Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

2

NfiPtD JS AO

1959. július 31., pénMc

A párt és a kormány politikájának helyességét igazolják eddigi eredményeink

Ml reméljük, hogy sok vitás kérdésben megegyezhetünk, és biztosítani lehet a békét

(Folytatás az 1. oldalról) zésével, meri ez teremti meg az egységes, kulturált, jómódú szocialista parasztosztályt, amely a munkásosztállyal szövetségben tovább halad a társadalmi fejlődés ranglétráján a szocializmus, majd pedig a kommunizmus felé.

— Az elmúlt évben egészségesen fejlődött a kulturális élet is. Az ellenforradalom kártevését felszámoltuk, s ezzel az eszmei politikai konszolidáció folyamata befejeződött a kulturális életben is. Az irodalom és a művészetek legjobb képviselői ma már eredményesen vesznek részt népünk szocialista nevelésében.

— Kulturális életünk kérdései közül ezúttal csak az egyik legfontosabb kérdésről — az ifjúság szocialista nevelésének megjavításáról, közoktatási rendszerünk reformjáról kívánok bővebben szólni. Az iskolarendszer reformját elsősorban azért határoztuk el, mert közoktatási rendszerünk elmaradt az élet fejlődésének ütemétől, különösen az ipar és a mező- gazdaság, a technika és a természettudományok fejlődésétől. Iskolarendszerünk legnagyobb fogyatékossága az, hogy a felnövekvő nemzedéket nem tanítja meg dolgozni, s így nem készíti elő megfelelően az életre.

— Mindennapos jelenség tisztelt képviselőtársaim, hogy a középiskolát végzett ifjúság jelentős része húzódik a fizikai munkától. Sajnos, a szülők egy része is csak akkor látja gyermeke jövőjét biztosítottnak, ha az vaJamféle szellemi, hivatali pályára lép.

Jelentős rétegek még mindig nem becsülik kellően a fizikai munkát. E helytelen és káros jelenség ellen fel kell lépni és növelni kell a fizikai munka becsületét.

A széliéin! és fizikai munka közötti különbség nem úgy tűnik majd el, hegy csökken a fizikai munkások száma és mindenki értelmiségi lesz, hanem úgy, hogy a fizikai munkások szellemi színvonala állandóan növekedik, s megközelíti ás eléri a szellemi munkások színvonalát.

Az iskolának ezt a feladatot kell megoldania és ezt a folyamatot kell segítenie. Ezért a megvalósítandó iskolareform alapelve az a követelmény, hogy az iskola adjon korszerű, általános alapműveltséget, adjon a tanulóknak politechnikai képzettséget és jártasságot a fizikai munkában, ismertesse meg velük az ipari és mező- gazdasági munka alapjait, s továbbtanulásra jogosító érettségi bizonyítvány mellett egy szakmában nyújtson olyan képzettséget, amelynek birtokában az ifjú nemzedék tehetségének és hajlamainak megfelelő életpályát választhat magának.

— Iskolarendszerünk átalakítása az egész társadalom ügye. Ezért iskoláink átalakítására mozgósítani kell a társadalom valamennyi osztályának, rétegének, valamennyi szervezetének erőforrásait. A kormány nemrég társadalmi bizottságot küldött ki az iskolai reformjavaslat kidolgozására. A reformjavaslatot széleskörű társadalmi vitára bocsátjuk, majd felhasználva e vita tapasztalatait, a jövő évben az országgyűlés elé terjesztjük;

—1 Az elmúlt év eredményeiben nagy szerepe volt az állami igazgatási szervek munkájának is. Az államapparátus munkája javult, elvégezte feladatait.

A szocializmus építése meggyorsításának feladatai azonban megkövetelik azt, hogy az államhatalom és az igazgatás központi és helyi szervei, az ország- gyűlés, a minisztériumok, főhatóságok, valamint a tanácsok, tovább tökéletesítsék munkájukat.

Száműzni kell az adminisztrációból a bürokratikus huzavonát, s olyan ügyintézési rendet kell meghonosítani, amely a

feladatokat az összes lehetséges közül a leggyorsabb, legegyszerűbb, legolcsóbb és leghatékonyabb módon oldja meg.

— A szocializmus építésének meggyorsításában igen nagy jelentősége van a társadalom önkéntes tevékenységének. Az állami szervek és. különösen a tanácsok munkaprogramjukban olyan, a tömegek ninden- napi érdekeit szolgáló feladatokat tűznek ki, amelyekért a harcot, a fáradságot, a munkát, százezrek és milliók vállalják, mart e munka gyümölcseit is százezrek és milliók élvezik;

>—> Az elmúlt évben általában javult a nemzetközi helyzet, s erősödtek hazánk nemzetközi kapcsolatai is. Tovább erősödött a szocialista tábor gazdasági és politikai hatalma és ennek nyomán növekedett

Az ország

Az országgyűlés csütörtöki ülését Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg.

Az országgyűlés először űj tagokat választott a mezőgazdasági, illetve a szociális' és egészségügyi bizottságban elhalálozás folytán megüresedett helyekre. A mezőgazdasági bizottságba Németh Imre,

Nezvál Ferenc

Bevezetőben hangsúlyozta; a népi demokráciánknak dicséretes szokása, hogy sorra teljesíti mindazokat az évszázados tartozásokat, amelyekkel a letűnt uralkodó osztályok népünknek adósai maradtak. A munkásosztály vezetésével valósult meg a demokratikus földreform, a kulturális forradalommal a műveltség egész dolgozó népünk közös kincsévé vált — és hogy a jog területéről is említsek példát — a Magyar Népköztársaság alkotta meg a magyar nép alkotmányát.

A tisztelt országgyűlésnek bejelenthetem; a Polgári Törvénykönyvet, amelynek megalkotását az első magyar forradalmi országgyűlés 1848. XV. törvénycikkel elrendelte, s amelyet a magyar burzsoá- feudális uralkodó osztály száz éven keresztül, több kísérlet ellenére sem tudott megvalósítani, szocializmust építő államunk elkészítette és a törvényhozás elé bocsátja.

Népi demokráciánk olyan magánjogi jogrendszert kapott örökségbe, amely alkalmatlan volt arra, hogy az épülő szocializmus viszonyai között a jog előrevivő szerepét betöltse. Ilyen áttekinthetetlen, bizonytalan és bonyolult jogrendszer — függetlenül a szabályok kapitalista tartalmától — már formája miatt sem alkalmas a szocialista törvényességet követelő és megvalósító állami és társadalmi rendszer számára.

A régi magyar magánjog nemcsak formája, hanem tartalma miatt is alkalmatlan népi demokratikus társadalmunk számára. A megváltozott társadalmi viszonyok eddig is halaszthatatlanná tették sok új részletszabály megalkotását. Ezek a részletjogszabályok rendkívül hasznos feladatot töltöttek be,

Az országgyűlés előtt fekvő javaslat messzemenően számot vet azzal a ténnyel, hogy átmeneti korszakban élünk, s nálunk — különösen a mező- gazdaságban — még jelentős mértékűek a nem szocialista jellegű életviszonyok. Az 1928. évi magánjogi törvény- javaslatnak több mint 2100 paragrafusával szemben csupán 685 paragrafusból áll. Javaslatunk szabályozza a jelenlegi életviszonyokat, de előre is mutat és segíti a fejlődést.

Az ellenforradalom fegyveres leverése óta a párt és a kormány intencióinak megfelelően jelentős eredményeket értünk el a szocialista törvényesség megszilárdításában; Állami szerveink egyre következetesebben, szigorúan a törvények alapján járnak el. A szocialista törvényességnek azonban ez csak egyik oldala.

nemzetközi tekintélye is. Erősödött a népek küzdelme a bekéért, s növekedtek a béke fenntartásának, a háború elhárításának lehetőségei. A kapitalista államokban meglevő reakciós erők természetesen mindent elkövettek és elkövetnek, hogy megállítsák a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamatát.

Az eddigi jelek szerint a nyugati imperialista körök provokációs tervei a bécsi nemzetközi ifjúsági találkozón is szégyenletes kudarcot vall.

Vágyaik megvalósítására a kapitalistáknak már régen nincs erejük. A szocializmus megsemmisítésének ún. „történelmi" feladatáról” is már régen lekéstek: ezt a feladatot nem oldhatták meg 1918— 1919-ben, , nem oldhatták meg 1941—45-ben, még kevésbé oldhatják meg most, 1959-ben,

[gyűlés csütőpíí

a szociális és egészségügyi bizottságba Vass József képviselőt választották meg.

Az országgyűlés ezután áttért a Magyar Népköztársaság polgári törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter volt.

beszámolója

A szocialista törvényesség teljes szilárdsága csak akkor biztosítható, ha nemcsak az állami szervek, hanem az állampolgárok is messzemenően betartják a jogszabályokat.

A polgári jogi kódex megalkotása, amely világosan és félreérthetetlenül leszögezi az állampolgárok és az állami szervek jogait és kötelezettségeit a vagyoni yiszppyok, terén, mindén bizonnyal segíti a jogok bírói kényszer nélküli érvényesülését és a kötelezettségek önkéntes teljesítését;

A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a Polgári Törvénykönyv javaslatának első tervezetét a kormány határozata alapján az igazságügyminisztérium kinyomtatta és széleskörű vitára bocsátotta. A vitában — amelynek megszervezésében a Hazafias Népfront tekintélyes részt vállalt — több ezer észrevétel hangzott el, nemcsak jogászok, hanem a lakosság széles köréből is. Ez jól mutatja, hogy népünk magáénak tekintette a Polgári Törvénykönyv javaslatát.

Nezvál Ferenc ezután a javaslat fogalmazásáról, stílusáról, kifejezés módjáról szólt. A burzsoá törvényszerkesztők —1 mondotta — megelégedtek azzal, ha a jogszabályokat csak egy szűk réteg, a „kiváltságosak1’ értették meg. Mi úgy szövegezzük meg törvényeinket, hogy a dolgozók könnyen eligazodjanak a különböző szabályokban és hogy tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel;

A javaslat kimondja a társadalmi tulajdon fokozott védelmének elvét és a társadalmi tulajdon megóvását minden állampolgár ■ kötelességévé teszi.

Nagy gondot fordít a javaslat a szövetkezeti tulajdon védelmére is. A javaslat azonban nem csupán a társadalmi tulajdont részesíti védelemben. Védi a dolgozók személyi tulajdonát is. A párt politikájának tesz eleget a javaslat, amikor a magántulajdonos dolgozó parasztok és kisiparosok számára is megteremti a termelési biztonságot, feltéve, hogy tevékenységük nem sérti a köz érdekeit.

Az igazságügyminiszter ezután az új szocialista erkölcs követelményeit kielégítő jogi megoldásokról beszélt, hangsúlyozta, hogy a törvény egyfelől a köz érdekének a tiszteletére, másfelől embertársaink megbecsülésére nevel;

Hangsúlyozza a szövetkezeti politika legfontosabb alapelveit: az önkéntességet és a tagok jogainak egyenlőségét, a szövetkezeti demokrácia megvalósulása érdekében pontosa*

amikor a szocializmus világrendszerré vált, s a békeszerető népek erejével együtt hatalma nagyobb a kapitalizmusénál.

Mi, kommunisták termá- szetesen szintén szemben állunk a kapitalizmussal. De nekünk nincs olyan szándékunk, hogy más államok társadalmi berendezkedését erőszakkal megdöntsük. Mi a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás melett élése politikájújának vagyunk a hívei.

— Tisztelt Országgyűlés! Az 1958. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló írásbeli és szóbeli jelentéssel, mint fejlődésünk reális helyzetképével, egyetértek, azt a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében elfogadom, képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.)

:.mi. ölese

rögzíti a közgyűlés hatáskörét, a szövetkezetek szervezetét és vagyon felelősségét. Rendez olyan kérdéseket, mint például a megalakulás módja és feltételei. valamint a jövedelemelosztás alapvető módjai.

Az országos vitában a tervezet leginkább vitatott része az öröklési jogot szabályozó anyag volt. A javaslat öröklésjogi vonatkozásban lényegében a jelenlegi jogot tartja fenn, kiküszöböli azonban azokat a hiányosságokat, amelyek a gyakorlatban jelentkeztek és egyszerűbb megoldást ad.

Az igazságügyminiszter a továbbiakban a Polgári Törvény- könyv politikai jelentőségét méltatta. Ezzel összefüggésben megemlítette, milyen jelentős szerepük volt a politikai és gazdasági konszolidáció megteremtésében az igazságügyi szerveknek, a jogászi munkának. A polgári törvénykönyv javaslata és az előkészületben levő többi jelentős törvény azt a célt szolgálja, hogy még jobban alátámasszuk a politikai és gazdasági stabilizációt, még fokozottabban megteremtsük a jogi élet terén is a stabilizációt, a kulturált bírói, ügyészi és államigazgatási munka előfeltételét.

Dr. Nezvál Ferenc kiemelte, hogy az országgyűlés jogi és igazságügyi bizottságának tagjai az előkészítés munkájában messzemenően részt vettek, két ülésen foglalkoztak a nagyter- jedelmű törvényjavaslattal és annak indokolásával. A bizottság módosító, illetve kiegészítő javaslatokat terjesztett az országgyűlés elé. Ezeket a javaslatokat a képviselők megkapták.

Az igazságügyminiszter a bizottság nevében az országgyűlés ügyrendjének 32. paragrafusa alapján azt indítványozta, hogy az országgyűlés a Polgári Törvénykönyv javaslatát általában és részleteiben együttesen tárgyalja és azt a jogi és igazságügyi bizottság által javasolt módosításokkal fogadja el.

Részletesen foglalkozott a továbbiakban a népi ülnökök szerepével is.

A vita során felszólaltak: Sasi János, Bodonyi Pálné képviselők, valamennyien a törvényjavaslat elfogadása mellett foglaltak állást.

Dr. Tatár Kiss Lajos, Hajdú- Bihar megyei képviselő szólalt fel. Foglalkozott a Polgári Törvénykönyvnek a társadalmi tulajdonnal kapcsolatos fejezeteivel.

Ezután dr. Nezvál Ferenc igazságügy miniszter válaszolt a vitában elhangzott felszólalásokra.

Majd megkezdődtek az interpellációk. Az első interpellációt Szóbele András képviselő intézte. Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Dögéi Imre földművelésügyi miniszterrel egyetértésben válaszolt az interpellációra.

Dr. Sáró András képviselő a földművelésügyi miniszterhez intézett kérdést. Dögéi Imre földművelésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Majd Rónai Sándor elnök az ülést bezárta.

(MTI)

— Hruscsov beszéde Dnyepropetrovs&kban —

MOSZKVA (TASZSZ):

Hruscsov, a szovjet Minisztertanács elnöke július 28-án, a Dnyepropetrovszki Gépgyár dolgozóinak gyűlésén beszédet mondott.

— A Szovjetunió belső helyzetét igen jónak tartjuk — mondotta. — A népgazdaság minden ágában a szovjet néja nagy sikereket ért el. Ma még a Szovjetunió rosszakarói is kénytelenek elismerni, hogy népünk egységes és összeforrott, nagy kedvvel és jól végzi munkáját, sikeresen teljesíti nagyszabású terveit. Ma mindenki látja, hogy napról napra nő a szovjet dolgozók jóléte.

A nemzetközi helyzet kérdéseire áttérve, Hruscsov megállapította: mindenkit az a kérdés foglalkoztat, vajon biztosítva lesz-e a tartós béke, vagy az emberiség ismét egy új háború örvényébe sodródik. Hruscsov kijelentette:

— A szovjet kormány mindent megtesz, hogy megakadályozza, a háborút. Az a véleményünk, hogy a barométer most nem mutat háborúra. Minden országban az az irányzat kerekedik felül, hogy biztosítani

kell a békét,

Nixon amerikai alelnök látogatásáról szólva Hruscsov ismertette a Nixonnal folytatott beszélgetések tartalmát.

Megjegyezte, hogy a beszélgetéseken az amerikai alelnök a béke mellett foglalt állást, majd így folytatta:

— Ha a szovjet és az amerikai nép békét akar, akkor miért ne egyezhetnénk meg országaink kapcsolatainak megjavításáról a béke megszilárdítása érdekében.

Megkérdeztem Nixon urat: ha önök békét akarnak, akkor miért jutottak arra az ésszerűtlen elhatározásra, hogy megrendezzék a „Rab Nemzetek Hetét”. Vajon komolyan „rab népeknek” tartják önök a szocialista országok népeit?

Hruscsov kijelentette, hogy Nixonnal folytatott beszélgetése során a békés együttélés, a béke biztosításának politikáját nevezte egyedül ésszerű politikának. Javasolta Nixonnak, folytassanak békés versenyt. Versenyezzünk — mondotta Hruscsov — ki ad nagyobb mennyiségben anyagi és szellemi javakat az emberiségnek: a szocializmus, vagy a kapitalizmus? Az önök rendszere száz éves. Több mint 118 év telt el azóta, hogy önök felszabadultak a gyarmati függőség alól. A mi szovjet államunk mindössze 42 éve áll fenn, mégis már a sarkukban vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a mi rendszerünk gyorsabb fejlődést biztosít a társadalmi haladás útján.

Hruscsov hangsúlyozta, nem adja fel a reményt, hogy eljön az az idő, amikor megszüntetik a külföldön levő amerikai támaszpontokat.

A továbbiakban Nyikita Hruscsov megvilágította az Egyesült Államok alelnökével folytatott beszélgetésének azt a részét, amely a nyugat-németországi militarizmus újjászületésével foglalkozott. Mi — mondotta — nem félünk Adenauer kardcsörtető kijelentéseitől.

Amint Hruscsov megjegyezte, a nemzetközi helyzet nem a német militaristák javára változott meg. Ma két önálló német állam van: a békeszerető Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németonszág, ahol egyre inkább lábra kapnak a revansisták és a militaristák.

Nem így történt Japánban — jegyezte meg Hruscsov.

A nyugatnémet revansisták kalandor-akciói miatt azonban összeütközésre kerülhet sor a Szovjetunió és az amerikai Egyesült Államok között. Ebben az összeütközésben sokmillió ember pusztulhat el. Minderről — mondotta Hruscsov — nyíltan és őszintén kifejtettem véleményünket

Nixon úrnak.

Nyikita Hruscsov kijelentette Nixonnak, hogy

ha a nyugatnémet militaristák háborút kezdenek, akkor a Szovjetunió válaszként néhány óra leforgása alatt el tudja törölni a föld színéről Nyugat- Németországot és azokat az országokat, amelyekben a Szovjetunió és a varsói szerződésben részvevő országok ellen irányuló katonai támaszpontok vannak.

Jól tudjuk — folytatta Hruscsov —, hogy az ilyen háborúban, ha egyáltalán kitör, bennünket is súlyos vesztesig érhet. Tudjuk, hogy nekünk is nagy áldozatokat kell elszenvedni. A háború senkinek sem ígér semmit jót. Ezért van az — hangsúlyozta —, hogy mi olv szívósan küzdünk a békéért, az országok békés együttéléséért, tekintet nélkül politikai vagy társadalmi berendezkedésükre.

Az ideológiai kérdések megoldásában — mondotta Nyiki- ta Hruscsov — nem lehet ágyúkkal célt érni, a megoldáshoz józan észre van szűk-, ség, az emberek előtt be kell bizonyítani az egyik vagy a másik ideológia helyességét, vagy helytelen voltát. Nyikita Hruscsov bírálta az amerikai sajtóban uralkodó erkölcsöt élszokásokat. Rámutatott arra, hogy a New York-i szovjet kiállítás megnyitásakor a szovjet sajtó teljes egészében közölte Frol Kozlovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének és Richard Nixonnak, az amerikai Egyesült Államok alelnökének ebből az alkalomból elhangzott beszédét. Ugyanakkor az amerikai lapok nem közölték Hruscsovnak a moszkvai amerikai kiállítás megnyitásán elmondott beszédét, pedig a szovjet sajté ezúttal is minden rövidítés nélkül közzétette Nixon beszédét,

Hruscsov ezután közölte, hogy amikor Nixonnal együtt a moszkvai amerikai kiállítás televíziós stúdiói ában tartózkodott, körtük beszélgetés folyt le, amelyet szalagra vettek fel. Megegyeztünk abban — mondotta —, hogy ezt a beszélgetésünket az amerikai és szovjet televízió csak akkor közli, ha már az én kijelentéseimet angolra fordították, az elnök szavait pedig oroszra. Szovjet részről — jegyezte meg Hruscsov — ezt a megállapodást maradéktalanul megtartottuk, az amerikaiak azonban nem tettek eleget ígéretüknek;

Hruscsov beszélt a genfi külügyminiszteri értekezlet munkájáról is. Hangsúlyozta, ha az értekezlet valamennyi részvevője ésszerűen kezeli a kérdéseket, akkor az értekezlet sikere feltétlenül biztosítva lesz.

— Ügy tűnik nekünk — mondotta Hruscsov —, hogy

eljött az ideje, amikor a kormányfőknek kell hozzáfognak c nehéz munkához.

A miniszterek tegyenek csak újabb erőfeszítéseket, keressék a kölcsönösen elfogadható megoldásokat és egyezzenek meg abban, amiben meg tudnak egyezni. A többit, a legnehezebbet, az elvi dolgokat vizsgálják meg a kormányfők. Mi reméljük — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy sok vitás kérdésben megegyezhetünk és biztosítani lehet a békét.

— Hinni szeretném — jelentette ki a továbbiakban ílrus- csov —, hogy Eisenhower elnök kölcsönös megértésre törekszik a Szovjetunióval és minden tőle telhetőt megtesz, hogy megakadályozza egy új háború kitörését.

— A párt Központi Bizottsága, a szovjet kormány úgy vélekedik — mondotta befejezésül Hruscsov —, hogy olyan helyzet alakult ki, amikor az imperialisták bajosan szánják rá magukat, hogy háborút, robbantsanak ki hazánk ellen, a szocializmus országai ellen. Erőnk és szocialista szövetségeseink ereje kolosszális és Nyugaton úgy látszik — tud» .iák ezt, (MTI)