Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-08 / 158. szám

SEPOJSSO 1959. július 8., szerda Gazdag termést aratnak az tíjSőrincfalvi határban SUHOGNAK ■ A KASZÁK, rendre dűl a búza az újlőrinc- falvi határban. Napbarnított emberek kezében villan az acél és nyomukban jókedvű lányok, asszonyok szedik a markot. Az aratás próbára teszi a férfiakat, marokszedőket egyaránt és mint mondani szokás, — iga­zán ember a talpán, aki ilyen­kor megállja helyét. Aratni nem könnyű dolog, de különö­sen nem az idén, amikor sok helyen dűlt, kószált a termés, kétszeresen izzad a kaszás. A tábla végén néha-néha megáll­nak, kaszát fennek az aratók, megigazítják kendőiket, letör­lik verejtékező homlokukat a marokszedők. Július van, az aratás ideje és tudja ezt a nap is, mert ugyancsak kitesz ma­gáért, mintha csak most akar­ná pótolni a júniusi mulasztá­sokat. Az újlőrincfalvi két termelő- szövetkezetben ezen a nyáron már közösen aratnak a tagok. Nem volt ugyan könnyű a kez­dés. most is tele vannak _ még gonddal, problémával, de bő ter­mésre, gazdag aratásra számít­hatnak a legelső esztendőben. Így mondja ezt Bede Benjámin is, a Május 1 Tsz elnöke, aki­nek ugyancsak kerül dolga ezekben a napokban, hiszen négyszázhetvenöt holdon úgy szeretnék elvégezni az aratást, hoey lehetőleg egy szem se vesszen kárba. Csupán búzá­ból kétszáz hold várja a kaszát. AZ ÜJ ELET Termelőszö­vetkezetben végeztek már az árpa aratásával és ezekben a napokban kezdik a búza aratá­sát. Százharminc hold búzá­juk viaszérésben van és ha az idő kedvező marad, gyorsan vé­geznek majd ezzel is. Az új­lőrincfalvi termelőszövetke­zeteknek is nagy segítséget nyújt a gépállomás, mert ara­tógépeivel könnyíti, segíti a ne­héz, fáradságos munkát. De éppen az idei rendkívüli időjá­rás tette szükségessé, hogy rrmdkét termelőszövetkezet­ben a tervezettnél nagyobb ké­zi aratóbrigádot szervezzenek. Az Új Élet Tsz-nél harminckét aratópár dolgozik, a május 1- nél pedig hatvan pár, akik kö­zül leginkább csak a kaszás szövetkezeti tag, de az aratás idején a férfiak magukkal hoz­ták feleségeiket, nagyobb leá­nyukat is. hiszen a jó kaszások mellé, ló marokszedők is kelle­nek, akik becsülettel helyt- állanak a férfiak oldalán. Az újlőrincfalvi termelőszö­vetk^jetekben a gabonafélék aratásával egy időben akad más munka, más dolog is bő­ven. Mindenekelőtt huszon­kilenc hold szerződött étkezési borsó aratása, amely szintén érett már kasza alá és jó ter­mést ad majd az idén. A kis falu mindkét termelőszövetke­zetében teljes erejükkel, igye­kezettel . dolgoznak a tagok, azok az emberek, akik még csupán néhány hónapot töltöt­tek el együtt a közösben, de akik már megszokták a szövet­kezeti munkát és szorgalmuk, igyekezetük egy szemernyivel se kevesebb, mint volt akkor, amikor ki-ki a maga három-öt hold földecskéjén dolgozgatott. Bán József húszonkét hold­dal lépett a szövekezetbe, de mint mondja, megszokta már itt az életet, gondból, bajból is kevesebb jut egymagára, mint azelőtt, amikor huszonkét hold földdel kellett egymagának tö­rődnie. — MUNKÁBAN, szorgalom­ban nincs hiba Üjlőrincfalván, — így mondta mindkét terme­lőszövetkezet elnöke, így nyi­latkoztak a tanácsnál is. A ter­méskilátások szépek, gazdag nyár ígérkezik és minden bi­zonnyal őszre már túl lesz Űj- Iőrincfalva is a legnehezebbjén, mégis érdemes egy dologra fel­figyelni. Mostantájt ugyanis „érdekes” hírek kaptak lábra ebben a kis faluban, amelynek dolgos népe már a tavasszal el­indult a közös szövetkezeti úton. Mondogatják, hogy a szép termést, amit learatnak, elveszi majd az állam, aztán jut is, marad is valami a tag­ságnak. Ilyen és hasonló vad hírekkel nyugtalanítják egye­sek itt az embereket és meg­próbálják megzavarni a békés hétköznapokat, amelyeknek minden órája, minden perce drága most így, aratás idején. Bán Józsi bácsival is szót váltottunk ezekről a hírekről, aki hudner András, volt tizen­öt holdas gazdával dolgozik egy munkahelyen. Ők is tudnak az effajta hírekről, de bölcsen mo­solyognak rajta és az a vélemé­nyük, hogy majd elválik a hí­rek valótlansága akkor, amikor zsákban lesz már a termény. Igazuk van ezeknek az em­bereknek, akik csak mosolyogni tudnak a légből szedett híre­ken, hiszen nap mint nap lát­ják, az állam nemhogy elvenne valamit a szövetkezetektől, ha­nem inkább a magáéból ad ne­kik, segíti őket súlyos milliók­kal, támogatja őket, hogy a kezdés minél könnyebb, minél zavartalanabb legyen. A. feles­leget meg úgy is eladják, mint ahogy eladták egyéni gazda ko­rukban is. Aratnak Üjlőrincfalván is, rendre dől az élet szerte a ha­tárban. És az újlőrincfalvi szö­vetkezetek tagjai már. azt a ter­mést aratják, amit maguk, kö­zösen összefogva vetettek el és amely most meghozta a maga gyümölcsét. ARATNAK, HISZNEK és bíznak ezek az emberek és munkájuk nem hiábavaló. Azért dolgoznak közösen, hogy jövőjük még szebb, sokkal szebb legyen, mint volt a múlt, amelyet már maguk mögött hagytak. Szalay István 120000 forint felújításra A korábbi évekhez képest az idén sokkal nagyobb gon­dot fordítanak az illetékes szervek a különböző állami épületek felújítására és kar­bantartására. Ez a múmia a felületes szemlélő számára nem sok haszonnal jár, hi­szen újat nem ad. Ez a szem­lélet később azután odaveze­tett, hogy az állami kezelés­ben levő épületek évről évre romlottak, s azzal a veszéllyel fenyegetett a helyzet, hogy egy-egy épület teljesen hasz­navehetetlenné válik. Minél kevésbé kopik, hasz­nálódik egy épület, annál Ke­vesebb összeggel lehet rendbe- hozni, karbantartani. Hatvan­ban is ezt az elvet tartják szem előtt, s ennek megfele­lően dolgozták ki az idei év karbantartási munkáinak ter­vét. Az első 'félévben mintegy 120 ezer forintot fordítottak a különböző állami épületek fel­újítására, illetve karbantartá­sára. Nagy megrendelést kapott a Mátravidéki Fémművek A Mátravidéki Fémművek 1960-ra nagy megrendelést ka­pott: húszmillió forint értékű ipari lánc legyártására kötelez­te magát a vállalat. Ipari lán­cok főleg kombájnokhoz, gé­pek meghajtásához és szállító- berendezésekhez kellenek. Felépül a második új iskola is Hatvanban Megyénk valamennyi váro­sában, így Hatvanban is igen komoly gondot okozott az is­kolai tantermek túlzsúfoltsá­ga. Ezt a zsúfoltságot még az a tény sem enyhítette, akár­csak az elmúlt évben is, hogy mindenütt az úgynevezett „kétműszakos” tanítást foly­tatták. Az iskolai termek zsúfolt­ságának enyhítése csak egy úton-módon lehetséges: új is­kolákat, új tantermeket kell építeni. Mint arról már hírt adtunk. Hatvanban — ponto­sabban Üjhatvan területén — hatmillió forintos beruházás­sal — egy nyolctantermes új, általános iskola épül. Az is­kola minden tekintetben kor­szerű és jól felszerelt. Ez azonban csak nyolc tantermet jelent, ami csak igen kismér­tékben enyhíti a problémát. Éppen ezért az óhatvani ré­szen — a Horváth Mihály ut­ca és a Tabán út között pár­huzamosan nyíló utcában, egy négytantermes újabb iskola építéséhez kezdenek hozzá még ebben az évben. Az új iskolát már eleve úgy tervez­ték meg, hogy azt majd ké­sőbb nyolctantermessé bővít­hetik. Az új iskolát is sok millió forintos beruházással építik fel. A tanítást ebben az iskolában előreláthatólag az 1960—61-es tanévben kez­dik meg. Nem rajtunk múlik • ® • Az országos és a vidéken megjelenő napilapokban teg­nap tették közzé azt a jegy­zéket, amelyet a Magyar Népköztársaság Külügymi­nisztériuma a kormány nevé­ben az Amerikai Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivőjének átadott. Ez a jegyzék újabb dokumentuma annak a törekvésnek, hogy kormányunk minden lehetőt megtesz, annak érdekében, hogy a két ország között az utóbbi időben kialakult vi­szony, pontosabban a két or­szág közötti kapcsolatban megmutatkozó bizonyos ab- normis tünetek rendeződje­nek. Kormányunknak az a törekvése, hogy a két ország között mindig megfelelő, nor­mális viszony legyen — poli­tikánk lényegéből fakad, ab­ból a politikából, amely tá­mogatja a népek békés egy­más mellett élésének megte­remtését, a békesség és jó­viszony fenntartását. Kormányunknak ez a tö­rekvése — mint a jegyzék tar­talma is megmutatja — nem talált megértésre az Egysült Államok kormányánál és ve­zető köreiben. Sőt: nem egy esetben mereven elutasították kormányunk kezdeményezé­seit, észrevételeit pedig rága­lomnak és fenyegetésnek fog­ták fel. Az a tény. hogy a két ország között a kapcsola­tok az utóbbi időben meg­romlottak, — az Egyesült Ál­lamok felelősségét veti fel. A romlás egyedüli okául azt a külpolitikai irányvonalat és törekvést lehet megjelölni, amelyet az Egyesült Államok kormánya követ és folytat a szocialista tábor országaival, köztük a Magyar Népköztár­sasággal szemben. Kormányunk bizonyos kor­látozó intézkedéseket fogana­tosított az Egyesült Államok budapesti követségének be­osztottjaival szemben. Indo­kolja ezt az intézkedést az, hogy a követség egyes beosz­tottjai olyan tevékenységet folytattak a fővárosban és még vidéken is, amelyek ősz- szeegyeztethetetlenek a nor­mális diplomáciai kapcsola­tokkal. A követség beosztott­jai kémtevékenységet folytat­tak az országban, de ezen túl tevékenységük még az állam­rend ellen is irányult. A jegyzéknek azonban nem a korlátozás az alapvető mon­danivalója, hanem az, hogy mihelyt az Egyesült Államok kormánya a két ország kap­csolatában most meglevő abnormális tünetek megszün­tetésére intézkedéseket tesz, a mi kormányunk azonnal kész a megegyezésre, a jó kapcsolatok teljes mérvű nor­malizálására. Világosan fejezi ki ez a jegyzék, hogy a mi kormányunk messzemenően kész a megegyezésre, a jó viszony fenntartására és ápo­lására, ez azonban csak akkor valósul meg, ha azt az Egye­sült Államok kormánya is őszintén akarja. A jegyzék figyelmeztető, de tartalmazza azokat a lehe­tőségeket, amelyek a két or­szág közötti kapcsolatok rendbehozását szolgálhatják. Mint a jegyzék leszögezi: a kapcsolatok normalizálásá­ra irányuló és a vitás kérdé­sek tárgyalások útján való rendezésére vezető kezdemé­nyező lépést a Magyar Nép- köztársaság kormánya az Egyesült Államok kormányá­tól szívesen várja és bármi­kor elfogadja. Augusztus 1-ig lehet jelentkezni a kétéves mezőgazdasági szakiskolára A Földművelésügyi Minisz­térium az ország különböző részein kétéves mezőgazdasá­gi szakiskolákat létesített, hogy lehetővé tegye a fiata­lok — de az idősebb mező- gazdasági dolgozók számára is a szakképzettség elsajátí­; íaaaaáaaaaaaaaáaaaáaaa^aa^aaaaaaaaa/wvnaaáa/wwwwwvaa/wsa/v/wwvws/wwwwwwwwwvww QiőLLifa(zűk Hangyák Zivatar Felkészültek az úi termés tárolására a füzesabonyi járásban Az idén, amikor rendkívül csapadékos volt a tavasz és a nyár is esősebb a szokott­nál: különösen nagy gond a termények tárolása, raktáro­zása. Ha mándehhfez hozzászá­mítjuk még azt is, hogy a terméskilátások örvendetesen jók, akkor valóban érthető az a készülődés, amely ország­szerte megmutatkozik annaíi érdekében, hogy gabonánkat megfelelő helyen tárolhassák, iíletvé száríthassák. Megyénk járásai közül a fü­zesabonyi járásban vizsgálta’< meg a terményraktárak hely­zetét és a gabonatárolásra vonatkozólag kielégítő felvilá­gosításokat kaptunk Mező Sándortól, a füzesabonyi te­lep vezetőjétől. A füzesabonyi járásban hu­szonöt terményraktár van, amelyek közel hétszáz vagon termény befogadására képe­sek. Valamennyi raktár mar kimeszelve, fertőtlenítve várja a szállítást és arra is gondol­tak, hogy mindenütt eleg ' tegyenek a tűzrendészeti kö­vetelményeknek. Örvendetes jelenség az is. hogy az elmúlt évhez viszo­nyítva a járás területén száz vagonnal nőtt a terményrak­tárak befogadóképessége, ugyanis elkészült a káli 100 vagonos raktár, és ugyancsak épül Füzesabonyban egy má­sik 100 vagonos épület, amely azonban csak az őszi betaka­rításhoz ad segítséget, illetve akkorra készül el teljesen. A járás több helyén meg­tását. Külön iskolákat jelöltek ki a 17—26 évesek és a 26 éven felüliek számára; Me­gyénk termelőszövetkezeti tagjai és egyénileg dolgozó parasztjai számára is megvan a lehetőség, hogy elvégezzék a szakiskolát. Az iskola el­végzéséhez kétéves szakma! gyakorlatra van szükség; Megyénkből Abaújszántőrá általános tagozatú, Szabadkí­gyósra állattenyésztési tage« zatú, Kecskemét-Kisfáiba ker­tészeti tagoztaid iskolára je» lentkezhetneK a 17—26 éve-» sek. A 26 éven felüli tsz-ta- gok általános és állattenyész»» [Zalohol a hegyekben nagy eső eshetett. »tési tagozatra Karcagon, ker«J “ Talán a Bélkő magasán dördült meg>tészeti tagozatra CsongrádotJl az ég, talán a Berva-bérc felett zúgott el átjelentkezhetnek. A 26 évesnél vihar. A hegyekből lezúduló víz megtöltötte » idősebb tsz-tag hallgatók ré-> az Egér-patakot, amely most megdagadva > szőre a tanfolyam féléves el» hömpölyögteti lefelé sárga víztömegét. »méleti, és féléves gyakorlati A fahídon állok, amely Gerl Mátyás > oktatásra osztódik. A szakis^ utcát köti össze a Mecset utcával. Nézem a < kólára való felvételi kérelmet' vizet. Elkorhadt kórók, hulladék, szenny, pí-< közvetlen a szakiskolához kell szók úszik a hatan. A. hídnál megtorpannak,^ küldeni augusztus 1—ig. A Előre sietett társaikat már megfogta a meder>^an^^s és a ’kollégiumi ellá- közepebol kiálló tartóoszlop es nem engedte » J,.",s ingyenes s a hallgatók *• tovább. Ők is nekisodródnak, és ijedtení iskolától havi 360 forint ke- akarnak szabadulni az ölelő karok közül. De » reseit.srítétt kapnak A tér- csak egy darabig. A hömpölygő víz ereje í mel6szövetkezeti tagok az mindig jobban és erősebben nyomja őket. » alapszabálv értelmében 50 Nincs szabadulás Belegabalyodnak a ho-|százaiékos munkaegvségjóvá- lomba összegyűlt gazrengetegbe, aztan Íe-J{rásban részesülhetnek. győzve, engedik tovább a felkavart iszaptól zavaros, sárga vizet. Nézem őket. Együtt vannak, egybe sodor-'* ta őket a megdagadt ár. Ki tudja, milyen'< messziről jöttek, ki tudja, mióta hevertek! valahol a víz partján... Ott talán a bokrok! sűrűje takarta el korhadt életüket, talán vad­virágok illata nyomta el a bűzt, amelyet ma-\ gukból leheltek. Megbújtak a zöldellő fű pu­ha ágyán, s nem gondoltak árra, hogy majd '< egyszer kiemeli onnan őket a tisztát, a szé­pet akaró vízcsöppek összefogó ereje. Most itt vannak. Együtt. Meztelenségük-; ben összefonódva, riadtan nézik a megdagadtí erőt, amely mellettük tovarohan. Így, együtt< látszik csak igazán, hogy milyen csúnyák, mennyire nem tartoznak az élet szépségei; közé. Így, együtt mutatják meg igazán, hogy; mennyien vannak, milyen sokan, elszóródva, mindenfelé. Zivatarnak kellett jönni, amely] záporozva kergette, hajtotta a lezúduló viz- cseppeket, hogy siessenek, rohanjanak, tisz-'< títsák meg a földet a szennytől, a piszoktól, a bűztől, amely napról napra lerakódik min-'< denfelé. Bennünk, emberekben is... De á vihar, amely néha ránk is zúdul, zivatarával össze-] gyűjt mindent, ami szenny, ami csúnya, amií embertelen. Tőlünk fi£gg, hogy észrevesz-< szük-e, mennyi kivetni valót hordozunk ön­magunkban. Az életünk lesz így szebb, tisz­tább, emberibb, boldogabb ... HÖRVÖLGYl ISTVÁN Értesítjük kedves vevőin­ket, hogy lerakatunknál július hó 21-től 31-ig leltározás miatt AZ ÁRUKIADÁS SZÜNETEL. Kérjük, a leltár ideje alatti zavartalan áruellátás vé­gett megrendeléseiket idő­ben leadni szíveskedjenek. Északmagyarországi Rö­vid- és Kötöttáru Nagy­kereskedelmi V. Szorzógépet bérbe, vagy MEGVÉTELRE KERESÜNK. Ajánlatokat a Heves megyei MÉK, Eger, 28—31 telefon­ra kérjük. HALÁLOZÁS Geiger László ny. telek­könyvvezető, 80. életévé­ben meghalt. Temetése a Fájdalmas Szűz (hatvani) temetőben 9-én, csütör­tökön du. fél 4-kor lesz. } A kertben fekszem. Párnám a ribizlí­> bokor árnyas alja, takaróm az 5 arany lő napfény, amely átsimul a bámuló > bőrön és melegével jólesőn átjárja egész ^bensőmet. -Fejem felett mosolygó ribizlifür- >tök, oldalról illatos málnák piroslanak a zöld > levelek között. Fehér pillangó repdes az el­száradt tulipánszárak felett, majd hirtelen ítovaszáll, hogy megpihenjen a málnásból ki- £ magasló mályva egyik rózsáján. Méhecskék >zümmögnek virágról virágra, és hol a violák > hófehér kelyhét kóstolgatják, hol pedig a > tátika, szegfű virágából gyűjtögetik a mézet. > Mennyi élet ilyen kis területen, mennyi > munka a létért... > Lám, az egyik fűszálon is kicsi hangya > iparkodik fölfelé. Meg-megáll, vizsgálódik, > aztán tovább ,megy. Talán levéltetűt keres, >hogy hazavigye, otthon becézgesse és így ícsalja ki tőle az annyira kedvelt édes > nedvet. 5 Milyen okosak, milyen előrelátók, milyen > magas értelmi tulajdonsággal rendelkeznek. >A harctéren döbbentem rá erre, valahol a jderezsai erdő szélén. Az egyik nyári délután >kint feküdtem a falut körülvevő erdőben. 5 Csend volt, levél sem rezdült, a júliusi hőség >Iustán, mozdulatlanul ült a rengeteg lomb- Ssator alatt. Mint nehéz malomkő, neheze­dett szívemre a mérhetetlen távolság, amely elválasztott a hazámtól. Szinte lélektelenül Sbámultam a fölém boruló hatalmas nyírfa Ssirna törzsét. Talán láttam is a hangyákat, jamelyek időnként fölfelé igyekeztek, de tu­datomban csak akkor kaptak helyet, amikor Jmár ki tudja, hányadik, nyomtalanul tűnt el ^ugyanazon a helyen. Fölültem. Érdeklődve íkezdtem figyelni. Jött is nemsokára egy. >Sietett fölfelé. Egyszer csak megállt. Kis jnyílás támadt a fa törzsén, azon benyomult >az én kis hangyám. A bejárat pedig eltűnt. >Móst már izgatottan vártam a következőket, wöttek is. Ugyanúgy eltűntek, mint az előb­biek. Eszembe jutott, amit valamikor olvas­nám a hangyákról, hogy némelyik hangya- >állam népességében nagyfejű és nagy rágók- >kal felfegyverzett ..katonák” is vannak. Vé­letlenül találkoztam hát eggyel. Őrszolgála­tot teljesített. Nagy fejét kidugta a nyíláson, >s mikor megjelent egy-egy kis hangya, meg­szagolta, hogy az ő államába való-e. s csak jakkor engedte be. Aztán újra szolgálatba népett. > Az 5 államukban is legfontosabb törvény >a kötelességteljesí+és ... kezdődött már az aratás és ott. ahol kombájnnal dolgoz­tak, megállapíthatták a ter­mények nedvességi százalékát is. A napokban aratott, illetve csépelt gabonafélék nedvessé­gi százaléka eléri a huszon­kettőt, ami a szokott 16,5 szá­zalék nedvességhez viszonyít­va magas és éppen ezért gon­dolni kell arra is, hogy a tá­rolt gabonát megfelelő módon szárítsák. Szerencsére Füzes­abonyba és Kálba, az új ter­ményraktárba korszerű be­rendezések érkeztek, ahol vi­szonylag -gyorsan tudják szá­rítani a beérkezett gabonát. A káü telepen felállítottak egy minősítőt is, amely képes arra, hogy a beérkezett ter­mények fajsúlyát, minőségét vizsgálja meg és választ ad­jon minden vitás kérdésre, ami a múltban nem egyszer felmerült _ a terményátadók és átvevők között. Az eddigi je­lentések arról beszélnek, hogy az árpa minősége, fajsúlya igen jó. ezért az idén sokkal több sörárpát vásárolhatnak fel, mint az elmúlt esztendők­ben. A füzesabonyi járásban a jelek szerint elsőnek a po­roszlói Béke Tsz és a bese­nyőtelki termelőszövetkezetek kezdik meg a cséplést, illet­ve szállítják a gabonát a ter­ményraktárakba. Az illetékesek arra is gondoltak, hogy a ter­mény megfelelő elhelyezésén kívül lehetőleg a torlódásokat is elkerüljék és pontosan tud­janak fizetni a beszállított terményekért.

Next

/
Thumbnails
Contents