Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-25 / 198. szám

flz eredmények ünneplése Az elmúlt napokban a földmüvesszövetkezeti mozgalom nemcsak megyénkben, de az egész országban is megün­nepelte alkotmányunk 10. évfordulóját. Ezzel az ünnep­séggel egy időben osztották ki a legjobb földművesszövel- kezetek között a „kiváló földművesszövetkezet”-i címet. Megyénkben 10 földművesszövetkezet kapta meg ezt a kitüntetést, és 4 földművesszövetkezet pedig országos di­cséretben részesült. Az első félév eredményei megyénk földmüvesszövet- kezeteinél jók voltak. A terveket — néhány földműves­szövetkezettől eltekintve —teljesítették, illetve túlteljesí­tették. A tíz kiváló földművesszövetkezet tervét minden tekintetben túlteljesítette, takarékosan gazdálkodott, so­kat tettek az úi kereskedelmi formák bevezetéséért, álta­lában kimagaslóan oldotlák meg a földművesszövetkeze­tek előtt álló feladatokat. Vegyük sorra az első félév legfontosabb eredményeit. A földművesszövetkezeti mozgalom megyénkben ak­tívan részt vett a párt decemberi határozatának végre­hajtásában. Földművesszövetkezeteink választott vezetői példamutatóan, nem egy helyen elsőként léptek a’ ter­melőszövetkezetekbe, ők maguk kezdeményezői voltak új tsz-ek alakításának. Napjainkban pedig aktívan részt vesznek a tsz-ek politikai, gazdasági megerősítésében. Jelenleg 25 fmsz-i agronómus idejének nagy részét az újonnan alakult termelőszövetkezetekben tölti: segítenek a közös munka kialakításában, a tervek elkészítésében, szakmai tanácsot adnak a helyes vetésforgó kialakításá­ra, napjainkban pedig a vetőmagszükséglet s az állatállo­mány számára szükséges szálas- és abraktakarmány biz­tosítását végzik. Ezenkívül a földművesszövetkezetektől mintegy 40 könyvelő nyújt segítséget a termelőszövetke­zetek könyvelésében, a helyes adminisztráció végzésében. Földművesszövetkezeteink nagy segítséget nyújtanak a tsz-ek műtrágya-szükségletének kielégítésében, továbbá a MEZŐSZÖV-ön keresztül az építőanyagok, kisgépek el­látásában. Elmondhatjuk tehát, hogy az első félév során az új helyzetnek megfelelően, az fmsz-i mozgalom jó munkát végzett a tsz-ek számszerű fejlesztésében és azok megerősítésében. / A másik fontos feladat — amelyet sikeresen oldot­tunk meg — az első félévben, a falu áruellátása volt. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, a bolti kiske­reskedelmi forgalom 6,1 százalékkal emelkedett. Figye­lemre méltó, hogy a füzesabonyi és a hevesi járásban — ahol zömmel tsz-községek vannak — a bolti forgalom az elmúlt év hasonló időszakához S. illetve 9 százalékkal emelkedett. A korábbi évekhez viszonyítva több háztar­tási cikket és textilárukat vásároltak. A falusi áruellátás­ban, a kulturáltabb kereskedelmi formák bevezetésére is nagyobb gondot fordítottunk. Ma már 17 önkiszolgáló, il­letve őnkiválasztó bolt létrehozása mutatja azt, hogy a falusi lakosság igényel milyen mértékben növekedtek. A gazdasági erőnkhöz képest ezen igények kielégítését a jövőben is fokozni kívánjuk. Az első félév során javult az fmsz-ek felvásárlási te­vékenysége és a községek zöldség-gyümölccsel való ellá­tása is. Tudjuk, hogy még nincs minden rendben ezen a területen. Helytelen lenne azonban ha az adotságok és le­hetőségek figyelembe vétele mellett nem állapítanánk meg, hogy az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, e területen is lényeges változás történt. Földművesszövst- kezeteink első félévi tervüket a felvásárlásban is globáli­san 130 százalékra teliesítették. A megadott 371 vagon zöldség-gyümölcs felvásárlási terv helyett 541 vagont vá­sároltak fel az fmsz-ek. Ugyanilyen jó eredményeket értek el a tojás és ba­romfi felvásárlási tervek túlteljesítésében is. Most, a második félév során legfontosabb feladataink közé tartoznak, hogy továbbra is elsőrendű kérdésként kezeljük a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítását. A rendelkezésünkre álló eszközeinkkel segítsük a közös gazdálkodás megindulását oly módon, hogy a mezőgazdasági szakemberek, főkönyvelők, terv- és pénzügyi dolgozók — ki-ki a maga területén — adjon szakmai tanácsot és végezzen a tsz-ben konkrét munkát. Az fmsz-eknek, mint tömegszervezeteknek, nagy sze­repük van a politikai felvilágosító munka végzésében, ab­ban, hogy megerősítsék a dolgozó parasztokban azt a gondolatot, hogy helyesen választották a termelőszövet­kezeti gazdálkodást. Abban is nagy szerepe van az fmsz- eknek, hogy leleplezzék a tsz-ellenes agitációkat és is­mertessék a már működő tsz-ek nagyszerű eredményeit. A másik fontos feladat, a tervek maradéktalan telje­sítése, minden területen. A költségek csökkentése, általá­ban a takarékos gazdálkodás érvényesítésének útján. En­nek fontos emelője a pártkongresszus tiszteletére indított szocialista munkaverseny, melyben földmüvesszövetkeze- teink dolgozói aktívan részt vesznek. Az fmsz-ek szak- szervezeti bizottságai is ugyanúgy segíthetik ezen felada­tok végrehajtását, mint ahogyan azt az első félév során tették. Külön figyelmet kell fordítani a falu áruellátásának javítására, a választékok növelésére, az új kereskedelmi formák bevezetésére, ott, ahol erre lehetőségek vannak. Továbbá fontos feladat a beruházási tervek teljesí­tése. Ennek megvalósításába vonjanak be minél több fmsz-i tagot, hogy a részjegy-tervek teljesítésével, illetve társadalmi munka útján biztosítsák a beruházások meg­valósítását. A 10 földművesszövetkezet, mely az első félév során elnyerte a ..kiváló földművesszövetkezet"-i címet, mutatja azt, hogy helyes szervező, politikai felvilágosító munká­val, a tagság aktivizálásával a tervek teljesíthetők, ha minden dolgozó ismeri feladatát és fáradhatatlanul dol­gozik annak megvalósításán. A második félév során úgy dolgozzunk, hogy az év végén bátran elmondhassuk, hogy a ránkbízott feladatokat sikeresen megoldottuk, és végre­hajtottuk a párt és a kormány határozataiból a ránk eső részt. SINKÖ ANTAL, főosztályvezető. 99Onkíssolgáltam magamat“ így dolgoznak Lőrinciben sárba tenni. Így kell ezt csinál­ni nálunk. Ezzel udvariasan otthagyott, hogy a következő vevőt vezes­se be ..az önkiszolgálás tudo­mányába”. Ezután már könnyen ment a kiszolgálás. Üjból az ajtóhoz mentem, hogy elölről kezdjem a polcok tartalmának vizsgálá- sát. Konzervek. cigaretták, cu­korféleségek és palackozott italok sorakoztak a kosaram­ban. Én azonban még most sem elégítettem ki vásárlási láza­mat. — Méghogy én elvelietem a polcokra kirakott árukból azt. amire nekem szükségem van? Hát ennyire megbíznak ben­nem? Ez járt a fejemben min­dig. amíg halmoztam a kosara­mat. Körülmentem és a pénztár­hoz értem. Csodák csodájára ott van a pulton a kosaram. Mégiscsak igaza volt a kislány­nak. A pénztárban ülő fiatal- asszony udvariasan elkéri tete­jéig halmozott kosaramat. Ki­szedi az árut. közben számol. Kattan a pénztárgép. — Egyszáztíz forint — mond­ja. .Zsebembe nyúlok. — Hű. az áldóiát neki. egy kis baj van — mondom. — nincs nálam csak nyolcvan fo­rint. — Az nem baj. tessék eldön­teni. melyik áru a legsürgősebb otthon, a többiért pedig vissza tetszik jönni. Hétig nyitva tar­tunk. Választott szerveink a föld­művesszövetkezeteknek alap­pilléreit képezik. Munkájukon keresztül jobb lesz az fmsz vagyonvédelme, az állandó el­lenőrzések által pontosabb és jobb a vevőkkel való kapcso­lat. Az árükiszolgálás terén kisebbek _ lesznek a szabályta­lanságok. Mindezek figyelem- bevételével dolgozik a Heréd és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet igazgatósága és felügyelőbizottsága. Az ellen­őrzéseket ütemterv szerint vég­zik, amelynek eredményeit az igazgatósági, felügyelőbizottsá­gi üléseken ismertetik és meg­tárgyalják. Foglalkoznak a szö­vetkezetpolitikai munkákkal, így ez év tavaszán igen ered­ményesen vették ki részüket a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében. Nem kis részük van abban, hogy ma már He­réd, Nagykökényes és Lőrinci termelőszövetkezeti községek lettek. Napjainkban is állandóan foglalkoznak a tsz-ek megerő­sítésével. Ebben a szervező munkában jelentősen tevé­kenykedett Petró. Illés fel­ügyelőbizottsági tag, Fekete András intéző bizottsági tag, akik fáradságot és időt nem kímélve keresték fel a dolgozó parasztokat, ismertették a tsz-i gazdálkodás előnyeit. Rendsze­resen foglalkoznak az új ter­melőszövetkezeti tagokkal, az őszi közös munka megindítá­sával. Ritkán járok vásárolni a boltba. Most is csak alkalom­adtával mentem el, hogy az ünnepi süteményekhez szük­séges kellékeket megvegyem. — Jó lenne, ha néznél vala­mi konzervfélét is. fiam — mondja édesanyám, és választ sem várva, tovább dolgozik a konyhában. — Konzervfélét? — így ma­gamban. Vajon melyik üzlet­ben árulhatják azt? — Karo­mon, egy üres kosárral, balla­gok végig az utcán. Az egyik üzlet előtt megtorpanok. Mo­dern átfestése már messziről felhívja magára a figyelmet. A bejárat felett tábla: „Önki- szolgáló élelmiszerbolt.” — Ezt meg kell nézni, a mi falunkban önkiszolgáló bolt és méghozzá élelmiszereket árul­nak? Valamikor a cukron, a són kívül csak élesztő meg ecet volt. amit élelmiszereknek ne­veztek. Kíváncsiságomat még az is növelte, amint benéztem az úi boltba, hogy nem láttam sehol kiszolgáló pultot. Amint belépek, egy fehérkö- renyes kislány libben elém. — Tessék letenni a kosarat — mondja — és azokból egyet felvenni — mutat az egymás tetejére rakott kosarakra. Ez még csak növelte zavaromat. — Már hogy tenném le én a kosaramat — méltatlankodom. És ha elveszik? — Attól ugyan ne tessék fél­ni. nem veszett még itt el sem­mi. Felveszem a kosarat és této­va léptekkel elindulok a polcok felé. Mindenféle áruk csoma­golva sorakoznak a polcokon, fölöttük kis táblácskán a ne­vük és még az áruk is. Jobban körülnézek. Tükrös polcok, neonvilágítás, ragyogó tiszta­ság. A boltban egy lánc van hosszában kifeszítve. A vevők még csak el sem tévedhetnek. Csak állok és nézem az úi üz­letet. No. gondolom, csak még egyszer kijuthassak innen. — Hol lehetnek azok a kon­zervek — nézek körül, s köz­ben megtorlóm verejtékező homlokom. A bejáratnál álló fehérköoenyes kislány — látva tétovázó mozdulataimat — hozzám jön. Megfogja kosaram fülét és megkérdi. — Mit tetszik parancsolni? — Valami konzervfélére vol­na szükségem — hebegem felé. — Tessék velem jönni, maid én megmutatom — vezet vé­gig a boltban. Itt sorakoznak, lehet válogatni — mutat a fel­halmozott konzervdobozokra. — Tessék levenni és a ko­Ahogy így számolgatunk. Sa­nyi barátom jön be kosárral a karján. — Ácsi — mondom a pénz­tárosnak —, itt vaá a mentés, és már rohanok is Sanyihoz. — Adj kölcsön, öregem, har­minc forintot, tudod, kevés lett a pénzem — magyarázko­dom röviden. — Azon már ne múljon — mondja és átadja a kért össze­get. A pénztárhoz rohanok, fi­zetek és áruval a kosaramban az ajtó felé indulok. — Nem maga az első. aki így járt — szól utánam moso­lyogva a nénztárosnő. Az utcán vagyok, nincs me­leg. de arcomon izzadság fo­lyik. Ez igen. ez egy bevásár­lás volt. Most nem tudom: örüliek-e. vagy bosszankod­jam. Én inkább örülök. Végre a falunkban is változik a ke­reskedelem. Nehéz volt a be­vásárlás nekem. Ügy érzem, elfáradtam. De ezután mégis mindig én járok bevásárolni. Szabó Lajos A MÉSZÖV Igazgatósága tárgyalta a kongresszusi mun­kaverseny során elért eredmé­nyeket, megállapította, hogy az fmsz-ek döntő többsége he­lyesen értelmezi a szocialista munkaversenyt, amelynek eredményeként a dolgozók a megkapott tervfeladatokat jól hajtották végre. Az alábbi földművesszövetkezetek válasz­tott vezetőinek, dolgozóinak és tagságának a MÉSZÖV igaz­gatósága elismerését és köszö­netét fejezi ki, s kiváló mun­kájukért dicséretben részesiti őket: Hatvan, Recsk, Verpelét, Po­roszló, Bátor, Besenyőtelek, A földművesszövetkezet gaz­dasági életében is igen aktív munkát végeznek a választott szervek tagjai. Különösen ki­emelkedik Meleg János fel­ügyelőbizottsági elnök és Tóth Mihály intéző bizottsági tag munkája, akik a vagyonvédel­met szívügyüknek tekintik éa a leltározásoknál nemcsak az áruk felvételét, hanem az áru­kezelést is ellenőrzik. Tartják a kapcsolatot az fmsz igazgató-elnökével és a felmerülő problémákat mindig megbeszélik és javaslatot tesz­nek egyes munkák megjavítá­sára. Mindezek mellett a felügye­lőbizottság elnöke időnként az fmsz igazgatóságának elnöké­vel és üzemágvezetőjével a körzethez tartozó egységeknél Nagykökényesen, Vörösmajor­ban ellenőrzéseket tartanak, de a lőrinci egységeket is gyakran látogatják. Hasonlóan jó munkát végeznek Nagy- kökényesen Katona Mihály és Kiss Sándor vezetőségi tagok, Heréden pedig Gregus János, aki egyben az új tsz elnöke is. A választott vezetőség mun­kájának köszönhető az is, hogy az fmsz-nél az első félévben nem volt leltárhiány. Jó volt a gazdasági munka, miáltal elérték, hogy az első félévi eredmények alapján az fmsz „kiváló földművesszövetkezet” lett PÄL ISTVANNÉ Pély, Lőrinci, Tamaszentmik- lós, Heves, Csány, Adács, Kis­köre, Tamaméra, Egerfarmos, Gyöngyös, Gyöngyöspata, Er­dőtelek, Kompolt, Kömlő, Tar- naőrs, Tiszanána. A MÉSZÖV igazgatósága fel­hívja ezen fmsz-ek vezetőit, dolgozóit és tagságát, hogy a második félév során még jobb munkával; a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt kongresszusá­nak tiszteletére indított szo­cialista munkaverseny fellen­dítésével kiváló eredményeket érjenek el. A többi fmsz-ek zárkózzanak fel a legjobbak­hoz, hisz lehetőségeik, adott­ságaik megvannak. Munkában a cséplőcsapat... (Tudósítónktól) BEFEJEZÉSHEZ közeledik a cséplés Besenyőtelken. Minden udvaron és minden portán ma­gas szalmakazlak emelkednek, mintegy bizonyságául annak, hogy már a kamrában van az új élet. Éppen Nánási István négy holdas gazda portájára húzat be a cséplőgép. Kicsi kazal áll az udvar közepén, nem is lehet valami nagy ha­lom a négy holdacska után. Hudák János cséplőcsapata nagy igyekezettel tart errefelé. Pár pillanat csupán, a kazal mellé állítják a gépet, a fürge cséplőmunkások egy-kettőre felszerelik, szíjakat, csöveket felvernek a kerekek alá, rostát cserélnek, beállítanak, szabá­lyoznak. Mindenki elfoglalja a maga helyét, ki a dobnál, ki a kazalon, vagy éppen a poros töreklyuk mellett. Néhány perc és a Zetor vezetője, Szabó Imre, elkiáltja magát: indul­hat a munka. A gép etetődob­ja elnyeli az első kévéket, ma­gasra száll a porfelleg, s az osztályozó hengerről vastag sugárban hullanak ki az acé­los, piros búzaszemek. Messzi környéken híres ez a cséplőbrigád, jó munkája és szép teljesítménye után. Július 23-án láttak először munkához, s néhány hét leforgása alatt közel 40 vagon gabonát csé­peltek el. Vajon mi lehet az oka ennek a szép eredmény­nek? Szabó Imre traktoros rö­viden elmondja: Jó munkánk egyik oka, hogy kifogástalanul dolgozik a gép. Egy-két szíj­szakadást leszámítva nem volt komoly üzemzavar, és nem is volt kiesés. — Büszkeséggel mondja ezt, mert ebben neki is része van. Minden télen ugyanis benn dolgozik a gép­állomás javítóműhelyében, s mint jó cséplőszerelő szakem­ber, ő javítja a gépek dob­szerkezetét. ő cseréli fel a régi verőléceket újakra, szak­szerűen kisúlyozza, centírozza azokat. Kilenc éve ül már a traktor kormánya mellett, s ez idő alatt valóban mestere lett a szakmájának. MIT SEM ÉRNE a gépek jó munkája az emberek, a mun­kacsapat szorgalma, igyekezete nélkül. A két etető — Jónás András és Vincze Mátyás — szintén kilenc éve gyakorolják már nyaranként ezt a mester­séget. Munkájuk komoly és felelősségteljes, együtt kell érezniük a géppel, úgy adagol­ják a kévéket, hogy a gép ne kapjon egyszerre túl sokat, ne legyen túlerőltetve, másrészt pedig üresjárat se legyen. Az ő dolguk még a karbantartás, a gép takarítása, a forgórészek zsírozása, olajozása. Sokszor bizony az éjszakába nyúlik ez a munka és a vasárnapi pihenő felét is igénybe veszi, dehát föltétlenül szükséges. Veres János és Csapó Sán­dor a kazalrakás nagy meste­rei. Az öreg Tuza Antal bácsi a törekkazlas. A csapat veze­tője nem győzi dicsérni az úgynevezett félrészesek mun­káját. Nők végzik a kévevágás, s a törekhordás műveletét, ci­gányasszonyok. — Nem is ta­láltunk volna náluk jobb és szorgalmasabb munkásokat — mondják a csapat tagjai — le a kalappal előttük. Váradi ba- josné és Pusoma Hermanné csendesen elmosolyodnak a di­cséret hallatán, ők valóban rá is szolgáltak az elismerésre. DICSÉRENDŐ a csapat munkája. 28 vagonos tervü­ket máris teljesítették. Száz százalékosan tiszta gabonát adott ki a gép, úgyhogy a terményforgalmi levonás nél­kül vette át a gabonájukat* A helybeli Honfoglalás Tsz- nél 18 vagon búzát, és 400 mázsa árpát csépeltek el. Si­kerrel járt Szabó elvtárs üzemanyagtakarékossági vál­lalása is. Csökkentette a fe­lesleges üresjáratokat, takaré­kosan bánt az üzemanyaggal, s az előírt 25 kilogrammos napi műszaknorma-fogyasztás helyett 20—22 kilogramm gáz­olajjal üzemeltette gépét. Így a cséplés alatt mintegy 150 kilogramm üzemanyagot taka­rított meg. MEGKONDUL a déli ha­rangszó. A gép leáll, s körü­lötte lassan leül a fáradtan kavargó porfelleg. Közben megérkeztek az asszonyok a jó meleg ebéddel. Egy-Kettőre kiürülnék a tálak és fazekak, elfogynak az ízes falatok, s utána újult erővel látnak is­mét a dologhoz a szorgalmas cséplőmunkások, a szomszéd ház udvarán.

Next

/
Thumbnails
Contents