Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

/ 1959. május 17., vasárnap SÉPÜJSáb 3 A párthatározat és az életszínvonal ^lek nélkül Egy-egy párt-, vagy kormányhatározat megjelenése minden esetben nagy eseménye belpolitikai életünkneK. A megjelenő határo­zat mindig egy előttünk álló feladatra irá­nyítja figyelmünket, felméri az adott Helyze­tet, felvázolja az elérendő célokat, s megmu­tatja • azokat a lehetőségeket, amelyek figye­lembevételével és felhasználásával az adott helyzetben meg tudjuk oldani a tennivalód sokaságát. A párt, a kormány határozatai ugyanakkor dokumentációs jellegűek is: hí­ven mutatják és tükrözüt azt a helyes politi­kát, amelyet a párt folytat az egész dolgozó népünk felemeléséért, a szocializmus építé­séért. A szocializmus építésének égjük elenged­hetetlen alaptörvénye a dolgozók életszínvo­nalának állandó emelése. A szocializmus az a társadalmi forma, amely a korszerű és az állandóan korszerűsödő technika alapján az anyagi javaknak olyan nagv mennyiségét tudja előállítani, amellyel előhjj-utóbb meg­előzi a. kapitalista országok színvonalát, és olyan magasra tudja emelni a dolgozók élet­nívóját, amilyen más, kapitalista társadalmi, rendben sehol a világon nincs. S ez — a szo­cializmus felépítése — minden, a kapitaliz­mus igája alól felszabadult dolgozó ember­nek elsőrendű érdeke. Nekünk, magyaroknak is az. és ezeket, az érdekeket, ezen érdekek megvalósítását foglalják rendszerbe, irányít­ják és vezetik pártunk minden esetben nagy jelentőségű határozatai. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága március 6-i ülésének hatá­rozata — amely ülésen a Központi Bizottság meghallgatta Kádár János elvtárs beszámoló­ját az SZKP XXI. kongresszusáról és belső helyzetünk időszerű kérdéseiről — olyan ja­vaslatokat tartalmaz, amelyek lényegesen előbbre hozzák a hároméves tervben lefekte­tett célok megvalósítását, következésképp: országunk gyorsabbléptű fejlődését, gazdago­dását, népünk életszínvonalának gyorsabb emelkedését. A határozat elöljáróban azt a kézzelfogható, ezer és ezernyi ténnyel bebi­zonyítható tényt rögzítette le, hogy hazánk belső helyzetét az SZKP XXI. kongresszusa idején az adott év jó gazdasági, biztató kul­turális eredményei, a dolgozók életszínvona­lának további emelkedése, a termelőszövet­kezeti mozgalom fellendülése, általában a szocializmus erőinek növekedése jellemezte. E fejlődésnek, ezen eredményeknek forrása a dolgozó nép alkotó és teremtő munkája volt; A munkások, parasztok, értelmiségiek egyre szélesebben kibontakozó és erősödő összefo­gása a közös cél érdekében olyan hatalmas erőt képviselt, amely napról napra, hónapról hónapra ragyogó eredményekben láttatta gyümölcseit. . .. ............,. A párt a legreálisabb szemszögből íjélte még az adott helyzetet, s úgy látta: a Jobb, gyorsabb előrehaladás feltételei megvannak nálunk, bátran és bízva lehet építeni eddig elért nagy eredményeinkre. Ebből kiindulva írja a határozat: „A Központi Bizottság mint megvalósítható célt ajánlja egész dolgo­zó népünknek; 1959. végére érjük el nép- gazdasági tervünk néhány fontosabb mutató­jának — a szocialista ipar termelésének, a termelési költségeknek, a beruházásoknak, a termelékenységnek, a nemzeti jövedelemnek — a hároméves tervben 1960-ra tervezett színvonalát.’1 A javaslat realitása annál is inkább ki­mutatható, mert a határozat megjelenése óta eltelt hónapok már a megnövekedett felada­tok jegyében múltak el, s hozták meg igen kedvező eredményeiket az építőmunka vala­mennyi területén. A megnövekedett feladatok teljesítésének nagy erőforrása az a kibontakozó, s egyre szélesedő szocialista munkaverseny, amely a párt novemberre meghirdetett kongresszusa tiszteletére indult meg szerte az. országiján, s benne* a mi megyénk üzemeiben, gyáraiban, gazdaságaiban is. Az üzemekben megindult munkaverseny technikailag, műszakilag, s minden egyéb vo­natkozásban teljesen megalapozott. A válla­lások éppen ezért neon reprezentatív jellegű­ek, mint egykor sok esetben voltak, hanem valóságos tetteket és eredményeket szülnek. A Mátravidéki Erőműben például a felaján­lások teljesítése nyomán jelentősen javult az energiatermelés és a kazánok kihasználása... De nézzünk meg még néhány jelentősebb vállalást megyénk üzemeiben: A Heves me­gyei Építőipari Vállalat az építőmunka meg- gj’orsítására, a kongresszus tiszteletére töb­bek között azt vállalta, hogy 2200 tonna építőelemet és 100 négyzetméter salakblokkot használ fel. Az építési határidők csökxenté- sét szolgálja az a vállalás is, hogy az elkö­vetkezőkben növelik a különféle munkák gé­pesítését, például 36 000 négyzeméter gépi vakolást végeznek majd el... A Finomsze- relvénygyár az exportra szállítandó orvosi fecskendőkből 150 ezerrel gyárt többet ebben az évben a tervezettnél, s ezerrel több export­mopedet ad át a külkereskedelemnek, mint amennyit eredetileg terveztek... A Gyön­gyösi Váltó- és Kitérőgyár dolgozói a párt- kongresszus tiszteletére tett felajánlásukban éves tervüii 2,5 százalékos túlteljesítését és két százalékos (468 000 forint értékű) ön­költségcsökkentést vállaltak... A Borsod— Heves megyei Téglagyári Egyesülés 1 700 000 téglával, s 400 000 darab cseréppel termel többet a tervezettnél, a kongresszus tisztele­tére ... És így sorolhatnánk tovább a vállaláso­kat — amelyek ma még csak vállalások ugyan, de a sokoldalú megalapozottság és a dolgozók lelkes munkakedve nyomán holnap mind valósággá lesznek, s hozzájárulnak a szocializmus gyorsabb ütemű építéséhez. A mi megyénk' üzemeinek eredményei is elősegítik, hogy ez évi termelési tervünket — országosan — mintegy négy százalékkal túl­teljesítsük; a tervezett 1,5 százalék helyett 2,5 százalékkal tudjuk csökkenteni az önkölt­séget; a tervezett három százalék helyett öt százalékkal tudjuk növelni a munka terme­lékenységét, s meg tudjuk valósítani az elő­irányzott . nagyszabású beruházási progra­mot. Megvan a reményünk arra is, hogy túl tudjuk teljesíteni a mezőgazdasági termelés 5,2 százalékra tervezett évi növekedését is. A megnövekedett feladatok valóraváltá- sából következik az, hogy jelentősen növek­szik a dolgoz«) nép életszínvonala. Ez termé­szetes és törvényszerű folyamat, hiszen amit termelünk — az országnak, magunknak ,ter- trfeljüli. Ha tele van a kamránk, abból‘főbbet vehetünk ki, kinek-kinek munkája szerint többet oszthatunk, mint hogyha csak feléig, harmadáig áll. A párthatározat azt is rögzíti: ha sikerrel oldjuk meg a megnövekedett fel­adatokat, akkor ez azt jelenti, hogy a munkások és alkalmazottak' reáljövedelme mintegy 5—6 százalékkal növeaedik, s ez meghaladja a jövőre tervezett szintet. A dol­gozó parasztok egy főre eső reáljövedelme az előirányzatnak megfelelően növekedik. íme a kép, amiről kezdetben szóltunji: a párt határozata a feladatos: meg’előlése mel­lett reális alánokon szabi a meg az életszín­vonal emelkedésének ütemét is. S azok, akik a feladatokat, megvalósítják — a munkásom, parasztok, értelmiségiek — tudják: ha köve­tik a párt útmutatását, helyes politikáját, &&- kor nem csalatkozhatnak. A párt márciusi határozata a munka, az életszínvonal emelésének programja, amely­nek valóraváltásáért — ki-ki a maga munka­helyén — egész népünk dolgozik. Dér Ferenc A közelviúltban az egyik iskolában szülői értekezletet tartottak. A tanítónő — " az egyik kisleánnyal kapcsolat­ban kérdést intézett a szü­lőhöz: miért nem foglalkozik többet gyermekével; a gyer­mek szellemi fejlődésében el­maradott, ű előmenetelén, magatartásán látszik, hogy otthon nem foglalkoznak ve­le megfelelő módon. A megkérdezett asszony így válaszolt: — Én sohasem szerettem a gyermekeket. A magamét sem szeretem. Nem tudok vele foglalkozni... Hihetetlen, hogy egy asz- szony, aki magát anyának nevezi — de a szó nem méltó hozzá — ilyet kijelentben. A saját gyermekéről, akit ő hordott a szíve alatt, ő szült meg, akinek fejlődését, növe­kedését csak ő láthatta első­sorban ... Több mint szívte­lenség. több mint lelketlen- ség egy asszonytól, aki így nyilatkozik gyermekéről, ar­ról a kis emberről — aki vér és hús az anya. véréből és húsából. Nem lehetett, s nem is le­het elmenni megjegyzés, szó nélkül ennek az asszonynak fenti kijelentése mellett. Társadalmi szerveinknek fogialkozrnok kell az ilyen anyával, az olyan asszonnyal, aki már-már saját gyermeke megtagadásáig jutott el mér­hetetlen szívtelenségében és lelketlenségében. Van mód arra, hogy az ilyen anyákat a társadalom — nemcsak, hogy figyelmeztesse — megnevel­je, kiemelje abból a lelki fertőzöttségből, amely őt gyermeke megtagadására ra­gadtatta el. Az ilyen asszonyt elítéli minden gyermekét, s gyermekeket szerető szülő, s megérdemelten. TRESÖ GÉZANE (Eger) levele nyomán.- TOVÁBB BŐVÍTIK Kál község villanyhálózatát. A bő­vítés során a Bajcsy-Zsilinsz- ky, a Lehel vezér és a Kom- pölti utca házaiba is bevezetik a villanyt. Felvételi pályázat Az MSZMP Heves megyei Bizottsága Marxizmus Leninizmus Esti Egyeteme i959 — J 960. tanévére Az MSZMP Megyei Bizottsága felhívással fordul mind­azon dolgozókhoz, akik tovább akarják fejleszteni marxista —leninista műveltségüket, hogy jelentkezzenek a Marxista—Leninista Esti 'Egyetemre. Az egyetem célja, hogy a párt-, állami-, tömegszerve­zeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, (orvosok, mérnö­kök, jogászok, pedagógusok) vezető propagandisták szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. Az egyetemen a tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaság­tant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmoz­galom történetet tanulnak. A tantárgyakból félévenként vizs­gáznak és a tanulmányi eredményről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088/1957. M. T. rendelet biztosítja. A tanév szeptembertől június 30-ig tart. Hetenként egyszer, meghatározott napon kötött foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás) van, amelyen a részvétel kötelező. Tan­díj egy évre 150 forint, plusz 20 forint nyomtat vány díj. Az egyetemre való felvétel feltétele: egyetemi — főiskolai, gimnáziumi végzettség, vagy ennek megfelelő általános mű­veltség és a tanuláshoz szükséges marxista ismeret. Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A hallga­tók felvételi vizsgát tesznek a marxizmus—leninizmus alapkérdéseiből. Nem kérheti felvételét, aki más egyetemre, tanfolyamra is jelentkezett (gimnázium, technikum, stb.). Vidékiek abban az esetben je’entkezzenek, amennyiben biz­tosítják, hogy a kötelező foglalkozásokon részt tudnak venni. A pályázatot az Esti Egyetem címére, Eger, Kossuth Lajos utca 13. szám alá 1959. június hó 15-ig kell beküldeni. A pályázat az Esti Egyetemen beszerezhető kérdőív alapján történik. A kérdőívhez mellékelni kell: 1. Részletes önéletrajzot. 2. Üzemi, hivatali, vagy körzeti partszervezet aján­lását. 3. A vállalat — az intézmény — igazolását jelenlegi mukaköréről. MSZMP HEVES MEGYEI PÄRTBIZOTTSÄGA Jelentős vízhálőzatbővítés Rózsaszentmártonban Megyénkben egyre több azoknak a községellnek a szá­ma, amelyek korszerű közku- takkal vannak ellátva. Ez év­ben Rózsaszentmártonban is megoldódik a Béke, Táncsics utcákon és az Apci úton a víz­ellátás problémája, mert a köz­ségfejlesztési alapból mintegy 200 ezer forint értékben víz­hálózatbővítést valósítanak meg. A tervek szerint a Dezsői részen elektromos kutat is fel­állítanák. A község lakosai látva államunk gondoskodását, felajánlották, hogy a vízháló­zathoz szükséges földmunkák­hoz jelentős társadalmi mun­kát biztosítanak. Épül a hatvani kórház Ismeretes, hogy hároméves tervünk során hazánkban szá­mos új iskola, lakóépület, kór­ház és intézmény épül több millió forintos beruházással. Ilyen nagyobb létesítményt — pontosabban kórházat — kap Hatvan város is a jövő év vé­gére. A Fő tér . egyik szegletében levő, volt Grassalkovics kas­tély öreg falai közül kőműves kalapácsok egyhangú koppa- nása hangzik. Átépítik a kas­télyt, melyből a 96 ágyas új kórház épül. — A múlt év márciusában kezdtük az átalakítási munká­latokat — mondja Tóth Tamás. az építkezés vezetője — és a jövő év októberében került át­adásra. — Milyen berendezése lesz a kórháznak? — Az emeleti részen lesz a műtő, legkorszerűbb röntgen­szobával, s egyéb kórházi fel­szerelésekkel ellátva. Ezenkí­vül egy teljesen új kazánház is épült, melynek az lesz a hi­vatása, hogy a központi fűtést és a gépmosodát lássa el gőz­Két diagnózis azokra, őértük érdemes. Ke-: vés munka, sok pihenés. Mi-I nek az a sok könyv, ne olvas-: son annyit. Ej, ez a város, ez! a város... Taxit nem hozattak az or-; vosnak, mert közel lakott.; Amikor elment, a beteg be­hívta a feleségét és csöndben,; némi kis melankóliával el-; mondta neki az esetet és meg-; kérte: többet ne hívják az or-: vost. : — Rosszul lát már az öreg.: Majd elaludt az imént — mon-: dotta a beteg, s még hozzátet-: te: Természetesen ezzel együtt: tisztelem őt, de én gyógyulni: szeretnék, nem gyógyítani. ; Az orvos meg, amikor haza-: ért, készített magának egy fi-: nőm limonádét, s egy hajtásra; megitta. Látta, hogy a felesége; fenn van még, odaszólt: — Tudja fiam, hogy az em-: berek milyen buták? Akinél most voltam, közéleti ember,: azt hinnék róla, hogy okos, megfontolt, kiegyensúlyozott. Ah, oly bután élt és él, hogy: most ihatja a levét. Idegei tel­jesen tönkre vannak menve,: ott ülök vele szemben, s ő meg: csak kapkod a levegőbe. Az ASSZONY ásítva kér-: dezte, hogy ki az. De már: nem hallhatta a választ, mert: beszéd közben az öreg elaludt,: és az utolsó motyogásból jóízű: hortyogás lett... Sulia Andor : zel, illetve melegvízzel. — Jelenleg hogyan áll az át« alakítás? — A főépületben a nehe­zebb munkákat, a válaszfala­zásokat már elvégeztük. Sok termet kellett átalakítanunk« mivel az új kórházban hatsze­mélyes szobák lesznek. E munkák befejezése után kezd­tük meg a vízvezetékek, a vil­lany és a központi fűtés sze­relését. A víz- és villanyveze­tékek rejtve lesznek, hogy ez­zel is csökkentsük a poriéra- kódást a szobákban. A higié­nia megóvása szempontjából valamennyi teremben, illetve szobában fel kellett szedni a parkettákat is, s helyettük magnezit-padlókat raktunk le. — A kórház környezetét ho­gyan rendezik? — A parkírozást és egyéb rendezési munkálatokat már nem a mi vállalatunk végzi. Annyit azonban tudok, hogy a kórház udvarát ligetté vará­zsolják, dísznövényeket ültet­nek, s az udvar közepére szö- kőkutat is terveznek. Ma még nincsen kórház- ielleee az épületnek, de bizo­nyára a lövő év elején már megkezdik a berendezést is, s azt követően átadiák rendel­tetésének az 5 «78 000 forintos költséggel épülő új hatvani kórházat. (K. B.) í j kutat fúrnak Kamion Kömlőn a kevés kút miatt sokszor nehézségekbe ütközik a község lakosainak ivóvízzel való ellátása. A nehézségek ki­küszöbölésére állami támoga­tással egy új kút. fúrását kezd­ték meg az elmúlt hónapban. A kútfúrási munkálatok jól haladnak, mert már 340 méter mélységnél tartanak, s ha a munka tempója nem csökken« akkor új kúttal bővül augusz­tus 20-án az ivóvíz-hálózat. felszívta a fecskendőbe. A tűt pedig a páciens derekába bökte. — Mi ez? — nyögte a beteg. — Kámfor — válaszolta ő —, ez a szívét megnyugtatja. — összepakolta kis táskáját, s leült szemben a beteggel. Be­szélgettek. Már ment volna, de ezzel az emberrel szembeni kö­telező udvariasság visszatar­totta őt. Ült hát a kellemesen fűtött, barátságos szobában, csendes álmossággal az agyán és a szemén. Hallgatta a beteg szavait, mely most távoli pa­tak csörgedezésének tűnt, s aztán, hogy álmossága mind ólmosabbá vált, hirtelen fel­állt. A beteg közben kicsit megpaskolta a rajta levő köny- nyű pehely dunyhát, majd a levegőben csendesen szállingó­zó, a már sokat mosott, ritka­szövésű huzat által kiengedett tollpelyhek egyikét elkapta, csak úgy önkéntelenül, külö­nösebben oda sem figyelve. — Na látja, kérem — csapott le az öreg, csak a beteg moz­dulatát véve észre, de a pely- het nem —, ilyen a neuraszté- niás. Idegesen kapkod a leve­gőben, nyugtalan, türelmetlen. Nem szabad tovább így élnie, ne dohányozzék, hiszen önnek gyermekei vannak. Gondoljon ka, idegeskedés, időnként ivá- szat, rengeteg fekete, éjszaká­zás. Nem vezethet jóra, nem vezethet jóra — gondolta ma­gában. — Ezek az emberek megveszekedett önrombolók voltak a szemében. De ezek csak a gondolatai voltak, különben nagyon lelki- ismeretesen vizsgált. A diag­nózis helyes volt, a recept már annál érdekesebb. Meleg­vizes borogatást a szívtájékra, mert ez az érgörcsöt oldja, sűrűcukros szirup, mert ez erősíti. Semmi idegnyugtató. Minek az? — mondta. — Csak hozzászoknak az emberek, amúgy sem sokat használ. A naturális gyógymód híve volt, katonaorvos korában legszíve­sebben a radikális hatású tej- injekcióval gyógyította a go- norrheában szenvedő betege­ket 1945 után egy alkalommal falujukban a segédjegyzőnek, aki a városban szedett össze valamilyen nemi nyavalyát orvosság helyett az imádko­zást ajánlotta. EZ ALKALOMMAL sem volt hajlandó hát komolyabb orvosságokat felírni — nem bí­zott bennük. De amikor látta, hogy betegének nem tetszik ez, elővett egy kis ampullát le­törte a nyakát s tartalmát ges volt, jó étvággyal; Volt egy-két étel, amit szeretett sa­ját maga elkészíteni, s erről büszkén beszélt — asszonytár­saságban. — Tudják, a tojásrántottát csak bő hagymával szabad ké­szíteni — mondotta, s közben szájában a gondolattól össze­futott a nyál. — A sülthagy­mától felséges íze van a tojás­nak, meg aztán szaporít is. AZ ASSZONYOK ártatlan arccal hallgatták, s közben jó­kat kuncogtak a háta mögött. — Sok saláta, sok zöldség, sok tej. Ez a hosszú élet és a fiatalság titka — utánozták, s jókat nevettek rajta. Igen, az orvos egészséges ember volt. Csak az álmosság, a korai álmosság jelezte, hogy már nem 30 éves. Ez néha kompromittálta őt, de azok közé a boldog emberek közé tartozott, akik ezt észre sem vették. Legutóbb is éjszaka 11 óra tájt hívták a beteghez. Egyéb­ként is lelkiismeretes ember volt, de tekintélytisztelő is, ide , hát szaporábban sietett, mert , kerületének egy eminens em- . béréről volt szó. Szívbántalmak, neuraszté- , niás, ideges eredet. Hm. Ilyen • a város. Dohányzás, sok mun­AZ ORVOS ÉLETE nagyob­bik részét falun töltötte. S most, hogy öregségére városba helyezték, nehezen találta fel magát. Enyhe tájszólással be­szélt, és apró szokásai, ha nem is a falusi ember, de minden­képpen a falu által deprimált értelmiség szokása volt. Tele volt előítéletekkel. Tiszta, romlatlan lelke ösztönösen idegenkedett a városi „bűnök­től”, különösen elítélte a nar­kotikumok élvezőit. Med.Univ. volt, de ha nem lett volna, azzá tette volna őt a falu. Most is, hogy a városba ke­rült, régi falusi tempójával kedvesen elbeszélgetett bete­geivel, somikor megírta a re­cepteket, Sohasem Mejtette el figyelmeztetni pácienseit, hogy tartózkodjanak a szesz és a cigaretta élvezetétől. Pacien- turája a biztosítottak, az egy­szerű emberekből került ki, s e&k a maguk módján sze­rették is őt. A kollégái egy ki­csit nevették a háta mögött, de nem sokat törődött velük, mert bűnös és romlott váro­siaknak tartotta őket is. Sőt, ha rossz napja volt, ismerős körben még arra is ragadtatta . magát, hogy egyszerűen mor­finistáknak nevezze őket. Különben egész életfelfogá­sa egy 65 éves ember egészsé­ges fizikumának produktumé volt, s elméletének legfénye­sebb bizonyítékát éppen sajá' magában látta. Makk-egészsé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents