Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

1959. május 17., vasárnap

SEPÜJ8AG

$

Szebb holnapján munkálkodik a detki nép

Az jdeá tavasz friss, új erőket sarjasztott a magyar falvakban. Megyénkben is a Tisza tájon éppen úgy, mint a Bükk és a Mátra lankáin új élet kezdődött, új tervek születtek és a holnap már előre vetíti sugarait. A szövetkezeti községek szorgalmas, dolgos népe közös akarattal, államunk segítségével készül a közös munkára és indul el azon az úton, amely legtöbbjük szánjára még járatlan, de amelyre hittel és bizakodással léphet a falvak népe. A mi parasztságunk iparkodása, a szebb, a gazdagabb élet iránti óhaja olyan erő, amely az új, szocialista gazdálkodási formában. még inkább kibontakozhat.

— Minden kezdet nehéz —

mondhatom, hogy dolgozom most is még, annak ellenére, hogy már nyugdíjas vagyok. Ha kaszáim kall, ha a szérűt összetakarítani, vagy valami nekem való munka akad, ak- megintcsak ott vagyok a termelőszövetkezetben. Itt érzem jól magam, és ha éppen nem is csinálok aznap semmit, de azért reggelenként mégiscsak kiballagok a tsz-be. Jól tudom én, hogy a régi tagság, a régi vezetőség nem mindig dolgozott úgy, hogy példaképül szolgáljon a falu ©lőtt, de ennek az is oka volt, hogy a tagság javarészt idős, öreg emberekből állott és egy-együnkre harminc-negyven hold föld is jutott, aminek bizony nem mindig voltunk urai.

tartja a közmondás, de a már meglevő eredmények, az épülő új tanyaközpontok, istállók, a szaporodó jószágállomány azt bizonyítják, hogy a közös erőfeszítések, amelyek sokszor nehezek és komoly feladat elé állítják a falu népét, nem hiáTíz esztendő eredményei

Az elmúlt tíz esztendő alatt eredményeink is voltak, olyan eredmények, amelyek most az ősszed beinduló közös gazdálkodásban, amikor már egy nagy család lesz az egész falu, alapul szolgálnak majd a további munkához.

Itt van mindjárt a közös jószágállomány, itt, a karámé ban, az újszülött kisborjak, azután a nagyobbak, ame. lyek kint vannak már gulyán. A meglevő jószágállomány lesz az alapja annak a közös állatállománynak, amelyet a megifjo- dott, egész faluvá bővült/ új termelőszövetkezetünk fog teremteni. * Annak idején felépítettük az istállót is, amelyben jelenleg a meglevő jószágállomány kapott helyet. Nagy gondot okozott számunkra több éven keresztül a géphiány is, de vásároltunk egy Zetort, amely most nagy szolgálatot tesz az építkezésnél, az épületanyagok beszállításánál, — fejezte be szavait Pál Pista bácsi.

Pál Pista bácsi a múltról beszél

Innen indultunk

Pál Pista bácsi 78 éves, alapító tagja volt a detki Szabadság Termelőszövetkezetnek. Gondolataival a múltban keresgél, de már a jövőt képzeli maga elé, azt a jövőt, ami itt Detken is most van kialakulóban.

— 1949-ben indultunk el a közös úton — meséli Pista bácsi és kicsit összeráncolj a'homlokát, mintha az idők végtelenjében össze akarná szedni ezt az eltelt tíz esztendőt.

A falu vezetőinek segítsége

Dtsfck község vezetőinek, pártszervezetének és tömeg- szerveinek egyaránt mindig szívügyük vollt a termelőszövetkezet. Nem kíméltek fáradságot akkor sem, ami kor a tavasszal felvilágosító szóval szervezték a termelőszövetkezetet, de most se restek, amikor a szövetkezet megerősítéItt vannak a borjak. Néh dny hét múlva már ezek is a gulyára kerülnek.

— Akkoriban mindnyájan csaknem nincstelen szegények, a múlt kisemmizettjei fogtunk a közös munkához. Jőszí gépeink, férőhelyün k volt és mit tagadjam, keservesen teltek el hónapok, esztenndc-v nyék voltunk, de m< hitünk, bizalmunk, he ka, államun gondoskodása megh.

!.ióbb a várt eredn ’ au is sokat doigo sövet-kezetbi: .

séről, megszilárdításáról van. szó. Nemcsak a falu vezetői, de az egész tagság örül annak, hogy olyan ember került a teimelőszövetkeziet élére, mint Tóth József elvtárs, aki megértette a hívó szót, otthagyta a várost, régebbi állását és vállalta a detki Szabadság Termelőszövetkezet vezetését. Tóth elvtárs azokban az időkben vette át a vezetést, amikor a tsz építkezik és lényegében megalapozza a jövőjét. Tudja jól ő maga is, hogy ez a feladat nem könnyű, hiszen a cél az, hogy minél kevesebb pénzből minél olcsóbban építkezhessék a termelő- szövetkezet és mielőbb elindulhasson a falu a szocialista gazdálkodás útján.

Tóth József elvtárs, a termelőszövetkezet új elnöke azonban nem az az ember, aki könnyen megijed a nehézségektől és különösen nem akkor, amikor maga mellett tudja az új vezetőség, a tagság, a községi szervek segítségét és támogatását.

Detken az egész falu szívügye az építkezés

Ezt mondja Sánta Imre v. b.- elnök, aki maga is fáradhatatlan harcosa a termelőszövetkezetnek. Őt ezekben a napokhogy ez sem került egy fillérjébe se a szövetkezetnek.

A falu összefogása, példamutató közös munkája magára vonta a figyelmet és segíteni indult a város a falunak.

A detki Szabadság Termelőszövetkezetet a gyöngyösi ktsz-ek patronálják, élükön Csömör elvtárssal, a Gyöngyösi Építőipari Ktsz vezetőjével,* aki a tőle telhető minden támogatást megadott és megad ezután is a termelőszövetkezetnek. A gyöngyösi ktsz-dol- gozók értesültek arról, hogy milyen hatalmas munkába fogott a detki nép, és hogy a falu milyen erőfeszítéseket tesz annak . érdekében, hogy felépíthesse, kialakíthassa új tanya- központját. Az Építőipari Ktsz dolgozói segítségképpen máris negyvenezer darab téglát küldtek a tsz-nek és vállalták, hogy az építkezésnél száz kőműves munkanapot dolgoznak és ajándék címén egy dupla ajtót is adnak a szövetkezetnek. A gyöngyösi szabók a termelő- szövetkezet építkezéséhez tízezer darab téglát küldtek Detk- re. Ugyancsak a termelőszövetkezet udvarán vari már száz köbméter homok is, amelyet Karácsond község ajándékozott homokbányájából a szomszéd községnek. Ahogyan telnek a napok, a hetek, a segíteni akarás nemhogy csökkenne, hanem még inkább erősödik. Az Állami Pincegazdaság például közölte a termelőszövetkezet vezetőségével, hogy egyelőre egy napra rendelkezésére bocsátja egyik gépkocsiját, hogy a téglákat, a ktsz ajándékát kihordhassa az építkezéshez. A gépállomás traktora a homokot szállítja, amelyről szorgalmas kezek máris lapátolják le e fontos építőanyagot, hogy mielőbb indulhasson újabb szállítmányért a vontató,

A nagy építkezésbe azonban most már nemcsak a megyei üzemek és vállalatok, hanem Budapest üzemei, a gyárak dolgozói is belekapcsolódnak és éppen ezekben a napokban érkezett meg a levél a BudaEzekben a napokban is teljes erővel halad a munka a detki Szabadság Termelőszövetkezet tanyáján. Egymásután gördülnek az autók és a homokkal megrakott vontatók a szövetkezet udvarára, és bizony, minden szorgos kéz elkel itt, ahol egyelőre még csak az anyagok szállítása folyik, de holnap már emelkednek a falak, az új istálló körvonalai. Horváth József iskolaigazgató elvtársat is itt találjuk az építkezésnél. de eljöttek vele a nyolcadikos diákok is. hogy a téglalerakásnál s egítkezze- nek. Jókedvű, vidám nevetésük messzire hangzik és a téglával telt gépkocsi néhány perc múlva máris elindulhat az újabb szállítmányért.

Munkában az úttörők

—Maguknak csinálják—mondja mosolyogva az igazgató és ő maga is jó példával jár elöl, mert bizony nekiöltözött a nagy munkának és diákjaival együtt pakolja a téglát. A gyerekek jó része nem marad itthon ugyan a nyolc osztály elvégzése után, hanem középiskolába, ipari iskolába megy, de munkájukkal mégiscsak szüleiknek secs ak akkor megy jól, ha vannak szakképzett, lelkes vezetők, akik mindenekelőtt maguk járnak elöl a dologban és akiket szívesen követ a falu, de az is igaz, hogy sok ember összefogása, közös munkája szinte csodákra' képes. Detken kevés ember van már, aki valamilyen formában ne vette volna ki a részét az építkezésből. . Férfiak, nők, gyerekes; egyaránt, ki több napot, ki kevesebbet, de mindenki, az' egész falu azon fárad, hogy őszre, amikor megkezdődik az igazi közös munka, elkészüljön az épület, az ötven férőhelyes, Istálló.

A iövő tervei

. A „nagy“ termelőszövetkezetnek, — ahogyan itt mondják Detken — 21 tagú yezetősége van. Ez a vezetőség kéthetenként rendszeresen összejön és megtárgyalják azokat a soron következő feladatokat, amelyeket el kell végezniök. Már az új vezetőség határozott az őszi takarmányalap biztosításáról, a felületesekről, és ők tárgyalják az építkezésekkel kapcsolatos tennivalókat is. Ebben a vezetőségben képviselve vannak a régi

Megérkezett az újabb homokszállítmány. Gyors pakolás és máris indulhat tovább a gép.

Sánta Imre tanácselnök az építkezések ügyében tárgyal.

gítenek, akik úgy szeretnék, ha a legkevesebb költséggel fejeződne be az építkezés. Vannak olyanok is a gyerekek között, akik jövőre már mint termelőszövetkezeti tagok dolgoznak majd itt a tsz-ben és máris nagy érdeklődéssel figyelik az itt folyó munkát. A nyolcadikos pajtásoknak az a tervük, hogy nem csupán az építkezésnél, de később, a siló- kukorica kapálásánál is segíteés új tsz-tagok, kis- és közép- parasztok, olyan emberek, akik mint egyéni gazdák is jól megálltak a helyüket és, akik hasznos tanácsaikkal, javaslataikkal most is előre Viszik a szövetkezet dolgát.

Az új vezetőség különösen gondot fordít a szarvasmarha és a sertéstenyésztésre, általában az állattenyésztésre, amelyből igen jelentős jövedelme származhat a tagságnak.

Segít a város, segít a munkásosztály

Tudják ezt jól itt Detken is, hiszen a falu népe napról napra érzi az újabb és újabb segítséget, támogatást. A munkát ők maguk kezték ed akkor, amikor az első brigád elindult a bányába, hogy kitermelje azt a háromezer mázsa követ, amire az építkezésnél szükség van. Mindenki tudja a faluban, hogy ebben a munkába) lu vezetői maguk jártak példáyal. A tanács, a pá vezet, a földművesszöv« dolgozói, a termelőszöví vezetősége, a gépállomás kásái egymásután fogta/ kányt és követ fejteni in. a termelőszövetkezet épí séhez. Már az első napol hozták a várt eredmény szén ettől kezdve na húsz-harminc ember do társadalmi munkában a építkezésen és szorgalma; héz munkájuk eredmény pen ma már 3 ezer r kő ott van a tsz udvara követ egy elhanyagolt k nyából ingyen kapták

Az Állami Pincegazdaság autó ja ma egész nap a detki tsz-nek szállítja a téglát. A kocsiról az úttörők rakják le a téglát.

nkában a tsz Zetorja. Az ítkezések idején minden perc drága.

IV. kerületének egyik vil- issági üzemétől, hogy ma, map megbeszélésre jön- az üzem képviselői Detfcr . segíteni akarnak az építőben.

bari keveset lehet bent találni az irodáiban, mert legtöbbször kint van az emberek között, az építkezésnél. Közel egy hónapja már, hogy a községben megkezdődött a nágy munka. Egy falu, egy termelőszövetkezet van, így mindenki egy akarattal lát neki a közös munkához egy helyen. Kimérték az új épületek helyét és azóta a tsz tanyaközpontjában nagy a sürgésforgás. Nemrégen szereztek tudomást arról, hogy az állam 600 ezer forinttal segíti az építkezést és a tagság úgy határozott, hogy a nyár folyamán felépítenek egy ötven férőhelyes istállót és lerakják az alapjait egy újabb istállónak is.

bavalók: Az új tervek, az eddigi előrehaladás egyben válasz azok számára is, akik itt-ott még mindig kétkedve, hitetlen- kedve nézik az új élet kialakulását.

Távolabbi tervek közé tartozik az is, hogy ötven hold szőlőt telepítenek, amelynek talaját már az ősz, illetve tél folyamán megfordítják. Tervek, gondok ezek, közös gondos., amelyből néhány esztendő múlva már az egész falunak haszna lesz.

nek majd a tsz-nek, megpróbálják, megismerik majd maguk is a közös munkát. Természetesen mindezt csak úgy, ahogyan az idő megengedi, hiszen rövidesen itt az év vége, amikor számot kell adni az egész esztendei anyagról.

Régi dolog, hogy a munka

Veik nem nagy község, de szorgalmas, dolgos népének közös munkája példaként állhat mindenki előtt. Példaként állhat a vezetőség munkája, a helyi szervek segítsége és támogatása, a társadalmi munka terén is. Szorgalmas munkájának gyümölcsét pedig majd akkor szedi le igazán a falu népe, ha majd elindulnak véglegesen azon az úton, amely út még egyelőre ismeretlen és szokatlan, de amely biztosan vezet majd a felemelkedés, az emberségesebb élet felé.

Szalay István— Márkusa László