Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

1959. június 2., kedd SEP0JS4B § Megalakult a Heves megyei Termelőssövet séti Beruházási Iroda az egei városhaza épületének egyik ajtaján új névtáblát olvashatunk: Heves megyei Termelőszövetlcezeti Beruházási Iroda. Megint egy újabb hivatal, mondogatják a felületes arra- járók. De nézzük csak meg, mi a célja és a feladata a Termelő­szövetkezeti Beruházási Irodá­nak. Az idén lényeges fejlődésen ment keresztül megyénk me­zőgazdasága. Gyors egymás­utánban alakultak a termelő- szövetkezetek, sok község lé­pett a közös gazdálkodás út­jára. De a mezőgazdasági nagyüzemek teljes kialakítá­sa, az új termelőszövetkezetek megszilárdítása nem képzel­hető el nagyüzemi állatte­nyésztés nélkül. A korszerű állattenyésztésnek pedig elő­feltétele a megfelelő férőhe­lyek biztosítása. Ezért terme­lőszövetkezeteinkben az idén nagyarányú építkezések és gé­pesítések kezdődtek. Az 50—100 férőhelyes tehén­istállók, magtárak építése, ön­tözéses gazdálkodás megvaló­sítása, esetleg nagyobb gépek beszerzése és üzembehelyezése, meghaladja az új termelőszö­vetkezetek erejét. Ezt azok a tsz-ek tudják a legjobban, amelyek már elkezdték az építkezéseket. Sok helyen az építkező szö­vetkezeti tagok panaszkodnak, hogy nagyon bonyolult a be­ruházások műszaki-pénzügyi előírása, a rajzokon, költség­vetéseken nem tudnak eliga­zodni. Helykijelölés, építési engedély, hitelkeret megnyitá­sa, anyagigénylések és az épí­tési vállalatokkal való tárgya­lás és szerződéskötés végett so­kat kell utazgatni. Mindez bo­nyolult és sok időtrabló fel­adat. Minek ez a sok bürok­rácia,ez hátráltatja a gyors épít­kezést — mondhatják egyesek. Ebben is van valami igazság. De az elhagyható felesleges „kerék­kötőket” nagyrészt már felszá­molták. Meg kell mondanunk azt is, hogy a megyei és já­rási szervek nem ismerik elég­gé, a most belépett tsz-tagok, az új vezetőségek pedig álta­lában alig-alig járatosak a ter­melőszövetkezetek beruházási tevékenységét szabályozó ren­delkezésekben. DE NÉZZÜK MEG A kérdés másik oldalát is. Szükséges, hogy államunk ragaszkodjék a műszaki, pénzügyi és egyéb előírásokhoz, mert ezek be­tartása nélkül az amúgy is korlátozott és a hirtelen fel­duzzadt szükséglethez mérten szűkösen rendelkezésre álló anyagi erőforrásaink ésszerű felhasználását nem tudnánk biztosítani. Másrészt igen ko­moly összegekről van szó. Megyénk területén eredeti­leg nyolc millió forint értékű tsz-beruházást terveztek, de a termelőszövetkezeti mozgalom kiterjedése és az MSZMP Köz­NEM TUDNI, van-e még a gyöngyösi járásiban olyan hosszú község, mint Nagyréde. Gyalog végigjárva kell egy jó óra ahhoz, hogy a község ele­jéről a másik végére jussunk. S pont a másik végén találjuk a község magtárában a KISZ alapszervezet szervezőtitkárát, Hevér Lászlót. Nem volt könnyű megszer­vezni itt sem a KÍSZ-szerveze- tet két 'évvel ezelőtt, 1957. jú­niusában. Tizenegy taggal in­dultak, s ma már 54 fiatal neve áll a szervetet névsorá­ban. Legutóbbi látogatásunk al­kalmával már 'új helyiségük­ben fogad a szervezőtitkár. — Ez a négy helyiségünk van — mutatja sorra a szobá­kat A titkári szobában — ahol a vezetőségi üléseket tartják, bár a bútorok nem újak, de mint mondja, rövidesen azokat is kicserélik. Egy Terta típusú lemezjátszó rádiókészülék is diszlik a szoba egyik sarkában. —■ Ezt a készüléket a rendez­vényekből befolyt pénzösszeg­ből vettük, 3800 forintért. Van hozzá 1500 forint értékű leme­zünk is. Vasárnaponként kis zeneesteket rendezünk a KISZ-fiataloknak. A belső két szobában ping­pong-termet és klubszobát rendeztek be. Most a nyári munkák idején ugyan nem na­pon .„ontságának az új ter­melőszövetkezetek szervezeti és gazdasági megszilárdításá­ról szóló márciusi határozata megyénkben is szükségessé és lehetővé tette az említett nyolc millión felül további ki­lenc millió, majd később újabb 15 millió, tehát összesen 32 millió forintos ez évi termelő­szövetkezeti beruházás elő­irányzását. A jó gazda gondos­ságával, alaposan meg kell gondolni, hogy hová és mire költjük ezeket a nagy össze­geket, másrészt a hitelek fo­lyósítását bizonyos előfeltéte­lekhez kell kötni, azok visz- szafizetésére államunknak ga­ranciára van szüksége. Régen húzódik a sarudi Kos­suth Tsz 48 férőhelyes tehén­istálló építése. Kellene már na­gyon a férőhely, a tagság a munka nagy részét vállalta, de honnan lesz „mesterem­ber”? .Az Egri Finomszerel- vénygyár és az Építőipari Ktsz szakmunkásokat ígért, meg ott lennének a helybeli kisiparo­sok is, de ahányan vannak, annyiféleképpen beszélnek, de eddig inkább csak beszéltek, és vitatkoztak, az építkezés meg nem halad. A TERPESI RÁKÓCZI Tsz is szeretné őszre tető alá hozni a 48 férőhelyes tehénistállót. Ügy hírlik, a Megyei Építőipa­ri Vállalat már megkezdené és gyorsan be is fejezné az épít­kezést, de a földrendezéssel, a helykijelöléssel, a hitelnyitás­sal és a szerződéskötéssel sok bonyodalom van. Atk&ron a Petőfi Tsz 52 férő­helyes tehénistállót tervezett, de 100-asra kell építeni, hogy a jószágok elférjenek, a Micsu­rinnál a szeszfőzde építésével bajlódnak, Kiskörén 52 férőhe­lyes tehénistállót,Tiszanánán 98- as tehénistállót épitenek. Ezek csak kiragadott példák me­gyénk idei termelőszövetkezeti beruházási programjából. Az egyik helyen nincs ele­gendő szakmunkás, nincs ce­ment, másutt a vasbeton ge­renda hiányzik, nincs tető- anyag, vagy a hitelfolyósítás­sal van baj. Bizony, az épít­kezés sok gonddal-bajjal jár és rengeteg pénzbe kerül. A ter­melőszövetkezet, meg az állam pénzére éberen vigyázni kell, nagy a felelősség. Mindezt a bonyolult és szerteágazó fel­adatot most a Termelőszövet­kezeti Beruházási Iroda vette át. A megye termelőszövetke­zeteinek beruházásai során felmerülő feladatok szakszerű ellátására hívták életre a Ter­melőszövetkezeti Beruházási Irodát. A termelőszövetkezetek megbízása alapján az építke­zések során a helykijelölések­től kezdve a kulcsátadásig minden teendőt elvégeznek. Kötelesek ellátni az építkezé­sek rendszeres műszaki ellen­őrzését, a hitelfelhasználás el­lenőrzését, de a Beruházási Iroda feladata a beruházások­kal kapcsolatos elszámolások elkészítése, illetve azok ellen­őrzése is. AZ ÜJ IRODÁBAN bőven akad tennivaló, a munka sür­gős — csak éppen nehezen indul. Segítsenek az illetékesek és a nagy feladatokhoz meg­felelő munkaerőről is gon­doskodjanak, hiszen nem csak egy „új hivatalról” van szó, hanem megyénk termelőszö­vetkezeteinek megszilárdításá­ról. Ennél nagyobb és fonto­sabb feladat pedig aligha akad mostanában. FAZEKAS LÁSZLÓ Istállőbővitést Tegeznek a halma y ugrál Béke Termelőszövetkezetben A halmajugrai Béke Terme­lőszövetkezet vezetőségének nagy gondot jelent a közös ál­latállomány elhelyezése. Már az elmúlt évben szükséges volt egy új istálló építése, s az ősz­szel használatba vett 60 férő­helyes istállóval sikerült meg­oldani az elhelyezési problé­mát. Tavasszal 250 tagra nőtt a termelőszövetkezet tagjainak száma, s természetesen nőtt a földterület és az állatállomány is. Hogy a megnövekedett ál­latállományt elhelyezhessék, három nagyobb istálló bővíté­sét kezdték meg. A munkála­tokra 100 ezer forintot fordíta­nak. 150 kislakást építenek az idén a megye ktsz-ei A párt és a kormány felhí­vására a megye kisipari szö­vetkezetei jelentős erőfeszíté­seket tettek, hogy elnyerjék a lakosság bizalmát és a közü­leti építkezések csökkentésé­vel minél több kislakást épít­hessenek; E fáradozásukat jelentős eredmények kísérték, hiszen a nagyfügedi Vegyes Ktsz 50, a Hatvani Kislakásépítő Ktsz 26, az egercsehi Vegyes Ktsz 40 kislakást épít fel ez évben, de a bélapátfalvi és a recski vegyes ktsz-ek dolgozói is je­lentős számú ház felépítésére kötöttek szerződést. A megye lakossága mind több bizalommal fordul a kis- lakásépítő szövetkezetekhez, hiszen az esetleges kifogásolás esetén a ktsz anyagílág is fe­lelősséget tud vállalni, nem úgy, mint a kisiparosok. Polgár Miklós Beszélgetés egy falusi KISZ-szervezet munkájáról gyón látogatják a szervezetet, de télen annál pezsgőbb az élet. A fiú-tagok, mintegy 40 fő, politikai oktatáson vett részt', míg a lányok a községi nőtanács és a földművesszövet­kezet szervezésében szabás­varrás, maid később főzési tanfolyamot végeztek el. SPORTVONALON leg­kedveltebb szórakozás a ping­pong. Ebből több esetben már házibajnokságot is rendeztek. Most szervezik a kézi- és a röplabda-csapatot. A Magyar Honvédelmi Sportszövetségen belül rövidesen — mivel van már 24 jelentkező — megala­kítják a motoros, rádiós és a lövész szakosztályt is. Nagy sikerrel szerepeltek a Hámán Kató seregszemlén, ahol a kultúrházzal közösen mutatták be a Harag napja cí­mű színdarabot. Jelenleg a Dulska asszony erkölcse című színdarab betanulásával fog­lalkoznak. amit még a nyár folyamán szeretnének bemu­tatni. Szólni kell a KISZ-fiatalok társadalmi munkájáról is. Mi­kor megkapták úi helyiségü­ket, elég rozzant állapotban volt. A KISZ-fiatalok össze­fogtak és elhatározták, hogy rövidesen rendbehozzák a ka­pott négy helyiséget. Elhatáro­zásukat tett követte, s néhány hét alatt kifestve, a helyi adottságokhoz mérten rendez­ték be új otthonukat. Ügy ter­vezik. hogy a nyár folyamán körülkerítik az épületet, s vi­rágokat ültetnék második ott­honuk körül. Sokan közülük részt vettek a község fásítá­sában is, azonban csak a gö- dörasásig jutottak el, mert is­meretlen okok miatt nem kap­ták meg az igényelt facsemeté­ket. — Két hete — mondja He­vér László — kilenc KISZ-fia- tal a gyöngyösi kőbányában 80 órát dolgozott a kőkiterme­lésnél. a gyöngyöshalászi ter­melőszövetkezet építkezései­nek segítésére. Most szerve­zünk egy újabb 25—30 fős bri­gádot hasonló munkára, csu­pán arra várunk, hogy mikor lesz gépkocsi a kőszállításhoz. ELMONDTA MÉG azt is. hogy hogyan segítettek a köz­ség csőszén. Idősebb bácsika már. s van három hold földje. A múlt nyáron, az aratási idényben panaszkodott a ta­nácsházánál. nem tudja levág­Jól esett A hét egyik napján — ro­hanva, hogy még az utolsó füredi autóbuszt elérjem — betértem a gyöngyösi Cse­mege boltba. — Két üveg sört kérek — szóltam az egyik kiszolgáló­nak, s már tettem is be a táskába. Három percem van az in­dulásig — villant át az agya­mon, letettem egy százast és futattam a megállóhoz, ma­gamban igen megelégedet­ten: sör is van, haza is jutok, ki kívánhat többet? Másnap döbbentem rá, hogy 90 forintom hiányzik. Bementem a Csemegébe, nem sok reménnyel, az igaz... A szőke kiszolgálónőt — mint később megtudtam, Gaskó Józsefnét — most is a pult mögött dolgozva találtam, s előadtam panaszomat. Rám nézett, mint aki ellenőrizni akarja azonosságomat a teg­napi vevővel, s máris szá­molni kezdte elém a tízese­ket. — Kartársnő — mondtam —, nem akarom megsérteni, de csak nyolcvanat adjon, fo­gadja el a többit azért, hogy ilyen jó és becsületes volt egy felelőtlen vásárlóval. — Csak a kasszába tehet­ném — hangzott a válasz —, amit tettem, különben is kö­telességem. Nálunk nemcsak az üzlet érdekeire vigyázunk, hanem a vevőkére is. A szavak nem nagyképűen, hanem jólesően csengtek a fülembe és elgondolkoztam: van ebben valami szép és nagyszerű, hogy valaki más hibáit, saját érdekei ellenére is kijavítja, örömteli perce­ket szerez... Csak néhány szóval köszöntem meg, de most mindenki előtt fogok vele kezet... És köszönöm, nem első­sorban a pénzt, hanem a több hitet az emberekben. P. M. A tarnaielessiek fájó pontja Tamalelesz' lakossága közel háromezer. Ennek a három­ezer lakosú községnek egy kö­zös problémája van, aminek a megoldását várják már régen: nincs Tarnaleleszen kultúrott­hon, fájó pont ez a község la­kosainak, de főként á leleszi ifjúságnak. Ha moziba akar­nak menni, akkor Szentdomon­kosra, vagy Bükkszenterzsé- betre kell menniök, ha bált akarnak rendezni, akkor az autógarázsban tudják csak megrendezni. Két szórakozási lehetőségük van itt a fiatalok­nak: egyik a labdarúgó-mérkő­zés, másik a kocsma. Ügy gon­dolom, hogy Tarnaleleszen is szükség volna egy kultúrott- honra. Már ezelőtt három év­vel ígérték, hogy majd tavasz- szál elkezdik az építést,, de az­óta már három tavasz is el­múlt és kultúrotthont még mindig nem építenek. A hely­beliek minden támogatást meg­adnának, számottevő társadal­mi munkával járulnának hoz­zá felépítéséhez. Vanpak ki­sebb községek, ahol már ré­gebben építettek kultúrott­hont. Ügy gondoljuk, mi is megérdemelnénk. (Kovács Béla) A város érdekében Nagy örömmel értesültem a város közforgalmának rende­zéséről, szeretném azonban észrevételeimet közölni. A Sza­badság tér, a főiskola és a szé­kesegyház közötti, szépen par­kírozott és egyébként is na­gyon szép panorámát nyújtó téren állandóan autóbuszok parkíroznak. Ott javítja kocsi­ját a gépkocsivezető, olajos rongyok eldobálva és fordulá- sok-tolatások alkalmával egy kicsit megsértik a parkokat is. A sok kirándulónak és ne­künk, egrieknek is kerülgetni kell a kocsikat, vagy a sárban vagy a parkban. Az a javaslatom, ne sajnál­ják a „parkírozni tilos” táblát itt kitenni. A második probléma az egri vár. Az előző évektől eltérően, több gondot fordítanak a vár külső képének szépítésére. Itt ismét nagyon zavaró körül­mény a gépjárművek forgal­ma. Főleg a magántulajdonú személygépkocsik ellen van ki­fogás. A sok látogató, akiknek nincs kijelölve gyalogjáró, ri­adtan lépnek félre az eszeve­szetten tülkölő autók elől. amelyek bosszúságunkra még nagy port is vernek az orrunk alá. Kérjük, ha lehet, szüntes­sék meg ezt is. Tilos legyen behajtani a várba, van hely a Kossuth és az Almagyar Utcá­kon a parkírozásra. (Kiss Ferenc) Felújítják Nagyrédén a tanácsháza és a kultúrház kerítését Nagyrédén ez' évben nagy összeget fordítanak a község szépítésére. Járdaépítés, út­javítás és kútfúrás mellett 50 ezer forintos költséggel rend­behozzák a tanácsháza és a kultúrház kerítését. A munká­latokat a járdaépítés befejezé­se után, előreláthatólag a jövő hónap végén kezdik meg. időszerű ssőlőmunkák 11 zöldoltás munkájának megkezdése küszöbén Néhány napon belül meg­kezdődik a zöldóltás olyan szőlőtermő vidéken, ahol a szőlőterületek oltvánnyal van­nak telepítve. Mielőtt a zöld­oltás megkezdődik, szeretnék az általam használt módszer leírásával a termelők segítsé- re lenni. A Czeiner-féle hasítékoltás (amit egyszerű zöldoltás cí­mén ismer minden termelő) technikája szerint készül áfá­sán zöldbe oltott oltvány is. Az ősszel, vagy a tél elejéin begyűjtött és elvermelt csap­nak való vesszőt, az oltás megkezdése előtt 5—6 szemes hosszúságban daraboljuk fel és 4—5 napra 15—20 cm mély vízbe helyezzük valamilyen edénybe. A vizet kétnapon­ként cseréljük, vagy faszénnel ni a búzáját segítség nélkül.. Egyedül van, s ő kevés ehhez.; A búza meg már kasza alá; érett. Az alapszerv vezetői tu-; domást szereztek Pista bácsi; — mert így ismerik a község­ben — problémáiéról, s más­nap hetedmagukkal felkeresték, mondván: segítenek neki az; aratásban. — Igazi fiatalok vagytok.; nem is tudom, hogyan köszön-; iem meg — mondta az öreg; csősz, amikor levágtuk a búzá-; iát. — Szeretnénk a nyáron is; segíteni. Ahol szükség lesz; ránk, mi ott leszünk. A KISZ-; tagokra, míg olyanok lesznek; köztük, mint Kovácsik István Hegedűs József, Balázs János,' Busa Erzsébet és Bencsik An-\ na, mindig lehet számítani —; mondia nem kis büszkeséggel.; A nyári terveikről érdeklőd-' ve elmondta, hogy csoportos; kirándulásokat szeretnének; szervezni a Galyatetőre, Ké­kesre. Mátraházára és Párád-; fürdőre. Az ezüstkalászos tan-, folyam hallgatóival nagyobb.; túrautat is közösen szervez-; nek a Balaton körül, amit; négy napra terveztek. TERVÜK bizonyára meg is; valósul, hiszen ahol ilyen fia-; tatok vannak, nincsenek lehe­tetlenek. s a iól végzett munka; után lólesik egy kis pihenés.; egy kis kirándulás. Megérderm lik. Kiss Béla állandósítjuk. A vízbehelye­zett vesszőt 25—28 C° fok hő­mérsékletű hajtató házba, vagy eléggé nagy ablakokkal ellá­tott helyiségbe helyezzük el. A szálvesszőket azért kell rö- videbbre darabolni, mert az egész szálvessző rügyei hosz- szabb idő alatt fejlődnek olyanná, hogy azokat oltásra fel tudjuk használni. Amikor a vessző rügyei kezdenek ki­pattanni és méhecskeszerű lesz, az oltást megkezdhetjük. A rügy éli megindulásával azt érjük el, hogy a zöld oltóhaj­tással készített oltványokkal egyidejűleg fejlődik a fás csa­pokkal készített oltvány. Nagy előnye, hogy 30 G° fok hőmér­séklet mellett sem fő ki, sőt jobban ered. Ezzel szemben a zöld oltőh ajtóssal készült olt­vány kifő, még akkor is, ha árnyékolva van.- A másik oltványkészítési módszer a Szűcs-féle héjalá- oltás, amelynek oltásteohniká- jával, sok oltási nehézséget lehet megszüntetni. Miután a héjalá-oltást igen kevesen is­merik, leírom az oltás techni­káját. A héjalá-oltást nem­csak pótoltásnál alkalmazhat­juk igen jó eredménnyel, ha­nem a rendes oltásnál is. Az oltást kétféle módon végezhet­jük: bütyök fölött és ízköz­be. Az alanyvesszőt tetszés szerinti hosszúságban a bü­työk fölött levágjuk 5 centi­méterre és a rügyseb felőli oldalán a rügyseb szélétől há­rom millimétert elhagyva, hosszanti bemetszést készí­tünk. A bemetszés után a háncsot felnyitjuk, s az alá toljuk be az egyoldalú ék­kel ellátott zöld oltóhaitosf. Arra vigyázzunk hogy a rügv- seb előtt meghasrvott három- milliméteres háncsrész ép­ségben maradjon, mert a meg­hagyott háncsrész feltörése lé­nyegesen befolyásolja az ere­dési: A zöld oltóhajtáson az egyoldalú éket úgy vágjuk, hogy átvágjuk a bütyköt (dia- fragmát) ferde hosszúságban, olyan méretre* hogy a már nyitott bélrekesztől 2—2,5 cm hosszú ékrész maradjon. A héjalá-oltást könnyebb mód­szerrel végezhetjük el,, mint a Czeiner-féle hasitékoltást. A héjalá-oltást kisebb gyakorlat­tal rendelkező ember is köny- nyen elsajátíthatja, mivel nem kell hozzá olyan nagy kéz­ügyesség és szemgyak.orlaí* mint a hasítékoltáshoz. Nem kell vigyázni az oltóhajtás szedésénél* hogy olyan vas­tagságú óltóhajtást szedjünk* amilyet az alany megkíván. Egy tőkéről 25—30 oltvány is készíthető. Nagy előnye, hogy a hosszúra fejlődött (2—3 m) alanyvesszőt* amelyet már ha­sítékoltási módszerrel nem le­het beoltani* héjalá-oltássa3 beolthatjuk* mert az alany­vesszőt oda vágjuk vissza* ahová akarjuk. Könnyű tech­nikája mellett nagy előnye, hegy fejlődésben a két héttel előbb oltott hasitékoltást el­éri, sőt túlszárnyalja. Jól ered. s igen jó eredményt lehet ez­zel a módszerrel elérni; - Az ízközben készített héj­alá-oltást a fent leírt módon keli elvégezni, azzal a kü­lönbséggel, hogy az alanyvesz- szőt a bütyök alatt vágjuk el és az ízköz végén készítünk 5 centiméteres bemetszést: Az oltáshoz használhatunk PVC-t, vagy gumiszalagot. A gumi­szalag használatánál biztosító kötést kell alkalmazni. Zimány Sándor, az egri Szőlőkutató rntézet dolgozója. Gyárlátogatáson a MÄA AG-ban A gyöngyösi Váltó- és Kité­rőgyár kiszistái kétnapos gyár- látogatásra mentek a MÁVAG- ba, hogy megismerkedjenek a nagyüzem életével, és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A gyárlátogatást és tapasztalat­cserét összekötöttek a szóra­kozással. mert megnézték a iégrevű műsorát is. A váltógyári kiszisták ba­ráti kapcsolatokat alakítottak ki, a MÁVAG-beli fiatalokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents