Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-23 / 145. szám

1969. június 23., kedd NßPÜJSÄG a Több ezren vetlek részt vasárnap megyében megtartott falugyűléseken Az elmúlt vasárnap ismét számos helyen tartottak falugyűlést, amelyen több ezer dolgozó paraszt vett részt, hogy meghallgassa a párt, a tanács részéről küldött elő­adók beszámolóit. Tudósítóinka nagyfügedi, makiári és be- kölcei falugyűlésekről számolnak be olvasóinknak. Putnoki László elvtárs Nagyi ligedeii Nagyíüged szövetkezeti köz­ség tanácsházának udvarán több mint ezer ember gyűlt össze, hogy meghallgassa Put­noki László elvtárs, az MSZMP megyei titkára, országgyűlési képviselő1 beszédét. A dísz­emelvényen helyet foglalt He­vesi Sándor elvtárs, a járási párt-végrehajtó bizottság tit­kára, Petes István, a járási ta­nács elnöke, valamint ott vol­tak a falu párt- és tanács­szerveinek vezetői. Az úttörők köszöntése, majd a Himnusz hangjai után Simon György iskolaigazgató, a Hazafias Nép­front helyi elnöke nyitotta meg. a falugyűlést. Ezután Put- noki László emelkedett szó­lásra. Bevezetőben a nemzetközi helyzetről szólt, s hangsúlyoz­ta, hogy ma minden embert foglalkoztat a külügyminiszte­rek tanácskozása, egyrészt azért, mert úgy érzik, hogy á Háború és béke kérdése dől el ezen az értekezleten, másrészt egyesek úgy vélik, hogy a gen­fi értekezlet valamiféle olyan kihatással lesz belső helyze­tűnkre, amely talán végső eredményében megfordíthatja a történelem kerekét. Putnoki László rámutatott ezzel kap­csolatban arra, hogy a külügy­miniszteri értekezlet elsőrendű pozitívuma: a létrejötte. A Szovjétunió következetes béke­politikája, a szocialista tábor ereje, a haladó emberiség bé­kevágya kényszerítette tárgya­lóasztalhoz a nyugati hatalma­kat. Ha nem is hajlandók en­gedményeket tenni ezen az ér­tekezleten, akkor is csak egy történheti marad a helyzet, amely már 14 esztendeje jel­lemzi a külpolitikái viszonyo­kat szerte a világon. A továbbiakban Putnoki eivtárs Bourge tengernagy nyi­latkozatát idézve rámutatott arra, hogy egy új világháború kitörése közvetlenül nem fe­nyegeti az emberiséget. Az USA-ban is tudják, hogy a Szovjetunió békevágya mögött a kommunizmust építő ország, a szocialista államok hatalmas katonai ereje húzódik meg. Különben is egy háborút ma már nem lehet felelőtlenül ki­robbantani, egy harmadik vi­lágháborút nem lehet páholy­ból végignézni, mert a Szovjet­unió rakétái Washingtonba is eljuthatnak. — Félévszázad óta kapitalis­ta háború nem győzött- a vilá­gon — mondotta Putnoki elv­társ. Az első világháború után győzött a Szovjetunió, a máso­dik világháború eredménye, hogy kialakult a szocialista országok hatalmas tábora, je­lenleg a gyarmati országok fel­szabadító mozgalma folyik, a harmadik világháború egyenlő a tőkés rend teljes bukásával. Kitért a népi demokratikus országok, a Szovjetunió hatal­mas ipari és gazdasági fejlődé­sére, amely realizálja azt a po­litikát, amit a Szovjetunió foly­tat a népi demokratikus or­szágok, a világ békeszerető em­bereinek őszinte támogatásá­val. Belső . helyzetünkről szólva elmondotta, hogy iparunk egészséges fejlődése egyben egész népgazdaságunk egész fejlődésének alapját is jelenti. A kedvező feltételek tették le­hetővé pártunk március 9-i határozatát, s ennek a határo­zatnak végrehajtásában jelen­tős eredményeket- értünk el. Egyedül Heves megye ipari munkásai több száz millió fo­rint értékű kongresszusi fel­ajánlást tettek. Népünk jólé­tének emelkedése, az árubőség, a" vásárlóerő állandó növekedé­se, mind azt bizonyítja, hogy dolgozó népünk, benne fal- vaink parasztsága is jobban él, mint bármikor. Szólt Putnoki László elvtárs a mezőgazdaság helyzetéről, s megállapította, hogy a kedvező időjárás, dolgozó parasztsá­gunk szorgos munkája követ­kezményeként jó termés vár­ható, nincs lemaradás egyetlen mezőgazdasági munkában sem. — Nem volt igazuk azoknak, akik a nép ellenségei voltak és maradtak, s akik lelkesen pró­bálták hirdetni, hogy dolgozó parasztságunk nem fog dolgoz­ni, ha a szövetkezetbe lép. Me­gyénkben ío1enleg több mint 30 ezer c; d dolgozik a ter­melőszövetkezetekben, ennyi döntött a teljes önkéntesség alapján jövendő sorsáról. A továbbiakban a hallgató­ság nagy egyetértése kíséreté­ben arról beszélt Putnoki elv­társ, hogy azok szólnak most úgymond a „parasztság érde­kében”, azok szólnak kényszer­ről, akik halálba kényszérítet- ték az embereket, akik 80 fil­léres napszámért kényszerítet­ték dolgozni a summásokat, akik számára még a paraszt szó is sértést jelentett. A dol­gozó parasztság hallgat a párt­ra és a kormányra. Tudatában van annak, hogy saját vezetői jő tanácsát adtak, a helyes utat mu­tatják meg a paraszti fel- emelkedésnek. Ezt a meggyőződést példázza, hogy 12 ezer holdon végeztek például új vetést, a tsz-ek nem­egyszer saját zsebükből össze­adva, vásároltak jószágot a kö­zös állatállomány számára, is­tállókat építenek, lerakják alapjait a szövetkezeti életnek. A magyar parasztot józan, bölcs meggondolása vitte erre az útra, mert tudja, hogy senki másnak, csak saját magának, fiai és unokái számára teremt jobb, s kulturáltabb életet fa­lun. Putnoki László elvtárs vége­zetül a közös szövetkezeti munka kialakításának fontos­ságáról, a növényápolási mun­kák jó elvégzéséről, az eredmé­nyes betakarításról, a munka, és szövetkezeti fegyelem kiépí­téséről szólt. Sok sikert kívánt Nagyfüged dolgozó parasztsá­gának a közös munka, a szövet­kezeti munka elvégzéséhez. A nagy tapssal fogadott be­széd után a helybeli úttörők kedveskedtek kis kultúrműso­rukkal a hallgatóságnak. iskolákba, egyetemekre me­hetnek a munkások, parasztok gyermekei, az, hogy legtöbb házban szól a rádió és motor­kerékpárral járnak a fiatalok — mindez természetes, azon­ban elfeledkezni sohasem sza­bad arról, hogy mindez csak nálunk, a mi társadalmunkban lehetett így, ott, ahol a nép és vezetői együtt küzdenek a még boldogabb, szebb életért. , A továbbiakban Egri Gyula elvtárs saját életéből vett, pél­dákkal bizonyította be azt a hatalmas különbséget, ami megmutatkozott a múlt és a jelen társadalmi rendszere kö­zött. Szólott az ellenforrada­lom pusztításairól, a párt és a kormány helyes politikájá­ról, népünk egységéről. Hang­súlyozta, hogy a szocializmus erői világszerte megnőttek és olyan tervek válhatnak való­ra, mint a Szovjetunió XXI. kongresszusán megtárgyalt 7 éves terv, amelynek megvaló­sulása után a világ első szo­cialista .állania fejlődésben utoléri a legfejlettebb kapita­lista országot, az Amerikai Egyesült Államokat. Mi is gyorsítottuk a tempót, — hangsúlyozta Egri Gyula elv­társ. A munkásosztály ezúttal is olyan feladatokat. vállalt és tűzött ki maga elé célul, amely nagymértékben bizto­sítja majd előrehaladásunkat. Beszéde további részében szólott azokról az eredmények­ről, amelyeket ez ideig elér­tünk a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében és hang­súlyozta, hogy azok a dolgozó parasztok cselekedtek helye­sen ebben a faluban is, a«ik bátran döntöttek a szövetke­zeti gazdálkodás mellett. • A továbbiakban a nemzet­közi helyzetről beszélt Egri eivtárs, majd a háború és bé­ke kérdésében felhívta a fi­gyelmet azokra a suttogókra, akik háborús rémületet igyek­szenek . kelteni és akik nem akarj áK tudomásul venni, hogy a béke erői megizmo­sodtak és azt, hogy a világ népei békét akarnak és ezért harcolnak is. Végezetül sok sikert kívánt Makiár község dolgozó népének az előttük álló nyári munkák eredmé­nyes bevégzéséhez; Ami a falu népéi legjobbau érdekelte *» :.. azokról a témákról kap­hattak részletes tájékoztatást a bekölceiek, a vasárnap dél­után megtartott falugyűlésen. Már két órákor megkezdődött a falusiak özönlése a kultúr­otthon felé, ahol felnőttek és fiatalok sokasága várta, hogy megkezdődjék a gyűlés, ame­lyet összekötöttek az iskola évzáró ünnepélyével. Kakük Imre, a bekölcéi ál­talános iskola igazgatója, ér­tékelte az 1958—59-es tanév eredményeit és hibáit, s öröm­mel állapította meg, hogy egyetlen igazolatlan hiányzás nem volt. Ezután került sor Dorkó Jó­zsefnek, az MSZMP Heves me­gyei párt-végrehajtó bizottsá­ga osztályvezetőjének előadá­sára, amelyben a falusiakat érdeklő legfontosabb kül- és belpolitikai eseményeket, is­mertette. A genfi külügyminiszteri ér­tekezlet fontosságáról szólva elmondotta Dorkó elvtárs, hogy a nyugati hatalmak át­látszó manőverezése akadá­lyozza a megegyezést s újabb rakétatámaszpontokkal nehe­zítik a békés megegyezést. Ezután arról beszélt, hogy mire törekszik a magyar nép és a szocialista tábor, milyen feladatokat akarnak végrehaj­tani, s hogy nyersanyagainkat nem katonai célokra akarjuk felhasználni, szívesebbéin kér szítenénk belőle közszükség­leti cikkeket, de a nemzetközi helyzet megköveteli, hogy gon­dot fordítsunk a honvédelem­re, a hadsereg fejlesztésére. A falugyűlés részvevői nagy figyelemmel hallgatták a kül­politikai beszámolót, amely- nejs során az elmondott té­nyek megnyugtatásul szolgál­tak, hogy a népek erős aka­rata lefoghatja a háborús gyújtogatok kezét és sikerrel folytathatjuk a szocializmus építését. A nagyüzemi gazdálkodás fölényéről szólt ezután Dorkó elvtárs, s hibáztatta a bekölcei párt- és tanácsi vezetőket, a falu kommunistáit, hogy a tsz-szervezés után csökkentet­ték a politikai munkát, s emiatt bizonyos fokig romlott a hangulat a községben. Ahe­lyett, hogy a termelőszövetkezet megszilárdításával többet tö­rődtek volna, az átállás helyett leálltak, hangot kaphatott az ellenség, olyan rémhírek ter­jedtek el a községben, hogy a párt sem akarja a tsz-eket, hogy nincsenek meg az elő­feltételei a szocialista mező- gazdaság megteremtésének, stb. Mennyire helytelenek és valótlanok ezek az állítások — erről beszélt Dorkó elvtárs, s annak' a véleményének ' adott kifejezést, hogy remélhetőleg a következőkben azon gondol­kodnak a bekölcei tsz-tagok is, miként lehetne az ősszel kez­dődő közös gazdálkodás alap­ját megteremteni. A termelőszövetkezeti moz­galommal kapcsolatos kérdé­sek ismertetése után az állam és az egyház viszonyáról be­szélt, amelyet nagy figyelem­mel hallgattak a jelenlevő vallásos érzeletű emberek. Is­mertette, hogy az állam és az egyhpz között létrejött meg­egyezést mennyire támadják a kapitalista országok uszító rá­dióállomásai és újságjai, s ez­zel az a céljuk, hogy a vallásos tömegeket szembefordítsák a párttal és a kormánnyal. Be­szédében cáfolta ezeket a lon­doni rádióra és Szabad Euró­pára annyira jellemző hazug híreszteléseket. Végezetül a közelgő párt- kongresszus jelentőségéről szólva megállapította, hogy a belpolitikai helyzet arra mutat, hogy a kongresszus irányvona­la, határozata, amely a szocia­lizmus építésével kapcsolatban sok fontos megállapítást kö­zöl majd, támogatásra talál majd Bekölcén is éppúgy, mint az ország más vidékein. A gyűlés végén került sor az általános iskolások megju- talmazására kiváló tanulmá­nyi eredményeikért, majd rö­vid kultúrműsorral fejeződött be a sikeres falugyűlés; Tízéves jubileumára készül a Máfravidéki Erőmű A nép és vezetői együtt küzdenek — Egri Gyula elvtárs Makláron — A makiári falugyűlés dél­előtt fél tízkor kezdődött. A falugyűlés egybeesett az isko­la tanévzáró ünnepségével, ahol a megjelent szülők és ér­deklődők meghallgatták az is­kola igazgatójának rövid re­ferátumát, amelyben az el­múlt isKolái év eredményei­vel foglalkozott, majd Hunor László, a községi Hazafias Népfront elnöke üdvözölte a körükbe«. megjelent Egri Gyu­la elvtársat, az MSZMP Eger városi pártbizottságának első titkárát, az egri járás ország­gyűlési képviselőjét. Az üdvözlő szavak után Eg­ri Gyula elvtárs szólt a gyű­lés részvevőihez; Bevezető szavaiban elismeréssel beszélt a makiári nevelőtestület mun­kájáról, majd hangsúlyozta: — Azok az emberek, azok a szülők, akik törődnek gyer­mekeikkel és nem közömbös számukra az ő jövőjük, törőd­nek és ' érdeklődnék a nép, á nemzet ügye, sorsa iránt is. Ma már sok mindent termé­szetesnek veszünk, —mondot­ta. Természetes az, hogy cipő­ben, szép ruhában járnak gyermekeink* az hogy közép­. (Tudósítónktól) 1949. július 15-én kezdte meg működését megyénk és hazánk egyik legnagyobb, energiát szolgáltató üzeme, a Mátra- vidéki Erőmű. Az építkezések mér a hábo­rús években megkezdődtek, hogy az alacsony fűtőértékű lignitet, amit Petőfibánya kör­nyékén nagy mennyiségben le­het találni, hasznosítani tud­ják. Az üzemház építése már ,a felszabadulás után megkez­dődött, s be is fejeződött. 1949. július 15-én kezdte meg üze­meltetését az első kazánház első turbinája. Az építkezések tovább folytak és véglegesen 1953-ban fejezték be a nyolc kazánnal működő Mátravidéki Erőmű építését. A jubileum méltó megün­neplésére felkészül az Erőmű vezetősége. Július 4-én, szom­baton délután 5 órai kezdettel a lakótelepi kultúrházban tart­ják meg az ünnepélyt. Az ün­nepi programban szerepel Csenterics Sándor nehézipari miniszter-helyettes ünnepi be­széde és Záradi Géza vállalati igazgató megemlékezése. Ezen az ünnepélyen emlék­érmeket osztanak ki a vállalat dolgozóinak és pénzjutalom­ban is részesítik azokat, akik hűségesen tíz, vagy több éve dolgoznak az erőműben. Az ünnepélyes rész befejezése után rövid szakmai filmet ve­títenek, majd a késő esti órák­ban utcabálon szórakoznak a Mátravidéki Erőmű dolgozói és a meghívott vendégek. A kultúrműsorban neves buda­pesti ’ művészek is fellépnek. Tizennyolc esztendő telt el 1941. június 22-e óta, amikoris a fasiszta Német­ország hitszegő módon, alat- tomban rátört a Szovjetunió­ra. Vijjogó repülőgépek je­lentek meg a békés ország, az aratásra váró hatalmas búzamezők fölött, s bombá­ikban halált, pusztulást, rom­bolást szórtak szerteszét. A hitlerista csizmák átlépték a határt, s a fenevad megszál­lottságával romboltak, pusz­títottak mindenütt. Tizennyolc esztendő telt el e szörnyű napok óta, s azóta már tudjuk; ez a nap már előrevetette a bőszen villámháborúra készülő fa­siszta Németország legyőzé­sének fény-árnyékát. A hó­dító célokkal megindított há­ború a hatalmas szovjet nép igazságos harcával találta magát szemben, s ez meg­pecsételte a fasiszta Német­ország sorsát. A romok azóta felépültek, s a Szovjetunió ma a szoci­alizmus továbbépítésének, a kommunizmus megalapozá­sának olyan útján jár, amely napról napra láttatja világ­raszóló eredményeit. Eysk az eredmények mutatják a legvilágosabban azt, hogy az a nép, amely a szocializmus, a kommunizmus utján jár, s megteremti a népek igaz szabadságát és igaz boldog életét — az legyőzhetetlen. A dátum azonban ma fi­gyelmeztet. Tudjuk, hogy Nyugat-Németország vezető köreiben elevenen él a re- vansszellem, a revans láng­ját azok az imperialista kö­rök élesztgetik, akik a fa­siszta Németország legyőzé­sének világtörténelmi ese­ményéből sem tudták leszűr­ni a tanulságot és ma ;s a Szovjetunió, a szocialista tá­bor elpusztítására töreked­nek. Dg a nepek nem felejte­nek. A népek óhajtják, kí­vánják, követelik a békét és éberen örködnek azon, hogy 1942. június 22-e — új for­mában, új szereplőkkel — meg ne ismétlődhessék. Békét a világnak! — szárnyal a jelszó körül n világban, s megálljt int a háború megszállottjainak. A vállalás és teljesítése Á kongresszusi munkaver­seny során az ÉM. Heves me­gyei Építőipari Vállalat dol­gozói többek között egymillió 120 ezer forint önköltségcsök­kentést vállaltak. Ezt a jelentős összeget úgy akarják megtakarítani, hogy nagy gondot fordítanak az anyagpazarlás megszünteté­sére, s ezzel több mint fél­millió forinttal akai’ják csök­kenteni a vállalat önköltsé­gét. A vállalás teljesítésére mű­szaki tervet dolgoztak ki, amelyben meghatározták, mi­lyen módon akarják elemi a költségek csökkentését. Töb­bek közt olyan eljárást. vezet­te« be, amely alapján az ->d- digi három helyett, hat eset­ben tudják használni a zsalu­zó anyagokat. A téglaszállítást is tökéletesebbé tették. Ezen­kívül jelentős összeget akar­nak azzal is megtakarítani, hogy a helyszínen fellelhető anyagokat felhasználják az építkezésnél, s ezzel a szál­lítási költségektől megmenti« a vállalatot. Kettős könyvviteli tanfolyam tsz-könyvelők részére Az elmúlt napokban tartot­ták meg az első megbeszélést azoknak a tsz-könyvelőknek a részvételével, akik az idén elvégzik a kettős könyvelői tanfolyamot; A tanfolyamon 110 könyvelő vesz részt, az előadásokat Gyöngyösön, Egerben és Füzesabonyban tartják; MONOLÓG. — Ez má’ csakugyan isten el­len való vétek, amit ezek a népek csillának! Az ember fel­kel hajnalok-hajnalán... oszt marad le mindegyik buszró.,. ...Jajj, húzóggyon má’ bej- jebb, kedves! Kiszorítja belő­lem a lelket is... Má’ hogy fog­lalnék én el nagy helyet... hát tehetek arró’ hogy így meg- nyőttem.. Látta vóna reggel a buszná’... az olyan apróféle asszanyok mind lemaradtak... Ha látták vóna...! Azt a szegény Zsófit valóságosan beletaposták a sárba... Úgy tolakottak ...! Haza kellett mennyi a szeren­csétlennek átöltöznyi... no, mongyák! De hát mié? Mer mind a két kezibe csomag vót... vendég­ségbe ment vóna a gyerekeibe’ ...az iskolába. Oszt, hogy úgy felpakolt, le is maradt... de még fel is lökték a nagy tola­kodásba. .. hogy nem taposták agyon, csuda isteni szerencse... A sok nép! Hogy nem sül ki a szemik... De senki se akar gyalogolnyi... A Mari is...a gyerekivei... Annak is Egerbe kell gyönnyi nyirakoznyi... Pegyig kis isko­lás mé’... de kirándulnyi vi­szik őköt... olyan hajval csak nem mehet... mongya az any- nya... Oszt most f izetnek... utikőcség.. borbély... De is­tenkedhet ezeknek az ember __ Ne em... Mindené’ be Egerbe..! Az embert osztán nem veszik fel... ha meg feltér, összeszo- ríttyák még a lelkit is... Bezzeg, mikor Györffy úr járt erre a buszval... csak a hangyások, meg az egri urak ültek fel rá... Mink meg... fel a bátyit.. kezünkben meg a tejeskantra, oszt gyerünk, neki az Egerlátónak... Most busz kell mindegyik­nek. .!. Nénje magának az ör­dög, de nem én! Tuggya meg, akkor ülök buszrtt, amikor aka­rok. .. Denagyon kiváncsi az úr..! Hát megmondhatom mié ’ menek... Építési engedélyé’.. az isten vemé meg ezt a vilá­got. .. Hogy mennyi töményte­len papír keli hozzá... De azok a kölykök is szólhattak volna... Idefigyelj má’ te bolond! Ne háromszobásat, ötszobást épíccs..! De nem... Most meg odaállítanak a kocsival, hogy no édesanyám, meghoztuk az asszonyt... Az még haggyán.., Jó hogy benőtt a fejik lágya... De lepakolnak négy szobabú­tort, meg két konyhát, mikor meggyüt a másik meny is... no most tedd el..! De hová? Azt hiszik, abbó’ a hat hódbó füttyentésre építhet az ember..? De mémeg minyö bútorok..! Pulitúrozott is, meg puha is... belesüllyed az ember. Nekönk meg jó vót egy kasz- U. egy sifon, osztán menny is­ten hírivei... Ezeknek? Jaj, de engegyenek má’, hogy megfordujjak, mert mid- gyá’ itt Eger. Sietős a dolgom, mer visszafele is annyian van­nak ezeken a buszokon, hogy agyontapossák egymást. Nézzék csak, ezen a gyalog- útón gyöttünk régen... De má’ látnyi se nagyon lehet... Ezen a buszon rázattya má magát minden ember, oszt még fizet is érte. Hát ugye, én se nézethetem le magam, hogy két lábamon gyövök be Egerbe, meg osztán így gyorsabb is... Má’ nem is szédülök rajta ... De mit is beszélek annyit. .. jaj, kedves ággyá má’ ide.azt, a szatyrot, ahogy látom, hejbe lennénk... Hát isten ággyá meg magukat..! Csak meg­kapnám má azt az engedélyt... Haggya csak kalauz úr, le tudok én lépnyi magamtó’ is, nem. fárad el ebbe az ember. .. csak több járna belőle mifelénk is... Lejegyzte: £. JL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents