Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-30 / 177. szám

1959. július 30., csütörtök «SFOJSÄG 5 Kétszázötven férőhelyes szálloda Háromszáz ú / lakás Felnémet egyesül Egerrel Késsül Eger 15 éves távlati terve Szép város Eger. Történelmi nevezetességei, híres bora, gyönyörű fekvése és környéke rengeteg idegent hoz a város­ba. Mi, akik itt élünk, sok min­dent talán nem is látunk, amit az idegen azonnal észrevesz. Megszoktuk az apró kis bolto­kat, észre sem vesszük a stílus nélküli öreg házakat, a kes­keny utakat, ha néha érezzük is azok kényelmetlen, korsze­rűtlen voltát. A város gazdái azonban gon­dolnak ezzel is. Hosszú hóna­pok óta készül Eger város vá­rosrendezési terve. A tizenöt­éves távlati terv sok olyan új alkotást, merész városrende­zési megoldást tartalmaz, ami a laikus ember előtt álomnak, utópiának látszik. S a szom­bati tanácsülésen a városi ta­nács tagjai élénk figyelemmel kísérték Hevesy Sándor fő­mérnök térképes előadását, amelyről elénk tárult az új Eger. A város belterületén több, emeletes, magas beépítésű te­rületek, a peremrészeken csa­ládi lakóházak, szövetkezeti kislakásépítkezések lesznek. A Park Szálló mögött 250 férő­helyes új szálloda épül. A Had­nagy utcai sporttelep helyén 300 lakásos tömb, 10 tanter­mes iskola; a sporttelep a vá­ros északi részén, az ún. „ká­posztás földeken” nyer új el­helyezést. Több piac létesül. Ü.j híd, teherpályaudvar, új gyár jellemzik majd az új Egert. A fürdő környéke annyira meg fog változni, hogyha ma egy ősegri elmegy, s néhány év múlva újra visszajön a vá­rosba, el fog tévedni. S hogy milyen lesz? Majd november­ben véglegeset tudunk, mert akkor értékelik az Építésügyi Minisztérium, a Heves megyei Tanács és az Egri Városi Ta­nács által közösén kiírt terv- pályázatokat. A közlekedés mai megoldá­sa csak szükségmegoldás. A nehéz- és könnyű-forgalom le­bonyolítására tervezett útvo­nalba még a patak fölött veze­tendő út is számításba jön ... Kétezer köbméteres új víztá­roló, 2000 új kabin, fedett uszoda és 300 férőhelyes gyer­mekotthon változtatja meg rövid 15 év alatt a város ké­pét. Felnémet és Eger egyesül. Déli és északi alközpontokat alakít ki a városi tanács Fel­német és a mai „Kanada” la­kosainak kényelmére, ellátott­ságára. A tanácsülésen részvevő ta­nácstagok figyelemmel, hozzá­értéssel hallgatják a terveket, majd hozzászólásaik nyomán még reálisabbá válik az egész kép. Ami feltűnő ezen a ta­nácsülésen, az az, hogy senkit nem kápráztatnak el a szá­mok, az új létesítmények, mert hiszen a tanács tagjai közel vannak az ügyek intézé­séhez, s látják, hogy a terve­zéssel szorosan együtt halad a tervgazdálkodás és tudják, hogy reális anyagi alapokon nyugszik a megvalósítás. A hozzászólások nyomán apróbb, igen gyorsan megvaló­sítható rendezési kérdésekben is döntött a tanácsülés. Így például javasolták, hogy az eléggé elhanyagolt, de nagyon látogatott Szépasszonyvölgy- ben sátortábor nyitására is al­kalmas ligetet kell létesíteni. A vár bejáratával szemben levő hulladékgyűjtő helyére büfét, borkóstolót kell beállí­tani. És még sok-sok terv, prob­léma került megtárgyalásra itt, ezen az igen jelentős tanács­ülésen. Vajon a hajdani város­atyák mit szólnának ehhez az aktív, teremtő erejű közös munkához? Hiszen Hevesy elvtárs is ,azt mondotta: „Har­minc év alatt nem volt olyan lendület a város fejlesztésére, mint az elmúlt két esztendő óta.” (— á.) Este a táborban (A képes riport folytatása az 1. oldalról) ... hogy az iraki diákszövet­ség tiltakozó levelet nyújtott át Kasszem miniszterelnök­nek, amelyben tiltakoztak az ellen a durva, a demokratiz­must sárba tipró rendőrségi intézkedés ellen, amellyel feldúlták a diákszövetség központját. Valami nincs rendjén az iraki hatósági körökben, ha már a fiatal diákoktól is annyira félnek, hogy házku­tatásokkal ellenőrzik: nincs-e fegyver náluk. Nem beszélve } arról, hogy a diákszövetség t vezetőit állandóan ellenőrzés | alatt tartják, jelentkezni kell * nekik a rendőrségen, ahol t néha „elbeszélgetnek” velük, | ha valamilyen nem tetsző | dolgot csináltak. Szomorú következtetéseket } lehet az esetekből levonni,} furcsának tűnik ez a „biza- } lom” az iraki fiatalokkal } szemben. « K. J. t • ♦-------------------- « 4 Tizenh at évi börtönre ítélték a csányi gyilkost A kapcsolat még az iskolá­ban kezdődött. Hegedűs Béla és a leány megszerették egy­mást, s utána sem változtak ér­zelmeik. Ehhez jött még az. hogy a leány szülei szegények voltak, s így többször Hegedű­sékhez fordultak segítségért, őket kérték meg arra, hogy ad­janak fogatot terményeik ha­zaszállításához, amiért aztán a lány nyolc napszámmal fizetett minden esetben. 1952-től aztán végképp kialakult a szerelmi kapcsolat, úgyhogy a lány már esküvőre készülődött. Hegedűs Béla azonban több akadályt gördített ennek bekövetkezte elé. 1953-ban már sírról volt szó, hogy egy sertés árából a bútort vásárolják meg, amikor síz ál­lat elpusztult. A lány — aki rá­adásul még áldott állapotban is volt -— kétségbeesve szaladt vőlegényjelöltjéhez közvetlenül az esemény után, s elpanaszol­Agyonverte 81 éve» édesapját, mert as már nem tudott segíteni a munkában A napokban készült el a megyei bíróságon Vass László bátort lakos ellen a vádirat, aki ez év június 25-én úgy megverte 81 éves édesapját, hogy az két nap múlva bele­halt sérüléseibe. Vass László és édesapja kö­zött már hosszú idő óta sok veszekedés volt azért, mert az idős ember már nem tudott segíteni a ház körül 'és a mezei munkában, viszont fiának kel­lett eltartania. Az idős ember június 25-én beutazott Egerbe az orvoshoz, s hazatérte után pillanatok alatt veszekedés kezdődött menye, majd később fia és közte. A veszekedés hevében a fiú két pofont adott apjának, utána pedig a kony­hában levő dikóra lökte, s ököllel verte. Idősebb Vass László a verekedés után el­ment az orvoshoz, aki ahelyett, hogy gyorsan a kórházba szál­líttatta volna, csak annyit mondott neki, nincsen külö­nösebb baj, borogassa sérülé­seit vizes ruhával. A „kezelés” ellenére a 81 éves ember jú­nius 27-ére virradó éjszaka meghalt, s mint később a bon­colás megállapította, baloldalán egy ép bordája maradt, a töb­bi mind eltörött fia ütlegelése következtében és lábtaposás nyomai is láthatók némely helyen. A szándékos emberölés bűn­tettével vádolt Vass László ügye rövidesen a bíróság elé kerül. ta neki a bajt. A fiú. aki az is­tállóban éppen lefekvéshez ké­szülődött, az elbeszélés után egy vasdarabbal többször fej­beverte szerelmét úgy, hogy az meghalt. Ezután a közeli kuko­ricásba vonszolta, s elrejtette, elásta. Itt volt a lány eltemetve 1957-ig. Hegedűs Béla ekkor kiásta maradványait azzal, hogy a kukoricaföld állami tartalék- terület, amit bármikor vissza­vehet tőlük a tanács, s hátha itt megtalálják meggyilkolt szerelmét, összeszedte csont­jait, s egy közeli vízáteresztő­nél ásta el ismét. Talán senki nem jött volna rá a borzalmas bűncselek­ményre, ha időközben Hege­dűs Béla édesanyja ellen nem indít eljárást a rendőrség azért, mert 15 ezer forintot 250 száza- « lékos kamatra adott ki valaki­nek. Miközben az anyát a rendőrségen kihallgatták, s a fiát is beidézték tanúként, több nyomozó házkutatást tartott Hegedűséknél. Ennek során egy elrejtett fegyvert is talál­tak, s a kutatás befejezése után azzal mentek vissza a rendőr­ségre, hogy: „megtaláltuk”. Azt nem mondták, hogy mit, mire Hegedűs Béla épp ennek kö­vetkeztében megrémülve kér­dezte: a lányt? így fedődött fel a csányi gyil­kosság, aminek tárgyalását né­hány nappal ezelőtt tartották meg. Hegedűs Béla a gyilkos­ságért és fegyverrejtegetésért — megérdemelten — 16 évi fegyházat kapott. _____ <W> A hatvani járásban a Ki­egészítő Parancsnokság, a KISZ járási bizottsága & a Honvédelmi Sportszövetség já­rási elnöksége, — közös terv alapján július hónapban elő­adásokat tartottak a bevonulás előtt, illetve a felmentés alatt álló fiatalok részére. Az előadások látogatottsága is bizonyítja: az ilyen témájú tájékoztatások érdeklik fiatal­jainkat. Több helyen helyesel­ték, hogy akik felmentést nyernek a katonai szolgálat alól, honvédelmi hozzájárulást fizessenek. A fiatalok érzik, hogy törő­dünk velük. Eddig minden köz­ségben, ahol tájékoztatót tar­tottunk, fegyelmezetten és fi­gyelmesen hallgatták az elő­adásokat. A Kiegészítő Pa­rancsnokság, a KlSZ-bizottság} és a Honvédelmi Sportszövetség * dolgozói szívesen áldozzák ün-5 nepnapi pihenőjüket is, külö-J nősen akkor, ha látják, hogy a ♦ fiatalokat érdekli, amit elmon- } danak. Ecsóden például 95 meg- } hívott fiatalból 85-en jelentek - meg az előadáson. Az elő-« adásokat eddig közel ezren} hallgatták meg. } A hatvani járási Kiegészítő ♦ Parancsnokság, a járási KISZ- } bizottság és a Honvédelmi} Sportszövetség mindent meg- X tesznek azért, hogy a hatvani} járás területén is megvalósít-' sák pártunk honvédelmi politi- tikáját az ifjúság széles réte­geiben. SZŰCS FERENC Hatvan Készül az esti műsor. A tábornak erősítő-berendezése, sőt magnetofon-felszerelése is van. A jó felszerelés segítségé­vel készülnek a színes, érdekes műsorok. Vörös Tibor és Ná­dor Erzsébet a csasztuskát éneklik a szalagra, hogy néhány perc múlva az egész tábor derüljön a szellemes csattanókon. MELEGEN SÜT a nap. Megszárította a kint maradt kévéket, megkezdhették a hordást Nagytályán is. Igye­keznek, hogy behozzák a ké­sést, amit az esős idő okozott. A Vasút utcában a hét elején kezdte meg a munkát egy cséplőigép. Azóta mohón nyeli el a kévéket, hogy a tiszta magot, a jövő évi kenyérnek- valót öntse ki magából. A község nyugati határában már szántja a tarlót a traktor. Serény munka folyik. Elé­gedettek az eredménnyel, mert ilyen termésre a leg­utóbbi évtizedben nem emlé­keznek. Most még az egyéni munka eredményeit értékelik a gazdák, de már a közös gazdálkodás megszervezésén fáradoznak. Elkészítették — csak úgy hozzávetőlegesen — a jövő évi tervet is. E tervek, szürke számokból, adatok fel­sorolásából állnak, már a gaz­dagabb jövőt sejtetik. A Vi­harsarok Termelőszövetkezet 1959—60. évi gazdasági tervét, a községben elért átlagos ered­ményekhez viszonyítva állítot­ták össze, hiszen a közös gaz­dálkodást csak az ősszel kez­dik meg. • A számok sokaságának vég­eredménye 1 904 580 forint tiszta készpénzjövedelem, s 65,62 forint értékű az egy munkaegységre eső részesedés. Ez a számítás a jövőről biz­tató „a 202 tagnak, ösztönözi őket arra. hogy a kitűzött ter­veket végrehajtsák. És ezt már meg is Kezdték. Igényel­tek 50 növendékmarhát — szerződésre hizlalják majd — és ezenkívül 10 anyakocát is. AZ 1648 HOLD közös föld­terület nagy része — 1275 hold — szántóföld, ezért nagy gondot fordítottak az 1959. évi őszi és tavaszi vetések tervé­nek elkészítésére. A tervet az eddigi átlagtermések figye­lembevételével készítették. Vetőmagvásárlásra 297 036 forintot fordítanak, ezzel szemben a kalászosokból ösz- szesen 57 390, míg az egyéb szántóföldi terményekből ösz- szesen 949 604 forint bevételt terveztek, 12 962 munkaegy­ség-ráfordítással. Jelentős ősz- szeget, 358 000 forintot hoz a zöldségtermesztésből és virág- kertészetből jelentkező bevétel is. A termelőszövetkezet tag­jai egyéni termelő korukban eredményesen foglalkoztak szerződéses állattenyésztéssel, ezért az állatállomány nagy­mértékű fejlesztését is tervbe vették. Száz . növendékmarhát és 30 tenyészkocát vásárolnak, 300 süldőt állítanak be hizla­lásba, s növelik a juhállo­mányt is. Az 50 kilós süldőket 150 kilós, míg a kétmázsás növendékmarhákat 5,5 mázsas súlyban adják le. Az állatar- tás a tervek szerint 296 000 forint kiadás mellett 1 784 750 forint tiszta jövedelmet hoz. A hizlalásra befogott álla­tokkal növelt állatállomány takarmányalapját saját terme­lésből biztosítják. NAGY GONDOT fordítanak a szántóföld termőképességé­nek javítására. 255 katasztrá- lis hold területet trágyáznak, az ehhez szükséges 12 750 má­zsa trágya a termelőszövetke­zet rendelkezésére áll. Ezen­felül 1300 katasztrális holdon végeznek műtrágyázást. Ka­tasztrális holdanként 124 kilo­grammot használnak fel. Az egy munkaegységre jutó 46,15 forint készpénz mellett 3,91 kg kenyérgabonát, 1,60 kg árpát, 1,94 kg kukoricát, 2,44 kg burgonyát, 3,73 kg szénát és 3,83 kilogramm takarmány- szalmát akarnak kiosztani munkaegységenként. A terv megvalósítható, he­lyes gazdálkodással, jó mun­kaszervezéssel túl is teljesít­hető. A FIATAL termelőszövet­kezet tagsága bizonyosan meg­birkózik a felmerülő problé­mákkal, s a kitűzött terveket szem előtt tartva végzi mun­káját. És akkor egy esztendő múlva arról számolhatunk be a kételkedőknek, hogy a 202 tagot számláló új termelőszö­vetkezet nemcsak elérte ezt az eredményt, hanem arról is, hogy jelentős mértékben túl­teljesítette, biztosította a tagok megélhetését, jobban mint az egyéni gazdálkodás. Pilisy Elemér — Az ám, levelet is kell írni — mondja Futó Márta, s máris előkerül a toll s a képeslap, amelyen kedves, szeretet­teljes üdvözlet megy valahová, valakinek. Hogy kinek szól az üdvözlet? — az egyelőre titok, bár amint a képen is lát­ható, Török Piroska is ismeri a titkot, s amit két nő tud. az mar nem is olyan titok. O Az óramutató 10 felé jár. Lassan elcsendesedik a tá­bor, csak. az őrség suttogó beszélgetése hallatszik. A tábor lakói sátraikba mennek. Holnap új nap virrad. Tanulni , Ez fenékig tejfel. Az esti műsorhoz tartozik a vacsora is. Ez is fontos dolog, hiszen a táborban, a jó levegőn min­denkinek farkasétvágya van. Az ellátás kifogástalan, a va­csora: tejfel és buci. És ízlik is. Legalábbis ezfa véleménye Nagy Verának és Marton Zoltánnak, akik — mint e képen is látható — jó étvággyal fogyasztják a vacsorát. Politikai és katonai jellegit tájékoztatói előadások a hatvani járásban ^VWWVWWVWWWSAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/ II« termelőszövetkezet, terv a közös munkára

Next

/
Thumbnails
Contents