Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

2 N-EPCJSá G 1959. augusztus 1., szombat Ki volt Hitler? Gunter Stillmann és Lotti Ortner riportja a Woehenpostból 1, Bocsásson meg egy pilla­natra, Berlinből jövünk, a Wochenposttól és azt szeret­nénk, ha válaszolna kérdé­sünkre” — .ezzel a megszólítás­sal jártunk-keltünk Essenben és Halléban és az alábbi kér­dést szegeztük a fiatalok mel­lének: 1. Ki volt Hitler? 2. Ki kezdte a háborút? (Miért?) 3. Mi a fasizmus? (Nemzeti- szocializmus.) 4. Mi szeretne lenni? 5. Életideálja? (élet­célja.) Essenben, a nyugatnémet iparvárosban néhány fiatal megtagadta kérdéseinkre a vá­laszt, részben aggodalomból, részben azért, hogy tájékozat­lanságát ne kelljen szégyell­nie. Ügy gondoltuk, hogy a körkérdések az NSZK-ban megszokottak, majd az NDK- ban tartózkodni fognak a vá­laszadástól. Az eredmény vá­ratlan volt számunkra is. Min­denki, akit megkérdeztünk, válaszolt, sőt valósággal fékez­ni kellett a fiatalokat, mert az utcán folyó beszélgetésekben Sokan részt akartak venni. Mindkét helyen tizenkét fia­talt kérdeztünk meg, lehetőleg úgy válogatva, hogy a fiatalság minden foglalkozási ága részt vegyen a válaszadásban, tehát megkérdeztük a diákokat, az egyetemi hallgatókat és az ipari tanulókat egyaránt. ' A két iparvárost nem vélet­lenül . választottuk. Essen, a Ruhr-vidék metropolisza, amely egykor Németország fegyver- gyára címet viselte, Halle pe­dig, a kémiai centrum, egykor a halálgyárosok székhelye volt, ma a békés szocialista építés egyik legjelentősebb központja. Körkérdésünk időpontja sem volt véletlen: mialatt a kül­ügyminiszterek Genfben a né­met békeszerződésről tanács­koznak, azt akartuk megállapí­tani, hogy a két német állam ifjúsága milyen szellemben ne­velkedik. A válaszok tájékoz­tatót adnak erre a kérdésre. Íme a szemelvények az esseni válaszokból, a feltett öt kér­désre. HILTRUD MEYER, 19 éves virágáruslány az esseni áruház virágárusító standján állt és rendezgette virágait. Szabódott: „Nem tudom, vajon mindent helyesen mondok-e”. 'Próbáljuk meg — volt a mi válaszunk. 1. Hitler államférfi volt. 2. A háborút Hitler indította el. 3. Nem tudom, a zsidókat üldözték valakik, vagy volt valami a szocialistákkal... ? 4. Virágkereskedésben szeret­nék dolgozni, gyorsírni és gépírni tanulok, mert boldo­gulni akarok. 5. Férjhez men­ni és családban élni. KARL START tízenhétéves, kovácstanonc, kemény lépések­kel haladt a Viehhoferstrassén, amikor megkérdeztük. Vajon tisztában van-e ő azzal, amit tőle Bonn kíván. Apja fodrász, anyja háziasszony. Válaszai: 1. Hitler Németország első embere volt 1933-1944 kö­zött. 2. A háború hatalmi törekvésekből indult. 3. Saj­nos nem tudom megválaszol­ni. 4. Kovács akar lenni. 5. Vízisport. HANS LINZE, 24 éves egye­temi hallgató, pap, édesanyjá­val sétált a Kettwiger utcán, amikor velük találkoztunk. O volt az első, aki pontosan meg­vizsgálta újságíró-útlevelün­ket. Hm. Wochenpost, Berlin volt a válasz. Az anya szabad­kozott, a fiú is. Persze, egy ilyen komolytalan újság, obszcén képekkel — gondol­ták. Ez megszokott. Minden­esetre egy újság keletről. Válaszai: 1. Birodalmi kancellár. 2. A háborút a Hitler-diktatúra kezdte meg terjeszkedési vágyból. 3. A fasizmus im­manens államszisztéma -* néppárt leple alatt. 4. Kato­likus pap. 5. Életideálja pá­lyaválasztásával azonos. ROLAND VOLKMERT is, aki húszéves, egyetemi hallga­tó, a Kettwiger Strassen kér­deztük meg, amint fivérével igyekeztek céljuk félé. A két testvér fiatalságtól és vidám­ságtól csillogó szemekkel né­zett ránk. Sokáig elbeszélget­tünk velük: ők hasznosaknak tartják a körkérdéseket, mert a fiatalság egyre ostobább lesz: Válaszai: 1. Kancellár, majd elnök 1933-tól 1945-ig. 2. A hábo­rút Lengyelország megtáma­dásával kezdte és a háborút elvesztette. 3. A következő párbeszéd zajlott le: Pontos meghatározást kíván tőlem? r~ Nem, semmiesetre sem, mi csak a maga véleményére vagyunk kíváncsiak. Mi nem vizsgáztatni jöttünk és maga éppen ezért nem is bukhat el. — a könyvekben mindent meg­találhatnak, a dicshimnuszok­tól az elátkozásig. — És mi a maga személyes vélemé­nye? — Véleményem: a nem­zetiszocializmus jól elgondolt, de rosszul megvalósított va­lami volt. Kétségbevonom, hogy az egyáltalán keresztülvi­hető. 4. A klasszikus-filozó­fiát tanulmányozom és kö­zépiskolai tanár akarok len* ni. 5. Életideálom a praktikus humanizmus és én ezt úgy tekintem, mint a nevelő egyik legfontosabb feladatát. Név nélkül a Bundeswehr egyik, húsz év körüli katonája is elénk került az esseni főpá­lyaudvar előtti téren. Előtte már két Bundeswehr-katanát megkérdeztünk. Értelmetlenül néztek az öt kérdést tartalma­zó cédulánkra és mi rosszin­dulat nélkül állíthatjuk, olyan volt az arckifejezésük, hogy a legtöbb kérdést nem tudják megválaszolni. A harmadikról fényképet csináltunk (benn van a lapban — a szerit.) pa­pírunkra nézett és azt mond­ta: Nem akarok a kérdésekre válaszolni. xxx Néhány körkérdésre adott haliéi válaszokból — kommen­tár nélkül. PETER SCHUBERT barát­jával éppen a haliéi piactéren ment ót, amikor megállítottuk. Főiskolás vagy egyetemi hall­gató — így gondoltuk. Azt akartuk, hogy az esseni kérde­zett fiatalokhoz hasonló kép­zettségűeket kérdezzünk meg, Peter Schubert nyitotta meg a sort halléban! Válaszai: 1. Egy nagyon őrült poli­tikus. 2. A fasizmus, a német finánctöke kezdte meg a há­borút. 3. A fasizmus zsar­nokság, rendőrállam, az im­perializmus legbrutálisabb lépcsőfoka. 4. Diplomás zoo­lógus szeretnék lenni. 5. Bio­lógiai kutatások és — miután oldalpillantást vetett kolléga­nőmre, folytatta — asszonyok. BIRGIT ZOBELT, tizenöt­éves, mint textilipari tanuló a hallei ruhagyárban dolgozik. Édesanyja is a gyárban dolgo­zik. Válaszai: 1. Német, aki a kapitalisták segítségével jutott hatalom­ra. Borzalmasan őrült volt. 2. Csak Danzigot akarta és nem mondta meg, hogy há­borút akar. Lengyelország után a balkáni államokat, majd Hollandiát és a Szov­jetuniót támadta meg. 3. SS és SA, a nép akaratának semmibevevése, a kommuniz- ták és a külföldiek koncent­rációs táborban való szenve­dése, megsemmisítése — ez a fasizmus. Semmi jót nem je­lentett és nemrégen láttam Buchenwaldot. 4. Szakember akarok lenni, szabásznő, szak­iskolát szeretnék végezni. 5. Szeretem az állatokat, a ze­nét, a jó könyveket és a fil­met. WOLFGANG KALKA; a Volksarmee huszonnégyéves katonája kérdéseinkre az aláb­bi válaszokat adta: í. Birodalmi kancellár, akit a monopóliumok urai segítet­tek nyeregbe, hadsereget te­remtett, hogy mevalósithas- sa a kapitalisták. rabló szán­dékait. 2. Előkészítette a há­borút ideológiaikig is az „élettér”-rel (Volk ohne Raum — nép, terület nélkül). A cél más népek kirablása — fosztogatása volt. 3. Erő­szak-uralom. Kíméletlen drill. Az embernek nem volt szabad gondolkoznia. A mi hadseregünk tudatos fegye­lemre nevel. A fasiszta hábo­rúban két testvéremet veszí­tettem el. 4. Ha én a követ­kező évben leszerelek, visz- szamegyek a lakatos szak­mába — kiképzőmesternek. Állami oktatói vizsgát aka­rok tenni. 5. Az ifjúság ne­velése az emberiességre. Sport és jó könyvek, színház — röviden: a kultúra az élet­ideálom. PERNT SATLOW 25 éves, a teológiai fakultás hallgatója, apja ugyancsak lutheránus pap. Válaszai: 1. A nemzetiszocialista mozgalom vezetője. Miután a hatalmat megragadta, min­den ellenfelét, különösen a demokratikus pártokat, meg­semmisítette. 2. Németország viseli a háborúért a főfele­lősséget, de nem egyedül hi­bás. Francia és angol körök ugyancsak bűnösek — mün­cheni egyezményre gondolok. 3. A fasizmus a társadalom életében egy nagyság, amely minden eszközzel és minden módon nemcsak elnémítja ellenfeleit, hanem azokat lik­vidálja is. 4. Aspiráns vagyok a Luther Márton Egyetemen és itt is szeretnék maradni, vagy egy lelkészt hivatalt ve­szek át. 5. Ideálom már meg­határozhatott azzal, hogy a teo­lógiát tanulmányozom. Az em­bereket arra szeretném taní­tani, hogy Istennek tetszőén éljenek és cselekedjenek. KONRAD ABEL tizennégy- éves, Vili. osztályos tanüló. Éppen politechnikai oktatáson volt, amikor feltettük neki kér­déseinket. Röviden és megfontoltan válaszolt: 1. A német nép diktátora. 2. Ausztriával kezdte el a „Heim ins Reich” jelszóval (Haza a birodalomba!) aztán jött Csehszlovákia, Lengyel- ország, stb. A népet jelsza­vakkal ostobává tette. 3. Kon­centrációs lágerek, ahol az embereket halálra kínozták. 4. Kémiai doktor szeretnék lenni és „. 5. „ híres sakk­játékos. Befejezésül a riport egy ré­szét ideiktatjuk az eddigi idé­zetek mellé: És mit várhat az ember a nyugatnémet ifjúságtól, ha a helyettes szövetségi elnök, dl-. Rurnbau, a Schlesischer Rund­schauban így írhat: „A Szovjetunió külügymi­nisztere, Gromiko, ismételten beszélt az Odera—Neisse vo­nalról. A szovjet békeszerző­dés-tervezet általános vitájá­ban volt egy érdekes megjegy­zése. Annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy a Szövet­ségi Köztársaságban újabb ge­neráció nőhet fel az idők fo­lyamán, amely a keleti terüle­tek visszaszerzését ki akarja kényszeríteni. Nagyon helyes. Gromiko úr! Ön ezzel egy fel­ismerést vallott be, amely a történelmi tapasztalatok alap­ján a legnagyobb valószerűség szerint valósággá lesz. Mi már most azért cselekszünk, hogy egy új rendezés Keleten a tart­hatatlan állapotot felváltsa.“ És ilyen megnyilatkozások után mondta a francia külügy­miniszter Genfben, hogy 6 Nyugat-Németország ban nem tud felfedezni sem militariz- must, sem revans-szeUemet. (Fordította: Farkas András) Hírek és kommentárok a genfi értekezletről A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, csütörtö­kön este találkozott az Egye­sült Államok, Anglia és Fran­ciaország külügyminiszterei­vel. Később folytatta megbe­A nyugati hatalmak nem akarnak megegyezni Genfben — írja a TASZSZ különtudósitója A TASZSZ különtudósitója kifejti, hogy Herter amerikai külügyminiszter Gromikóval folytatott minapi megbeszélé­sén meg akarta szerezni Gro­miko beleegyezését, hogy augusztus 5-én az értekezlet fejezze be munkáját, vagy a kérdések megoldása nélkül bízza a folytatást a külügymi­niszterhelyettesekre. A szovjet küldöttség azonban ragaszko­dott ahhoz, hogy folytassák a kísérleteket a megegyezés el­érésére. Vajon miért sietnek a nyu­gati hatalmak küldöttségei elhagyni Genfet az értekezlet elé tűzött feladatok megoldása nélkül? Egyes lapok szerint Herternek részt kell vennie az augusztus 12-én Santiago De Chilében megnyíló amerikai külügyminiszteri értekezleten. — Ezt a magyarázatot — folytatja a tudósító — termé­szetesen nem lehet komolyan venni. A dolog lényege az, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kép­viselői részére nehézzé vált ál­láspontjuk, így a nyugat-ber­lini kérdésben június 16-án előterjesztett javaslataik meg­védése. Ez érthető is, hiszen e javaslatokból már felületes ol­vasásra is látszik, hogy a nyu­gati hatalmak nem akarják megváltoztatni a Nyugat-Ber- linben jelenleg fennálló rend­ellenes helyzetet. A június 16-i javaslatok azt célozzák, hogy a végtelenségig fenntartsák a nyugat-berlini megszállási rendszert. Az „új” dokumentum meg­jelenésekor a burzsoá-lapok nagy hűhót ' csaptak, hogy a Versenyfutás francia sajtóhangok A genfi értekezletet bősége­sen kommentálják a párizsi lapok. A Monde szerint a mi­niszterek még mindig három Iz Izvesztyija Nixon látogatásának pozitiv jelentőségéről Nem nő tovább as óriás A tokiói klinikát egy fúr- kórházba. Az orvosok hosszú csa páciens hagyta el, akit két ideig tartották. megfigyelés esztendeig kezeltek.;; gyors alatt, agyalapi mirigyét kezelj növés ellen. A 23 esztendős ték, s így sikerült a fiatal Yoszimicu Macudzaka 2,18 japánt 2,31 méternél megállí- méteres magassággal került a tani MOSZKVA (TASZSZ): Az Izvesztyija „Megfigyelő” alá­írással kommentálja Nixon amerikai alelnök Szovjetunió- beli látogatását. Mint a cikkíró megállapítja, a szovjet közvéle­mény nemcsak az Egyesült Ál­lamok moszkvai kiállításának hivatalos megnyitásában látja Nixon útjának értelmét. Az amerikai alelnöknek módja van találkozni a szovjet emberek­kel, eszmecserét folytathat a szovjet állam vezetőivel. Ezek a találkozások elősegíthetik, hogy az amerikai politika irá­nyítói jobban megismerhessék a szovjet valóságot, jobban megérthessék a szovjet embere­ket, de egyúttal elősegíthetik a szocialista államról és politiká­járól alkotott bizonyos elfogult elképzelések eloszlatását is. A ^zovjet közvélemény szerint — emeli ki az Izvesztyija — az amerikai alelnök látogatásának meglesz az eredménye és hoz­zájárul a szovjet—amerikai kapcsolatokban felgyülemlett bizalmatlanság és gyanakvás eltüntetéséhez. A szovjet emberek — foly­tatja a lap — örömmel fogad­ták az amerikai alelnöknek azt a kijelentését, hogy a világbé- két okvetlenül meg kell őrizni Az emberek az amerikai ál­lamférfiaktól azonban nemcsak a béke fontosságának hangozta­tását, hanem a katonai támasz­pontok megszüntetésére irányu­ló felhívást is szeretnék halla­ni. Olyan tetteket is várnának tőlük, amelyek enyhíthetik a nemzetközi feszültségét. Ezt várja az amerikai vezetőktől a világ közvéleménye, de erről nem nyilatkozik Nixon úr. Az Izvesztyija a továbbiak­ban elítéli bizonyos köröknek és sajtószerveknek azon pró­bálkozásait. hogy az amerikai alelnök látogatását éppen ellen­kező célokra használják fel, vagyis a gyanakvás és a bizal­matlanság szítására, s a nem­zetközi politikai légkör mérge­zésére. Elegendő példának fel­hozni erre a hírhedt „rab nem­zetek hetének” megszervezését. De vajon mi célt szolgál az is, hogy az amerikai sajtó elhall­gatta Hruscsovnak az amerikai kiállítás megnyitása alkalmával mondott beszédét, vagy hogy a Hruscsov és Nixon beszélgeté­séről készült televízió adást célzatosan használják fel!? A józan értelemnek felül kell kerekedni — írja befejezé­sül az Izvesztyija — s előbb- utóbb diadalmaskodnia kell a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok viszonyában is. Hazánk népe és kormánya minden tőle telhetőt megtesz a két ország viszonyának megjavításáért. Most az amerikai vezetőkön a sor. (MTI) nyugati hatalmak közeledtek a Szovjetunióhoz a Berlinre vo­natkozó ideiglenes egyezmény határidejének kérdésében. — De tulajdonképpen mit javasolnak most a nyugati ha­talmak, azt, hogy az ideigle­nes megállapodás aláírásától számított öt év múlva a genfi értekezlet részvevői ismét ösz- szeülhetnek, ha valamelyikül-; ezt kívánja. És miért ülnének össze? Korántsem azért, hogy újabb, valóban reális intézke­déseket vegyenek fontolóra a nyugat-berlini helyzet rende­zése céljából, hanem azért, hogy megvizsgálják az egyez­ményben foglalt régi intézke­déseket, amelyek lényegébe! > véve mitsem változtatnak Nyu. gat-Berlin megszállási rend­szerén. Röviden: a három nyu­gati hatalom nem a nyugat- berlini helyzet megváltoztatá­sára indítványoz lépéseket, ha­nem arra, hogy öt év múlva ismét üljenek össze és kezdjék elölről a tárgyalásokat. Ezt a cirkuszi trükköt próbálják úgy feltüntetni, hogy a nyu gáti hatalmak közeledtek a Szovjetunióhoz az ideiglenes kormány határidejének kérdé­sében. ax idővel — a genfi értekezletről lehetőség között választhat­nak: az értekezlet elnapolása, a szakítás, vagy pedig a korlá­tozott megegyezés között. A megegyezés esélyeit a Monde csekélynek tartja, de hozzá­fűzi: a tárgyaló felek a nyílt szakítással szemben minden bizonnyal inkább a tárgyalá­sok elhalasztását választják. A lap hangoztatja, hogy a keddi .határidő kijelölése a döntésre, bizonyára jobban tetszik Couve De Murville-nék, mint Selwyn Lloyd-nak. A Libération rámutat, hogy az idővel való versenyfutás helyett a Szovjetunió szíveseb­ben tárgyalt volna, mindaddig, amíg lehetőség kínálkozik a megegyezésre. A genfi érte­kezlet az elhatározás döntő szakaszába érkezett — össze­gezi a lap —, megkezdődött a versenyfutás az idővel. (MTI) A keralai kormány feloszlatása után megszüntetik Keralát is? ŰJ-DELHI (Reuter) Űj-Delhi-i politikai megfi­gyelők arra számítanak, hogy a hat hónapon belül megtar­tandó új keralai választásokon ismét a kommunisták szerzik meg a legtöbb szavazatot. En­nek az lenne az eredménye, hogy újra a kommunisták ke­rülnének hatalomra. A megfi­gyelők ezért úgy vélik, hogy az indiai központi kormány azzal a gondolattal foglalko­zik, hogy Kerala államot ösz- szeolvasztja a szomszédos Madrasz állammal. (MTI Újabb érdekes tudományos megállapítások a szovjet geofizikai rakétáról A tudományos körökben vi­lágszerte nagy érdeklődést vál­tott ki a két szovjet geofizikai rakéta felbocsátása. A kísértei több szempontból is foglalkoz­tatja a kutatókat. Először is a húsz, illetve a huszonkét má­zsa hasznos terhet egylépcsős rakétával sikerült fellőni két kísérteti állattal. Ezt a szovjet tervezők és szakemberek nyi­latkozata szerint újfajta hajtó­anyaggal, különböző boránok keverékével sikerült élémiök. Mindez közelebb hozta azt a napot, amikor olyan méretű és hasznos terhelésű rakéta hagyja majd el a Földet, amely visszatérésre alkalmas műholdat vagy a Holdon le­szálló automatikus laborató­riumot vihet magával. De talán ennél is jelentő­sebb, hogy most először sike­rült elérni, hogy a rakéta az emelkedésen kívül semmilyen más mozgást nem végzett, el­térve az eddigi műholdaktól, amelyek tengelyük körül és egyéb módon mozogtak pályá­jukon. Ez a körülmény első­sorban az ember űrbeni uta­zása szempontjából fontos. Ugyanis forgó rakétában az ember számára kellemetlen tü­netek jelentkeznek. Ha az utas a rakéta közepén helyezkedik el a röpítő erő a vért a köz­pontból kifelé, a fejbe és a lá­bakba hajtja. Állatokkal vég­zett kísérletek tanúsága sze­rint a láb és a fej ólomnehéz­zé válik a túlzott vérnyomás miatt, a szem előtt pedig sötét foltok jelennek meg. A vérkeringésnek ez a zava­ra veszélyessé válhat, mert a légzés nehézzé válik és ez a világűrbe Induló embert any- nyira megviselné, hogy kétsé­gessé válna élve való vissza­térése. Az új szovjet rakéta nagy érdeme, hogy kiküszöbölték a forgást és ezzel együtt a kü­lönböző élettani zavarok kelet­kezését. A többszöri hasonló kísérle­tek bebizonyították, hogy ma már megvalósíthatónak tekint­hető a világűrnek emberrel történő meghódítása. (MTI) Idő,járásjelentés Várható időjárás szombat estig? A nappali felmelegedés gyengül- Felhőátvonulások, sok helyen, fő­képpen az ország nyugati felében további esők, zivatarok. Mérsékelt, időnként megélénkülő szél. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet szombaton: keleten 24— 27, nyugaton 20—23, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: keleten 16— 19, nyugaton 13—16 fok között. Távolabbi kilátások: szeles, hű­vös Idő, kisebb esőkkel. (MTi) Qromiko találkozása a nyugati külügyminiszterekkel és Bolz*cal széleseit Lothar Bolz-cal, a Német Demokratikus Köztár­saság külügyminiszterével és a genfi értekezlet elé terjesz­tett javaslatokról tanácskozott vele. (MTI) ,

Next

/
Thumbnails
Contents