Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-12 / 136. szám

1959. június 12., péntek

NEPCJSÁG

8

A szövetkezet pénzügyminisztere

PÉNZÜGYMINISZTER? Kicsit furcsán hangzik az elnevezés, hiszen egy termelőszövetkezeti könyvelő nem számol milliárdokkal, nem rendelkezik egy országos vágyói felett. De a maga posztján, a maga munkaterületén mégis éppen olyan fontos és számottevő a dolga, mint az igazi pénzügyminiszternek, aki tárcáját magától a Minisztertanács elnökétől kapta.

Az atkári Micsurin Termelőszövetkezet könyvelőjének üres a szobája. Nincs szabadságon, nem is beteg, hanem mint később kiderült, kint van az encsi tanyán, ahol nagy munkába fogta/k a szövetkezet asszonyai. Elhatározták ugyanis, hogy a tejet ezután odahaza maguk dolgozzák fel és a vajat, túrót, egyéb tejterméket Budapesten értékesítik, a vásárcsarnoki standjukon.

Itt az asszonyok között van Sike Emőné könyvelő is, aki ezúttal a könyvelést beszéli meg velük, az elszámolás, a szállítás módját, körülményeit. Arról is szó esik, így menynyivel lesz jövedelmezőbb a tehenészet és mennyi hasznot jelent ez egy esztendő leforgása alatt.

— NEM MINDIG lehet a könyvelőt az irodában találni, — mondja mosolyogva Sike Emőné. Most itt vagyok, délután bent az irodában, de az éjjel már indulok, a teherkocsival Budapestre, amely árut visz a fővárosiba. Dolgom van a Rákóczi téri standon, a budapesti borkimérésünkben, de gyakran előfordul, hogy Szolnokra kell mennem, ahol szintén a borkimérést kell ellenőriznem.

— Miért néz rám olyan csodálkozva? A könyvelés? Természetesen az is naprakész állapotban van. A szövetkezet nagyobb ügyeit, pénzügyi dolgait mindig ketten, együtt az elnökkel végezzük, természetesen úgy, ahogyan azt a vezetőségi ülésen, illetve a közgyűlésen megbeszéljük tagjainkkal. Rövidesen menni kell a minisztériumba is a szeszfőzde-építkezés ügyében, mert a szeszfőzde nagy jövedelmet hoz majd a tsz- nek.

Ezeket mondja a Micsurin Tsz könyvelője és ha mindezekhez hozzászámítjuk még magát a könyvelést, az adminisztrációs munkát, akkor azt kell mondani, hogy nincs is olyan könnyű dolga egy tsz- pénzügyminiszternek”, aki munkáját becsületesen akarja elvégezni. A munkaegységek nyilvántartása, a tagok nyilvántartása, a raktári készletek számontartása, az SZTKAAAAAAAAAAAA/WWSAAA/VVVSAAAAAA.

ügyek, a Nemzeti Bankkal való tárgyalások és maga a kettős könyvelés, mind olyan feladat, amely egész embert, szíwel-lélekkel végzett munkát kíván.

Sike Ernőné maga is tagja a termelőszövetkezetnek és négy esztendeje dolgozik már itt, mint könyvelő. Szereti a szövetkezetét, a tagságot és "t is becsülik a szövetkezet tagjai. Amikor arról érdeklődünk, hogy mik a tervei, így válaszol:

— Szeretnék továbbra is itt dolgozni, ebben a tsz-ben és azt kívánom, hogy továbbra is ilyen szépen, eredményesen fejlődjék szövetkezetünk, mint az elmúlt két esztendő alatt. És ha így lesz, akkor a többi tagokkal együtt én magam is egyre jobban megtalálom a Számításomat, habár anyagiak tekintetében eddig sem panaszkodhattam.

A TOVÁBBIAKBAN a könyvelésről, mégpedig a kettős könyvelésről kerül szó, amelyet már egyre több termelőszövetkezetben vezetnek be. Bizonyára nem véletlen az sem, hogy a gyöngyösi járás tsz-könyvelői részére az atkári Micsurin Tsz-ben tartanak tapasztalatcserét, ahol közvetlenül is megtekinthetik az ifjú könyvelők Sike Emőné munkáját.

— Nem nehéz a kettős könyvelés, csak szokni kell hozzá, — bizonygatja igazát Sikéné. Többen a fiatalok közül idegenkednek tőle, pedig a kettős könyvelésnek elsősorban ők maguk látják majd hasznát, hiszen a kettős könyvelés mindent pénzben, forintban mutat hl, és ha pontosan vezetik, mindig tisztán láthat az ember, ami pedig egy fejlett

nagyüzemnél elkerülhetetlenül szükséges. Az én véleményem is az — teszi hozzá határozottan —, hogy a ^könyvelő jó vagy rossz munkája számottevően befolyásolja a szövetkezet egész előrehaladását. Minden fillérre úgy, vagy még jobban kell ügyelni, mintha a sajátunk lenne. A bizonylatok, a nyugták, a kifizetések, a takarékossági szempontok figyelembevétele, mind olyan terület, ahol nagy felelősséggel tartozik a könyvelő, és amelyekre minden könyvelőnek éberen ügyelnie kell. Mi, itt a Micsurin Tsz-ben már elég komoly összegekkel bánunk, hiszen az elmúlt esztendőben csupán árutermelési tervünk egymillió-hétszázot- venezer forint volt és jelenleg tiszta vagyonunk kétmillió forint fölött áll.

Szeretek itt dolgozni, — fejezi be szavait Silce Emőné, a gyöngyösi járás egyik legjobb tsz-könyvelője. — Szeretek, pedig nem kevés a munkám és azt is tudom, hogy ősszel még több lesz, ha majd a száz új tag is megkezdi a munkát.

ŐSZTŐL KEZDVE már

egészen nagy gazdaság leszünk, megszaporodnak fel adataink is. Nemiég alkalmaztunk egy fiatalembert adminisztrátornak, aki egyébként tsz-tag és aki már most kezdi tanulni a „szakmát". Tudom, hogy hosszú idő kell, amíg ő is mérlegképes könyvelő lesz, de azt is tudom, hogy egy olyan közülünk Való embernek adom át majd valamikor a munkát, aki szívén viseli a szövetkezet ügyeit, szereti munkáját és akit .magam neveltem utódomul.

Szalay István

KISZ-hírek

Gyöngyösről

— A Gyöngyösi Kézműipari Vállalatnál 27 taggal új KISZ- alaDszervezet alakul, amely alakuló gyűlését a jövő héten tartja meg.

★

— Újjászervezik az alapszervezetet a Gyöngyösi Vendéglátóipari Vállalatnál. Az alakuló gyűlést két hét múlva tartják. A vállalalat vezetősége megígérte, hogy az újonnan alakult KISZ-szervezetnek klubszobát, s ennek berendezésére televíziót, rádiót, zongorát és társasjátékokat biztosít a fiatalok szórakoztatására.

★

— A gyöngyösi téglagyári KISZ-szervezet fiataljai a VIT-műszakban 27 ezer téglát készítettek el társadalmi munkával, kétezer forint értékben, amit felajánlottak a VIT-alaphoz.

★

— A téglagyári fiatalok példájára a gyöngyösi ifjúgárdisták vasárnap társadalmi munkában közel 25 ezer téglát készítettek, s az érte járó munkabért a VIT-alaphoz ajánlották feL

★

— A váltógyári KlSZ-fiata- lok két vasárnapi műszakot ajánlottak fel a VIT-alaphoz.

★

— A gyöngyösi Új Élet Tsz- ben ifjúsági brigád jött létre 20 fővel, amely a nyári munkák gyors befejezését segíti majd elő.

Már a közösnek kassáinak

Árokpartor gátoldalak, pai lagon hagyó: földsávok zöld füvét kaszálják le a pély< Petőfi Tsz tag jai, hogy őszre mire megkez dik a közös munkát, már meg legyen o közös állomány takarmánya is. A meleg, napos időt kihasználta az új tsz „öreg brigádja”.

Ebből jó széna lesz! — mondja az öreg Kácsor Ferencnek Ballagó Balázs.

Egy kisfiú, aki csak éjszaka élhet

Rickey Alden, hétesztendős kaliforniai fiúcskának nem szabad meglátnia a napvilágot. Egész nap a teljesen elsötétített házban tartózkodik. Élete este kezdődik: éjszaka sétálni mehet, játszhat, megismerkedhet a külvilággal.

A kis Rickey súlyos allergiás érzékenységben szenved. Nemcsak a napsugár, hanem maga a nappali világosság is ártalmas neki, az ibolyántúli sugarak azonnal megtámadják szervezetét. így hát nappal alszik, éjszaka tanul és játszik: Már két éve él ilyen körülmények között.

A kisfiúnak ötéves koráig semmi baja sem volt. Egy napon váratlanul magas láza lett, tüdőgyulladást állapítottak meg. Ágyba fektették és rövidesen elmúlt. Felkelt, kiment az udvarra és rögtön újra belázasodott. Ez néhányszor megismétlődött. Végül kórházba vitték és a legjobb orvosokból alakult konzílium megállapította a különös betegséget: eddig soha nem tapasztalt mértékben érzékeny az ibolyántúli sugárzásra.

Egyetlen orvossága — teljesen elzárni a naptól és a nappali világosságtól.

Azóta él a kis Rickey éjszakai életet. A szomszédos gyerekek éjszakai ügyeletet szerveztek, mindennap másik gyerek marad fenn éjszaka, hogy Rickey- vel játsszék. Labdáznak, fogócskáznak, kirándulni járnak vele, de mindezt éjszaka.

Hetenként kétszer reflektorokkal világítják meg a gyerekek. futballpályáját, hogy Rickey éjszaka futballozhasson.

Havonta egyszer éjszakára kinyitják neki a sanfranciscoi állatkertet, s az iskola tanítói éjszaka tanítják a kis beteget.

Az orvosok tehetetlenek a betegséggel szemben. Megállapították, hogy allergiáját a bőr pigmen- hiánya okozza. A betegség rendkívül ritka és még hasonló eset is csak néhány fordult elő az orvos- tudomány történetében.

A lakosok figyelmébe

A külvárosi artézikuták mellett figyelmeztető táblák vannak kifüggesztve, amelyeken az illetékes hatóság felhívja a lakók figyelmét a kút környékének tisztántartására. A tábla arra is figyelmeztet, hogy ne pazaroljuk haszontalanul a vizet, ne tároljuk hordókban, ne itassuk közvetlenül a kútnál az állatokat.

Sajnos, a meleg idő beálltával ■- főleg a külvárosokban — egyre többen hágják át a tiltó rendszabályokat.

Az egri Menház utcai kútnál például rendszeresen itatnak lovakat úgy, hogy a ló jóformán közvetlenül a kifolyó csőből iszik hosszú perceken keresztül, mert lusta és lelkiismeretlen gazdája a vödröt egyszerűen rá- akaszja a kifolyócsőre. Az állat szája, orra így érintkezésbe kerül a csappal, s esetleges betegsége esetén az

egész környék lakosságát megfertőzheti.

Láttunk már olyant is, hogy a kút mellett keletkezett pocsolyában sertések fü- rödtek nagy vidáman, miközben gazdájuk hosszú perceken át „gondoskodott” részükre fürdővízről.

Máshol nagymosást végeznek «■ kútont s ilyenkor szappanos lével telik meg az egész környék.

A tisztasági szabályok betartása — különösen a nyári hónapokban — rendkívül fontos és kötelező vjxndenki számára.

Ügyeljünk tehát arra, hogy a külváros kútjai higiénia szempontjából kifogástalanok legyenek, s a rendbontókat igyekezzünk meggyőzni a tisztaság fontosságáról.

— Ha másképp nem — hatóság igénybevételével...

<-dy)

Törpe-vísmű, hultúrhás, új ishola Gyöngyöstarján ötéves távlati tervéből

Gyöngyöstarján ötéves távlati tervének egyik legnagyobb alkotása lesz a község vízellátási problémájának rendezéindulója. Maros: Üttörő hívó-: 'gatója, Bartók: Este a széke-: lyeknél, Bródy: Sportindulója,: ezeket játsszák és játszották; nagy sikerrel. Ezeken kívül a; Kodály—Biciniák, a Gergely-; járás, a Békedal a legkedve-; sebb számuk. Ezeket a tavaszi] falusi ünnepségek alkalmából,; amelyek műsorát minden al- j kálómmal túlnyomórészt az ál-; talános iskolások adták, szíve-; sen hallgatta mindenki. S jól-; eső örömmel állapította meg; szülő és pedagógus egyaránt.; a dobogóra fellépő gyerekeken; végigpillantva: ebben a faluban valóban nagyon szeretik a dalt, a táncot, hiszen a felsőtagozat diákjai közül minden második ének- vagy zenekari tel,Sí

ENNEK AZ EREDMÉNYNEK természetesen legjobban a tanár. Mezei József örül. S azonkívül, hogy az iskolásokból nem tud külön ének- és zenekart alakítani, még szomorú valamiért, az csak azért lehet, hogy évek óta erősködik egy felnőtt zenekar létrehozásán, azonban mindeddig sikertelenül. Elfoglaltak a csányi emberek. s arra már nincs ideiük. hogy maguk is műveljék a zenét. amit oly nagyon szeretnek. s amit oly nagvon szívesen hallgatnak gyermekeiktől A gyerekek azonban itt vannak. S amíg tanáruk. Mezei József tanítja őket. ebben a kis faluban mindig lesz nem is kis hanem sok ének és muzsika.. Weidinger László

se. A község bővizű forrására*

— amely jelenleg is a vízellátás 70 százalékát biztosítja

— egy törpe-vízmüvet építe* ; nek, ahonnan csövekkel miniden nagyobb utcába elvezetik

> a vizet és közkutakat létesí> tenek. A vízmű építése kb. egy> millió forintba fog kerülni.

> Ezenkívül új kultúrház épí> lését is tervezik 700 ezer fo> rintos beruházással, amely

> megoldja a község mozihelység

> problémáját is*

> Állami beruházásból 1962- £ ben felépül az új nyolctanter> mes iskola is s ezáltal a je- i lenlegi öttantermes iskola fel> szabadul, ahol iskolai napközi 5 otthont létesítenek; Továbbá 5 itt szeretnék megoldani a ta> nulók politechnikai oktatását >is. A község lakosai, mind a

> törpe-vízmű építésénél — árok> ásás, földmunkák elvégzése —

> mind a kultúrház építésénél —

> fuvarozás, anyagszállítás —,

> mind pedig az új iskola épí- ? tésénél jelentős társadalmi ? munkát ajánlottak fel.

> HIM* Ml I

L.j iskolát kap Máfraszentimre

> Nagy problémája oldódik Smeg Mátraszentimrének akkor*

> amikor átadják ez év iúliusá> ban az új, kéttantermes isko> lát. A neonvil ágit ássál felsze> relt iskolában igen ötletesen

> oldották meg a szobák építését,

> mivel a tantermek a nyári

> szünidő alatt spanyolfal meg- ? odéssal három részre os/.tha- í tók. s így üdülőhelyiségnek is ? berendezhetik a szobákat. A < modern iskolában szeptem- i berben megkezdődik a taníts*

tó, hogy munkásságuk nyomán a község már odafejlődött, hogy néhány héttel ezelőtt egy béke-est keretében a megyében először Csányban emlékeztek meg Haydn-ról, a nagy zeneköltőről, a Händel—Haydn év alkalmával, s Mezei József rövid előadása után a megjelentek az ünnepelt D-dur szimfóniáját hallgatták meg lemezről. Mégis hiányzik a külön ének- és zenekar.

— NEHÉZ LESZ EZEN a bajon segíteni — mondja a tanár —, mert a zenészek éppen az énekkar legjobb tagjai. Igaz, hogy a most végző általános iskolások közül többen bejelentették, hogy ha tovább is tanulnak, számíthatunk rájuk. De sokan elmennek az énekkarból és zenekarból is. Mindenki tovább akar tanulni, én meg mint eddig, minden esztendőben tulajdonképpen elölről kezdhetem a munkát. a nehéz próbákat.

De azért sosincs hiba. Két héttel ezelőtt például a Hatvanban lezajlottt ifjúsági ta- lálokzó alkamából rendezett kulturális seregszemle bemutatón a zenekar ismét elhozta a járási első díjat. Annyi mindent játszanak már, hogy bőséges választék volt a műsor összeállításánál. öt részlet Verdi Traviátájából, Ádám: Lakodalmasa, Kodály: Úttörő

Muzsikáló falu

rapodtunk egy xilofonnal, cite- rával, több hegedűvel is. Aztán zongora kellett, s az is meglett. A pedagógusok két nagy bált rendeztek s annak összes bevételét a zongora vásárlásra fordították.

AMIKOR MÁR ITT tartottak, nem volt nehéz. Nemsokára összeállt a 23 tagú zenekar, amelyben az énektanár felesége gordonkázott. Jelen pillanatban hét hegedűs, egy gordonkás, két harmonikás, egy klarinétos, egy xilofonos, két zongorista, hat furulyás, két kis- és egy nagydobos játszik az együttesben. S mindannyian egyben énekkari tagok is, mert az énekkarnak azért már nagyobb hagyományai vannak Csányban, mint a zenészeknek. Már 1951-ben is jó együttessel dicsekedhetett az iskola, hiszen éppen az volt Mezei József további vágya, hogy egyszer ének- és zenekart szólaltathasson meg egyszerre. Mindeddig nem sikerült és talán ez a legnagyobb fájdalma e pillanatban a lelkes zenerajongónak. MeVt nagyon szép volt az, hogy arról beszélhetett már évekkel ezelőtt is, hogy énekesei és zenészei is egyre több népdalt, klasszikust, romantikust szólaltathatnak meg és mindjobban értik Kodály, Bartók műveit is. Az is elismerésre méligazzá is vált, sok fáradtságba került.

MEZEI JÓZSEF ezen mosolyog.

— Az ének- és zeneóra, a szolmizálás megszerettetése mindennek az alapja — mondja. — Meg az iskolaigazgató és a nevelőtestület segítsége, mert nélkülük, az ő támogatásuk hiányában semmire se mennék.

Oly nagy őszinteséggel és lelkesedéssel mondja mindezt, hogy nem merem megkérdezni: meddig jutottak el. Máskülönben is először az indulásról, a kezdet kezdetéről kell valamit megtudni.

— Hogyan kezdtük? — kérdez vissza, aztán folytatja: — Ügy, hogy vásároltunk 10 furulyát. Kiadtam tíz kislánynak, akik közül hat, vagy hét másnap reggel sírvsf hozta vissza hangszerét azzal, hogy szülei nem engedik meg a furulyán való tanulás, „mert az lánynak nem való”. Ha ez nem megy — gondoltam —, majd megpróbálunk mást. Hegedűt akartam tanítani, de lánynak „ez se való”. Ó, sokat lehetne erről beszélni. De minek, hiszen már évek teltek el azóta. Rövid idő múlva kevés lett minden hangszer, amit a faluban feltalálhattunk. Alkalmakként, ha szükség volt rá, még a kisbíró dobját is elkértük és gyaA FEHÉR—SÁRGÁRA festett ház egyik szobájának nyitott ablakán keresztül zongoraszó hallik a csányi utcára; A tanácsházánál azt mondták, itt lakik Mezei József, a község általános iskolájának ének-zeneszakos tanára. A látogató azonban fél megzavarni a zongora mellett ülő férfit, aki elmélyülten Bartókot játszik. A zongora a szoba sarkában áll, mellette cselló a szekrény oldalához támasztva, az asztalon metronóm. Minden megvan itt, amire egy zenekedvelő. zeneszerető embernek szükséges van. Márpedig Me'ei József az. Nem is zenekedvelő, hanem rajongója a muzs'kának. 1941. óta lakik a községben. Egerben végzett és a fővárosban szerezte meg énektanári oklevelét. Társai értetlenül álltak előtte, amikor bejelentette, hogy ebbe a kis Heves megyei faluba, — Csányba kérte magát. Mit akar ott egy énektanár? S lám, „meglehet itt élni a zenét szeretve is. Könnyebb az élet, ha vannak, akik szintén szeretik azt, ha pedig nincsenek, akkor meg kell tanítani" mindenkit a zene szeretetére” — mondotta már akkor a fiatal tanár, s ezt tartja ma is.

A csányiakkal — igaz, hosz- szú évek munkája nyomán —, néha-néha küzdelmek árán, de sikerült megszerettetnie a zenét. Egy kis faluban van egy kis muzsika — ez olyan szépen hangzik, de míg a mondat