Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-25 / 147. szám
1959. június 25., csütörtök R6PÜJSÄG S A kongresszus tiszteletére Kót-három évvel ezelőtt még úgy beszéltek a Heves megyei Téglagyár Vállalat kerecsendi üzeméről, hogy meg kell szüntetni, nem kifizetődő többé az üzemeltetés. Ez azonban — mint a későbbiek kimutatták — korai és elhamarkodott ítélet volt. Az illetékesek, s főleg a helyi téglagyári munkások közbenjárására a gyárat két évvel ezelőtt mégis üzembe helyezték, s már az első év megmutatta, hogy nagyon is érdemes volt. Ez a „halálraítélt” téglagyári üzemegység 1958-ban nem kevesebb. mint három és félmillió téglát adott a népgazdaságnak. Ez az eredmény azonban azt a perspektívát is előre vetette, hogyha az üzemet megfelelő, korszerű felszereléssel látják el, a nyersanyag-termelést megjavítják, aikkor még tovább lehet fokozni a termelést, még több téglát tudnak ott előállítani. S a téglára — egyik legfontosabb építőanyagunkra — nagyon nagy szüksége van a népgazdaságnak a most folyó, s a jövőben kezdődő nagy építkezéseknél. Az üzemet korszerűsítették. Több, mint egymillió forint értékben új felszereléseket kaptak az üzem dolgozói, közöttük kotrógépet, vontatókulit, egyedi meghajtású villany- motoros présgépeket. Az ez évi tervet már a megnövekedett kapacitás alapján készítették eL Ä terv szerint ebben az évben hat és félmillió nyerstéglát kell elkészíteniök a Kerecsendi Téglagyár dolgozóinak. Az üzem ez év április elején indult, s eddig nem kevesebb, mint két és félmillió téglát gyártottak. A gyár gépeiből naponként negyvenezer tégla kerül ki. A Magyar Szocialista Munkáspárt novemberre meghirdetett kongresszusának híre nagy Film az űrhajózásról A kijevi filmstúdióban befejezték a „Hív az ég” című tudományos-fantasztikus film forgatását, amely arról szól: hogyan jutnak el az űrhajósok a Mars szputnyikjára, A film az ukrán filmgyártás első próbálkozása azon a téren, hogy a tudományos fantázia eszközeivel feltárják a jelenkor egyik legidőszerűbb problémáját. A film nemcsak a jövő űrhajózásáról szól, hanem ismerteti a szovjet rakéta- technika már meglevő eredményeit. érdeklődést váltott ki a kerecsendi téglagyár dolgozói között is. A kongresszus tiszteletére megyeszerte megindult munkaverseey-mozgalom magával ragadta a kerecsendi téglagyáriakat és lelkes gyűlésükön vállalták, hogy a kongresszust 300 000 tégla terven felüli legyártásával ünnepük meg. Mielőtt azonban vállalásukat megtették volna, az üzem vezetői messzemenően. biztosították a terven felüli termelés anyagi és műszaki feltételeit. Ez az előrelátás és megalapozottság eredményezte azt, hogy a vállalás nemcsak elhangzott szó, hanem kézzelfogható tény és tevékenység lett. A kongresszus tiszteletére tett vállalásukat eddig már felerészben teljesítették is. A gyárból úgyszólván nap mint nap szálütják a frissen égetett téglákat szerte a megyébe, az országba a most folyó nagy építkezésekhez. Kell az építőanyag mindenütt, ahol új üzemek, új munkáslakások épülnek. Nem kétséges, hogy a kerecsendi téglagyáriak kongresszusi vállalása is hozzájárul ahhoz, hogy a megyszerte, országszerte folyó építőmunka meggyorsuljon, mielőbb elkészüljenek az új üzemek, gyár- részlegek, s mielőbb felépüljenek a munkáslakások. A hatvan -selypi kirendeltség ax élen a szállítási dolgozók kongresszusi munkaversenyében Bolgár vendégeink Egerben (Képes riport folytatása az 1. oldalról) Egymás után érkeznek szerkesztőségünkbe olyan levelek, amelyek tudatják velünk, hogy a vállalatok és üzemek munkásai milyen kiváló eredményeket érnek el a kongresz- szusi munkaversenyben. Legutóbb az Egri Belföldi Szállítmányozási Vállalattól érkezett levél, amelyben Tóth József igazgató a kongresszusi munkaversenyben elért május hónapi eredményekről számol be. Örömmel közli, hogy a ki- rendeltségek közül a hatvan— selypi kirendeltségnek, sikerült az első helyre kerülni 220 277 forint bevétellel. A második helyre a füzesabony—recski ki- rendeltség került 112 172 forintos teljesítéssel. Külön kimutatás szerepel az anyagszállítások tonnájáról, amelyből azt lehet meglátni, hogy szintén csak a hatvan— selypi kirendeltség munkásai végezték a legjobb munkát május hónapban, mert a tervezett 7400-as tonna áru helyett 8420 tonnát továbbítottak és ezzel 113,8 százalékra teljesítették havi tervüket. A vállalaton belül nagy gondot okozott az önköltségcsökkentés. A kongresszusi munkaverseny- bén a munkások és a vállalat vezetői is eredmény-javulást vállaltak az önköltségben. Május hónapban az önköltség- csökkentésben nem tudták elérni a 100 százalékot és a tervüket csak 98,5 százalékra teljesítették. De minden remény megvan arra, hogy a nyári fokozódó szállítások alatt mindenben száz százalékos munkát végeznek. Nagyobb területen, kevesebb önköltséggel Az Atkári Gépállomás dolgozói is megtették már felajánlásaikat a kongresszus tiszteletére. Többek között vállalták, hogy éves tervüket 7000 normálholddal teljesítik túl, az anyag- és alkatrész-felhasználás gazdaságos megszervezésével 36 000 forintot takarítanak meg. Csökkentik az üresjáratokat, ez újabb 35 000 fo- ♦ rintos megtakarítást jelent, t Születtek még a gépállomáson * olyan vállalások is, amelyek az új termelőszövetkezetek politikai megszilárdítását segítik. Virággal köszöntik Sztanko Todorov elvtársat, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkáráta parlamenti küldöttség vezetőjét. „Mai gyerekek" Regebben ismerem őt. Hetven körüli, kicsit hajlott hátú, ezüstös hajú öregasz- szcmy. Múltjáról nem sokat tudok, a jelenéről is csak annyit, hogy kis nyugdíjából éldegél egyedül, szerényen. Azt se tudom, van-e fia, gyermeke, vagy rokona valahol. Egy szűk kis utcában lakik a város szélén, egyetlen szobácskábán és délutánonként kint üldögél a kapu előtt. Nézgelő- dik, figyeli a járókelőket, mérgelődik az utcabeli gyerekekkel, aztán ha megunja, előhozza kék színű vizeskorsóját és friss vizet hoz magának a közeli kútról. Ügy mondják, délelőtt főzöget magának valamit, kimossa egykéi szükséges darabkáját. Az emberek megszokták, köszönnek neki, ha kint üldögél a kapu előtt és talán már hiányozna is, ha egyszer üres maradna a kis lóca. Néha-néha elbeszélget valakivel, de a gyerekekkel szinte nap mint nap hadilábon áll. Méltatlankodik, ha feléje gurul a labda és ha összekapnak a lurkók, hangosan zsémbel. — Szörnyűek ezek a mai gyerekek! Ezeknek mindent szabad, nem törődnek velük szüleik sem... Hej! Bizony még az én gyerekkoromban... — sóhajt és gondolataival ilyenkor elmerül a múlt tengerében. — Gyakran szidja a pajko- sabbjait, akik néha szemtelenül mérgesítik. — Átkozott fajzati — mondta egyszer is dühében és aznap már nem ült ki a ház elé. A napokban észrevettem, hogy kocsi áll meg az öreg néni Icapuja előtt. Tagbaszakadt, kormos kezű ember szenet túrt le a szekérről, átvette a fuvardíjat, aztán eltűnt és nyomában csak egy fekete szénkupac maradt. A nénike egy darabig tanácstalanul nézte a szenet, maj$ kis kosárkát hozott elő és totyogva hordani kezdte befelé a kamrába. Kétszer, háromszor se fordult, máris leült, aztán kezdte megint. Ekkor ért a kapu elé négy fiúcska. Fejelni indultak, mert egyiknek labda volt a kezében. Ök is megálltak a széncsomó mellett és kicsit értetlenül bámultak a félig telt kosárral tipegő öregasszony után. *— Jancsi! Hordjukí be az öregnek — ígyi a legnagyobb fiú. Mii ez nekünk, ötmázsa | szén? Ő meg cipeked- í hét vele éjfélig. * ' A négy gyerek | munkához látott. Ko- f sárral, rossz vödörrel, j lyukas fazékkal hord- J ták a szenet és egy * félóra múlva már * csak egy fekete folt • árulkodott arról, hogy • az előbb még szén ♦ volt a gyalogjárón. j — Köszönöm, gyér- } mekeim, hanem vár-1 jatok csak — rebegte « az öreg néni és cső- * szogva befelé indult. • Amikor kijött, négy • egyforintost tartott a • kezében, de a fiúk ♦ ekkor már javában • fejeltek a „gründen”, * Sokáig nézte őket * elgondolkodva és t reszkető ujjakkal fé- ♦ nyesre csiszolta az ajándéknak szánt forintokat ... (Szalay) Az Eger vár történetéről szóló tájékoztatást figyeli Kunju Dimitrov Sztojev egyetemi tanár, az egyik bolgár szőlészeti és borászati kutató intézet igazgatója. A gyöngyösi munkások helyzetét vizsgálva... II. RÉSZ. A MUNKÁSOKKAL folytatott beszélgetésekből kiderült: sokat javult a munkafegyelem, s a társadalmi tulajdonnak is megnőtt a becsülete. Az utóbbi időben csupán a XI I-es aknánál kellett eljárást indítani lopás miatt. Gyakori vita tárgya, hogy a munkáslakta településen, a város déli részén még mindig nem történt intézkedés, hogy a megépítésre tervezett üzletházak (fűszer, húsbolt, áruház, kisvendéglő, tejbolt, posta stb.) minél előbb megépüljenek. Az új városrész lakói a Magasépítő Vállalat által rendelkezésre bocsátott szűkös és az egészségügyi követelményeknek egyáltalán nem megfelelő felvonulási épületben szerezhetik be háztartási szükségleteiket, ha egyáltalán kapható az ideiglenes jellegű üzletben. Hibaként említették a munkások, hogy a lakóépületek közelében nincsenek megfelelő üzleteK, hogy a nyolcvan lakás környékén nem létesítettek parkot, vagy játszóteret, s a helyijárat sűrítését is sokan kérték, mert ez megkönnyítené a tanulók és a munKóba induló bányászok utazását. Hiányolják az új lakótelepen otthont kapott munkások és bányászok, hogy az 500 család részére egyetlen óvoda, vagy bölcsőde sem áll rendelkezésre, és az újonnan épült lakásokhoz vezető járdák és utak késedelmesen épülnek. Mindhárom üzemben igen súlyos és megoldatlan problémaként jelentkezett a lakásellátás. A Váltógyár főkönyvelője több mint egy éve Nyíregyháza környékéről jár be, mivel sem az üzem, sem a tanács nem tudott eddig számára lakást biztosítani; ÖRVENDETES JELENSÉG, hogy az utóbbi időben egyre több üzemi dolgozó épít saját családiházat. A váltógyáriak Közül 12-en, a XII-es akna bányászai közül 31-en, a Vas- és Fémipari Vállalat munkásaiból pedig öten építettek saját családi házat, jórészt OTP kölcsönnel; A munkások ilyen irányú törekvése igen örvendetes jelenség, mert a Váltógyár és a Szerszám- és Készülékgyár felépítésével igen nagyszámú munkáscsalád telepedett le, akik nem megfelelő körülmények között laktak eddig. A városi tanács kimutatása szerint mintegy 6000 munkás dolgozik a város különböző üzemeiben, s az így megnövekedett munkáslétszám ellátására elsősorban a kereskedelmi szerveknek komoly gondot kell fordítaniok. Az alapvető élelmiszerekből (hús, zsír, cukor, liszt) nincs hiány, ugyancsak kielégítő a zöldség- és gyümölcsellétás, elegendő mennyiségű textilféleség és kész ruha áll a vásárlók rendelkezésére. A városok között a gyöngyösi piac mind felhozatal, mind a piaci áruk tekintetében kielégítőnek mondható. Az idei kedvező időjárás lehetővé teszi, hogy bőséges és olcsó friss zöldség és gyümölcsáru, baromfi kerüljön a piacra, ez is hozzájárul ahhoz, hogy Gyöngyös munkásainak életszínvonala tovább növekedjék. A munkások helyzetét vizsgálva feltétlenül szólni kell a mezőgazdaságban dolgozó munkásokról is. Sajnos, még mindig látható a gyöngyösi piacon munkaerejét áruba bocsátó mezőgazdasági munkás. Ezek az emberek igen nehéz és fárasztó munkát végeznek, s még mindig jelentős a számuk. Napszámbérük 130—140 forint egy napra, de ez változó. Remélhetőleg a mezőgazdaság szocialista átszervezésével ez a probléma egyszer s mindenkorra megoldódik. A VIZSGÁLAT ALAPTAN a városi tanács a legfontosabb feladatának tartja a munkások életkörülményeinek további javítását, különös tekintettel a városban levő súlyos lakáshelyzetre. Nagy gondot fordít a lakásszövetkezetek létrehozására, házhelyekkel és OTP-kölcsönökkel is támogatja a munkások építkezéseit. A város környékén levő termelőszövetkezetekkel szerződést kötnek a piac jobb ellátására, s állandó ellenőrzéssel megakadályozzák, hogy a spekulánsok felhajtsák az árakat. Megfelelő áruszállítással biztosítják, hogy a munkáslakta területeken kifogástalan minőségű és elegendő mennyiségű áru álljon a vásárlók rendelkezésére. Á következő években felépülő lakásoknál az építKezés előrehaladásával megkezdik a parkosítást, az utcák, járdák rendbehozását is. Tovább folytatják a társadalmi munkával építendő sport- és játszóterek létesítését, erre a Következő évek községfejlesztési tervében jelentős összegeket biztosítanak. A munkások egészségügyi ellátásának megjavítására még ez évben üzembe helyezik a város belső részén épü ■ lő orvosi rendelőt, bővítik és korszerűsítik a meglevőket. Az újonnan épült lakások elosztásánál előnyben részesítik a sokgyermekes munkásokat, ugyanakkor különös gondot fordítanak arra, hogy a munkások kérelmét és pana szait a törvényes rendelkezéseknek megfelelően gyorsan és eredményesen intézzék. A TANÄCS VÉGREHAJTÓ bizottsága, s minden egyes tagja arra törekszik, hogy a városban lakó munkásokkal személyes kapcsolatokat építsen ki, hogy ezáltal — jobban megismerve életkörülményeiket — eredményesebben tudják végrehajtani a párt és a kormány határozatait a munkások, a dolgozó emberek javára. Észak-Bulgá- :ria egyik ter- melőszövetke- tzetének baromfitenyésztő brigádjában dolgozik Blago- trodna Cvetko- tva, aki mind- lösszé 22 éves, ts máris ország- gyűlési képvi- iselő. i l ♦ ♦ ♦ ! ♦ Egy 22 ezer |hektáros tér• melőszövetketzet elnöke Ivan \Marinov Iva- tnov. A nagy kilter jedésű termelőszövetkezet ,23 község és tanya egyesüléséből alakult. A területnek 20 ezer lakosa \van. Ez a tert melőszövetke- izet Bulgáric •legjobb szövet ikezetei köz •tartozik.
