Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-08 / 158. szám

4 NÉP c j s a g 1959. Julius 8., szerdfc Valóban elölről kell kezdeni ? A SIROKI KÖZSÉGI tanács­házán, amikor az ifjúsági mun­ka kerül 'szóba a beszélgetés so­rán, a végrehajtó bizottság el­nökhelyettese lemondóan le­gyint:­— Mindenről lehet ebben a faluban beszélni, csak arról nem, hogy a KISZ él és dolgo­zik — mondja. Az első pillanatban azt hit­tük, talán azért, mert itt van a közelben a gyár, a Mátravidéki Fémművek, s elvon minden fia­talt saját KISZ-szervezetének körébe. De nem. Később kide­rült, hogy a gyárban éppolyan nagy gondokkal küszködik az ifjúsági szövetség vezetősége, mint a faluban. Miért? Erről legjobban a két alapszervezet titkárai tudnának beszélni, megkerestük hát őket, lévén mindketten az üzem dol­gozói. Míg Pogány István, a gyári alapszerv titkára előke­rült munkahelyéről, a mérő­szobából, Csárdái János községi titkár pedig a szerszámgazdál­kodásról, Jebelóczky Gyula elvtárssal, az üzemi pártszerve­zet titkárával beszélgettünk a KlSZ-munka halódásának okai­ról. — Nagyon rendes, megbíz­ható, szorgalmas fiatalembere­ket mondhat titkárának mind­két KISZ-szervezet, — mond­ja. — Egyikük sincs azonban hiba nélkül. Pogány elvtárs kemény, katonás rendet akart meghonosítani a tagok között, s ez nem találkozott a többség tetszésével. Nem szeretik az ifjúmunkások az ilyen hangot, az ilyen modort. Ezért néhány bírálat után, ami különösebb hatás nélkül maradt, sokan ki­vonták magukat a szervezet munkájából. Csárádi elvtárs­nál más a helyzet. Nála nem a modorral van baj, hanem in­kább azzal, hogy szerelmes, ami egymagában még nem len­ne hiba, hiszen melyik fiatal­nál nem bocsátható ez meg, de mióta udvarol, teljesen elha­nyagolta a KISZ-munkát. AZ ÜZEM PÁRTTITKÁRA nem áll egyedül ezzel a véle­ményével. A községi tanács el­nökhelyettese is ebben látja az ifjúsági u szervezet munkája szinte teljes megszűnésének egyik okát. A szerelem pedig egyáltalán nem mentő körül­mény egy olyan ifjúsági vezető számára, aki ráadásul nemré­gen lett pártunk tagjelöltje, s most még szorgalmasabb, oda- adóbb munkával kellene bizo­nyítania: méltó a tagságra is. Persze, ahhoz, hogy valóban tárgyilagosak legyünk, a két ifjúsági titkár hibáin kívül te­kintetbe kell venni mást is. Ne­vezetesen, ha - az üzemi KISZ- szervezétről van szó. akkor a sok vidéken lákó fiatalt, akik műszak lejártával tömegesen sietnek a vonathoz, autóbusz­hoz, mert ha lekésik, vagy na­gyon későn, vagy egyáltalán nem jutnak aznap haza. Ezért nehéz a társadalmi munkán kí­vül, ami legtöbbször a i'endes napi termeléssel kapcsolatos, valami mást, kirándulást, tánc­vagy klub-délutánt szervezni, különböző szórakozásokba be­vonni a tagság kilencven szá­zalékát. Számítani ilyesmiben legfeljebb a lakótelepiekre, vagy a sirokiakra lehetne. Igen- ám, csakhogy a sirokiak a köz­ségi szervezethez tartoznak épp­úgy, mint a vidéken lakó fia­talok többsége is, mondván, hogy otthon mégis jobban tud­nak dolgozni az ifjúsági szerve­zetben, akár mint színjátszók, táncosok, mert ha vége a fog­lalkozásoknak, néhány perc alatt, minden közlekedési esz­köz igénybevétele nélkül is ha­zaérnek. Éppen ezért, is lenne nagy szükség például Sírokon is a KISZ-szervezet kielégítő mű­ködésére. MIT MOND ERRŐL Pogány István, a gyári KISZ-titkár: — Gondoltunk arra, hogy va­lamiképpen segíteni kellene a községi szervezet felélesztését, — szól elgondolkozva — de rá kellett jönnünk, hogy ehhez nincs erőnk, hiszen a mi mun­kánk sem kielégítő. Csárádi elvtársék legfeljebb hat, hét ember munkájára számíthat­nának, akik a lakótelepen lak­nak. Ez azonban kevés. — Pedig elkelne a segítség, mert nálunk a legnagyobb baj az, hogy tapasztalatlanok a ve­zetőségi tagok — szól közbe Csárádi János. — Ha feladatot kapnak, lelkiismeretesen vég­rehajtják. de maguktól nem kezdeményeznek semmit. Arról, hogy okozott-e törést az ifjúsági szervezetben végzett munkájában az udvarlás, az a véleménye: nem. — Szó sincs róla —* 'mondja. — Könnyű lenne énnek a ro­vására írni mindent, elfeled­kezve arról, hogy én már 1958- ban, mielőtt udvarolni kezdtem volna, kértem leváltásomat. Nem akarom én kivonni ma­gam a KISZ-munkából, szíve­sen vállalok bármilyen reszor­tot, de nem a szervezet titkár­ságát. Miért kérte leváltását? Mert, — mint mondja — nem boldo­gul a tagsággal egyedül szinte minden segítség nélkül. Más­különben is ..véletlenül” lett a siroki szervezet titkára. Ami­kor a tagság a vezetőségválasz- tö taggyűlést tartotta, akkor ér­kezett haza a városból látogató­ba. beült néhány percre, s már mint titkár jött el a végén. — A legjobb lenne itt elöl­ről kezdeni mindent — vonja le a maga részéről a végső kö­vetkeztetést Pogány István, — akkor talán' új alapokon, új módszerekkel lehetne biztosíta­ni valamilyen élő, jó szervezeti életet. — Én is ezt a véleményt osz­tom — mondja Csárádi János —. újjá kellene szervezni az üzemi és a községi szervezet munkáját teljes egészében. EZ AZ ELKESEREDETT­SÉG elgondolkoztató. Valóban, csak ez lenne itt a segítség? Csárádi elvtárs, amikor fel­mentését emlegeti, egy sor jó javaslatot is mond egyben. Is­kolára kellene küldeni néhány rátermett fiatalt a falusi KISZ- szervezet bői. akik utána jó ve­zetői lehetnének a siroki fia­talságnak. Fiatal párttagokkal kellene erősíteni az alapszer- vezetet, akiknek pártmunka­ként adhatná ki az MSZMP a KISZ-munka hathatósabb se­gítését. Pogány elvtárs helyesli ezeket az elgondolásokat, A sirokiaknak eddig nem volt arra lehetőségük, hogy iskolá­ra küldjenek valakit. Nekik lenne, de nem tudnak találni embert, aki el is menne szí­vesén. Ezzel ugyanis mái- több­ször megjárták. Azt hitték, hogy az általuk javasolt fiatal, ha elvégzi az iskolát, valóban aktív segítője lesz a KISZ- munkának. Tévedtek. A leg­többjük nem sokkal ezután rhegnősült, férjhez ment, vagy éppen el is hagyta végleg az Üzemet, s ilyen dologra való hivatkozással hagyták tovább­ra is magára a gyár ifjúsági szervezetét. MÉGSEM SZÜKSÉGES min­dent elölről kezdeni a két KISZ- alapszervezetben. Különösen akkor nem, ha á pártszerveze­tek vezetői es tagsága nem csu­pán azt veszik az eddigi rossz működés okának, hogy az egyik titkár túlságosan kato­nás modorú, a másik meg ud­varol, hanem, ha alaposan megnézik mindkét helyen a KISZ-munka szinte teljes szü­netelésének alaposabb indokait ■is és a kiszesekkel együtt igyekeznek segíteni a bajokon. — ger 1959. július 8, szerda: 1709. Az orosz hadsereg a polta- vai csatában legyőzte a svédeket. V Névnap <2 Ne feledjük, csütörtökön: VERONIKA — SZÉP TERMÉST mutat- nak a gyöngyösi és Gyöngyös környéki szőlők. A becsléses szerint az idei termés megha­ladja majd az elmúlt eszten­dei kiváló termése redménya- ket is. — A HATVANI Petőfi Ter­melőszövetkezetben 50 férőhe­lyes istállót építenek 137 ezer forintos beruházással. Az új istálló átadására a tervek sze­rint a hónap végén kerül sor. — AZ ÉV ELSŐ ÖT hó­napjában midössze öt bale­setről számolhatnak be a Mátravidéki Erőmű baleset- védelmi felelősei. Az előző évinek ez a szám csak a tö­redéke, ami az erőmű dolgo­zóinak fegyelmezettségét iga­zolja. — NAGYREDÉN 80—100 q málnát adnak át naponta a község termelői a helybeli földművesszövetkezetnek. A kiváló minőségű málnából 24 vagonra kötöttek szerződést a gazdák. — A GYÖNGYÖSI városi tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén az MSZMP Központi Bizottságának ha­tározata alapján, Gyöngyös város munkásosztályának helyzetét, s az ezzel kapcso­latos' tanácsi feladatokat tár­gyalta. A beszámolót Pataki Gyula vb-elnökhelyettes tar­totta. — A HATVANI városi ta­nács ipari—műszaki osztálya ez évben 66 lakásépítési enge­délyt adott ki, amelynek során 2 háromszobás, 39 kétszobás és 25 egyszobás lakás épült fel. — A TAVASSZAL alakult új termelőszövetkezetek 12 054 holdon már közösen végezték el a pillangósok fe- lülvetését. A magnak mint­egy felét a közös gazdasá­gok új tagjai adták össze. FILM: is erőszak árnyékában A film kezdő és befejező képsora majdnem teljesen ugyanaz, csak a szereplők személye változott. Az első jele­netekben az apa, Hans Behnke jelenik meg, már akkor szűk, kinőtt sötétkék ruhájában, az utolsókban fia. Hellmuth. Ami a kezdő és a befejező képsor között történik, az egy ország, egy nép, egy család — az egész világ tragédiája. A filmet a hatvani Vörös Csillag Filmszínház mutatja be július 9—12-ig. Leon Kruoskowsky író, Sta- winsky forgatókönyvíró és Alexander Ford, a neves len­gyei rendező. O Pietro Germí megkezdte új filmjének forgatását NAGY KELLEMETLENSÉG címmel, amelynek.^főszerepét ezúttal is ö játssza. O Olaszországban az olasz szabad­ságharc 100. évfordulójára megfil­mesítik Garibaldi hőstetteit a leg­jobb rendező és a legnevesebb filmszínészek közreműködésével. A film öt részből áll, s egy-egy rész rendezésével Vittorio de Sicát, Ro­berto Rosselinit, Federico Fellini« és Luchino Viscontit bízták meg. Az ötödik rész rendezőjének sze­mélyére vonatkozóan még nem döntöttek. A nagyszabású film for­gatását ősszel kezdik meg Gari­baldi győzelmeinek színhelyén. o Hollywoodban szobrot emel­tek több nagy elhunyt mű­vésznek, többek között Ru­dolph Valentinonak, Mary Pickfordnak és Douglas Fair- banksnak. Peking közelében épül Kína első filmvárosa. A stúdiókon kívül mesterséges tavakat, fo­lyókat, dombokat és kikötőt is építenek. O Fjlm készül Sienkicwicz Henrik KERESZTESLOVA­GOK című regényéből. A for­gatókönyvet most fejezte be ÉGRI VÖRÖS CSILLAG A gitáros lány EGRI BRODY Megcsalatva az Ítélet napig EGRI KERTMOZI Rendszáma H—8 GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kopogd le a fán GYÖNGYÖSI PUSKIN 101-es sas HATVANI VÖRÖS CSILLAG Csendes otthon HATVANI KOSSUTH Vörös kocsma FÜZESABONY Fények a föld alatt HEVES Ház a sziklák alatt pétervAsAra Feleségem a sztár- VWVAW 3. Désaknai ekkor is szűkszavú volt, de feszült figyelemmel hallgatta, amit mi mondtunk neki. Es mi nem titkolóztunk. Elmondtunk neki mindent sorjában, a Rádió megtáma­dásának tervét is, meg azt, hogy honnan vesszük hozzá a fegyvereket. Désaknai bólogatott, helye­selte a fegyverszerzést, d :■ csalt a megfelelő pillanatban. Óva intett bennünket attól, hogy elsiessük a dolgot. El­mondta, hogy nem vagyuns egyedül, hogy nagyszabású akció készüi a kommunista uralom éllen. Várjunk a so­runkra, mert egyedül elvér- zünk, de a nagy akcióba majd mi is bekapcsolódhatunk. Kö­zös összefogással megszázszo- rozódik az erő. Feltártuk azt is Désaknai előtt, hogy szeretnénk nyugati kapcsolatokat találni. Ma sem tudom, hogy a bor oldotta-e meg a törzsőrmester nyelvét, vagy a beszélgetésből látta: nyugodtan bízhat ben­nünk; de most már elárulta, hogy ő is a Szabad Európa Rádió számára dolgozik. Elmondta azt is, hogy az ő felső kap­csolata az öccse, Désaknai Lo- i-ánd, aki Győrben lakik 4és aki. szintén a Szabad Európa Rádió részére dolgozik. Megállapodtunk Désaknai Györggyel, hogy öccsét, Lo- rándot felkeressük Győrben. A jelszót is megadta, míg élek nem felejtem el. „MEZARTIN” — ez volt a jelszó. Máriaházy Pái ment el Győrbe, Désaknai Lorándhoz. A MEZARTIN jelszóra meg­nyílt az ajtó, s megnyílt Dés­aknai Loránd szíve is. El­mondta, hogy mire van szük­ségük, mit kér a Szabad Eu­rópa Rádió. Máriaházy is elmondta ne­vünkben, hogy mit kérünk mi. Nagyszerűen ment az együtt­működés. Most már nem érez­tük árvának magunkat, az egész szervezkedésünk új ér telmet kapott. Már nem tét­lenkedtünk, dolgoztunk. Dés­aknai Lóránd megtanított bennünket arra, hogyan ell szervezkedni. Ettől kezdve nem jártunk össze csapatostól. Az ilyesmi könnyen feltűnik. Inkább kü­lönböző csoportokat alakítot­tunk, s a csoportokban folyt a munka. A fegyverszerző csoportnak Mikófalvy Feri lett a vezető­je. Kitűnő fiú ez a Mikófalvy, sokat tanult az apjától, Hiá­ba, egy régi ezredes alaposan megtanulta a katonai tudo­mányokat. Öröm volt hallani, amikor időről időre beszá­molt. Ö a csoport tagjaival együtt többfajta tervet dolgo­zott ki korszerű, gyorstüzelő fegyverek szerzésére, De ne­hogy azt hidd, hogy légvára­kat épített. Mikófalvyék ter­vei, kérlek alássan, egytől egyig reális, alkalomadtán ki­vitelezhető tervek voltak. Mikófalvyék kapcsolatot há­lálták Sipo®. Ferenccel, aki a honvédségnél volt alkalma­zásban. Polgári alkalmazott­ként dolgozott egy nagy ka­tonai raktár­ban. ö vállal­ta, hogy gyors­tüzelő fegyve­reket biztosít. És Sipos nem olyan ember volt, akinek csak a szája jár... Megtette amit ígért, s jóné- hány fegyvert szerzett szá­munkra. Ter­mészetesen lő­szerrel együtt. Ezeket jó he­lyen rejtettük el... Működött már az igazol­ványkészítő, csoportunk is. Hamis igazol­ványodat ké­szítettek, al­kalmas vegy­szereket sze­reztek be az igazolványok hamisításához Gyakoroltak, mindenfajta iga­zolvány elkészítésére felké­szültek. Akkor lett volna erre különösen szükség, ha kitör a háború, és mi rejtett hely­re vonulunk, hogy ott. Várjuk be a nyugati katonai csapato­kat... Közben Désaknai Lorándot is gyakran meglátogattuk. Rö­videsen- közölték velürík, hogy figyeljük a Szabad Európa Rádiót. És mi figyeltük is. Attól kezdve a Szabad Európa Rá­dió szervezete minden bi­zonnyal már számított án.is i», nici l ivap­tunk az adásokon keresztül. A két Désaknai útján tar­tottuk a kapcsolatot Mün­chennel. Feladatunkká tették, nogv adjunk nekik olyan adatokat különböző kommunistákról é.-. vezetőkről, amelyeket majd ők kijuttatnak a Szabad Eu­rópa Rádió szerkesztőihez. Azt mondta Loránd, hogy a „Fekete Hang” című adás részére kellenek ezek az anyagok. S nem lódított, mert a saját fülünkkel győződhettünk meg arról, hogy azok az adatok, amelyeket én, Mikófalvy és Bánáthy szolgáltattunk, alap­ját képezik egy-egy ilyen adás­nak. Képzelheted az örömünket, amikor az éterből, a Szabad Európa hullámhosszán viszont­hallottuk mindazt, aminek — legalábbis úgy éreztem, ezt szerénytelenség nélkül állítha­tom — értelmi szerzői mi vol­tunk. Ettől kezdve még lelkeseb­ben dolgoztunk. Hallgattuk a Szabad Euró­pát, s először nem értettük, hogy miért van műsorában hangváltozás. Egy idő óta nem általában szidták a népi demokráciát, ha­nem a népi demokrácia egyes hibáit, egyes vezetőit. Aztán eltaláltuk, hogy miről van szó. Nem buta emberek dolgoz­nak ott Münchenben. Rájöttek arra, amire mi utóbb magúnk is rájöttünk. Ha egyszeriben nekimegyünk az egész i-end­szemek, aligha érünk el si­kert ... Ezért inkább . „lazítottak”, vagyis részletekben támadták a népi demokráciát... Éreztük, hogy valami készül, valami van a levegőben. Valaminek történnie kell... Az egész vi­lágon ... Vagy csak Magyaroszágon, ellenforradalom formájában. Vagy ki kell robbannia a harmadik világháborúnak, amelyben a nyugatiak győznek, és akkor nyert ügyünk van. Időről időre újabb hírek kel­tek szárnyra, hogy már nincs messze a harmadik világhábo­rú ... Mi mindenesetre felké­szültünk erre az eshetőségre is. Pontos tervet dolgoztunk ki. A terv’ úgy szólt, hogy egy harmadik világháború kitörése esetén, hamis papírokkal búj- kálva megvárjuk az alkalmas pillanatot és akkor a nyugati csapatokhoz szökünk. Velük együtt harcolva készültünk visszajönni az országba. És voltak más elképzelése­ink is... Ezeknek csak egy része volt a szegedi terv. Ezt a teri’et akkor hajtottuk volna végre, ha győz a „fella­zítás” politikája, s a szovjei csapatok kivonulnak Magyar- országról. Akkor jöttünk volna mi! Fogtuk volna azokat a fegy­vereket, amelyeket Budapesten már megszereztünk és elrej­tettünk. Hoz-’vettük volna azokat a fegyvereket is, ame­lyek megszerzésére már jóelőre felkészültünk, s alkalmas pil- ’ natban kaptuk volna meg ezeket. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents