Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-04 / 181. szám
1959. augusztus 4., kedd tt EPÜJ8 A© § Lerakták a közös gazdaság alapjait Szaporán fordulnak a búzával megrakott szekerek a nagyúti Petőfi Tsz tanyájára. Minden szekér után gyarapodnak az összehordott kévék tízezrei, magasodik a kazal, s gyűlik, egyre gyűlik a közös gabona. Egy évvel ezelőtt talán még senki sem gondolt arra, hogy itt, az elhagyott uradalmi tanya környékén ismét szorgos munka folyik, hogy új élet fakad. Pedig így van. Amikor minden községben megmozdult a föld, a nagyúti gazdák sem nézték tétlenül a változásokat. Megalakult a Petőfi Tsz, elnököt is választottak Simon Mátyás személyében. A tagság zöme úgy határozott, hogy csak ősszel kezdenek hozzá a közös gazdálkodáshoz. A szövetkezet másik része más véleményen volt. Kezdjük meg a közös életet mielőbb, hisz jobb most, mint későbben. így aztán egyelőre kettéváltak útjaik; igaz, hogy csak néhány hónapra, s ez a kettévált út rövidesen ismét találkozik. Harminckét ember -Ka szövetkezet kisebbik fele — látott hozzá a közös munkához tavasszal. Jóllehet, mindannyian kevesebb vagyonnal rendelkezők, de munkaszeretetükkel, szorgalommal, igyekezettel nincs hiba. összeadták kevés vagyonkájukat, kaptak a terményforgalmitól egy magtárhelyiséget, egy régi uradalmi épületet, s máris készen állt a tanyaközipont. Búzavetésük még a tavalyi, egyénileg szétszórtan fekszik, de a tavasziakat már közösen vetették. Ügy is nevezhetnénk őket, fiatalok szövetkezete. A tagságnak több mint a fele fiatal, s igen örvendetes, hogy a nagyútí ifjúság jórésze itthon találja meg a helyét. Török Erzsébet és Domoszlai Katalin ezekelótt máshová járt dolgozni, most mindketten otthonra találtak a szövetkezetben, és nélkülözhetetlen tagjai a növénytermelési brigádnak. Szőke András üzemből jött haza A hordással egyidőiben megkezdték a tarlóhántást Nagy- kökényes és Lőrinci termelőszövetkezeti községekben, hogy időben előkészítsék az őszi és a tavaszi vetések magágyát. dolgozni, öccse Lajos, szintén a Vörös Csillag Traktorgyár munkása volt nemrég. Fiatalos hévvel és lelkesedéssel láttak munkához. Közösen vetették el az árpát, a zabot, van 15 hold cukorrépájuk, 30 hold kukorica. A kapásoknak megadták, amit kellett, háromszori növényápolásban részesítették a kukoricát, fejlett a cukorrépájuk. Kőhegyi Béla iskolaigazgató — aki jelenleg a szövetkezet könyvelője, beszámolt a termésátlagról. — Búzából 10 mázsát terveztünk, de ezzel szemben 11 lesz. A cukorrépa minden bizonnyal megadja a 160-180 mázsás átlagot. A kukoricánk 12 hold kései vetés kivételével igen szépen csövei, bő termést igér. Lesz mit osztani ősszel — ez az igazság, mert amint a bevételi tételek is mutatják, egyre-másra gyarapodik a közös vagyon. A vezetőség annakidején 50 Ft-os munkaegységátlagot tervezett és ígért a tagoknak. Az eddigi bevételek szerint az 50 Ft-os munkaegység nem marad üres ígéret. Hogy miért? A szövetkezet istállójában 16 szarvasmarha hízik. Még az ősszel elszállítják ezeket. Értékük mintegy 120 ezer forinttal gyarapítja a közös jövedelmet. A konzervgyárnak 10 ezer forint értékű zöldborsót szállítottak el. A 40 mázsa leszerződött sörárpa újabb 8 ezer forintot hoz. A 15 hold cukorrépa pénzbeli jövedelme megintcsak sóikat nyom a latban. S a felsoroltakon kívül mindenkinek jut bőven gabona, szemes termény és takarmány. Könnyen ki lehet számítani, hogy a szövetkezet tagsága mennyivel jobban járt, mint akik még ősszel kezdenek. Megalapozták közös jövőjüket, könnyebb a munkájuk, mert lépten-nyomon segíti őket a gép, termésátlagaik jobbak, mentesültek az adófizetéstől, és így tovább lehetne még Lőrinci község határában az ősszel vetés alá kerülő 400 hold szántóterületből eddig minibegy 160 holdat felszántottak. Nagy- kökényesen 100 holdon végezték el ezt a munkát soroli az előnyöket, az új életforma adta lehetőségeket. A jó munka és szorgalom meghozta gyümölcsét — ezt bizonyítja a nagyútiak példája. A tagoknak nemrég osztottak előleget, munkaegységenként 10 forintot minden hónapra. Osztottak már szálastakarmányt a háztáji jószág eltartására, a cséplés után azonnal kapnak búzát és takarmányt. A határból minden kocsi nyomán egyre fogy a csomókba rakott gabona. A tarlókon felberrégnek a traktorok, s szántják, és most már egybe szántják a nagyúti határt. A tavasszal szétvált út most ismét találkozik. s szövetkezet két része ismét egyesül. Nem lesz ezután különbség régi és új tagok között, több mint 210 ember alkot majd egy nagy családot. Az újabbakat — akik még csak most kezdik a közös életet — már nem várják üres kézzel a régiek. Vannak már gazdasági felszereléseik, van darálójuk, 10 lovuk, és építik, átalakítják Megyénk területén néhány évvel, vagy évtizeddel ezelőtt több helyen termeltek káposztarepcét, olajlent. Ezeknek a növényeknek a termesztését azonban minden Különösebb indok nélkül beszüntették, noha ezek a növények jelentős hasznot hoztak a .gazdaságok számára. A MEZÖMÁG Vállalat már ez évtől kezdve újból köt szerződéseket a fent említett nöa pajtájukat 100 férőhelyes istállóvá. A gulyán 50 üsző legel, ehhez hoznak még az új belépők nyolcvanat, kell hát a férőhely. A szövetkezet tagsága komolyan veszi az őszi kezdést. Ezt bizonyítja, hogy a járásban első helyen állnak a közös takarmány összeadásában. A tanyán két hatalmas takarmánykazal várja a jószágállományt. A régiek 200 mázsát raktak kazalba, s az ősszel kezdők ezt egészítették ki 1000 mázsára. Természetesen a közös takarmány összegyűjtése most is állandóan folyamatban van. Bizakodó és jó a hangulat. A szövetkezet régebbi tagjai megtalálták számításukat. Jobban jártak, mintha továbbra is egyéniek maradtak volna, ugyanakkor példát mutattak a többieknek, s nagy érdemük, hogy lerakták a közös gazdálkodás alapjait. Néhány hónap csupán, s az egyesülés után 1500 holdas nagy gazdaságban járják majd azt az utat, amit számukra ez a 32 ember megmutatott. vényekre és különösen azokon a területeken szorgalmazzák a szerződéskötést, ahol ilyeneket már a múltban is termeltek; Számos szövetkezet határozta el azt is, hogy kapás lucernát fog termelni.- ÜTVÉN FÉRŐHELYES ifc; tállá építését kezdte el a ter- pesi Rákóczi Termelőszövetkezet. Az istállót még az ősz folyamán tető alá hozzák. A Füzesabonyi Állami Gazdaság vasárnap délben befejezte az aratást. Ezerhétszázholdat arattak le és ennek a területnek a nyolcvankét százalékán kombájnnal végezték az aratást. Nyolc kombájn dolgozott, amelyek átlagosan 200 holdon fejezték be a munkát. A kombájnosök közül Bakos Sándor emelkedett ki teljesítményével, ugyanis ő gépével 38 vagon gabonát aratott, illetve csépelt el. Jó eredményt mutattak fel még Perge István Nagy István és Nagy József kombájnosok. A gazdaság több kombájnosát most más állami gazdaságoknak adta át, hogy ott segítsenek a betakarításban. Az otthonmaradt kombájnokat aprö- magcséplésre alakítják át, ugyanis az idén a lucernát és vörösherét is kombájnnal akar- ía levágni, illetve csépelni a gazdaság. — TEGNAP a gyöngyösi városi tanács vb. ülésen tárgyalta a művelődési osztály munkáját. Az ülésen értékelték az általános és középiskolák nagytakarítási munkálatait, valamint az őszi beiskolázásokkal kapcsolatos fel» adatokat. ■M4 Épül a gyöngyösi autóbusz megálló Gyors ütemben épül Gyöngyösön az új autóbusz megálló, Napról napra jobban és jobban kibontakoznak az épület ízlései s modem vonalai. W Újfajta növények termesztését kezdik el megyénkben a következő években A szóbanfargó pofon nem az én orcámon csattant, nem is én adtam, a szereplőket személyesen nem ismerem, tehát ezen nevezetes ügyben feltételezhető pártatlanságom. Mi érdekességet találok mégis ebben a pofonban? Először is azt, hogy egy „gyönge" asz- szony úgy vágta képen az egyik férfitársunkat, hogy a lendület becsületére vált volna bármelyik jutasd őrmesternek és altkorát csattant, mint egy viharágyú, továbbá a szenvedő fél nem a férjet elcsábító asz- szonytárs, hanem katanavisett, meglett férfi volt Igen, akárhogy is szépítjük a dolgot, Egerben, 1959 nyarán egy asszony pofonvágta egyik férfitársunkat. Nem, ne tessék arra gondolni, hogy a könnyű testisértést elszenvedő férfi póruljárt szerelmes, akinek szemtelen közeledését íjagyon is erélyes módon utasította vissza szíveli ölgye. Hogy is volt csak? Hát az úgy történt, hogy emberünk a Tefu kis teherkocsiján az egyik napközibe szállította az ebédet. Sietett nagyon, mert a gyerekek délben éhesek, és az ebédet várták még vagy tíz helyen. Ha elkésik, a gyerekek sírnak, az óvónők veszekednek, egyszóval nagy úr a gyomor, sietni kell az ebéddel. Ám Dobó Katica harcias utóda éppen társalogni kívánt az edények lerakására hivatott másik férfival, a mi gépkocsivezetőnk meg nem éppen a legudvariasabb szavakkal igyekezett a pergőnyelvű menyecske bőbeszédűségét megállítani. — Maga ne parancsolgasson! Szemtelen alak, azt hiszi most is a laktanyában van?Maga csak egy sofőr, az a dolga, hogy a kocsit vezesse. Egy pofon története Aztán szó szót követett és csattant a pofon. A férfi elvörösödött, elsápadt, arcán felkiáltójelként lángoltak az asszony kezének uj- jahegyei, a nő szemében hirtelen kialudtak a harag vdllá- lámai, kétségbeesett megdöbbenést tükrözött riadt tekintete. De amikor látta, hogy a férfi nem üti vissza és csak kínlódik tehetetlen dühében, hölgyünk feltalálta magát és az csak természetes, hogy szóval ő győzte jobban, pergő nyelvével ráraikta emberünkre ami csak ráfért. Sőt, félóra sem telt bele, előteremtette férjét és mentek nagy panaszra az Autóközlekedési Vállalathoz. Ha érvekkel nem is, de szusszal győzte és egekig hánytongatta a hallatlan sértést, elégtételt követelt: azonnal bocsássák él azt a „szemtelen’“ sofőrt. A gépkocsivezető ma is munkahelyén dolgozik. Nem azért, mert az ügyet a Tefunál is férfiak intézik, hanem egyszerűen azért, mert ez a dolgozó fegyelmi vétséget sem követett el. De az a kérdés még a mai napig sem rendeződött, hegy mit is tegyen ilyen esetben a „.gyengébb” nemmel szemben a védtelen férfi? A letűnt úri világban a sértett fél ilyenkor párbajra hívta a másik férjet. Kiálltak egymással szemben, pisztollyal vagy kardokkal és az összes segédekkel, aztán a szerencse, no meg a párbajrutin döntötte el az igazságot. Állítólag csak a frissen gőzölgő vér moshatta le a férfibecsületen esett gyalázatot. Ki érti ezt a logikát? Badar dolog volt, az biztos. De mit tehetett volna a mi emberünk? Üsse meg az asz- szonyt? Elvégre egyenjogúak vagyunk — mondanák sokan. De ezt mégsem lehet. Keresse meg az asszony férjét és verje aigyba-főbe azt? De az a szerencsétlen nem hibás. Elég baj az neki, hogy ilyen harcias nő az ő élete-párja. Nem mindennapi eset, az biztos. Hogy ilyenkor mi a teendő, arra biztos receptet nem adhatunk. — Hát akkor űton-útfélen pofonverhetnek bennünket az asszonytársak ? Kedves gépkocsivezető szaki! A maga hangja bizonyára nem volt éppen simogató, a katonás parancsokhoz is jobban hozzászokott az elmúlt években, mint az udvarias társalgáshoz. Ezt a leckét egyhamar einem feledi. Mi azt tanácsoljuk, gondoljon rá mindig, valahányszor ideges és a kelleténél hangosabban szól embertársaihoz. Asszonyom, azóta gondolkodott az eseten Ön is. Engedje meg, hogy így nyilvánosan megkérdezzük; tudna-e kielégítő feleletet adni, hogy ki, vagy mi jogosította fel önt arra, hogy egyik dolgozótársát pofon vágj a? — Megbántották? ön túlságosan ideges? Lehetséges. De éppen azért, fokozott mértékben rászorul embertársai kíméletére és udvarias bánásmódjára. Legyen őszinte és vallja be, ha ön férfi lenne, tehát abban a vitában, mint férfi állt volna a férfivel szemben, akkor fel sem vette volna azt a sértést. Tehát éppen női önérzetét bántotta egy férfi goromba igyis ösztönösen igényli a nőnek kijáró udvariasságot és figyelmet. De milyen vonások és tulajdonságok kötelezik a férfit a nővél szemben megkövetelt udvariasságra? Mi az az erkölcsi erő, ami lefogta „ellenfele“ kezét, hogy ne adja vissza a pofont? Nyilvánvalóan a nő gyengédsége, törékenysége, röviden, a nőiesség tisztelete; Asszonyom, vegye tudomásul, Ön minősíthetetlenül vdsz- szaél helyretévéi, nemcsak a férfi eilen vétett, hanem minden nő ellen, mert magatartásával a nőiességet rútúl elárulta és durván megtépázta azt a nimbuszt, mely a nőket övezi és védi a férfiak nagyobb testerejével és durvább lelkialkatából folyó esetleges gorombaságával szemben. Ön azt mondta; „maga csak egy sofőr, fogja be a száját". Tehát önmagát többre tartotta ennél a férfinél, de cselekedete nem azt bizonyítja, hogy lelkileg műveltebb és finomabb. ön a legsúlyosabban vétett dolgozó társénak kötelező megbecsülése ellen, munkaközben történt a dolog, tehát fegyelmi vétséget is követett el, de magatartásával megsértette az emberi együttélés alapvető szabályát; ugyanis senki sem lehet önmaga bírája, és semmi sem jogosíthatta fel önt arra, hogy vélt, vagy jogos sérelmét embertársa testi bántalmazásával torolj a meg és úgy érzem, nincs mentsége arra, hogy dolgozó társát, egy férfit és családapát oly súlyosan megalázott. Azt mondják, a rossz példa ragadós. Vajon mi lenne, ha egyre több nő feledkezne meg magáról, vagy uram bocsa’ minden asszony ilyen lenne? Fazekas László BALAZS BÉLA 75. születésnapján Versnek, prózának, filmnek egyformán mestere volt Balázs Béla, akiben a két világháború közötti magyar irodalom Gábor Andorhoz hasonló sorsú magyar költőjét kell tisztelnünk, s aki egyúttal azon költők közé tartozik, akiket — valljuk meg őszintén — vajmi keveset méltatott az irodalom- történet. Életútja, fejlődése mondhatjuk, „szédítően meredek”, de saját szavaival élve így is jellemezhetjük: „ez az út nem művészi, hanem emberi fejlődés útja.” S ez a megállapítás nagyon is megállja a helyét, mert költészetének tanulmányozása során meggyőződhettünk arról, hogy ez a költészet valóban megmutatja az ember életét, sorsát, vívódásait, és révbe jutását." Első versei 1911-ben jelentek meg A vándor énekel c. kötetbe gyűjtve, amely kötet magán hordozza a nagy kortárs, Ady Endre hatását, de már sejteti a későbbi nagy tehetség eredeti hangját is.. Az 1916-ban megjelent Tristan hajója már néhány vonatkozásban talán eltér az előzőtől, de válójában — ami természetes is — „szerves folytatása" annak. Legfőbb érdeme, hogy már megindul az egyszerűbb, a néphez közelálló hangnem felé. Költői fejlődését legtisztábban mutatja a kötet címadó verse, a Tristan hajója, amely egyben tükrözi viliágnézetének fordulópontját 1st Mert már tudom; a szépség nem te vagy Es nem te vagy a gondolatnak fénye; Es lakatlan a jóság boldog mélye. A jóság; még a jóság sem te vagy. Nevetem édes kacérságodat; Lásd térdenállva; nevetlek, Cram. Bár a világháború sok keserűségét, a vele járó nyomorúságot úgy látszik nem veszi észre (legalábbis versei ezt mutatják), a Tanácsköztársaság Idején egyszeriben ott látjuk a forradalmat köszöntő és támogató írók, költők között. Az írók direktóriumának tagja. s a közoktatási népbiztos helyettese lesz; így érthető» hogy a proletárdiktatúra bukása után neki is menekülni béli; Ütja Bécsibe vezet, e az emigrációban bontakozik ki Igazán költői tehetsége; 1923- ban közreadja Férfiének című kötetét, amelynek mondanivalója, témája fejlődésének ismét újabb, jelentős szakaszát jelzi. „Legnehezebb, legihle- tőbb élménye’’ a hazáüanság; amelybe az ellenforradalmi Magyarország urai taszították. Ez visszhangzik verseiben szinte mindenütt; az Emigráclős karácsonyi énekben éppúgy, mint a Három piros rózsa című versben. Az előbbiben a haza mellett megjelenik a kedves, s ,,Ady téli Magyarországának képe’k Ne nézz vissza szegény párom Túl vagyunk már bét határon Magyar pusztán téli szél vág; Tűzhelyünket kioltották Es fekete minden ablak. A másikban a honvágy, a magyar haza, a magyar táj utáni vágyódás izzik: Mert aki a Tisza vizét Issza, Annak fáj — annak fáj, Fáj annak a szíve vissza, Megjelenik ezek mellett a proletárság iránt érzett szere- tetét, ügyük mellett való hitvallását kifejező verse is e kötetben, amelynek címe Legenda készül, s amely „a^ első, igazán proletár verse.’“ A proletariátus végső győzelmébe vetett hitét sugározza a vers itt következő strófájában: Nevetek csatabárdja ha zúg majd és röpülő lobogón A ti véretek bíbora leng unokáknak előtte, Hadak útján akkor harsogó telketek árja Proletár seregek rohamát diadalra röpíti, Bécs után útja Berlinbe, majd Moszkvába visz, ahol már a művészetek új, modern ága foglalkoztatja: a film. Behatóan foglakozik a filmesztétikával s csakhamar a moszkvai filmművészeti faiskola tanára lesz. Ezirányú munkássága a világhírű filmrendező, Eizenstein elvein alapszik, s külföldön is elismerést szerez, De nem hagyja cserben a költészetet sem. Már igazi szocialista költő, aki benne él a valóságban, s művészi módon meg is énekli azt. Állandó témája verseinek most is a ha- zafiság, amelyet azonban új tartalommal tölt meg a költő szocialistává válása. A második világháború szörnyű élménye sem marad már — éppen fejlődése folytán — visszhang nélkül verseiben. . 1944-ben megjelenik Repülj szavam című, a világháború alatt írott verseit taralmazó kötete. Megrázó képben festi a pusztítást a Versaillei nimfa című költeményében s egyben vádolja a háború véres gazdáit, akik a „profitért” döntenek romba nemzeteket Agyú gyárak, tábornok-hentesek Finánc diplomaták^ vásárolt árulók Profitjáért pusztul a nemzet el! Végezetül szóljunk még a prőzaíró Balázs Béláról is, aki az irodalomnak ezen ágában is tett jelentős kísérletekei; Legcélszerűbb itt talán elsőnek említeni a Kékszakállú herceg vára című misztériumát» amelynek nyomán megszületett a magyar zene kiváló XX. századi képviselőjének. Bartók Bélának nagyszerű, ma már világszerte elismert zeneműve; De nem ez az egyedüli; Az első prózai sikert a Történet a Logody utcáról; a tavaszról, a halálról; és a messzeségről című elbeszélés hozza meg számára. Egy bérház élete elevenedik' meg ebben s ennek keretében a századeleji Pest ipa- rosfigurálj Különös kedvességgel hat a fiatal Jung Kálmán szomorú szerelmi története a dilettáns francia festőnővel; aki akkor utazik el Párizsba barátjával; Dési Géza festővel* — aki a bérház lakója s á* francia lány kollégája volt —j amikor a szerencsétlen Kálmán meghal; Különös értékkel bírnak aZ-4 tán még az olyan írások is, mint a Lélek a háborúban, a Hogy hősült meg szegény' Nyitrai? vagy az Intóllektüel aggályoskodása című is, valamint nem utolsósorban naplója. ez a megrázó önvallomás. Utolsó prózai alkotása az Álmodó ifjúság c. önéletrajzi regény, amelyből kivetítődik minden olyan esemény, amely életútjának alakulására, költői fejlődésére hatást gyakorol. Befejezésül zárjuk az emlékező sorokat azzal a reménynyel, hogy irodalomtörténet- irásuhk részéről nem Késik soká egy Balázs Béla életművét alapjaiban elemző méltatás. Lőkös István, a TIT tagja? Befejezték az aratást — 80 százalékban a eséplést is a Füzesabonyi Állami Gazdaságban Szántanak a hatvani járás termelőszövetkezeti községeiben
