Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-28 / 201. szám
1 NÉPÜJSÄG 1959. augusztus 28., péntek Íz ideológiai nézeteltérések megszüntetésének útja nem a háború — N. Sz. Hruscsov üzenete Adenauer kancellárhoz azokra a veszélyes következményekre, amelyeket a Bundeswehr atom- és rakétafegyverekkel történő "felfegyverzése a Német Szövetségi Köztársaság számára és Németország egyesítésének szempontjából jelent. A Szovjetunió ellen irányuló fő erők a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország és Anglia területén nyertek elhelyezést — állapítja meg Hruscsov, majd rámutat arra, hogy ilyen körülmények között háború esetén a nukleáris fegyverek csapása a Német Szövetségi Köztársaság területén következne be és nem pusztán katasztrófát okozna, hanem minden és mindenki pusztulását. A szovjet kormányfő kifejezi reményét: Adenauer kancellár a maga részéről mindent megtesz, hogy eltávolítsa a háborús konfliktust okozó tényezőket arról az útról, amely Németországot közelebb hozza szomszédaihoz s a baráti kapcsolatok megerősödéséhez vezet. Ha csalódunk ebben a reményünkben és Bonn nem követi azt a józan utat, akkor szeretném, ha jó előre megtudná: arra kényszerülünk, hogy levonjuk a szükséges következtetéseket, s megkössük a Német Demokratikus Köztársasággal a békeszerződést — írja a többi között Hruscsov, majd megemlíti: a Szovjetunió példájának követésére, a béke- szerződés aláírására mindazokat az országokat felhívják, amelyek harcoltak a hitleri Németország ellen. Üzenete végén szól arról,, milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunióban Hruscsov és Eisenhower elnök küszöbönálló tanácskozásának. Azt a meggyőződését fejezi ki, hogy megvan a szükséges alap a kölcsönös elfogadható megoldások eléréséhez, és csupán közös erőfeszítésekre van szükség ennek megvalósításához. A Szovjetunió a maga részéről mindent megtesz, hogy elősegítse a szükséges megállapodás létrejöttét. Hruscsov megállapítja: lehetséges, hogy a két világ- rendszer politikájában döntő pillanat következik be: a további elszigetelődés helyett rátérnek a fokozatos közeledésnek, a megoldatlan kérdések rendezésének útjára, abból a gélből, hogy biztosítsák valamennyi ország békés egymás mellett élését. (MTI) Eisenhower bonni sajtóértekezlete BONN (MTI): Eisenhower elnök Bruce amerikai nagykövet kíséretében valamivel tizenkét óra előtt megérkezett a bonni külügyi hivatalba, hogy a nagy ülésteremben körülbelül háromszáz bel- és külföldi újságíró előtt sajtóértekezletet tartson. Az elnök a sajtóértekezleten kijelentette: igen fontos, hogy Hruscsovval való találkozásakor új kiindulópontot találjanak a német újraegyesítés problémájának . megoldására. Mint mondotta, teljesen új magatartást kell tanúsítani ezzel a kérdéssel szemben. Hangsúlyozta, hogy Hruscsovval nem tárgyalni, hanem beszélgetni akar, javaslatokat vár tőle a német kérdés megoldására. Ha Hruscsov részéről elhangzik majd valamilyen elfogadható javaslat, már ez magábanvéve is nagy eredmény lenne — mondotta. Egy újságíró kérdésére válaszolva Eisenhower azt mondotta, úgy hiszi, hogy Hruscsovval folytatandó beszélgetése elősegíti majd a hidegháború jegének felolvasztását. Részleteket nem volt hajlandó ismertetni a kancellárral folytatott beszélgetésről, de kijelentette, hogy nem vitattak meg Berlinre vonatkozó új javaslatokat. A német—lengyel kapcsolatokra vonatkozó kérdésre határozottan elutasított minden kommentárt azzal az indokolással, hogy az csakis a németek ügye. Az amerikai elnök azt mondotta, hogy az európai szövetségesekkel folytatott és folytatandó megbeszélésekről nemigen lehet azt állítani, hogy céljuk a nyugati politika összeegyeztetése: „Az összeegyeztetés minden kísérlete nélkül is világos, hogy csak az alapos, őszinte és baráti beszélgetések alapján tudjuk követni azt az irányt, amelyet a megoldandó problémákkal szemben tanúsított azonos álláspontunk szab meg” — hangsúlyozta. A csúcsértekezlet lehetőségével kapcsolatban feltett kérdésre Eisenhower megisméteiA Kínai Népköztársaság államtanácsa felles ülésének határozatai PEKING (Űj Kína) A Kínai Népköztársasg államtanácsa keddi teljes ülésén egyhangúlag magáévá tette a jelenlegi gazdasági helyzetnek a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága 8. teljes ülésén elhangzott értékelését. Elfogadta a pártértekezlet javaslatait az 1959. évi népgazdasági terv főbb ágai célkitűzéseinek módosításáról, valamint a termelés fokozásáért és a takarékosságért folytatott mozgalomról alkotott véleményét. Az államtanács programtervet fogadott el az 1959-es gazdasági célkitűzések módosításáról, amelyet tanulmányozás és jóváhagyás céljából az országos népi gyűlés állandó bizottsága elé terjesztenek. Az- értekezlet elfogadta a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió között létrejött konzuláris szerződést is és elhatározta, hogy azt tanulmányozás és jóváhagyás céljából az országos népi gyűlés állandó bizottsága elé terjeszti. Az államtanács elfogadta a mezőgazdasági gépipari minisztérium létesítéséről szóló javaslatát, amelyet szintén az országos népi gyűlés állandó bizottsága elé terjesztenek. A Kína! Kommunista Párt Központi Bizottsága nyolcadik plenáris ülésének közleménye PEKING (ÚJ KÍNA). A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága 8. plenáris ülését augusztus 2-tól 16-ig a kuanghszi tartomány Lusan városában tartották. A plenáris ülésen Mao Ce- tung elvtárs elnökölt. Az üléItlő járás jelentés Elénk, helyenként erős északnyugati. északi szél. Felhőátvonulások, néhány helyen, futó záporral. A nappali felmelegedés további néhány fokkal mérséklődik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 23—26, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14—17 fok között. sen részt vettek a Központi Bizottság tagjai, a tartományokban, és a Központi Bizottság más fontos részlegein dólgozó pártmunkások, valamint az autonóm területek pártbizottságainak képviselői. A plenáris ülés részleteiben felülvizsgálta az 1959. évi gazdaságfejlesztési terv végrehajtását. Behatóan megvitatta a jelenlegi gazdasági helyzetet és kijelölte a feladatokat az 1958—1962. évi ötéves terv ez évi előirányzatainak túlteljesítésére indított mozgalom fejlesztésében. te már korábban is kifejtett nézetét, miszerint a jelenlegi helyzetben csak akkor kerülhet sor ilyen értekezletre, ha már vannak eredmények, amelyek arra mutatnak, hogy lehetséges a kapcsolat meg- javulása Kelet és Nyugat között. Az újságírók többen tettek fel kérdést az elnöknek a leszerelésről. Ezeknek válaszolva az elnök kjelentette, szeretné ha sikerülne eredményt elérni ezen a téren, még ha először részleges megállapodást kötnének is, például az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről. Arra á kérdésre, hogy Adenauerrel is beszéltek-e a leszerelésről, azt válaszolta, hoigy már évek óta beszélnek erről egymással és bizonyos benne, hogy Nyugat- Németország is csökkenteni fogja fegyveres erőit. A sajtóértekezlet után Eisenhower elnök azonnal . visz- szafért a kancellária épületébe, ahol 12 óra 35 perckor kezdődött a hivatalos ebéd. (MTI) Amerika nagy érdeklődéssel tekint a közelgő történelmi látogatás elé MOSZKVA (TASZSZ). A Pravda csütörtöki számában Zsukov cikkét közli a közelgő Hruscsov és Eisenhower találkozó amerikai visszhangjáról. A cikkíró megállapítja, hogy minél közelebb jutunk szeptemberhez, annál nagyobb az amerikai közvélemény érdeklődése e történelmi esemény iránt. Az egyszerű amerikaiak, akik már torkig vannak a hidegháborúval, remélik, hogy a szovjet kormányfő és az amerikai elnök, cserelátogatása elősegíti majd a nemzetközi légkör megtisztulását. ^Zsukov ezután arról ír, hogy a béke ellenzőit megdöbbentették a két vezető államférfi kölcsönös látogatásáról szóló jelentések. — Mindamellett azonban nem tették le a fegyvert, hanem tovább folytatják a háborús uszítást és igyekeznek minden erejükkel elmérgesíteni a légkört a látogatások előestéjén.' Ki kell azonban emelni — hansűlyozza a cikkíró —, hogy a béke ádáz ellenségeinek áskálódásait a társadalom legszélesebb rétegei erélyesen elítélik. (MTI) Hz ország első összehegeszfett hídja épül Újlörincfaiva határában Beszélgetés hídépítőkkel csapatok — nem tudni milyen hadi célból — levegőbe röpítették ezt a kis hidat. A fel- szabadulás után a község lakói önerejükbőil megépítettéi azt a kis szükség falúdat, amely most már az utolsó heteit és napjait éli. Tizenöt évig szolgálta ez a kis alkotmány a közlekedést, nem cscda, hogy előbb nem kerülhetett sor az újjáépítésre, hisz sokkal fontosabb folyami hidakat, és sokkal nagyobb létesítményeket kellett előbb felépíteni. 1959 TAVASZÄN azonban megjelentek itt a szakemberek, a tervezők. Előbb csaá méricskéltek, számoltak, tervezték, majd nem sokkal utána jöttek a mélyépítők, s a patait két partjára egymással szemben erős betonaiapzatot építettek. Hatalmas kockakövek közé nagyszilárdságú vasbeton pillért emeltek mindkét parton, s erre engedik majd rá az új hidat. Jelenleg a Budapesti MÁ- VAG munkásai forgolódnak az új létesítmény körül, hegesztőnek. szegecselnek, il- lesztgetik össze a hatalmas elemeket. A munka szünetében beszélgetünk a hídépítőkkel, akik Budapestről járnak ide dolgozni. Juhász István, aki a légkalapácsot irányítja, elmondja, hogy ennek a kis hídnak az építése országos jelentőségű. Kísérleti munka ez, ilyet eddig még nem készítettek Magyarországon. — Es mi benne az újdonság? — Ebben az érdekesség az — feleli —, hogy a híd elemekből lesz összeállítva. A 25 méternyi hosszú, széles vashíd kilenc nagy darabból áll, amelyet előre elkészítenek Budapesten. Vasúti vagonokban és hatalmas teherautókon szállították ide, s itt a helyszínen kell azokat összehegeszteni. Ez tehát az első összenegesz- tett híd. — Az ilyen hídhoz — magyarázza tovább — nem kellenek középen tartópillérek. Nem kell a patak vizébe be- toncölöpöket, tartóoszlopokat verni, csupán a két végén érintkezik a parttal. Mennyivel jobb az ilyen rendszerű hídépítés? A kérdésre egy idősebb építő. Mezei István ad szakszerű választ. — Az ilyen építkezés először is sokkal olcsóbb a réginél. Sok betont, cementet, építőanyagot lehet vele megtakarítani, mégtöbb embet i munkát Ez az építkezés mintegy 200 ezer forintba kerül, s ez az összeg jóval kevesebb, mintha betonhidat építenének. Az építkezés másik előnye, hogy gyorsabb, csupán az ösz- szeszereléseket kell itt a helyszínen elvégezni. Sokat jeleht az is, hogy a vashíd súlya lényegesen könnyebb a betonjaidénál. Mivel kisebb az önsúly, nagyobb a teherbírás, mert a pilléreknek kevesebb súlyt kell tartaniok. A MODERN technika tért hódított tehát a hídépítésben is, s jóleső érzéssel nyugtázzuk, hogy éppen megyénkben készítik az első ilyen létesítményt. A szakemberek és mérnökök gyakran járnak ide ellenőrizni, figyelni a tapasztalatokat, mert ennek nyomán készítik majd el nagyban a budapesti Erzsébet-hidat a Dunán, és a szolnoki közúti hidat is. — Mi a biztosíték arra, hogy az összehegesztés tökéletes, s idővel nem történik-e rajta leválás, vagy repedés? — kérdezzük. — A modern technika ezt a kérdést is megoldja — válaszol Juhász elvtárs. — A híd végénél egy nagyalakú, szekrényszerű gép látható. Ez nem más,, mint röntgengép. Minden hegesztés után megröntgenezzük a munkát, s ha valahol repedést vagy hézagot fedezünk fel rajta, azonnal javítjuk. Röntgenezünk, akárcsak az orvosok, igazán érdekes és szép a modem technika alkalmazása itt az isten háta megett. az újlőrincfalvi határban. NÉHÁNY HÉT csupán. > nemsokára átadásra kerül, i fellobogózott új híd. Karcsú és erős acélteste szilárdan köti össze a patak két partját, s új utat nyit a szállítás, a közlekedés, egyszóval a békés építőmpnka számára. Háború és béke. Rombolás és építés, önkéntelen is eszünkbe jutnak ezek a gondolatok az új híd átadása előtt,- amely minden beszédnél és száraz okfejtésnél hívebben jellemzi e jelen és a múlt közötti különbséget. Kerek 15 esztendő telt el a régi és az új híd története között, s most az átadás előtti hetekben ez a kis híd is újabb koronát tesz a győztes 15 esztendő sok-sok sikereire. kötéséből a legnagyobb haszon a német népre származnék. Hruscsov üzenetében fogíal- kozik azzal, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kor. mánya visszautasító magatartást tanúsít a békeszerződés aláírásával kapcsolatban. Megállapítja: a nyugatnémet kormány által követett politika nem- csak, hogy nem segíti Né- metország egyesítését, ha- nem ellenkezőleg: még mélyíti a szakadékot a két • német állam között. „Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy a német békeszerződés megkötése gyakorlati síkra helyezné Németország egyesítésének kérdéséf” — írja Hruscsov. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke irreálisnak nevezi azt a javaslatot, hogy Németország egyesítését az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió hajtsa végre. Ez egyenesen azt jelentené, hogy erőszak alkalmazását hirdetnék meg a fennálló két német állam egyikével szemben. Határozottan azellen vagyunk, hogy beavatkozzunk a németek belső ügyébe — írja Hruscsov. — Minden józan államférfi számára világos, hogy nem helytálló az a politika, amely az egyesítést idegen kézzel hajtaná végre, sőt a Német Demokratikus Köztársaság szocialista társadalmi rendjének felszámolása útján oldaná meg. Adenauer kancellárhoz fordulva, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kijelenti: ha valóban gondoskodni akar a német nép érdekeiről, akkor segítenie kell az olyan közös német szervek létrehozását, amelyek közel hoznák egymáshoz a két német államot. Hruscsov leszögezi: véleménye szerint az ország megosztottságának felszámolásához igen jó alapot nyújt a Német Demokratikus Köztársaság kormánya által javasolt konföderáció létrehozása. Ez azonban az önök belügye, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság ügye — állapítja meg. A szovjet kormányfő a- továbbiakban arról ír, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya akadályozza Németország egyesítésének gyakorlati megvizsgálását. Hangsúlyozza: úgy látszik, hogy a szövetségi kormány több gondot fordít a Bundeswehr atom- és rakétafegyverekkel történő felfegyverzésének terveire, mint az ország egyesítésére. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke újból felhívja Adenauer kancellár figyelmét (Tudósítónktól.) CSENDESEN folydogál a Laskó-patak megyénk déli részén, vize békésen kanyarog Füzesabonytól lefelé, Sarudon át, egészen a Tiszáig. Minden faluban, és minden község határéban sok kisebb és nagyobb híd feszül a víz vékony csíkja felett, s összeköti egymással a két oldalt. Az egyik híd erős vasbetonból készült, s hatalmas, erős cölöpökön áll, a másik csak olyan keskeny, rozoga faalkotmány. Ilyen ócska kis hídon visz keresztül az utunk Üjlőrinc- ; falva község határában. • Bizony eléggé gyenge tákol- ; mány ez a hid, tartópillérei ; meg-meg^ezdülnek egy-egy te- ; herautó súlya alatt. A rajta ; áthaladók enyhe hátborzon- ; gássall tekintenek le a mély- ;be, mert tudvalevő, hogy a ; Laskó-pataknak kis vize ellenére is magas partjai vannak. ; De néhány méterre a régi ; hídtól, erős deszkaalapzaton, ; pirosra festett, karcsú, új vas- ;,híd látható. Alatta szorgalma- [san dolgoznak a szerelőmun- ! kások. A határ csendjét fel- ! veri az áramfejlesztő agregá- ! torok zaja, a modem légkala- ! pácsok ütemes berregése. ! A hídépítés története rövi- ! den a következő: Szomorúan í kezdődik ez a történet, visz- t szanyúlik még a gyászos em- ! lékű 1944-es esztendő őszére, í amikor a visszavonuló német MOSZKVA (MTI): ATASZSZ szerdán este közzétette N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Adenauer szövetségi kancellárhoz intézett üzenetét. Az üzenetet Szmirnov. a Szovjetunió bonni nagykövete augusztus 19-én a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztériuma útján nyújtotta át. N. Sz. Hruscsov üzenetében hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatai jelenleg döntő szakaszban vannak. A kérdés úgy áll — írja —, meg tudjuk-e alapozni a gyakorlati együttműködést, helyreállíthatjuk-e a bizalmat, függetlenül az országaink között fennálló — főként ideológiai természetű — nézeteltérésektől? Az ideológiai jellegű nézeteltérések megvoltak és meglesznek, de napjainkban egyetlen józanul gondolkodó ember sem hiszi, hogy ezeket háború útján kell megszüntetni. Országaink gazdasági érdeke is azt kívánja, hogy baráti kapcsolatokat tartsunk fenn — folytatódik a szovjet kormányfő üzenete. — Az intenzív gazdasági kapcsolatok mindig előnyösek voltak országaink szá- ; mára. Nem voltunk vetélytár- sak, sőt ellenkezőleg: országaink gazdasága kiegészítette és kiegészítheti egymást. A gazdasági együttműködés hasznos volna mind a Szovjetunió, mind pedig a Német' Szövetsé- gi Köztársaság számára, a két ' ország népének életszínvonalát még magasabb fokra lehetne ezáltal emelni. Hruscsov sajnálattal állapít- ! ja meg, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban vannak olyan erők, amelyek a revansista határok felülvizsgálatának álláspontjára helyezkedtek. Ezek azonban mélységesen tévednek. A kalandorpolitika ; megismétlésének feltételei rosszabbodtak. Az önálló két német állam léte vitathatatlan tény és azt tagadni esztelen- 3ég volna. „ Hruscsov rámutat arra a tényre, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban erős hadsereget akarnak létrehozni. Az NSZK valamennyi gazdasági erőforrásának, embertartalékának igénybevétele sem biztosíthatja azonban, hogy olyan hadsereget hozzon létre, amelyet erejére, hatalmára nézve össze lehetne hasonlítani a szovjet hadsereggel és a Szovjetunió szövetségeseinek hadseregével. Az NSZK hadserege még szövetségeseivel együtt sem versenyezhetne velünk erőben — írja Hruscsov, majd hangsúlyozza, hogy ezt egyáltalán nem fenyegetés céljából* mondja. } „Mindketten elég borzalmat* láttunk ahhoz, hogy ne folya-Z modjunk háborúhoz. A szocia-Z lista országok szünet nélkülii fejlődésének idején háborúvalZ megoldani a vitás kérdéseket♦ — ahogyan ezt Nyugat-Német-Z ország militarista revansista* körei nyilvánvalóan akarják —,Z egyenlő lenne az öngyilkosság-Z gal, Nyugat-Németország meg-Z semmisítésével” — írja Hrus* csov. • Hruscsov elemzi a vitás kér-} dések megoldásának módjait} és úgy véli, hogy a Német Sző-} vétség! Köztársaság és a szó-* cialista országok, valamint} más országok közötti baráti} kapcsolatok megteremtése le-t hetőséget nyújtana a gazdasá-2 gl élet fejlesztésére, a nép jó-} létének emelésére. } A szovjet kormányfő üzene-* lének további részében meg-* állapítja: jelen pillanatban az* akadályozza meg a Német Sző-* vetségi Köztársaság és a szocia-* lista országok közötti jószom-* szédi, baráti kapcsolatok kiala-J kulását, hogy mindeddig nem* távolították el a második vi-* lágháború maradványait. E* maradványok egyike az, hogy* Németországgal nem kötötték» meg a békeszerződést. ♦ A háború maradványainak* felszámolása — állapítja meg» üzenetében a Szovjetunió Mi-* nisztertanácsának elnöke —* minden államnak hasznot hoz.» A pémet békeszerződés meg»*