Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-25 / 198. szám
4 népújság 1959. augusztus 25., lte4*J Tanév előtti beszélgetés tervekről, feladatokról az egri Közgazdasági Technikum igazgatójával EGEK ISKOLAVÁROS. Amíg augusztusban az Alföldön azt mondják, hogy: „megfújta a tarlót a szél", addig itt így: beszélnek az embereK: ,,no, nemsokára mennek a gyerekek az iskolába”. Az iskolai tervekről, gondokról beszélgetünk dr. CserniK Józseffel, az egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikum igazgatójával. Még szó esik a nyárról, arról, hogy ők szak- szervezeti beutalóval a nyár egy részét Pesten töltötték, aztán Keszthelyre, a Balaton mellé mentek rokoni látogatásra, a fiú pedig turistaként Becsben volt a VIT-en, tehát a nyár élményekben gazdag volt számuüra, de már az 1959—60-as iskolai év tennivalói kötik le érdeklődését: terveket készít, hogy a nevelő munka minél eredményesebb legyen. — Intézetünkben több mint 700 növendék tanul majd ebben az évben. A nappali tagozat tíz osztályán kívül, négy- osztályos esti tagozat, négy- osztályos levelező tagozat, a gépíró és gyorsíróiskola öt osztállyal, a kereskedelmi tanulók iskolája három osztály- lyal és a beinduló kereskedelmi tagozat levelező oktatásának első osztálya jelenti a széles keretet a következő tanévben a nevelők munkája szamára. Munkánkat — mint eddig — ebben a tanévben is pártunk művelődéspolitikai irányelveinek megfelelően végezzük: nem Kampányszerűen, de hosszas, szívós munkával igyekszünk elérni azt. hogv a nevelők politikai, világnézeti, eszmei állásfoglalása egyértelmű és határozott legyen : az idealista szemlélet legyőzésével, kommunista szellemben neveljenek. — TANTESTÜLETÜNK pedagógiai, didaktikai és metodikai eljárása ebben a tanévben is egységes lesz. Tantestületünk éppen egységessége miatt eddig is kitűnő eredményeket ért el. örömmel kell megállapítanunk, hogy a tantestület fegyelme mintaszerű. Egyeseknél még akad javítani való a pedagógiai eljárás területén. Nem engedjük meg, hogy bárki Is olcsó sikerekre pályázzék növendékei előtt és kialakulhasson az intézetben a „jó" vagy „rossz” tanár szemlélet. Akkor van az iskolapadok kozott fegyelem és eredményes munka, ha minden nevelő egyformán, teljes határozottsággal megköveteli növendékeitől a szorgalmas és eredményes munkát. — Harmadsorban nagy érdeklődés előzi meg a gyakorlati oktatás bevezetését intézetünkben. Egyelőre Budapesten három, vidéken hét kiemelt közgazdasági technikumban — Köztük az egri Közgazdasági Technikumban is — bevezetik az 5+1 napos oktatást. Ez úgy értendő, hogy egy-egy első osztályban a növendékek a hét öt napján órarend szerint beosztott tantárgyakat tanulnak, míg a hét hatodik napján — ez valószínűleg pénteki-e fog esni — hatórás fizikai munkagyakorlatra mennek valmelyik egri gyárba. Tárgyalásaink még nem fejeződtek be az Egri Dohánygyár vezetósegevel, TVTeg kell mondanom, hogy a gyár igazgatója részéről az üggyel kapcsolatban némi ellenérzést tapasztaltunk. Valószínű ez abból adódik, hogy az igazgató az újítás hordere- jét még nem ismerte fel, vagy arról még reális képet nem alakított ki magának. A mi diákjaink a tanév idején az üzemi életet és munkát akarják megszokni. megismerni azt a levegőt, azt a közösséget, amelyben a dolgozó nép él és termel. A mezőgazdasági szakosok pedig a tangazdaság üzemegységében vennék ki részüket a nagyüzemi termelés tapasztalataiból. A mezőgazdasági vonalon Gáspár László szaktanár — néhány probléma kivételével tető alá hozta a gyakorlati oktatás ügyét. — A JELENLEGI, tervek szerint a hatodik nap gyakorlati munkája miatt a tantervet mindössze két órával csökkentették és ez — véleményünk szerint — a serdülő korban levő fiatalokra nagy időbeli és mennyiségi túlterhelést is jelent. Ezt a kérdést még az országos értekezleten felvetjük és — reméljüK — meg is oldják. A hatcdUc nap miatt öt napra zsúfolódott tananyag mennyiségén feltétlenül csökkenteni kell. — Intézetünk mindennapi életét és. ünnepi megnyilvánulásait egyaránt a nagy évfordulók szellemében kívánjuk rendezni. Felszabadulásunk 15. évfordulója oktató és ünnepi alKaücm egyben, hogy az ifjúságot a szocializmus diadalmas építésére figyelmeztessük és neveljük. Idei elsőseink már a felszabadulás szülöttei, akiket már teljesen mi nevelünk az életre, a kommunizmus építésére. Ehhez a nevelőmunkához azonban hívjuk a szülő segítségét is. A szülők akadémiáján a szocialista világnézet szellemében hatunk az apákra és anyákra, hogy az ifjúság szocialista szellemű nevelése egységes legyen. — Ritkán mondjuk el. ezért nem.árt most szóvá tennünk: örülünk annak, hogy. a falusi általános iskolákból olyan fiúk és lányok jönnek intézetünkbe, akik megállják helyüket. A nívó-különbség erősen csökken t^a falusi és a városi általános iskolai oktatás között. A faluról felkerült fiatalok iskolánk padjaiban éppolyan jó eredményeket érnek el, mint a városi fiatalság, sőt nem egyszer előfordul, hogy hozott eredménye iKen javítani tudnak. A tények bizonyítják az általános iskolákban folyó munka minőségét és eredményeit. Ezen a télen nagyjelentőségű a kollégiumi nevelő munka és az ott elsajátított közösségi szellem — fejezi be beszélgetésünket dr. Csernik József. A TECHNIKUM tantestületében úgy ismerik az igazgatót, mint aki nagy lendülettel és szívós akarattal végzi munkáját. Az eredmények nem is maradnak el: az intézetnek jó hírneve, de elsősorban az onnan kikerülő fiatalok munkája a népgazdaságban. jelentik az intézet igazi dicséretét. Dr. Csernik vezetői és pedagógiai munkásságát 1956-ban a Szocialista Munkáért Érdeméremmel, 1959-ben a „kiváló tanár” cím adományozásával jutalmazta a kormányzat. Az elismerés nem megállást, babéron nyugvást, hanem biztatást jelent számára, a szocialista nevelői munka még redményesebbé tételére. (f. a.) 1959. augusztus 25., kedd: 1944. Párizs felszabadítása a fasiszta megszállás alól. Népi felkelés Franciaországban. 194y. Moszkvában megnyílt a béke híveinek első öszszövejségi konferenciája. 1744-ben született J. G. Herder, német író. ^ Névnap C? Ne feledjük: szerdán: IZSÓ iiheIt — A KÖZÜTI Üzemi Vállalat a tsz-ekhez vezető bekötő utakat határidő előtt igyekszik elkészíteni. A napokban — mintegy másfél hónappal a határidő előtt — átadták a nagy- fügedi tsz bekötő útját és most készül el a tarnabodi bekötő út is. A két útépítés összköltsége mintegy másfélmillió forintba kerül.- SZEPTEMBER 19-ÉN ÉS 20-ÁN őszi vásárt rendeznek Füzesabonyban. Az őszi vásár alkalmából állat- és terményvásár is lesz. — .4 BELTERJESEBB gazdálkodás felé veszik útjukat a komlói Haladás Termelőszövetkezet tagjai. Most kaptak 30 mázsa dughagymát, amit az ősz folyamán helyeznek a földbe. Húsz holdon öntözéses kertészetet létesítenek. 40 holdon pedig gyümölcsöst telepítenek. — AZ EGER-Salgótar.;áni füzén Vállalat 28-án, pénteken este 7 órai kezdettel Egerben a Tüzép kultúrhelyi- ségében „kiváló vállalati ünnepséget” rendez. Az ünnepség keretén belül kerül sor a „kiváló vállalat” oklevél átadására. majd Bodnár Péter igazgató beszámolójára^ Al Capone voltam — Kenyér? — kérdezte a pincér fizetéskor. — Egy — mondtam és fizettem. Pedig kettő volt. Loptam egy ezelet kenyeret. egy eqész szelet kenyeret és nagyon jólesett. Bűnözhettem. ha kisstílűén is. hisz utóvégre nem kezdheti az ember mind tárt fe gyvergyároské ni. Minden emberben ott kajánko- dik a lopás ördöge. s minden emberben ott ficánkol a vágy. hogy különb legyen, bármiben, de különb legyen embertársainál. Zsebemben a megmaradt harminc fillérrel. úgy távoztam az étteremből, mintha most raboltam volna ki a Nemzeti Bank naav páncélszekrényét. Óvatosan körülnéztem az ajtóban, s gyors léptekkel elvegyültem a járókelők között. A sarkon még visszanéztem, aztán befordultam egy átjáróház kapuja alá. hogy üldözőim nyomomat veszítsék. Al Capone menekülhetett ilyen nagystílűén, arcára könriyed nyugalmat erőltetve, zsebében milliár- dokat érő kincsek, miközben újságot olvasott menetközben. Gyorsan vettem egy újságot. kitéptem a közevét. hogy átlássak rajta. Még láttam, ahogy nekimentem valakinek. beideazeit mozdulattal nyúltam a hónom alá. ahol az automáta pisztolyt hordtam, a legrosszabbra is elkészülve... De hagyományos szerencsém nem hagyott el... Az illető csak születésem és nem lopásom körülményeit emlegette. — Bah — mondtam magam ban. mert ugyan ez angol mondás, de viszont jól hangzik. Otthon gumikesztyűvel nyitottam ajtót, elvágtam a csengő és a telefon zsinórját és óvatosan. a f«I mellett osontam • szekrényig. — Alsónadrio kell? — csendült fel feleségem hangja és ijedten fordultam meg. hogy lelepleztek. Aztán ingerülten kérdeztem: — Miből gondolod. hogy pont most alsónadrág kell? A feleségem megrántotta a vállát, hogy semmire se gondolt, csak éppen ez jutott eszébe. Megnyugodtam. hoav nem leoleződtem le. mert az asszonyok buktatják le a bátor férfit és a lopott pénzt a matrac alá rejtve, kényelmesen leültem a karos szélibe. Olyan voltam most. mint valami egyszerű kis nvárs- volgár, pedig Al Capone voltam.... « Holnap Hasfel- metsző Jack leszek: két szelet kény-rét tagadok le' Bátraké a szerencse. (egri! EGRI VÖRÖS CSILLAG örök visszatérés EGRI BRODY Négy lépés a fellegekbé EGRI KERTMOZI Üdülés pénz nélkül GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Rosemarie GYÖNGYÖSI PUSKIN Kantont megbízatás GYÖNGYÖSI KERTMOZI A spanyol kertész HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kopogd le a fán HATVANI KOSSUTH Szent Péter esernyője petervAsara Érettségi után HEVES ' Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás Sok esetben így ran — Ügyvéd úr — kérdezi az ügy- ' fél —, jogában all a férjnek a feleségének címzett levelet kinyitni?- Joga, az van hozzá - válaszolt a tapasztalt jogász —, csak bátorsága nincs. Közlemény Az egri Állami Zeneiskolában a pótfelvételek és beíratá- sok 1959. augusztus 28-án és 29-én lesznek. 9—12. és 13—18 óra között. Dobó tér 9. szám alatt. Ezzel párhuzamosan lesz a munkacsoportok felvétele is. A zenei óvodások' felvétele (30-án) vasárnap 9—13 óráig, szintén a Zeneiskolában. A múlt évben végzett növendékek bizonyítványaikat is hozzák magukkal. 43. A törökök észrevették, pokoli gépfegyver- és lángtüzet zúdítottak rá. Itt vesztette el a balfülét, amelyet egy felette szétrobbant ágyúgolyó szilánkja tépett le. Vérző arccal érkezett a hajójára. Az antant-flotta . kudarca után Bagdadba ment, majd onnan elszökött és Bordeaux- ba utazott. Egy nap, a borde- auxl kikötőben megpillantott egy amerikai hadnagyot, akit az amerikai aranysas és g francia becsületrend ékesített. Odament a hadnagyhoz és igazolásra szólította fel. A hadnagy tiltakozott a felszólítás ellen és kijelentette, hogy ő Pershing tábornoknak, az amerikai expedíciós hadsereg vezérének segédtisztje. Felmutatott egy parancsot is, amelynek értelmében az egyik Amerikába induló hajóra kell felszállnia, hogy Washingtonba érve, repülőtiszti állását elfoglalhassa. Lawrence érdeklődéssel nézte a fiatal és szépen kitüntetett hadnagyot, amikor eszébe jutott az a parancs, hogy köröznek egy bizonyos Magéi nevű kémet, akit halálra ítéltek. A személyleírás pontosan ráillet a repülőhadnagyra. „Hol tette ön le a pilótavizsgát?” — kérdezte Lawrence. „Toulonban” — válaszolta a hadnagy. „Mennyi idő alatt tanult ön meg repülni?” „Három hét alatt.” Ez a hazugság meglepte Lawrencet. „Milyen rendszerű géppel repül ön?” „Spad géppel.” „Ez egy bombavetőgép, amelyen három ülés van?” „Természetesén.” Ez a nagy hiba eldöntötte a hadnagy sorsát. Tudnia kellett volna, hogy a „Spad” gépek nem bombavetők, hanem vadászgépek és csak kétülésesek. Lawrence őrnagy, aki időközben a kémkiképző iskola tisztje lett, ezt úgy oktatta, mint a kémek által elkövetett hibák klasszikus példáját... Renner figyelmeztette embereit, hogy így vigyázzanak, ha nem akarják azt, hogy lebukjanak. A társaság jól szórakozott a történeteken. — Most pedig munkára fel — adta ki a parancsot Renner. Elhatározták, hogy az adóvevő készüléket egy vasutas segítségével leviszik Balaton- akarattyára, a villába, amelyet az orvos minden további nélkül hajlandó volt ilyen célokra átengedni. Néhány nap múlva a csendes kis balatonakarattyai nyaralóban már működött az adóvevő készülék. Titkos hullámhosszon közvetítette a híreket egy svájci állomásnak, ahol a gép mellett a diákszövetség „funkcionáriusai” ültek. Renner felettesei tudniillik néhány svájci diákszövetségi funkcionáriust is beszerveztek. Az egyik Walter Reinsler, a másik Hans Gesler álnevet viselte. Ezek annak idején Ausztriában felajánlották Rennernek, hogy sokszorosítógépeket és rádió készülékeket bocsátanak rendelkezésére. Vállalták az összekötők szerepét is. A csoport már hetek óta működött. Az egyik legfontosabb feladatukat, a magyar és szovjet katonai alakulatok elhelyezését több nagy vidéki varosban — már kikutatták. r-rtesuieseiKet a radio adovevo készüléken továbbították. Aztán megérkezett az új parancs Mister Seeley tői: meg kell állapítani a magyar és szovjét katonai gépkocsik rendszámrendszerét. Ennek céljából gyűjtsenek össze 100—100 katonai gépkocsirendszámot és ezt juttassák ki a könyv-chiff- re segítségével. Renner megértette a parancsot és embereit szétküldte az országban. Pénz volt bőven, kiadásaikat fedezhették. És mindig újabb és újabb összegek érkeztek a Nyugatról átdobott futárok útján. Az egyik este ismét összejöttek, hogy tanácskozzanak. — Hamis bélyegzőket kellene készíttetni — vetette fel Renner. — Azzal könnyebben tudnánk mozogni és a személyi igazolványokat is kicserélhetnénk. Noha nekem megvan a Varga Sándor névre szóló személyi igazolványom, amit még kint kaptam, de nem árt, ha több igazolvánnyal rendelkezem én is. A többiek helyeseltek. Csak egyelőre még azt nem tudták, hogyan lehetne elkészíttetni a hamis bélyegzőket. Aztán ezt is kisütötték. Czaj- lik leutazott Szekszárdra egyik ismerőséhez, akiről tudta, hogy valamikor vésnök volt. Miután régi vésnök barátját meggyőzte arról, milyen fontos számukra néhány hamis bélyegző, húszezer forint készpénz lefizetése ellenében a vésnök vállalkozott arra, hogy elvégzi a munkát. Egy délután megcsinálta a „Budapesti Rendőrfőkapitányság 16” feliratú, a „Soproni Rendőrkapitányság” feliratú bélyegzőt és a határőrség bélyegzőjét. Ezenkívül készített még egy ki- és bejelentkezési bélyegzőt is. Czajlik lefizette a húszezer forintot, s visszautazott Pestre. Megérkezése után azonnal vásároltak ki- és bejelentkezési lapokat, kitöltötték és a hamis bélyegzővel hitelesítették. A lopott személyi igazolványokból kitépték a fényképeket, saját magukét ragasztották be, aztán ezt is lepecsételték. Még a határsáv megközelítésére szolgáló papírokat is készítettek. Így folytatták tovább ellenséges tevékenységüket. Időközben az egyik futár egy miniatűr magnetofon-készüléket hozott Renner Péter számára, olyat, amelyet a karóra alá lehet szerelni, s amely húsz—huszonöt perces beszélgetéseket is képes felvenni. Renner tudta, hogy kockázat nélkül ö ezt nem nagyon használhatja, ezért a csoportba beszervezte egyik nagyon csinos nőismerősét. — Az lesz a feladatod, hogy katonatisztekkel ismerkedj össze — utasította a lányt a csoport parancsnoka. — Megkapod ezt a miniatűr magnetofon készüléket, jól befűzöd a tiszteket, leitatod őket és amikor már nem tudják, mit beszélnek, kérdezgetsz tőlük. Ekkor kapcsolod be a magnetofont, amely mindent felvesz. A lány, áld bájaival hamar meg tudta nyerni a férfiak tetszését, mindenre vállalkozott. Régi prostituált volt már, ismerte a „szakma” minden csínját-bínját. Sürgősen elindult hírszerző útjára. A Béke Szálló bárjában kezdte. Itt nem talált senki olyat, akivel érdemes lett volna kikezdenie. Tovább ment. De hiába látogatta meg a mulatóhelyeket, egyedülálló katonatiszttel nem találkozott. Hirtelen ötlettől indíttatva, hazaszaladt a bőröndjéért, aztán kiment a Nyugati-pályaudvarra. Itt már több „alany” kínálkozott. Leült az egyik padra, amelyen egy főhadnagy szunyókált. Ügy tett, mintha véletlenül lökte volna meg a főhadnagyot. A katonatiszt felébredt. Nagy bocsónatkérések közepette húzódott arrább a pádon. A főhadnagy ráakadt a horogra, beszélgetni kezdett a csinos lánnyal. — Maga hova utazik? — kérdezte a lány. — Veszprémbe. — Tényleg? Én is odamegyek ... — Nagyszerű ... Legalább nem fogunk unatkozni, úgyis olyan hosszú az út és csak kettőkor indul a vonat. A személlyel jön? — Igen. — Ott lakik Veszprémben? — Nem. Egy ismerősömet megyek meglátogatni. — Menjünk az étterembe, itt olyan unalmas minden — ajánlotta fel a kényelmet a főhadnagy. És a lány azonnal elfogadta. Hiszen ezt várta. Az étteremben kikötötte, hogy csak kiki alapon hajlandó inni, „nem fogadhatja el”, hogy a főhadnagy fizessen. A tiszt egy kissé szabódott, aztán belement. Mindig rövid italokat. A lány érezte, hogy fejébe szállt az ital, ezért elhatározta, hogy csak kortyolni fog. — Miért nem iszik? — kérdezte a katonatiszt a lányt. — Nem bírom ezeket az erős italokat. — Én meg az édeset nem szeretem. A főhadnagy erőssel folytatta és gyorsan becsípett. Ekkor indult döntő rohamra s kém. — Hol szolgál? — Veszprémben. — Régóta? — Már ötödik esztendeje. — Nős? — Nem, — Akkor unalmas lehet a: élete, nem? — Ahogy vesszük. Sok ; munka, sok a szolgálat. — Most különösen sok dolo; lehet a hadseregben. Az ellen forradalom után ... Engem i ki akartak nyírni az ellenfor radalom alatt. A vállalat, ahe én dolgoztam, rohadt reakció sokból állt. Alig voltunk ot néhányan kommunisták ... A katonatisztnek ez volt kegyelemdöfés. Most már be szélt. — Nálunk is elég sok pro! léma van ... — De hát ott vannak a szói jetek... Ügy tudom, Veszp rémben is, méghozzá elég se kan, azok csak segítenek nu guknak? — S ebben a pillanat ban a lány bekapcsolta a mag netofon készüléket. (Folytatjuk)
