Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

1939. július SÍ.; néniéi: MÉFÜJSÄ© s Jó eredményeket hozott a kongresszusi munkaverseny a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál AZ ELSŐ NEGYEDÉVES kongresszusi verseny értékelése még nem hozta meg azt az eredményt, amit az É. M. Ál­lami Építőipari Vállalat veze­tői vártak. Egyes munkahelye­ken akadozva ment a munka, késleltette az építkezés befeje­zését a rendszertelen anyag­szállítás. Most, a napokban tartották meg az Állami Építőipari Vál­lalatnál a kongresszusi mun­kaverseny második negyedévé­nek értékelését. Hatvankilene brigád munkája fölött „ítél­keztek”, döntöttek a szakszer­vezeti és vállalati vezetők. A kőműves brigádok közül Er­délyt Ferencék kerültek az él­re, míg a második helyre Kak- nics Ferencék. Erdélyi Feren­cék munkájáról dicsérő, el­ismerő szóval emlékeztek a vállalat vezetői. A brigád tag­jaival meg vannak elégedve, mert ez a brigád érte el ter­melékenységben a legjobb eredményt, minőségi munkát végeztek és munkafegyelemben példaképül állhat a többi bri­gádok előtt is. Kaknics Feren­cék nem szégyellik a második helyezést, de reménykednek, hogy év végére sikerül meg­előzni Erdélyi Ferencéket. A szakmailag igen képzett, mi­nőségileg kiváló munkát végző brigád egy fiatal munkást is tanít, nevel a szakmára, hogy év végére valóra váljon a ter- vezgetésük, sikerüljön megsze­rezni a kongresszusi munka­versenyben a kőműves brigá­dok közül az első helyezést. Molnár Jánosék, Tasi Györ- gyék, Seres Lajosék és a többi kőműves-brigádok is dicséren­dő munkát végeztek a második negyedév alatt. De még min­dig van változtatni való a munkájukban, a munkafegye­lemben. Ha ezeket év végéig megváltoztatják, akkor a kő­műves-brigádok között igen erős verseny lesz; , a KŐMŰVESEK munkájá­tól függ az ácsmesterek és az ács-brigádok teljesítménye. Ed­dig Gyánti József ács-brigád­jának tagjai nem panaszkod­hatnak a kőművesekre, mert zavartalanul tudtak utánuk dolgozni. Most jogosan vehetik fel az első helyezésért jaro 800 forint pénzjutalmat. Csi­kós Lászlóék és Fekete Kal- mánék ugyancsak pénzjutal­mát kaptak a második, illetve harmadik helyezésért. A vasbetonszerelők verse­nyében Hajdú József brigádja aratta le a babért, Juhász Józsefek elől. Ők is szép pénz­jutalmat kaptak. Az Építőipari Vállalatnál az értékelés során nagy munkát jelentett eldönteni a kubikos­brigádok közötti elsőbbséget. A kongresszusi munkaverseny­ben szinte fej-fej mellett ha­ladtak a brigádok, egymást licitálták felül a munkavégzés­ben. Napról napra emelkedett a brigádok teljesítménye, s amikor vége lett a második negyedévnek, a versenyt érté­kelő bizottságnak nagy mun­kát jelentett a besorolás. A 800 forintot Varjú István ku­bikos-brigádja nyerte, míg a második Bohácsi István bri­gádja lett. AZ ELSŐ HAHÓM helyezett közé tartozik még Kalász Ist­ván kubikos-brigádja is, de az utánuk következő brigádok eredménye nagyon közel van az övékhez. Pataki Lászlóék, Molnár Sándorék ugyacsak jó eredménnyel dicsekedhetnek. Az építkezéseken most már egyre több gépet lehet látni, amely segíti az építőmunkáso­kat. A kongresszusi munka­versenybe a gépkezelők is lel­kesen kapcsolódtak be. A há­rom gépkezelő közül az első helyet és a 300 forint pénz­jutalmat Tóth Lajos nyerte, a második helyezett Tóth Sán­dor lett. Rajna Kálmán a gép­kezelők közötti versenyben harmadik helyezést ért el. A segédmunkások közül Ha­rangozó Sándor segédmunkás­brigádja pontos, körültekintő munkával biztosan lett az első. A KISZ-brigádokat maga­sabb mércével mérték az érté­kelésnél és így Kovács Barna kőműves-brigádja került az első helyre, megelőzve Gobór József és Tóth Imre KISZ- brigádjait. A vállalat 69 brigádja közül a „legjobb brigád” címet és a vele járó versenyzászlót Gyánti József ács-brigádja nyerte, mert a brigádok között az ő teljesítménye volt a leg­magasabb és minőségi munkát végeztek. A második negyed­évben továbbra is megtartották az első negyedévben szerzett legjobb brigád címet és a vándorzászlót. A VÁLLALATHOZ sok vi­déki munkahely tartozik, így a részletes kongresszusi érté­kelés csak munkahelyenként történt. A karácsondi négy­tantermes iskolánál dolgozó építők maradéktalanul telje­sítették a vállalásukat, míg a többi munkahelyen, a boldogi, hevesi iskolaépítéseiénél és a hatvani 34 lakásnál különböző okok miatt nem tudták a ter­vüket teljesíteni az építőipari vállalat munkásai. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat a második negyedévi kongresszusi mun­kaversenyben igen jelentős munkát végzett. Ha a második félévben hasonlóan tartani, vagy tovább fokozni tudják ezt a versenylendületet, akkor év végén még büszkébbek le­hetnek az eredményeikre. K. .1. I kommunisták példája..» ... nagy erő. Nemcsak a nagy, országos feladatok végrehajtásában, de a min­dennapi munka hétköznapi tetteiben is... És most el­sősorban erre van szükség, hisz ezekre a hétköznapi tettekre épül minden jövő­beni tervünk, minden el­gondolásunk, ezekből ötvö­ződik a holnap még gazda­gabb országa. Számos példa igazolja ezt az erőt. Ezt igazolja a komlói Dózsa Termelőszövetkezet kommu­nistáinak példaadása is, akik magukra vállalták az állattenyésztés gondját a szövetkezetben, — feleannyi munkaegységért, mint amennyiért — helytelenül — vállalni akarlak végül is a szövetkezet pártonkivüli tagjai. Ezt az erőt példázza a tarnazsadányi kommu­nisták kezdeményezése is, kik elsőnek indultak ki a földre, hogy megkapálják a Silókukoricát... Hogy csak kettőt említsünk a sok kö­zül. Valóban nem nagy tettek ezek, ami az „országos szin­tet” jelentik. De példaadó l tettek egy kis község életé- ) ben, s alkalmasak arra, > hogy növeljék a kommu- ? nístálc becsületét, szavaik | hitelét, s hozzájáruljanak ' egy-egy szövetkezet fejlő- ? dé.séhez, tagjainak jobb, ) gazdagabb életéhez. i S a gazdag, jómód,ú sző- ( vetkezet élete már azon a | bizonyos országos szinten ' mérhető! t (9V • • ■ ó) l Érdekességek9 IúmJl cl ciaciipöiLáf^béL „VÉSZJEL” A SVÉD CIGARETTÁKBAN A svéd Egészségügyi Minisz­térium elmélyült kutatások után bejelen­tette, hogy a jövőben min­den cigaretta- fajtát jelzéssel lát el azon a „kritikus pon­ton”, amelynél tovább a ciga­retta élvezete káros a szerve­zetre. A „veszélytelen” ciga­rettavég hosszát 47 milliméter­ben állapították meg. A HAJSZALAK ELÁRULJÁK AZ ÉLETKORT Egy chicagói kutató megál­lapítása szerint mikroszkopi­kus vizsgálattal az emberi hajból következtetni lehet tu­lajdonosának életkorára; Az emberi hajban szerinte ugyan­olyan évgyűrűk rakódnak le, mint a fák törzsében. Vőle­gények tehát meggyőződhet­nek a menyasszony valódi életkoráról, ha laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá a hölgy fürtjeit; ÜJ PO6TABÉLYEGEK Moszkvában a tengeri utas- szállítást ábrázoló négy új postabélyeg jelent meg. Az új értékek a már forgalomban levő két értékkel együtt tel­jes sorozatot alkotnak. Az új bélyegek 10, 20, 40 kopek és 1 rubelesek, A bé­lyegeken négy olyan útvonal térképe látható, amelyen ten­geri utassaállítás folyik: Vla­gyivosztok *—1 Kamcsatka, renciaján professzor Odessza—Latakija, Mur­manszk—Buhta—Tikszi és Leningrád—London; A SZOVJETUNIÓ a szótárkiadás ÉLÉN A szovjet nyelvészek és lexi­kográfusok legutóbbi konfe- Olga Ahmanova közölte, hogy a Szovjetunió­ban a hétéves terv folyamán 310 új szótár kiadását vet­ték tervbe. Az új szótárak egy része a Szovjetunió területén be­szélt nyelvek, másik része pe­dig idegen nyelvek szavait tar­talmazza. Ezzel a számmal a szovjet könyvkiadás első he­lyen áll a világon a szótár- kiadás terén. Három találmány kivitelezőt keres „Az Országos Találmányi Hivatal értesíti Önöket, hogy a belső égésű motorral hajtott dugattyús légkompresszor, vala­mint hozzátartozó olajozó találmányuk közzétételét elrendel­tük.” Kelt Budapesten, 1959. június 25-én. Pecsét és aláírás. A nyugati kapitalista államok is érdeklődnek A „Licencia” Találmányokat Értékesítő Vállalat július 14-i levelében a következőkről érte­sítette Tóth Sándor autószere­lőt és Molnár Imre vasesztergá­lyost, az egri erdészet dolgozó­it: „Találmányuk a kapitalista államokban esetleg érdeklődés­re tarthat számot. Kérjük, hogy elgondolásukat a nyugati szaba­dalom bejelentéssel és értéke­ltessél kapcsolatban velünk mielőbb közölni szíveskedje­nek”. Óriási! Két egyszerű, vidéki munkásember sikert, hírnevet és biztos anyagi jólétet szerzett magának — gondolnák sokan. Valóban, mindezt megérde­melnék. mert a feltalálók a munkát elvégezték, egy lépés hiányzik már csak, de ezt az utolsó és döntő lépést az adott körülmények között a maguk ereiéből megtenni nem tudják Ugyanis nem találnak kivite­lező vállalatot, mely találmá­nyaik gyártását sürgősen meg­kezdhetné. Mi a találmány lényege? A robbanómotor (vontató, trak­tor. teher- és személygépkocsi, stb.) hengerében keletkezett sűrített levegőt egyszerű és öt­letes megoldással gumikerekek felpumpálására, olajozásra és szivattyú közbeiktatásával ko csimosásra használhatják fel. A Találmányokat Értékesítő Vállalat szakemberei jól sejtik, hogy a nagy súllyal terhelt von­tatók és teherautók gumikere­keinek ilyen módon való fel­pumpálása .lényeges időmegta­karítást eredményez és egy pár kézipumpálás után az új sze­mélygépkocsi tulajdonosok ide­haza és külföldön is bizonyára szívesen megvásárolnák a du­gattyús légkompresszort. A Licenciától sűrűn érdeklődnek, de tegyük hozzá, kockáztatni nem akarnak. Ugyanis egy hét­tel későbben keltezett második levelükben azt írják, hogy „csak megfelelő vizsgálat után ítélhetjük meg, hogy a talál­mány alkalmas-e külföldi hasz­nosításra, de azt megkönnyíte­né, ha a belföldön a gyártás már folynék és esetleges külföl­di érdeklődőknek megfelelő modellt lehetne bemutatni”. Az Egri Finommechanikai és Vasipari Vállalat háromheti haladékot kért a gyártás lehe­tőségeinek megvizsgálására Nem tartjuk magunkat illeté­kesnek annak megállapítására, hogy az említett és elsősorban szolgáltatások végzésére beállí­tott helyi vállalatnak megvan­nak-e azok a személyi és tech­nikai adottságai, hogy a nyuga­ti export szempontokat is ki­elégítő találmány gyáripari ki­vitelezését eredményesen tud­nák-e megoldani, de felhívjuk az illetékesek figyelmét, -hogy alaposan fontolják meg a kér­dést, nagy körültekintéssel, de sürgősen döntsenek és ha vál­lalják a megbízást, akkor min­den segítséget adjanak meg a feltalálóknak és a kivitelező vállalatnak a sorozatgyártás megkezdésére. Minden perc drága, devizában és forintban számítva egyaránt. Miért bízták találmányukat a feltalálók egy kisebb kapaci­tású helyi vállalatra? Arra is megpróbálunk feleletet adni a továbbiakban. Huzavona egy másik találmány körül és három millió forint elúszott Az egri erdészetnél hiteles okmányokkal tudják igazolni, hogy Tóth Sándor egy másik találmánya: a szalagfűrészfog- hajtogató félautomata az ő kis üzemükben egy év alatt több mint 25 ezer forint megtakarí­tást eredményezett. Meg kell jegyezni, hogy szalagfűrészt jó­formán az ország valamennyi erdészeténél, Faipari Vállalatá­nál és fafeldolgozó ktsz-énél használnak, tehát igen lénye­ges kezdeményezésről van szó. Amikor az egri Erdészetnél üzembehelyezett és a feltaláló által házilag készített szalagfű- rész-foghajtogató két különböző méretű mintapéldányát a bu­dapesti Szerszám- és Kisgép­értékesítő Vállalat meglátta, és meggyőződött arról is, hogy ez a gép 18 ezer folyóméter szala­got hajtogatott meg, egy éri használat után is kifogástala­nul működik, 100 darabot azon­nal megrendelt A feltaláló jóhiszeműen kö­zölte a megrendelővel, hogy a Könnyűipari Gépgyár az Or­szágos Találmányi Hivataltól megkapta a gép mintadarabját és a gyártás hamarosan meg­kezdődik. Ennek bizonyságául felmutatta a múlt év december 20-án kelt következő levelet: „A gépet igen ötletesnek tart­juk és tekintve, hogy az 1959. évi programunkban szerepel egy fürészfoghajtogató gép gyártása és amennyiben az ön javaslata a kipróbálás során kedvező eredményt ad, akkor újítását, illetve találmányát el­fogadjuk, ez esetben az álta­lunk gyártott gép alapelvét az ön újítása, illetve találmánya képezné, így Önt — kötendő szerződésünkben meghatározott — összeg illeti meg. Szászi Mi­hály főmérnök.” Január 21-én a feltaláló je­lenlétében a bemutatás siker­rel megtörtént. A gép minta- példánya továbbra is a Köny* riAPrl&M a „szocialista összeköttetés" így nevezik mostanában a protekciót, sőt még némelyek meg is jegyzik: „Hja barátom, ma nincs protekció, csak szocialista összeköttetés.” Ám mondani is felesleges, hogy ehhez a* bizonyos összeköttetéshez semmi köze sincs a szo­cializmusnak, sőt azon iparkodunk, hogy társadalmunkban végérvényesen megszűnjön a protekció, divatos nevén: „szo­cialista összeköttetés”. Manapság akadnak olyan emberek — magam is isme­rek jópárat —, akik már egészen a művészet fokáig tökéle­tesítették ezt az összeköttetést. Ezek az emberek általában jó modorú, simulékony em­berek, akik mindenekelőtt olyan ismeretségeket iparkodnak keresni, amelyből most, vagy később a maguk számára to­két is kovácsolhatnak. Örömmel kötnek barátságot befolyá­sos emberekkel és ha kész az ismeretség, akkor már mibe se kerül egy apró kedveskedés, egy baráti találkozó, vagy éppen egy társaskirándulás, ahol már az újdonsült barátok barátai is részt vesznek, szóval szorosabbra szövődnek a „szocialista összeköttetés” szálai. Ezek az emberek nem foglalkoznak nagy dolgokkal, csupán apróságokkal, amelyeken nem lehet éppen ..lebukni”, de hozzásegíti őket mindenhez, ami mások számára hiány­cikk. Az ilyen emberek számára kerül bőrkabát akkor is, amikor az éppen hiányzik az üzletekből, van 200 for itbs karóra, külföldi motor, vagy nylon ing, de ha kell akkor is akad szerencséjük, amikor már régen kint a tábla színházban, vagy moziban, hogy: minden jegy elkelt. A protekció Haj ba­szó hat állást szerez addig, amíg más kettő közül se válo­gathat. Az ismerős pincér vonalon felül méri ki neki a sört a pohárba, rádiójukat soronkívül javítják és akkor odasze­reznek nyári beutalót, ahová éppen akarnak. — Semmi az egész, csali egy kis ismeretség — mondják mentegtözve, ha esetleg mégis csak megkérdezné valak;: Mondd kérlek, hogy csináltad? És hogyan születik a „szocialista összeköttetés?” Vagy úgy, hogy a protekcióvadászok összefognak, vagy úgy. hogy becsületes, tisztaszándékű emberek — sokszor vezetők — mitsem gondolva, teljesítik barátjuk kívánságát. A protekció nem a mi társadalmunk szülötte, csupán örökség, de ami, sajnos, egyre inkább elburjánzik nálunk, újfajta cégér alatt. A kutyából azonban nem lesz szalonna. A protekció protekció marad, még akkor is, ha egyesek „szocialista összeköttetésnek“ hívják. (szalay) Zúg a gép ■ v a. Megyeszerte megkezdődött és mind gyorsabb ütemben fo­lyik a cséplés. A cséplöbrigádok versenyben dolgoznak, nem­csak egymással, de az idővel is. Gyűlik a zsákokba a gabona a gyöngyösi Üj Elet Termelőszövetkezetben is. nyűipari Gépgyárnál maradt, kezdését, mert a hazai szaba- tehát ott nyugodtan tanulmá- dalom bejelentése után már nyozhatták és lemásolhatták alig három hónap állott ren- azt. A feltaláló pedig türel- delkezésére a külföldi szaba- metlenül várta a gyártás meg- dalmi oltalom bejelentésére. Az illetékesek figyelmébe Érthetetlen — vagy nagyon is érthető!? — a Könnyűipari Gépgyár folyó év június 1-én a feltalálónak küldött válasza. Ebben azt írják, hogy az „újí­tást” nem használják fel, vele szerződést nem kötnek, hanem a most elkészült „saját terve­ink” (?) szerint indítják majd meg a gyártást. Lényegében ez azt jelenti, hogy a huzavonával eltelt hét hónap, ez alatt az idő alatt a becslések szerint 500 hajtogató gépet lehetett volna munkába állítani. Ennek elmu­lasztásával népgazdaságunk legkevesebb hárommillió fo­rinttal károsult, a feltalálót pe­dig — enyhén szólva — ki- semmizni szándékoznak. A Könnyűipari Gépgyár mi­nősíthetetlen magatartására utal az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság levele, amely sze­rint a gép „módosítása azért vált szükségessé, mert öntött vasházzal gyárilag tökéletesebb kivitelben készül, de az eredeti példánnyal egyébként lényegi­leg teljesen megegyezik. Tóth Sándor egyszerű, sze­rény munkásember. Fizetésé­nek jórészét, sőt megtakarított pénzét, erejét és tudását ölte ebbe a találmányba. Ö eddig nem tette, de az igazság ép a népgazdaság érdeke azt kíván­ja, hogy tegye meg bejelenté­sét ebben az ügyben az Orszá­gos Találmányi Hivatal elnö­kéhez és a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz. Kérje találmány- ügyének kivizsgálását és a sür­gős intézkedést, mert ettől függ Tóth Sándor és Jáhn Fe­renc közös találmányának sor­sa, amelyről most csak annyit, hogy annak gazdasági jelentő­sége az előbbieknél is nagyobb­nak Ígérkezik és az illetékes szakemberek a csehszlovák és svájci tapasztalatok alapján kétkedéssel fogadták, de a ki­próbálás után a legnagyobb el­ismeréssel gratuláltak az „ezermester” autószerelőnek és a mérnök feltalálónak. Java­solták a szabadalom legsürgő­sebb külföldi és belföldi beje­lentését. Az elmondottakban tudatosan ragaszkodtunk a tényékhez és több helyen csupán az eredeti okmányokból vett' idézésekre szorítkoztunk. Az elmondot­takhoz legyen szabad hozzá­fűznünk: becsüljük és védjük meg szellemi kincseinket! Tá­mogassanak és segítsenek a ha­tóságok minden olyan kezde­ményezést, mely a műszaki színvonal emelését és népünk jólétét szolgálja. Ez közérdek, érte harcolni mindnyájunk kö­telessége. Dr, Fazekas UmI»

Next

/
Thumbnails
Contents