Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-25 / 198. szám

flz eredmények ünneplése

Az elmúlt napokban a földmüvesszövetkezeti mozgalom nemcsak megyénkben, de az egész országban is megünnepelte alkotmányunk 10. évfordulóját. Ezzel az ünnepséggel egy időben osztották ki a legjobb földművesszövel- kezetek között a „kiváló földművesszövetkezet”-i címet. Megyénkben 10 földművesszövetkezet kapta meg ezt a kitüntetést, és 4 földművesszövetkezet pedig országos dicséretben részesült.

Az első félév eredményei megyénk földmüvesszövet- kezeteinél jók voltak. A terveket — néhány földművesszövetkezettől eltekintve —teljesítették, illetve túlteljesítették. A tíz kiváló földművesszövetkezet tervét minden tekintetben túlteljesítette, takarékosan gazdálkodott, sokat tettek az úi kereskedelmi formák bevezetéséért, általában kimagaslóan oldotlák meg a földművesszövetkezetek előtt álló feladatokat.

Vegyük sorra az első félév legfontosabb eredményeit.

A földművesszövetkezeti mozgalom megyénkben aktívan részt vett a párt decemberi határozatának végrehajtásában. Földművesszövetkezeteink választott vezetői példamutatóan, nem egy helyen elsőként léptek a’ termelőszövetkezetekbe, ők maguk kezdeményezői voltak új tsz-ek alakításának. Napjainkban pedig aktívan részt vesznek a tsz-ek politikai, gazdasági megerősítésében.

Jelenleg 25 fmsz-i agronómus idejének nagy részét az újonnan alakult termelőszövetkezetekben tölti: segítenek a közös munka kialakításában, a tervek elkészítésében, szakmai tanácsot adnak a helyes vetésforgó kialakítására, napjainkban pedig a vetőmagszükséglet s az állatállomány számára szükséges szálas- és abraktakarmány biztosítását végzik. Ezenkívül a földművesszövetkezetektől mintegy 40 könyvelő nyújt segítséget a termelőszövetkezetek könyvelésében, a helyes adminisztráció végzésében.

Földművesszövetkezeteink nagy segítséget nyújtanak a tsz-ek műtrágya-szükségletének kielégítésében, továbbá a MEZŐSZÖV-ön keresztül az építőanyagok, kisgépek ellátásában. Elmondhatjuk tehát, hogy az első félév során az új helyzetnek megfelelően, az fmsz-i mozgalom jó munkát végzett a tsz-ek számszerű fejlesztésében és azok megerősítésében. /

A másik fontos feladat — amelyet sikeresen oldottunk meg — az első félévben, a falu áruellátása volt. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, a bolti kiskereskedelmi forgalom 6,1 százalékkal emelkedett. Figyelemre méltó, hogy a füzesabonyi és a hevesi járásban — ahol zömmel tsz-községek vannak — a bolti forgalom az elmúlt év hasonló időszakához S. illetve 9 százalékkal emelkedett. A korábbi évekhez viszonyítva több háztartási cikket és textilárukat vásároltak. A falusi áruellátásban, a kulturáltabb kereskedelmi formák bevezetésére is nagyobb gondot fordítottunk. Ma már 17 önkiszolgáló, illetve őnkiválasztó bolt létrehozása mutatja azt, hogy a falusi lakosság igényel milyen mértékben növekedtek. A gazdasági erőnkhöz képest ezen igények kielégítését a jövőben is fokozni kívánjuk.

Az első félév során javult az fmsz-ek felvásárlási tevékenysége és a községek zöldség-gyümölccsel való ellátása is. Tudjuk, hogy még nincs minden rendben ezen a területen. Helytelen lenne azonban ha az adotságok és lehetőségek figyelembe vétele mellett nem állapítanánk meg, hogy az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, e területen is lényeges változás történt. Földművesszövst- kezeteink első félévi tervüket a felvásárlásban is globálisan 130 százalékra teliesítették. A megadott 371 vagon zöldség-gyümölcs felvásárlási terv helyett 541 vagont vásároltak fel az fmsz-ek.

Ugyanilyen jó eredményeket értek el a tojás és baromfi felvásárlási tervek túlteljesítésében is.

Most, a második félév során legfontosabb feladataink közé tartoznak, hogy továbbra is elsőrendű kérdésként kezeljük a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítását. A rendelkezésünkre álló eszközeinkkel segítsük a közös gazdálkodás megindulását oly módon, hogy a mezőgazdasági szakemberek, főkönyvelők, terv- és pénzügyi dolgozók — ki-ki a maga területén — adjon szakmai tanácsot és végezzen a tsz-ben konkrét munkát.

Az fmsz-eknek, mint tömegszervezeteknek, nagy szerepük van a politikai felvilágosító munka végzésében, abban, hogy megerősítsék a dolgozó parasztokban azt a gondolatot, hogy helyesen választották a termelőszövetkezeti gazdálkodást. Abban is nagy szerepe van az fmsz- eknek, hogy leleplezzék a tsz-ellenes agitációkat és ismertessék a már működő tsz-ek nagyszerű eredményeit.

A másik fontos feladat, a tervek maradéktalan teljesítése, minden területen. A költségek csökkentése, általában a takarékos gazdálkodás érvényesítésének útján. Ennek fontos emelője a pártkongresszus tiszteletére indított szocialista munkaverseny, melyben földmüvesszövetkeze- teink dolgozói aktívan részt vesznek. Az fmsz-ek szak- szervezeti bizottságai is ugyanúgy segíthetik ezen feladatok végrehajtását, mint ahogyan azt az első félév során tették.

Külön figyelmet kell fordítani a falu áruellátásának javítására, a választékok növelésére, az új kereskedelmi formák bevezetésére, ott, ahol erre lehetőségek vannak.

Továbbá fontos feladat a beruházási tervek teljesítése. Ennek megvalósításába vonjanak be minél több fmsz-i tagot, hogy a részjegy-tervek teljesítésével, illetve társadalmi munka útján biztosítsák a beruházások megvalósítását.

A 10 földművesszövetkezet, mely az első félév során elnyerte a ..kiváló földművesszövetkezet"-i címet, mutatja azt, hogy helyes szervező, politikai felvilágosító munkával, a tagság aktivizálásával a tervek teljesíthetők, ha minden dolgozó ismeri feladatát és fáradhatatlanul dolgozik annak megvalósításán. A második félév során úgy dolgozzunk, hogy az év végén bátran elmondhassuk, hogy a ránkbízott feladatokat sikeresen megoldottuk, és végrehajtottuk a párt és a kormány határozataiból a ránk eső részt. SINKÖ ANTAL, főosztályvezető.

99Onkíssolgáltam magamat“

így dolgoznak Lőrinciben

sárba tenni. Így kell ezt csinálni nálunk.

Ezzel udvariasan otthagyott, hogy a következő vevőt vezesse be ..az önkiszolgálás tudományába”.

Ezután már könnyen ment a kiszolgálás. Üjból az ajtóhoz mentem, hogy elölről kezdjem a polcok tartalmának vizsgálá- sát. Konzervek. cigaretták, cukorféleségek és palackozott italok sorakoztak a kosaramban. Én azonban még most sem elégítettem ki vásárlási lázamat.

— Méghogy én elvelietem a polcokra kirakott árukból azt. amire nekem szükségem van? Hát ennyire megbíznak bennem? Ez járt a fejemben mindig. amíg halmoztam a kosaramat.

Körülmentem és a pénztárhoz értem. Csodák csodájára ott van a pulton a kosaram. Mégiscsak igaza volt a kislánynak. A pénztárban ülő fiatal- asszony udvariasan elkéri tetejéig halmozott kosaramat. Kiszedi az árut. közben számol. Kattan a pénztárgép.

— Egyszáztíz forint — mondja.

.Zsebembe nyúlok.

— Hű. az áldóiát neki. egy kis baj van — mondom. — nincs nálam csak nyolcvan forint.

— Az nem baj. tessék eldönteni. melyik áru a legsürgősebb otthon, a többiért pedig vissza tetszik jönni. Hétig nyitva tartunk.

Választott szerveink a földművesszövetkezeteknek alappilléreit képezik. Munkájukon keresztül jobb lesz az fmsz vagyonvédelme, az állandó ellenőrzések által pontosabb és jobb a vevőkkel való kapcsolat. Az árükiszolgálás terén kisebbek _ lesznek a szabálytalanságok. Mindezek figyelem- bevételével dolgozik a Heréd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgatósága és felügyelőbizottsága. Az ellenőrzéseket ütemterv szerint végzik, amelynek eredményeit az igazgatósági, felügyelőbizottsági üléseken ismertetik és megtárgyalják. Foglalkoznak a szövetkezetpolitikai munkákkal, így ez év tavaszán igen eredményesen vették ki részüket a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Nem kis részük van abban, hogy ma már Heréd, Nagykökényes és Lőrinci termelőszövetkezeti községek lettek.

Napjainkban is állandóan foglalkoznak a tsz-ek megerősítésével. Ebben a szervező munkában jelentősen tevékenykedett Petró. Illés felügyelőbizottsági tag, Fekete András intéző bizottsági tag, akik fáradságot és időt nem kímélve keresték fel a dolgozó parasztokat, ismertették a tsz-i gazdálkodás előnyeit. Rendszeresen foglalkoznak az új termelőszövetkezeti tagokkal, az őszi közös munka megindításával.

Ritkán járok vásárolni a boltba. Most is csak alkalomadtával mentem el, hogy az ünnepi süteményekhez szükséges kellékeket megvegyem.

— Jó lenne, ha néznél valami konzervfélét is. fiam — mondja édesanyám, és választ sem várva, tovább dolgozik a konyhában.

— Konzervfélét? — így magamban. Vajon melyik üzletben árulhatják azt? — Karomon, egy üres kosárral, ballagok végig az utcán. Az egyik üzlet előtt megtorpanok. Modern átfestése már messziről felhívja magára a figyelmet. A bejárat felett tábla: „Önki- szolgáló élelmiszerbolt.”

— Ezt meg kell nézni, a mi falunkban önkiszolgáló bolt és méghozzá élelmiszereket árulnak? Valamikor a cukron, a són kívül csak élesztő meg ecet volt. amit élelmiszereknek neveztek. Kíváncsiságomat még az is növelte, amint benéztem az úi boltba, hogy nem láttam sehol kiszolgáló pultot.

Amint belépek, egy fehérkö- renyes kislány libben elém.

— Tessék letenni a kosarat — mondja — és azokból egyet felvenni — mutat az egymás tetejére rakott kosarakra. Ez még csak növelte zavaromat.

— Már hogy tenném le én a kosaramat — méltatlankodom. És ha elveszik?

— Attól ugyan ne tessék félni. nem veszett még itt el semmi.

Felveszem a kosarat és tétova léptekkel elindulok a polcok felé. Mindenféle áruk csomagolva sorakoznak a polcokon, fölöttük kis táblácskán a nevük és még az áruk is. Jobban körülnézek. Tükrös polcok, neonvilágítás, ragyogó tisztaság. A boltban egy lánc van hosszában kifeszítve. A vevők még csak el sem tévedhetnek. Csak állok és nézem az úi üzletet. No. gondolom, csak még egyszer kijuthassak innen.

— Hol lehetnek azok a konzervek — nézek körül, s közben megtorlóm verejtékező homlokom. A bejáratnál álló fehérköoenyes kislány — látva tétovázó mozdulataimat — hozzám jön. Megfogja kosaram fülét és megkérdi.

— Mit tetszik parancsolni?

— Valami konzervfélére volna szükségem — hebegem felé.

— Tessék velem jönni, maid én megmutatom — vezet végig a boltban. Itt sorakoznak, lehet válogatni — mutat a felhalmozott konzervdobozokra.

— Tessék levenni és a koAhogy így számolgatunk. Sanyi barátom jön be kosárral a karján.

— Ácsi — mondom a pénztárosnak —, itt vaá a mentés, és már rohanok is Sanyihoz.

— Adj kölcsön, öregem, harminc forintot, tudod, kevés lett a pénzem — magyarázkodom röviden.

— Azon már ne múljon — mondja és átadja a kért összeget. A pénztárhoz rohanok, fizetek és áruval a kosaramban az ajtó felé indulok.

— Nem maga az első. aki így járt — szól utánam mosolyogva a nénztárosnő.

Az utcán vagyok, nincs meleg. de arcomon izzadság folyik. Ez igen. ez egy bevásárlás volt. Most nem tudom: örüliek-e. vagy bosszankodjam. Én inkább örülök. Végre a falunkban is változik a kereskedelem. Nehéz volt a bevásárlás nekem. Ügy érzem, elfáradtam.

De ezután mégis mindig én járok bevásárolni.

Szabó Lajos

A MÉSZÖV Igazgatósága tárgyalta a kongresszusi munkaverseny során elért eredményeket, megállapította, hogy az fmsz-ek döntő többsége helyesen értelmezi a szocialista munkaversenyt, amelynek eredményeként a dolgozók a megkapott tervfeladatokat jól hajtották végre. Az alábbi földművesszövetkezetek választott vezetőinek, dolgozóinak és tagságának a MÉSZÖV igazgatósága elismerését és köszönetét fejezi ki, s kiváló munkájukért dicséretben részesiti őket:

Hatvan, Recsk, Verpelét, Poroszló, Bátor, Besenyőtelek,

A földművesszövetkezet gazdasági életében is igen aktív munkát végeznek a választott szervek tagjai. Különösen kiemelkedik Meleg János felügyelőbizottsági elnök és Tóth Mihály intéző bizottsági tag munkája, akik a vagyonvédelmet szívügyüknek tekintik éa a leltározásoknál nemcsak az áruk felvételét, hanem az árukezelést is ellenőrzik.

Tartják a kapcsolatot az fmsz igazgató-elnökével és a felmerülő problémákat mindig megbeszélik és javaslatot tesznek egyes munkák megjavítására.

Mindezek mellett a felügyelőbizottság elnöke időnként az fmsz igazgatóságának elnökével és üzemágvezetőjével a körzethez tartozó egységeknél Nagykökényesen, Vörösmajorban ellenőrzéseket tartanak, de a lőrinci egységeket is gyakran látogatják. Hasonlóan jó munkát végeznek Nagy- kökényesen Katona Mihály és Kiss Sándor vezetőségi tagok, Heréden pedig Gregus János, aki egyben az új tsz elnöke is. A választott vezetőség munkájának köszönhető az is, hogy az fmsz-nél az első félévben nem volt leltárhiány. Jó volt a gazdasági munka, miáltal elérték, hogy az első félévi eredmények alapján az fmsz „kiváló földművesszövetkezet” lett

PÄL ISTVANNÉ

Pély, Lőrinci, Tamaszentmik- lós, Heves, Csány, Adács, Kisköre, Tamaméra, Egerfarmos, Gyöngyös, Gyöngyöspata, Erdőtelek, Kompolt, Kömlő, Tar- naőrs, Tiszanána.

A MÉSZÖV igazgatósága felhívja ezen fmsz-ek vezetőit, dolgozóit és tagságát, hogy a második félév során még jobb munkával; a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusának tiszteletére indított szocialista munkaverseny fellendítésével kiváló eredményeket érjenek el. A többi fmsz-ek zárkózzanak fel a legjobbakhoz, hisz lehetőségeik, adottságaik megvannak.

Munkában a cséplőcsapat...

(Tudósítónktól)

BEFEJEZÉSHEZ közeledik a cséplés Besenyőtelken. Minden udvaron és minden portán magas szalmakazlak emelkednek, mintegy bizonyságául annak, hogy már a kamrában van az új élet. Éppen Nánási István négy holdas gazda portájára húzat be a cséplőgép. Kicsi kazal áll az udvar közepén, nem is lehet valami nagy halom a négy holdacska után. Hudák János cséplőcsapata nagy igyekezettel tart errefelé.

Pár pillanat csupán, a kazal mellé állítják a gépet, a fürge cséplőmunkások egy-kettőre felszerelik, szíjakat, csöveket felvernek a kerekek alá, rostát cserélnek, beállítanak, szabályoznak. Mindenki elfoglalja a maga helyét, ki a dobnál, ki a kazalon, vagy éppen a poros töreklyuk mellett. Néhány perc és a Zetor vezetője, Szabó Imre, elkiáltja magát: indulhat a munka. A gép etetődobja elnyeli az első kévéket, magasra száll a porfelleg, s az osztályozó hengerről vastag sugárban hullanak ki az acélos, piros búzaszemek.

Messzi környéken híres ez a cséplőbrigád, jó munkája és szép teljesítménye után. Július 23-án láttak először munkához, s néhány hét leforgása alatt közel 40 vagon gabonát csépeltek el. Vajon mi lehet az oka ennek a szép eredménynek? Szabó Imre traktoros röviden elmondja: Jó munkánk egyik oka, hogy kifogástalanul dolgozik a gép. Egy-két szíjszakadást leszámítva nem volt komoly üzemzavar, és nem is volt kiesés. — Büszkeséggel mondja ezt, mert ebben neki is része van. Minden télen ugyanis benn dolgozik a gépállomás javítóműhelyében, s mint jó cséplőszerelő szakember, ő javítja a gépek dobszerkezetét. ő cseréli fel a régi verőléceket újakra, szakszerűen kisúlyozza, centírozza azokat. Kilenc éve ül már a traktor kormánya mellett, s ez idő alatt valóban mestere lett a szakmájának.

MIT SEM ÉRNE a gépek jó munkája az emberek, a munkacsapat szorgalma, igyekezete nélkül. A két etető — Jónás András és Vincze Mátyás —

szintén kilenc éve gyakorolják már nyaranként ezt a mesterséget. Munkájuk komoly és felelősségteljes, együtt kell érezniük a géppel, úgy adagolják a kévéket, hogy a gép ne kapjon egyszerre túl sokat, ne legyen túlerőltetve, másrészt pedig üresjárat se legyen. Az ő dolguk még a karbantartás, a gép takarítása, a forgórészek zsírozása, olajozása. Sokszor bizony az éjszakába nyúlik ez a munka és a vasárnapi pihenő felét is igénybe veszi, dehát föltétlenül szükséges.

Veres János és Csapó Sándor a kazalrakás nagy mesterei. Az öreg Tuza Antal bácsi a törekkazlas. A csapat vezetője nem győzi dicsérni az úgynevezett félrészesek munkáját. Nők végzik a kévevágás, s a törekhordás műveletét, cigányasszonyok. — Nem is találtunk volna náluk jobb és szorgalmasabb munkásokat — mondják a csapat tagjai — le a kalappal előttük. Váradi ba- josné és Pusoma Hermanné csendesen elmosolyodnak a dicséret hallatán, ők valóban rá is szolgáltak az elismerésre.

DICSÉRENDŐ a csapat munkája. 28 vagonos tervüket máris teljesítették. Száz százalékosan tiszta gabonát adott ki a gép, úgyhogy a terményforgalmi levonás nélkül vette át a gabonájukat* A helybeli Honfoglalás Tsz- nél 18 vagon búzát, és 400 mázsa árpát csépeltek el. Sikerrel járt Szabó elvtárs üzemanyagtakarékossági vállalása is. Csökkentette a felesleges üresjáratokat, takarékosan bánt az üzemanyaggal, s az előírt 25 kilogrammos napi műszaknorma-fogyasztás helyett 20—22 kilogramm gázolajjal üzemeltette gépét. Így a cséplés alatt mintegy 150 kilogramm üzemanyagot takarított meg.

MEGKONDUL a déli harangszó. A gép leáll, s körülötte lassan leül a fáradtan kavargó porfelleg. Közben megérkeztek az asszonyok a jó meleg ebéddel. Egy-Kettőre kiürülnék a tálak és fazekak, elfogynak az ízes falatok, s utána újult erővel látnak ismét a dologhoz a szorgalmas cséplőmunkások, a szomszéd ház udvarán.