Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-04 / 181. szám
195ÍI. augusztus 1, kedd NÉPÚJSÁG 3 A felvilágosító szó ereje Érdekes statisztikát lehetne összeállítani arról, mivel gyarapodtak az elmúlt tíz esztendő alatt a termelőszövetkezeti tagok. És nem is elsősorban a közös vagyon gyarapodására gondolok, hiszen arról számos kimutatás van, sokan tudják, hogy szinte a semmiből teremtették meg milliós vagyonukat, hanem a termelőszövetkezeti tagok személyes gyarapodására. A füzesabonyi új házsorokra, ahol az újtelep egymás mellett sorakozó modern új házainak nagy részét tsz-tágok mondhatják magúkénak. Arra, hogy a tsz fiatalabb tagjai közül sokan járnak motoron, hogy a lányok színes mellény- kéi alatt nem ritka a nylon fehérnemű, az asszonyokra, akik lassan már csak a régmúlt emlékei között tartják számon, hogy házaséletük kezdetén egy ócska, kopott sublót, egy deszkából összeácsolt dákó meg egy egy rozogalálbú asztal volt az egész „stafírung”. Szépen berendezettek a szobák, telve a kamrák — ez jelzi ma a termelőszövetkezeti tagok házatáját. Az igazsághoz mindezeken túl az is hozzátartozik, hagy nem fenékig tejfel, csupa lakodalom a tsz-tagok élete. Vannak még nehézségek, van amikor a közös beruházás miatt szűkébbre sikerül az osztás. Van a milliomos jó termelőszövetkezetek mellett gyengébb is. ahol nem osztanak olyan bőségesen — de egyetlen egy sincs, még a legrosszabbak között sem, ahol szűkös volna a kenyér, ahol a tsz-tagok súlyos anyagi gondokkal küszködnének, ahol ne kerülne minden évben űjabb és újabb érték, bútor, rádió, kerékpár vagy motorkerékpár a szövetkezeti tag portájára: Jól élnek a mi termelőszövetkezet cinkben az emberek, van mit aprítaniuk a tejbe. Volna tehát miről beszélni az új termelőszövetkezetek tagjai előtt, mikor szó esik arról, hogy jó, jó. még az idén betakarítottunk a magunk földjén, de milyen lesz-a jövőnk? Van mivel megnyugtatni ezeket az embereket —és szükség is van érre a megnyugtató szóra. Még fél esztendeje sincs annak, hogy Heves megye egyes járásaiban „megmozdult . a föld", s ezrével mentek be az emberek a termelőszövetkezetekbe. A szövetkezeti mozgalom ilyen átütő sikerének sok oka volt, de a sok között az egyik első helyen szerepéi az okos felvilágosító szó, mely megmutatta,, hogy mennyivel előbbre tartanak azok, akik esztendőkkel ezelőtt a párt szavát követték. Okos szó volt az, ami elhangzott akkor gyűléseken, vagy esti beszélgetések során a kis szobákban. Okos szó, mély a jövőbe mutatott, mely tényekre támaszkodva bizonyította a párt igazát. Ennek a szónak az ereje az igazság volt, eljutott a szívekig. Nyomában ezrek szívébe költözött bizalom, ezrek fogták hozzá, hogy ids földjük munkája mellett a közöst is építgessék. A szorgos munkában azonban valahogy elcsendesedett a szó. Pedig szükség lett arra, hogy a tervek mellett, melyben leszögezték, hogy jövőre ennyi és ennyi holdon termelnék búzát, vagy más növényt. hagy az istállókban ilyen és ennyi állat lesz, beszélgessenek többet az emberek jövőjéről is. Sokszor elhangzik a kérdés: milyen lesz a jövőnk? Erre a kérdésre választ kell adniuk most is mindenütt a kommunistáknak és velük együtt azoknak az embereknek, akik bár kívül állnak a párton, de a párt szavát követve formálják az új paraszti életet. Mert van minek alapján választ adni. Ha tudunk beszélni arról, hogy milliós közös vagyont teremtett például a pélyü Aranykalász Tsz tagjainak szorgalma, arról is kell beszélni, hogy elvétve akad csak köztük olyan, aki ne épített volna új házat, vagy ne építette volna újjá a régit; Akármelyik termelőszövetkezet tagjainak példáját vesszük, mindenütt meg lehet mutatni, hogy a szövetkezettel együtt nőtt az emberek jóléte is, hogy a szövetkezeti tagok házában nem vert tanyát a nincstélenség okozta gond, hogy jól élnek,' főbbet kérésnek, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Lehet aztán arról beszélni, hogy alig akad tszEgy vállalás, amit „nem lehet* teljesíteni Az egri Vas- és Fémipari Ktsz dolgozói a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy az egri Balázs Ignác Termelőszövetkezet részére kiselejtezett anyagokból egy kovácsműhelyt szerelnek be. Természetesen az anyagokért nem számítanak fel semmit, sőt a dolgozók is úgy döntöttek, hegy a beszerelést, és a szóban forgó munkaiatokat munkaidőn túl, társadalmi munkával végzik eL, hogy ezzel is segítsék a termelőszövetkezetet. A kovácsműheüy értéke több mint tizenkétezer forint lenne, felszerelése után. A ktsz dolgozói már több ízben munkához akarták látni, azonban a szövetkezet még a mai napig sem hajlandó elkészíteni a kövácsmühely helyiségének padlását, így addig természetesen késlekedik a munka is. Már személyesen is felkeresték a munkások a termelőszövetkezetet, azonban mind a mai napig semmi kilátás arra, hogy vállalásukat teljesíthetnék az egri Vas- és Fémipari Ktsz dolgozói. Kérdezzük a termelőszövetkezet vezetőségétől: Talán attól félnek, hogy ráfizetnek és ezért nem végzik már el a padlásolást? A ktsz dolgozói a pártkongresszus tiszteletére most már teljesíteni szeretnék vállalásukat, ezért ezúttal is kérik a Balázs Ignác Tsz vezetőségét, végezzék él a szükséges padlásolást, hogy a kovácsműhelyben mielőbb ütni lehessen a vasat::. FEJES PÁL, szöv. biz. titkár tag, akinek a házában ne szólna rádió, ahol ne volna új bútordarab, ahol ne nézne nyugodt jövő elé a gyermek. Az emberek ma még egy kicsit kétkedve néznek a jövő elé, szívükbe fogadják azt a szót is, ami erről esik, mert megmutatja a szövetkezeti emberek életét éppúgy, mint ahogy megmutatta hónapokkal ezelőtt azt, mire mennek közös összefogással: / Lényegében már megkezdődött a megye minden szövetkezetében a közös munka, azzal, hogy a gépállomás traktoraival, vagy éppen saját fogataikkal megkezdték a keskeny parcellák összeszántását. Megkezdődött a munka, melynek jövőre már közösen takarítják be bőséges gyümölcsét. De csak akkor hozhat igazán bőséges gyümölcsöt, ha az emberek bizakodva, jó kedvvel végzik. Ehhez azonban meg kell mutatni fáradhatatlanul a jövőt Szükség van az okos, felvilágosító szóra, hogy az emberek mindig lássák, csakugyan nem választottak rossszuL Deák Rózsi Jobb szén, kevesebb. bosszúság — Osztályozzák a szarvaskői szenet — Javul a tüzelőanyag- ellátás — Szállítási iroda a város központjában — A téli tüzelőellátásról nyilatkozik a TÜZÉP Vállalat vezetője — Még nyár derekán vagyunk, de az egri TÜZÉP Vállalat telepéről már hosszú kocsisorok szállítják a téli tüzelőt. Az elmúlt napokban felkerestük Bodnár Pétert, az Eger—Salgótarjáni TÜZÉP Vállalat vezetőjét, hogy tájékoztasson bennünket az idei szénellátásról. Több szenet vásárolnak-e az idén, mint az elmúlt esztendőben? — Megyénkben a második negyedév folyamán mintegy tíz százalékkal több szenet vásároltak a fogyasztók az elmúlt évhez viszonyítva — hangzott a válasz. — A harmadik negyedévben a szénellátás meny- nyiségben körülbelül azonos lesz a múlt évivel, a negyedik negyedévben azonban már néhány százalékkal kevesebb tüzelőanyagot kapnak telepetek. Bár második negyedévi többletünk részben tehermentesíti az év utolsó időszakát, mégis előfordulhat az, hogy decemberben lesznek kisebb problémák a tüzelőanyag ellátással. Javult-e a szén minősége? Örömmel tájékoztathatjuk vásárlóinkat, hogy ez évben már lényegesen jobb minőségű szenet kaptunk. Néhány igen gyenge szénfajtát — mint például a mizserfai és a mátravi- déki szén — kivontak a forgalomból. Ha megyei viszonylatban vizsgáljuk a minőséget, legnagyobb arányú javulás Eger város területén mutatkozik. A korábbi években Egerben főként gyenge minőségű kevert nógrádi szenet hoztunk forgalomba, jelenleg már a nógrádi széntől jobb minőségű vegyítetlen szarvaskői rostált szenet vásárolhatnak vevőink. Mi a fogyasztók véleménye a szarvaskői szénről? Több emberrel beszélgettünk, s a véleményen megoszlanak. Meg kell említenem, hogy a TÜZÉP-telepeken jelenleg kapható szarvaskői osztályozott szén nem hasonlítható a Sikeres nőtalálkozó Parádfiirdőn Színes szalagokat kavart a vasárnapi szél a parádfürdői bokrokon. Piros, fehér és kék színek pompásan díszítették a zöld erdőt. A kanyargó utak mentén mind sűrűbben lobogtak a krepp szalagok és lent a Ids tisztáson már zászlók selyme villant elő a fák közül. A reggeli órákban megélénkült a környék. Népviseletbe öltözött siroki, erdőkövesdi asz- szonyokat hozó autók érkeztek a buszmegállókhoz. Nőtalálkozóra gyülekeztek a pétervásári járás asszonyai. A kezdés előtti órákban benépesült a kis tisztás, a dísztribünnel szembeni domboldalakon családok, ismerősök ültek, beszélgettek. A vendéglátók sátrainál óráról-órára nőtt a forgalom. — Jönnek a külföldi vendégek — kapott szárnyra a hír a találkozó részvevői között és a közönség megindult, hogy fogadja a kedves szovjet és román vendégeket. Az Állami Gyógyintézet társalgójában baráti üdvözlésre koccantak össze a poharak és Bállá Sándomé, a pétervásári nőtanács elnöke üdvözölte a vendégeket. Boldogan társalogtak az újonnan szerzett barátnőkkel a szovjet és román nagykövetség asszonyai. Majd kart karba fűzve indultak az ünnepség színhelyére. Erre az időre a járás minden községéből megérkeztek a küldöttek. A régi népviseletbe öltözött recski asszonyok csipkéin, aranylemezein fényesen tükrözött a napsugár. A díszemelvényre lépő vendégeket nagy tapssal fogadták. Az elnökségben helyet foglalt Bíró József elvtárs, az MSZMP Heves megyei pártbizottságának másodtitkára, Erdei Lászlómé, az országos nőtanács elnöke, Horváth Nándorné a megyei, Balta Sándomé a járási nőtanács elnöke, Medeliczki Pál, az MSZMP pétervásári járási bizottságának titkára, a szovjet és a román delegáció, valamint az asszonyküldöttség tagjai. Bállá Sándomé megnyitó és üdvözlő szavai után Horváth Nándorné tartotta meg ünnepi beszédét. Bevezetőjében köszönetét mondott a találkozó megrende- zőinek Szorgalmas, lelkes munkájukért, amellyel megteremtették a találkozó lehetőségeit. — A mi megyénkben az ellenforradalom óta ez az első olyan találkozó, ahol egy Járás asszonyai baráti beszélgetésen találkoznak. Volt már ifjúsági találkozó, de asszonyok találkozója eddig még nem volt. Most itt, Párádon, ismerkedhetnek, kicserélhetik tapasztalataikat a pétervásári járás asszonyai — folytatta beszédét Horváth Nándorné. Részletesen foglalkozott a genfi külügyminisztert értekezlettel, valamint a szovjet— amerikai kereskedelmi és gazdasági helyzet alakulásával, a béke erőinek helyzetével A nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéd befejező részében a megyénkben történt év- eleji változásokról, a termelőszövetkezetek megerősödéséről beszélt — A fejlődést nem lehet megállítani sem fenyegetéssel, semmiféle eszközzel,' bárhogy spekulálnak a tsz ellenségei. Ősszel, sőt már mcst is minden tsz-tag megkezdi a közös munkát. Ebben a munkában nagy feladat hárul az asszonyokra, segítséget kell nyújtani a termelőszövetkezetekben. A nagy tapssal fogadott ünnepi beszéd után elsőként a szovjet asszonyok küldötte szólt az ünneplőkhöz, megköszönte a szívélyes, baráti fogadtatást amiben részesítették őket. A román küldött tört magyarsággal ugyancsak köszönetét mondott a fogadtatásért. Felszólalt még Erdei Lászlóné és Bíró József elvtárs. Az ünnepség befejező, szép része volt a vendégek megajándékozása. Finoman csiszolt vázákat adtak emlékbe a szovjet és a román asszonyoknak és a vendégeknek. Az ünnepség hivatalos része ezzel befejeződött, délután a járás asszonyainak kultúrcsoportjai szórakoztatták az egybegyűlteket. Amikor beköszöntött az este, vidám hangulatú bálon szórakozhattak a fiatalok és az öregek. A pétervásári járás asz- szonyainak találkozója sikeresen végétért, a megrendezésért dicséret illeti az Állami Gyógyintézet szakszervezeti bizottságát és tagjait. Felejthetetlen napot töltöttek együtt a járás asszonyai, boldogan szórakoztak ezen a vasárnapon. lijahb lsz-ek villamosítását fejezték be Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat rövidesen befejezi a tiszanánai termelőszövetkezet villamosítását, de még a héten átadják Kisköre, Besenyőtelek, Mezőtár- kany termelőszövetkezetei számára épített villanyberendezéseket. A munkálatok értéke összesen féilmillió forintot tesz ki. A villanyvilágítás nagy segítsége a belterjes mezőgazdálkodásnak, így a vállalat a jövőben még több termelőszövetkezetben kiépíti a villanyháiéra tok s (Tudósítónktól!) i ROHAMLÉPTEKKEL fejlőidé új világ, új emberei va- | gyünk. Korunk az atomkor- >szak, melynek technikája nap >mint nap szüli az újabb csodáikat, s az automatizálástól > kezdve az űrhajózásig, szinte :? megszokottá válik számunkra < minden egyes csoda. Korunk ^jellemzője a fejlett technika, | ami kőris gyáróriások ezrei <ontják magukból az árucikkek < tömkelegét, mégis mindezek < ellenére a mindennapi életünkében lépteni-nyomon szükségünk «van még a kisipar munkájára sis. s Így igaz ez, Kedves Olvasó, Shisz ha kilyukad a cipőd, el- s viszed a cipészhez, ha elrom- Slik a motorod, a szerelő se- 5gít rajta, s ha új házat akarsz > építeni, felkeresed a kőműve> seket. Napjainkban tehát lét- | jogosultsága van még a kisiparnak falun és városon egy- I aránt, mert nagyipari üzeme- íink nem közvetlen a lakosság «szükségleteinek kielégítésére < termelnek. « Erről beszélgettünk a Füzes- « abonyi Járási KIOSZ elnökség s vezetőségi tagjaival, és néhány S kisiparossal. I A beszélgetés során minde- . «nekelőtt megtudtuk, hogy a .«járásban a füzesabonyi, a «poroszlói és a káli vegyes « KTSZ-eken kívül 378 kisiparos 5 dolgozik. Ez a szám azt jelenti, még januárban forgalomba hozott rostálatlan és osztályo- zatlan vegyes szarvaskőivei. A múlt évben körülbelül 500 vagon ilyen vegyes szenet hoztunk forgalomba, ami jogosan váltotta ki a vásárlók reklamálását. Ennek oka az volt, hogy a bányának nem volt osztályozó berendezése s maguk a bányászok is primitív körülmények között dolgoztai«. A most forgalomba hozott szarvaskői szén magas illő- anyag tartalommal rendelkezik, ennélfogva hosszú lánggal ég. Hamuja kevés, salakja pedig egyáltalán nincs. Ibivel e szénfajtának igen nagy a nedvességtartalma, helyes ha a vásárlók a nyári hónapokban szerzik be a télire szánt tüzelőjüket. Ugyanis a szaravaskői szénnek egy-kéí hónapig száradnia kell, így közben önmagától nemesedik, a kalóriája sűrűsödik. Milyen az érdeklődés a brikett iránt? Érdekes tünetnek tartjuk, hogy míg a budapesti lakosság legszívesebben a brikettet vásárolja,, addig Heves megyében, főleg Gyöngyösön és Hatvanban nem kedvelik a brikettet. Oka talán az is. hogy több éven keresztül gyenge minőségű brikettet tudtunk árusítani. Azóta a minőség javult, s jelenleg Eger kivételével minden telepünk bőségesen ellátott brikettel; Van-e javulás a tüzelőanyag szállításánál a múlt évhez képest? Ismert dolog az, hogy a beszerzésen kívül a vásárlóknak komoly gondot okozott eddig a fuvar biztosítása is. Több tárgyalás eredményeképp a Városgondozási Vállalat ma már 13 kocsit biztosított a tüzelőt szállítóknak. Ezenkívül a Rákóczi úti telepen állandóan egy tehertaxi állomásozik, amely- lyei ugyancsak hivatal«*; áron lehet szállítani, az Eger környéki falvakba is. ígéretet kaptunk arra, hogy az állami fuvarozó szervek még további járműveket állítanak be, amelyek kizárólag csak a lakosság részére szállíthatnak tüzelőanyagot. Az egri lakosság kérésére a közeljövőben tüzelőanyag- megrendelő irodát nyitunk a város központjában, amelynek feladata az lesz. hogy felvegye a megrendeléseket, s egyben gondoskodjon a tüzelőanyag, vagy más megrendelt áru házhoz szállításáról is. Az iroda a késő délutáni órákig lesz nyitva, hogy a munkából hazatérő dolgozóknak is rendelkezésére állhassunk. Kiss Béla ‘A**SAAAAAAAA>\AAAAAAAAAAAAAAAAAAí*í Kisiparosok helyzete a füzesabonyi járásban hogy a községek kisiparosokkal való ellátottsága kielégítőnek mondható. Az egyes szakmák közül különösen az építőipari szakmák virágzanak, hisz csaknem minden faluban nagy az építkezési láz. Évente több száz új ház épül fel a járásban és ezek építői főleg a kisiparosok közül kerülnek ki. A járás kisiparosainak hírnevét növeli, hogy igen szép számmal vannak köztük elismert, jó munkát végző, híres mesterek. Tuza Gergely, füzesabonyi kőfaragó munkája a messze környéken híres, sőt még más megyékből is szép számmal kap megrendelést. A szí halmi lakosok között igen nagy népszerűségnek örvend idős Z elei János kőműves mert lelkiismeretesen, szakszerűen és becsületesen dolgozik. Aki igazán szép kivitelű és jó lakást akar építtetni, az Zelei bácsival köt egyességet. A kovácsok között Bírta István füzesabonyi mester tett szart a legjobb hírnévre, munkája nyomán. Mint ipari iskolai szakoktató sok tanulónak adja át tudását, gyakorlati munkája pedig nagy elismerést arat megrendelői között. A KIOSZ VEZETŐI azt is elmondják, hogy a jövőben még igen sokat tesznek a szakmai képzettség fokozásáért Minden évben mestervizsgákal rendeznek, s mestervizsgárc köteleznek minden kisiparost aki 1956. után látott hozzá az ipar gyakorlásához. A jövőben tanulót sem szerződtethet az aki ennek a követelménynél nem tesz eleget. A mestervizsgákat rövidebb-hosszabb idei;, tartó előkészítő tanfolyam előzi meg. Ä járás kisiparosai igyekeznek ennek is eleget tenni, s az idén is sokan jelentkeztek mestervizsgákra, különösen a kőműves, az ács és a villanyszerelő szakmákban. — Mi a helyzet az anyag- ellátásban? — Különösebb nehézségei itt sem mutatkoznak — hangzik a válasz — minden szakma megkapja a munkája zavartalan végzéséhez szükséges anyagot. Jóllehet, kisebb hibái« és panaszok adódnak. Ezekről külön hadd szóljanak a jelenlevő kisiparosok. Polgár József éger- farmosi asztalos a faellátásra nem panaszkodik, ellenben •több enyvet és üveget szeretne kapni. Nincs megelégedve a kiutalt és szállított üveg méreteivel. A munkájához 120x 160-as méretre volna szükség, mégis legtöbbször nem ezt kapja. Előfordult, hogy egészen vastag, kirakatüveget kapott. Evellei János besenyő-telki kerékgyártó: — Sok esetben nem kapói megfelelő faanyagot. A Tüzép- nél tüzelőfából kellett kivágatni a megfelelő méretet. He például 2 méteres fára volns szükségem, alig tudok válogatni az egy méternél nem hosz- szabbak között. Mi, kerékgyártók szeretnénk, ha kiutalásunkat nem a Tüzépnél, hanem közvetlenül az Erdőgazdaságtól válthatnánk be. Végül tolmácsoljuk még a cipészek panaszát, akiknek negyedévenként 8 kilogramm talpra van kiutalásuk. Szeretnének ők is többet kapni, hisz nemsokára a sáros, őszi időszakban sok munkájuk lesz, s természetes, hogy szükségük van a több anyagra. NÉHÁNY SZOT AZ utánpótlásról. A járásban igen sok mester nevel egy két ipari tanulót. Az idén is lesznek tanuló szerződések különösen az ács és kőműves, valamint az asztalos szakmában. A jelentkezések zöme azonban a KTSZ- ek, állami gazdaságok, s az egyéb szocialista szektorok felé irányul. A világ fejlődik és halad, s minden falu a nagy változások, átalakulások színhelye napjainkban. Kisiparosaink többsége is ennek megfelelően, részt vesz a falu új arculatának formálásában. Áldozatkészségük egyik bizonyítéka, hogy a községek kisiparosai társadalmi munkával vettek részt a füzesabonyi munkásor laktanya építkezésében, ezenkívül egyre többen tekintgetnek a termelőszövetkezetei« felé. Különösen a kovácsok és kerékgyártók között akadnak belépők. Mezőszemerén pl. ifjú Horváth Gábor, Szihalmon pedig Varga Pál választotta a termelőszövetkezetet. Nem bánták meg, s minden bizonnyal ezután sem bánják meg, hisz a termelőszövetkezetek közösségében bőven akad munkalehetőségük, és a munkaegység sem fog rosszul jövedelmezni. ILYEN ÉS EHHEZ hasonló problémák és gondok foglalkoztatják a füzesabonyi járás kisiparosait, akik mindennapi munkájukkal igen. jól kielégítik a lakosság szükségleteit. Érzik és tudják, hogy államunk támogatja őket, s ezt a támogatást jó munkájukkal igyekeznek viszonozni. Munkájukra még ezután is jóidéig — a modem gyáripari termelés korszakában is — szüksége lesz a lakosságnak, mígnem a boldogabb és és biztos jövőjüket megtalálják majd a szövetkezet egyesülésben.
