Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-21 / 144. szám

4 NÉPÚJSÁG 1959. június 21.j rasáma» Mii kell tudni a gépjárművek kötelező szavatossági biztosításáról? (—) Július 1-én életbe lép a belföldi rendszámú gép­járművek kötelező szavatos­sági biztosításáról szóló kor­mányrendelet. Ennek értelmé­ben minden hazai rendszám­mal közlekedő gépjármű (sze­mélygépkocsi, motorkerékpár, teherautó, vontató, háromkere-' kű gépjármű) üzembentartója — az állami szervek, intézmé­nyek és vállalatok, valamint a társadalmi szervek kivételé­vel — szavatossági biztosítás­ban részesül a gépjármű ál­tal belföldön okozott károk fedezésére. A gépjármű ún. „veszélyes üzem". Az üzembentartó — még akkor is, ha vétlen • — legtöbbnyire térítéssel tarto­zik minden kárért, ami a ■gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban másokat ér. A károk gyakran nagyösszegu- ek, mert személy sérülésénél, pl. meg kell fizetni az ápolá­si költségeket, keresetkiesést, s esetleg rendszeres évi jára­dék fizetésére is kötelezik. Ugyancsak meg keli téríteni a mások gépjárművében, vagy egyéb vagyontárgyaiban oko­zott kárt. Július 1-től a gépjárművek kötelező szavatossági biztosítá­sa alapján ezeket a kötelezettsé­geket a - gépjármű üzemben­tartójától az Állami Biztosító veszi át, és tekintet nélkül az összeg nagyságára, kifizeti a törvényes kártérítés teljes összeget. Ezenkívül az üzem­bentartónak költségmentes jogvédelmet nyújt minden pe­ren kívül, mind pedig a pol­gári perben, továbbá a bün­tetőeljárás során is jogpsult ellátni a védelem teendőit. A szavatossági biztosítás előnyös a gépjármű üzembentartójá­nak, hiszen egy nagyobb ösz- szegű kártérítés vagy életjá­radék fizetése esetleg egész életére súlyosan érintené őt anyagilag. De megnyugvás a károsult számára is, aki gyor­sabban és biztosabban jut a kártérítéshez, mintha az egy magánszemély fizetőképessé­gétől függne. A gépjármüvek kötelező Szavatossági biztosításának évi díja: magánszemély ^ tulaj­donát képez» sze­mélygépkocsinál 460 Ft egyéb üzembentartó­nál 300 Ft motorkerékpárnál 100 Ft teherautónál 360 Ft (személyszállításra szolgáló teherautónál 600 Ft (háromkerekű gépjár­műinél -300 Tt «sontatónál 180 Ft autóbusznál 600 Ft rokkantak háromke­rekű gépjárművénél 10 Ft A biztosítási díj első ízben július 1-én esedékes, amikor ■félévi díjat kell megfizetni. A továbbiakban az évi díj min­dig január 1-én esedékes. A -díj befizetéséhez az Ál­lami ■ Biztosító augusztus kö­zepéig minden gépjárműtulaj- donosnak befizetési lapot küld, amelyen a fizetendő összeget is feltünteti; A befizetési lan egyben tartalmazza a biztosí­tásra vonatkozó tudnivalókat és igazolásul is szolgál. A hátralékos díjak beszedé­se közadók módjára történik. Késedelmes fizetésnél a hát­ralékost 1959. IX. 1-től havi 1 százalék késedelmi pótlék terheli, ezen felül, ha a díjat 60 napon belül nem fizet5 meg, a közlekedésrendészet a gépjárművét a forgalomból kitilthatja; Azoknál az üzembentartók­nál, akiknek jelenleg is van önkéntes alapon szavatossági biztosításuk, ez a biztosítás július 1-ével megszűnik és az ezen időpont utáni időre megfizetett biztosítási díjat az Állami Biztosító a kötelező -biztosítási díjból levonja, s csak a különbözeiét számítja fel. Ha az előre megfizetett önkéntes szavatossági biztosí­tási díj a kötelező biztosítá­si díj félévi összegét meg­haladja, a különbözetet az Ál­lami Biztosító visszautalja. A gépjárművekre kötött tűzbiztosítások és a vezetők­re (bennülőkre stb.) vonat­kozó balesetbiztosítások vál­tozatlanul érvényben marad­nak, mert ezekre a kárese­ményekre a kötelező gépjár­műszavatossági biztosítás nem vonatkozik. Ezekre a kocká­zatokra továbbra is önkénte­sen köthető biztosítás. • Az üzembentartónak -és a károsultnak egyformán érde­ke, hogy a kárt minél gyor­sabban megállapítsák és a jo­gos kártérítésit a biztosító mi­előbb kifizesse; Éppen ezért az üzembentartó Köteles a káreseményt 24 órán belül az Állami Biztosító Főigazgató­ságához (Bp. IX., Üllői út 1. sz.) írásban bejelenteni és a kár rendezéséhez szükséges közléseket megadni; Nem terjed ki a biztosítás azokra a károkra, amelyek a biztosított saját személyét, gépjárművét és vagyontár­gyait a baleset során érhetik. Érettségi ELŐTT UTÁN Jónapot kívánok, tanár űri Csókolom, Mancsa. Kóczián József, Mátrafüred: A szülési segély folyósításához legke­vesebb kllenehónapos munka- viszony szükséges. A kelengye­utalványt a városi, illetve községi tanácsnál kérje, a terhesség kilen­cedik hónapjában kiválthatja a ke­lengyét; Kisgyörgy Tamás, Nagy gombos: A levelében foglaltakat kivizsgál­juk, 6 a kivizsgálás eredményéül függően foglalkozunk lapunkban levelével. « Ködmön Bertalan, Tarnalelesz: Az Országos Nyugdíjintézet értesí­tette szerkesztőségünket, hogy nyugdíját már korábban folyósí­totta. Kérjük értesítését. Sándor Imre, Bükkszenterzsébet: Cikkét a bükkszéki fürdőről meg­kaptuk, közöljük ' azonban, hogy cikkhonoráriumot csak az általunk kért cikkekért folyósítunk. 1959. június 21, vasárnap: 1924-ben halt meg Orbók fLoránd színműíró. 1819-ben született J. Offenbach francia zeneszerző. 1959. június 22, hétfő: 1941. A fasiszta Németország megtámadja a . Szovjetuniót, a Nagy Honvédő Háború kezdete. V Névnap C? Ne feledjük; hétfőn: PAULINA kedden: Zoltán « MA DÉLUTÁN nyitják meg ünnepélyesen a tarnamé- rai Helytörténeti Gyűjteményt. Ünnepi beszédet Bakó Ferenc, az egri Dobó István Múzeum igazgatója mond, s egyben ő is nyitja meg a gyűjteményt. — VASÁRNAP délelőtt 10 órakor értékelik Egeresehi- •ben a szocialista munkabri­gádok három havi teljesít­ményét. A négy brigád ered­ményeit Varga Ferenc főmér­nök ismerteti. A brigád tag­jai megbeszélik a további feladatokat.- SZOMBATON délelőtt nagysikerű előadást tartott Verpeléten a honvédség le­génysége és tiszti állománya számára Kocsis Sándor tanár, Eger város MSZBT elnöke, Vallás és tudomány címmel. t— BEFEJEZTÉK a vörös­here kaszálását a füzesabonyi járás régi és új termelőszö­vetkezeteiben. Jelenleg a ré­tek kaszálását és betakarítá­sát végzik. « NAGYSIKERŰ egri ven­dégszereplése után pénteken este bemutatkozott Gyöngyö­sön is a világhírű Aeros nagy­cirkusz. A gyöngyösi vendég- szereplés után megyénk har­madik városa, Hatvan lesz a cirkusz következő állomása. műsora: Nagyrédén este 8 órakor: Viktória A tisztaság őrei A különböző állandó bizott­ságok a tanács és a tanácsi végrehajtó bizottság munkájá­nak segítésére, a szakigazgatási szervek támogatására alakult szervek. Munkájuk hozzájárul ahhoz, hogy a tanácsok ered­ményesebben folytathassák te­vékenységüket a lakosság kö­rében. Legutóbb Lőrinciben jártunk, s az ottani elvtársak­kal az egészségügyi állandó bi­zottság munkájáról beszélget­tünk. A bizottság öttagú, de ez nem azt jelenti, hogy ennyien végzik a reájuk háruló felada­tokat. A bizottságot csaknem 40 tagú külső aktívahálózat se­gíti. Olyan aktívák ezek. akikre mindenkor lehet számí­tani, bármilyen elvégzendő munkáról is van szó. Munkáju­kkal terv szerint végzik, s e ter­veket már eleve úgy készítet­ték el, hogy azok a tanács ha­tározatainak megfelelnek, min­den olyan vonatkozásban, ami az egészségügyet érinti. Az egészségügyi állandó bi­zottság ibunkája igen sokrétű. Részt vesznek a különböző kö­telező oltások megszervezésé­ben, ott vannak valamennyi egészségügyi jellegű ellenőrzé­sen, elsőrangú részvevői a köz­ség tisztaságát célzó intézkedé­seknek. S ahol problémák vannak — ott a bizottság segít. A községnek régi problémája volt például a központi szemét- tároló hely hiánya. A lakosok sokat panaszkodtak, hogy nem tudják a szemetet hová elszál­lítani. Az egészségügyi állandó bizottság meghallgatta ezeket az igazán jogos panaszokat és elhatározta, hogy a Vörösma­jorban kijelölik a központi sze­méttároló helyet. A területet Makarésí Istvánná, az állandó bizottság elnöke, Berták Fe­rencné és Andreica Jánosné bi­zottsági tag szemlélte meg és jelölte ki a szeméttárolót. A kijelölés után hamarosan hoz­zákezdenek a szükséges épít­kezéshez is. A községben nemrégen tisz­tasági hónapot szerveztek. A hónap alatt az egészségügyi ál­landó bizottság tagjai és az ak­tívák házról házra jártak és el­beszélgettek az emberekkel a tisztaság biztosításának jelen­tőségéről. a háztájék, az udvar, az utca rendbei) tartásáról. Ezek a beszélgetések igen nagy eredménnyel jártak, mert akárki megnézheti: Lőrinci a járás egyik legtisztább közsé­ge. A bizottság tagjai szorosan együttműködnek a községi vöröskeresztes szervezettel is. Közös erővel létesítettek egy egészségügyi állomást. A szük­séges- felszerelést az egészség­ügyi állandó bizottság és a Vö­röskereszt által közösen .rende­zett kultúrest bevételéből vá­sárolták meg. Dr. Jeszenszky Gyula, kör­zeti orvos — aki egyben az egészségügyi állandó bizottság tagja is — elmondotta, hogy a bizottság minden hónapban rendszeresen ülésezik, ahol a legfontosabb kérdéseket vitat­ják meg.'A körzeti orvos már eddig is számos egészségügyi jellegű előadást tartottba köz­ség lakosai előtt. A bizottság közeli tervében szerepel, hogy a község külső részén lakó cigánycsaládokat fokozottan bevonják az egész­ségügyi ellenőrzésbe. A foko­zott egészségügyi felvilágosító munka az itt lakó családok kő­jében igen indokolt. A lőrinci egészségügyi állan­dó bizottság jól végzi a dolga1. (K. B.) EGRI VÖRÖS CSILLAG 21—22-én: Bogáncs EGRI BRODY Nincs előadás EGRI KERTMOZI 21—22-én: m. Richárd EGRI BEKE 21—22-én: Időzár GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 21- én: Az anyai szív 22- én: Szent Péter esernyője ' GYÖNGYÖSI PUSKIN 21—22-én: Nercbunda ' HATVANI VÖRÖS CSILLAG 21—22-én: Kard és kocka HATVANI KOSSUTH 21- én: Botcsinálta sofőr 22- én: Nincs előadás FÜZESABONY 21—22-én: A 39-es dandár pétervasara 21- én: Felfelé a lejtőn 22- én: Nincs előadás HEVES 21—22-én: Tengerészrevü Sophia Loren Bécsbe érke* zett, ahol Kertész Mihály ren* dezésében megkezdődtek MoL nár Ferenc OLYMPIA című színműve filmváltozatának forgatása. A filmben Sophia Loren partnere lesz Maurice Chevalier is. •k A szverdilovi filmstúdióban AMIKOR A TAJGAI HÓVI­RÁG NYÍLIK címen új film készült el, J. Lapsin rendezé­sében. ★ A lengyel Syrena filmgyártó kollektíva YETI címmel vígjátékot készít a nemzetközi sajtóból jól is­mert „havasi embcr”-ról. A filmet Andrzej Czekalski és Andrzej Brzozowski rendezi. wwwe ' KOVÁCS ENDRE: nek. zött, mégsem tud végére jut­ni a sok látnivalónak. . Az udvaron a kiváncsi cso- dálkozók gyűrűje veszi körül azt az óriási harangot, ame­lyet Ivan Martin orosz mes­ter készített, s amelynek sú­lya kétszáz tonna és a XVII; században, amikor elkészült, semmiféle eszközzel nem tud­Egy sarokkal odébb újabb bronzcsoda csalogatja a láto­gatókat. A „Cár ágyúja”; Még ma is ^félelmetes alkotmány. Agyondíszített negyven tonnás testéből majd méternyi átmé­rőjű cső nyúlik ki fenyegetőz­ve, hogy egyszerre két tonna kartácsot okádjon az ellenség­re. Ez volt a tatárok és a portyázó, Moszkvát) fenyegető hadak megfékező je. Elég volt csak kivontatni a mostani Vö­rös tér helyére, eszeveszetten futott tőle a könnyűlovasság. — Egyszer sem került sor használatára — mondja róla az idegenvezető és az ember akaratlanul is arra gondol... VI. Visszafelé jövet a csőgyár­ból, feltűnt, hogy milyen si­mán gurul az autóbusz a dél­előtt még gödrös, sáros föld­út helyén. A gépkocsivezető mosolyogva nézett hátra. , — Na, mit mondtam? Az út kész! Máig is nehéz megérteni, miként lehetett néhány óra leforgása alatt utat építeni. Pedig a gyorsaság magyará­zata adva .volt: a gépek soka- sága. Még akkor is az út-varázs- laton kódorgott csodálkozó gondolatunk, amikor a Napó­leon-járta macskaköveken MoszKva szívébe, , a Kremlbe vitt utunk. A kapuk szívélyesen tárul­nak itt ki minden látogató előtt, nem figyel titkosrend­őrség, nem igazoltatnak mo­gorva őrök (mint néhány nyu­gati újság rémiszti olvasóit), Moszkva ékessége, történel­mének élő könyve szívesen tá­rul ki minden ember előtt. Zavartalanul csodálhatod két és fél kilométer hosszú, bástyákkal csipkézett falát. A Szpaszkij-bástya csúcsán erőt adőan sziporkázik a 3,30 mé­teres rúbincsdllag, amelynek értéke felbecsülhetetlen. Hall­hatod a híres toronyóra üté­sét, amelyet Lenin kívánsá­gára hoztak újra működésbe és azóta a három emeletnyi magas, évszázadot megért órák ma is, hűen mutatják az idő múlását. Az egész Kremlt uralja a Szverdlov-kupola, amelyen Lenin zászlaja leng, és itt szokták a Lenin-rend ado­mányozását kihirdetni. Az egyik emeletes épületré­szen hat lefüggönyözött ablak sorakozik. Mindig felhívják erre a látogatók figyelmét. Ott lakott, ott dolgozott Le­nin és nem messze, a Kom­munista utcában, ahol, ma is emléktábla hirdeti: „Ez a sze­rény lakás Lenin otthona volt.“ Bolyonghat az ember nap­hosszat a több száz éves mű­kincsek, az orosz nép törté­nelmét megörökítő falak kö­A cár ágyúja a csodálok gyűrűjében ták felemelni a külön ennek még szerencse, mert nem a harangnak készült torony- tudni, kezelőit vagy az ellen- ba. Lezuhant és azóta is J>ent séget küldte volna-e a halál­pihen a földön, s az emberek ba ez a rettenetes tűzszer- hitetlenkedve tapogatják szám. bronz testét, elismeréssel Feltétlenül érdemes meg­adózva készítője ügyes kézé- nézni a fegyvertárat, a Va­szilij székesegyházat, amely előtt fejét vették Pugacsov- nak, a nagy kozák lázadónak és ezernyi más, a cár ellen zendülőnek. Vérüket itta a „homlokzathely“ Körépítmé­nye évszázadokon át, amely még ma is ott őrzi szörnyű titkait a Vaszilij-templom ár­nyékában; A Lomonoszov egyetem-város Bármennyire is jő lenne még bolyongani itt Moszkva szívében, a város még sok ér­dekes látnivalót kínai. Lám, a távolból mintha hívna elmo­sódó sziluettjével Európa leg­magasabb épülete: a Lenin- hegyen épült Lomonoszov egyetem. Ó, sokszor odacsalogatott még ott-tartózkodásom alatt, s mindig másnaK mutatta ma­gát, kacérkodva képzeleteim­mel. Mikor először láttam, fényárban úszott. A reflekto­rok százaitól megvilágított 240 méter magas karcsú teste vi­lágítótoronyként emelkedett ki a sötét háttérből; MásKor csak hétköznapi ruhában fo­gadott, de akkor is 75 ezer égő fényénél vigyázta anyás­kodva a három kilométer „de- rékbőségű” testét szalagként övező sétányokon az andalgó fiataloK sokaságát. Az ifjúság, az egyetem gaz­dája, természetes otthonosság­gal mozog az épületóriás bel­sejében, ahol a színháztól kezdve az éttermekig, az öt­millió kötetes könyvtártól a cipészműhelyig, minden meg­található. Ám az idegennek remény­telen vállalkozás lenne, bejár­ni termeit, hiszen ha minden szobájában egy napot tartóz­kodna az ember, 123 év alatt járhatná be minden zegét- zugát; így hát felröpül az ember a 112 lift egyikén, amelyek kö­zül nem egy, 'Másodpercenként 3,5 métert emelkedik, máris a 27; emeleten találja magát; ahonnét felejthetetlenül szép kilátás nyílik. Futtában meg­tekinteni a félezer személyes előadóterem egyikét, amelyek­ben több mint húszezer diák negyven szakma tudományát sajátítja el, megcsodálja a háznyi magas porcelán és ara­nyozott kandelábereket, az uszodát, a 700 személyes szín­házat, a tükrösfalú tornacsar­nokot, s már alig marad idő a többi látnivalóra; Itt lehet tanulni! ' S a diákok, akiknek építet­ték ezt a felhőkarcolót, igen ideális körülmények közt él­nek itt. Benéztünk egy negyedéves örmény diák szobájába. Egye­dül lakik az előszobás, fürdő­szobás „lakásban”. Az aszta­lon kristályvázában virág, a padlón szőnyeg. Két szekrény, két asztal, heverő egészíti ki a szoba bútorzatát. Egyöntetű volt a megállapítás: itt lehet tanulni. 'Harmadéves korukig ketten laknak a szobákban az egyetemisták, de azok a szo­bák viszont nagyobbak. Míg szemünk itta a látni­valókat, észre se vettük az idő múlását, a tudomány eme szinte páratlan hajlékában. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents