Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-04 / 129. szám

t \ É 1* C J S A G 1959. junius 4.. csütörtök Van visszaül az alkohol karmaiból 1959. A NAPOKBAN egy sokat szenvedett, gondoktól koravén fiatalasszonnyal hozott össze a ; véletlen. Amikor családja után érdeklődtem, szomorúan elmesélte, hogy férje, bár ke­resett szakmunkás, és jól is fizették, de a kocsmába hord­ta’.java fizetését, — ő és há­rom gyermeke csak úgy tudott megélni, hogy apróbb alkalmi munkát vállalt —. mégis sok- j szór volt durvaság, verés a: „hála”. A végén a férjét elbo- : csatották felelőtlen cselekede- 1 tei és magatartása miatt mun-1 kahelyéről. Ma hol itt, hol ott j dolgozik — s közben tovább iszik... A szeren csétlcn asz-: szony lángoló optimizmussal keres a mélyből kiutat az al- ! kohol örvényébe zuhant férje, gyermekei apja számára. E beszélgetés után érlelődött meg bennem az elhatározás, felkeresem a szakorvost, hogy adjon feleletet oly sok ember es család égető kérdésére: van-e visszaút az alkohol kar­maiból, az iszákosságból? Dr. Csekey István ideggyó­gyász főorvos, az egri 1. sz. kórház idegosztályán elmond­ja, hogy az utóbbi évek során már sokan, egyre többen kere­sik fel a kórházat azzal a cél­lal.' hogy megszabaduljanak káros szenvedélyüktől, mely személyüket és családjukat ka­tasztrófába, a mélybe taszítot­ta. . — Azzal kezdhetem — mond­ta Csekey doktor —, hogy ál­talában van visszaút az alko­hol ölelő szorításából! 1948. tá­jál? svéd orvosok észrevették, hogy a gumihegesztőkön, alkik alkoholos italokat fogyasztot­tak, gyakran hányinger, szódü- sl'j< hányás, rosszullét lépett fel. Megállapították, hogy a foglalkozásúit során szóbajövő vegyi anyag jut a szervezetük­be, amely, ha alkohol van a vérben, az említett rosszullé- tet okozza. Ezt az anyagot a svéd orvosok kémiailag kidol­gozták és ön Irént adódott meg­állapításukból, hogy a szert iszákos emberek alkoholelvono kúrájánál alkalmazzák. Ezt az anyagot®,, An tabus” néven hoz­ták forgalomba és Magyaror­szágon is használták alkohol­elvonó kúránál. A magyar gyógyszeripar is gyárt ma már ilyen szent. „Anthaethyl” né­ven. Ki kell emelni azonban, hogy e kiváló gyógyszer csalt .segédeszköz, mankó az iszá- kosság leküzdésében. AMIKOR a kezelés mikéntje felől érdeklődtünk. — Csekey doktor így világosít fel. —. A kezelést ún. zárt osz­tályon kezdjük, majd ambu­láns. azaz bejáró betegkezelés­sel folytatjuk. Alapos kivizs­gálás után, három napig kap a beteg a gyógyszerből, anél­kül, hogy egy csepp alkoholos italt is inna. A negyedik na­pon megszokott italából (bor, pálinka, sör) kap a beteg, melynek elfogyasztása után néhány perc múltán igen kel­lemetlen érzés vesz erőt rajta. Az arc, a nyak és mellkas bőre kipirosodik, a szem kötőhár­tyája belöveltté, sőt vizenyő­sen baszűrődötté válik. Ve­rejtékezés. nehéz légzés, hány­inger. hányás, szívdobogás lép fel. Emellett igen kellemetlen közérzet, szorongás, félelem­érzet, fulladás-élmény és szé­dülés jelennek meg. Tizennégy napi ilyen kezelés alatt az iszákos emberben kialakul a Pavlov-féle ún. feltételes ref­lex, azaz a betegen mindig rosszullét vesz erőt, valahány-> szór alkoholt fogyaszd, még ak- S Vor is, ha már nem szedi az gyógyszert. Mintegy két hét? után az elvonókúrást házáén-< gedik s kezdetben kétheti, ké- < sőbb havi időközökben kerül ellenőrzésre, azaz ivópróbára. Ezzel az utókezeléssel mélyül el a feltételes reflex, mivel az a nemgyakorlás következ­tében gvengül. Az a tapasz­talat alakult ki, hogy egyesz- tendős ilyen kezelés után már meglehetősen biztosak lehe­tünk abban, hogy pem esik vissza,a kezelt személy. Fel kell azonban hívni a figyel­met arra, hogy a sikeres ke­zelésnek első es legfontosabb feltétele az, hogy a ' }e>eg tel­jesen önként jelentkezzék ke­zelésre és feltétlen bizalommal legyen a kúra iránt! Tehát, ha családja. vágj' munkahelye kényszerítő hatására veti csak alá magát az elvonókúrának, nem várható semmi eredmény! Az ilyeneket fel sem szokta venni a kórház. Erőszak Kai ugyanis nem lehet az iszákos embernél eredményt elérni! AZ EREDMÉNYEK felől ér­deklődve, megtudjuk, hogy az évek alatt folytatott kezelés eredménye 60—65 százalékos. — Havonta átlagosan 40—50 férfi és 4—5 nő kívánja magát alkoholelvono kúrának alávet­ni — mondja a szakorvos —, de jelenleg csak havi 15 ke­rülhet felvételre. Társadal­munk minden rétegéből jelent­keznek eni berek, de talán leg­több a bányász, és vasutas je­lentkező. Nem egy sofőr is jelentkezett mai’. Legtöbb él- vonókúrós Eger és környéké­ről, valamint a nagy bányavi­dékekről került ki. A legtöbb a 30 éves ember, de volt már 16 éves is, aló már három eve ivott. A dolgozók SZTK-ala- pon is igénybe vehetik az el- vonókúrás kezelést, Az elvonókúrán sikeresen átesett emberek egészen meg­változnak. Ismét szeretik gyer­mekeiket, ragaszkodnak a csa­ládjukhoz, munkahelyükön megbecsülik, mert ismét jól dolgoznak. Nem egy hálálkodó levelet ír a kórháznak, mert érzi. hogy ismét teljes értékű emberré, a társadalom hasznos tagjává vált. Csekey doktor íróasztalában kutat, s végül kiemel onnan egy kockás papírlapot, melyen primitív versben, de teljesen hűen fejezik ki a kórházban sikeres elvonókúrán átesett emberek érzéseiket: „...az italozás csak rosszra vezet, Azért hívjuk fel a figyelmeteket. Most a kórházban vagyunk heten fis Itt mulatunk elkeseredetten. Mind a heten züllöttünk idáig. De ittcu az italból nem kell csak minimális... Tehát a jót ajánljuk mindenkinek, j j Aki le akar szokni az italról, minket kövessenek fis akkor nem lesz annyi botrány | a családban És több kenyér jut a család asztalára. Ezt azért ajánljuk nektek mind a heten. Mert tudjuk, hogy a kocsma elkerülhetetlen. Tehát ne igyatok és ránk hallgassatok, Ezt kívánja nektek hét züllött barátotok. Az emberek magukat nem kis önkritikával „RÉDOSZ"- nak. azaz „Részeges Disznók Országos Szövetségéinek ti­tulálják, melynek sikerült há­tat fordítaniuk — az orvostu­domány segítségével. BEFEJEZÉSÜL csak annyit mondhatunk, hogy a módszer helyessége mellett szól az a tény is, hogy a legjobban meg­felel a pavlovi szemléletnek, amely egész életünk kialaku­lásának alapja és lehetősége. Társadalmunk segítése és a megfelelő kezelés alkalmazása minden reményt megad arra, hogy az alkoholizmus, az iszá- kosság régi súlyos problémája végre sikeres megoldásra ke­rüljön — ehhez azonban az szükséges, hogy a közösség, a család, a munkatársak meg­győzzék lelkileg az iszákoso­kat „bűnük” súlyáról, és rá­bírják. hogy púként, a keze­lés sikerébe vetett becsületes szándékkal vessék alá magu­kat a gyógyító kúrának. SUGAR ISTVÁN Nyertesek június 4, csütörtök: 1844. A sziléziai takácsok felke­lése. a németországi munkásság egyik első tömegmozgalma. v? Névnap C? Ne feledjük, péntekén: BONIFÁC timst- CSÜTÖRTÖKÖN este fél 8 órai kezdettel a TIT klub­ban ülést tart a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat He­ves megyei elnöksége. Az el­nökségi ülésen az ifjúság kö­zötti ismeretterjesztési problé­mákat vitatják meg. — A HEVESI Petőfi Ter­melőszövetkezet megkezdte j 23 hold szőlőjének tnásodszo- i ri permetezését. A szőlő szé­pen mutat és ha nem ért elemi esapás. újból gazdag lesz a szüret. — ÜLÉST TART az egri vá­rosi tanács június 13-án. Az ülésen a napirendi pontok kö­zött szerepei az általános isko­lák helyzete és a város község­fejlesztési tervének módosí­tása, valamint további felada­tok meghatározása. — KÖZEL ÖT kiló volt a juhok nyírási átlaga a po­roszlói Haladás Termelőszö­vetkezetben. Az állomány jó kondícióban van. — HŰSZ ÜSZŐT vásárolt továbbtenyésztésre a .sarud i Kossuth Termelőszövetkezet. A tagság nagy gondot fordít a tehenészet fejlesztésére. Az elmúlt hé­ten fizették ki a lottó 20. já­tékhetének két Heves megyei négytalalatosá- rtak nyeremé­nyét, a 160—160 ezer forintot. Az egyik nyer­tes család, ifj. Pilinyi Imre gyöngyösi bá­nyász feleségé­vel és szüleivel a százas kötege- ket számolja a Takarékpénztár gyöngyösi fiók­jában. Töamgjz&i tcwt A másik négy- találatos csalad Ködmön B. Fe­renc bükkszent- erzsébeti lakos, ö fiával szá­molja és rakja a szatyorba a nyereményt. — Csak így to­vább! (Foto: Márkusz) As ünnepi könyvhét könyveiből i — Te haragszol ram! — jelentette ki Gugyelka és szeme könnybelábadt. — Dehogy harag­szom — tiltakoztam, mert tényleg nem ha­ragudtam Gugyel- kára. — De igenis harag­szol — erőlködött. Lá­tom a szemeden, hogy ideges vibrációk futnak végig benned, ha rámnézel, érzem a hangodon, hogy rej­tett méreg fojtogat... Nem vagy őszinte ve­lem szemben, mert te egy jellemtelen alak vagy ... Még azt se mered megmondani, hogy haragszol rám... — Gugyelka, ara­nyom, virágom, édes. egy barátom, becsü­letszavamra, nem ha­ragszom rád, hát mi­ért haragudnék, hisz nem bántottál... — magyaráztam fuvola hangon, hisz olyan gyenge lélek ez a Gu­gyelka ... — Ügy, szóval ha bántottalak volna, ha azt vélnéd, hogy bán­tottalak, anélkül, hogy érdeklődtél volna ez ügyben nálam, akkor haragudnál. ■. Piha. micsoda aljas vagy... — De érdeklődtem volna... — De csak utána, te piszok, mikor már régen haragszol rám. Mondhatom, undorító ember vagy. Nem is ember, csak egy két- lábon járó kreatúra, aki kész minden kü­lönösebb ok és meg­győződés nélkül meg­haragudni arra, aki­re akar... Te sportot űzöl a haragszomrád- ból... Nekem az a gyanúm — váltott fe­hérre Gugyelka arca —, hogy képes vagy haragudni csak azért, hogy ürügyed legyen megfúrni bárkit, tönkretenni, semmivé maszatolni... — Gugyelka, az is­tenért! — sikítottam. — Esküszöm, nem haragudtam és nem haragszom... — Hazudsz... Az ilyen ember, mint te, aki csak úgy egysze­rűen képes meghara­gudni még a barátjá­ra is, és aki ráadásul hazudik is, az előttem nem ember, az... az a társadalom söpredé­ke, akinek vagy akasztófán, vagy a börtönben a helye... Elfog az undor, ha rádnézek, te, emberi­ség árulója... Elöntött a méreg... — Te, Gugyelka, ha megbolondultál, ak­kor kezeltesd magad, vagy pedig menj a fenébe, mert komo­lyan megharagszom... — Megharagszol? — nyitotta kerekre sze­mét Gugyelka. — Meg, te, fafejű — sziszegtem, mert most már legszíveseb­ben agyoncsaptam volna... — Na, ugye, hogy haragszol rám... Hát nem megéreztem? Na, ugye. hogy csak ha­zudtád, hogy nem is haragszol rám — sírt Gugyelka és igazsága boldog tudatában há­lásan megcsókolta a kezemet. (egri) VIZSGAIDŐSZAK. A meg­feszített tanulás izgalmainak szakasza ez a főiskolások éle­tében is. Egy hónap alatt hat­hét tantárgyból értékelik a hallgatókat, nem beszélve a most végző harmadévesekről, akiknek vállára az államvizs­ga terhe nehezedik. Bár ezek a nehéz napok sok dolgot elfe­ledtetnek, mégis, a tanulás szüneteiben, vagy más kikap­csolódás alkalmával előrajza- nak a tervek, elképzelések, hogy mi lesz a nyáron, hogyan telik majd el a — valljuk be: várva várt — szünidő. A har­madéveseket életük első tanári állásának gondolata izgatja, ők már nem jönnek vissza többet a főiskola ódon falai közé — legfeljebb látogatóba. Az első- és másodévesek kö­zött nagy visszhangra talált a KISZ nyári táborainak meg­hirdetése. A fiúk közül augusz­tusban 60-an utaznak el Tokaj­iba kéthetes társadalmi mun­kára, s az idén a lányokat is '■ .aktivizálják”! szintén 60-an I Bodaj kra mennek gyülmöcs- : termeléssel kapcsolatos társa­dalmi munkára. I Minthogy ilyenkor a főisko­lások között drágán mérik az • időt, csak néhány perces be­szélgetésre kértem fel egy pár Nyári munka előtt... — A vizsgázó főiskolások között — EGRI VOKÜS CSILLAG Tengerészre vű EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kard és kocka GYÖNGYÖSI PUSKIN A szalmaözvegy HATVANI VÖRÖS CSILLAG Őfelsége kapitánya HATVANI KOSSUTH Az én drága párom FÜZESABONY Utolsó felvonás pétervAsára Nincs előadás HEVES Í2. órában EGRI KERTMOZI Kémek a Tiszánk hallgatót: mondják el, miben látják ennek a munkának a jelentőségét és milyen gondo­lataik, érzéseik támadtak, ami­kor jelentkeztek erre. Már csak az udvariasság elvétől ve­zéreltetve is. először a lányoké a szó. Hajnal Rozika és Bállá Er­zsiké biológia-földrajz szakosok és ha most leteszik a vizsgákat, már másodéveseknek számíta­nak. Nemcsak azért jelentkez­tek a táborozásra, mert érde­kesnek Ígérkezik, hanem, mert szeretnek társadalmi munkát végezni. — Csak az a baj, hogy eddig a főiskolán erre még kevés le­hetőség adódott — jegyzi meg Rozika. Erzsiké arról beszél, hogy a lányok körében nagyon nagy az érdeklődés, sokan le is maradtak, mert nem bírja a „létszámkeret.” A szakukról először senkit sem akartak vinni, de addig „verekedtek”, amíg sikerült bejutniok a hat­van közé. A két hetet majd arra is felhasználják, hogy nö­vényeket és bogarakat gyűjte­RIMÖCZI VERONIKA most másodéves, nemrég vizsgázott politikai gazdaságtanból. — A lányok nyári munkájá­nak a lényege itt a kollektív szellem kialakítása — mondja. — A közösen végzett fizikai munka még közelebb hoz ben­nünket egymáshoz. Ez utóbbit Somogyvári Béla csak helyeselni tudja, hozzáté­ve, hogy a munka anyagilag is jelentős, példa erre a tavalyi hansági mocsárlecsapolás. Akik a Hanságban voltak, azok kö­zül sokan Tokajba is jelent­keztek. Szabó József és Patkó Imre Somogyvárihoz hasonlóan má­sodéves magyar-történész hall­gatók. a múlt nyáron odahaza dolgoztak szüleiknél, most azonban elhatározták, hogy ha törik, ha szakad, elmennek To­kajba. Az elsőéves fiúk. Dobos Mi­hály, Nagy Lajos, Olveczky Gyula és a többiek, nagy vára­kozással néznek a táborozás elé. Horuczi Endre is ezek kö­zé tartozik, mint megjegyzi Benedek Elek: Édes anya­földem. (Szépirodalom), félvá- szonkötésben 21.50, Az „Édes anyaföldem” ön­életrajz: az ifjúság és a ka­maszkor éveinek története. Hogyan lesz egy szegény fiú­ból diák, hogyan kerül Pestre, végül pedig hogyan talál visz- sza az anyaföldhöz, amely ké­sőbb is éltetője lett Benedek Elek művészetének. Erenburg, Ilja: A kommü- nár pipája, (Magyar Helikon.) egészvászonkötésben 16 forint. Ezek a novellák az 1920-as években születtek és művé­sziességükkel, sokrétűségükkel, igazi humanista mondanivaló­jukkal bizonyára megta’álják az utat a magyar közönség szívéhez is. Magyar fotóművészét 1959- 1960 (Képzőművészeti). Kötve 70 forint A mai magyar fotóművészet kimagasló alkotásait bemutató művészi könyvsorozat máso­— Szeretnénk jól megállni a: helyünket. A Dobó Gimnázi-! umban végeztem, ahol igen! erős volt a KISZ-szervezet. ‘ Nem ártana, ha ezzel a mun-! kával a főiskolások is bizony!-! tanák ezt.,. A szintén elsőéves Papp La-', jós így nyilatkozik: — Míg tanulunk, nagyon sok J támogatást kapunk államunk-! tói, s úgy gondolom, ez a mun-! ka csak kis része annak, ami­vel mi megköszönjük ezt. Ezzel valamennyien egyet­értenek. A végzős hallgatók • közül Olasz János, Szaniszló] Ferenc és Takács László kérj szót. Szeretnének ők is részt J venni ebben a munkában, dej őket az élet más területekre: szólítja. A legtöbb amit tehet­nek. hogy jó munkát és sok; siliert kívánnak a „kis” főisko-; lásoknak. AZ ÓRA MUTATÓJA előbb­re megy, s minden perccel kö-; zelebb jön a vizsga. A hallga­tók újra belemélyednek a; könyvekbe, jegyzetekbe, törté-: nelembe, matematikába, állat-, tanba. Az egri főiskolások J meg akarják állni a helyüket a tanulásban is éppúgy, mint; majd nyáron, a társadalmi: munkában. TUZA ISTVÁN; dik kötete, 70 szerző 128 képét tartalmazza, s az előző kiad­ványhoz hasonló reprezentatív kiállításban jelenik meg. A kötet fotói nagy többségükben a fényképezés új stílusát szemléltetik. Tolsztoj, Lev: Feltámadás. 4. kiadás (Európa). Kötve 30 forint. A Feltámadás, sorrendben az utolsó Tolsztoj nagyterje­delmű regényei között. Alap- gondolatát egy valóságban megtörtént bírói eset adta, amelyet az író ügyvéd barát­ját ól hallott. A bányászok szeretik a könyvet Vége a műszaknak. A gyön­gyösi XII-es akna bányászai mégsem kapaszkodnak fel a munkás-autókra, ’ nem ülnek motorkerékpárjaikra, hogy ha­za siessenek, helyette egy fe­dett autó elé vonulnak, ahol ízlésesen elrendezve, több ezer kötet várja őket. Részletre vá­sárolnak és sokat. A legutób­bi „könyvnap” során majd 20 ezer forint értékű könyvet vet­tek meg az akna bányászai. André József vájár például 1~8, Csáki István csillés 230, Kiss Ferenc nagyfügedi csil­lés 345, Boros Gyula 442 forin­tért vásárolt könyvet. S így nem csoda, ha a guruló köny­vesbolt eladói egyik legjobb „piacnak” tartják a gyöngyösi Xií-es aknát, ahol néhány hó­napon belül 7 : ezer forint ér­tékű könyvet adtak el a bá­nyászoknak. Beszédes szám ez... mu»orat Egerben szünnap. Horton, este 8 órakor: Nem vagyunk angyalo Petőfibányán este 7 órakű LeheteUeu <*»

Next

/
Thumbnails
Contents