Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-06 / 183. szám

TOS9. augusztus 6., csütörtök KEPÜJSAG Eger gázzal való ellátásának lehetőségei MINT MÁR JELENTET­TÜK, a demjéni olajmezőn folytatott olajfúrás alkalmá­val gázt nyert a fúrásokat végző Nagyalföldi Kőolaj ter­melő Vállalat. Mint értesül­tünk, a vállalat Eger város ta­nácsának ajánlotta fel a gázt, s a tanács illetékesei máris megtették a szükséges lépése­ket, hogy a feltörő gáz a vá­rosban felhasználható legyen. Az Építésügyi Minisztérium, az Országos Tervhivatal és • a Nehézipari Minisztérium Or­szágos Energiagazdálkodási Hivatala is foglalkozik a kér­déssel, s a közeli jövőben helyszíni vizsgálatok és tár­gyalások veszik kezdetüket. A tárgyalásokban, a gazdasági szakemberek mellett, termé­szetesen geológusok is részt vesznek, hogy teljes képet nyerjenek a demjéni olajme­ző gázkincséről, illetve ennek eredményeként a gáz felhasz­nálási lehetőségeiről. Minden bizonnyal érdekelni fogja olvasóinkat, ha ismertet­jük a Nagyalföldi Kőolajter­melő Vállalat állásfoglalását a , gáz felhasználása tekinteté­ben. A gáz Demjén mellett olaj­hoz közötte« tör elő. Ma, nyá­ri időszakban, a mai helyzet­nek megfelelően, napi 300Ö— 4000 köbméter gázfölösleggel rendelkezik a vállalat. A gáz igen magas fűtőértékű, köbmé­lóridjú. A gáz nagy fűtoérte- két akkor tudjuk, igazán érté­kelni, ha számításba vesszük, hogy egy kilogrammkalória alatt azt a hőmennyiséget ért­jük, mely egy kilogramm 0 fo­kos víznek a hőmérsékletét egy Celsius fokkal emeli. Ez a nagy fűtőértékű gáz jelenleg egy csövön, az úgynevezett fáklyán át, a levegőbe áram- ük. A KŐOLAJIPARI szakem­berek szerint kevés munkával és befektetéssel, a feltörő gáz­nak 80 százalékát meglehető­sen rövid úton és idő alatt a ként lenne felhasználható — elsősorban a nagyobb szénfo­gyasztó vállalatoknál. A gázt szolgáltató kőolajtermelő vál­lalat így értékeli a gázzal való ún. póttüzelést: „Mi a pót­tüzelést vegyes tüzelésnek ne­vezve, úgy értelmezzük, hogy a kazánban, hol a széntüzelés megy az izzó szénágy fölött, a földgáz is a tüzelőtérbe öm­lik. Fűtőértékónek megfelelő­en, kevesebb szén ég el, vagy ha teljesen kimarad, zavart akkor sem okoz, legfeljebb azokban a pillanatokban a szénfogyasztás emelkedik.” Természetesen felmerül a lehetősége a gáznak másirá­nyú alkalmazása is — így pél­dául a háztartásokba való' al­kalmazásának. Ebből a szem­pontból elsősorban az újonnan épülő többlakásos házak jön­nének tekintetbe. A városi tanács ipari-mű­szaki osztályán tartott értekez­leten megjelent vállalatok örömmel vették a gáz alkal­mazhatóságának hírét. A Pa­tyolat Vállalat üzeme, a Vá­rosgondozási Vállalat Had­nagy utcai kertészeti telepe, a Vízmű- és Gyógyfürdő Válla­lat kezelésében levő gőzfürdő és az Autóipari Forgácsoló­gyár (Hajtóműgyái;) azok az ipari egységek, melyeknek ve­zetői természetesen hajlandók átállni a gáztüzelésre. Az olajipari szakemberek meg­nek a kazánjait és megálla­pították, hogy a rendelkezésre állő kazánok • csekély átalakí­tással alkalmasak a gáztüzelés­re. A kezdeti számítások szerint a fürdőnél és az Autóipari Forgácsológyárnál befektetett kiadások fejében, napi 60—80 métermázsa 4000 kilogramm- kalóriás szén megtakarítása volna keresztülvihető. Az ország energiagazdálko­dása szempontjából igen nagy jelentőséggel bír a gáznak a tüzelésbe való bekapcsolása, mert hiszen óriási mennyiségű szénnek a megtakarítása válik ezzel lehetővé. BÁR VÉGLEGES álláspont még nem alakulhatott ki, de a városi tanács illetékesei úgy tervezik, h' a gázt egy té­telben vennék át és azt az egyes fogyasztók felé, gázórák bekapcsolásával számláznák. A gázszolgáltatásra pedig egy vállalati részlege»! szervezné­nek, mely az Országos Ener­giagazdálkodási Hivatal sze­rint, igen gazdaságosan és nye­reségesen működhetne. A gázt, ha egytételben, ipari célokra veszi át a város, igen olcsón, mintegy 30 filléres köbméte­renkénti áron kapja. Termé­szetesen a fogyasztók felé más, de hasonlóan alacsony áron történik a számlázás. Az eddigi nyers számítások szerint mintegy 200 000 fo­rintnyi összegbe kerülné a ve­zeték kiépítése a vasúti töltő- állomástól a fürdőig. Legutóbb a megyei tanács tervosztályán felmerült a fe- démesi gázkincsnek Egerben való felhasználási lehetősége is. Erre annál is inkább gon­dolnak az illetékesek, mivel ott óriási mennyiségű az a gázmennyiség, amelyre a geo­lógusok vizsgálatai alapján számítani lehet. Bár itt mint­egy 20 kilométeres távolságról kellene bevezetni a gázt, de viszont e nagy kalóriaértékű fűtőanyag folyamatosan és igen bő mennyiségben ára­molhatna Egerbe. Mint érte­sültünk, az illetékesek a dem­jéni gáz hasznosítása mellett lépéseket tesznek a fedémesi gáz Egerben való felhaszná­lása érdekében is. A MAGUNK RÉSZÉRÖL szeretnénk hinni, hogy Eger ezzel az új természeti kincsé­vel, á helyes energiagazdálko­dás révén, nagyot lép majd előre a fejlődés és az iparoso­dás útján. Sugár István terenként 8000 kilogramm /ki­vizsgálták az Autóipari Forga- csológyámak és a gőzfürdő­...hogy Nyugat-Németor- szág ,hivatalos körei tiltako­zást juttattak el Washington­ba. A felháborodás oka az, hogy az Egyesült Államok Poznanban konzulátust nyi­tott. Mi ebben a felháborító? A „Frankfurter Allgemeine Zeitung”, nyugatnémet libe­rális lap szerint az, hogy a Poznanban felállított ameri­kai konzulátus végett egyik fő követelésük az Odera- Neisse határnak „általuk” vallott „jogtalansága” forog veszélyben. Az USA nem is­merheti el az Odera—Neisse határt, állítják ők. Hogy a nyugatnémeteknek nem tetszik ez az újabb lépés, nem is lehet csodálkozni, hi­szen ők minden olyan ese­ménytől remegnek, amelytől a hidegháború veszélyének csökkenését lehet remélni. De a tiltakozó szavukra még Washingtonban sem adnak, mert a Lengyelországban mű­ködő amerikai konzulátus to­vábbra is működik. Már ame- rikában is ismerik a bonnia­kat. F. I. — A MATRAVIDÉKI Szén- bányászati Tröszthöz tartozó üzemben megkezdték a mun­kások, műszakiak iskolai vég­zettségének felmérését. A munka már befejezéshez kö­zeledik. Közös állatállományt vásároltak A csényi Üj Élet Termelő­szövetkezet tagjai eddig elle­nezték az állattartást, de ta­vasszal belátták, hogy a? ered. menyes gazdálkodásukhoz ez nélkülözhetetlen. Már május­ban vásároltak 11 darab vem­hes üszőt. Júliusban 22 dairab növendéket vásároltak, melye­ket továbbtenyésztés, illetve hizlalás céljából állítanak be. Jó termés! ígérnek az Idén is a gyöngyösi szőlők város energiagazdálkodásának rendelkezésére lehet bocsátani. Az olaj lelőhelyről ugyanis ve­zeték fiit az egri töltőállomá­sig. Így tehát a gázszolgálta­tást egyelőre -t már előforduló hasonló példák nyomán —, mi­vel külön gázvezeték még nincs lefektetve, az olajszál­lítás szüneteiben lehetne lehet- ségiessé tenni, azaz egyelőre nem lenne a gázszolgáltatás folytonos. Hetente háromszor ■— egyenként kb. 10 órás meg­szakítás lenne, amikor ugyan­is az olajtelep az olajat szál­lítja a vezetéken az egri töl­tőállomásra. Megtudtuk azt is, hogy a vezeték hossza 4,6 km és a csövek átmérője 10 cm. Ez a vezeték szállítana tehát felváltva kőolajat és gázt, amire van már példa hazánkban. A kőolajipari szakemberek pillanatnyi véle­A vén Mátra felől fújó szél lágyan simogatja a már oly sok dicsőséget és hírnevet szerzett szőlődombokat. A Sárhegyi dűlő, Középmáj, Püspöki, a Zsombrák, Kertmegi, Farkas­máj, Aranysas és a Rózsahegy tőkéin néhol már kész, s jó termést ígérő fürtöket lenget a szél. Az idén sem lesz baj a ter­méssel — mondogatják a gyön­gyösi gazdák —,'csak ez az eső elállna már. Mert jó ez az eső a kukoricára, meg a többi ka­pásnövényre, de nem jó ez ne­künk a szőlőre. Már több he­lyen észlelhető a szürke rot­hadás, s ha az idő nem javul, akkor nagyon észre lehet majd venni a csemege fajtákon. A szőlő munkáit már min­denütt befejezték. Szépen so­rakoznak a már nagy szakér­telemmel kötözött szőlőtőkék, s mindenütt meglátszik a lega­lább négyszeri permetezés nyo­ma. Nem is fenyeget semmi­féle veszély, csak néhol kell még porozni. Gyomot sem tűr meg sehol sem a gazda kapá­jának éle. Az.Üj Élet Termelő- szövetkezet 38 hold szőlője szépen mutat. Tavaly 42 hektó bort szüreteltek holdanként, s ha az idő megint megjavul, az idén sem lesz baj a termés­sel. Idén egyébként harcot indí­tottak a direkttermők ellen. termelőszövetkezetben, s az egyéniek szőlőiben több mint 450 holdon vágták ki a magán­termő tőkéket. A kivágott te­rületek az idén még csak szán­tók lesznek, de jövőre már azokat is betelepítik, s pár év múlva már ott is jófajta bort, vagy csemegeszőlőt szüretel­nek majd a szorgos kezek. A tavalyi nagy termést után azt hinné az ember, hogy az idén nagyon kevés lesz a bor, de tévednie kell, mert a már kialakuló fürtöket vizsgálva, megnyugodhat bárki, a több mint kétezer hold szőlő 25 má­zsás holdankénti átlagtermés­sel számítva, megadja az 50— 60 ezer mázsás szőlőtermést. A Sárhegyi dűlő, Középmáj, Püs­pöki tőkéi az idén is kitesznek magukért, s megadják holdan­ként a 28 mázsás termést. A gazdák feje az idén sem a ter­méskilátás miatt fáj, hanem a hordók beszerzésén. Ha a komoly mennyiséget kitevő csemegeszőlőből keve­sebbet exportálnak a tavalyi­nál, akkor komoly gondot okoz majd a bor elhelyezése is. tnénye szerint csak póttüzeles­Ami egy állító mondat mögött van Meghalt Révai József ejvtárs Mély megrendüléssel ér- badság” eímű írásait, tesültünk: augusztus 4-én el- A II. világháború alatt Ki­hunyt Révai József elvtárs, a vai elvtárs a Kossuth rádió párt Központi Bizottságának egyik szerkesztője volt. Tévé- tagja," országgyűlési képviselő, kényén és eredményesen vett a Magyar Népköztársaság El- részt a Szovjetunióba került nöki Tanácsának tagja a magyar hadifoglyok aníiíasisz- Magyar Tudományos Akadé- ta nevelésében és felvilágo- mia tiszteletbeli tagja. Halálá- sításában. val egy népét szerető, a nép A felszabadulás után a Ma­ügyéért fáradhatatlanul har- gyár Kommunista Párt Köz- coló kommunista vezető dőlt ponti Vezetősége Politikai Bi- ki a küzdők sorából. zottságának tagja lett, részt Révai József elvtárs 1898 vett a párt politikájának ki­októberében született Buda- alakításában, a párt irányitá- pesten. Már kora diákéveiben sában. Öt bírta meg a párt a tevékenyen bekapcsolódott a központi lap, a Szabad Nép háborüpllenes mozgalomba, szerkesztésével. Szenvedélyes részt vett a Galilei-kör és a hangú cikkei segítették azt a forradalmi szociáldemokraták harcot, amelyet a párt a niun- munkájában. Munkatársai kő- káshatatomért folytatott, zölt ott volt Korvin Oltó és A munkáshatalom kivívása Sallai Imre. Amikor 1918 “tán Révai elvtárs a kormány novemberében megalakult a tagja lett: a népművelési tár- Kommunisták Magyarországi ®át töltötte be. Az ezidőszak- Pártja — az elsők között lett ban irt tanulmányai Kossuth- tagja a magyar rnunkásosz- rúl> Adyról Petőfiről körts- tály kiformálódó élcsapata- mértté és híressé váltak. Kul- nak. A polgári forradalom turpolitikai tevékenysége só­én a Tanácsköztársaság ki- rán mindenkor hareosan szem- kiáltásának időszaka között befordult a Párt helyes poM- tevékenyen részt vett a VS- tikájat támadó irányzatokkal, rös Újság szerkesztésében és Az utóbbi évtizedben Révai a lap egyik legkiemelkedőbb elvtárs egészségi állapota egv- publicistája volt. re súlyosbodott. 1953 júliusá­Amikor a Tanácsköztársaság ban felmentették a Politikai elbukott, Révai elvtárs Bécs- Bizottságban viselt tisztsége be emigrált, s ott a párt Pro- alól, megszűnt kormányfunk- letár című lapjának lett mun- ciöja is, s ekkor az Elnöki Ta- katársa és élénk tevékenysé- nács elnökhelyettese lett. Ezt get fejtett ki a Kommunisták a tisztséget 1958 végéig töl- Magyarországi Pártja külföldi tötte be. Fáradhatatlanul dol- szerveinek munkájában. 1928- Hozott, nem pihent, s ez meg­bán részt vett és felszólalt a inkább aláásta megrendült Kommunista Internacionálé egészségi állapotát. VI. világkongresszusán. Következetes bíráló ja volt az Az illegalitás évei alatt a 1953 utáni pártvezetés hibái- párt többször Magyarországra nak. 1956-ban a párttagság küldte Révai elvtársat. Az ü- kívánságának megfelelően a legális pártmunka irányítása- Központi Vezetőség kiegészí- ban vezető szerepet töltött be, tése és a Politikai Bizottság 1928-ban ő volt az, aki meg- átalakítása alkalmával ismét szervezte a párt magyarorszá- beválasztották a Politikai Bl- gi lapjának, a Kommunista- zottság tagjai sorába, nak kiadását. 1930 elején Az ellenforradalom után Ké­részt vett a KMP. II. kong- vai elvtárs, a Magyar Szocia- resszusán, s ő tartotta meg a lista Munkáspárt Központi Bi- part parasztpolitikájárcl szóló zottságának tagja lett, s noha beszámolót. egészségi állapota nem en­Horthyék rendőrsége 1930- gedte volna meg, tevékenyen ban Révai József elvtársat is részt vett a párt munkájában, letartóztatta. A börtönben vezetésében, megkínozták, megvallatták — Révai József elvtárs egész de mindvégig harcos kommu- életén át a párt harcosa volt, nista magatartást tanúsított. A halála órájáig híven szolgálta, perben, amelyet ellene is meg- a nép, a munkásosztály a indítottak — három évre ítél- párt ügyét. Az MSZMP Köz- ték. Tevékenységét a börtön- ponti Bizottságának gyászje- ben sem hagyta abba: több, Ientésében olvashatjuk ezeket börtönben írt és kicsempészett a sorokat: cikke álnéven jelent meg a „A marxizmus nagy tanító­lapokban. A Társadalmi Szem- mesterének példáját követve, le 1931-ben közölte „Szabó Er- elméleti munkássága szorosan vin helye a magyar munkás- egybeforrott a munkásosztály mozgalomban” című cikkét, napi küzdelmével, a hata- egy évvel később pedig Révai lemért, majd a hatalam meg- elvtárs megírta „Marx és a szilárdításáért folytatott harc­magyar forradalom” című ta- ban.” nulmányát. Révai József elvtárs az Kiszabadulása után ismét a MSZMP Központi Bizottságá- párt külföldi bizottságánál te- nak. a Népköztársaság Elnöki vékenykedett. A 30-as évek Tanácsának, dolgozó népünk- végén több jelentős tanulmá- nek nagy halottja, akinek em- nyát készítette el, köztük a lékét a magyar munkásosz- ..Marxizmus és népiesség”, a tály, a magyar nép, a párt „Magyar szabadság, világsza- kegyelettel őrzi meg. f\rökké szeretlek — mond- ta, a fiú. ^ Én is — felelte a lány, azon a bizonyos esten, amikor olyan nagyon szépen ragyogtak a csillagok. Másnap — harmadnap, aztán újra — meg újra találkoztak. Társalgásuk tele volt szőve tervekkel, ábrándokkal. Hárorn hónap múlva volt az esküvő. Lakásuk még nem volt — a mamánál laktak. A mama na­gyon kedves volt, de néha azért kissé terhes volt ez a gondoskodás. És bizony néha jól esett később haza menni a munka után. Meg aztán a ba­rátok, kollégák csipkelődései, papucsjelzői — szóval Feri {az ifjú férj) egyre többet volt el­foglalva esténként. Ürügy-in­dok az mindig akadt. Rop gyű­lés, értekezlet, s nem utolsó­sorban a lakásügyben tárgyal­tam — szokta volt mondani. Elég az hozzá, jobb volt egy kicsit sörözni, ultizni, beszél­getni a barátohkal munka atán —, mint a drága jó mama gondoskodó és oktató szavait hallgatni. Sári (az ifjú feleség) sgy darabig durcáskodott, hogy így, meg úgy, de hát ö nem mehet értekezletre és 'nssan beletörődött a magá­nyos estékbe. Később átment Klánhoz (a barátnő) a lemez­játszót hallgatni. Néha néhány fiú is felnézett, sőt egyszer- kétszer már táncoltak is (a férj az értekezleten volt.) Érdekes, mondta magának a férj az egyik ulti-parti után, mikor már úgy gondolta, vége az értekezletnek — milyen csi­nos ez a kis Gabi — aki leg­többször a baráti társaságban volt (ha jól'tudom, unokahúg gyanánt.) Régóta ismeri már, persze csak látásból, de csak most vette észre, hogy milyen kedves és közvetlen. 1/ özvetlen és kedves ez a ^ Pista — gondolta magú­ban Sári, mikor sietett haza a barátnőjétől egy tánccal el­töltött este után — és milyen jól táncol. Szóval, meg volt az ifjú pár elégedve, a feleség örült, ha a férjének dolga akadt este, a férj örült, hogy a feleségé csak annyit mondott, mikor reggel elmondta, hogy ma, sajnos, megint értekezlet van, kicsit később jövök este haza, szivecském, addig majd én át­megyek Klárihoz lemezeket hallgatni. Egyszóval kiegyen­súlyozottan éltek. Csak a ma­ma dúlt-fúlt magában — hogy így, meg úgy, meg minden. Ö nem bírta a magányt. Nem tudott kit ellátni tanáccsal, utasítással, néni érvényesíthet­te tapasztalatait. Rettentően unatkozott. Egy vasárnap délelőtt azu­tán kitört a vihar. A mama nem szólította vejét fiam­nak, a férj nem nevezte anyósát mamának. Aztán Feri bejelentette, hogy visszaköltö­zik az albérleti szobájába, míg nem kapnak lakást, mert ö nem lakik egy fedél alatt és­atöbbi, ésatöbbi... Hetenként kétszer-háromszor találkozott az ifjú pár. Míg azután q.z egyik megbeszélt randevúra egyikük sem ment el — mindketten levélben ér­tesítették egymást, hogy cél­szerűbb, ha elválnak. Aznap este Kláriéknál megint szólt a zene, „örökké szeretlek”, súgta Pista Sári fülébe, egy őrjítő tangó közben — Sári nem fe­lelt, csak közelebb simult part­neréhez. Talán ugyanebben az órában Feri mormolta el az ismert mondatot, miközben • zavartan kavargatta feketéjét. 1VT incs is benne cukor — \ felelte rá huncutul Ga­bi és anyáskodva két szem cukrot tett Feri kávéjába. És aztán minden kezdődött elölről... íP...P> A gyors teljes gőz­zel rohan Budapest felé. A kocsi tele van, még állnak is néhá- nyan a bejáratnál. Ahogy később beszél­getésükből megtu­dom, egy turistacso­port utazik Szegedre a szabadtéri játékok­ra. Jobbadán munkás­emberek, asszonya­ikkal együtt, legtöbb­jük még sohasem volt Szegeden és most az ünnepi alkalom külö­nösen felkeltette ér­deklődésüket. Hatvan felé előke­rülnek a táskák, a szalámis zsemlék és miegyebek, későbh jön az étszolgálatos & a kocsi egyszerre családiassá, hangu­latossá válik. Szinte éézre se veszi senki, amikor belép a ka­lauz és kéri a jegye­ket. Egy jól öltözött fia­talember, aki az aj­tóban álldogál, — nem tartozik a cso­porthoz —s mindjárt A POTYAUTAS elsőnek mutatja a je­gyeit és tüzetes vizs­gálódás után a ka­lauz megállapítja, hogy az már lejárt tehát érvénytelen. — Kérem a jegyet újból megváltani —, szólítja fel a vasúti ember udvariasan az utast. Ö azonban he­vesen tiltakozik és kijelenti, hogy fizetni nem tud, még egy po­hár sörre valója sincs. A kalauz elké­ri féláru arcképes igazolványát és ismét udvarias hangon szó­lítja fel, hogy nézzen szét a vonaton, hátha akadna ismerős és kérjen kölcsön pénzt, mert jegy nélkül utazni nem lehet. A fiatalember a vállát vonogatja. majd így kezdi. — Nézze szakikám! Ne legyen ilyen szív­telen. Elvégre maga is ember. Mit kell most ezért a jegyért ilyen rumlit csinálni? Egy jó óra mindössze és máris a Keletiben vagyunk. A kalauz erre hosz- szas magyarázgatás- ba kezd, hogy őt azért fizetik, meg hogy a szabály az szabály- szóval elmond min­dent, amit csak mondhat ilyen alka­lommal. — Hát én pedig nem kunyei'álok pénzt senkitől —, vág most már ingerülten sza­vaiba az utas. — Akkor leszáll a következő állomáson. — mondja a kalauz még mindig higgad­tan, amikor a lejárt­jegyű ember háta- mögött megszólal egy asszony. — Hát maga aztán igazán lelketlen em­ber! Megérdemelné, hogy... Nincs magá­ban emberség? Látja, hogy nincs pénze... A kalauz kezdi e’ve­szíteni türelmét, újra hivatkozik köteles­ségeire. a törvények­re, de a hangoskodók most már ketten, duettben fúiiák a nó­tát, és egyre vasta­gabban. A társaság mind­eddig csendben volt, csak már a végefeié lépett elő egy tagba­szakadt munkás és kereken, minden ker­telés nélkül kijelen­tette, hogy a kalauz­nak igaza van és ak­kor lenne gazember, ha jegy nélkül en­gedné utazni a potyá- sokat. A hangulat pillana­tok alatt megválto­zott. A két hangos­kodó megszeppent, a lejárt-jegyes fiatal­ember szó nélkül elő­vette pénztárcáját és jegyet váltott Kál- kápolnától Buda­pestig. A kalauz ki­adta a jegyet, udva­riasan tisztelgett, az­tán elmenőben oda­szólt a tagbaszakadt munkásnak: — Köszönöm elv­társ, igazán köszö­nöm... (üzaUtiß

Next

/
Thumbnails
Contents