Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-19 / 115. szám

1959. május 19., kecU

NÉPÚJSÁG

s

Panaszok és kérelmek a megyei tanácsnál

Felvételi pályázat

Az MSZMP Heves megyei Bizottsága Marxizmus -Leninizmus Esti Egyeteme i959 i960, tanévére

Az MSZMP Megyei Bizottsága felhívással farául mindazon dolgozókhoz, akik tovább akarják fejleszteni marxista—leninista műveltségüket, hogy jelentkezzenek a Marxista—Leninista Esti Egyetemre.

Az egyetem célja, hogy a párt-, állami-, tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, (orvosok, mérnökök, jogászok, pedagógusok) vezető propagandisták szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa.

Az egyetemen a tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetet tanulnak. A tantárgyakból félévenként vizsgáznak és a tanulmányi eredményről bizonyítványt kapnak; Ennek törvényes elismerését az 1088/1957. M. T. rendelet biztosítja.

A tanév szeptembertől június 30-ig tart. Hetenként egyszer, meghatározott napon kötött foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás) van, amelyen a részvétel kötelező. Tandíj egy évre 150 forint, plusz 20 forint nyomtatványdíj.

Az egyetemre való felvétel feltétele: egyetemi — főiskolai, gimnáziumi végzettség, vagy ennek megfelelő általános műveltség és a tanuláshoz szükséges marxista ismeret] Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A hallgatók felvételi vizsgát tesznek a marxizmus—leninizmus alapkérdéseiből. Nem kérheti felvételét, aki más egyetemre, tanfolyamra is jelentkezett (gimnázium, technikum, stb.) Vidékiek abban az esetben jelentkezzenek, amennyiben biztosítják, hogy a kötelező foglalkozásokon részt tudnak venni.

A pályázatot az Esti Egyetem címére, Eger, Kossuth Lajos utca 13. szám alá 1959. június hó 15-ig kell beküldeni. A pályázat az Esti Egyetemen beszerezhető kérdőív alapján történik.

A kérdőívhez mellékelni kell:

1. Részletes önéletrajzot.

2. Üzemi, hivatali, vagy körzeti pártszervezet ajánlását.

3. A vállalat — az intézmény — igazolását jelenlegi

munkaköréről.

MSZMP HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA

„MÉG 1957. SZEPTEMBE-1 KÉBEN befizettém 350 forint szántásdíjat, de a traktoros nem szántotta fel földemet, azóta hiába kérem vissza a •pénzt, csak nevetnek rajtam. Kérem a megyei tanácsot, segítsenek, mert erre a pénzre most nagyon szükségem van”, — írja panaszos levelében özv. M. I-né, tiszanánai lakos. Munkaviszonyának megszüntetése miatt a járási tanácsra panaszkodik V. S. bekölcei lakos, egy másik dolgozó lakásügyben, a harmadik tagosítás miatt fordult a megyei tanács elnökéhez.

Kivizsgálták özv. M. I-né Bzántásdíj ügyét és kötelezték a tiszanánai földművesszövet- kezetet, hogy azonnal fizesse vissza a felvett összeget. A panaszos bizonyára megnyugodott, de jobban örült volna, ha régi és jogos kérelmét hamarabb elintézték volna.

Bonyolult az élet, az embereket vélt vagy tényleges sérelem éri, .itt-ott még törvénysértés is előfordul. De a dolgozók nagyrésze már tudja és természetesnek veszi, hogy panaszával szóban vagy írásban a felsőbb párt és állami szervekhez, vagy a sajtóhoz fordulhat, ott meghallgatják, ha igaza van, elintézik ügyes- bajos dolgát és mindazért ma már sem fizetnie, sem aláza- toskodnia nem kell.

Nem állítjuk, hogy megyénkben mindenütt és mindig megfelelően foglalkoztak a dolgozók panaszbeadványaival. Sok elhangzott panasz feledésbe ment, előfordult, hogy az akták sokáig porosodtak az íróasztalok mélyén és sok ígéret csak ígéret maradt. Hogy ezen a téren is gyorsan és biztosan haladjunk előre, hogy a dolgozók szavának és panaszának a jövőben nagyobb súlya legyen, hogy gyorsabb és jobb legyen a lakosság panaszbeadványának intézése, április elején kormányunk elrendelte, hogy a minisztériumokban és a megyei tanácsoknál a vezető, vagy helyettese úgy foglalkozzék a pamaszügyekkel, mint a lakosság véleményének megnyilvánulásával.

Tóth István elvtárs, a megyei tanács vb-titkára kérdésünkre elmondta, hogy megyénk lakossága bizalommal fordul ügyes-bajos dolgával a megyei tanácshoz.

— A PANASZOK és bejelentések gyorsabb és jobb elintézését úgy akarjuk előmozdítani, hogy az ügyek kivizsgálására, érdemi elintézésére és nyilvántartására megfelelő embert állítottunk, és őt munkájáról megfelelő időközökben beszámoltatjuk.

— Tehát ezután a panaszok és bejelentések nem az egyes

ügyosztályokhoz, hanem a kijelölt előadóhoz kerülnek?

— Igen, és szükség esetén Bányai elvtárs adja át ázokat szakszerű kivizsgálásra az illetékes tanácsi szerveknek, ö gondoskodik a bejelentések megfelelő nyilvántartásáról, határidőre való elintézéséről és a panaszos értesítéséről.

— Reméljük, ezzel a megoldással javul az ügyintézés, az elnök, meg a titkár elvtárs, de elsősorban maga a panaszos fél is bármikor és könnyen meggyőződhet a panasz-beadvány sorsáról?

— Igen, ezt feltétlenül biztosítanunk kell.

— Akkor a jövőben nem ismétlődnek majd olyan esetek, mint özv. C. I-né, balatoni lakos ügye?

— Nem ismerem ezt az ügyet.

— A szerkesztőségben elkeseredetten mondta, hogy levélben küldte meg panaszát, aztán később, amikor vitás telekfelmérés ügyének elintézését személyesen sürgette, hiába keresték levelét a megyei tanács titkárságán és a különböző osztályokon.

Május 3-án a káli cigánytelepről 30 aláírással panasz érkezett az Egészségügyi Miniszterhez. Kivizsgálásra és a szükséges intézkedések végett az ügyiratot a megyei tanács kapta meg.

— ötszáz négyszögölön közel négyszázan szorongunk embertelen körülmények között. Egy-egy viskóban tizen-tizen- kefcten is nyomorgunk. Ügy érezzük, hogy azért, mert cigányok vagyunk, örökké nyomortanyán nem élhetünk. Segítsenek rajtunk, talán megérdemeljük, mert a káli cigányok nagyobb része ma már az építőiparban, a vasútnál és a Dohánybeváltónál dolgozik, tehát a társadalom hasznos tagja, nem koldulással, hanem becsületes munkával igyekszik családját eltartani. Emberhez méltó lakásokat szeretnénk építeni, de a helyi tanácstól eddig hiába kértünk házhelyeket, — olvassuk a panaszlevélben.

Érdemes egy kicsit elgondolkozni ezen a levélen. Évszázadokon át egyik országban sem tudták megoldani a cigánykérdést. Hitler gázkamrákat kezdett építtetni számukra. A káli cigányok levele ékesen bizonyítja a szocializmus embert formáló erejét. Az ügyirat aznap érkezett. A megyei tanácsnál még nem intézkedhettek, de a panaszügyi előadó minden szavából éreztük, hogy nemcsak ügyiratot, aktát lát maga előtt, hanem emberi sorsokat, jogos és sürgősen megoldandó feladatokat.

MINDEN PANASZBEAD- VANYT orvosolni, mindenkinek eleget tenni nehéz, talán lehetetlen feladat. Sajnos, akadnak emberek, akik nehezítik a hatóságok munkáját. Önző, egyéni érdekből, vagy rosszindulatból alaptalanul vádaskodnak és az igazságot nagyon kiforgatják. Előfordul az is, hogy a községi tanács kifogásolt intézkedése miatti panaszt nem az illetékes járási tanácshoz küldik, hanem kisebb ügyekben is a miniszter- tanácshoz, a rádióhoz, vagy éppen Kádár elvtárshoz fordulnak, de arra is akadt már példa, hogy a panaszbeadványt több példányban készítették, és mindhárom helyre elküldték. Ezzel három hivatalt terheltek felesleges munkával. Pedig a felsőbb állami szervek az illetékes hatóságok meghallgatása nélkül nem intézkednek. A legtöbbször megküldik az intézkedésre köteles szerveknek az ügyiratokat. Így aztán előfordul, hogy ugyanabban az ügyben három felettes szervtől kapunk megkeresést — mondja a megyei tanács panaszügyi előadója.

B. G. bélapátfalvi lakos azért jött panaszra, mert az általa évek óta használt tartalékföldet az idén elvették tőle és másnak adták oda. A helyszínen — mindkét fél meghallgatásával — megállapította a vizsgálat, hogy B. G. panasza alaptalan, mert haszonbérleti szerződése lejárt, Bélapátfalván is győzött a közös gazdálkodás és a tartalékföldet a Március 15 Tsz-nek adták. Amikor a panaszosnak megmagyarázták, .hogy a kérdéses tartalékterületet csak szükségmegoldásként és csak erre az évre hagyták az egyik tsz-tag kezelésében, akkor megnyugodott. Tehát fontos, és sokszor nélkülözhetetlen a panasztevővel való személyes tárgyalás és megnyugtatás.

— Azzal a tudattal vettük át újabb munkakörünket, hogy számunkra kis ügyek nem lehetnek, mert aki panaszával hozzánk fordul, annak egészen biztos, hogy fontos és sürgős az ügy. Ha az igazság, a köz érdekében jól dolgozunk, akkor kiérdemeljük a lakosság megbecsülését és intézkedéseinkkel, még a jogtalan panaszok elutasításával is, a tanács tekintélyét erősítjük és az állami fegyelmet szilárdítjuk — mondták a megyei tanács illetékesei.

HA A TÖRVÉNYEKET és a rendeleteket mindenki betartja és betartatja, ha ma jobban dolgozunk, mint tegnap, akkor holnap és holnapután már kevesebb lesz a panasz és gyorsabb léptekkel haladhatunk a boldogabb jövő felé.

Fazekas László

Hajóemelő felvonók

Az Angarán épülő bratszKi vízierőmű gátján úgynevezett ferde hajóemelő víziút készül. A víziút, amely kétcsatornás lesz, két kilométer hosszú és a duzzasztott vízszintet a duzzasztó alatti vízszinttel köti össze.

A vízzel töltött vagonkamrát a ferde víziúton villamosmozdony vontatja. A kamara sebessége percenként 40 méter. Mivel a hajóút kétcsatornás, egyidőben fel- és lefelé is haladhat egy-egy hajó. Eddig még a világon seholsem alKalmaztak ilyen hajóemelő megoldást.

A krasznojarszki vízierőműnél a hajókat teherlift szállítja a duzzasztott vízszintre. A 150 méter magas vasbeton- állványzat különleges berendezése emeli, illetve süllyeszti a hajókat, amelyek egy vízzel töltött kamerába úsznak be. Ez a kamera 400 acélsodronykötélen függ. Súlya — a vízzel és a hajóval együtt — 12 000 tonna. Az emelőberendezés alig 20 perc alatt éri el a 100 méteres magasságot. A korábbi zsilip-megoldásoknál ez a művelet legalább két órát vett igénybe.

— A KIOSZ járási helyi csoportjának elmúlt féléves versenyéből a p&tervásári helyi csoport került ki győztesen. A második helyre Gyöngyös, a harmadik helyre pedig Hatvan került.

101 HOLDON MAR KÖZÖSEN DOLGOZIK AZ ŐSSZEL KEZDŐ LŐRINCI TSZ

Lőrinciben tulajdonképpen csak ősszel kezdik meg teljesen a közös gazdálkodást, de a tartalékterületen már is közösen végzik a munkát. A tanács a községben levő 101 holdnyi tartalékterületet a szövetkezet rendelkezésére bocsátotta, s a szövetkezetiek ezen a területen közösen termelik meg az állatállomány részére szükséges takarmányt. Már szépen kikelt és megerősödött 33 hold tavaszi árpavetésük, ezenkívül 51 holdon kukoricát, 17 holdon silókukoricát vetettek. A szövetkezet tagjai a 101 hold megművelésére és részben betakarítására, szerződést kötöttek a gépállomással. A többi munkákat munkaegységre végzik a szövetkezet tagjai.

A TUDOMÁNY SZOLGÁLATÁBAN

Egyre több azoknak a 'termelőszövetkezeteknek száma, ahol a mindennapi munka

mellett arra is szakítanaK időt és biztosítanak területet, hogy segítsék a tudományos kutatómunkát. Ezek közé a termelőszövetkezetek közé tartozik most már a füzesabonyi Petőfi Tsz is. A szövetkezetben 4 holdon végeznek fajtaösszehasonlító kísérletet, két külföldi hibrid kukoricával. A kísérlet célja, hogy megállapítsák, melyik fajta fele! meg jobban a helyi viszonyoknak.

HÉT SZÁZALÉKKAL NŐTT A PILLANGÓSOK VETÉSTERÜLETE A FÜZESABONYI JÄRÄSBAN

örvendetesen megnőtt a pillangósok vetésterülete a füzesabonyi járásban, amelyben három község kivételével már mindenütt termelőszövetkezet- _be léptek a dolgozó parasztok. A szövetkezetek túlnyomó többségében az őszi kalászosokra vetettek felülvetésként lucernát, vörösherét és szarvaskerepet. Nincs olyan termelőszövetkezet, ahol legalább 20—30 holdat ne vetettek volna már közösen, a közös

állomány részére. A járásba* a pillangósok vetésterülete — ezekkel a felülvetésekkel •— most már mintegy hét százalékkal több, mint az előző esztendőben volt.

A NAGYOBB CUKORRÉPATERMÉSÉRT

A hatvani járás termelőszövetkezetei úgy dolgoznak* hogy minél nagyobb termést takarítsanak be cukorrépából is. A répa első sarabolását mindenütt idejében elvégezték, s most az egyeléssel igyekeznek, hogy ezzel a munkával is a növény fejlődésének erre legalkalmasabb szakaszán végezzenek. A járás termelőszövetkezeteiben a répaterületnek mintegy 90 százalékán elvégezték az egye- lést. A boldogi Béke Termelőszövetkezetben a terület felosztása után napokon belül befejezték a 10 hold répa ki- egyelését. Jól halad a munka a kerekharaszti Alkotmány Tsz 50 holdas répatábláján iflt

A KISKORÉI Rákóczi Termelőszövetkezet földjei egészen a Tiszával határosak, a Tisza-gát mentán húzódik a mesgye, amelyen túl néhány lépésre ez a nagy, sokszor rakoncátlan folyó kanyarog. Az idevalósi emberek úgy ismernek már itt minden hantot, mint a saját tenyerüket, ismerik a földeket is, tudják, melyik földnek mi a szokása, tulajdonsága.

Túl a vasúti síneken hatalmas búzatábla, mellette cukorrépa, egy tagban harminc hold ezen a részen. Cukorrépakapálás folyik most éppen és lehetnek vagy százan termelőszövetkezeti tagok olyanok is, akik most, ezen a tavaszon próbálják első ízben a közös munkát, a szövetkezeti gazdálkodást.

Csató Pista éppen a lovakat itatja a gémeskút mellett, úgy látszik, megszomjaztak az ekekapálásban. Nagyot ránt a gémeskút hosszú ostorán, végigtörli izzadt, napbarnított homlokát, aztán néhány szóra közelebb jön ő is a csőszkunyhó árnyékába. Alig huszonnyolc esztendős még, egyik legfiatalabb tagja a Rákóczi Termelőszövetkezetnek,

Könnyebb as új. nem cserélném vissza a régivel

de máris úgy beszél a közös, sok száz hold földről, a vetésekről, a határról, mintha legalább is már tíz esztendeje próbálta volna a szövetkezeti gazdálkodást. Csató Pista, a vidám, mosolygós arcú fiatalember-, szívesen, készséglesen szól új életükről:

— HAT HOLDDAL, kocsival, lóval, szerszámmal léptem a termelőszövetkezetbe a tavasszal — kezdi a szót.

— A hat hold mellett egyéni úton nem találtam meg a számításomat és ha szakadásig dolgoztam is, akkor sem jutottam többre a puszta megélhetésnél. Higgye el, nem voltam soha lusta ember,' szerettem megfogni a dolog végét, de a hat hold föld hatodmagamra csak nagyon vékonyan volt elég. Még fiatal házas vagyok, nemrég érkezett meg az első gyerek, de idős szüléinkkel együtt lakunk, együtt dolgozunk, és így kell gondoskodni az ő megélhetésükről is.

— Amikor aláírtam a belépési nyilatkozatot, egy kicsit furcsán éreztem magam. Tudtam, hogy egy olyan dologba fogtam bele, amit még soha az életben nem próbáltam és nincs is mit tagadni, szokatlanok voltak az első napok. Szokatlanok voltak, de most már akárki előtt bátran megmondom, hogy nem cserélném vissza. Azt is elmondom, hogy miért, és ha meghallgat, biztosan igazat ad majd nekem.

— EGYÉNI GAZDA koromban, mivel a földek csak éppen a kenyeret biztosították, a két lóval még fuvaroztam is. Amikor tehettem, fuvarba jártam és hajnali háromkor kelni kellett, a lovakat megetetni, aztán késő este, vagy éjszaka, amikor hazajutottam, megint- csak órákat kellett eltölteni az istállóban. Így a nyári hónapokban bizony alig-aüg aludtam többet három-négy óránál. Elmondhatom, hogy megállásom nem volt és mégse jutottunk ötről a hatra. Itt, a termelőszövetkezetben, más a

munkarend, a munkaidő. Én egész nap szántok, vetek, dolgozom a lovakkal, de este, amikor kifogtam, már a lóápolóké a többi dolog, a lovak etetése, itatása. Reggel hétkor indulok munkába és este otthon lehetek a családom mellett és nem járom vándor módjára — mint eddig — a nagyvilágot. Alig három hónap alatt én magam már 110 munkaegységet szereztem, nem is szólva a feleségemről, meg az öregekről, akik szintén kaptak nekik való, könnyebb munkát a termelőszövetkezetben. Aztán ... tudja, az ember, ha számítást csinál, akkor se csapódik semmiben, mert ahogyan magamban számoltam, ha úgy dolgozom, mint eddig, akkor az esztendő végére 480—500 körül lesz a munkaegységem. A feleségem, a szüleim keresete is kitesz kétszáz-kétszázötven körül, úgyhogy hétszázötven munkaegységgel számolhat a család. A mi termelőszövetkezetünkben 42 forintra van tervezve egy

munkaegység értéke, de ahogyan most a határ mutat, ezt az összeget még talán meg is haladja. De ha csak a tervet számítjuk, akkor is harmincezer forint körül kell kapnunk a zárszámadáskor. Harmincezer forint, amiből már nem jön le az adó, az egyéb fizetni való.

Sokat segít a háztáji gazdaság is, hiszen az egy hold földön sok minden megterem, aztán van otthon tehenem, a napokban adtam be két szerződött hízót, de már kettő megint csak ott van a helyén, az; istállóban.

Ha figyelmesen végig hall-; gatott, akkor most már megérti, miért nem adnám oda, miért nem cserélném el a; mostani életemet azzal a régivel, amelyiket most az ősszel már otthagy az egész falu.

★

MAR RÉG ELMENT Csató: Pista a fogatával és itt, a cukorrépatáblában, jókedvű nótába fogtak a lányok. A száz dolgos kéz szaporán halad, együtt régebbi és új tsz-tagok. A száz közül legalább huszonötén olyanok, akik most, az; idei tavaszon kezdték el a közös munkát. Elkezdték és nem bánták meg!

Szalay István

— Azt mondják, öt éven aluliaknak való.

Színes filmvetítés Albániáról

Kessler Hubert, az európai hírű barlangkutató, színes filmvetítéssel egybekötött beszámolót tart Albániáról és barlangkutató munxájáról, szerdán délután fél 6 órakor Egerben, a Pedagógiai Főiskola fizikai előadójában (II, eta, 70),