Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-28 / 201. szám

1 NÉPÜJSÄG 1959. augusztus 28., péntek Íz ideológiai nézeteltérések megszüntetésének útja nem a háború — N. Sz. Hruscsov üzenete Adenauer kancellárhoz azokra a veszélyes következ­ményekre, amelyeket a Bun­deswehr atom- és rakétafegy­verekkel történő "felfegyverzé­se a Német Szövetségi Köztár­saság számára és Németország egyesítésének szempontjából jelent. A Szovjetunió ellen irányuló fő erők a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország és Anglia területén nyertek elhe­lyezést — állapítja meg Hrus­csov, majd rámutat arra, hogy ilyen körülmények között háború esetén a nukleáris fegyverek csapása a Né­met Szövetségi Köztársa­ság területén következne be és nem pusztán katasztrófát okozna, hanem minden és mindenki pusztulását. A szovjet kormányfő kifeje­zi reményét: Adenauer kancel­lár a maga részéről mindent megtesz, hogy eltávolítsa a há­borús konfliktust okozó ténye­zőket arról az útról, amely Né­metországot közelebb hozza szomszédaihoz s a baráti kap­csolatok megerősödéséhez ve­zet. Ha csalódunk ebben a remé­nyünkben és Bonn nem köve­ti azt a józan utat, akkor sze­retném, ha jó előre megtudná: arra kényszerülünk, hogy le­vonjuk a szükséges következ­tetéseket, s megkössük a Né­met Demokratikus Köztársa­sággal a békeszerződést — írja a többi között Hruscsov, majd megemlíti: a Szovjetunió pél­dájának követésére, a béke- szerződés aláírására mindazo­kat az országokat felhívják, amelyek harcoltak a hitleri Németország ellen. Üzenete végén szól arról,, milyen nagy jelentőséget tulaj­donítanak a Szovjetunióban Hruscsov és Eisenhower elnök küszöbönálló tanácskozásának. Azt a meggyőződését fejezi ki, hogy megvan a szükséges alap a kölcsönös elfogadható megoldások eléréséhez, és csu­pán közös erőfeszítésekre van szükség ennek megvalósításá­hoz. A Szovjetunió a maga ré­széről mindent megtesz, hogy elősegítse a szükséges megál­lapodás létrejöttét. Hruscsov megállapítja: le­hetséges, hogy a két világ- rendszer politikájában döntő pillanat következik be: a to­vábbi elszigetelődés helyett rátérnek a fokozatos közele­désnek, a megoldatlan kérdé­sek rendezésének útjára, abból a gélből, hogy biztosítsák va­lamennyi ország békés egy­más mellett élését. (MTI) Eisenhower bonni sajtóértekezlete BONN (MTI): Eisenhower elnök Bruce amerikai nagykö­vet kíséretében valamivel ti­zenkét óra előtt megérkezett a bonni külügyi hivatalba, hogy a nagy ülésteremben körülbe­lül háromszáz bel- és külföldi újságíró előtt sajtóértekezletet tartson. Az elnök a sajtóértekezleten kijelentette: igen fontos, hogy Hruscsovval való találkozása­kor új kiindulópontot találja­nak a német újraegyesítés problémájának . megoldására. Mint mondotta, teljesen új magatartást kell tanúsítani ez­zel a kérdéssel szemben. Hang­súlyozta, hogy Hruscsovval nem tárgyalni, hanem beszél­getni akar, javaslatokat vár tőle a német kérdés megoldá­sára. Ha Hruscsov részéről el­hangzik majd valamilyen el­fogadható javaslat, már ez magábanvéve is nagy ered­mény lenne — mondotta. Egy újságíró kérdésére vá­laszolva Eisenhower azt mon­dotta, úgy hiszi, hogy Hrus­csovval folytatandó beszélge­tése elősegíti majd a hideg­háború jegének felolvasztását. Részleteket nem volt hajlandó ismertetni a kancellárral foly­tatott beszélgetésről, de ki­jelentette, hogy nem vitattak meg Berlinre vonatkozó új javaslatokat. A német—lengyel kapcsolatokra vonatkozó kér­désre határozottan elutasított minden kommentárt azzal az indokolással, hogy az csakis a németek ügye. Az amerikai elnök azt mon­dotta, hogy az európai szövet­ségesekkel folytatott és foly­tatandó megbeszélésekről nemigen lehet azt állítani, hogy céljuk a nyugati politika összeegyeztetése: „Az össze­egyeztetés minden kísérlete nélkül is világos, hogy csak az alapos, őszinte és baráti beszélgetések alapján tudjuk követni azt az irányt, amelyet a megoldandó problémákkal szemben tanúsított azonos ál­láspontunk szab meg” — hang­súlyozta. A csúcsértekezlet lehetősé­gével kapcsolatban feltett kér­désre Eisenhower megismétei­A Kínai Népköztársaság államtanácsa felles ülésének határozatai PEKING (Űj Kína) A Kínai Népköztársasg államtanácsa keddi teljes ülésén egyhangú­lag magáévá tette a jelenlegi gazdasági helyzetnek a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága 8. teljes ülésén el­hangzott értékelését. Elfogad­ta a pártértekezlet javaslatait az 1959. évi népgazdasági terv főbb ágai célkitűzéseinek mó­dosításáról, valamint a terme­lés fokozásáért és a takaré­kosságért folytatott mozga­lomról alkotott véleményét. Az államtanács programter­vet fogadott el az 1959-es gaz­dasági célkitűzések módosítá­sáról, amelyet tanulmányozás és jóváhagyás céljából az or­szágos népi gyűlés állandó bi­zottsága elé terjesztenek. Az- értekezlet elfogadta a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió között létrejött konzuláris szerződést is és el­határozta, hogy azt tanulmá­nyozás és jóváhagyás céljából az országos népi gyűlés állan­dó bizottsága elé terjeszti. Az államtanács elfogadta a mezőgazdasági gépipari mi­nisztérium létesítéséről szóló javaslatát, amelyet szintén az országos népi gyűlés állandó bizottsága elé terjesztenek. A Kína! Kommunista Párt Központi Bizottsága nyolcadik plenáris ülésének közleménye PEKING (ÚJ KÍNA). A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága 8. plenáris ülését augusztus 2-tól 16-ig a kuanghszi tartomány Lusan városában tartották. A plenáris ülésen Mao Ce- tung elvtárs elnökölt. Az ülé­Itlő járás jelentés Elénk, helyenként erős északnyu­gati. északi szél. Felhőátvonulások, néhány helyen, futó záporral. A nappali felmelegedés további né­hány fokkal mérséklődik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 23—26, legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 14—17 fok kö­zött. sen részt vettek a Központi Bizottság tagjai, a tartomá­nyokban, és a Központi Bi­zottság más fontos részlegein dólgozó pártmunkások, vala­mint az autonóm területek pártbizottságainak képviselői. A plenáris ülés részleteiben felülvizsgálta az 1959. évi gaz­daságfejlesztési terv végrehaj­tását. Behatóan megvitatta a jelenlegi gazdasági helyzetet és kijelölte a feladatokat az 1958—1962. évi ötéves terv ez évi előirányzatainak túltelje­sítésére indított mozgalom fej­lesztésében. te már korábban is kifejtett nézetét, miszerint a jelenlegi helyzetben csak akkor kerül­het sor ilyen értekezletre, ha már vannak eredmények, amelyek arra mutatnak, hogy lehetséges a kapcsolat meg- javulása Kelet és Nyugat kö­zött. Az újságírók többen tet­tek fel kérdést az elnöknek a leszerelésről. Ezeknek vála­szolva az elnök kjelentette, szeretné ha sikerülne eredményt elérni ezen a téren, még ha először részleges megállapo­dást kötnének is, például az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetéséről. Arra á kérdésre, hogy Adenauerrel is beszél­tek-e a leszerelésről, azt vá­laszolta, hoigy már évek óta beszélnek erről egymással és bizonyos benne, hogy Nyugat- Németország is csökkenteni fogja fegyveres erőit. A sajtóértekezlet után Ei­senhower elnök azonnal . visz- szafért a kancellária épületé­be, ahol 12 óra 35 perckor kezdődött a hivatalos ebéd. (MTI) Amerika nagy érdeklődéssel tekint a közelgő történelmi látogatás elé MOSZKVA (TASZSZ). A Pravda csütörtöki számá­ban Zsukov cikkét közli a kö­zelgő Hruscsov és Eisenhower találkozó amerikai visszhang­járól. A cikkíró megállapítja, hogy minél közelebb jutunk szeptemberhez, annál nagyobb az amerikai közvélemény ér­deklődése e történelmi ese­mény iránt. Az egyszerű ame­rikaiak, akik már torkig van­nak a hidegháborúval, remé­lik, hogy a szovjet kormányfő és az amerikai elnök, csereláto­gatása elősegíti majd a nem­zetközi légkör megtisztulását. ^Zsukov ezután arról ír, hogy a béke ellenzőit megdöbben­tették a két vezető államférfi kölcsönös látogatásáról szóló jelentések. — Mindamellett azonban nem tették le a fegy­vert, hanem tovább folytatják a háborús uszítást és igye­keznek minden erejükkel el­mérgesíteni a légkört a látoga­tások előestéjén.' Ki kell azon­ban emelni — hansűlyozza a cikkíró —, hogy a béke ádáz ellenségeinek áskálódásait a társadalom legszélesebb réte­gei erélyesen elítélik. (MTI) Hz ország első összehegeszfett hídja épül Újlörincfaiva határában Beszélgetés hídépítőkkel csapatok — nem tudni milyen hadi célból — levegőbe röpí­tették ezt a kis hidat. A fel- szabadulás után a község la­kói önerejükbőil megépítettéi azt a kis szükség falúdat, amely most már az utolsó he­teit és napjait éli. Tizenöt évig szolgálta ez a kis alkot­mány a közlekedést, nem cscda, hogy előbb nem kerül­hetett sor az újjáépítésre, hisz sokkal fontosabb folyami hi­dakat, és sokkal nagyobb lé­tesítményeket kellett előbb felépíteni. 1959 TAVASZÄN azonban megjelentek itt a szakembe­rek, a tervezők. Előbb csaá méricskéltek, számoltak, ter­vezték, majd nem sokkal utá­na jöttek a mélyépítők, s a patait két partjára egymással szemben erős betonaiapzatot építettek. Hatalmas kockakö­vek közé nagyszilárdságú vas­beton pillért emeltek mindkét parton, s erre engedik majd rá az új hidat. Jelenleg a Budapesti MÁ- VAG munkásai forgolódnak az új létesítmény körül, he­gesztőnek. szegecselnek, il- lesztgetik össze a hatalmas elemeket. A munka szüneté­ben beszélgetünk a hídépítők­kel, akik Budapestről járnak ide dolgozni. Juhász István, aki a légkalapácsot irányítja, el­mondja, hogy ennek a kis hídnak az építése országos je­lentőségű. Kísérleti munka ez, ilyet eddig még nem készítet­tek Magyarországon. — Es mi benne az újdon­ság? — Ebben az érdekesség az — feleli —, hogy a híd ele­mekből lesz összeállítva. A 25 méternyi hosszú, széles vashíd kilenc nagy darabból áll, ame­lyet előre elkészítenek Buda­pesten. Vasúti vagonokban és hatalmas teherautókon szállí­tották ide, s itt a helyszínen kell azokat összehegeszteni. Ez tehát az első összenegesz- tett híd. — Az ilyen hídhoz — ma­gyarázza tovább — nem kelle­nek középen tartópillérek. Nem kell a patak vizébe be- toncölöpöket, tartóoszlopokat verni, csupán a két végén érintkezik a parttal. Mennyi­vel jobb az ilyen rendszerű hídépítés? A kérdésre egy idősebb építő. Mezei István ad szakszerű választ. — Az ilyen építkezés elő­ször is sokkal olcsóbb a régi­nél. Sok betont, cementet, építőanyagot lehet vele meg­takarítani, mégtöbb embet i munkát Ez az építkezés mint­egy 200 ezer forintba kerül, s ez az összeg jóval kevesebb, mintha betonhidat építenének. Az építkezés másik előnye, hogy gyorsabb, csupán az ösz- szeszereléseket kell itt a hely­színen elvégezni. Sokat jeleht az is, hogy a vashíd súlya lé­nyegesen könnyebb a beton­jaidénál. Mivel kisebb az ön­súly, nagyobb a teherbírás, mert a pilléreknek kevesebb súlyt kell tartaniok. A MODERN technika tért hódított tehát a hídépítésben is, s jóleső érzéssel nyugtáz­zuk, hogy éppen megyénkben készítik az első ilyen létesít­ményt. A szakemberek és mérnökök gyakran járnak ide ellenőrizni, figyelni a tapasz­talatokat, mert ennek nyomán készítik majd el nagyban a budapesti Erzsébet-hidat a Dunán, és a szolnoki közúti hidat is. — Mi a biztosíték arra, hogy az összehegesztés tökéle­tes, s idővel nem történik-e rajta leválás, vagy repedés? — kérdezzük. — A modern technika ezt a kérdést is meg­oldja — válaszol Juhász elv­társ. — A híd végénél egy nagyalakú, szekrényszerű gép látható. Ez nem más,, mint röntgengép. Minden hegesztés után megröntgenezzük a mun­kát, s ha valahol repedést vagy hézagot fedezünk fel rajta, azonnal javítjuk. Rönt­genezünk, akárcsak az orvo­sok, igazán érdekes és szép a modem technika alkalma­zása itt az isten háta megett. az újlőrincfalvi határban. NÉHÁNY HÉT csupán. > nemsokára átadásra kerül, i fellobogózott új híd. Karcsú és erős acélteste szilárdan kö­ti össze a patak két partját, s új utat nyit a szállítás, a közlekedés, egyszóval a békés építőmpnka számára. Háború és béke. Rombolás és építés, önkéntelen is eszünkbe jut­nak ezek a gondolatok az új híd átadása előtt,- amely min­den beszédnél és száraz ok­fejtésnél hívebben jellemzi e jelen és a múlt közötti kü­lönbséget. Kerek 15 esztendő telt el a régi és az új híd tör­ténete között, s most az át­adás előtti hetekben ez a kis híd is újabb koronát tesz a győztes 15 esztendő sok-sok sikereire. kötéséből a legnagyobb haszon a német népre származnék. Hruscsov üzenetében fogíal- kozik azzal, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kor. mánya visszautasító magatar­tást tanúsít a békeszerződés aláírásával kapcsolatban. Meg­állapítja: a nyugatnémet kormány által követett politika nem- csak, hogy nem segíti Né- metország egyesítését, ha- nem ellenkezőleg: még mé­lyíti a szakadékot a két • német állam között. „Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy a német békeszerződés megkötése gya­korlati síkra helyezné Német­ország egyesítésének kérdéséf” — írja Hruscsov. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke irreálisnak nevezi azt a javaslatot, hogy Németország egyesítését az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió hajtsa végre. Ez egyenesen azt jelentené, hogy erőszak alkal­mazását hirdetnék meg a fenn­álló két német állam egyiké­vel szemben. Határozottan azellen va­gyunk, hogy beavatkozzunk a németek belső ügyébe — írja Hruscsov. — Minden józan ál­lamférfi számára világos, hogy nem helytálló az a politika, amely az egyesítést idegen kézzel hajtaná végre, sőt a Né­met Demokratikus Köztársa­ság szocialista társadalmi rend­jének felszámolása útján olda­ná meg. Adenauer kancellárhoz for­dulva, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke kijelenti: ha valóban gondoskodni akar a német nép érdekeiről, akkor segítenie kell az olyan közös német szervek létrehozását, amelyek közel hoznák egymás­hoz a két német államot. Hruscsov leszögezi: vélemé­nye szerint az ország megosz­tottságának felszámolásához igen jó alapot nyújt a Német Demokratikus Köztársaság kormánya által javasolt kon­föderáció létrehozása. Ez azon­ban az önök belügye, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság ügye — állapítja meg. A szovjet kormányfő a- to­vábbiakban arról ír, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya akadályozza Német­ország egyesítésének gyakor­lati megvizsgálását. Hangsú­lyozza: úgy látszik, hogy a szövetségi kormány több gon­dot fordít a Bundeswehr atom- és rakétafegyverekkel történő felfegyverzésének terveire, mint az ország egyesítésére. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke újból felhívja Adenauer kancellár figyelmét (Tudósítónktól.) CSENDESEN folydogál a Laskó-patak megyénk déli ré­szén, vize békésen kanyarog Füzesabonytól lefelé, Sarudon át, egészen a Tiszáig. Minden faluban, és minden község ha­táréban sok kisebb és na­gyobb híd feszül a víz vékony csíkja felett, s összeköti egy­mással a két oldalt. Az egyik híd erős vasbetonból készült, s hatalmas, erős cölöpökön áll, a másik csak olyan kes­keny, rozoga faalkotmány. Ilyen ócska kis hídon visz keresztül az utunk Üjlőrinc- ; falva község határában. • Bizony eléggé gyenge tákol- ; mány ez a hid, tartópillérei ; meg-meg^ezdülnek egy-egy te- ; herautó súlya alatt. A rajta ; áthaladók enyhe hátborzon- ; gássall tekintenek le a mély- ;be, mert tudvalevő, hogy a ; Laskó-pataknak kis vize elle­nére is magas partjai vannak. ; De néhány méterre a régi ; hídtól, erős deszkaalapzaton, ; pirosra festett, karcsú, új vas- ;,híd látható. Alatta szorgalma- [san dolgoznak a szerelőmun- ! kások. A határ csendjét fel- ! veri az áramfejlesztő agregá- ! torok zaja, a modem légkala- ! pácsok ütemes berregése. ! A hídépítés története rövi- ! den a következő: Szomorúan í kezdődik ez a történet, visz- t szanyúlik még a gyászos em- ! lékű 1944-es esztendő őszére, í amikor a visszavonuló német MOSZKVA (MTI): ATASZSZ szerdán este közzétette N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Adenauer szövetségi kancel­lárhoz intézett üzenetét. Az üzenetet Szmirnov. a Szovjetunió bonni nagykövete augusztus 19-én a Német Szö­vetségi Köztársaság külügymi­nisztériuma útján nyújtotta át. N. Sz. Hruscsov üzenetében hangsúlyozza, hogy a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatai jelen­leg döntő szakaszban vannak. A kérdés úgy áll — írja —, meg tudjuk-e alapozni a gya­korlati együttműködést, hely­reállíthatjuk-e a bizalmat, füg­getlenül az országaink között fennálló — főként ideológiai természetű — nézeteltérések­től? Az ideológiai jellegű né­zeteltérések megvoltak és meg­lesznek, de napjainkban egyet­len józanul gondolkodó ember sem hiszi, hogy ezeket háború útján kell megszüntetni. Országaink gazdasági érdeke is azt kívánja, hogy baráti kapcsolatokat tartsunk fenn — folytatódik a szovjet kormány­fő üzenete. — Az intenzív gaz­dasági kapcsolatok mindig elő­nyösek voltak országaink szá- ; mára. Nem voltunk vetélytár- sak, sőt ellenkezőleg: orszá­gaink gazdasága kiegészítette és kiegészítheti egymást. A gazdasági együttműködés hasz­nos volna mind a Szovjetunió, mind pedig a Német' Szövetsé- gi Köztársaság számára, a két ' ország népének életszínvona­lát még magasabb fokra lehet­ne ezáltal emelni. Hruscsov sajnálattal állapít- ! ja meg, hogy a Német Szövetségi Köz­társaságban vannak olyan erők, amelyek a revansista határok felülvizsgálatának álláspontjára helyezkedtek. Ezek azonban mélységesen té­vednek. A kalandorpolitika ; megismétlésének feltételei rosszabbodtak. Az önálló két német állam léte vitathatatlan tény és azt tagadni esztelen- 3ég volna. „ Hruscsov rámutat arra a tényre, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaságban erős had­sereget akarnak létrehozni. Az NSZK valamennyi gazdasági erőforrásának, embertartaléká­nak igénybevétele sem bizto­síthatja azonban, hogy olyan hadsereget hozzon létre, ame­lyet erejére, hatalmára nézve össze lehetne hasonlítani a szovjet hadsereggel és a Szov­jetunió szövetségeseinek had­seregével. Az NSZK hadserege még szövetségeseivel együtt sem versenyezhetne velünk erőben — írja Hruscsov, majd hang­súlyozza, hogy ezt egyáltalán nem fenyegetés céljából* mondja. } „Mindketten elég borzalmat* láttunk ahhoz, hogy ne folya-Z modjunk háborúhoz. A szocia-Z lista országok szünet nélkülii fejlődésének idején háborúvalZ megoldani a vitás kérdéseket♦ — ahogyan ezt Nyugat-Német-Z ország militarista revansista* körei nyilvánvalóan akarják —,Z egyenlő lenne az öngyilkosság-Z gal, Nyugat-Németország meg-Z semmisítésével” — írja Hrus* csov. • Hruscsov elemzi a vitás kér-} dések megoldásának módjait} és úgy véli, hogy a Német Sző-} vétség! Köztársaság és a szó-* cialista országok, valamint} más országok közötti baráti} kapcsolatok megteremtése le-t hetőséget nyújtana a gazdasá-2 gl élet fejlesztésére, a nép jó-} létének emelésére. } A szovjet kormányfő üzene-* lének további részében meg-* állapítja: jelen pillanatban az* akadályozza meg a Német Sző-* vetségi Köztársaság és a szocia-* lista országok közötti jószom-* szédi, baráti kapcsolatok kiala-J kulását, hogy mindeddig nem* távolították el a második vi-* lágháború maradványait. E* maradványok egyike az, hogy* Németországgal nem kötötték» meg a békeszerződést. ♦ A háború maradványainak* felszámolása — állapítja meg» üzenetében a Szovjetunió Mi-* nisztertanácsának elnöke —* minden államnak hasznot hoz.» A pémet békeszerződés meg»*

Next

/
Thumbnails
Contents