Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-03 / 154. szám

1959. július 3., péntek REPCJSÄG s A termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztéséről hozott párthatározat megjelentse után községeinkben erőtelje­sen meggyorsult a szövetkezés üteme. A már meglevő és jól működő termelőszövetkezetek megduzzadtak és számos új termelőszövetkezet alakult. A régebben működő termelőszö­vetkezetek vezetőire egyre nagyobb feladatok megoldása vár. Az új termelőszövetkeze­tek még kellő tapasztalattal nem rendelkező vezetőinek is sok gondot okoz a gazdasági, politikai és szervezeti kérdé­sek megoldása, és ehhez se­gítséget a várostól, a munkás­osztálytól várnák. Várj áli a szövetségesüket, mert évek • hosszú során hoz­zászoktak már ahhoz, hogy bármiféle nehézségek előtt álltak, a munkásosztály min­dig segített. Ez most sem ké­sett. Megyénk több ipari üze­ménekdolgozói nyújtják segítő kezüket a környező területek fiatal és megnövekedett ter­melőszövetkezeteinek. A Selypi Cementgyár dol­gozói a kerekharaszti termelő­szövetkezet patronálását vál­lalták. Kapcsolatuk már nem újkeletű, s most, hogy a köz­ség lakosai egyöntetűen vá­lasztották a nagyüzemi gaz­dálkodást, s a községhatárt jelző táblák alá odakerült a „Termelőszövetkezeti község” ^ cím is, a gyár dolgozói foko­zott figyelemmel kísérik min­den ténykedésüket. Az első napokban, mikor a tavasa munkák mielőbbi el­végzését sürgette az idő, a gyár igazgatója, főmérnöke, főkönyvelője, a karbantartó és a viUamosmű'hely, vala­mint a kőművescsoport veze­tője meglátogatták a termelő­szövetkezeti község vezetőit, s hosszasan elbeszélgettek a' jelentkező problémákról. A termelőszövetkezet vezetői ki­teregették gondjaikat, bajai­kat, s elmondták, milyen szer­számok szorulnak sürgős ja­vításra. A szakemberek mun­kához látták; A látogatás után a Hatvan­ban járó félig megrakott, vagy pedig üresen hazafelé tartó gyári teherautó mindig útbaejtette a községet is. s a megjavított■ gépek hamarosan arra vártak a gyár udvarán, hogy a termelőszövetkezet Ze- torja mielőbb hazaszállítsa őket. A karbantartó-műhely dolgozói 2—3 tagú brigádokat * pandúrokkal, jót aludt a puha. vetett ágyban. Vidróczky rőfje Vidróczky sokszor került összeütközésbe a Környékbeli uraságckkal, köztük gróf Al- rnássy Edmunddal is, aki egy alkalommal, amikor hazafelé tartott, váratlanul összetalál­kozott Vidróczkyval. Vidrócz­ky és emberei elöugrottak rej­tekhelyükről, körülfogták a fé­nyes hintót és a betyár ala­posan megszoringatta a gróf nyakát, akire egyébként mód­felett haragudott. Letessékelte őt a hintáról, aztán e szavak­kal fordult hozzá: — El ne felejtse ám kegyel­med, hogy kendet jól számon tarja Vidróczky Marci, aki híresebb betyárja az ország­nak, mint amilyen híres gróf­nak az úr. Hanem most aztán szaporán szedje lábait, indul­jon haza, biztosan jót tesz majd egy kis gyaloglás. Egy másik alkalommal Vid­róczky „vizitelt" Almássy grófnál és a látogatás végén elvitte a gróf összes vásznait, kelengyéjét. A vizit után ki­hívta a parasztokat a szom­szédos erdőségbe és ott azok­nak fától-fáig húzva, mérte Ingyen a vásznat. Ezt a mé­rési módot nevezte el a pór- nőn annak idején Vidróczky főijének. Vidróczky rőfje te­hát egyik fától a másikig tar­tott. Vidróczky, a furfangos ember A híres bükki betyárt szám­talan pandúr, megannyi csend­őr kergette életében. Néha egy egész vármegye futott Utána, bekerítettek ungot-ber­alakítottak, ' akiK munkaidő után, társadalmi munkában elvégezték a javításokat. A felmerülő anyagköltségeket természetesen a vállalat fel­számolta a termelőszövetke­zetnek. A lóistálló Kijavítása sem váratott sokáig magára. A vállalat szakemberei a ter­melőszövetkezet tagjaival kí- vül-belül bepucolták, és kifes­tették a falat. A kézihajtású szecskavágöt kölcsönbeadott villanymotorral szerelték fel. A magtárat bevakolták és be­lülről kimeszelték. Bevezettek a villanyt az irodától a takar- mányosba. Mindezt a gyár ter­melésének csökkenése nélkül, kizárólag szabadnapokon vé­gezték el. A cement és egyéb építési anyag költségét a szö­vetkezet szintén megtérítette. A cementgyár és Kerekha- raszt termelőszövetkezeti köz­ség Közti kapcsolat nem me­rül ki egyedül a gyár részéről nyújtott segítséggel. A kapcso­lat a kulturális térre is kiter­jed. Az április 4-i ünnepségre a község lakosai meghívták a gyáriakat. A gyár kultúrcso- portja műsorral köszönte meg a meghívást. Délután a gyár labdarúgó-csapata barátságos mérkőzést játszott a kerekha­rasztiakkal. Május 1-én a gyár rende­zett Ünnepséget, s ott a ter­melőszövetkezet 30—35 főnyi csoportját látták vendégül: A gyár fennállásának 50. évfordulója alkalmából ismét meghívták a termelőszövetke­zeti tagság küldöttségét. Az elmúlt héten megtartott vezetőségi ülésen sor került a termelési tervek megbeszélé­sére Kerekharaszton. Elhatá­rozták. hogy az állatállomány fejlesztésére fektetnek nagy súlyt. Istálló építésére lesz tehát szükség. Ezen a megbe­szélésen részt vett a gyár igazgatója is. Közösen hatá­rozták el, hogy a termelőszö­vetkezet rendelkezésére álló 150 ezer forint hosszúlejáratú hitelt a vállalat szakemberei­nek bevonásával használják fel egy új istálló építéséhez. A nyári munka idején nagy gondot jelent a gyermekek el­helyezése, mikor • a család min­den munkáskeze a betakarí­tással fáradozik. A gyár és a község vezetői gondoltak erre is. Az egyik kocsma, a tejbe­gyűjtő és egy raktár helyén kisebb átalakítással napközi otthont létesítenek. A vállalat szakemberei kiszámítottáK, hogy kb. 17—20 ezer forint kell ennek megvalósításához. A gyár dolgozói hatezer forin­tot meghaladó értékű társa­dalmi munkát ajánlottak fel, így körülbelül 11 ezer forintot kell a községnek fedeznie. Ez meg is van, s az átépítési munkálatokat már megkezd­hették. Lehetővé válik, hogy a szülők nyugodtan' végezzék a betakarítás nehéz munká­ját, mert gyermekük biztos helyen, a napközi otthonban lesz, s gondosan vigyáznak majd rájuk. A gyár aktívái vasárnaponként kijárnak a községbe s egy-egy családhoz ellátogatva beszélgetnek a po­litikai eseményekről, a szö­vetkezet jelentőségéről. A gyáraik munkásai már ed­dig is sokat segítettek a szö­vetkezeti parasztoknak a jól jövedelmező közös gazdálko­dás kialakításában, és segíte­nek ezentúl is, hogy megte­remthessék az új szocialista falut és a jobb paraszti élet­módot. Pilisy Elemér Egerbakta• 1959 július A kis községben aratásra ké­szülnek. A gazdák nap mint nap nézegetik a határban levő mintegy 480 holdnyi kalászost, mikor vághatják bele kaszáju­kat. Addig, amíg a gabona tel­jesen beérik, a kukoricafölde­ken. dolgoznak szorgalmasan a baktaiak. Van, aki már har­madszor kapálja kukoricáját, s ennek alapján méltán várhat szép termést az őszre. A baktai gazdákat azonban nem elégíti ki csak a földeken való munkálkodás. Törődnek falujuk szépítésével, építésével is. Eddig az állatorvos télen- nyáron a szabad ég alatt ren­delt, most azonban a helyi la­kosság kezdeményezésére ren­delő épült számára. Tízezer fo- rintotköltenek erre a községfej­lesztési alapból, s augusztus végéré már át is adják rendel­tetésének. 1959. júliust írunk még csak, de a faluban már szeptember­re gondolnak. Az állatorvosi rendelő befejezése után szep­tember első napjaiban ugyanis hozzáfognak két mellékutca, a Dobó utca és az újtelepi-sor nagyon rossz, eddig elhanyagolt útjának rendbehozásához. Már előbb is nekikezdenének a munkának, de az útépítő kö­vekre egyelőre az Útfenntartó Vállalatnak van szüksége a környéken végzett nagy javítá­sokra, s csak tevékenysége be­fejezése után kaphatnak követ Egy kis pihenő Melegen süt a nap, közeleg már a dél. Az ivádi határban szorgos kezek dolgoznak, ka­pálják a krump­lit, kukoricát. Szőke Erzsi­ké alig múlt tizenhat eszten­dős és máris derekasan kive­szi részét a kö­zös munkából. A tavasszal lé­pett be a Dózsa Tsz-be, és azóta itt dolgozik édesanyjával együtt. Édes­anyja már 1951. óta szövetkezeti tag és örül, hogy kislánya is jól érzi ma­gát a közösben, a többiek kö­zött. az egerbaktai útépítők. A két utca rendbehozására 42 ezer forintot fordítanak a községfej­lesztési alapból. Ehhez még 30 ezer forintnyi társadalmi mun­ka is jön. A tanácsülés ugyanis, ami­kor elfogadta az útépítés ter­vét, olyan határozatot hozott, hogy a fuvarosok egy forduló­ért fizetést kapnak, egy fordu­lót pedig társadalmi munká­ban tesznek meg. ’ Ebbe kész­ségesen beleegyezett a község egész lakossága, sőt a fogato­kon kívül még kézierővél is se­gédkeznek a nagy munkában Nem csodálatos a baktai em­berek tenniakarása. Választott­jaik, a tanácstagok ugyanis fogadóóráikon rendszeresen ki­kérik a körzetekben lakók bér­leményét a következő tenniva­lókról, feladatokról. Győrffy . Gyula, a köti’ ség megyei tanácstagja is rendszeres kapcsolatot tart vá­lasztóival. Nemrégen megtar­tott fogadónapján például töb­ben keresték fel azzal a kérés­sel, hogy az illetékesek intéz­kedjenek az egyik újtelepi kút rendbehozásáról, amelynek vi­ze már csaknem teljesen el­apadt. A községi tanácstagok közül az elmúlt héten ketten tartottak fogadóórát és július első hetében ugyancsak két al­kalommal lesz alkalmuk az egerbaktaiaknak elmondani vé­leményüket, gondjaikat, kéré­seiket községi tanács tagjainak. í termelők figyelmébe ! Növényvédelmi híradó A Megyei Növényvédő Állo­más felhívja a szőlőtermelők figyelmét, hogy a csapadékos időjárásra való tekintettel sző­lőikben a peronoszpóra elleni védekezést haladéktalanul hajtsák végre. Esős, harmatos időben a permetezés helyett rézmészporral, illetve liszthar- mat-fertőzés esetében rézkén- porral porozzanak. Az amerikai fehér szövőlep­ke megjelent, hemyófészkeit távolítsák el és semmisítsék meg. A lucerna és lóhere magter­mesztésünket veszélyeztető aranka ellen a védekezés min­den termelő kötelessége. Véde­kezni lehet mechanikai úton kiégetéssel és vegyszeres úton a Krezonit F. 0,5 százalékos ol­datának az arankafoltra há­rom egymásutáni esetben tör­ténő • kipermetezésével. A Kre­zonit oldathoz ajánlatos 0,25 százalék Mavepon-t keverni. A napraforgótermést veszé­lyeztető napraforgószádor (vaj­fű) megyénk területén több he­lyen fellépett. Leghathatósabfc védekezés a szádornak a nap­raforgó-gyökérről való lemet- szése a virágzás előtt. Az amerikai burgonyabogár elleni védekezést, tekintettel az új nemzedékű bogarak megjelenésére, minden terme­lőnek fokozott mértékben foly­tatnia kell. Burgonyabogár ösz- szeszedéséért és beküldéséért a Növényvédő Állomás a továb­biakban jutalmat fizetni tud. Növényvédő Állomás nem Apró dolgok, de ... Lehetséges. Ha az utca lakói mindezt továbbra is eltűrik és nem veszik igénybe a hatóság intézkedését... Jóleső érzés volt látni vasári- nap az egri állomáson, hogy egy-egy IBUSZ-vonat érkezései után a vasutasok milyen gyor-' san tisztává varázsolták a pe­ront, pillanatok alatt lesöpör­ték a ráhordott szemetet, ka­vicsot és lelőesolták a peront. Kevésbé tetszett viszont, hogy az állomásépület melletti egyetlen vízcsapnál sorba állni kényszerültek a mamák, akik a hosszú utazástól fáradt gyer­mekeiket egy kis vízzel akar­ták felfrissíteni. A sok-sok ezer, Egerbe érke­ző kiránduló, bizony nagy örömmel venné, ha a vonatról leszállva valahol lemoshatná magáról az út porát, mielőtt a városba indul, — de legalább is kezet moshatna. Érdemes lenne az idegenfor­galmi szerveknek ezzel beha­tóbban foglalkozni és azzal is, hogy a vasútállomást — a Ba­laton menti üdülőhelyek min­tájára — csinosabbá, szebbé te­gyék. Elvégre Eger fürdővá­ros. .. ★ Nap mint. nap nem valami gusztusos látványt nyújt az eg­ri Dobó utcában, a sörgyári ki- rendeltség előtti járdán folydo- gáló szennyes lé dt a mun­ka befeia-tável a töltő-terem­ből söpörnek ki a takarítók és a járdára ülepszik le. Ragadós > és — főleg nyáron — büdös. Nem jó vropaganda a sörfonyaszt" snak. Legalábbis így mondják azok* akik arra­felé járnak.. . (-dy) Az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezet állatállo­mánya az ősszel kezdő új ta­gok állataival jelentősen meg­növekedik, így szükségessé vált megfelelő férőhely biztosítása. A tsz vezetősége felmérte a le­hetőségeket, a úgy döntött, Romos épület átalakításával új istállót készít az egerszalóki Vörös Csillag Tsz hogy Jelentős költséggel átala­kítják a már rossz állapotban levő, volt cselédlakásokat. A munka mostani ütemét tekintve az 50 férőhelyes istál­lót még az ősszel átadják ren­deltetésének. két, de Vidróczkynak az utol­só pillanatban mindig nyoma veszett. A néphagyomány és az egykori írások említést tesznek néhány olyan esetről, amikor Vidróczkynak mene­külnie kellett. Egy alkalom­mal Miskolc tájékán ütött ta­nyát cimboráival együtt, ami­kor kémei jelentették, hogy nyomában vannak a megye emberei. Vidróczky pillanat alatt egérutat talált és lovára pattanva Lillafüred felé vág­tatott. Ott az út szélén egy kis csárda volt. ahová a pan­dúrok még látták betérni. Va­lami harmincon körülvették a kis házat és tűvé tettek min­den zugot Vidróczkyért. Sehol sem találták. — Ördöge van ennek az embernek — kiáltott fel mér­gesen a pandúrtiszt és óráKig kereste most már a környé­ken a híres betyárt. Vidróczkyt azonban már hiába keresték, mert amíg a pandúrok a csár­dában voltak, ő a kocsmáros- né bő szoknyája alá bújt és hűséges, régi szeretője így mentette meg Vidrócznyt az elfogatástól. Amikor pedig már a házon kívül keresték. Vidróczky átöltözött és a pan­dúrok után csatlakozva a kocsmai mulatozókkal együtt keresni kezdte saját magát. Egy másik alkalommal a Latora völgyön járt Vidróczkv, ahol nagy barátságba került a vízimolnárokkal. Nem egy közülük cimborája és barátja volt és a vastag malomajtón Vidróczkynak csak le kellett kopognia az ismert jelt és be­lülről máris félretolták a re­teszt. Ez alkalommal Vid- ; róczkv éppen egy környékbeli uraság birkanyáját készült el­hajtani, amikor valaki meg­előzte szándékában és felhívta Vidróczkyra a pandúrok fi­gyelmét. Valami ok miatt a juhok elhajtása nem ment olyan simán, Vidróczkynak időznie kellett és mire nagy nehezen maguk elé verték a nyájat, már nyakukon voltak a pandúrok. Vidróczky újra kedves paripájában bízott, s elindult az egyik vízimalom felé. Ott leugrott lováról, vé­gi gcsapott a hátán korbácsá­val, tovább zavarta az úton, maga pedig az' ismerős jelet hallatva, beugrott a malomiba. Néhány percen belül megér­keztek a pandúrok is. Átku­tatták a' házat, a malmot, még a vízikerék bordái közt is keresték, de Vidróczky ez alkalommal is . úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. Csak később — amikor üldözői már elmentek — tu- •dódott ki, hogy hogyan segí­tett magán: beült a garatba, szájába vett egy lyukas í.ád- szálat, majd a molnárral ma­gára eresztette a gabonát, amely teljesen ellepte, levegőt viszont a nádszálon kereszti’1 szívhatott. Természetesen eny- nyi furfangra a pandúrok sem .számíthattak és a telt garat alatt levő búzában nem is sej­tették Vidróczkyt. % Vidróczky szerelme Vidróczkynak nagyon sok kedvese volt szerte az ország­ban, amerre járt. Azt mondja a nép, hogy igen gavallér volt a nőkkel szemben és gyakran ezüst- és aranypénzeket osz­togatott nekik. Egy bizony« pénzegységet el is neveztek a Mátra vidékén ..Vidróczky pénzének1’. Valahol a Bükk egyik kis falujában lakott igazi kedvese, egy Mari nevű lány, aki halálosan szerette Vidróczkyt és igen féltékeny volt rá. Különösen akkor kez­dett féltékenykedni. amikor megtudta, hogy az egyik kas­tély úrnője állítólag szerelmes Vidróczkyba és éjszakánként kiszökik hozzája a kertbe. Féltékenységében a lány any- nyira ment, hogy jelentést tett Vidróczky hollétéről a pandúroknak és elárulta bosz- szúból azt, akit a legjobban szeretett. Csak Vidróczky le­leményességén és furfangján múlott, hogy akkor sem tud­ták elfogni a vármegye em­berei. A híres betyár halála Gr. Almássy Edmundot rabol­ták ki akkor is Vidróczkyék és a kincsekkel hazafelé tartottak. Vidróczky legjobb barátja, bi­zonyos Jáger Jóska, szót vál­tott az úton vele és magán'aK követelte a kincsek felét. Vid­róczky nem volt hajlandó a felét átadni, csak valami ne­gyedrészét és ezen szóváltás kerekedett, majd össze is vesz­tek. Hosszú ideig lovagoltak egymás mellett, amikor elju­tottak egy gémeskúthoz, ahol VidrócZky meg akarta itatni lovát és maga is inni akar1. Amikor a betyár a kút osto­rával a víz fölé hajlott, leg­kedvesebb barátja. -Jáger Jós­ka fokosával halálos csapást mért Vidróczkyra. A visszaemlékezéseit szerint Vidróczkyt Egerben ravata­lozták fel a börtgn udvarán' fa mo8tani^.»Ä^tpE?^8s»|^pü- letének ,u8var^n) "és' nagy tómban jelentek a temftSsén. A ty­Szaíay ístvfia Nrt. rrrt! Az Egri Városgondozási Vál­lalat fogatai a Lakatosárugyár területéről építkezési törme­lék-anyagokat hordanak el. A fogatosok között van egy, < aki brutális magatartásával <már több ízben is magára ha­< ragította a gyár dolgozóinak < többségét. ? Az az ember ugyanis, ha s szükséges, ha nem, szinte kéjes í gyönyörűséggel üti-veri szeren- 5 esetlen lovát, ököllel, vagy ha I kell deszkával is — mikor mi s akad a keze ügyébe. i És amikor a vasas dolgozók fezért szemrehányásokkal illet- | ték, kihívóan azt felelte: mi < közük hozzá! > Hát van közük! De van ám! s Minden jóérzésű embernek jo­> ga van felháborodni, amikor <olyan kérges-szívű fogatosok­> kai kerül szembe, akik ahe­< lyett, hogy lovukban hűséges > munkatársat látnának — azo- skat kegyetlen ütlegekkel, rú- i gásokkal illetik. S Szeretnénk remélni, hogy az > illető fogatos mielőbb belátja | cselekedetének helytelenségét >és mielőtt a rendőrség közbe­> lépését kérjük — sürgősen ab- \ bahagyja az állatkínzást... £ ★ > Egyszer mar írtunk arról. > hogy az egri Menház utcai nyíl- tvános artézi kútnál nem tart- iják be az előírt egészségvédel­> mi rendszabályokat, ruhát mas­inák, lovakat itatnak a csapra < ráhelyezett vödörből, stb., stb. > A napokban arról értesül- S tünk, hogy a lovak mellett > most már tehenek is rendsze­I résén megjelenne!: a kútnál és egy pedáns motoros csapra sze­relt gumislaggal tisztítja gépét. Lehet, hogy a közeljövőben kacsaúsztatót és sertés-strandot létesítenek a kút mellett?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents