Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-09 / 107. szám

Miért érdemes szerződésesen zöldséget termelni A mezőgazdasági termelés i egyik jelentős része a lakosság friss zöldség-szükségletén 3k és a konzervgyártás igényeinek kielégítése. A lakosság ellátá­sára a feldolgozó iparnak és exportra évenként meghatáro­zott mennyiségű zöldségfélék­re van szüksége. Ennek meg­teremtését nem lehet a vélet­lenre bízni, mert a szükséges­nél kevesebb, zöldség-ellátási és termelési zavarokat idéz elő. [ A szükségesnél több zöldség termelése a termelőknek feles­leges költségeket, sőt veszte­séget okoz. A népgazdasági terv ezért évről évre, a szükségletek alapján előírja többek között azt is. hogy zöldségfélékből mennyit kell termelni. A ter­meltető szervek pedig a terv­feladatnak megfelelően terme­lési szerződéseket kötnek a gazdákkal. A szerződéses termeltetés a felszabadulás előtti időben is megvolt, azonban terjedelmé­nél és jelentőségénél fogva alig hasonlítható össze a je­lenlegivel. Megyénk területén az elmúlt évben MÉK-vonalon 3200 hold területen 1800 vagon zöldség­félékre szerződtek a termelő- szövetkezetek, szakcsoportok és egyénileg termelő dcdgozó parasztok. Ehhez jött még a különböző konzervgyárak ál­tal szerződtetett terület. Ez évben a területet mintegy 500 holddal növeltük. Ezenkívül a konzervgyárak is jelentős nö­vekedést értek el a szerződé­ses termeltetés területén. Az elmúlt évekhez viszonyít­va, legjobban a termelőszövet­kezetek szerződéses zöldség-te­rülete növekedett. Ez évben a zöldség-területük kétszeresére emelkedett. Kormányunk je­lentős kedvezményeket ad a termelőszövetkezeteknek, és szakcsoportoknak, de az egyéni termelőknek is. Ezek a ked­vezmények lényegesen több jövedelmet biztosítanak a szer­ződés alapján termelt zöldség­félék eladása után. A szerződéses termelők fel­árat, kamatmentes művelési előleget kapnak. Ugyancsak kamatmentes hitel alapján, vagy egyes cikkeknél teljesen ingyenesen kapják a legjobb minőségű vetőmagvakat. A szerződés alapján termelt áru- mennyiséget a termeltető vál­lalatok kötbérezés terhe mel­lett kötelesek átvenni és így minden leszerződött áru érté­kesítése biztosított. A szerző­désesen termelőket a szakem­berek szaktanácsadással látják el. amely ugyancsak komoly segítség. Végső fokon a több és minőségileg is jobb áruk értékesítésén keresztül több jövedelemhez jutnak a ter­melők. » Még nagyobb jövedelemre tehetnek szert azok a szerző­désesen termelő tsz-ek, ame­lyek belépnek MÉK-tagnak. Ugyanis e tagság előnye, hogy a belépett tsz-ek önállóan is bonyolíthatnak és ez esetben 2 százalék hiányával nagyke­reskedelmi áron értékesíthetik áruikat. Azok a termelőszövet­kezetek. akik tagjai a MÉK- nek, de az önálló bonyolítást nem vállalják, a termékeiket a MÉK-nek adják át, az em­lített szerződéses feláron kí­vül még 10—12 százalék több­let jövedelemhez .is jutnak, mi­vel a földművesszövetkezeti árrést is ők kapják meg. Mindezek mellett a MÉK-tag tsz-eknek minden lehetőségük megvan arra, hogy a MÉK év végi nyereségéből az álta­luk átadott áru arányában ré­szesedjenek. A jövedelmezőség fokozása szempontjából még kedvezőbb feltételeket biztosít az a ren­delet is, amely kimondja, hogy a szerződéses áruk felvásárlá­sánál az átvétel előtt 10—15 napra érvényes állandó árat kell megállapítani a felvásárló szerveknek. Ez az ár az átvé­teli ár minimumát fogja tar­talmazni és ha a felvásárlási ár magasabb, akkor a termelő- szövetkezeteknek azt kell ki­fizetni. A szerződéses zöldségterme­lés igen jó jövedelmet biztosít az egyénileg dolgozó parasz­toknak is. Például Nagy János tarnabodi lakos, tápkockás művelésű 800 négyszögöl pap­rika-területéről 160 mázsa paprikát adott át a földműves­szövetkezetnek. Az átadott áruért több mint 21 000 fo­rintot kapott. Lehetne még to­vább sorolni azoknak a terme­lőknek a neveit, akik hasonló jövedelemre tettek szert. Több termelő jövőre már a terme­lőszövetkezetben gyümölcsöz- teti tudását. Reméljük, hogy a nagyüzemi zöldségtermelés­ben még jobb eredményeket érnek el. Nagy Béla Felhívás a méhészekhez Megyénk szervezett méhé­szei 12 vagon méz megterme­lésére kötöttek szerződést. En­nek, az előző évhez képest je­lentősen megemelt menny'ség- nek a megtermelése csak úgy lehetséges, ha a méhészek tel­jesen kihasználják a vándor- íásos üzemeltetés lehetőségeit. A MÉSZÖV mezőgazdasági fő­osztálya és a Megyei Méhész Szakbizottság sokoldalú, igen gondos előkészítő munkát vég­zett a méhészek vándorlásá­nak a megszervezése és az egyes vándortanya területek előkészítése terén, melytől az alábbiakban tájékoztatjuk me. gyénk szervezett méhészeit: Kollektív vándorlást szer­veztünk a sükösd—szent- györgypusztai erdőterületre. Eddig 13 gépkocsi-rakomány méhcsaládot vándorol tatna.r uz egri és Eger környéki mé­hészek erre a területre. A vi­rágzás ott előreláthatólag má­jus 12-én kezdődik el. Az egri méhészeik egy része Puszta- vacs térségébe szándékszik vándorolni. A puszta vacs er­dőterület Örkény felé eső ol­dalán jelentős a fagykár, a Dánszentmiklós irányába eső oldalon a fagykár mérsékel­tebb. Közös vándortanyát szer­veztek az Egri Méhészszövet­kezet tagjai Erdőtelek—Rózsa­dombi akácosra is. Ezen a te­rületen előreláthatólag 15-e, 18-a között lesz a virágzás kezdete. A Pétervására, Isten­mezeje körzetében elterülő akácosokban igen jelentős a fagykár. Fontos, hogy az arra a területre' vándorolni szán­dékozó méhészek feltétlen néz­zék meg az adott helyet, aho­vá méheiket szállítani akar­ják. mert igen sok lefagyott erdőterület van. A virágzás a felső akácosokban május 20-a és 25-e között várható. A fel­sorolt körzetekben intézkedés történt arra, hogy a földmű­vesszövetkezetek megfelelő módon végezzék a mézfelvá­sárlási tevékenységüket. To­vábbá elsősorban Pétervására, Istenmezeje körzetében a föld­művesszövetkezetek felkészül­tek dugaszolt italáruk és üve­ges készletek beszerzésével a vándorméhészek megfelelő el­látására. Igen fontos, hogy a vándor­méhészeink mind a törvényes előírásokat, mind az íratlan, a jó erkölcs által megkövetelt szabályokat betartsák. Egész­ségügyi bizonyítvány nélkül ne induljunk el méheinskel. A vándortanyákon a letelere- dési távolságokat és a névtáb­lára vonatkozó szabályokat tartsuk be. A részleges fagy­kár miatt ajánlatos a szoká­sosnál szétszórtabban teleped­ni, ez különösen a felső akác­ra vonatkozik. A gépkocsi megrendelését legalább egy héttel előbb végezzék el, hogy az Autóközlekedési Vállalat biztosítani tudja méhészeink­nek a gépkocsit. Az elkövetkező néhány hét a mézszüret ideje lesz Re­méljük, hogy méhészeink bő­ségesen fogják aratni egy évi szorgalmas munkájuk gyü­mölcsét. Sztrancsik Zsigmond, méhész szaktitkár 4 törött vándorzászló tulajdonosai Amint már hírül adtuk, a hatvani földművesszövetkezet elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Elért eredményeiket ebben az évben is igyekeznek megtar­tani. A kongresszus tiszteletére versenyre hívták ki megyénk valamennyi földművesszövetkezetét. Képeink az ünnepségen készültek. — Megtartjuk ezt a zászlót! — mondották Juhász Ist­ván, a földművesszövetkezet igazgatóságának tagja, Kollár Ferenc igazgatósági tag, a Petőfi Tsz elnöke. Forgó Ilona ki­váló dolgozó, oklevéllel kitüntetett áruházi eladó és Dudás Ferenc földművesszövetkezeti dolgozó. Az ünnepség alkalmáéi; több dolgozó „Kiváló Földmű vesszövetkezeti Dolgozó’’ ki tüntetést kapott. Képünkön Köles Sándor, a 6. sz. bolt ve zetője átveszi a kitüntetést ét az 500 forintos pénzjutalmat. — Büszkék vagyunk rátok — árad a hallgatóság tekinte­téből. Tich Miklós bácsi, régi alapító tag és Maksa János igazgatósági tag, büszkék az elért szép eredményekre. Önkiszolgáló holt és cukrászda nyílik (tömlőn Megyénkben a tavasz folya­mán sok község dolgozó pa­rasztsága lépett a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjá­ra. Államunk minden támo­gatást megad az új termelő­szövetkezeteknek, hogy meg­változott életük alapjait le­rakhassák. A párt és tanácsi szervek mellett a MÉSZÖV is) intézkedett, hogy jobb áruellá­tással segítse a szocialista közsé­geket. Az árukészletek bővítése mellett fejleszitik a boltháló­zatot is. A nagyobb községek­ben már a tél folyamán de még most is szakosították a a boltokat, hogy az áruellátás még jobban javuljon. A körnlői dolgozók már na­gyon várják az önkiszolgáló- bolt megnyitását és a cukrász­dát. Újnak, szokatlannak tart­ják az önkiszolgálást és sokan meg is kérdezik — vajon! megjavul-e az áruellátás? — Nyugodtan válaszolhatjuk: igen. Ehhez azonban az szüksé­ges, hogy maguk a vásárlók is járuljanak hozzá. Az önki­szolgáló-boltnak az az előnye, hogy a vásárlók előbb jutnak az áruhoz és a választékos készletből maguk választják ki a szükségest. Most már csak az kell. hogy fegyelmezett rendet tartva hajtsák végre a vásárlásokat Gondoljuk, hogy Kömlőn eb­ben nem is lesz hiba, mert a termelőszövetkezetekben is megkövetelik és be is tartják. A kulturált szórakozás ér­dekében pedig még ebben as évben megvalósítják az új* korszerű cukrászdát. A fiata­lok szórakozását segíti elő ez a létesítmény is. mivel vasár­nap és ünnepnapokon, de hét- közben sem kell a kocsmában üini, ha valaki szórakozni akar. E mellett mégiscsak jobban lehet szórakozni egy ízlésesen berendezett cukrász­dában, mint egy zajos ital­boltban. A1* falu termelőszövetkezeti község lett. Ä dolgozók új útra léptek és így kívánnak jobb életet teremteni. Ezt a munkát támogatja a földmű­vesszövetkezet. amikor új egységeket valósít meg a köz­ségben. — ó. A hevesi járás a társatlaImi tulajdon védelmében Az 1957. évi mérleg szerint egy év alatt a hevesi járás te­rületén összesen 526 000 forint leltárhiány keletkezett a föld- művesszövetkezeteknél. A szö­vetkezeti vagyonnak, mint társadalmi tulajdonnak foko­zottabb védelme megkövetelte, hogy ezen az állapoton döntő­en változtassanak. A járási központ harcot indított min­den leltárhiány és minden visz- szaélés minimálisra csökken­tésére. A leltárhiányok és vissza­élések megszüntetése érdeké­ben elsősorban a hivatali ellen­őrzéseken keresztül igyekez­tek megtenni mindent, hogy a hiányoknak elejét vegyék. A választott vezetőség fokozot­tabb segítségét is kérték ebben a munkában. A választott vezetőség már a korábbi években is eszközölt ellenőrzéseket a földművesszö­vetkezet egységeinél, azonban ez nem volt eléggé szervezett, nem mindenki vette komolyan és maguk a vezetők is tartóz­kodtak az ellenőrzések alkal­mával feltárni a hiányosságo­kat. Az 1958. gazdasági évben a választott vezetőségek nagy része — köztük a szövetkezeti nőbizottság is —. ellenőrzési feladataikat jobban látták el. Időben felhivták a boltvezetők, anyagkezelők figyelmét a hiá­nyosságokra és értesítették a földművesszövetkezetek igaz­gatóságának elnökeit a megte­endő intézkedésekért. Ezenkívül a járási központ szakelőadói és ellenőrei is min­dent megtettek, hogy a leltár­hiányok tekintetében az 1958. évben döntő változás álljon be. Emellett nagy segítséget adott a hevesi Jár. Rendőrkapitány­ság is. Valamennyi földműves­szövetkezetnél a dolgozóknak egy-egy alkalommal előadást tartottak a társadalmi tulaj­don védelméről, arról, hogyan lehet elkerülni akár tudatosan, akár tudatlanul a hanyag ke­zelésből bekövetkezendő hiá­nyokat. Elmondották, hogy az ilyen hiányok után mik a kö­vetkezmények. Példákat hoz­tak fel és ismertették egyes bíróságok ítéleteit. Elbeszélget­tek a dolgozókkal a társadalmi tulajdon védelméről. Fontos intézkedést tettek a közelmúltban, amikor a bolt­vezetőknek tartott értekezleter. elmondották tapasztalataikat a vagyonvédelemről. Film ve­títésével mutatták be. hogyan működnek az áruházi tolvajok. A járási központtal közösen minden egységet leellenőriztek, hogy a raktárak el vannak-e látva megfelelő biztonsági zá­rakkal. Mindenütt a helyszí­nen hívták fel a figyelmet a hibák kijavítására. Folyamato­san ellenőrizték á járás terüle­tén, hogy a feltárt hiányossá­gokat hosvan javították ki a boltvezetők. Abban, hogy az 1958 gazda­sági évben — a múlt évivel szemben — jóval kevesebb hiány keletkezett, nagy része van a hivatali vezetés és a vá­lasztott vezetőség összefogásá­nak. Közösen harcoltak a szö­vetkezeti vagyon herdálói el­len és így az eredmény nem maradt el. Amint látjuk, a jó kapcsolat, a szervezett munka eredménnyel járt. mert azon túl, hogy a leltárhiányok jóval kevesebbek, csak kevés eset­ben került sor arra, hogy em­bereket bíróság elé kellett ál­lítani. Elejét vették annak, hogy emberek büntetett előéletűek legyenek és elérték azt, hogy a járás területén igen kevés összeget kellett leírni, mint leltárhiányt. A leltárhiányok túlnyomó része olyan kicsi volt, hogy bírósági feljelentést — a fennálló rendelkezések ér­telmében — mellőzni lehetett és a hiány kártérítési határo­zattal is megtérült. Elismerés illeti a járás terü­letén valamennyi földműves­szövetkezeti választott vezető­ségi tagot, akik aktívan kivet­ték részüket az ellenőrzésből. Láthatjuk, hogy ahol a válasz­tott vezetőség gazdája a föld­művesszövetkezetnek, s úgy vigyáz rá, mint a saját vagyo­nára, az eredmény nem marad el, hiszen már az 1959. első negyedévi mérlegek is ezt mu-' tátják. Gazdaságosan működ­nek a szövetkezetek, jó áruel­látást és nagyobb jövedelmet, biztosítanak a termelőszövet­kezeti dolgozóknak. JUHÁSZ KÁROLY — A HEVESI járás vala­mennyi földművesszövetkezete csatlakozott a . hatvani föld­művesszövetkezet kongresszusi versenykihívásához. A kitű­zött versenyszempontokat több földművesszövetkezetben a helyi adottságoknak megfele­lően, kibővítették. A • MEZÖSZÖV Vállalat segí­ti a szőlőtermelőket. Az el­múlt év folyamán 600 szőlő­prést adtak el megyénk szőlő­termelőinek. Az idén még több és választékosabb szölöprések állnak a vásárlók rendelkezé­sére. — AZ ELMÚLT év folyamán megyénk területén a termelő- szövetkezetekben mintegy 3409 holdon végeztek gépi ka­pálást. A gépállomások mindig időben elvégezték a leszerző­dött növényápolási munkálato­kat. JÚ jövedelmet biztosít a szerződéses gyümölcstermelés. Az elmúlt év folyamán Verpe- léten 7 675 000 forintot fizettek ki a földművesszövetkezetek­ben átadott gyümölcs- és szőlS értékesítések után.

Next

/
Thumbnails
Contents