Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-05 / 182. szám

1959. augusztus 5., szerda WEPÜJ8 AO S A pártszervezet munkája nyomán erősödnek az űj tsz-ek A TAVASZ ELEJÉN Két üj termelőszövetkezet alakult Tamazsadányban. Az egyik a Kossuth, a másik az Arany­kalász. Már a legelső napok­ban végeztek közös munkát a tagok mindkét termelőszövet­kezetben és biztosították a közös takarmányt is. Az idő­ben végzett munkának már most mutatkozik az eredmé­nye, amikor a két tsz nem kevesebb mint ezernyolcszáz mázsa takarmánnyal rendel kezik ez ideig, és kitűnik a további kilátások is. A kezdeti fellendülés után néhány héttel azonban bizo­nyos érdektelenség kezdett úrrá lenni egyes tagokon és egyesek olyan híreket kezdtek terjeszteni a községben, ame­lyek igyekeztek megzavarni a falu békés munkáját. Ezekre az időkre estek olyan fontos munkák, mint a silókukorica kapálása, közös takarmány összehordása és ez bizony a rossz híreik hatására, eleinte igen gyengén és vontatottan haladt. A munka lendületében dön­tő változás akkor következett, amikor június elején megala­kultak a pártszervezetek a tsz-ekben. A Kossuth Terme­lőszövetkezet pártszervezete június első napjaiban alakult meg, ma már a tagok száma eléri a harminckettőt. Az Aranykalász Tsz-ben még csak néhány párttag dolgozik, de munkájuk máris érezteti hatását. Mór József, a Kossuth Tsz párttitkára így beszél néhány hetes munkájáról: — Nem sokkal megalakulá­sunk után pártszervezetünk elhatározta, hogy munkater­vet készít és aszerint végz: munkáját. Munkatervünkben szerepel a termelőszövetkezet pártcnkívüli tagjaival való be­szélgetés, politikai felvilágo­sítás, és olyan kérdések tisz­tázása, amelyeket egyes tagok nem értenek, vagy nem lát­nak világosan. Túl -a felvilágosító munkán, igen fontosnak tartottuk a személyes példamutatást, a kommunisták helytállását a legsürgősebb munkák végzé­sénél. A tavasz folyamán igen sürgetett a kukorica kapálá­sa, de a tagok egyéni bajaik­kal voltak elfoglalva és már- már úgy látszott, hogy szö­vetkezetünk kukoricája kapá- latlan marad. Ekkor összehív­tunk egy taggyűlést és elha­tároztuk, hogy mind a har­minckét kommunista másnap reggel kapával a vállon indul ki a szövetkezet földjeire. Ugyanakkor szóltak szomszéd­jaiknak, utcabelieiknek is, és másnap, amikor dologra in­dultunk, már egész csapat ve­lünk tartott a pártonkívüli tsz-tagok közül is. Még el se jött az este, amikor befejez­tük a kapálást, elvégeztük a célul kitűzött feladatot. UGYANCSAK KOMOLY felvilágosító munkára volt szükség a takarmány össze­hordása idején is és nagy ré­sze van a kommunistáknak abban, hogy ma már szövet­kezetünk csaknem ezer mázsa takarmánnyal rendel­kezik és nem kell aggódnunk jószágaink téli ellátásáért. Megmondtuk a tagoknak, hogy mivel állattenyésztő község hírében állunk és közös aka­ratunk, hogy a jószágállomány mennyiségileg és minőségileg gyarapodjék, szükséges a ta- karmánykészíet időbeni bizto­sítása. Szavunkat megértették elsősorban azért, mert a kom­munisták tették is azt. amit mondottak, magúk jártak elől jó példával. Pártszerveztünknek most az a gondja, hogy mielőbb biz­tosítsa tagságunk a vetőmag- szükségletet. Kilónként össze­szedni a tagoktól a vetőmagot, szalmát, nem könnyű feladat, de mi azt tartjuk, hogy min­den az embereken múlik. Termelőszövetkezetünk tagsá­ga megérti, hogy a vetőmag­alap megteremtése éppen olyan fontos, mint annak ide­jén a közös takarmány bizto­sítása volt és ezen a téren sincs helye huzavonának. Itt is segíteni szeretnének a párttagok úgy, hogy elsősor­ban maguk adják ös-sze a ve­tőmagot, majd a barátokkal, szomszédokkal is beszélgetnek a dologról és így minden re­mény megvan arra, hogy amint a cséplés befejeződik, biztosítva lesz a szükséges ve­tőmag is. Az Aranykalász Termelő- szövetkezetben még csupán néhány tagból áll a pártszer­vezet, de az ősz folyamán tagjelölteket vesznek fel, meg lesz az alapja annak, hogy ez a tsz is erős pártszervezettel rendelkezzen. A termelőszövetkezetek megszilárdítása mellett már most gondolunk arra, hogy tagjaink ősszel, illetve a téli hónapokban megfelelő politi­kai oktatásban részesüljenek. A politikai oktatás mellett ar­ról is kíván gondoskodni a vezetőség, hogy a párt tagjai elsajátítsák a legelemibb szakmai kérdéseket és tisztán lássanak olyan kérdésekben, mint a munkaegységszámítás stb. NEMCSAK A PÁRTTAG­SÁG, de a két termelőszövet­kezet vezetőségének is az a véleménye, hogy amióta meg­alakult a két pártszervezet a szövetkezetekben, gyorsabban, jobban halad a munka. Tud­ják még, sok a tennivaló, de bíznak erejükben és abban, hogy a párttagok és párton- kívüliek szoros baráti Kapcso­lata meghozza majd a maga gyümölcsét. Sz. I. Óvakodjunk a mérges gombától Sok gomba termett az idén. meg nagyra is nőnek. Az eger- baktai erdőben 70 dekás nagy ehető vargányát is találtak tegnap. A szorgos gombászók néha „hármasikrekre találnak, amelyeknek a súlya még az előbbinél is több. De aki a gombafajtákat nem ismeri, ut­cán és házaknál ne vásároljon. mert az ellenőrizve nincs és súlyos mérgezésnek teheti ki magát. A piaci standot napon­ként ellenőrizteti a városi ta­nács egészségügyi osztálya. Ér­deklődőknek szívesen ad fel­világosítást és a gyűjtött gom­bát szívesen megvizsgálja az egészségügyi osztályon: Kor­Önkirálasztó rádió és villamossági izakfizlet nyílik Egerben Érdeklődéssel állnak meg mostanában a járókelők Eger­ben, a Széchenyi utca 4. szám alatti, volt Keravill kirakatá­nál. Az üveg' át látni lehet, hogy a régi áruda lassan új­jászületik a szorgos kezek munkája .yomán. Minden te­kintetben korszerű, modem be­rendezésű áruda i ik meg itt rövidesen. Az űjtípusú, ö n- kiválasztó rendszerű RÁ­DIÓ és villamossági cikkek szaküzlete. Újszerű, hogy elhatárolt ki­rakata ne: lesz az árudának, a kirakatablakon át az üzlet teljes egészében látható. Az üzlet ~r részében nincsen pult, a vásárlók az állványokra helyezett rádókat a áz tartási gépeket saját maguk bekap­csolhatják, kipróbálhatják. A hanglemezkedvelők újsze­rű bemutató tábláról választ­hatják ki kedvenc számaikat. Eger legújabb, korszerű üz­letének megnyitására augusztus 10-én kerül sor. A nyitás al­kalmával árusítással egybekö­tött televízió bemutatót tervez­nek. Adási napokon esténként televízió műsort közvetítenek a közönségnek a kirakaton ke­resztül. FÉRFI ÉS NŐI BRONZ­SZOBOR AZ IDŐSZÁMÍTÁSUNK ELŐTTI VI. SZAZADBÓL Pireus görög kikötőben csa­tornatisztító munkások más­fél méterrel egy útkeresztező­dés alatt, a város központjá­ban, két tökéletes állapotban levő antik bronzszobrot talál­tak. Az egyik feltehetőleg ie. VI. századból való fiatal férfi szobra, a másik pedig egy herma, az ie. V. század­ból. A régeszek feltételezése sze­rint a rendkívül értékes lele­tek a velencei uralom idején kerültek az athéni kikötővá­rosba. A jelek arra mutatnak, hogy műemlékrablók ásták el őket, mivel nem sikerült zsák­mányukat kicsempészni az országból. I legújabb divat Bevallom, nehezen ismerem ki magam a női divat ber­keiben, nem vagyok tájékozott egészen. Azt ugyan tudom, hogy nagyanyáinktól visszahoztuk az alsószoknyát, meg a csipke is jó, ha kilátszik a szoknya alól, azt is tudom, hogy van ilyen pettyes, meg olyan pettyes, de a tájkép-szoknyá­val még csak tegnap találkoztam. Egy idősebb negyvenes nő derekán láttam, és mivel hosszabb ideig előttem állt, egészen jól elszórakoztam a szoknyájával. Már akarom mondani, hogy úgy elnéztem a szoknyáját... Nagy házak, körülötte víz és mindjárt a fel­irat: Velence. Aztán sok mindent láttam még. Láttam a pisai ferdetornyot, láttam New Yorkot, Párizst, Prága neve­zetességeit, Budapestet a Lánchíddal és egyebeket. Ahogy elnéztem a térképszoknyát, gondolatban beutaztam néhány világrész nagyobb városát, ám egyszercsak hallom a térkép­szoknya gazdájának hangját. — Ó drágám, ez még semmi! De látnád. Pesten a leg­újabb szoknyákat. Az „opera’-szoknyát. Egy-egy operából láthatsz jelenetet a szoknyán, itt is ott is violinkulcsokkal díszítve! A Bánk bán, az Otelló, a Traviáta vannak megörökítve rajtuk és igazán olyan cukik ... E szavakra csaknemhogy meghűlt bennem a vér. Mert­hogy az alsó szoknya, meg a csipke az rendben, a „térkép”... még az is megjárja valahogy, de hogy „opera” szoknya? Ez már sok egy kicsit. Abbahagytam a nézgelődést és szabadjára engedtem fantáziámat. Karcsú derekú nőket képzeltem magam elé, különböző szoknyákban. Milyen jól festene Liszt II. rapszódiája, vagy mondjuk a másikon a Feszty-körkép, de az se lenne rossz, ha mondjuk árulnának szoknyákat, amelyekre versek, novellák, regényrészietek vannak nyomtatva, így utazás közben egészen jól elszórakozhatna az utazóközönség. Leg­feljebb a hölgynek lenne egy kicsit kellemetlen, ha meg­kérnék a szoknya „olvasók”, hogy forduljon meg egy kicsit, mert mostmár hátul folytatódik a szöveg. Működött volna még tovább a fantáziám, db a kalauz gyengéden oldalba lökött.- Tessék kérem leszállni, itt a végállomás... szalay mos Márton gombaellenőr. VVNAAAAi^AAAAAA/NAAA/NAAAAAA^^/N/^AAAAAAAAAA^VAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AA^A^^A^^AAAAí^^AA^VAA^AA^^^^A/ A B. M. Heves megyei Rendőr főkapitányság felhívása «« gépjárművezetőkhöz QiűllliCLfzőJz A gyermekért Felhők között Az utóbbi hónapokban He­ves megye területén a köz­lekedési balesetek — eddig még soha nem tapasztalt mértékben — elszaporodtak. A balesetek többségét az idé­zi elő, hogy igen sok gépjár­művezető elindulás előtt, vagy út közben szeszesitalt fogyaszt. A közúton közlekedő jár­művezetők, valamint a gya­logosok testi épségének vé­delme és az anyagi károk elkerülése érdekében, nem utolsó sorban pedig saját tes­ti épségének megóvása miatt: Minden olyan gépjármű­vezetőtől, aki a legkisebb mennyiségű és legkisebb szesztartalmű szeszesital hatása alatt vezeti jár­művét, a gépjármű veze­tői igazolványt-vonják el az intézkedő rendőrök. Nyomatékosan figyelmez­tetem tehát a gépjárműveze­tőket, hogy a legcsekélyebb mennyiségű szeszesital fo­gyasztásától is tartózkodja­nak, mert jogosítványt még abban az esetben is bevon­ják, ha történetesen az ál­lásuk, foglalkozásuk alapja, s annak bevonása foglalkozá­suk megszűnését is maga után vonná. B. M. Heves megyei Főkapitányság vezetője. Halkan beszélgető kis csapat vonul az erdei ösvényen. Letérnek a csobogva siető hegyi patak mellé, hogy útjukat Ott folytassák tovább. Üdülőknek gondolhatná őket valaki, akik csoportos kirándulásra mennek. Pedig nem pihenni jöttek ők ide, hanem dolgozni, tanulni. Pedagógusok. A nyári sza­badságukból áldoznak fel ön­ti t ként két hetet, hogy jó kisdo­bos rajvezetők lehessenek. A tervszerűen felépített munka napról napra előbbre viszi őket. Király Gyula táborparancsnok­tól megtudtam, hogy az elmé­leti és a gyakorlati ismeretek kapcsán megismerkednek a kisdobos élettel, annak tartal­mával. Dalok, tréfák, mesék, játékok, kisdobos eszményké­pekről szóló történetek kincseit gyűjtögetik össze, hogy bőven legyen anyaguk a foglalkozások gazdag kitöltéséhez. Módszereket sajátítanak el, amelyeknek segítségével bátran léphetnek a nevelő munka nehéz útjára. Sátor-táborokban élnek. Táboruk szépen kiépített, ízlés­ről, igényességről, rendszeretetről beszél. Nem akad a tájbor­ban senki, aki valamit ne adna hozzá ehhez a munkához. Előre felépített program szerint dolgoznak. A komoly munka nellett azonban bőven nyílik alkalom vidám szórakozásra, pihenésre is. Élelmezésük láfogástalan, bőséges. Nem is csoda, hogy mindnyájan jókedvüek, szívesen, örömmel élik <í tábori életet Mátrafüred egyik vadregényes erdőrészletében. Vonul a kis csapat... Bükkóriások összeboruló lombja veti le árnyékát a patak partjára, ahol az ösvény vezet. Így ,iem érzik a nap perzselő melegét, amely tűzön süt a fák magasán, pedig még csak reggel nyolc órát mutat az idő. A lombok között átszűrődő napfény játékosan bujkál a na.gy köveken, a száraz avaron, felfut a fák mohos derekára, majd megcsillan a csobogva siető kispatak tükrén. * Szép az út, szinte vadregényes. Száraz gallyak roppan­nak meg a léptek alatt, madárdal hangzik a lombok között, vadvirágok küldik felénk illatukat, köveken átugráló patak csevegése beszél hozzánk, míg a kijelölt helyre érünk. Le­telepszik a tábor, megindul a munka... S míg figyelem a mosolygós arcokat, a jegyzetek fölé hajló fejeket, a gyermekekre gondolok, akik kacagva örülnek a boldog nyárnak, és nem is sejtik talán, hogy valahol, az erdők mélyén emberszívek tanulnak azért, hogy még bol­dogabb legyen az ő életük... Mezőgazdasági tanácsadó s Zöldoltványok zölden döntése szélve az esetleges esős ta­vaszról, mely időjárás több költséget, több munkaerőt igé­nyel, A döntéssel kapcsolatosan még két hibára szeretnék rá­mutatni. A döntés alkalmával a ledöntendő tőkének kicsi gödröt ásnak és igen helyte­lenül belekényszerítik az olt­vány lekarikázott vesszejét, mondhatnám úgy is, hogy be­letapossák. A másik hiba, hogy nem használnak görbe­kést a tőke kibon tásáaoz, ha­nem vagy metszőollóval, vagy egyszerűen ásóval körül szur­kolják a ledöntendő tőke mel­lékét. Ez a két hibás művelet rosszul hat a döntött oltvány fejlődésére. A döntéshez a gödröt nemcsak azért kell na­gyobbra ásni, hogy az olt­vány vesszeje kényelmesen elférjen, hanem azért főkép­pen. hogy a lekarikázott vessző feldolgozott talajba kerüljön, a gyökérképződés hamarább meginduljon és ez által a fejlődés erősebb le­gyen. A ledöntendő tőkét oe- dig azért fontos görbekéssel kibontani, mert sem ásóval, sem pedig metszőollóval nem lehet tökéletes munkát végez­ni a kibontásnál. A metsző- ollóval, vagy ásóval bontott alany tőkének gyökerei meg­sérülnek és roncsolódnak, s ez káros a ledöntött oltvány fejlődésénél. Zimány Sándor, Eger, saőlőnemesítés dolgozója A szőlőtelepítés és felújítás, ha az új telepítést és pótlást alanyvesszővel végeztük, zöld- oltványokkal történik. Ennek egyik igen fontos alapvető munkája a döntés. Nem mindegy tehát, mikor végez­zük a döntést, hogy az időt is gazdaságosan használjuk ki és a döntési munkák helyes idő­ben való elvégzésével munka­torlódást ne okozzunk. A zöldoltványok döntését július végén kell megkezdeni és augusztus hó végéig, eset­leg szeptember hó 15-ig be kell fejezni. A szőlőmunkákat véve ala­pul, a fenti időszak az, ami­kor legkevésbé sem fordulhat elő munkatorlódás. Minden szőlőgazdaságban, vagy ma­gán szőlőtermelők területén július végéig a szőlőmuhkák- nak rendben kell lennie. Ez a szőlőtermelés íratlan törvé­nye, amikor is a munkaerő­ket gazdaságosan lehet fel­használná a döntéshez. Olyan szőlőgazdaságban, vagy sző­lősgazdánál, ahol a döntést ta­vasszal végzik, ki van téve a zöldoltvány a jégverésnek és az elfagyásnak is. Zölden dön­téssel biztosan tudjuk megvé­deni a jégveréstől és elfa­gyástól minden zöldoltványun­kat. Ha a döntést tavasszal végezzük, feltétlenül munka- torlódást idéz elő, mert hi­szen a szőlőmunka területén tavasszal a legprecízebben be­ütemezett munkarend mellett is torlódás áll elő, nem is be­Még néhány lépcső és fent állok a Galyatető kilátóján. Gyönyörködve nézem a tájat. Köröskörül erdőkoszorú zta hegyek, lábuknál mély, hall­gató völgyek. Az elvonult vi- y har visszamaradt párái ködben ‘s gomolyogva bujkálnak köztük, ' mintha attól félnének, hogy v l Jj ' % felszippantja őket a melegen ' hr:\ tűző déli napsugár. A hegyek; AK r — _T ™ alján zöldellő tisztások búk-; kannak elő, s mint pihentető; Jlihu.- szigetek, őrzik a csendet. Lent,; messze, kis falucska fehér há-; J*nL . .‘««mlS* zain csillog a napfény. Még: távolabb sárga tarlók kapasz-; A\í> | kodnak felhőkbe nyúlva, mint-; . I ha el akarnák érni az eget.: Ä.»****~'' Salgótarján felől megdördül: v az ég. Talán az elvonult ziva-í tart akarja visszaterelni a. Mátra felé. A feltámadt szél szárnyán megindulnak a fel­hők, és mindig szűkebbre szabják a láthatárt. A messze; szántóföldek már a semmibe tűnnek, a kis falucska házait; is elnyeli a fehér világ. Mint gomolygó füst, kapaszkodik; fel a Szuha patak völgyén, felkúszik a hegyek oldalán,; aztán egybefolyva megindul a Galya mélye felett, hogy el-; nyelje az ország magasát... » ; Milyen csodálatosan szép kép, milyen lenyűgöz» látvány.. Tenger a hegyek felett, amely árad, egyre árad és elsüllyeszt] mindent, mindent, ami még az előbb elém tárult... ; Lenézek a mélybe. Alattam még zöldellő fák, de jön,; egyre közeleg, a mélység felett átvág a mindent elnyelői fehér óceán. Már egészen közel ér, szinte el is érem, aztán! nincs semmi tovább, eltűnik minden, nincs part, nincs lát- < határ, csak szürkébe játszó tejfehér világ... Megrendültén állok a magasságban. Ilyent átélni csak; ritka pillanat. Szinte szédülten kapaszkodom a kilátó kar-! fájába, hogy le ne húzzon a mélység, amely előttem olvadt! össze a magassággal.... í Aztán oszladozni kezd a fehér világ. Előbb a hegy-< csúcsok lebegnek fel újra, majd felszáll a köd a völgyből is.; Újra előtűnnek a zöldellő tisztások, s hívogatón integetnek; felém. A dombhátakon felaranylik a nap, falvakat villant; meg a messzeségben. A zivatar távoli mennydörgéssel üzeni,! hogy valahol már a Karancs felett jár. < Az öreg Galya nagy ajándékával szivemben, lassan< lépegetek lefelé a kopott falépcsőkön ... HÖRVÖLGYI ISTVÁN <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents