Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

VIUü PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK’ ' A kongresszusi munkaverseny hősei AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 178. szám ÁRA: SO FILLÉR 1959. július 31., péntek A második félév elején Az első féléves munká­ról már elkészültek a je­lentések, amelyek a hat hó­nap eredményeit rögzítik. A Statisztikai Hivatal je­lentése örömet okoz. mert az eredmények biztatóak, a számok azt tükrözik, hogy megyénk ipari üzemeinek munkásai féléven át becsü­letes, jó munkát végeztek. Minden üzemben kimutat­ható eredményt hozott az év elején megindult kong­resszusi munkaverseny, hogy megyénk ipari üze­mei első féléves tervüket 104 százalékra teljesítették, ebben nagy része van en­nek a kezdeményezésnek. A Bélapátfalvi Cement- és Mészmű, a Selyp! Ce­mentmű és a Mátravidéki Erőmű dolgozói végezték a legjobb munkát az első fél­évben. Már június végére befejezték féléves tervü­ket és jelentős összeget fi­zettek be az évvégi nyere­ségrészesedés alapjára. Megmutatták a dolgozók, hogy alaptalan a műsza­kiak húzódozása a kong­resszusi versenyvállalások­tól, mert ha közösen össze­fogva dolgoznak, mint az említett üzemek munkásai, — akkor tudják teljesíteni azokat. A munkások egyéni ötle­tekkel. újításokkal segítet­ték a kongresszusi munka- verseny sikerét. A gyöngyö­si MÁV Kitérőgyár üzemi Vállalatnál jelentős össze­get hozott az újítók mun­kája. Több mint száz újí­tással foglalkozott az újí­tási megbízott, amelyből tícin is egy 30—40 ezer fo­rint megtakarítást hozott a vállalatnak. Az idős szakmunkások mellett az eredmények el­érésében nagy segítséget nyújtottak az üzemek, vál- $ tálalok KISZ-fiataljai. KISZ-brigádok alakultak és önkéntes társadalmi munkájukkal segítették a kongresszusi munkaver­senyt. A gyöngyösi XII-es akna KISZ-brigádjai vasár­naponként bányatakarítá­son vettek részt. Az első féléves tapaszta­latokkal gazdagodva, indul- j> hatunk el a második fél- I évben. Biztos alapot terem- t tettünk, bátran vállaljuk a j másedik félév tervfelada- I tainak megoldását. Űj ver­senyvállalások születnek az éves vállalást előbb teljesí­tő üzemekben, gyűlnek a takarékos munka forintjai. Az üzemek, gyárak mun­kásainak — ahol lemaradás volt — hat hónap áll ren­delkezésükre, hogy az évet adósságmentesen zárják, megelégedetten oszthas­sák ki a nyereségrészese­dést. Nagy feladat vár a mun­kásokra. Év végéig 4 száza­lékkal túl kell teljesíteni az éves tervet, biztosítani kell az előírt életszínvonalat a jövő évre. A második félév fokozottabb munkára ser­kent. Nem lehet felelőtle­nül. elbizakodottan ülni a babérjainkon, továbbra is szorgalmas munkával kell dolgozni az új félév minden munkanapján, ezt a mun­kások saját érdeke, de az ország érdeke is kívánja. Az első félévnek vége. de komoly munka vár még a munkásokra az év végéig, de bizonyos, hogy sikeresen fejezzük be a hároméves tervet, sikerül megterem­teni a határozatban előirt életszínvonalat. A munkás- osztály eddigi sikerei láttán jogosan számíthatunk erre. Százötvenöt nyugdíjas tsz-tag van a megyében Megyénk termelőszövetkeze­teiben már ez ideig 155 ter­melőszövetkezeti tag érte el a nyugdíj korhatárt és élve a lehetőséggel, nyugalomba is vo­nult. A nyugdíjas tsz-tagok a havonként folyósított nyugdíj összegen kívül fenntarthatják továbbra is háztáji gazdaságu­kat, sőt a legtöbb termelőszö­vetkezetben a szociális alapból biztosítják számukra a fej­adagot is. Azokon a helyeken, ahol a körülmények megen­gedik, a nyugdíjas tsz-tagok részére tejet biztosítanak, szá­mos helyen megnövelik ház­táji gazdaságuk területét és segít a tsz a betakarításnál is. Ma: HRUSCSOV BESZÉDE DNYEPROPETROVSZKBAN ★ Dr. Fazekas László: HÁROM TALÁLMÁNY KIVITELEZŐT KERES ★ Pintér—Szabó: TITKOS UTAKON (Regény) ★ Cs, Adóm Éva: AZ ÓVODÁSKORÚ GYERMEKEK PROBLÉMÁJA ★ ÚTTÖRŐÉLET Üzemeink jelentik t a kongresszusi munkaversenyről Újabb verseny vállalások a Bélapátfalvi Cementgyárban a kongresszusi munkaversenyben A Bélapátfalvi Cementgyár­ban is sikert hozott a kong­resszusi munkaverseny első szakasza. Az egész évre tett vállalásokat már az első fél­évben teljesítették. Alaptalan volt az a hangulat, amely a verseny indulásakor uralkodott a gyárban, hogy „ezekkel a régi gépekkel nem lehet már többet termelni.’‘ A munkások megmutatták, hogy igen is lehet. Újításokat vezet­tek be a villanymotoroknál, kemence meghajtásoknál — ez is hozzájárult a sikerhez. Most a gyárban újabb ver­Ertékelték az eredményeket a gyöngyösi sütőipari vállalatnál Az elmúlt héten értékelték u gyöngyösi sütőipari vállalatnál a kongresszusi munkaverseny eredményeit. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy a vállalat dolgozói jól kivették részüket a versenyből. Az első negyedévi 10 száza­lékos tervezett nyereséget, melynek értéke 481 ezer forint, túlteljesítették 601 ezer forint­ra. A verseny eredményeként május és június hónapban 46 ezer forintos megtakarítást ér­tek el. Az értékelés alkalmá­val Majnák Alfrédot, Kócián Lászlót, Gulyás Károlyt és Her- necki' Sándort az első féléves munka kiváló teljesítéséért ki­váló dolgozó jelvénnyel tüntet­ték ki. Ezenkívül húsz dolgo­zót pénzjutalomban részesítet­tek. 33 munkást tüntettek ki as egri Unomsserelvény gyárban Az egri Finomszerei vény­gyárban sikerrel zárult az el­ső félév. Az üzemrészek ki- sebb-nagyobb zökkenők árán teljesítettéit az első féléves ter­vüket. A munkások becsülete­sen dolgoztak, mert az első féléves eredménytől is függ az évvégi nyereségrészesedés. A kongresszusi munkaverseny­ben a munkások közül sokan elérték a kiváló dolgozó szin­tet. Augusztus 20-án, az ünne­pélyen előreláthatólag húszán kapnak kiváló dolgozó okleve­let és 13 munkás mellére tű­zik ki a kiváló dolgozó jel­vényt, senyvállalással egészítiK ld az ; első vállalást, még több első- ; osztályú minőségű égetett me- ' szét, cementet, küldenek az j építőknek. A brígádrezctő Tizenegy ember munkáját szervezi s irányítja Kis gy. Ferenc, a Mátraderecskei Téglagyár brigádvezetője. Hét éve dolgozik már a téglagyárban, s a brigád tagjai is jól összeszoktak már, van, akivel negyedik esztendeje dolgozik együtt, A brigád tagjai 15—IS ezer darab nyers cserepet gyártanak egy nap alatt. A termelés emelkedésében, a selejt csökkentésében nagy szerepe van a brigádve- zetönek, hiszen ő biztosítja a brigád tagjainak a folyamatos munkát, gondoskodik nyers- anyagról, s ha a nagy présgép felmondja a szolgálatot, a brigádvezetőnek tudnia kell se* gíteni. Az üzem kongresszusi felajánlásában 300 ezer égetett cserép és 500 ezer égetett tégla elkészítését vállalták, terven felül. S hogy vállalásuk teljesítve, sőt túlteljesítve lesz, ez a brigádvezetőkön is múlik. (Foto: Márkusz) * NAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/NAAAAAAAA/WWSAAAAAAAAAA/SA/NAAAAAAAAA/VAAMAAAAAAAA/WWVVAAAAAőAA/Wy^ A párt és a kormány politikájának helyességét igazolják eddigi eredményeink Az országgyűlés szerdai ülésem, mely az 1958-ao állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vo­natkozó törvényjavaslatot tárgyalta, felszólalt Kállai Gyula elvtárs is. Kállai Gyula clvíárs felszólalása A pénzügyminiszter elvtárs beszámolójából világosan elénk tárul hazánk gazdasági fejlő­désének képe. Az elmúlt esz­tendőben sikeresen folytattuk tovább a szocializmus építését, előbbre haladtunk a szocialista társadalom gazdasági alapjai­nak megteremtésében — mon­dotta elöljáróban Kállai elv­társ, majd így folytatta: Itt az országgyűlés szine előtt nyugodtan elmondhatjuk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar forra­dalmi munkás—paraszt kor­mány politikájának helyessé­gét, a magyar dolgozó tömegek ragaszkodását a szocializmus ügyéhez, valamint a vezetés, és a tömegek szoros . kapcsolatát ma már nemcsak a néphatalom helyreállításának és megszilár­dításának politikai sikerei jel­zik. hanem azok a vitathatatlan eredmények is. amelyeket a szocializmus építésének meg­gyorsításában értünk el. Jó úton vagyunk ahhoz, hogy fejlődésünk ütemet tovább gyorsítva, meg na­gyobb eredményeket ér­jünk el és viszonylag rövid idő alatt végleg lerakjuk hazánkban a szocializmus alapjait, hogy a környező népi demok­ratikus országokkal azonos tör­ténelmi időszakban befejezzük a szocializmus építését. Pártunk Központi Bizottsá­gának márciusi határozata az egész nép érdekeit fejezi ki, s éppen ezért, végrehajtásáért a párttagok és pártonkívüliek, munkások, parasztok és értel­miségiek egyaránt dolgoznak Az eddigi eredmények alapján joggal számíthatunk arra, hogy a verseny lendülete az év hát­ralevő részében fokozódik, s el­érjük a Központi Bizottság márciusi határozatában kitűzött célt, az éves terv négyszázalé­kos túlteljesítését. Ahhoz azonban, hogy a Központi Bi­zottság márciusi határozatában javasolt termelékenységi mu­tatót is elérjük, az év hátralevő részében nagyobb lépéseket kell tennünk a termelékenység területén. Bízunk abban, hogy iparunk szervezői és vezetői — a műszaki értelmiség segítségé­vel, támaszkodva a munkás- osztály versenymozgalmának nagy lendületére — megoldja ezt a feladatot is. • Hangsúlyozza ezután, hogy a szocializmus építésének meg­gyorsításában megnövekedtek az egyes iparágak feladatai. Az elmúlt időszakban szá­mottevően haladtunk elő­re a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében. Ha­zánk szántóterületének 50,3 százaléka termelőszövet­kezetek és állami gazdasá­gok birtokában van, te­hát a népgazdaság szocia­lista szektorához tartozik. A párt politikája, a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­re tett intézkedései helyesnek bizonyultak. A termelőszövetkezetek meg­szilárdítására, a mezőgazdasági termelés támogatására tett in­tézkedéseink hatása jelentkezik a várható terméseredmények­ben. Az ez évi termésátlagok — a becslés szerint — kenyér­gabonából, takarmánygaboná­ból és kukoricából meghalad­ják a múlt évi eredmé­nyeket és nagyobbak lesz­nek a tervezettnél. Az évi terv előirányzatait az állatte­nyésztésben is túl fogjuk telje­sítem. Az idei terméseredmények azok igazát erősítik, akik az év elején megoldható­nak vélték a kettős fel­adatot: a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a termelési színvonal egy­idejű növelését, Most minden erőt meg kell feszíteni, hogy a kedvezőtlenné vált időjárás ellenére — na­gyobb veszteség nélkül befe­jezzük az aratás és betakarítás munkálatait. Szólnom kell itt — tisztelt országgyűlés — arról a rendel­kezésről is, amelyet a forradal­mi munkás—paraszt kormány két héttel ezelőtt hozott. A párt és a kormány, szem előtt tartva a parasztság érdekeit, a jó ter­més ellenére sem változtatta meg az alapvető mezőgazdasági termékek felvásárlási árait. Az állam, a munkásosztály, most elvárja a dolgozó parasztságtól, hogy felesleges terményeit az állam által biztosított kedvező áron, a felvásárló szerveknek adja át. így járuljon hozzá a munkásosztály, a városi lakos­ság élelmiszerellátásához. Az állam és a termelőszövet­kezeti tagság érdeke egyaránt azt kívánja, hogy a jó termés­ből képezzenek közös tartalé­kokat. S ami különösen fontos: az idei jó takarmánygabona­termésből megfelelő takar­mánybázist alakítsanak ki, hogy a termelőszövetkezetek közös állatállományát az őszi és téli hónapokban jól ellát­hassák. Az idén, a tavalyinál jobb termésátlagokat értek el és ér­nek el az egyénileg dolgozó pa­rasztok is. Az állam támogatá­sát élvezték ők is és élvezni fogják ezt a jövőben is. A párt és a kormány változatlanul a barátság fenntartására és el­mélyítésére törekszik az egyé­ni parasztokkal. Az egyéni gazdákra mi elsősorban úgy te­kintünk, mint a holnap szövet­kezeti parasztjára, s ennek megfelelően alakítjuk vele vi» szönyunkat. . —. Napjainkban forradalmi erjedésnek lehetünk tanúi a magyar falvakban. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének alapja továbbra is a politi­kai meggyőző munka. Ez minden falusi, állami, párt és társadalmi szervezetre, minden kommunistára, ifjú kommunistára és a szocializ­mus ügyéhez hű pártonkívülire azt a kötelességet rója, hogy szívós felvilágosító munkával, állandóan harcoljon a szövet­kezeti eszme terjesztéséért, küzdjön a régi, megszokott, be­gyökeresedett paraszti élet­mód élő. de már idejétmúlt szemlélete ellen. — A történelmi fejlődés kü­lönben is azt mutatja, hogy a társadalmi kérdések megoldá­sában nem lehet megállni fél­úton. — A párt és a munkás- osztály azzal, hogy 1945-ben széttörte a félfeudális nagybir­tokrendszer bilincseit és fel­osztotta a földet a nincstelen parasztság milliói között, tör­ténelmi értékkel mérve, csak félmunkát végzett. Az egyéni parcella megszabadította ugyan az országot a hárommillió kol­dustól, megszabadította a pa­rasztságot az emberpiac ször­nyűségeitől, a 80 filléres nap­számtól, gátat vetett a pusztító népbetegségeknek, s elindította a parasztok tömegeit az emberi élet útjain. De az egyéni par­cella semmiképp sem biztosít­hatja azt. hogy a parasztság modern, korszerű gazdálkodást folytasson, nem biztosítja azt, hogy állandóan fokozódó jó­létben éljen, nem biztosítja azt, hogy mint osztály, felszá­molja a társadalom más osz­tályaihoz viszonyított kulturá­lis, szellemi és politikai elma­radottságát. Ezért a földosztás nagy művét be kell tetőzni a mezőgaz­daság szocialista átszerve­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents