, hogy a polgárjogokat 30 napra felfüggesztik. (MTI) ség Portugáliában hogy a portugáliai dolgozók gazdasági harca mindinkább politikai jelleget ölt. (MTI) Idő járás jelentés Várható időjárás csütörtök estig; Felhőátvonulások, többfelé zápor­eső, zivatar. Mérséklődő észak- nyugati szél. A nappali felmelege­dés fokozódik. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet csütörtökön: 23—26 fok, legalacsonyabb éjszakai hőmérsék­let 12—15 fok között. Távolabbi kilátások: Meleg«»», szárazabb idő, (MTI) és képviselőinek túlnyomó, többsége helyesli Hruscsov meghívását — jelenti a Reuter tudósítója. Stuart Symington a szená­tusban mondott beszédében ki­jelentette, véleménye szerint az Egyesült Állapiok lakossá­gának döntő többsége örül a szovjet kormányfő látogatásá­nak. Nyilatkozatok és sajtóhangok Hruscsov és Eisenhower kölcsönös látogatásáról BERLIN (MTI): Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere az ADN tudósítójának adott nyi­latkozatában Itijelentette: Re­méljük, hogy Hruscsov és Eisenhower találkozásai meg­hozzák az enyhülést az egész világ számára. A tárgyalások gondolata utat tört Genfben és még eredményesebben hat majd a legmagasabb színvona­lon. Koppenhága: A Politika cí­mű lap szerint „ez lesz a szó szoros értelmében az első olyan csúcstalálkozó, amelyet mindenki kívánatosnak tart, aki felelősséget érez a nemzet­közi helyzet fejlődéséért”. Athén: A Kathimerini című befolyásos burzsoá lap írja: „Ez az esemény lényegesen ki­hathat az emberiség sörsára. Az események határozott for­dulatot vesznek a Kelet és Nyugat viszonyában” — írja a lap. Buenos Aires: A Clarin cí­mű lap hangsúlyozza, hogy Hruscsov és Eisenhower talál­kozói „elősegítik majd az egye­temes béke megszilárdítását”. A lap úgy vélekedik, hogy a sikere: a kékér sfságáziak nagi amelyek a hetedik VIT meg­hiúsítása céljából alakultak, amelyek ingyen autóbuszokon akarták az ifjúság képviselőit a „vasfüggönyhöz” szállítani, s úgynevezett tájékoztató ki­oszkokat állítottak fel Bécs számos pontján és tonnaszám­ra készítettek elő uszító pro­paganda anyagot. A hetedik VIT teljes sikert aratott. Sajnálatosnak tartjuk — mondta Garcias —, hogy a sajtó egy része nem vett részt a VIT eseményeinek tárgyila­gos ismertetésében. De ez nem akadályozhatta meg a világ , két államférfi közvetlen tár­gyalásai „a hidegháború meg­szüntetésének kezdetét jelent­hetik”. Az Izvesztyija az amerikai és a szovjet kormányfő kölcsönös látogatásáról MOSZKVA (TASZSZ): Bár­milyen nagy szenzációt is kel­tett Hruscsov és Eisenhower kölcsönös látogatásának beje­lentése, a világeseményeken elgondolkodó megfigyelők ez! a nagy horderejű hírt össze­függésbe hozzák a nemzetközi kapcsolatok általános alakulá­sául. Ezeket írja szerdai szá­mában az Izvesztyija „Jó do­log, rendkívüli hír — mondjál világszerte” címmel közölt cik kében. Mint a lap rámutat, a dolor lényege legelsősorban abbar rejlik, hogy a kérdést a nem zetközi események logikájául vezérelve, tűzte napirendre a két legnagyobb világhatalom. Rendkívül nagy jelentőségű dolog — emeli ki az Izvesz­tyija —, hogy a közelgő leg­magasabb szintű szovjet—ame­rikai találkozók lelkes fogad­tatásra találtak világszerte. Természetesen akadnak kivé­telek is. Egyesek, mint pél­dául Adenauer nyugatnémet kancellár — még ha jó képet is vágnak a hír hallatára —, elárulják, hogy egyáltalán nem tetszik nekik a dolog. Nem na­gyon jól érzik magukat most egyes hangoskodó skandiná­viai urak sem... Most azon­ban nem róluk van szó — ál­lapítja meg a lap. — Világ­szerte milliók fogadták a két vezető államférfi közelgő lá­togatásának hírét örvendetes, jó hírként. (MTI) iek és a f g^ozeliiii közvéleményét abban, hogy ér­tesüljön a nagy találkozó hite­les lefolyásáról. Garcias köszönetét mondott azoknak az újságíróknak, akik elfogultság nélkül adtak hírt a VIT eseményeiről. Végül a VIT-bizottság köszönetét tol­mácsolta mindazoknak, akik buzgó munkájukkal hozzájá­rultak a találkozó feltétlen si­keréhez. Különösen meleg szavakkal köszönte meg Bécs lakosságának tömeges részvé­telét a hetedik VIT rendezvé­nyein. (MTI) Meghívások özönével árasztják el Hrusesovot as amerikai városok és társadalmi sservesetek Véres összetűzés Venezuelában

Next

/
Thumbnails
Contents