Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-04 / 155. szám

Tábor a Bükkben M MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 155. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1959. július 4., szombat VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Igaz barátság Szép és nemes hagyomá­nyai vannak a munkások- parasztok barátságának. A szervezettebb, magasabb termelési módon dolgozó munkásság mindig a pa­rasztok mellé állt, ha ve­szély fenyegette a falusi portákat, ha döntés előtt állt a falu népe. Segített nyélbeütni a földosztást, méltó választ adott a földet visszakövetelő nagybirtoko­soknak. Segítették az ellen- forradalmat követő konszo­lidációt, s amikor a tavasz- szal döntés előtt állt a falu népe, újra ott láthattuk a munkások képviselőit, hogy felvilágosító szóval segítsék a jobb, de még újszerű gaz­dálkodási forma kialakulá­sát. Egy félév telt el azóta, és építőanyagokkal teli vago­nokat küldtek a Selypi Ce­mentgyár munkásai, istállót villamosítottak a 34-es AKÖV dolgozói a ludasi Üj Élet Tsz-nek. Gazdasági felszereléseket javítanak a váltógyáriak, és a bányamű­helyek, több tízezer forint értékű társadalmi munkát végeznek el az Erőmű dol­gozói és sorolhatnánk a többi üzemet, ahol munka­idő után, a tsz javára dol­goznak, erkölcsi és anyagi támogatást nyújtva a falun kialakuló szövetkezeti gaz­dálkodáshoz. Ez a félév a munkás-pa­raszt szövetség erősödésé­nek féléve is volt, mert a falun jónéven vették a munkások segítségét, s a falunak nyújtott támogatás meghittebb, erősebb szálak­kal szőtte erősebbre a két osztály barátságát. Számtalan jelét tapasztal­hatjuk ennek, a megyét járva. Üzemi kultúrcsopor- tok lépnek fel a tsz-közsé- gekben, tsz-tagok járnak el az üzemi ünnepségre, és a közös munkában, a közös szórakozásban nemcsak mint munkások, parasztok barátkoznak össze, de sze­mély szerint is számos ba­rátság szövődött. Mégis arról is kell beszél­ni, akadnak még olyan üze­mi vezetők, akik számára csak szóbeszéd ez a barát­ság, akik csak szavakkal, de nem tettekkel bizonyít­ják be, hogy komoly szán­dékuk a tsz-ek patronálása. Különösen vonatkozik VI az úgynevezett kijelölt tsz- ek patronálására; ugyanis az a tapasztalat, hogy a ré­gi termelőszövetkezeteket, akikkel már több éves kap­csolata van az üzemeknek, szívesebben mint a kezdeti kel küzdő új, most alakuló vetkezeteket. Nem mentheti, s nem is níenti ezeket az üzemeket ; (közte az Egri Lakatosáru- ' gyárat), hogy jó a kapcso­latuk a régebben patronált i szövetkezetekkel, hiszen a segítség ott szükséges, ahol a szövetkezeti gazdálkodás falai még most épülnek, > / vagy éppen az alapjait rak- ' ják. s nem ott, ahol már I kész az épület. ‘ De ezen szórványosan | előforduló hibák ellenére is < bízvást mondhatjuk: nem- I hogy lazulnának a baráti kötelékek, de egyre erőseb­bé válnak, hiszen ez a ba­rátság őszinte és igaz; a két dolgozó osztály érdekközös­ségén alapszik. A LOTTÓ e heti nyerőszámai; Pénteken délelőtt a budafoki Attila Filmszínházban kettős lottósorsolást tartott a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság. Először a 27. játékhét nyerő­számait sorsolták. Erre a hétre 3 691 818 szelvényt küldtek be a fogadók, s így egy-egy nye­rőosztályra csaknem 1 400 000 forint jut. A lottógömbből a következő számokat húzták ki: 10. 19. 32. 55. 68 Ezután került sor a júniusi tárgynyeremény sorsolására, amelyen a 23. játékhét szelvé­nyei vettek részt. Ezúttal össze­sen 497 nyereménytárgyat sor­soltak ki. (MTI) — BEFEJEZTE 15 hold őszi árpa aratását a bese­nyőtelki Szabad Föld Tsz. Az aratás után azonnal meg­kezdték a tarlóhántást. Kácsor Jánosné: AZ 1958—59-ES PÄRTOKTA- : TASI ÉV TAPASZTALATAI ÉS AZ ÜJ OKTATÁSI ÉV FELADATAI ★ Dr. Földi Pál: MÉG EGYSZER A LUKÁCS-KÉRDÉSRŐL ★ FÖLDMŰVES­SZÖVETKEZETI HlRÁDÖ ★ A HIPNÓZIS SZEREPE A MODERN ORVOSTUDOMÁNYBA N Nemesített fajtákkal javítják a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok baromfiállományát A gödöllői Kisállattenyészté­si Kutató Intézet a közeljövő­ben az eddiginek a négyszere­sére növeli a nemesítési kísér­leteknél szereplő baromfiállo­mányát. A tervek szerint a ter­melőszövetkezetek és az állami gazdaságok, valamint a barom­fitenyésztő mintaközösségek baromfiállományát, ahol szük­séges, nemesített fajtákkal cserélik ki. A Tenyészállatforgalmi .Gaz­dasági Iroda már jóval a kelte- tési idény befejezése előtt több tízezerrel túlteljesítette a szál­lítási tervet. Eddig 510 ezer naposcsibét, 55 ezer napospulykát, további 32 ezer naposkacsát, 23 ezer napoalibát és 17 ezer gyöngyös­csibét szállítottak el a terme­lőszövetkezeteknek. A százöt­venezer előnevelt jércéből ed­dig hetvenezer érkezett meg a termelőszövetkezetek barom­fitelepeire, a kifejlett tenyész- jércék és kakasok szállítását pedig a jövő hónapban kezdik meg. (MTI) Tíz nap óta vidám gyermekkacajtól, énekszótól hangos a Pénzpatak vadrege- nyes völgye. Egri úttörők ütötték jel sátoraikat itt, Répáshuta közelében, hogy vidám játékkal, s kellemes táborozással töltsék el a szünidő egy részét. A felkelő nap sugarai végigsimogatják az apró kis sátrakat, majd harsan az ébresztőt jelző kürtszó és kócos gyerekfejek bújnak elő a szétnyíló sátrakból. Gálén Pista, Pallagi Berci és Tóth Sanyi ezen a napon is megelégedéssel veszik tudomásul, hogy szép idő várható. Sőt, sietniök is kell, mert hasukra süt a nap, és az sem utolsó dolog, hogy várja őket a finom reggeli. (Márkusz László képes riportja) (Képes riport folytatása a 3. oldalon) ^/V^AAéVSAA/VVVVVVVV^AAAAAAAAA^AAA/^/^AA✓^A✓^/^AÁAAAAAAA/^AAAAAAAAAAAA/^AAAAAAA^A/^/VVVVS/\AAAAAA/V^AA<V^ Bolgár vendégek Egerben Magyarországra, tanulmányi útra érkezett a Bolgár—Szovjet Társaság egy delegációja. A delegáció két tagja: Ljudmila Gáncsévá Kiszimova elvtársnő és Stojan Trifonov Danovski elvtárs magyarországi útja so­rán megyénk székhelyére, ma Egerbe is ellátogatott. Egy­napos itt tartózkodásuk alatt megismerkednek a Magyar­Szovjet Baráti Társaság mun­kájával, majd az MSZBT me­gyei székhelyén baráti beszél­getést folytatnak több aktívá­val. A két bolgár vendéggel ér­kezett Demeter Sándor elvtárs, az MSZBT főtitkára is. A ked­ves vendégek városunk meg­tekintése után Gyöngyösre is ellátogatnak, majd körutat tesznek a Mátrában. A Horti Gépállomásról jelentik Csütörtökön Agócs András és Károlyi Ferenc kombájn­vezetők, a Horti Gépállomás SzK. 3. típusú új szovjet kom­bájnjával 21 katasztrális hold őszi árpát arattak le és 252 mázsa termést csépeltek el a hatvani Űj Élet Termelőszö­vetkezet földjén. (Töltési) — JÚLIUS HÚ közepe táján kenyérboltot nyitnak Tiszaná- nán. A bolthelyiség átalakítá­sa jelenleg folyamatban van. A kuni in mi isták példamutatásával elérhetjük, sőt tál is szárnyalhatjuk a kongresszusi verseny célkitűzéseit Friss István elvtárs mondott beszédet a Mátravidéhi Erőmű dolgozóinak nagygyűlésén — Pest és Heves megyei tapasztalatcsere volt Egerben a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről patronálják, nehézségek- , vagy még termelőszö­Csütörtökön délután a mű­szak lejártával sietős léptekkel igyekeztek a reggel óta dolgo­zó munkások hazafelé a Mát- ravidéki Erőműből. Még ki sem értek az üzem kapuján, máris mindenki nem a meg­szokott délutáni programról, hanem a négy órakor kezdődő nagygyűlésről beszélgetett. Nem sokkal később már sokan várták y lakótelep művelődési otthonának előcsarnokában a gyűlés előadóját, Friss István elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi' Bizott­ságának tagját. A nagygyűlésre az erőműbe látogatott Bíró József elvtárs, a megyei pártbizottság másodtit­kára, Iglódi Ferenc elvtárs, a hatvani járási pártbizottság tit­kára, valamint a környező Ipari üzemek igazgatói, pártszerve­zeteinek vezetői is. Friss István elvtárs már há­rom óra előtt megérkezett az erőmű művelődési otthonába. Az üdvözlések után a jelenle­vők közül számosán beszélge­tésre ültek össze az emeleti társalgóba a Központi Bizott­ság tagjával. Friss elvtárs ér­deklődött az erőmű dolgozóinak gondjai, problémái iránt, vala­mint több kérdést tett fel a selypi medence üzemeinek jelenlevő vezetőinek is* A kér­désekre mindenki részletesen, az eredményeket. gondokat reálisan értékelve válaszolt, úgyhogy e rövid, baráti esz­mecsere ideje alatt kialakulha­tott a kép: egyre nagyobb len­dülettel, bár itt-ott még zök­kenőkkel folyik mindenütt a kongresszusi munkaverseny. A nagygyűlés kezdetének időoontjára, négy órára, már zsúfolásig megtelt érdeklődők­kel a művelődési otthon nagy színházterme. Itt voltak az erőmű pihenő dolgozói, műsza­kiak, fizikaiak egyaránt és szá­mosán eljöttek az erőmű dol­gozóinak hozzátartozói közül is. A megjelenteket Szilágyi An­tal, az üzemi pártszervezet tit­kára köszöntötte, majd utána Friss István elvtárs emelkedett szólásra. Friss István elvtárs beszéde — Országunk népét, a dolgo­zó tömegek százezreit ma a termelőmunkával kapcsolat­ban leginkább a kongresszusi verseny foglalkoztatja — mon­dotta bevezetőjében Friss elv­társ. — Ennek ellenére enged­jék meg, hogy először mégis pár szót az általános nemzet­közi helyzetről szóljak, annál is inkább, mert a kongresszusi verseny megindulásának idő­szaka előtt röviddel két jelen­tős eseményt ünnepeltünk. Ezek egyike a Kommunisták Magyarországi Pártja megala­kulásának 40. évfordulója volt. A másik esemény a Tanács- köztársaság kikiáltása 40. év­fordulójának ünnepe volt. Ha ezekről beszélünk, feltétlenül emlékeznünk kell a nemzetkö­zi helyzetre, amitől oly sok függött az események alakulá­sában 1919-ben, oly sok függ ma is, mindennapi életünk so­rán. (Folytatás a 2. oldalon) A Pest megyei Tanács mező- gazdasági osztályának mintegy 50 tagú csoportja látogatott el Egerbe, a Heves megyei Tanács mezőgazdasági osztályára, ahol hasznos tapasztalatcserét foly­tattak a két megye termelő­szövetkezeti mozgalmának fej­lődéséről, az új tsz-ek megszi­lárdításának lehetőségeiről, va­lamint az építkezések meg­gyorsításáról. A vendégek előtt Vajda László, a Heves megyei Tanács mezőgazdasági osztályának ve­zetője ismertette a megyében levő termelőszövetkezetek helyzetét, valamint a soronlevő időszerű feladatokat. Többek között elmondotta, hogy a me­gye dolgozó parasztsága egyre jobban érdeklődik a nagyüze­mi gazdaságok iránt, amely­nek eredményeként például a tavaszi hónapokban tömegesen léptek be a már jól működő társasgazdaságokba, vagy úja­kat alakítottak. Jelenleg 196 termelőszövetkezet van a me­gye területén — mondotta —, melyekben 29 972 család, ösz- szesen 192 000 katasztrális hold földön gazdálkodik. A terme­lőszövetkezetek átlagterülete ezzel 970 holdra emelkedett. A vitaindító előadás után a két megye mezőgazdasagi szak­emberei tájékoztatták egymás' a területükön levő eredmények­ről és problémákról, végül megállapították, hogy ez a ta­pasztalatcsere nagyon hasznos volt és a közeljövőben a Heves megyeiek meghívásával Buda­pesten fogják folytatni. A ta­pasztalatcsere végével a Pest megyei vendégek a helyi mező- gazdasági szakemberek kísére­tével meglátogatták Eger vá­ros történelmi nevezetességeit. (Készéi) /z Titkos utakon Vasárnap kezdjük meg — olvasóink kérésére — új foly­tatásos regényünk közlését, amely túltesz minden úgyne­vezett bűnügyi regény izgal­main, hisz a való életből, a hazánk ellen szervezett kém- tevékenységekből, diverzáns cselekményekből meríti tár­gyát. Titkos utakon, ez a cí­me a már a Népszabadságból jól ismert Pintér Sándor és Szabó László izgalmas könyvének, amelyet vasárnap­tól folytatásokban közöl a Népújság. Az elmúlt tavaszon me­gyénk jól gazdálkodó ter­melőszövetkezeteibe számos dolgozó paraszt lépett be, s ezek mellett igen sok új termelőszövetkezet is ala­kult. A régi szövetkezetek­ben jelentősen meggyara­podott, az újakban pedig kialakult a közös állatállo­mány. Ez a tény mindenütt sürgős istálló-építkezéseket tett és tesz szükségessé. Ez sok helyütt komoly gondo­kat okoz, hiszen, ha van is pénzük, elhatározásuk az építkezésre, nem mindig tudják biztosítani az anya­got. A vámosgyörki Kos­suth Termelőszövetkezet nem mindennapi ötlettel jutott építési anyaghoz: le­bontják a községben levő, használaton kívül álló ma­lom magas kéményét, és az abból nyert téglából építik majd fel közös istállójukat. Sok. leleményesség van a dologban, s ami ezt a lele­ményességet illeti — mert hiszen nem mindenütt van használaton kívüli malom­kémény —, más termelőszö­vetkezetek is megszívlelhe­tik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents