Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

4 N II P Ű J S A G 1939. június 3., kedd Őrjárat Egerben, a forgalomszabályozás után Tegnap mólt egy hete, hogy bevezették Egerben, a Széche­nyi utcában és a környező mellékutcákban az új forgal­mi rendeletet. A gépjárműveze­tők, kerékpárosok, lovaskocsi- hajtók nagy tömege különböző véleményekkel fogadta ezt az Intézkedést, amire már nagy szükség volt. Ugyanis ez a for­galomszabályozás nem néhány ember túlzottan sok ráérő ide­je miatt jött létre, hanem már két esztendővel ezelőtt, 1957- ben szükségszerűvé vált. A városi rendőrkapitányságon • egy térkép bizonyítja legjob­ban. hogy Egerben a legna­gyobb forgalom a belvárosban bonyolódik le. A forgalom 63,7 százalékát a kerékpárosok, 19,5 százalékát a könnyű-, 6,5 szá­zalékát a nehéz gépjárművek, s 10,5 százalékát a fogatolt jár­művek teszik ki. Ennek meg­felelően nagy volt a parkolási igény is, amit a szűk utcák nagy forgalma miatt csak kis mértékben lehetett kielégíteni. A térképen feltüntetett sta­tisztika bizonysága szerint a következő szám indokolta leg­főképpen a forgalomszabályo­zást: Eger napi forgalmának 45 százaléka ered a város­magból, vágj’ oda és mindösz- sze egy százalékot tesz ki a kívülről jövő és a városon csak átmenő forgalom. A szabályozás életbelépteté­se után természetesen a legna­gyobb forgalom n Tűzoltó tér környékén bonyolódik le. Itt kell ugyanis letérni a Felné­met felől érkező jármüveknek a Knézich Károly utca felé. Az új forgalmi rend életbelép- 'lelése után a harmadik napon a kora délutáni órákban a szol­gálattevő rendőrnek itt nem kellett volna már sokszor köz­beavatkozni. Az első két nap jelentései összegezve, körülbe­lül így hangzottak: hétfőn dél­től a személygépkocsiknak már mintegy 80 százaléka fi­gyelmeztetés nélkül a Knézich Károly utcába tért be, tudo­másul véve, hogy a főutcán reggel 8 és este 20 óra között csak ejö'irányú a forgalom. Ugyanígy “kevés baj volt a mo­torkerékpárosokkal is, ám mindenkin túltettek a kerék­párosok. A legtöbb baj velük volt. A harmadik nap délutánján is a Finomszerelvénygyárból hazatérő kerékpárosok okoz­ták a legtöbb zavart. Először tani VÖRÖS CSILLAG Asch őrvezetö kalandos láza­dása KÖRI BRÖDY A fejedelem bajnoka EGRI KERTMOZI Robin Hood GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Csodagyerekek GYÖNGYÖSI PUSKIN Tizenkilencen HATVANI VÖRÖS CSILLAG Amit nem lehet elfelejteni HATVANI KOSSUTH Az utolsó paradicsom HEVES Nincs előadás- pktervasAra Ember az égben FÜZESABONY Az utolsó felvonás mit sortt ■Egerben este V» 8 órakor: Cigánybáró (Arany J. bérlet) Sírokban este 8 órakor: Nem vagyunk angyalok Recsken este 8 órakor: A lehetetlen nö a (fa h,i?Aex ’ égy barnaruhás nö szaladt be a tilos útra, utána Sütő János, a Finomszerelvénygyár mun­kása állt*meg érdeklődni: mió­ta nem szabad a főutcára be­hajtani? Ö ritkán jár Eger­ben, furcsa tehát számára az új rend, de rövid magyarázat után megértette, hogy valóban szükség volt elelbeléptetésére. Bárcsak ilyen könnyen boldo­gulnának rendőreink a június 10-ig tartó türelmi idő. alatt mindenkivel. De sajnos, Sütő János, úgy látszik, ritka kivé­tel. Erre is volt példa, miért. Néhány perccel később ugya­nis Felnémet felöl egy nagy csoport közeledett a Tűzoltó tér felé, Volt köztük kerékpár, autó, motorkerékpár. Mind­egyik szépen, szabályosan be­fordult a megszabott útra, csak az utolsó, egy kerékpáros rohant tovább egyenesen, mert mit számít neki az, hogy a sza­bály mindenkire kötelező. A 16-os Autóközlekedési Vállalat GA 19-19-es rendszámú, Ika­rus autóbuszának vezetője még ennél a kerékpárosnál is értetlenebbül viselkedett. „Én többszörös KRESZ-verseny győztese vagyok’’ — mondotta, amikor kérdőre vonták, hogy miért nem veszi figyelembe a kötelező haladási irányt jelző táblát. Később aztán a Jókai utcánál még ennél is nagyobb szabálytalanságot vétett. Olyan helyre hajtott be autóbuszával, ahol mindennemű gépjármű közlekedése tilos, s ezt rajta kívül mindenki tudja, aki:pe­dig nem is nyert KRESZ-'ver- senyt. A szabályozás következtében megnőtt a lincxicli károly útra és a Mecset körüli térség forgalma, itt oszlanak el a Vá­rosi Művelődési Ház előtt a járművek a Zalár és a Dobó utca felé. Ezen a helyen már egy piaci nap forgalmának ta­pasztalatai is bizonyítják az intézkedés helyességét. Ugya­nis néhány felvilágosító szó után nagyon .sokan rájönnek arra, hogyha nem éppen a piacra, vagy a Zalár utcába kell menniök, sokkal rövi- debb, egyszerűbb és tolongás- mentesebb úton is elérhetik céljukat, ha a Dobó utcán, a Panakoszta-ház felé fordítják a kormányt. A Panakoszta-ház mögött egyébként is megválto­zott a forgalom. Eddig a vár felől lehetett behajtani a Me­cset Étterem felé vezető kes­keny kis utcába, most viszont a járművek éppen a vár felé közlekedhetnek. A megnöve­— FIGYELTED, hogy mutál ;a gyerek hangja? És ma egy Jelkoszolódott Terv-cigarettát Jtaláltam a zsebében. Hiába, > múlik az idő, megnőtt a fiú, >— dicsekszik az apa, és attól »fogva az egész család -r a »keresztanyától kezdve, a nagy­> mamával bezárólag — a ,,gye- >rek‘’ fejlődését féli a szemé­rmével. Figyelted, hogy mutál a »Gyöngyös hangja? És ma egy Juj helyijárat vonalat találtam Ja menetrendben. Hiába, múlik íaz idő, megnőtt a város, — »dicsekszik a közvélemény, és Jattól kezdve az egész iakos- Jság — a párttitkártól kezdve, Ja földművessel bezárólag — Ja város fejlődését féli a sze- J mével. > Igen, Gyöngyös pubertás »korba jutott, ö is észrevétle- >niil, tizenöt éve darabos kdn­> csőivel érkezett idáig, s ő is »olyan hosszú kezű-lábú, fél­tszeg, felemás lett, mint a töb- >bi tizenöt éves. Szeretné ját­szani a nagyvárost, de még > rosszul áll neki, a kisváros ru- ?háit meg már kinőtte. Az új »városrész sokablakos három- Jemeletei alatt még ott heve- erésznek a kicsiny földszintes Jcsaladiház-pulik, s míg a fő­tteret percenként ropogtatják <végig a farmotoros IKARUS- ítitánok és a főtéri nagyven- sdéglő a legmodernebb dzsesz- Cszel csábítgat, addig a főtér­itől három szöcskeugrásra, a S patakparton még a permetező ^szekerek évszázados gőgje <nyikorog, s nagy ritkán, csak <hárfabódulattal tömött éjsza- <kákon, Kusló—Sárközy vonóba scsókolódzik a húrokkal, kislá- snyok szívdobogó ablakai alatt. kedett forgalmat látva, a já­rókelők, gépjárművezetők, ke­rékpárosok részéről már több javaslat is hangzott el, nem a közlekedés rendjének szabá­lyozására vonatkozóan, hanem éppen, a mecset környékének nagyobb arányú kiépítésével kapcsolatban. Mennyivel job­ban tehermentesítenénk pél­dául a Széchenyi utcát, ha ke­reskedelmi szerveink nem ide­genkednének attól a gondolat­tól, hogy a Knézich Károly Utcában és különösen a Városi Művelődési Ház környékén, ahol számtalan lehetőséa is van erre, egy sor új üzletet lé­tesítsenek. Ezzel rövidesen ki­alakulhatna a városban egy új központ is. Amint a kis őrjárat bebizo­nyította, nincs aggodalomra ok á forgalomszabályozás tekin­tetében. Egyetlen hely, ahol még segíteni kellene, ez a Zalár utca, és a Bajcsy •Zsilinszky utca szűk szakasza. Az egyikben a piaci napokon nagy a forga­lom, s különösen sok a gyalo­gos, akik legtöbbször még az úttestre is leszorulnak. Az út­testet és a járdát szélesíteni viszont csak úgy lehetne, ha néhány, amúgy sem túlságo­san stílusos piaci elárusító­helyet lebontanának a „csirke­piac” szélén, s az Állami Áru­ház is hozzájárulna végkép­pen, hogy épületének Zalár- ulcai szakaszát árkádositsák. A Bajcsy-Zsilinszky utca szűk szakaszán meg azért nehézkes a forgalom, mert itt van egy nagy papírraktár és a Gyógy­szertári Központ megyei lera- kata is. Hetenként több vagon áru érkezik mindkét helyre. Ezeket hatalmas teherautók és lovas kocsik szállítják be az állomásról, utána pedig ugyan­csak más teherautókkal, s lo­vas kocsikkal viszik tovább. Mindegyik kénytelen hát meg­állni, annak ellenére, hogy az utca elején -nagy .tábla-jelzi: megállni tilos! Mindkét raktár szívesen kiköltözne a szűk ut­cában levő helyiségekből, de egyelőre központjuk nem biz­tosít anyagi fedezetet építke­zésre másutt. Pedig azzal, hogy a rendőrség komoly és körültekintő munkával össze­állította és létrehozta az új forgalomszabályozási rendet, még nem tettünk meg min­dent és segíteni kellene min­den szervnek abban, hogy Eger forgalma valóban biztonságo­san és megfelelő körülmények között bonyolódjék le. Weidinger László 11159. június 2, kedd: ltMtf-bam kikiáltották az Olasz Köztársaságot. 1859-ben született Jankó Pál zon­goraművész, a .róla elnevezett kla­viatúra-rendszer feltalálója. V Névnap V JMe feledjük, szerdán KLOTILD iifuclí — AZ EGRI Ingatlankezelő Vállalat nemrég fejezte be a Széchenyi utca 34. számú la­kóház tatarozását. Ebben az évben összesen 1 500 000 fo­rintot költöttek az épületek karbantartására. Egész évben négymillió forintot használ­nak fel erre a célra, legköze­lebb a Nemzeti Bank épüle­tét tatarozzák, amely félmil­lió forintba kerül. — A JÖVÖ ÉVI TAKAR­MÁNY biztosítására 100 hold vörösherét vetettek közösen a tavasszal alakult makiári Béke Termelőszövetkezet tagjai. — AZ IBUSZ június 38-án „opera-vonatot” indít Buda­pestre. Egri és gyöngyösi dol­gozók számára lehetővé teSzi, hogy az Operaházban a Sa­lome és a Csodálatos manda­rin című zeneműveket meg­tekintsék. A különvonaton már majdnem minden hely elkelt. — NYOLC TENYÉSZJUHOT küldenek a szeptemberben Bu­dapesten megrendezendő Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállításra és Vásárra a poroszlói Rá­kóczi Termelőszövetkezet tag­jai. A tsz tagjai azt remélik, hogy szép eredményeket fog­nak. elérni a nagy gonddal ne­velt állatokkal. ' — MEGSZŰNT a Délheves megyei Sütőipari Vállalat. Üzemegységei, ugyanakkor boltjai az Északheves megyei Sütőipari Vállalatba olvad­tak be. Az Északheves me­gyei Sütőipari Vállalat így 39 üzemegységgel cs 19 kenyér­bolttal rendelkezik. — 1000 KÖBMÉTER VÉ­KONY és vastag rúdfát termel ki terven felül a Nyugatbükki Állami Erdőgazdaság. 550 köb­méter rúdfával megyénk épít­kező termelőszövetkezeteinek faanyag ellátását biztosítja. ... a cowboy-nadrág, amelyről számomra érthetetlen módon hiányzik a colt és alóla, mármint a nadrág viselője alól a vad musztáng, amely füttyszóra kocog az ablak alá és hűséges harcostárs is a vad és férfias küzdelmekben. Azért került ez a nadrág napirendre, mert napirenden találkozik az ember rövidnad­rágból kinőtt Billekkel, akik legénységüket eme nadrág­csodával is igazolni akarják és hiszik is. hogy tudják, s amelyen annyi a pityke. varrat, zseb, rojt és miegyebek, hogy mozgó bazárnak is beillenék. Ezekután azt állíthatnák egyesek hogy én ellene va­gyok a cowboy-nadrágnak, hogy ez megint valami szektán* fontoskodás (ez a vád amúgy is a leggyakoribb!) és vég­eredményben is mindenki úgy öltözködik, ahogy tud és akar. Ezeknek az egyeseknek legyen szabad kijelentenem, hogy igenis ellene vagyok a cowboy-midrágnak., mert az egészet egy nagy marhaságnak tartom és rrieg vagyok róla győződve, hogy ifjúinknak fogalma sincs róla, hogy ez a nadrágálom, amelyhez francia homlokba fésült frizurát illik hordani — ó, áldott nemzetköziség! — egyszerű tehe­nésznadrág. Olyan viselet volt, gondolom, még az ma is, a tehenészek számára a prériken, mint a gatya volt és itt- ott még talán ma is az a magyar gulyás számára a Horto­bágyon. Legyen szabad hozzátennem még azt is. hogy mind­addig ellene is leszek ennek a nadrágmicsodának, amíg a Neiv-York-i Broadway-en nem járnak az amerikai arany- ifjak villogó gatyaszárba, övbe dugott fokossal és rágógumi helyett gulyásból kimaradt mócsingot rágva. Lehet, hogy ez maradiság, az is lehet, hogy ettől még egyetlen ifjú barátom sem válik meg gyönyörű, rojtos, pity- kés nadrágjától, de egy biztos: legalább elmondhattam véle­ményemet erről a legújabb divatmániáról, amelynek több köze van a mániához, mint a divathoz. Hands up, boys! (gy...ó) ....... ....I»————i I . I Is ünnepi könyvhét könyveiből t Illés Béta: Anekdoták köny­ve (Szépirodalmi). Kötve 16 fo­rint. Illés Béla a munkásmozga­lom és az irodalom szolgálatá­ban eltöltött, eseményekben gazdag életének legszínesebb, legérdekesebb epizódjait, emlé­keit meséli el ebben a kötetben anekdotákká kerekítve. A de­rűs, olykor nevettető, olykor rhegható történetek szereplői sorában korunk számos híres­ségével. nagy emberével talál­kozik az olvasó, s közvetlen, személyes közelségből ismerhe­ti meg őket. Freu Bruno: Verneti férfiak (Zrínyi), 221 oldal. Kötve 21 fo­rint. A végig izgalmas, lebilincse­lő történet egy francia inter­nálótáborban játszódik le, ahoi spanyol szabadságharcosok, kü­lönböző nemzetiségű antifa­siszták élnek együtt. Az író személyes élményeit Örökítette " meg napló formában mégírt könyvében. Évzáró hangversenyek az Egri Zeneiskolában Az Egri Zeneiskola tanári kara június' 8-án hangversenyt rendez az iskola Bartók-termé- ben. A hangverseny keretében szóló és kamara zeneműveket adnak elő az iskola tanárai, majd 15-én a zeneiskolai nö­vendékek évzáró hangverse­nyét rendezik meg, ugyancsak a Bartók-teremben. Ezekkel a Kisvárosi kritika — egy hangverseny ürügyén — f hangversenyekkel befejeződi* . a tanév és megkezdődik a nyá­ri szünet. A szünet után azon- - ban szeptemberben az iskola nem tud új hallgatókat fel­venni helyiség hiányában. így, ha időközben az illetékeseknek , nem sikerül valamilyen meg­oldást találni, a jövő tanévben nem indul zenetagozat. DE GYÖNGYÖS nem saé- gyelli a rövidnadrágot. Tudja, hogy hamarosan le kell vetnie ezt is, és hogy az iparváros komoly, hosszú pantallójában feszít majd, de addig szívesen hordja, sőt sokszor meg is újítja ruhadarabját. így van ez kulturális téren is. Ma még csak ritkán jönnek hivatásos művészek, hosszún adrágos műsorral a kultúrházba, de a színház már épül. S addig hordják a rövidnadrágot, a műkedvelők rövidnadrágját. Büszkén hordják, hiszen e lap hasábjain is sok büszkeség- hizlaló sor szólott már a Vál­tógyár és a Gimnázium szín­játszóiról, a Városi Énekkar­ról, a Bányász-zenekarról és a. {öbbi együttesről. És most a Vak Bottyán Gimnázium igaz­gatósága újította meg biztos kézzel és kitűnő ízléssel a rö­vidnadrágot. Válóban újításról beszélhe­tünk, hiszen bő tíz év óta elő­ször ismét intézeti hangver­senyt rendeztek. Intézeti hang­verseny! Ezeknek a szavak­nak hangulata van. Lámpalá­zas. ideges fiúk. piruló diák­lányok. zsúfolt tornaterem, közvetlen hangulat, lelkes kö­zönség. Ezt jelentették valaha a kisvárosi iskolai hangversenyek, s ehhez hasonló volt ez a ké­sői utód is. ,.Ennek a hang­versenynek egyetlen feladata van: diákban, szülőben, ven­dégben és rendezőben meg­pendíteni a közös húrt” —• mondotta megnyitóiéban Sereg József igazgató. Rögtön elöl­járóban megmondhatjuk, hogy a célt elérték. Sőt, a közös húrt nemcsak a közönség és a szereplők között pendítették meg, megpendült az a szom­széd kisváros, Hatvan és Gyöngyös között is. A műsor­ban ugyanis a hatvani Bajza Gimnázium vendégszereplői­nek is nagy és igen értékes rósz jutott. A műsort túlnyomórészt a népköltészet jegyében állítot­ták össze. A népdalok, népbal­ladák mellett sok Kodály-, Bárdoss-, Josqin de Pres-szer- zeményt, Arany-balladát hall­hattunk, tehát sók népművé­szethez közelálló alkotást. AZ ELŐADOK színvonalá­ról csak jót mondhatunK. Igaz, a műkedvelő műsorokat nem is szabad olyan mérték­kel mérni, mint egy hivatalos előadást, hiszen figyelembe kell venni, hogy a szereplők úgyis képes,ségeik legjavát ad­ják, s ez már magában elis­merésre méltó — de erre az elnézésre. ez alkalommal sem­mi szükség. Az egész műsor magas színvonalú volt. Voltak műsorszámok, melyeknek sze­replői felvehetnék hivatásos művészekkel is a versenyt, és voltak természetesen olyanok is, amelyek azonban szintén megütötték a jó előadások ni-, vóját. Az apró finomságokat is nagyszerűen érzékeltetni tudó gimnáziumi leánykórust és a jó hangösszeállítású, fegyel­mezett vegyeskari a nagyon népszerű, . kitűnő gyöngyösi karnagy, Szabó Tivadar vezet­te. Mozgalmi és népdalokat, Ko­dály, Bárdoss, Neuwach, Josqin de Prés szerzeményeit tolmá­csolták magas művészi fokon. Sok vastapsot kaptak. Nagy si­kert váltott ki Zilahi-Szabó Imre jól felépített, technikás zongoraszólója (Mozart: B-dur szonáta I. tétel és Rachmani­nov: Cisz-moll prelüd), de megtapsolták Dér Bélát is. (Hubay: Hejre Kati). Lestyán Katalin, a középiskolai sza­valóverseny győztese kivételes tehetséggel rendelkezik. Már a Tatjána levele orosznyelvű előadásával felhívta magái’a a figyelmet. Nagyszerű arcmimi- kája, őszinte átélése azokkal is megéreztette, megértette ezt az örök költeményt, akik egy szót sem értenek oroszul. Gazdag tehetsége, páratlan előadókészsége azonban a Ha- léltánc című népballada elő­adásakor teljesedett ki. Az a beláthatatlan skála, melyen nemcsak hangja, de egész lé­nyégé mozgott, az az aprólé­kosan cizellált, de mégis le­nyűgözően monumentális ala­kítás ad bátorságot arra, hogy a szokástól eltérően les • lásokba bocsátkozzunk: ’'os­tyán Katalin Hevével még • a- lálKozik az újságolvasó. Rábel Mária Karinthy Frigyes Di­dergő gyermek az utcán című novelláját mondotta el. Alakí­tása (nála is beszélhetünk ala­kításról, csakúgy mint Les­tyán Katalinnál) mugávalra- gadó, erősen szuggesztív. és mélyen emberi volt, Noha nem állt rendelkezésére sny- nyl ■ lehetőség, mint Lesty 'n- nak, a novella szűk keretei­ben is ízelítőt adott jól fel­épített, mozgékony előadás­módjából, ámyalatilag fino­man tagolt hangképességébftl. A kis Köles Anita léheletfi- nomságú szopránját hatalmas tapssal jutalmazta a közönség. Először szerepelt a nyilvános­ság előtt, reméljük, nem utol­jára. De meg kell említenünk má­sik két jóképességű szavaló. Tóth Rózsi és Kiszel Györgyi nevét. (Különösen tetszett Tóth Rózsi Ágnes asszonya), valamint Máté József magán­énekét és Bognár János har- monikaszólóját. Az előadást — ragaszkodva az intézeti hagyományokhoz — most is a gimnázium tor­natermében tartották. A sokat nyaggatott bordásfalak, a fel­díszített palánk nem zavarták sem az előadókat, sem a négy­százöt ven főnyi közönséget, sőt, talán még családiasabbá. közvetlenebbé tették a hangu­latot. HELYES kezdeményezés volt a gimnázium részéről az ilyen hangversenyek feleleve­nítése. Noha a Zeneí.skoja megnyitása óta sokkal élén­kebbé vált Gyöngyös zenei élete, a zeneiskolai bérlet­hangversenyeknek csak ha­vonta egyszer örülhetünk és bőven elkelnek a zenei prog­ramba az ilyen hangversenyek is. Szeretnénk, ha az elsőt ha­marosan követnék újabb ha­sonló rendezvények. ... A gyerek hangja még mutál, de okos segítséggel erős felnőtt lesz belőle. Rózsa Gyűl*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents