Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-07 / 132. szám
2 népcjság 1959. június vasárnap Minden békeszeretö nép elítéli saját országában azokat, akik nem kívánják a békét Hruscsov beszéde a moszkvai dolgozók gyűlésén (Folytatás az első oldalról) MOSZKVA (MTI): A szovjet párt- és kormányküldöttség visszatérte alkalmából szombaton délután a moszkvai Sportpalotában nagygyűlést rendeztek. Több mint 15 ezer moszkvai dolgozó vett részt a gyűlésen, amelyet Usztyinov, a moszkvai városi pártbizottság első titkára nyitott meg. A küldöttség tagjait négy felszólaló köszöntötte Moszkva lakosai nevében. Ezután a jelenlevők hatalmas tapsa közepette N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke lépett a szónoki emelvényre. Beszéde eleién elmondotta, a szovjet küldöttség három csoportra oszolva járta be Albániát, hogy minél jobban megismerje az országot, mind több alkalommal találkozzék az ország népével és vezetőiveL Hruscsov elmondotta, a szovjet küldöttség albániai tartózkodása idején több ízben találkozott az ott üdülő Otto Grotewohllal, s hasznos eszmecserét folytatott vele fontos nemzetközi kérdésekről, s Peng Tö-huaj marsallal, aki baráti látogatást tett Albániában. „Mint ismeretes, Albániából visszatérve, Malinovszkij marsallal együtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására nemhivatalos látogatást tettünk magyar barátainknál Budapesten, ahol találkoztunk és igen hasznos beszélgetéseket folytattunk Kádár János, Münnich Ferenc, Dobi István elvtársakkal és több más állami és pártvezetővel, az MSZMP Központi Bizottságának tagjaival” — mondotta a jelenlevők nagy tapsa közepette Hruscsov. „A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, a két ország kormánya és testvéri pártjaik között kifejezetten kitűnő baráti kapcsolatok jöttek létre, s e kapcsolatok állandóan erősödnek. Magyarország területe fölött átrepülve, elvtársi kötelességünknek tartottuk, hogy két napra megálljunk ebben a baráti országban és ismét kifejezzük őszinte nagyrebecsü- lésünket a inunkaszerető magyar nép iránt, győzelmeik szervezője a Magyar Szocialista Munkáspárt, annak Központi Bizottsága és személyesen Kádár János elvtárs, a magyar nép kiváló fia iránt” — mondotta Hruscsov a gyűlés részvevőinek hatalmas tapsa közepette. A szovjet miniszterelnök megemlítette, hogy magyarországi tartózkodása alkalmával találkozott Coj Jen Gén elvtárssal. A szovjet miniszterelnök ezután a küldöttség albániai tapasztalatairól szólt. Hangsúlyozta: az állami és a pártvezetők személyes találkozásának, kölcsönös megbeszélésének nemcsak akkor van nagy szerepe, amikor valamiféle véleményeltérés vetődik fel, az ilyen látogatásokra már akkor is szükség yan, amikor semmi sem zavarja az egyetértést. Minél gyakrabban kerül sor az állami és a pártvezetők személyes látogatásaira, találkozásaira, minél őszintébb eszmecsere folyik ezeken a találkozásokon, annál jobb az egyetértés minden kérdésben, annál könnyebb elmélyíteni a barátságot. Hruscsov méltatta az albán ipar eredményeit, majd kiemelte, különösen nagy jelentőségei vannak az albán mező- gazdaságnak. A szovjet miniszterelnök rámutatott: A szocialista országoknak a mezőgazdaság fejlesztésében is együtt kell működniök, túl kell lépniök az egyes államok szűkén értelmezett érdekem, meg kell valósítaniok a mező- gazdasági termelés ésszerű munkamegosztását, az éghajlati viszonyoknak legjobban megfelelő mezőgazdasági kultúrát kell fejleszteni nemcsak saját szükségleteik kielégítésére, hanem az egész szocialista tábor számára. „Nincs messze az idő, amikor Albánia valóban a szocialista tábor országainak gyöngye lesz. Ez meggyőző példát jelent majd a Földközi-tenger medencéje valamennyi országának. Megláthatják, mit jelent a szocializmus, milyen sikereket érhet el a nép, ha saját kezébe veszi a hatalmat, s az állomot, a gazdaságot, a marxizmus—leninizmus tanítása nyomán a szocializmus alapjaira helyezi" —állapította meg Hruscsov. Ezt követően hangoztatta: az Albán Munkapárt vezetői jól ismerik és alkalmazzák a marxizmus—leninizmus tanításait. Ezért látszik furcsának, amikor egyes külföldi személyiségek azzal vádolják őket, hogy nem értenek a marxizmus— leninizmushoz. „Az, aki tegnap még nem ismerte ezt a tudományt, ma elsajátította azt, kijárta a forradalmi harcok iskoláját, szilárdan a marxizmus—leninizmus álláspontjára helyezkedik, megvédi ezt a nagyszerű tanítást a revizionisták és az opportunisták támadásaitól” — hangsúlyozta Hruscsov a jelenlevők egyöntetű helyeslése közepette. Az albán—szovjet tárgyalásokról szólva a szovjet miniszterelnök hangsúlyozta, ezek a megbeszélések olyan őszinték voltak. amilyenek csak a legjobb barátok között lehetségesek. Az albán vezetők kérték őket, hogy a Szovjetunió adjon segítséget halászflották számára rendkívül alkalmas partmenti öblök kihasználásában. A szovjet miniszterelnök hangsúlyozta a kölcsönös előnyök alapján érdemes lenne szovjet—albán megállapodást kötni Szard í- nia-halászflatta létesítéséről, amely flotta mind a Szovjetuniót, mmd Albániát ellátná szardíniával. A halászflotta- bázis megteremtése megszilárdítaná Albánia helyzetét, s ugyanakkor figyelmeztetésül szolgálna Albánia szomszédainak, akik nagyon megszokták, hogy szemügyre vegyék, mi történik Albániában. Albánia nemzetközi helyzetéről szólva a szovjet miniszterelnök kijelentette, az albán dolgozók meg vannak győződve arról, hogy országuk biztonsága szilárd alapon áll. „Mi is megerősítettük őket ebben a meggyőződésükben” — mondta Hruscsov. Ha valaki Albániára támad, az a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a Varsói Szerződés valamennyi országával találja magát szemben. Ebből a szempontból nem játszik szerepet, hogy Albánia távol esik a szocialista országoktól. Hruscsov beszéde befejező részében a Balkán helyzetévei foglalkozott. Megemlítette, hogy Olaszország béleegyeze í idegen rakétatámaszpontok építésébe saját területén, Görögország pedig jelenleg tárgyalásokat folytat erről. Mi szükség van ezekre a bázisokra? — kérdezte Hruscsov — hiszen nyilvánvaló, hogy sem, a kis Albániai, sem pedig a Szovjetunió és szövetségesei nem akarnak, Görögországra, vagy Olaszországra támadni. A török és a görög kormány elutasította Bulgária békés javaslatait, visszautasította azt a tervet, amelyet Chivu Stoicm román miniszterelnök terjesztett elő a balkáni atommentes övezet létrehozásáról. Ezt a javaslatot Jugoszlávia is támogatta. A nem szocialista államok azonban elutasították ezt a békés és józan tervet. „Ha Görögország és Törökország nem bízik Albániában, Bulgáriában és Romániában, miért nem hisznek Jugoszláviának, amely társuk a balkán! szövetségben?” — tette fel a kérdést Hruscsov. A szovjet kormány véleménye szerint a leghelyesebb az volna, — ha a Balkánon kölcsönös ellenőrzéssel rakéta- ée atommentes övezetet teremtenének. „Ha ez a javaslat nem talál támogatásra, s a nyugati hatalmak folytatják a Balkánon agresszív politikájukat, akkor a Szovjetunió Albániával, Bulgáriával és a többi szocialista országokkal együtt kénytelen lesz rakétatámaszpontokat létrehozni az agresz- szórók támaszpontjaihoz közelebb eső helyeken” - állapította meg Hruscsov. „Ügy gondolom, Görögország és Olaszország kormánya józanságot ta-. núsít és nem egyezik bele, hogy népét veszélybe döntse, m^rt a rakétatámaszpontok működésbe helyezése új világháború kezdetét jelentené — mondotta többek között a szovjet miniszterelnök. Meg vagyunk győződve róla, hogy minden béke- szerető nép elítéli saját országában azokat, akik nem kívánják a békét és mindent megtesznek a hidegháború megszüntetéséért.” Hiniscsov beszéde befelező részében ismételten köszönetét mondott az Albán Munka- * nárt és az albán kormány vezetőinek a szíves meghívásért, éltette a Szovjetunió és Albánia népeinek testvéri barátsását. a szocialista tábor orszá- aaiyipV ocívsését. a világ békéHlojarasjelenlé« Várható időjárás vasárnap estig: Nappali felhőképződés, több helyen délutáni zóporeső. zivatar, mérsékelt szél, a meleg idő tovább tart. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 11—14, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: H —27 Sok köíötíü SZÁNTÓ IMRE: A szocialista pedagógus-mozgalom Heves megyében — 1918—1919 Alpáry Lajos állami tan- feülgyelő már 1919 szeptemberében szabdaságolta Joó György hatvani állami elemi iskolai tanítót és hat társát, s megindította ellenük az igazoló eljárást. Joó György „bűne" az volt, hogy már a proletárdiktatúra kikiáltása előtt felajánlotta szolgálatait a hatvani szocialista pártkörnek, majd ő lett az összes hatvani népoktatási intézetek vezetője. Emellett a Vörös Hadsereg főparancsnoksága nép- biztosságának katonai propagandistája és rekvirálója volt. „Ez csak kezdete a megtorló intézkedéseknek — jelenti Aloáry tan fel ü evei ő — mert — sajnos — aránylag igen nagy a száma azoknak a maguk-' ról. hivatásbeli kötelmei -erő' és hazájukról megfeledkezett (!) tanítóknak, kik a proletár- diktatúra előkészítésében, támogatásában és szolgálatában buzgólkod tak. (Folytatjuk.) tésében, — hogy elsősorban és legnagyobb mértékben a tanítói rendre feküdtek rá, melyet akkori anyagi helyzetének nyomasztó súlya és jövő fantasztikus kecsegtetései köny- nyen karjaik közé szédítettek.” Heves vármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi választmánya Kalovits Alajost a megyei művelődési megbízotti állás elvállalása és az „ezen minőségben kifejtett tevékenysége által elkövetett fegyelmi vétségben” marasztalta el és elsőfokú véghatározatában hivatalvesztésre ítélte. A Vallás- és Közoktatás- ügyi Minisztérium az elitéit fellebbezés alapján Katovitsot fegyelmi bünetetés képen nyilvános megrovásra Ítélte azzal a megállapítással, hogy a tanfelügyelői pályán való meghagyása nem kívánatos, így a megyei művelődési osztály egykori vezetőjét a tényleges szolgálat kötelékéből eltávolították. A magyar proletariátus első hatalma azonban négy és fél hónapos hősies harcok után elbukott. A fehér terroristák vad hajszát kezdtek mindazok ellen, akik támogatták a Tanácsköztársaságot. A haladó, gondolkodó osztályharcos magyar pedagógusokat kiirtották, szétszórták, elbocsátották és kényszernyugdíjazták. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium azonnal elrendelte az egész országban a pedagógusok szigorú igazoltatását. Heves megye állami tanfelügyelősége, a helyett, hogy az elmaradott elemi iskoláztatáson próbált volna segíteni, a proletárdiktatúra idején magukat „exponált” pedagógusok megbüntetésével foglalatoskodott. Alpáry tanfelügyelőnek a megyei köz- igazgatási bizottsághoz 1919. szeptemberében benyújtott jelentése szerint a tanítók közül igen sokan a proletárdiktatúra hívei közé szegődtek. „Köztudomású — írja jelentők, nevelők felé nyújtanak erős és biztos. S ha megfogják, elfogadják, akkor most abban a reményben búcsúzhatok az egri pedagógusnapi ünnepség részvevőitől, hogy ha zökkenőkkel, rögökkel teli utat is járnak, még sok szép ünnepet fognak együtt ülni minden esztendőben — fejezte be beszédét nagy tetszés közepette Ben ke Valéria művelődésügyi miniszter. A pedagógusnapi díszünnepséget ezután Ivádi József zárta be, majd az ünneplők közösen vonultak át a színházból a sport-stadionba a Béke és Barátság Sporthét záróünnepélyének megtekintésére. Beit ke Valéria művelődésügyi miniszter beszéde mert szocialista állam polgárai lesznek, amelynek rendjével, felépítésével, jó ha minél előbb teljesen megisrherkednek s még jobb, ha mindegyiküket a munkára, annak szépségeire, örömeire neveljük. — Szeretném kérni az itt- levőket és üzenni a távollevőknek, hogy ezt mi nem az íróasztal mellett találtuk ki, ezt a követelményt az élet diktálta, állította fel számunkra. Pedagógusainknak tudomásul kell hát venni, hogy a jövőben sok újat kell tanítani, sok tekintetben meg kell módszereiket változtatni és ezért sokat kell tanulniok is. Üj nevelési módszereket kell kiala- kítaniok a maguk számára, mert a jó tankönyvek a megfelelő tante'rvek csak segédeszközök és nem sokat jelenteitek, ha az igazi pedagógus-teljesítmény elmarad. E helyről is szeretettel köszöntőm azokat, akik már az első jelekből megértették, hogy a jövőben a követelmények nagymértékben nőni fognak és ezért szinte önszorgalomból hozzákezdtek például a marxizmus—leninizmus alaposabb tanulásához, elsajátításához. A többieknek csak azt tudom mondani, hogy ez a példa követendő és nagyon hasznos. — Sokan azonban úgy gondolják, hogy eddigi világnézetük felülvizsgálása, tudományos alapokon történő átformálása azt jelenti majd, hogy amit eddig magukra szedtek műveltségben, tudásban, azt mind el kell dobniok. Erről szó sincs. Ami érték, azt továbbra is megtarthatják, hiszen legfőbb célunk az, hogy gyermekeink megkapják mindazt, ami szép és valóban kincset jelent. — A párt, a tanács és a kommunisták kétségkívül megadnak mindent ahhoz, hogy pedagógusaink előbbre lépése sikerrel járjon. Segítő kezük, amit a tanárok, taní•— Először is elnézést kérek e kedves díszünnepség részvevőitől — kezdte beszédét Benke Valéria — amiért késtem. Ezt azonban két okkal is tudom indokolni, s ha megmondom mindegyiket, minden bizonnyal megbocsátanak nekem. Késésem egyik oka az volt, hogy Hruscsov elvtárs Magyarországról való elutazásának ideje bizonytalan volt, s emiatt bizonytalanná _ vált a pedagógusnap alkalmával a parlamentben kiosztásra kerülő kitüntetések átadása is. A másik ok az, hogy a parlamenti ünnepségünkre ellátogatott Kádár János elvtóm is és hosszasan, meleg baráti szívélyességgel beszélgetett el a kitüntetett pedagógusokkal. — Kádár és Dobi elvtársak nálam sokkal keményebb fából faragott emberek, mégis a parlamenti pedagógusnapi ünnepségen láttam mindkettőjükön, hogy milyen hálával és szeretettel beszélnek azoknál az emberekkel, pedagógusokkal, akik gyermekeinket tanítják: minden szép és jó, hasznos tudományra, akik felkeltik az igényességet ifjúságunkban ahhoz, hogy valóban mindig a maguk tökéletesítésére, fejlesztésére törekedjenek. Kádár elvtárs meghatottsága egyáltalán nem volt indokolatlan, mert mi valóban hálával tartozunk azoknak, akik gyermekeinket tanítják, s szívügyüknek tekintik, szívvel- lélelckel, áldozatkészen gyakorolják hivatásukat. —> Ezen az ünnepségen nincsen szándékomban _ eddig elért eredményeinkről, iskolapolitikánk főbb kérdéseiről és jövőbeni feladatainkról' részletesebben szólni. Csupán egy kérdéssel kívánok foglalkozni; Azzal, amiről a jövőben sokat fogunk hallani mindenütt, minden helyen és körülmény között, azzal, amit sűrítve tudnék leghívebben kifejem: neveljük az életre gyermekeinket. Ez annál is szükségesebb, (Folytatás az 1. oldalról) a pedagógusok életét. A fele' kezeti iskolák tanítói nem há zasodhattak az egyház bele egyezése nélkül, s ha netár mégis más felekezethez tartozóval kívántak házasságra lépni, választaniok kellett hivatásuk, vagy élettársuk között. A felekezeti iskolák, de a világ: iskolák pedagógusai is am kényszerültek, hogy a tőkés uralom érdekeinek rendeljék alá nevelői tevékenységüket Gyönyörködhetett-e a pedagógus ilyen körülmények közöt! munkájának eredményében, amikor a törekvő, tehetséges szegény gyermekek pályáját derékbatörte az uralkodó osztályok műveltségi monopóliuma. Az elhagyatott iskolák sötét tantermeit, amelyekben gyakran száz-százhúsz gyermek szorongott egyetlen nevelőre bízva, nem áraszthatta el a tudomány igazi fénye. A felszabadulás előtt a legelemibb ismereteket is alig nyújtó négy osztályt a felnőttek mindössze 73 százaléka végezte el. Az iskolák közel felében csak egy, mintegy 25 százalékában pedig két tanító oktatott. A felszabadulás ntán alapjaikban változtak meg azok a nevelési célkitűzések, amelyek érdekében a pedagógusoknak dolgozniok kell, A mi nevelésünk célja egészen más, mint a Icapitalista rendszeré — folytatta beszédét Páti Jenő. — Nem a kizsákmányolt páriák, hanem az ujtípusú kommunista ember kialakítása a cél. Olyan embert akarunk nevelni, aki forrón szereti a szocializmust, és izzón gyűlöli a kapitalizmus zsarnokságát, küzd a népek közötti békéért, dolgozik saját népe s az emberiség felemelkedéséért. — Van-e szebb, magaszto- sabb feladat a pedagógusok számára, mint e célok megvalósításán fáradozni? — Büszkén állapíthatjuk meg, hogy megyénk pedagógusainak nagy része becsülettel vállalta, és teljesítette a feladatot. Megyénk pedagógusai éppen úgy, mint másutt, meg- szűntek a szó szoros értelmé- ben vett „nemzet napszámo• sai”-nak lenni: megszűnt a le- í alázó függőség a pedagógus és- a földbirtokosok, nagytőkések- között. A szocializmust építő társada- 1 lomban a pedagógus a mun- i kásosztály és a parasztság leg- 1 fontosabb segítője és szövetné- s gese lett. Megtaláljuk őket az- államhatalom vezető szervei• ben, a községi, városi és me■ gyei tanácsoktól az országgyű- c lésig. Közéletünkben, társadal- i mi szervezeteinkben minde- > nütt jelen vannak képviselő- : ik. Megyénkben több, mint 500 • pedagógus dolgozik a Hazafias • Népfront különböző szintű el• nökségeiben és bizottságaiban. 1 Engedjék aneg, hogy ezúton, ■ erről a helyről is köszönetét ' mondjak önöknek, önökön ke- L resztül pedig megyénk vala• mennyi nevelőjének azért az ’ áldozatkész munkáért, amit ■ az iskolai oktatás mellett vé- : geztek a párt és a kormány ! célkitűzéseinek valóraváltásá- 1 ért. — Az eredmények mellett ' azonban sokat beszélünk a megyénk pedagógusainak egy ' részében még ma is élő ket- 1 tősségről, a régi nézetek és a : szocialista iskola követelmé- ; nyeinek kettősségéről. Nyíltan. bizalomteljesen • kell beszélnünk erről, mert ■ ez az első lépés az ellentmon- dás feloldásához. Most, ezen i az ünnepen is szólunk róla. Az ' iskola nem maradhat el a társadalmi fejlődés mögött, hiszen azokat bocsátja ki kapuin, akik a haladás, a jövő útját kell, hogy egyengessék. Lehet-e nagyobb öröm a nevelő számára, mint azt látni: a társadalom megbecsült, dol, gos tagjává lett tanítványa, akiről büszkén mondhatja, lám, ez az én nevelésem, összeegyeztethetetlen azonban a nevelői hivatással, hogy válaszolatla- nul hagyjunk kérdéseket, vagy éppen szembefordítsuk a tanulót az állammal, a szülői házzal. Hogy hová vezet ez az út, ebből az idők folyamán már alapos leckét kaptunk. Megyénl pedagógusainak legnagyobl része azonban már teljesíti i nemes, felelősségteljes hiva tást, hiszen magáévá tette i szocializmus eszméit, s hű ma radt azokhoz a nehéz napokban is. Az élet, a legnagyobl iskola, győzte meg őket esz «léink igazságáról. — A párt és a kormány a: idei pedagógusnap megrendezésével újra tanújelét adta ; nevelők, óvónők, tanítók é tanárok fokozott megbecsülő sének. Társadalmunk valamennyi rétege nagy rokon- szenwel és segítőkészséggei figyeli az önök munkáját Nincs egyetlen olyan Kérdé: sem, az oktató, nevelő munkában. a pedagógusok életében amelyet közösen, egyetértésben a szocialista nevelés javára meg nem oldhatnánk. — Most, amikor befejezésül még egyszer szívből köszöntjük pedagógusainkat — mondotta beszéde végén Póti Jenő elvtárs —, azt kívánjuk, hogy c szocialista kultúrforradalorri és a szocialista iskolai oktatás végső győzelméért folyó munkájukban érjenek el még nagyobb, még jelentősebb eredményeket. A Hazafias Népfront megye: titkárának nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéde végér kedves vendég, Benke Valéria a művelődésügyi miniszter érkezett meg a díszünnepségre A színházat megtöltő pedagógusok által nagy tapssal fogadott minisztert Lendvai Vilmos, a megyei tanács v. b. elnöke üdvözölte, majd a pedagógusnap alkalmából nyolc „Az oktatásügy kiváló dolgozója” kitüntetést, hat „A szocialista kultúráért" kitüntetést, valamint négy miniszteri dicsérő oklevelet osztott ki as ünneplők között. A kitüntetetteket ezután úttörők köszöntötték virágcsokrokkal, s a városi úttörők nevében Benke Valériának is átadtak egy szép csoKrot. A köszöntés után a művelődésügyi miniszter szólalt fel. Ünnepség a pedagógusnap alkalmából a Gárdonyi Géza Színházban
