Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-21 / 144. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJELEK! Kömlőtől a Tiszáig AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 144, szám ÁRA: 60 FILLÉR 1959. június 21,, vasárnap I Levelezőink í A Népújság és az olva- ' sók, a dolgozok közötti * í kapcsolat nAn csupán arra ' korlátozódik, hogy a lap ; nap mint nap megjelenik és i szorgalmas postásaink útján I az emberek kezébe kerül. A i kapcsolat sokkal több en- ! néi. A szerkesztőséget nap J mint nap számosán keresik \ fel egy-egy megjelent cik- 1 kel, riporttal, vagy épflen hírrel kapcsolatban. Érdek- | lödnek, kérdeznek, tanácsot \ kémek és adnak valamely problémájuk megoldásá- , hoz. Az olvasók eddig is < számos egyéni, de még szá- j masabb közérdekű észrevé< telt hoztak már el szemé- j lyesen szerkesztőségünkbe, l amelyek alapján a lapban 1 közvetlenül is segítőszándékú Írások jelenhettek meg. A lap és a dolgozók szemé- * lyes kapcsolata nagyon je- , lentős. Í Nem kevésbé jelentős az a kapcsolat sem, amely a lap és az állgndó jellegű I levelezők között kialakult I az elmúlt évek folyamán. • Lapunk levelezőtábora év- í ről évre növekedett és ma < is igen széles kört ölel fel. j Levelezőink a társadalom | minden rétegéből adódnak: > üzemi munkások, dolgozó ( parasztok, tsz-tagok éppen I úgy, mint értelmiségi dol- ' gozók. A levelek sok-sok ! ' problémát, gondolatot, észrevételt vetnek fel, amelyék alapján nem egy eset- j ben sikerül és sikerült a j közvélemény figyelmét rá- } irányítani egy-egy fontos, ( érdekes jelenségre, vagy [ eseményre. Nem egy riport. < cikk, hír, vagy éppen vezér- í cikk születhetett meg úgy, j liogy tartalmi, érdemi mon- i tíanivalóját egy. a szerkesz- | tőségbe érkezett munkási levél szolgáltatta. £ S A tájékoztató jellegű, va- í lamely eseményről beszá- * móló leveleken kívül sza- ( inos olyan írás is érkezik í a laphoz, amely bírálatot j tartalmaz. A bírálatok, ész- l rcvétclek nem egy esetben í jogosak, — jogosan igény- ' ük, hegy az adott témával l kapcsolatban a megfelelő fórumok vizsgálatot indítsanak. A lap — az ilyen tartalmú levelek alapján í — nagy segítséget tud nyúj- I tani ahhoz, hogy a bírálat ) jogosságát érvényesítse, | vélt vagy való igazát tisz- ! tázza és ennek megfelelően az illetékes szervek figyel- ! mét arra felhívja. Koráb- ■t ban volt olyan nézet a le- í velezők között, hogy bíráló ( megjegyzéseiket nem mer- ték elküldeni a lapnak. < mert tartottak attól, hogy ( munkahelyükön azért felelősségre vonják őket. Ez a i tartózkodás jogosulatlan, I hiszen azokat a levelező- , két. akik becsületes szán- ? dókkal bírálnak, feltárnak ! hibákat — törvény védi. { És törvény sújtja azokat. I akik a levélírókat bármily lyen módon is meg merik sérteni. f A Népújságnak is sziik- \ sége van arra, hogy lev> ' lezötábora nagyobb legyen, { egyre szélesebb kört ölel- i jen fel. A levelezők nagy > segítséget tudnak nyújtani I a lapnak ahhoz, hogy még \ közvetlenebb, még jobb le- J gyen az olvasók tá.iékozta- [ tása a városok, községek > életéről, a megmutatkozó j problémákról. A lap igény- , li az olvasók, a dolgozó I emberek ilyen irányú se- | gitségét és várja leveleiket. Kiszisto bányászavatas a gyöngyösi aknánál Kedves szokás uralkodik a gyöngyösi XII-es aknánál. Az újonnan jött dolgozóknak, és a kezdő bányászoknak a KISZ tagjai mutatják meg leendő munkahelyüket. Amikor az új bányász első alkalommal száll le a föld alá, első útjára elkíséri az üzem KISZ alapszervezetének két tagja, legtöbbször Kiss Gábor alapszervi titkár is. A kiszesek végigvezetik az új embert az egész bányán, elmagyarázzák neki a munkafolyamatot, megmutatják a gépeket, megismertetik a legjobb dolgozókkal és csapatokkal, felhívják figyelmét a veszélyek helyes megelőzésére. Ezután a kezdő munkást valamelyik régebben itt dolgozó, ió munkát végző KISZ-tag gondjaira bízzák, aki elvállalja, hogy jó szakmunkást nevel a rábízott szaktársból (—rá—) Dér Ferenc: VISSZAESŐK ★ Gyurkó Géza: BALLADA A HÁROM FÁRÓL ★ Márkusz László: HATVAN NÉPI ELLENOK ÉS EGV ÚJSÁGÍRÓ JELENTI ★ Kovács Endre: MOSZKVÁT LÁTNI Megrendültek a kaszák a határban. Szénakaszálás járja még, de néhány nap és itt az aratás. Ronyec Ignác, a tiszanánai Vörös Csillag Tsz tagja, harmincadmagaval látott munkához. Százharminc holdas táblán vágják a takarmányt: , (Riport az 5. oldalon) WWVVVVVVW^VVVWWWVVVVSiVSMA/VWVVVSAiVVNAAl Politikánk egyenes, világos, a mezőgazdaság fejlesztését, az egész nép érdekeit szolgálja .4 Uaxafias Népfront Orsxágos Tunáctusnak ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken ülést tartott! amelyen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese. KáJJjai .Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, -s más állami és pártvezetők. Elsőnek Kállai Gyula tartott beszámolót az időszerű politikai, gazdasági és kulturális kérdésekről. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet kedvező alakulása, a szocialista tábor erejének növekedése lehetővé tette, hogy meggyorsítsuk az építőmunka ütemét. Gazdasági építőmunkánk eredményeit ismertetve mondotta. hogy ,,a hároméves terv első évének eredményei biztatóak, a kongresszusi munkaverseny fellendülést mutat.” A falun végbemenő forradalmi változásokról szólva elmondotta. hogy a párt eredményes nevelő és szervező munká- iának hatására, nagy tömegek léptek a szocialista gazdálkodás útjára. A megnövekedett gépszükséglet kielégítésére mintegy 5000 traktort, 2400 gabonavetőgépet. 1000 négyzetes kukoricavetőgépet. 500 kombájnt hozunk be az idén a szocialista országokból. Kulturális helyzetünkről a többi között megállapította: az ellenforradalom kártevését felszámoltuk, a szocialista forradalom eredményesen halad előre a kultúra frontján is. Dobozy Imre, Mesterházi Lajos, Darvas József színdarabjai. Berkesi András, Molnár Géza és mások regényei, filmgyártásunk. olyan alkotásai, mint az Édes Anna, a Tegnap, a 39-es dandár, az Álmatlan évek — bizonyítják, hogy íróink, művészeink követve a párt és a kormány politikáját, magas színvonalú művekkel igyekeznek letörölni azt a szégyenfoltot. amellyel, egyesek közülük az ellenforradalommal szövetkezve beszennyezték a magyar Irodalom és művészet becsületét. Kulturális életünk fontos kérdése — mondotta Kállai elvtárs — az iskolai rendszer továbbfejlesztése. Iskolai oktatásunkban reformot fogunk végrehajtani. Az iskolareformnak alapelve az a követel- I mény, hogy megvalósíthassuk í a munkával, munkára nevelést, ' amelyet eddig elhanyagoltunk. Beszédének befejező részében a párt VII. kongresszusának jelentőségéről, a nemzetközi helyzet legfontosabb eseményeiről szólt, s arról, hogy az ellenforradalom után meg- újhodott Hazafias Népfront miként fokozhatja eredményes tevékenységét. Az ülésen felszólalt Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is, aki ismertette a népfrontmozgalom munkájának főbb vonásait. A referátumot vita követte, amelynek során felszólalt Kádár János elvtárs is. éhezve- állította helyre az ország életét, a közlekedést, a gyárakat, a hírközlő szerveket és ugyanakkor — ez a munkásosztály akaratából történt, így tehát nem" szemrehányás — nagy paraszti tömegek gyarapodtak anyagilag. Ugyanez az infláció, amely bizonyos, alaposan megböj töltette a munkásságot, a parasztoknak kedvező volt. A régi, betáolá- zott adósságok, még az új hitelek, szinte napok alatt semmivé váltak. A parasztság megszabadult adósságaitól. És most nézzék meg márciusi határozatunkat. Mi azt javasoljuk és ajánljuk, hogy az ipari munkásság teljesítse túl a Hbrvet, adjon több iparcikkei, ahol az kell, csökkentse az önköltséget, javítsa a termelékenységet is. Ezek a feladatok évről évre nehezebbek lesznek, mert amikor nagy a lazaság. és alacsony a termelékenység, akkor könnyebb javítani a termelékenységet, vagy túlteljesíteni a tervet. Az idén ez nehezebb feladat lesz. .4 mezőgazdaságtól viszont csak azt várjuk, hogy teljesítse tervéi Kádár János elvtárs felszólalása A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén a beszámolókat követő vitában Sziveri Kálmán, a mágocsi termelőszövetkezet elnöke, Varga Béla nagykanizsai pedagógus, a Zala megyei Népfront-bizottság elnöke, Z. Nagy Ferenc, Nagy Józsefne, a Goldberger Textilművek igazgatója és Palkó Sándor Baranya megyei tanácselnök felszólalása után Kádár János, az MSZMP 'Központi Bizottságának első titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke emelkedett szólásra. Kádár János bevezetőben a párt és a nép előtt álló központi feladatokról beszélt: — A Központi Bizottság márciusi határozatában foglaltuk össze es hoztuk nyilvánosságra idei főfeladatainkat. Elhatároztuk: ajánljuk a dolgozó népnek, hogy nehány döntő területen már az idén érjük el a hároméves terv végére kitűzött célunkat. Ez az egyik feladat. A másik: a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a tavaszig elért eredmények megerősítése. Mindez a. szocializmus alapjainak, rendszerünknek, államunknak további erősítését is jelenti, de azt is, hogy ebben az évben javíthatjuk a dolgozók életszínvonalát, részben megteremtjük a feltételeket, hogy az év eredménye lezárása után az életszínvonal terén is kicsit komolyabban előre mehessünk. — Megmondom őszintén, az a kifejezés: ajánljuk, nem véletlenül került a határozatba. Ezzel is érzékeltetni akarjuk, hogy nem csupán a központi bizottságon, nem is egyedül a párton múlik e célok megvalósítása. A dolgozó tömegeken múlik! Ha elfogadják ajánlásunkat — és a jelek szerint elfogadják — és becsülettel helvt is állnak. akkor valóra válik közös célunk. Meggyőződésem, hogy minden gondolkodó ember nagyon jól tudja: a Központi Bizottság márciusi határozatában foglaltak nem valamiféle szűk pártérdeket szolgálnak, hanem — a szó szoros értelmében — az egész nép érdekeit, népünk nemzeti céljait. Ezért ajánlottuk népünknek. A Központi Bizottság bízik abban, hogy összefogással megvalósulnak terveink. Ne feledjük azonban, hogy ajánlásunk az első negyedév utolsó hónapjaiban hangzott el. Utána nagyon gyorsan vége volt az első negyedévnek. Ext tudják — tulajdonképpen tehát háromnegyed év alatt kell elemünk mindazt, aminek ne1 kigyürkőztünk. Nincs szó le- I hitetlenségről, de egy kicsit j meg kell fogni a dolgokat, j Különösen jó erre ügyelni I most, amikor az évnek olyan | időszaka következik — az a bizonyos július és augusztus első fele — amikor például a szabadságolások miatt a termelés általában nem szokott olyan lendülettel haladni, mint az év más hónapjaiban. .Mégis bízunk abban, hogy a dolog menni fog. Bizalmunk egyik legfőbb alapja, hogy a szükséges teljesítmények jó részét dolgozóink elhatároztál! már, vállalásaikban rögzítették is, az eredmények pedig azt mutatják. hogy meg is tartják , adott szavukat, sőt. többet érnek majd el. Ehhez azonban dolgozni keli. — A Hazafias Népfront — folytatta Kádár János — olyasfajta mozgalom. ahol elég jelentős tényező a paraszti gondolkodásmód. Ezért nagyon kérjük. gondoljanak arra. hogy az államnak közterheit a felszabadulás óta döntően az ipari munkásság viseli. Nem megbántásképpen, de azért emlékeztetni kel] a parasztembereket: gondoljanak 1945—1946-ra, amikor az ipari munkásság szinte ingyen és Ez óriási különbség. A munkásság még ebben az évben is nagyobb terhet vállal magara, ezért is kérünk megbecsülést a munkásoknak a paraszti tömegek, s az értelmiségiek részéről. Munkásosztályunk olyan feladatott megoldásáért küzd, amelyek az egész nép, az [egész nemzet javát szolgálják. Nekünk, kommunistáknak ezért van erkölcsi alapunk kérni, hegy az egész nép. a pártonkívüliek is, tegyenek meg mindent nagy céljaink megvalósításáért. A munka eredményét sem úgy fogják elosztani, hogy abból csak a kommunisták, a párttagok, vagy a KISZ-tagok részesülnek, hanem mások is. a parasztság is, az értelmiség is. Ez természetes, ez helyes. Mi, kommunisták — pártunk hagyományainak megfelelően, azzal készülünk kongresszusunkra, hogy megint szeretnénk valamit tenni a köz javára. Ez a mi hagyományunkMert igy szeretünk ünnepelni. — A kongresszuson természetesen más kérdésekről is szó lesz, olyanokról, amelyek szintén nemcsak a kommunistákat érdeklik. Ilyen például a párt politikai irányvonala. Nekünk — akik most a Központi Bizottság tagjai közül itt vagyunk — nincs jogunk a kongresszus nevében beszélni, de a bennünket foglalkoztató °ondolatainkról beszélhetünk. Úgy gondoljuk, hogy a kongresszus megerősíti majd a Központi Bizottságnak azt a vonalét, amelyet 1956. novembere óta vitt. Politikai fővonalunk lényege a szocialista társadalom építésének folytatása, teljes felépítése, majd a kommunista társadalom, az osztálynélküli társadalom megteremtése. Ez a mi politikánk lényege, s ez nem változik, ezt a fővonalat feltehetően meg fogja erősíteni a kongresszus. Szeretném ezt egy kicsit közelebbről részletezni, mert bár a politikai vonal adva van, annak értelmezése és alkalmazása az adott esetekre és az adott helyzetekre mindig új. ismétlődő feladat. >1 ezőj^azd a MÍ«uuk le j I őd ésé nck kérdéseiről — Itt van például a termelőszövetkezeti mozgalom, amely szintén nemcsak a parasztságot érinti — a munkás- osztály. az értelmiség, az egész nép életébe vágó kérdés, s ezzel olvan felelősséggel fdfelal- kozunk. mint nemzeti életünk egyik legdöntőbb ügyével, hiszen a társadalmi fejlődést, a nemzet iövőiét is érinti. Központi Bizottságunk teljes felelősséggel tárgyalta meg két ízben is a mezőgazdaság fejlődését. Elhatároztuk a tennivalókat, végre is hajtottuk azokat. Az eredményeket illetően elmondhatjuk, hogy a várakozást felülmúlta. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését tulajdonképpen két okból tartjuk szükségesnek. Az egyik: meggyőződésünk, hogy ez a nép felemelkedésének útja, tehát az a feladat, hogy a politikai feltételeknek megfelelően hajtsuk végre a mező- (Folytatás a 2. oldalmü
