Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-21 / 144. szám

1959, június 21,» vasárnap «ipojsáa S — Komlótól a Tiszáig hú­zódik a tiszanánai határ. — így mondta ezt idős Tóth Pista bácsi, aki immáron a tizedik aratást éri meg a ti- szanánai Petőfi Tsz-ben. Tíz- esztendő! Nagyot for­dult azóta itt is a világ. A tizenkétezer holdas nánai határban ma már négy ter­melőszövetkezet az úr és a földek szép, gazdag termést ígérnek az idén. Két régi, két az ősszel kezdi el az igazi közös munkát, de már eddig is so­kat tettek azért, hogy köny- nyebb legyen az indulás, az első esztendő. Az Űj Élet Tsz földjeinek egy része Kömlő és Tiszán an a között, az országút mentén húzódik. Százhúsz tag dolgozik majd közösen csaknem kilencszáz holdon. Húsz hold közös ku­koricájuk már félméteres és azt kapálják ilyen szorg&l­Szénahordás járja a Vörös Csillag Tsz-ben új szövetkezet van a faluban, de édestestvérek mind a né­gyen, csak annyi a különb­ség közöttük, hogy egyikük idősebb, másikuk fiatalabb. A két fiatal szövetkezei csak Már ernbemagasságú .« gabona másán a tagok. Idejében gon­doskodtak arról is, hogy a közös jószágállomány részére elegendő takarmány legyen. Nyolcvan hold vörösheréjük, 45 hold lucerna-felülvetésük, 15 hold lucer­na nájuk van és ezenkívül kö­zösen vetettek 48 hold taJkar- t :mánykeveréket is, amely biz­ír toisítja majd a $ jószágok ellátá­sát. A két új ter­melőszövetke­zet még az első lépéseknél tart, de két idősebb testvérük már példaképül áll munkájukban. A Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet tanyáján sza­porán halad, a munka. Széna- hordás ideje van, s erre összpontosítják most az erőt. A hajdani 400 hol­das . kig szövet­kezet nsa már két ós félezer holdas gazda­ság, ahol tapasztalt, idős ta­gok jó megértésben dolgoznak együtt olyan emberekkel, akik csak néhány hónapja tagjai a szövetkezetnek. Varjú Sándor bácsi hétesztendős növényter­mesztési brigádvezető és jól tudja, hogy ilyen nyáron, mint az idei is, amikor lóg a lába az esőnek, nem lehet játszani a szánabetakarítással. Dolog­ban van hát minden gép, min­den fogat, s annyi ember, amennyi éppen csak szükséges a munkákhoz. Négyszáz hold­ról kell betakarítani a takar­mányt és az a nyolc hatalmas kazal, amely már ott sorako­zik a tanyán, arról tanúskodik, hogy nem töltötték hiába a napot; itt sem az emberek. Most 25 vagon takarmány van kazalban, de őszre meglesz az 50 vagonnal. Most, a munka dán dar] an, az új tagok is segítenek. Tár Sándor bácsi is itt hordja már két nap óta a szénát. Kilenc és félholddal lépett be a szövet­kezetbe, ősszel kezdi a közös munkát, de most, hogy a ta­karmányról van szó, maga is eljött a betakarításhoz. A nyolcadik kazlat tetőzik ép­pen, amikor megérkezik Nagy Bemát, az új tsz-elnök. Nagy Bemát eddig Kömlőn volt ta­nácselnök, de most visszahívta a tagság, és elnöküknek vá­lasztották. Nem idegen ember ő itt, nem is csak egyszerűen ismerős, hanem olyan, mint egy családtag, aki hosszú idő után hazatért övéihez. A Leninről elnevezett tsz a második fiatalabb testvér. Job­badán középparasztokból ala­kult szövetkezet, olyan embe­rekből, akik értik, tudják a gazdálkodás minden fortélyát, de gondolatuk eddig még nem jutott tovább a tíz, vagy 12 holdnál. Most ezer holdban beszélnek ós 100 holdakban tervezik meg a jövőt. Pintér Ferenc, a tsz elnökhelyettese, nemrég érkezett haza a ha­tárból, de azért a maga mun­kája mellett már az új éle­tet, a jövőt forgatja fejében. — Jól meg kell gondolni a dolgot — így mondta akkor is, amikor szervezték a tsz-t, de most is igyekszik kiszámítani, valahogyan megpillantani a jövőt. Számvetést csináltak már nemegyszer. Az elnökben, a vezetőségben bízik a tagság, lassan kialakulnak a brigádok ia Nem kell már papír, fej­ből tudja mindenki, mennyi a közös állomány, aminek helyről kell gondoskodni az ősszel. Tehenészetük is lesz, juhászat is, de a közös sertés­állományra az első évben még nem futja erejükből. Pintér Ferenc okosan szól, bölcsen néz előre és bár új, szokatlan még az út, amelyen elindul­nak, de a bizakodás és a hit nem hiányzik az emberekből. — Mi is túljutottunk már a legelső lépéseken — meséli ez a napbarnított tiszai em­ber. Dolgoztunk már közösen a tavaszon. összefogtunk és két nap alatt- elvetettük a 75 hold lucernát. Volt olyan na­punk is, amikor egyszerre 16 iga dolgozott a határban a kö­zös vetésen. Magunk hordtuk össze a takarmányt, együtt ve­tettük a kukoricát is. Tíz hold kaszálónk van a Tisza árterén, ahol megint csak együtt, kö­zösen látunk dologhoz. Így mondja Pintér Ferenc és ha az is a legközelebbi gondja még, hogy be kell ka­pálnia a három hold kukoricát,. de esze és gondolata iíiár száz — Mi, az idősebbek meg­szoktuk már ezt — mondja mo­solyogva. Jól érzem magam itt Tiszanánán, ebben a termelő- szövetkezetben, pedig én ma­gam nem is idevalósi ember vagyok. Elmúltam már hat­vannégy esztendős — folytatja a szót Albert bácsi, és mesél, mesél az öreg saját életéről. Büszkén mondja, hogy érd­mindszenti születésű, ott élt sokáig, abban a köz­ségben, ahol á nagy költő: Ady Endre. — Ismertem őt személyesen, itt van egy vers is tőle, ebben a kis füzetben... aztántmost, hogy látogatóba vol­tam, beszéltem egy öreg né­nikével, aki még tőlem is job­ban ismerte őt... Otthon vol­tam látogatóban, de csak láto­gatóban, mert bizony itt van már az én igazi otthonom, a Tisza mentén. Ha valaki a Pe­tőfi Tsz elnökével,' Tóth Jó­zseffel beszél, hozzá kell szok­nia a nagy számokhoz, hiszen egy ilyen gazdaság, mint az övéké, nem aprózhatja a dol­got. A föld egészen pontosan ‘6886 hold, a tagok száma 852. Szarvasmarha-állományuk ősz­től meghaladja majd a négy­százat, sertéseik száma 4s az ötszázat, vetéseik pedig na- gyon-nagyon biztatóak és gaz­dag aratásra számít a tagság. Tóth József örömmel újsá­golja azt is, hogy a tavaszi munkákból már az új tagok is szépen, kivették a részüket. A kapálásnál, a gyűjtésnél, a hordásnál segítettek & a mi­nap megválasztották már az új 'brigádvezetőket is. Néhány hónap csupán és a Petőfi Tsz — megyénk egyik legnagyobb termelőszövetkezete — meg­kezdi az igazi közös munkát teljes taglétszámmal. . A szövetkezet tanyaközpont­jában már messziről látszik a ló mellett egy 50 férőhely« tehénistálló,. is és ugyancsak őszre készül el a 300 férőhe­lyes juhhodály. A Tisza-parton van a szövet­kezet rizistelepe. Nem sok, huszonnégy hold mindössze, de ez . a huszonnégy hold az­tán olyan, hogy akárki fia bátran megnézheti. Idős Vágó Sándor bácsi, a rizsőr, szinte éjt nappallá tesz, hogy ne le­gyen hiba az árasztás körül, és minden menjen a maga rendjén. Az asszonyok és lá­nyok, a szövetkezet tagjai, egyik legnehezebb munkát végzik most a rizsföldeken. Gyomlálják a rizst, és a térden felül érő vízben dolgoznak, hogy megszabadítsák a fiatal növényt halálos ellenségétől-: a gaztól. — Itt van a kísérleti par­cella — mutatja Sándor bácsi, a rizsőr. — Különböző műtrá­gyával kísérletezünk és állan­dóan figyelemmel kísérem a. víz hőmérsékletét is. A hőmé­rő és a notesz^ a rizsőr egyik fő szerszáma, mert rizzsel baj­lódni nem olyan, mint a bú­zával. Ehhez s2ív kell, több mint más egyébhez ós nem szabad sajnálni semmi fárad­ságot. A múlt éjszaka szinte le Épül az új, 100 férőhelyes istálló a Petőfi Tsz-ben holdakon, a szövetkezeti birto­kon jár, amelyen jövőre már az új kenyér terem. A négy testvér-tsz közül leg­idősebb, legerősebb is a Pető­fi Tsz, amely a maga mögött haiyott tíz esztendőre büsz­kén tekinthet vissza és amely sok hasznos tapasztalattal ren­delkezik ahhoz, hogy tanácsok­kal lássa el fiatalabb testvé­reit. Ez a termelőszövetkezet közel hétezer holdon működő nagy gazdaság és tagjainak száma is meghaladja a nyolc­százat. A szövetkezet több milliót érő vagyona, gazdasá­gának erőteljes fejlődése azt bizonyítja,, hogy körös erővel, összefogással nagyszerű ered­ményeket lehet elérni a szö­vetkezeti gazdálkodásban. A taglétszámában erősen meg­szaporodott szövetkezetben még nem minden tag kezdte meg a körös munkát — több­ségük csak az ősszel —, de azok, akik már megkezdték, szorgalmasan dolgoznak és a várható szép termésből min­den bizonnyal megkapják azt, amire számítottak, megtalálják számításukat a tsz-ben. Szekeres Albert bácsi hosszú esztendők óta tagja már a szö­vetkezetnek, és úgy beszél, úgy számol be a szövetkezet minden dolgáról, mintha az éppen a magáé lenne. Pintér Ferenc, a Lenin Tsz elnökhelyettese, az őszi kez­désről beszél se hunytam, a szemem, Ids vi­harlámpásommal egész éjjel a gátakat jártam, figyeltem, árasztottam. — Sok gond, sok baj van a rizzsel, de megéri vele baj­lódni. Mindenesetre arra büsz­kék vagyunk, hogy a környé­ken a mi termelőszövetkeze­tünknek legszebb a rizsvetése. Nézze csak, most is dolgozik több mint 25 asszony, lány. Most még csak huszonnégy hold rizsünk van, de jövőre már száz holdon felül tervezünk.. Eddig mondja Sándor bácsi a szót, aztán elindul a gátakon és lesi,.fürkészi a vizet, majd lassan eltűnik alakja a távol­ban. ★ Ilyen a határ Komlótól a Tiszáig. így él, így dolgozik Tiszanána népe. így él a falu­ban négy testvér, négy terme­lőszövetkezet és az idősebbek példájából tanulnak, okulnak a fiatalok, akik néhány hét múlva maguk is elindulnak a szövetkezeti gazdálkodás út­ján. írta: Szaiay István Foto: Márkusz László Szekeres Albert bácsi már 64 esztendős, de mindennap kint dolgozik a Petőfi Tsz földjein sék a megszaporodott jószág­állományt. Még a nyár folya­mán épül a 100 férőhelyes istál­■ Lányok, asszonyok gyomlálják a rizsi készülő száz férőhelyes istálló, amelynek most építik a vasbe­tonból készülő padlását. Az új istállóra feltétlenül szükség van, hogy ősszel elhelyezhes-

Next

/
Thumbnails
Contents