Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-21 / 144. szám

1959. június 21., vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Visszaesők A közelmúlt napokban a gyöngyösi járásbíróság egyik büntetőbírájával beszélget­tünk.. Sok mindenről szó esett ezen a beszélgetésen. Egyszerű és különleges esetekről, külön­féle bűnöző-típusokról, a múlt­tal szembeni mai ítélkezés és büntetésvégrehajtás jellegéről és tartalmáról... A sok kö­zött volt egy téma, amely új­ra visszatért, újra és újra szóba került: a visszaesők problémája. Nagyon érdekes és emellett Igen kényes is ez a probléma, különösen akkor, ha nem jogi, hanem társadalmi szempont­ból, a társadalom felelőssége szempontjából vizsgáljuk azt meg. Abból kell kiindulnunK, hogy egyetlen ember se szü­letik eleve bűnözőnek. Az em­berek jó, vagy rossz cseleke­deteit helyzetük, közvetlen környezetük határozzák meg elsődlegesen. Ha a bűnözés in­dítékait, okait akarnánk ku­tatni, minden esetben e kö- körülményekben találhatnánk meg a választ, legyen bár úgynevezett hivatásos bűnö­zőkről, vagy egyszerűen meg­tévedt, megbotlott emberekről Is szó. És ugyanitt kell keres­gélnünk akkor is, amikor a visszaeső bűnösökről beszé­lünk, amikor arra a kérdésre akarunk választ kapni: mi az oka annak, hogy egy-egy elítélt — miután letöltötte bünteté­sét — szabadulása után újra a bűnözés útjára lép? A visszaeső bűnösök száma nem kevés. Legtöbbjük kö­zönséges. 'munkakerülőkből, huligán elemekből, csavargó , szélhámosokból adódik, akii: — és erre is van példa,* nem is egy — még le sem töltötték büntetésüket, még börtönben vannak, de mór pontos tervet készítenek arról, hogy szabadulásuk után hol, mikor £s hogyan követnek el újabb bűncselekményt. A bör­tönben több bűnöző van össze­zárva, ki.hosszabb, ki rövidebb időre, s van módjuk és idejük ötleteik, • értesüléseik, környe­zet- és helyzetismereteik kicse­rélésére. Ezekre a legkevésbé hat a bűn tetős végrehajtás ne­velő jellege. „Lebukás”-nak fogják fel az egészet, amelyből csak azt a tanulságot szűrik le a jövőre nézve: mit kell tenni­ük, hogy legközelebb elkerül­jék ezt a sorsot... Ezek: a már ' javíthatatlan bűnözpk, akiken az sem segítene, ha szabadulá­suk után nyomban megfelelő munkakörbe kerülnének, mert az alapvető baj ott van náluk, hogy utálják a munkát. Kisza­badulnak, dolgozni nem akar­nak, csavarogni kezdenek újra, visszakerülnek a régi környe­zetükbe, újra elkövetnek vala­mit és — most már súlyosabb ítélettel. — újra börtönbe ke­rülnek. Az ilyen bűnözőket megnevelni, átformálni — akármennyire is ,ió njai bün­tetésvégrehajtási rendsze­rünk — már nagyon, nagyon nehéz, sok esetben csaknem lehetetlen. Legfeljebb kisebb- nagyobb részeredményeket le­het elérni az átnevelés terén. De csak az úgynevezett javít­hatatlan bűnösöknél tapasztal­ható visszaesés? Sajnos, nem A fenti beszélgetés során né­hány más esetről is hallot­tunk: olyan emberek követtek el újra különféle bűncselekmé­nyeket,. akik első botlásukért kapott büntetésüket letöltötték és minden jel arra mutatott, hogy őszintén megbánták' bű­nüket, s a jövőben becsületes ember módjára akarnak, élni,' tiszta, becsületes tagjai akar­nak lenni a társadalomnak. Olyan emberekről van tehát szó, akikre — körülményeik folytán — a „bűnöző-típus” jelző nem illik, akik megtéved­tek ugyan, de a büntetés hasz­nos hatással volt rájuk, akik a büntetés alatt őszintén meg­bánták cselekedetüket És mégis, vannak közöttük, akik visszaesnek, újra a bűn útjára lépnek. Itt mindjárt' megjegyzendő: Az ilyen ese­tekre elsősorban az egyediség a jellemző, általánosítani nem­igen lehet. Akkor miért beszé­lünk róla? Azért, hogy tenni tudjunk valamit az egyedi ese­tek megszüntetésére is, mert van rá módunk és lehetősé­günk. A társadalom — nagyon he­lyesen — elítéli azokat, akik bűnt követnek el embertársaik, vagy éppen az egész közösség kárára. Elítéli, megbühteti, az­után pedig visszafogadja ma­gába és lehetőséget teremt ne­kik a munkához, a becsületes élethez. Ez így van és így he­lyes, de azért ezen a téren még van néhány ugyancsak egyedi probléma, amely a fent jelzett visszaeséseket okozza. A meg­büntetett embert sokan és helytelenül egyszer s minden­korra a társadalomból ki közö­sít ettnek ítélik meg, örökösen a szemébe vágják, hogy bör­tönviselt, becsapják előttük a kapukat, ahelyett, hogy meg­fognák kezüket és a javulás útjára vezetnék őket. S az egyszer megbüntetett ember — ha meg is van benne a jószándék a javulásra, új életkezdésre, de gyenge jelle­mű —, egy darabig dörömböl még az előtte becsukott kapu­kon, azután elindul a fal niel­lett és újra elbotlik. Hány ilyen ember mondja második bírósági tárgyalásán: nem tud­tam rendes munkához jutni, nem Segítettek... És van, aki többé-kevésbé jogosan védeke­zik ezzel, bár ez a védekezés nem sokat enyhít az elköve­tett bűncselekmény súlyán.-f Az egyszer megtévedt, meg­botlott és büntetését kiállt em­bereket, akiket megnevelt, át­formált a rájuk kimért ítélet — nem szabad magukra hagy­ni, amikor elhagyják a börtön­épületet. Ahogy kilépnek a kapun, ott mindjárt legyen egy kéz, amely megfogja és a helyes irányba vezeti őket. A börtönből kilépő ilyen ember — a büntetés tanulságait mé­lyen átélve — vissza akar térni a társadalomba, ezerszer- meg­bánta elitéit cselekedetét és dolgozni akar, munkájával is vissza akarja szerezni ember­társai megbecsülését, saját be­csületét. Hallottunk példákat arra, hogy a bíróság sók-sok szaba- dulónak keresett és juttatott megfelelő munkalehetőséget. Mennyi hála kíséri ezt a tevé­kenységet. G. R.-né például e hónap 4-én szabadult: a bíró­ság útján már van is állása. K., M.-nek — bár még egy hónap van hátra a szabadulá­sáig — ugyancsak előre tudtak munkaalkalmat szerezni... De ez csak néhány eset. A bíróság nem vállalhatja állan­dó feladatul, hogy minden sza­badulnak munkaalkalmat keres. Itt a társadalomnak, a különböző társadalmi szervek­nek kell segíteniük, különösén akkor, ha a büntetett előélet miatt az a bizonyos kapu be­csukódik... Hozzájárul ez a tevékenység a visszaeső bűnösök számának csökkentéséhez? Feltétlenül. S az ilyen segítség — nem azt jelentve, hogy elfelejtjük az egykor elkövetett bűnöket — olyan alapot teremt a . meg­büntetett és megbűnhődött embereknek, amelyen valóban jóvátehetik önmaguk és az égési társadalom előtt elron­tott életüket,, vétküket,, s hasz­nos dolgozó tagjai lehetnek építő és épülő társadalmunk­nak. Dér Ferenc (Foto: Márkusz) As egercsehi bányászok békét követelnek Bezárultak az iskolák kapui Tíz hónap után újra bezá­rultak az iskolák kapui. Az Egri Gárdonyi Géza Tanító­képző tanulói az évzáró ünnep­séget az iskola dísztermében tartották. Papp Sándor elvtárs. az iskola igazgatója, ünnepi beszédében ismertette az el­múlt év munkájának eredmé­nyeit, tapasztalatait és hiá­nyosságait. Mint mondotta, sok tanuló ért el kiváló eredményt, és sokan díjakat nyertek az országos pályázatokon is. Hu­szonnégy pedagógus-jelölt hagyta el az iskolát, akik a jö­vő szeptemberben már nem mint tanúlók, hanem mint ne­velők lepik át az iskola küszö­bét. Az ünnepi beszéd után a legjobb tanulókat, a sportban és a KISZ-munkában kiváló eredményt elért diákokat könyvjutalomban részesítették. Külön 500 forint pénzjutalmat kapott Szilágyi János, aki az országos pedagógiai pályázaton első díiat nyert. A. Szilágyi Erzsébet Leány- gimnázium évzáró ünnepséget az iskolaudvaron tartották meg. Üjváry Ottó, az iskola igazgatója, meleg szavakkal búcsúzott a negyedikes diákok­tól, és további jó munkát, sok sikert kívánt. 516 diáklány gyűlt össze az iskola udvarán, kik kőiül 118 érettségi bizo­nyítvánnyal kezében, hagyta el a kedves iskola kapuját. Az ün­nepség alkalmával itt is könyvjutalomban részesítet­ték a legjobb eredményt elért tanulókat. Egercsehiben a megrende­zett békegyűlésre sokan el­jöttek, bányászok, a telep la­kói, békét kívánó fiatalok, öregek egyaránt. A művelődé­si ház nagytermét ez alka­lomhoz illően feldíszítették. A békegyűlést Lengyel Pál méfnök, többszörösen kitünte- tetfc-.békeharoos-nyitja meg, s mielőtt a szónokra, kerül a sor, egy vájár, - Herpai Mihály el­szavalja az alkalom tiszteleté­re írt békéről szóló költemé­nyét. Megdöccentek néha a sorok, a rímek nem egyszer erőlködnek, *hogy összevágja­nak, mégis nagy tapsjutalmat kap a költő, mert mindernd érezte, hogy a béke őszinte kívánása, akarata az, amely a bányászt az írásra ösztönözte. A szónok — Rudlof Tibor, a megyei békebizottság titkára — bevezető szavaiban Joliot Curie, világhírű Nobel-díjas tudós szavait idézi: „Megnyer­jük a béke csatáját, az élet csatáját.’’ A nagy atomfizikus tíz évvel ezelőtt, 1949. április 20-án, á párizsi Pleyel-térem szónoki emelvényén mondta ezt, a béke híveinek első vi­lágkongresszusán, — Nem tudták még a kül­döttek akkor sem — folytatta a szónok —, hogy milyen be­láthatatlan jelentőségű moz­galom bölcsőjénél állnak. A világ békében élni vágyó száz­millióinak nevében elhangzott felhívás optimista hangja be­igazolta az. élet diadalát, a halál, a megsemmisülés fö­lött. A 49-bén írt békefelhívás kijelenti:- a mi békekövetelé­sünk nem passzív, nem a be­letörődők pacifizmusa. Mi nem azért jöttünk össze, hogy esdekcljünk a békéért, hanem, hogy békére kényszerítsük azokat, akiit háborút akarna.c. S ez a pozitív békehárcra va­ló felhívás irányt mutatott. A nemzetközi békemozgalom egy évtized óta mindig hat­hatósan válaszolt a háborús tervekre. Sőt az évek folya­mán a békemozgalom offen­zívba ment át, nem várja meg a háborús pártiak újabb fenyegetéseit, hanem javasla­taival megelőzi azokat. A továbbiaitban Rudlof Ti­bor a békemozgalom tíz évé­nek eredményeiről beszélt, majd rátért a genfi külügy­miniszteri értekezlet és a je­lenlegi nemzetközi helyzet is­mertetésére. A következőkben az előadó arról beszélt, hogy a genfi tár­gyalásokkal egy időben az Egyesült Államok kormánya változatlanul erőfeszítéseket tesz az atom- és rakétatá­maszpontok terjesztésére. A beszéde végén Rudlof Tibor közölte, hogy a Béke Világlanács június 25-ét ■ ko- ' reai nappá nyilvánította. Bár Koreában megszűnt a háború, de nincs megoldva a koreai helyzet. Dél-Koreában " még ott vannak a provokátorok. Az országát ‘ kettészakították. Az egercsehi bányászok a békegyűlés végén tiltakozó táviratot írtak, amelyben kö­vetelik Korea egyesítését, majd határozatot fogadtak el, amelyet az Országos Béketa­nácshoz Küldenek, s amely­ben tiltakoznak az atomfegy­verek és rakétatámaszpontok létesítése ellen. hullámzás. A H. osztályai ét­termek receptkönyv szerint dolgoznak, s árkalkulációjuk is teljesen azonos. Mégis azt kell megállapítani nap mint nap, hogy egyik-másik étteremben néhány forintot indokolatlanul kihúznak a vendég zsebéből. Hogyan? JNTézzük csak sor­ban : A sertésfiekken ára például az egri Mecset Étteremben 13,20 forint, a Vadászkürtben 15,10, a Gyöngyösi Földmű- vcsszövetkezetnél 14,80, s a gyöngyösi. Szabadság Étterem­ben pedig 17.80 forint. Ugyan­akkor a nagyobb adag sertés- flekkenért az I. osztályú egri Park Szálló éttermében 16,90- et számolnak. Két véglet: 13,20 és 17,80. Ilyen árhullámzás még akkor sem lehet, ha a két étterem más-más városban van. Hi­szen a hús ára ugyanaz Eger­ben is, mint Gyöngyösön, csalc egy magyarázat lehetséges — rossz a kalkuláció. Igen, igen — mondhatják a kalkulátorok, dehát itt a napok is számítanak, főleg most, a nyári időszakban, amikor a zöldségféleségek ára nap mint nap változik. Ez igaz. De ezt az Összehasonlításnál is figyelem­be vettük és így ' mondhat­juk nyugodt lelkiismerettel, hogy sok helyen több ételfélé­nek rossz a kalkulációja. Ész­reveszik ezt a vendégek, csak éppen az üzemvezetők, a vál­lalatok ellenőrei és vezetői nem veszik észre.- A MEZÖKER a hibás! ­védekeznek az üzletvezetők. — Nem biztosítja rendesen az el­látást, drágán adja a nyers­anyagot. stb. stb. Nyilvánvaló, a MEZÖKER-nek is van »mit tennie, hogy megjavítsa az ellátást. Itt most nem akarunk részletesebben foglalkozni munkájukkal. Csupán azt kí­vánjuk leszögezni, hogy nem lehet mindent a MEZÖKER- re fogni, s nem lehet min­dent a jcpldáru árhullámzá­saival mífllyarázni. A borjú paprikásnak például alig van köze a zöldfélékhez, hiszen galuskával tálalják, s mégis több mint 30 százalékos különbség van a Vadászkürt 11.05 forintos ára, és a Gyön­gyösi Földművesszövetkezet vendéglőjének 15 forintos ára között. Érdemes figyelemmel kísér­ni a zöldborsó-leves árának jú­nius 14-i, vasárnapi alakulását. Egerben, a Vörösrákban 1.95 —, az Otthon Étteremben és a Mecsetben 2.85, a Gyöngyösi Földművesszövetkezetnél 3.35. a Szabadság Étteremben 2.60. az egri Vadászkürtben pedig 5.30 forintba került egy tá­nyér zöldborsó-leves. Hogyan tudtak a Vadászkürt vezetői 5.30-at kérni június kö­zepén egy zöldborsó-levesért, pontosan ugyanannyit, mint amennyit december 21-én kér­tek. Ilyen körülmények között természetesen kissé bizalmatla­nul fogja kezébe az ember a Vadászkürt étlapját. S ez a bi­zalmatlanság nem is mindig alaptalan. A finom főzelék ára május közepén 7.55 forintba került, míg ugyanezért a főze­lékért az első osztályú Park Étteremben 4.80-at kértek csu­pán.. De sorolhatjuk tovább is. Május 5-én például 12.10 fo­rintba került egy salátafőzelék, főtt marhahús feltéttel# Május 7-én már 17.05 forintot kértek ugyanezért az ételért. Hogyan? Miért? S miért, hogy a tojásos lecsó árát egyik napról a má­sikra 7.40-ről 12.40-re emelték fel? Az egri Mecset Étteremben is találkozhatunk rosszul kal­kulált árakkal. Ebben a II. osztályú étteremben több étel­féleségnek elsőosztályú, sőt osztályon felüli ára van. Ves­sünk csak össze néhány étel Mecsetbeli árát anyavállalatá­nak, az első osztályú Park Ét­teremnek áraival. • A Mecset­ben 13.30-ba került egy hagy­másrostélyos, a Parkban 13.50- be, az ízes palacsinta ára 4.30 a Mecsetben, a Parkban 3.25. S ez csak két példa a sok közül. Meg lehet károsítani a ven­déget másféleképpen is. Elő­fordulnak olyan esetek, hogy jó a kalkuláció, mégis úgy érzi az ember, hogy többet fizet egy-egy ételért. Az egri Otthon kisvendéglőben például jól és szabályosan kalkulálják az ára­kat, s mégis 3.10 forintba kerül egy adag káposztasaláta, ame­lyért a Vörösrákban csak 1.90- et kérnek. Hasonló a helyzet az uborka- salátanál is. A kalkuláció jó. Itt a beszerzésben van a hiba. Indokolatlanul nagy mennyisé­gű zöldárut vásárolnak fel, s amikor már a piacon hetek múltával negyedrészre esik az ára, az Otthon Étteremben még mindig a régi áron vásárolt nyersanyagot használják fel. így is meg lehet károsítani a vendéget! „ Három féldeci, csak egy deci A vendéglátó szakmában nemcsak tévedésekkel, felelőt­lenségekkel, hanem kisebb-na- gvobb visszaélésekkel is talál­kozik a vendég és az ellenőr is. A csalások legegyszerűbb formája a súly- és az adagcson­kítás. A legutóbbi ellenőrzés során az ételeknél néhány he­lyen találkoztunk súlycsonkí­tással. A füzesabonyi földmű­vesszövetkezeti vendéglőben például a sertéssültnél 16 deka­gramm helyett 13 dekagram­mot szolgáltak fel. A Mátravi- déki Vendéglátóipari Vállalat hatvani Park Éttermében 30 .adag rántott sertésszeletnél három adagot, tehát közel fél­kiló húst vettek el a vendégek­től. a£ italáruknál a szabályta­lanságok sorozata volt találha­tó. Az ellenőrzött egységek nagy részében megkárosítják a vendégeket. A hatvani Búzavi­rág söntésénél két féldeci ffá- linkából 1.3 centiliter hiány­zott, a füzesabonyi földműves­szövetkezet kettes számú ital­boltjában húrom féldeci ége­tett szesz lemérésekor négy és félcent, tehát majdnem egy féldeci eltérés mutatkozott. A súlycsonkításból eredő ár­drágítások egy-egy pohár ital­nál elérik a 80 fillért, sőt nem egy esetben a forint, vagy fo­rint húszat is. ( Súlycsonkítást állapították meg az ellenőrök a fagylalt adagolásánál is. A Mátravidé- ki Vendéglátóipari Vállalat gyöngyösi cukrászdájánál a nagyadag fagylaltnál 3 deka- grammos, a kisadagnál 2 de­kagrammos súlycsonkítást Kö­vettek el. Ugyanebben a cuk­rászdában hiányok voltak a kávénál is. Az ellenőrök meg­állapítása . szerint , sorozatos súlycsonkítás történik ebben a cukrászdában. A vizsgálat napján már a délelőtt folya­mán 18 gramm többletet ta­láltak, míg az előző napon ez az egység 100 grammos kávé- töblettel zárt. A MÁV Utasellá­tó Vállalat káli egységénél pél­dául a kávé ellenőrzésénél 81 szimpla fogyasztása mellett, 23 gramm többlet mutatko­zott, amelyből majdnem nyolc szimplát lehet készíteni. ★ Sok-sok hiányosságot tártak fel az ellenőrök, s ezekből mi csak néhányat vetettünk pa­pírra. Ez a néhány is soknak tűnik, főleg első látásra és fő­leg akkor,' ha a panaszköny­veket lapozgatjuk. A panasz­könyvekben i ugyanis nagyon kevés bíráló bejegyzés van. Hogyan lehetséges ez? A ven­dégék teljes egészében meg lennének elégedve, senkinek sincs panasza? Sajnos, nem ez a helyzet. Ar­ról van szó inkább, hogy nincs becsülete az utóbbi időben a panaszkönyvnek. Nincs be­csülete, mert a beírt panaszo­kat nem intézik el megnyug­tató módon és nem is vála­szolják meg azokat kellŐKép- pen. így a vendég, nem látja értelmét annak, hogy kérje a panaszkönyvet.. Szerezzék vissza a vendég­látással foglalkozó vállalatok a panaszkönyv becsületét, in- tézzéü el a felmerülő pana­szokat, bírálatokat, s vegyik figyelembe mindenkor a fo­gyasztók véleményét. A hiányosságokat és a visz- szaéléseket pedig szüntessék meg. Vigyázzunk jobban egy­másra. Az üzletvezetők. Kal­kulátorok vigyázzanak a ven­dégekre, s főleg a vendégek zsebeire, a vállalattá? vezetői, ellenőrei pedig vigyázzanak saját beosztottjaikra, a ven­déglők. éttermek személyzeté­re, és kellő időben hívják fel figyelmüket. a hiányosságokra, mielőtt még súlyosabb követ­kezményei nincsenek az elkö­vetett hibáknak. Ne feledjék: felelősek dol­gozóikért, s mindannyian fe­lelősek vagvunk egymásért. IVÍárkusz László Elismerő oklevéllel tüntették ki a lel németi Petőit Termelőszövetkezetet aluli termelőszövetkezetek ka­tegóriájában többek . között elismerő oklevéllel tüntette ki a felnémeti Petőfi Terme­lőszövetkezetet. A kormány az 1957—1958- as gazdasági évre meghirde­tett országos termelési ver­senyben elért kiváló gazdasá­gi eredményeiért a 400 holdon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents