Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-21 / 144. szám
1959, június 21,» vasárnap «ipojsáa S — Komlótól a Tiszáig húzódik a tiszanánai határ. — így mondta ezt idős Tóth Pista bácsi, aki immáron a tizedik aratást éri meg a ti- szanánai Petőfi Tsz-ben. Tíz- esztendő! Nagyot fordult azóta itt is a világ. A tizenkétezer holdas nánai határban ma már négy termelőszövetkezet az úr és a földek szép, gazdag termést ígérnek az idén. Két régi, két az ősszel kezdi el az igazi közös munkát, de már eddig is sokat tettek azért, hogy köny- nyebb legyen az indulás, az első esztendő. Az Űj Élet Tsz földjeinek egy része Kömlő és Tiszán an a között, az országút mentén húzódik. Százhúsz tag dolgozik majd közösen csaknem kilencszáz holdon. Húsz hold közös kukoricájuk már félméteres és azt kapálják ilyen szorg&lSzénahordás járja a Vörös Csillag Tsz-ben új szövetkezet van a faluban, de édestestvérek mind a négyen, csak annyi a különbség közöttük, hogy egyikük idősebb, másikuk fiatalabb. A két fiatal szövetkezei csak Már ernbemagasságú .« gabona másán a tagok. Idejében gondoskodtak arról is, hogy a közös jószágállomány részére elegendő takarmány legyen. Nyolcvan hold vörösheréjük, 45 hold lucerna-felülvetésük, 15 hold lucerna nájuk van és ezenkívül közösen vetettek 48 hold taJkar- t :mánykeveréket is, amely bizír toisítja majd a $ jószágok ellátását. A két új termelőszövetkezet még az első lépéseknél tart, de két idősebb testvérük már példaképül áll munkájukban. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet tanyáján szaporán halad, a munka. Széna- hordás ideje van, s erre összpontosítják most az erőt. A hajdani 400 holdas . kig szövetkezet nsa már két ós félezer holdas gazdaság, ahol tapasztalt, idős tagok jó megértésben dolgoznak együtt olyan emberekkel, akik csak néhány hónapja tagjai a szövetkezetnek. Varjú Sándor bácsi hétesztendős növénytermesztési brigádvezető és jól tudja, hogy ilyen nyáron, mint az idei is, amikor lóg a lába az esőnek, nem lehet játszani a szánabetakarítással. Dologban van hát minden gép, minden fogat, s annyi ember, amennyi éppen csak szükséges a munkákhoz. Négyszáz holdról kell betakarítani a takarmányt és az a nyolc hatalmas kazal, amely már ott sorakozik a tanyán, arról tanúskodik, hogy nem töltötték hiába a napot; itt sem az emberek. Most 25 vagon takarmány van kazalban, de őszre meglesz az 50 vagonnal. Most, a munka dán dar] an, az új tagok is segítenek. Tár Sándor bácsi is itt hordja már két nap óta a szénát. Kilenc és félholddal lépett be a szövetkezetbe, ősszel kezdi a közös munkát, de most, hogy a takarmányról van szó, maga is eljött a betakarításhoz. A nyolcadik kazlat tetőzik éppen, amikor megérkezik Nagy Bemát, az új tsz-elnök. Nagy Bemát eddig Kömlőn volt tanácselnök, de most visszahívta a tagság, és elnöküknek választották. Nem idegen ember ő itt, nem is csak egyszerűen ismerős, hanem olyan, mint egy családtag, aki hosszú idő után hazatért övéihez. A Leninről elnevezett tsz a második fiatalabb testvér. Jobbadán középparasztokból alakult szövetkezet, olyan emberekből, akik értik, tudják a gazdálkodás minden fortélyát, de gondolatuk eddig még nem jutott tovább a tíz, vagy 12 holdnál. Most ezer holdban beszélnek ós 100 holdakban tervezik meg a jövőt. Pintér Ferenc, a tsz elnökhelyettese, nemrég érkezett haza a határból, de azért a maga munkája mellett már az új életet, a jövőt forgatja fejében. — Jól meg kell gondolni a dolgot — így mondta akkor is, amikor szervezték a tsz-t, de most is igyekszik kiszámítani, valahogyan megpillantani a jövőt. Számvetést csináltak már nemegyszer. Az elnökben, a vezetőségben bízik a tagság, lassan kialakulnak a brigádok ia Nem kell már papír, fejből tudja mindenki, mennyi a közös állomány, aminek helyről kell gondoskodni az ősszel. Tehenészetük is lesz, juhászat is, de a közös sertésállományra az első évben még nem futja erejükből. Pintér Ferenc okosan szól, bölcsen néz előre és bár új, szokatlan még az út, amelyen elindulnak, de a bizakodás és a hit nem hiányzik az emberekből. — Mi is túljutottunk már a legelső lépéseken — meséli ez a napbarnított tiszai ember. Dolgoztunk már közösen a tavaszon. összefogtunk és két nap alatt- elvetettük a 75 hold lucernát. Volt olyan napunk is, amikor egyszerre 16 iga dolgozott a határban a közös vetésen. Magunk hordtuk össze a takarmányt, együtt vetettük a kukoricát is. Tíz hold kaszálónk van a Tisza árterén, ahol megint csak együtt, közösen látunk dologhoz. Így mondja Pintér Ferenc és ha az is a legközelebbi gondja még, hogy be kell kapálnia a három hold kukoricát,. de esze és gondolata iíiár száz — Mi, az idősebbek megszoktuk már ezt — mondja mosolyogva. Jól érzem magam itt Tiszanánán, ebben a termelő- szövetkezetben, pedig én magam nem is idevalósi ember vagyok. Elmúltam már hatvannégy esztendős — folytatja a szót Albert bácsi, és mesél, mesél az öreg saját életéről. Büszkén mondja, hogy érdmindszenti születésű, ott élt sokáig, abban a községben, ahol á nagy költő: Ady Endre. — Ismertem őt személyesen, itt van egy vers is tőle, ebben a kis füzetben... aztántmost, hogy látogatóba voltam, beszéltem egy öreg nénikével, aki még tőlem is jobban ismerte őt... Otthon voltam látogatóban, de csak látogatóban, mert bizony itt van már az én igazi otthonom, a Tisza mentén. Ha valaki a Petőfi Tsz elnökével,' Tóth Józseffel beszél, hozzá kell szoknia a nagy számokhoz, hiszen egy ilyen gazdaság, mint az övéké, nem aprózhatja a dolgot. A föld egészen pontosan ‘6886 hold, a tagok száma 852. Szarvasmarha-állományuk ősztől meghaladja majd a négyszázat, sertéseik száma 4s az ötszázat, vetéseik pedig na- gyon-nagyon biztatóak és gazdag aratásra számít a tagság. Tóth József örömmel újságolja azt is, hogy a tavaszi munkákból már az új tagok is szépen, kivették a részüket. A kapálásnál, a gyűjtésnél, a hordásnál segítettek & a minap megválasztották már az új 'brigádvezetőket is. Néhány hónap csupán és a Petőfi Tsz — megyénk egyik legnagyobb termelőszövetkezete — megkezdi az igazi közös munkát teljes taglétszámmal. . A szövetkezet tanyaközpontjában már messziről látszik a ló mellett egy 50 férőhely« tehénistálló,. is és ugyancsak őszre készül el a 300 férőhelyes juhhodály. A Tisza-parton van a szövetkezet rizistelepe. Nem sok, huszonnégy hold mindössze, de ez . a huszonnégy hold aztán olyan, hogy akárki fia bátran megnézheti. Idős Vágó Sándor bácsi, a rizsőr, szinte éjt nappallá tesz, hogy ne legyen hiba az árasztás körül, és minden menjen a maga rendjén. Az asszonyok és lányok, a szövetkezet tagjai, egyik legnehezebb munkát végzik most a rizsföldeken. Gyomlálják a rizst, és a térden felül érő vízben dolgoznak, hogy megszabadítsák a fiatal növényt halálos ellenségétől-: a gaztól. — Itt van a kísérleti parcella — mutatja Sándor bácsi, a rizsőr. — Különböző műtrágyával kísérletezünk és állandóan figyelemmel kísérem a. víz hőmérsékletét is. A hőmérő és a notesz^ a rizsőr egyik fő szerszáma, mert rizzsel bajlódni nem olyan, mint a búzával. Ehhez s2ív kell, több mint más egyébhez ós nem szabad sajnálni semmi fáradságot. A múlt éjszaka szinte le Épül az új, 100 férőhelyes istálló a Petőfi Tsz-ben holdakon, a szövetkezeti birtokon jár, amelyen jövőre már az új kenyér terem. A négy testvér-tsz közül legidősebb, legerősebb is a Petőfi Tsz, amely a maga mögött haiyott tíz esztendőre büszkén tekinthet vissza és amely sok hasznos tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy tanácsokkal lássa el fiatalabb testvéreit. Ez a termelőszövetkezet közel hétezer holdon működő nagy gazdaság és tagjainak száma is meghaladja a nyolcszázat. A szövetkezet több milliót érő vagyona, gazdaságának erőteljes fejlődése azt bizonyítja,, hogy körös erővel, összefogással nagyszerű eredményeket lehet elérni a szövetkezeti gazdálkodásban. A taglétszámában erősen megszaporodott szövetkezetben még nem minden tag kezdte meg a körös munkát — többségük csak az ősszel —, de azok, akik már megkezdték, szorgalmasan dolgoznak és a várható szép termésből minden bizonnyal megkapják azt, amire számítottak, megtalálják számításukat a tsz-ben. Szekeres Albert bácsi hosszú esztendők óta tagja már a szövetkezetnek, és úgy beszél, úgy számol be a szövetkezet minden dolgáról, mintha az éppen a magáé lenne. Pintér Ferenc, a Lenin Tsz elnökhelyettese, az őszi kezdésről beszél se hunytam, a szemem, Ids viharlámpásommal egész éjjel a gátakat jártam, figyeltem, árasztottam. — Sok gond, sok baj van a rizzsel, de megéri vele bajlódni. Mindenesetre arra büszkék vagyunk, hogy a környéken a mi termelőszövetkezetünknek legszebb a rizsvetése. Nézze csak, most is dolgozik több mint 25 asszony, lány. Most még csak huszonnégy hold rizsünk van, de jövőre már száz holdon felül tervezünk.. Eddig mondja Sándor bácsi a szót, aztán elindul a gátakon és lesi,.fürkészi a vizet, majd lassan eltűnik alakja a távolban. ★ Ilyen a határ Komlótól a Tiszáig. így él, így dolgozik Tiszanána népe. így él a faluban négy testvér, négy termelőszövetkezet és az idősebbek példájából tanulnak, okulnak a fiatalok, akik néhány hét múlva maguk is elindulnak a szövetkezeti gazdálkodás útján. írta: Szaiay István Foto: Márkusz László Szekeres Albert bácsi már 64 esztendős, de mindennap kint dolgozik a Petőfi Tsz földjein sék a megszaporodott jószágállományt. Még a nyár folyamán épül a 100 férőhelyes istál■ Lányok, asszonyok gyomlálják a rizsi készülő száz férőhelyes istálló, amelynek most építik a vasbetonból készülő padlását. Az új istállóra feltétlenül szükség van, hogy ősszel elhelyezhes-
