Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-10 / 134. szám

4 NÉPÚJSÁG 1959. június 10., szerén Sikerült szóló- és kumarazeueest az egri Bartók-tereinken Az egri Állami Zeneiskola tanárai hétfőn este a Bartók- teremben hangversenyt ren­deztek. A kitűnő akusztikájú hangversenytermet megtöltöt­ték a kamarazene hívei és lel­kes tapsokkal jutalmazták a műsor művészeit. Geibinger Sándor igazgató megnyitója után Kovács Mag­da csellón adta elő J. S. Bach Adagioját, zongorán kísérte Laborczy Lenke. A fiatal mű­vésznő teljes figyelmét a mű maradéktalan tolmácsolásának nehéz munkája kötötte le., A ritűsor második részében Lee D-dur koncertjének első téte­lét játszotta ugyancsak La­borczy Lenke zongorakíséreté­vel. Ennél a műnél érezhető volt. hogy a művésznő egyéni­sége közelebb álla műhöz, mint Bach Adagioja esetében. Itt az előadásban jobban érvényesül­tek a hangulati elemek és ezért nagyobb hatást is ért el a tehetséges művésznő. Grolovszka Magdolna Liszt: ha álmom mély című szerze­ményét énekelte. Zsukotinszky Rudolfné zongorakísérete mel­lett. A heves líraiságú Liszt Ferene-i muzsikából teljes hangulatot nem kaphatott a hangverseny közönsége — a mii vésznő érezhető indiszpo- náltsága miatt. A műsor má­sodik részében énekelt dal Dell’ Aqua Villanelle című szerzeménye már tisztán, fel­szabadultan, a könnyed lirai- ság bájával hatott. Bocsi Júlia kürtön A. Frehse: Andante c. müvét és Mozart Adagioját adta elő Laborczy Lenke zongorakísérete mellett. Különösen a Mozart-mű meg­szólaltatása ért el nagy hatást, mert a mozarti muzsika — mint az est más számában is — a tiszta derűt és a szellem játékosságát sugározta. Mendelssohn D-moll trióját Zsukotinszky Rudolfné (zon­gora), F. Kaufmann Emma (hegedű) és Fogéi Elemér (gordonka) adták elő. A szen­vedéllyel és érzelmekkel teli muzsika — ahogyan azt Mendelssohn kifinomultan fo­galmazta — megtette a kívánt hatást. Zsukotinszkyné a mű­vészet iránti alázatával ját­szott a zongorán, F. Kauf­mann Emma hegedűje és Fői gél Elemér gordonkája pedig az érzelmek tobzódását tolmá­csolta. A hangszerszólók közül az est legnagyobb sikerét Piszker József jelentette, aki klarinét­ján Mozart A-dur koncertjé­nek első tételét szólaltatta A játékos, szenvedélyes, jó- kédvű mozarti muzsika nehéz feladat elé állította Piszker Józsefet, aki azt kitűnően ol­dotta meg. A művészi élményt és sikert fokozta még Bán Istvánná zongorakísérete. A műsor betetőző száma Dvorzsák F-dur vonósnégyese volt. A vonósnégyes tagjai: F. Kaufmann Emma. B. Znakov- szky Klára — hegedű. Geibin­ger Sándor — brácsa, Fógel Elemér — gordonka. Az előa- adás megérdemelt sikert ara­tott, hiszen a zenei élvezeten túl engedett bepillantani abba a világba, amit Dvorzsák mu­zsikája jelent az emberisé;* számára. A műsor befejezése előtt közvetlen szavakkal emléke­zett meg Geibinger Sándor, u Zeneiskola igazgatója a Fógel —Kaufmann házaspárról, a vonósnégyes tagjairól, akik Egerben negyven esztendővel ezelőtt kezdték el a kamara­zenélést és annak tevékeny hívei maradtak. A hangverseny meggyőző bizonyítéké annak, hogy a ka­marazenének van közönsége Egerben. Ez a műsor nemcsak a tanárok művészi munkájáról és felkészültségéről adott ki­tűnő bizonyítványt, hanem ta­núskodott arról az igényről, amely a komoly zenével kap­csolatban az egri közönségben elevenen él. Több ilyen ren­dezvény — megfelelő időpon­tokban — nem tévesztené el hatását. ff- a.) IVémeioraxág legnagyobb cirkusza jön Egerbe 1959, június 10, szerüti: 1942. A nácbt kiirtották Lidice lakosságát-. Portugália nemzett ünnepe. 1914-ben halt meg Lechner Ödön műépítész, a „magyar stílus'1 meg­teremtője. 1819-ben született G. Courbet francia festő. V Névnap O Ne feledjük, csütörtökön: BARNABAS Egerben városszerte elhelye­zett plakátok adják hírül, hogy hamarosan megérkezik a külföldön éppen úgy, mint a fővárosban nagy sikerrel sze­replő Aeros Nagycirkusz. A cirkusz Németország legna­gyobb ilyen intézménye. A be­rendezéseket, a nagyszámú vadállatot két saját különvo- nattal szállítják majd a vá­rosba. A sátorépitmény nem kevesebb mint négyezer sze­mély befogadására lesz alkal­mas. A cirkusz állatseregleté­ben többek között 30 berber- oroszlán, 10 királytigris, pár­duc és puma, 10 jegesmedve, két maláji és 6 barnamedve van. Az Aeros Nagycirkusz mutatja be majd a .világ egyetlen krokodil-revüjét, Az első előadásra Egerben június 19-én kerül sor, a mű­sor címe: „150 év a poron­don.” Az Aeros Nagycirkusz sátortáborát a patakparti Va­sas sportpályán állítják majd fel. R éli Iá in konferencia Egerben •A Heves megyei tanács vég­rehajtó bizottságának kereske­delmi osztálya hétfőn a válla­lati igazgatók, áruforgalmi osztályvezetők és dekoratőrök bevonásával tájjellegű reklám- konferenciát rendezett az egri Szakszervezeti Székház nagy­termében. Elsőként Somogyi János, BKM propagandista tartott előadást a belkereskedelem propagandájának feladatairól, majd Nadai Miklós, a BKM kiküldötte a kirakat világítá­sáról és technikai kérdéseiről beszélt. Bánki Károly, a KPVDSZ kirakatrendező szak­osztályának titkára a kirakat­rendezés aktuális kérdéseit is­mertet te. A konferencia' részvevői az előadások után reklámfilmet tekintettek meg. majd megnéz­ték a székházban megrendezett plakátkiállítást. Moziműsor EGRI VÖRÖS CSILLAG Kopogd le a fán EGRI BRÖDY A harmadik líceum EGRI KEKTMOZI Kémek a Tiszán a: GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kard és kocka GYÖNGYÖSI PUSKIN Don Juan legutolsó kalandja HATVANI VÖRÖS CSILLAG A gyűlölet Lángja HATVANI KOSSUTH Fekete szem éjszakája FÜZESABONY Ember az égben PÉTERVASARA Mindhalálig HEVES Főutca inusoru i Egerben este _ 8 órakor: Cigánybáró Szálaimon este 8 órakor \ lehetetlen nő liiüst- A FELVÁSÁRLÁSI Ope­ratív Bizottság június 17-én, | az egri városi tanács kis ta­nácstermében értekezletet tart, amelyen a terményfelvásárlás fekészülését tárgyalják meg. — A Gárdonyi Géza Szín­ház igazgatósága közli hogy a nagy érdeklődésre való te­kintettel június 11-én, csü­törtökön a „Lehetetlen nő" előadása helyett a „Cigány­báró”-! tűzi műsorára.- AZ ERDEI Melléktermék- begyűjtő Vállalatnál már meg­indult a szezon. Jelenleg a hársfa-virágot, kakukk-füvet és a gyöngyvirág-levelet gyűj­tik. Rövidesen indul a gomba­szezon és a málnabegyüjtés is. — TÖBBHETES tanulás után vizsgáznak 18-án, a goinbatanfolyam hallgatói. A vizsgát a Pedagógiai Főisko­lán tartják meg. A végzett hallgatók oklevelet kapnak, amely feljogosítja őket a gombaárusításra is.- EGERBŐL 450-500 úttörő megy nyári táborba. Többnyi­re két hétig táboroznak úttö­rők a Mátrában. A csapat ve­zetői most mentek el helyszíni szemlére a táborhely kijelölé­sére. AZ ÜNNEPI könyvhét | idején a Széchenyi utcán fel­állított könyvsátorban 450 újonnan megjelent könyvet vásároltak az egri olvasók. — JÖL HALAD a növény- ápolás a poroszlói állami gazdaságban. A cukorrépa második kapálását most kezdték meg, a kukoricánál már közel 400 holdon befe­jezték. A cukorrépa ée a siló- kukorica kapálását géppel, a dohány és a kukorica kapá­I fását kézzel végzik. „Mit olvassunk a szünidőben" cimmel mozgalmat indít az MSZBT a tanulóifjúság számára A felsorolt müvek alapján 1959. szeptember közepén ar iskola által meghatározott idő­pontban és helyen tanári fel­ügyelet mellett négy ideoló­giai, négy esztétikai és nyolc ténybeli kérdésre kell írásban választ adni. A legjobb eredményt elérők értékes jutalmakban részesül­nek. Az első díj: utazás a Szovjetunióba, a második díj: 300 forintos könyvvásárlást utalvány, a harmadik díj: 200 forintos könyvvásárlási utal­vány, a negyedik és ötödik díj: töltőtoll és könyv. Ezenfelül számos könyvet is osztanak ki jutalomképpen. Az értékelés után a díjki­osztásra az ifjúsági baráti nap keretében kerül sor. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság a Pedagógus Szak- szervezet, a Vöröskereszt me­gyei elnöksége és a Megyei Könyvtár az 1959-es nyári szünidőre a megye középisko­lás és ipari tanulók számára, „Mit olvassunk a szünidőben” címmel olvasómozgalmat szer­vez. Az évzáró vizsgától az is­kola megnyitó ünnepségéig tartó mozgalomban részvevő tanulóknak a következő szov* jet és magyar műveket kell elolvasniok: Berkest András: Októberi vihar és Vihar után című munkáit. Radnóti Mik­lós: Ikrek hava, Solohov: Űj barázdát szánt az eke, Gorkij: Az anya, Csukovszki): Egy leány szerelme című művet, valamint Majakovszkij: Poeméit, különös tekintettel a Lenin poémákra. Párizsi élmény beszámoló Ma este fél 8 órakor Eger­ben, a Pedagógiai Főiskola ze­netermében Párizsról tart szí­nes képekkel illusztrált él­ménybeszámolót Dr. Buko- vinszky László adjunktus. > übktkm aayij, ktiupív Hogyan változ­nak meg egy olyan ember reakciói, — aki több napon át teljes sötétségben és teljes csöndben elszigetelten ül, mint a majdani bolygóközi rakéták utasai? Jack A. Vemon, 37 éves professzor ennek a kérdésnek kikísérletezése vé­gett négy napra kis cellákba zárta a princetoni egye­tem néhány diák- • ját. A bolygóközi „kísérleti nyulak- nalc" teljesen vi­lágítás nélkül kel­lett meglenniök: cellájukban nem volt egyéb, mint egy ágy, egészség- ügyi berendezé­sek, valamint egy szendvicset, tejet és vizet tartalma­zó jégszekrény. A cellák levegőjének tisztaságát szén- hidroxiddai bizto­sították. Vemon profesz- szor hosszú kísér­letezés után a kö­vetkező eredmé­nyekre jutott: A kísérlet ala­nya, ha egy bizo­nyos időt töltött teljes sötétségben, gyakran téved a kizárólag ízlés út­ján megkülönböz­tetett élelmiszerek megítélésében. *» Egyes diákok azt hitték, hogy csir­kéből készült vag­dalt húst esznek, pedig eledelük ke­nyér volt. A sötétben és el­szigeteltségben a nagy dohányosok is egészen köny- nyen leszoktak a füstölésről, a do­hányzás vágya minden esetben csak kevéssel az­után jelentkezett ismét, hogy kike­rültek a cellából. Negyvennyolc órai elzártság után a diákok túlnyo­mó része teljesen képtelen volt bár­milyen kérdésre összpontosítani fi­gyelmét. A folya­matos gondolko­dás képessége tel­jesen szerte fosz­lott. Egy diák kénytelen volt ab­bahagyni a kísér­letet, mert annyi­ra felkavarta, hogy nem tudta többé a legegy­szerűbb feladatot sem elvégezni. „Kiszabaduld- • suk” után vala­mennyien jóval érzékenyebbek voltak fizikai fáj­dalmakra, mint azelőtt. Nem egészen 34 órával a normális élet újrakezdése után valamennyi­en teljesen elve­szítették az elszi-t getelten és sötét­ségben töltött négy nap emlékét cAz Illői JÓ liúkiu dervis próbálta neki megma­gyarázni, hogy a „Müezzin- coctail”-t a hitetlen gyaur ku­tyáknak kell eladni, hogy at­tól megbódulva két kézzel szórják a baksist. Majd kilá­tásba helyezte: ha nem tér valódi török hangulat van. Ügy bánnak a gyaur kutyák­ká], mint éppen 400 évvel ez­előtt. Allah szakállára, ide mindennap el fog jönni. ★ PUPORKA Tóbiásról min­denki egyöntetűen vallotta, !iögy egy utálatos háklis. Va­lóban, hősünk furcsa kis em­berke volt. A minap is betévedt a Keravill-boltba, és uram bo- csá’, Kripton égőt kért. Az el­adót már maga ez a tény düh­be gurította. Éppen liptói tú­rót evett, gyenge újhagymá­val, s ilyenkor ki szereti, ha zavarják? De hogy ráadásul Kriptoht kérjen ez a ...s gon­dolatban ki is mondta.-r Nincsen kérem — szólt. s erről Puporkának eszébe ju­tott, hogy az idén még nem evett zöldhagymát, összefutott szájában a nyál, de legyőzte ingerét, s megkérdezte, hogy miért? Mármint, hogy miért nincs? Mint látják, kedves ol­vasóim, Puporka tényleg szemtelenül kíváncsi ember volt, de az eladót sem kell féltenünk, ő sem hagyja ma­gát. Arca enyhe lilaszínt ka­pott, mint általában az igaz­ság bajnokaié, s a tőle telhe­tő legnagyobb kulturáltsággal érdeklődött vissza: vajon mit gondol a kedves vevő? Miért nincs? A kedves vevő javít­hatatlan ember volt, s most már arra gondolt, hogy miért van? Mármint, hogy az eladó az üzletben. De elkotródott, mert akkor már többen álltak a pult előtt a kedves vevők­ből, s mintha egy, kicsit mind kancsal volna: egyik szemük­kel elismerő, méltányos pil­lantást vetettek a kereskede­lem képviselőjére, a másikkal pedig Puporkára, de ezek a másik szemek. mintha azt mondták volna: micsoda szem­telen, háklis alak. S MINT AHOGY aZ már lenni szokott, aki ilyen, azt még az ég is bünteti. Hősünk valószínű bal lábbal kelhetett fel, mert aznap igencsak • ki­húzta a lutrit. Mit aznap? egész héten, hónapban és év­ben tartott ez a vesszőfutás, mígnem egyszer Csak... De nem vágok a dolgok élébe, hi­szen Puporka Tóbiás sem vá­gott, miért húznák hát én uj­jat a sorssal? Nem vágott ő sehová, csak ült a „Csini ba­bákéhoz címzett presszóban, merően bámulva a feketés poharát, melynek peremére nemrégen egy ciklámenszínű, szívalakú száj tapadt. Istenem — filozofálgatott magában, miközben ujjával elkente a pohárra ragadt eredeti Opera­rúzst, — milyen utálatos ez így poháron, sőt gusztustalan. Pedig lehet, ezzel is úgy van az ember, mint a szép szőke, lila és zöld hajakkal — jutott eszébe a kaján gondolat A gazdája fején biztos szívesen csókolgatnám, de levesben a haj, poháron a rúzs nem ugyanaz. Halványan még az is felderengett agyában, hogy Vörösmarty egyszer a könyv­tárban arra gondolt, vajon nem az utcalány ruhájából ké­szült papírra nyomtatták-e az erény legszebb sorait. Ezt a gondolattársítást azonban el­hessegette magától, csupán annyit tartott meg belőle a kiszolgálólány számára, hogy ez a rúzsos pohár cseppet serr: volt jó mulatság, s még. ke­vésbé férfimtmka. ember — Férfimunka?! Mit képzel — Hm, hm .;; — gondolko­dik a kuncsaft, mégis le kéne ezt újra vasalni, s kérdően a másikra néz. eszhez, a janicsárok köze vá­gatja őt. J umurdzsák azonban mór meglátta Puporkát, a háklis vendéget, s hogy ennek meny­nyire örült, csak Allah a meg­mondhatója. Adj isten Puporka szaki — szólította őt az itteniek nyel­vén — Mohamedre, szívesen innék veled egy jót, te gya- úr kutya — folytatta, s köz­ben vigyorgott, hogy kilát­szott valamennyi megtevő fo­lia. Hősünk nemet intett, s el­bámulta a Tanya szép művé­szi falfestését. Arra gondolt, hogy végre a szegény festő is kilábol a zsíroskenyér gon­dokból. „Nagy úr a szultán, kegyet­len, vakmerő...” játszották a janicsárok ezt az ősrégi szent török dalt, s ettől a dervis is extázisba jött. — Mit vágsz fel. komám — sújtotta hátba Puporkát. hog'’ csak úgy nyekkent. — Ennek az üzletnek én vagyok az egyik hű dervise, velem nem akarsz inni? Hahaha ... s elment, hogy visszaadja a szeszleikét az édes anyaföld­nek. A vendégek és a jani­csárok röhögtek, s ujja] mu­togattak Puporkára. Ö pedig szép csendben megszökött a szeszszerályból. s arra gondolt hogy az a nagy magassá gos Allah növessze meg a szakál- lát. annak a fényes ábrázatú padisahnak, aki ezt a ..Müezzin Tanyát” kitalálta. Hiszen itt EGYSZEK a háklis ember betévedt egy klubba is, ahol mindenféle kézművesek, és bi­zonyos kereskedők voltak, egy­némely pincéreskedő ember társaságában. Sokat közülük ő maga is ismert. — Én, — hangoskodott az egyik lúdtalpas, kövér alak — megneveltem a vendégeket. Módszerem egyszerű: minden­kinek azt mondom, hogy igen. — Az enyém — emelkedett szólásra egy másik: mindenki­nek art mondom, hogy azon­nal. — Van egyszerűbb megoldás is — Vihogott egy kis kopasz; nem az én asztalom. — Megneveltük a kötözködő, háklis pasasokat — kiabálták egyszerre többen is. A jókedv a tetőfokára hágott. Arcuk zsírosán, boldogan ragyogott. — Kiirtottuk az utolsó háklist is — énekelték. Puporka már-már arra gon­dolt. hogy szégyellnie keli ma­gát. de ez sehogyan sem sike­rült. Aztán arra gondolt, hogy vannak még hibák, s elment haza lefekülni. Álmában Nor­máliában járt,- ahol egy hatal­mas tömeg meg akarta lincsel­ni azt a kövér, lúdtalpas- pasast, aki mosatlan pohárban mérte a sört. Közben több mil­lió torok állandóan ezt kiabál­ta: megneveljük ezt a szemte­len háklis embert, aki piszkos pohárban méri a sört. S valaki a tömegbő’ 1 i teki: ná­lunk már ez íz ítolsó háklis. t (suha) a vendég, talán azért a vacak hámmhatvanáért a kiszolgáló­kat sértegetheti ? Férfimunka... Nahát ért kikérem magamnak — szólt a _lány, s kiszaladt a mosogató konyhába. Ott meg­jegyezte még: már megint m volt az a hülye háklis. de most jól megmondtam neki. A KESZEGFEJÜ kis ma­szek szabó dadogva mondta, hogy 30 forintot kér a munká­ért. A munka tárgya ott ló­gott a karján, egy vasalt ruha formájában, valamelyest javí­tásokkal szépítve. S a ”uha lei másé lett volna, mint ép­pen Puporka Tóbiásé, aki sze­rette, ha húsvétkor vasalt ruhá­ban locsolhatja a lányokat. Az utolsó háklis elgondolkozott, vajon nyelvhibája van-e » szabónak, vagy izgalmának dadog, mert fél, hogy nem kapja meg a kért összeget. Fizetett hát, mint egy katona­tiszt, s aztán szemügyre vet­te a ruhát. A kis ember, meg ott mellette, csali mondta a magáét, hogy itt javított, ott javított. így kigőzölte úgy le- szárazolta. Nézi Puporka a nadrágot, s sehogyan sem tet­szik neki. Látja, hogy rosszul van vasalva az éle. Mutatja is a szabónak, hogy a régi mel­lé új élet vasalt, s most úgv néz ki a- nadrág, mint egy jól köszörült korcsolya kettős éle. Nézi a kis . emberke is. de sehogyan sem akarja látni. Azután egy huszáros attakkal riposztoz. Azt mondja: ez most a jó él, a régi rosszul volt vasalva, nem volt a belső varrás összepasszítva. Nem tudom megteimi, kérem — s most már a düii is. nehezítette a szabó beszé­dét — én most megyek a fel­támadásra. Csak húsvét után... DÉLUTÁN a „belföldi hí­rekben” hozta tudomására a rád ió, hogy aznap „Müezzin- tanya” nyílt kis városában. Kíváncsi ember lévén elment megnézni, hogy ez . azonos-e azzal a „Müezzin Tanyával", melyet Két hónappal azelőtt átfestettek, s melyet ezelőtt egy évvel (vagy kettővel) nyi­tottak meg. Azonos volt, de ha már elzarándokolt, leült. Jól érezte magú*, mert valódi török hangulat volt, Istam- bulban sem különb. Eltiéze- gette a kedves arcú hurikat, akik megtanulhattak magya­rul, mert anyanyelvén kérdez­ték. hogy mit kíván. Pupor­kának az is tetszett, hogy a sarokban, vagy öt-hat janicsár foglalatoskodik, no nem a ja­tagánokkal, de kedvenc hang­szereikkel. Igaz. hogy furcsa, idegenül csengő zene volt, imitt-amott egy-egy magyar motívummal, ami igazán szép volt tőlük, s csali azt bizonyí­totta, hogy a vér nem. csali a bor válik vízzé. Később, a konyha felől ki­jött egy sovány dervis, aki rendkívüli módon hasonlított Jumurdzsákra. Már végezhe­tett a szomszédos Mecsetben esti imájával, mead elég bi­zonytalanul lépkedett. • s ahogy hősünk ki tudta venni szemé­ből. valószínűleg ..Müezzin- coctailt" nyakalhatott a Korán hű fia. Ezt nem tiltja Moha­med! Egy még hatalmasabb I

Next

/
Thumbnails
Contents