Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-03 / 154. szám

4

N ß P r J S A G

1959. július 3-, péntek

A MATYOFOLÜ KINCSE

AUG PÁR kilométernyire megyénk határától, a mind- annyiunk általi ismert, jóhangzású vidék terül el: a Matyó- föld. Országszerte, sőt még hazánk határain túl is, híressé tette nevét gyönyörű népviselete, népi szokásai. Mégis, ha bárkit is megkérdeznénk, mit tud még, mit ismer még'erről a tájról a jellegzetes matyó dí- szítöformákon kívül, aligha tudnának kielégítő választ adni. Pedig Mezőkövesd, a matyóváros szíve és központja, maga az élő történelem.

A város utcáin járva-kelve, mindenhol a mai, modern, eleven élet nyomai tapasztalhatók. Híres gimnáziumának kapujából hosszú sorokbán ömle- nek ki az utcára a diákok és diáklányok. A főutcán mindenfelé csillogó kirakatok, a hatalmas földművesszövetkezeti áruház láttán úgy érzi az ember, hogy a budapesti Corvin Nagyáruház kicsinyített mása került erre a vidékre. Autók sokasága futkos fel s alá, buszjárat igyekszik a város híres gyógyfürdőjéhez, egyszóval Mezőkövesd a jelenkor élettől duzzadó, modem kisvárosa. Hol van hát a híres népviselet, a tájjelleg, ami messze földön híressé teszi ezt a vidéket? Az utcán, vagy bárhol is, ennek már, sajnos, nyoma veszett. Öreg nénikék esetleg a régi tulipános ládáikban őrzik féltve őrzött kincsekként mindazt, amelyet a modern technika és divat korszaka már kiszorított a helyéből.

És mégis, kedves érdeklődő, ha éppen látni és hallani akarsz valamit a régi időkről, tarts velünk, s nézzünk széjjel abban a nagy emeletes épületben, amelynek falán öles betűkkel írva áll: Matyóház. Idős, értelmes nénike a kalauzunk, részletesen, sőt aprólékosan ismeri a város történetét, és szíves szóval, bő magyarázatot ad az itt kiállított múzeumi tárgyakhoz, emlékekhez.

ÍGY TUDJUK meg, hogy a város a legrégibb magyar település egyike, honfoglaláskori alapítvány. A város címeres pecsétjét — amely itt látható — Mátyás király 1464-ben adományozta e helységnek. Innen a matyó elnevezés is. Az első terem, amelybe lépünk, a város régmúltját tárja a látogató szeme elé. Itt láthatók a különböző üstökös és fél üstökös háztípusok, amelyből már csak néhány található a város perifériális részein. Egyszerű természetességgel foglalnak itt helyet a fa-ekék, kendermunkáló gerebenek, a szövéshez váló csörlők, régi képek emlékeztetnek a lónyomtatásos cséplés korszakára. Egy régi, szúette tölgyfaasztal, öblös tálak és tányérok, félhektós lag- eis fazekak, természetesen égetett cserépből . tárják elénk a múlt .századok életének nyomát.

A régmúlt után ismerjük meg a közelmúltat, az 1900-as évek korát, amely kevés haladást ugyan, de annál több nyomort jelentett a népnek. Az egyik sarokban felírás olvasható.- A summás-élet emlékei. Alatta pedig kinyitva a tulipános láda. benne a summás- nak elszegődött leány szegényes cókmókja, füstös bogrács, sarló, kapa és egyéb szerszámai. Fényképek ábrázolják, hogyan dobol a kisbíró, hogyan szerződtetik a summáso- kat, sőt Sipeki Pálné, született Papp Katalin cselédkönyve is ott látható. Színes fatáblákon a különböző summás nóták kottái és szövege láthatók, melyekben az intéző urat gúnyolják ki a szegényes, sovány kosztért, a keserves summás- életért.

Lássunk most már egy kis népművészetet is. A másik teremben egy régi szoba berendezése ragadja magával a figyelmet 1870-ből. A sarokban a magasra vetett tulipános ágy, térítője matyó mintákkal hímezve. Mellette kézzel faragott fa-bölcső, rokka, rajta a fonál, a falon Mária-oltár, cseréptányérok, családi fényképek teszik változatossá a szobát. S a bútorzatot még egy fatengelyes régi óra, kulacstartó, egy almárium és gyékényből szőtt gyerek ülőke egészíti ki. A szoba melletti szekrényben valóságos kalap- és fejdísz-gyűjte- mény van. A legények virágos, Pörge kalapjai mellett van a főkötö, melyet a menyasszony csak éjfél után tesz fel. Itt látható a menyecskék csava- rintós kendője. Ezt lagziban, vagy bálban vették fel. A sátoros kendőben a templomba mentek, az úgynevezett tokot pedig a kontyukra tűzték a menyecskék.

DÍSZES, bokrétás vőlegény bábuja is látható az 1900-as evek elejéről. Mellette a menyasszony színes koszorúval, ezerráncú fehér szoknyában. A ném elmondja, hogy a szoknya anyaga 8 méter, s rajta körül a fodra 50 méteres szalagból áll. Külön képek ábrázolják a régi népszokásokat, miként viszik a menyasszony ágyát, hogyan búcsúztatják a menyasz- szonyt.

A különböző hímzésmintáit és ruhadarabok az egyszerű nép fejlett ízléséről tanúskodnak. A törülközőkön úgynevezett görginás tulipánt» minták díszlenek. Szép díszítéssel látták el a téli vattás rekliket, melyeknek kuzsa a neve. Van itt olyan bőrbunda is fekete hímzéssel, amelyhez hét báránynak a bőrét használták fel darabonként. Igen szép a cifraszűr, a fafaragása lisztesláda, jól mutatnak a falvédők, a kerámia kulacsok, amelyeket Me- zőcsát és Mezőkeresztes népművészei készítettek.

A sok látnivaló után Önkéntelenül is elgondolkodik a néző azon, milyen művészi értékek rejlettek népünkben, s hogyan , mentek veszendőbe mindezek az elnyomás sötét évei alatt. Felmerül a. kérdés. Van-e folytatója napjainkban ezeknek a felbecsülhetetlen értékű művészi alkotásoknak? Nyugodt lélekkel mondhatjuk, van. A modern világ fejlődése közepette sem hagyja veszendőbe menni ezeket az értékeket. Mezőkövesden fejlett háziipari szövetkezet működik több mint, 200 állandó alkalmazottal, és mintegy ezer asszony dolgozik a szövetkezetnek. A szövetkezet kosárkötő, kosárfonó, szövő, fonó és hímző részlegei hatalmas mennyiségben állítják elő a szebbnél szebb térítőkét, díványpámákat, falvédőket. Az alkalmazottak közül többen a népművész kitüntetést viselik. Csuhái Józsefné, Pólik Emma néni a szövetkezet legidősebb népművésze. Díszes, sajátmaga készítette mintái is itt láthatók. De úgy látszik hasonló művészi érzékkel rendelkezik az egész família, mert két lánya, sőt unokája is megkapta már a népművész nevet.

Ki hinné, hogy ez a kis szövetkezet még nem is olyan jelentéktelen világhírnévvel is rendelkezik. Az elnöknője, Kóró Józsefné, a közelmúltban Hollandiában járt kereskedelmi kapcsolatot teremteni. Nemrég aSzovjetunióból rendeltek 12000 hímzett blúzt. Húsvét másnapján pl. kínaiak jártak itt, tetszésüket fejezték ki, sőt még locsolkodni is elmentek egy házhoz az itteni hagyományok szerint. Jártak már itt német, amerikai, szovjet vendégek egyaránt, és messze ..földre, hazájukba is elvitték a szövetkezet jó hírnevét, a magyar nép művészetének dicséretét.

MEGKÖSZÖNJÜK a szíves kalauzoláat^-Á>mú»eum kapuja becsukódik mögöttünk, s kilépünk atavaszi illatoktól terhe? utcára. Lassan esteledik. Csillognak a színes kirakatok, kígyóinak, a heonfények. Az utcák forgatagában már nem láthatjuk ezt a híres népviseletet, de úgy érezzük, a Matyóházban látottak kárpótolnak mindenért. Vastag falai örök emlékként őrzik a város történelmét, a vidék hírességeit. A háziipari szövetkezet pedig őrzi, táplálja, és továbbfejleszti ezt a népünk számára oly sokat érő kincset.

Cs. L

Néhány gondolat a végső főiskolások távosásakor

1959. július 3, péntek:

1834-ben halt meg Frankenburg Adolf lapszerkesztő, humorista, a tárca-műfaj alapítója a magyar sajtóban.

1944. A szovjet hadsereg felszabadította Minszk városát a fasiszta megszállás alól.

^ Névnap C?

Ne feledjük, szombaton: ULRIK

tusit- A LEGUTÓBBI jelentések alapján 194 termelőszövetkezet van a megyében. A termelőszövetkezetekben r£2 702 család dolgozik, s összesen 183 229 hold földön gazdálkodnak.

— A tarnaszentmá- RIAI úttörő-tűzoltók raja a járási tűzoltóversenyen első helyezést ért el. Jutalmul egy röplabda-felszerelést kaptak.

— A HEVESI Járási Tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén Tarnazsadány tsz-köz- ség helyzetét értékelte. Második napirendi pontként Urbán Imre, a mezőgazdasági osztály vezetője, a nyári munkák felkészülésével kapcsolatos feladatokat terjesztett elő.

— ANDORNAKTÄLYÄN 60 öreglaki úttörőt látott vendégül az iskola, teljesen ingyenesen, két napra.

— EGER Városi Tanácsának végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén beszámoltatta a pénzügyi osztályt a községfejlesztési tervek teljesítéséről. Ezután a tűzoltóság nyári feladatait vitatták meg.

— A DEMJÉNI általános iskolások■ ■ egész évben szorgalmasan művelték Micsu- rin-kertjüket. Termelvényeik bevételéből és a tanács 4000 forintos hozzájárulásából televíziós készüléket és magnetofont vásároltak.- A GYÖNGYÖSI Járási Tanácsnál 23 község könyvelője értékelte a második negyedévi terv teljesítését. Az értékelés után a harmadik negyedévi terv feladatait vitatták meg.

— ÜJABB CIKKEK érkeztek a leértékelt áru-boltokba. A vásárlóközönség olcsón vásárolhat a leértékelt ruházati cikkekből.

Az élet Magyarországon normális kerékvágásban halad, az emberek hangulata bizakodó a munkások agyárban, a parasztok a földeken szorgalmasan dolgoznak. A diákok zavartalanul tanulhatnak. Az óriási ötágú vörös csillag tövében, az egri Pedagógiai Főiskolán, nemsokára befejeződnek a harmadéves hallgatók államvizsgái, a végzősök búcsút mondanak az öreg köveknek, s tudással, élményekkel gazdagon indulnak el hivatásuk nehéz, de szép útján.

Az ő évfolyamuk az utolsó, amely a főiskola falai között élte át az ellenforradalmi eseményeket, s ha ők elmennek, már csak a folyosók és a termek tudnának mesélni, hogy mi történt itt 1956-ban, Azok azonban mélyen hallgatnak. A forradalmi erők mintegy két és fél esztendővel ezelőtt verték le a fegyveres ellenforradalmat. A főiskolások egy része már akkor is támogatta a pártot és a kormányt, mások csak később eszméltek rá. hogy mennyire félrevezették őket. Ma már csak a magyar nép ellenségei

nem ismerik el az elért eredményeket.

Az alsóbb évfolyamok hallgatóival folytatott beszélgetések során szóba kerültek, az itteni események is és senki sem mondhatja hogy — különösen a KÍSZ-tagok — nem mertek szembenézni az igazsággal és saját hibáikkal. Ezek a beszélgetések azonban általában szűk körben zajlottak le.

Az eseményeknek az átfogó ismertetése nem történt meg, pedig fontos lett volna az új hallgatók tájékoztatása szempontjából. Szégyenteljes szakasza a magyar történelemnek az 1956-os ellenforradalom. az is szégyenletes, ami akkor a főiskola falai között történt. Dé tanulságos is. Emlékezni kell rá. hogy soha többé ne történhessék meg.

A végzősök szeptembertől kezdve tanítani fognak. Ha majd történelem órán az ellenforradalomról kell beszél- niök, nem lesz nehéz dolguk, mert őket maga az élet oktatta ki erre a leckére. Ne feledjék el!

__ TUZA ISTVÁN II? éves föisk. hallgató.

Hírek a táborból

Példamutató kesdemónyezés

A felsőtárkányi tó mellett kéthetes váltásban őrsvezető- képző tábor nyílt budapesti úttörők számára. A tábor kis lakói vezetőjükkel együtt felkeresték a felsőtárkányi tanácsi és társadalmi szerveket és felajánlották segítségüket: a kalászgyűjtés munkájában tevékeny részt vállaltak. Ezen- Kívül azzal is segítik a helybeli csapatot, hogy minden csoportban két-három felsőtárkányi őrsvezetőt képeznek ki és a kiképzés ideje alatt a táborban teljes ellátást adnak nekik. A pesti pajtások magatartása. közösségi szelleme példamutató.

A Bükkben táboroznak a horti pajtások

A horti úttörők a Bükkben táboroznak. Nagy az izgalom a pajtások között, de nagy a készülődés is. Két évvel ezelőtt azt sem tudták a horti fiatalok, hogy milyen lehet egy tábor. Ma már komoly terveket készítenek és előlegezett megelégedéssel várják az indulást.

VIDROCZKY MARCI,

az utolsó bükki betyár

Oslo egyik filmszínházában bemutatták a Múló évek című. szovjet filmet. A norvég sajtóban pozitív kritikák jelentek meg a filmről, különösen a színészek játékát tartják magas színvonalúnak.

*

’A francia filmgyártás története címmel filmfesztivál nyílt Rio de Janeiroban, a Modern Képzőművészeti Múzeumban. A fesztiválon 30 francia filmet mutattak be, amelynek fele még a némafilmek korszakából való.

*

Az Adriai-tenger jugoszláv partvidékén amerikai film készül ORVHALASZOK címmel. A film főszerepét Maria Schell és Cameron Michel alakítja.

#

Az augusztusban megtartandó velencei fesztiválon három jugoszláv film vesz részt: A NYOLCADIK AJTÓ, ÓRÁNKÉNT NÉGY KILOMÉTER és A KEGYELMES ASSZONY című alkotások.

Olasz—német—francia kopro- dukciós film készült A FEKETE KÁPOLNA címmel, amely, nek témája a Hitler ellen tervezett összeesküvés. A film egyes részleteit Himmler irodájában forgatták. A film megszületéséhez nagy segítséget nyújtott egy volt SS ember értékes feljegyzése. A filmet Ralph Habib francia rendező készül.

*

München egyik mozijában hat hétig vetítették a Csendes Don I. részét. A filmet közel 50 ezer ember nézte meg.

*

Törőcsik Mari új arca címmel a jugoszláv Aréna című lap rövid életrajzi adatokat közöl. Megállapítja, hogy Tatjana Szamojlova mellett Törőcsik Mari azon kevés keleteurópai filmszínészek közé tartozik, akinek sikerült filmjeivel meghódítani a Nyugatot.

Mozik műsora:

JKI VÖRÖS CSILLAG

Bryck polgár (szélesvásznú) 'JKL BRÖDY

Megcsalatva az ítélet napig ŐRI KERTMOZI Rendszáma H—8., ‘ YpNGYÖSI SZABADSÁG A tarkák ügye YÖNGYÖSI PUSKIN Kígyóinak a fények

HATVANI VÖRÖS CSILLAG

Asch őrvezető kalandos lázadása HATVANI KOSSUTH Érettségi után FÜZESABONY Nincs előadás PÉTERVÁSÁRA Nincs előadás HEVES

jNinca Uuaúas

Réges-régen vége van már a ; betyár-világnak és mégis, eny- ;nyi esztendő után eszünkbe Jjutnak a letűnt kor alakjai, [Vidróczky, Patkó Bandi, meg ia többi betyárok. Alakjuk ott >él a nép elképzelésében, mondáiban, meséiben és itt-ott még •az elsárgult írások is beszélnek íróluk valamit. Többnyire azok- •ról a betyárokról tud még

• mindig népünk, akik minden

• gaztettük mellett egyben a sze• génység jótevői, pártfogói is

• voltak és ha csak módjukban

• állt, segítettek a nyomorgó [pórnépségen. Rablók voltak [igaz, nem félték a halált, de [pártolták, segítették azokat, [ akik sokszor legszívesebben [maguk is keservükben bujdo- [sásra adták volna fejüket. A [népből valók voltak, akik nem ! feledkeztek el a népről akkor

• sem, ha pillanatnyilag jól ment [soruk.

Hol született Vidróczky Marci

Vidróczky 1837. november 112-én Apátfalván született.- Ap• Iát Andrásnak, anyját Kormos ^Pannának hívták. A hagyományok szerint a kis Vidróczky [már az iskolában is izgága, [folyton mozgó gyermek volt. Jaki legszívesebben katonásdit

• játszott pajtásaival. Apátfalván !(a mai Bélapátfalva községben) •éltek jó ideig, ahol apja évtizedekig juhószkodott. Vidróczky •születésének helyét a Mátra- i szent imre határában levő tábla

is hirdeti, amelyen a következő szöveg olvasható a mai napig:

Vidróczky Marczinak im emlék táblája Bé vagyon égetve mátrai bikkfába G vala az Mátra nagyhírű betyárja Szegény nép istápja, az pórnép barátja,

Valami száz éve jőve e világra Apátfalván egy kicsi paraszt ’ házba.

Ihol ez a csárda: ez vala tanyája.

Hogyan mulatott Szilvásváradon a hires betyár

Az egykori feljegyzések szerint 1873, január 24-én egy hideg, zimankós téli napon Vidróczky Marci Szilvásra ment, és ott egy olyan dáridót csapott, amelyen részt vett csaknem az egész falú. Az egyik. 1921-bén megjelenő újság szintén foglalkozik az esettel és beszámol olvasóinak a történtekről:

— 1873. január 23-án Szilvás község bírája Köz Varró István fiának lakodalmát tartván, miután a vendégek éjfél után eloszlottak, s az ezen alkalomból Csernelyből által hozatott, zenészek is már" nyugalomra készültek, Bakk Mihály még a legközelebbi múltban is megyei lovaspandúr — Vidróczky embere — megjelenvén a kocsmában a hazafelé tartó fáradt cigányokat maguk után való menetelre szólította fel. Ekkor toppant-a kocsmába Vidróczky,

és egy ismeretlen ember. A kocsmaasztal borral volt megrakva, és az emberek vidám cigányzene mellett mulatozni kezdtek. Vidróczky csapra üt- tette a hordókat és maga is öblös kupából kezdett inni Ügy mondják, hogy Vidróczky nagy mennyiségű bort bírt fogyasztani és csak nagyon sok volt az a mennyiség, amelytől berúgott. —

Már Vidróczky is szerette a kávét

— Ügy hat óra tájban Vidróczky maga elé parancsolta a kocsmárost és követelte: csináljon neki kávét. Tekintettel azonban arra, hogy kávéval a kocsmáros nem szolgálhatott, a híres betyár felkerekedett és kíséretével együtt a községben lakó urasági doktor lakására indult, természetesen magával vive a cigányokat és a mulato- zókat is. Az orvos azt se tudta, hova legyen kétségbeesésében, amikor meglátta Vidróczkyt fényes fokosával, két otromba pisztollyal oldalán. Csak hebegni tudott, de kávéval ő sem szolgálhatott. Erre Vidróczky körülkerülte a falut és cigánymuzsikával visszamuzsikáltatta magát a kocsmába.

A reggeli körmenet és ébresztő zene megtette a kívánt hatást. A fiatalság, de túlnyomó- lag a legényemberek és a fiatal menyecskék ünnepi díszbe öltöztek és' néhány perc alatt

A tábor vezetősége jqlesően tapasztalja, hogy a helyi szervek igen jelentősnek tartják a fiatalok ilyen irányú nevelését. Nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is minden segítséget megadnak. Külön elismerést érdemel a Horti Gépállomás, hogy még mivel tudnának segíteni.

Az ilyen, önzetlen, téttre- kész vezetőknek csak hálával tartozunk. (Szabó István)

Kudapcsti

kiránduláson

M uovaji iskolások

A novaji iskolások közül ütvén gyerek négy nevelő ki-' séretében jól sikerült három*: napos kiránduláson vett részt Budapesten. Elszállásolásuk egy szép diákszállóban volt* ahol nyugodtan kipihenhették az utazás fáradalmait. A pajtások megnézték az Országházat, a Várat, múzeumokat,' és hajókáztak a Dunán. Jól szórakoztak a Vidám Parkba» és ezután részt vettek a Budapesti Nagycirkusz előadásán.

A költségeket részben a*á- nulók, részben . áz iskola fedezte. (Stépán László)

megtöltötték az ivóházat. (Ma posta van benne Szilvásváradon). Az ünnepséget maga Vidróczky nyitotta,meg e szavakkal:

— „Éljen Vidróczky!” A közönségnél ezen önmagára tett felköszöntése élénk visszhangra talált és a fiatalság tapsolni, táncolni kezdett, majd szilvást és apátfalvi dalokat énekeltek.. Azt is mondják, hogy a csinosabb nők közül többeket Vidróczky ezüst 10 krajcárosokkal ajándékozott meg.

A nótázás után délig tartó tánc következett. A jelenlevő mulatozók az elfogyasztott pálinkán Kívül két hordó ott ittak meg, arról nem is vészéivé, hogy a fizetést a nagyharangra bízták. Vidróczkyt a gazdák közül többen is meghívták ebédre és . Vidróczky- nak nagy gondjába került, míg végül is elfogadta Kasza János meghívását. Alighogy a betyár helyét foglalt a terített asztalnál, elaludt, amit az élelmes cigányok eszrevettek és azonnal elillantak a teremből. Cigány nélkül a magyar népnél mulatság nem Képze - hető el, így csakhamar a zenészek után kereket oldottak a menyecskék és férfiam is. Amikor Vidróczky kialudta mámoi’át. csak Bak VI, «Kát találta maga mellett, aki őt hűségesen őrizte védtelen perceiben is, nehogy volt pandúrtársai váratlanul meglepjék a híres betyárt. Vidróczity ' bátorságára jellemző, hogy a mulatozás után ágyat vettetett - magának és mit sem törődve