Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-07 / 105. szám

r 1939. május csütörtök NEPÜJSÁG S flz MSZMP kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny tapasztalatairól yfA Magyar Szocialista Mun- ipárt Központi Bizottsága © ’•cius 6-án hozott határoza- fogi megjelölte munkásosztá- megi. ; tennivalóit, az 1959. évi nír,sz adasági tervek teljesíté­sem. . időszakára. A Központi Bizottság a feladatok megha- ásánál abból indult ki, •/ ."»a hároméves terv első ..idejében a tervezettnél i - legesen gyorsabb ütemű vi a fejlődés. Jelentősen emi k*dett az ipari termelés, a te jri’lékenység, csökkent az önt jíkég, ezért a tervezettnél rta akubb lett az életszínvo­V korábban kerülhetett sor a . úgdíjak rendezésére, az e dolgozók bérének és a cs. ‘ pótlék felemelésére, a laki ijóítés meggyorsítására. A dolgozók többségé ma már látja, hogy a gyorsabb előrehaladás, az életszínvonal emelkedése, csak a termelés, a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése révén lehetséges. Ezt a dolgozók közvetlenül is tapasztalhat­ták az; évi nyereségrészesedés kifizetésénél. A párt Központi Vezetősé­gének márciusi határozata nyomán a Budapesti Pártbi­zottság és a SZOT felhívására megyénkben is naev érdeklő­dést keltett a pártkongresszus tiszteletre indított munka­verseny. Az üzemek és válla­latok fizikai és műszaki dol­gozóinak lelkesedését legjob­ban bizonyítja az a tény, hogy üzemeink nagy része már az első negyedévben túlteljesí­tette termelési tervét. A Bél­apátfalvi Cementgyár a terve­zettnél 4900 tonna cementtel termelt többet, a Mátravidéki Erőmű dolgozói 5 200 000 kilo­watt villamosenergiával telje­sítették túl negyedéves elő­irányzatukat. A kongresszus tiszteletére indított munkaverseny során tapasztalható azonban, hogy egyes vezetők elmaradták a dolgozók aktivitása és lelke­sedése mögött. Megmutatkozik ez abban, hogy a vezetők egy része nem veszi figyelembe eléggé a dolgozók kezdemé­nyezéseit. A célkitűzéseket nem elég alapossággal készí­tik el, s ez természetesen, nem fokozza a dolgozók lelkese­dését. Ezek a vezetők azon elv alapján, hogy „nem akarják a munkaversenyt elbürokrati­zálni, nem akarnak a régi hi­bákba esni” — nem is szerve­zik megfelelő alapossággal a versenyt. Mások viszont „nem akarnak felülről szervezni” jelszóval — egyáltalán nem is állítanak feladatokat a dolgo­zd« elé. Ezek a vezetők nem látják azt, hogy éppen az ilyen hoz­záállással bürokratizálják el a munkaversenyt. Sok helyen éppen csak ismertetik, hogy ezt és ezt tudják vállalni, dev nem vitatják meg alaposan, hogy az reális-e, nem lehet- ne-a többet, vagy nagyobb fel­adatot megvalósítani. Nem ké­rik ki a dolgozók véleményét, hogy a célkitűzések megvaló­sítására miiven szervezeti és egyéb intézkedéseket kell megvalósítani. A kongresszusi munkaver­seny során a Szovjetunió kommunista munkabrigádjai példája szerint megyénk dol­gozói között is megindult a verseny a szocialista munka­brigád címért. A dolgozóknak a mozgalomban való részvéte­lét azonban gátolja az a tény, hogy a vezetők között bizony­talanság mutatkozik. Több ve­zető úgy véli, hogy a mi dol­gozóink között nincs meg a lehetőség arra, hogy szocialis­ta brigádok alakuljanak. Nem látják azt a tényt, hogy dol­gozóink fejlődésükben jelentős utat tettek meg a felszabadu­lás óta, de különösen az el­lenforradalom óta, s megvan bennük a törekvés, hogy szo­cialista emberekké váljanak. Véleményünk szerint a szocia­lista munkabrigád-mozgalom alkalmas arra, hogy a dolgo­zók aktivitását a fontos fel­adatok szolgálatába állítsa. Támogatásuk rendkívül fon­tos az üzem életében. Nem minden dolgozó lehet a szocia­lista munkabrigád tagja. A szocialista munkabrigád feltételei a gazdaságosabb ter­melés, a technika fejlesztése, ésszerűsítések útján, szakmai képzettség növelése, egymás politikai nevelése, egymás ba­ráti segítése, a munkamódsze­rek átadása és a fegyelmezett munka. Ezek a fő követelmények, amelyek a kongresszusi ver­seny lényegét is megszabják. Mivel továbbra is az az elv érvényesül, hogy a munkaver­seny legfőbb tényezője a gaz­daságos termelés, helyes len­ne, ha a vezetők a fenti el­veknek megfelelően, — az üzemek sajátosságait figyelem­be véve — feladatokat dol­goznának ki a szocialista bri­gád cím elnyerésére. A célki­tűzéseknek megfelelően ten­nék meg az üzemekben dolgo­zó brigádok a vállalásaikat, A rendkívüli időjárás ellenére is díjemelés nélkül köthető lÉGBIZTOSÍTÁS az Állami Biztosítónál mindenfajta növényre, ha azokat ez évben jégverés még nem érte ÜL jégbiztosítás dija: búzánál q-ként 190.— Ft-os áron 6.27 Ft, rozs, árpa, zab és tengerinél q-ként 170.— Ft-os áron 5.61 „ csemegeszőlőnél q-ként 450.— Ft-ért 40.05 „ bornál hl-ként 600.— Ft-os áron bornál 800.— Ft-os áron 53.40 71.20 JSL biztosítások megköthetők az ALLAMI BIZTOSÍTÓ járási fiókjainál és a minden községben meglevő helyi meg­bízottnál Eger, 1959. május hó. ALLAMI BIZTOSÍTÓ Heves megyei Igazgatósága hogy teljesítve ezeket szocia­lista brigádokká váljanak. Feladataink a verseny to­vábbi részében az, hogy fel­számoljuk a téves szemlélete­ket. Az üzemek vezetői, a pártszervezetek, szakszerveze­ti bizottságok, KlSZ-szerveze- tek jobban támogassák a dol­gozók kezdeményezéseit. Ott, ahol úgy látják, hogy a már kidolgozott célkitűzések nem reálisak, ott a dolgozókkal be­széljék meg, s javaslataikkal kiegészítve állítsák össze az új tervet. Ahol pedig még nem dolgoztak ki célkitűzése­ket, fogjanak hozzá. De hely­telen minden olyan verseny, amely nem a dolgozókkal együtt, a dolgozók javaslatai­nak, véleményének kikérése után születik meg. Nem lehet, hogy a dolgozók nevében a vezetőik tegyenek felajánlási Nem helyes azonban az sem, ami egyes vezetőknél megmu­tatkozik, hogy nem tesznek semmit annak érdekében, hogy a dolgozók aktivitását, lelkesedését megfelelően a leg­fontosabb feladatokra irányít­sák. Fontos, hogy a vállalat vezetősége dolgozzon ki irány­tervet, s azt az üzem dolgo­zóival vitassák meg. Igen fontos az is, hogy meg­felelő nyilvánosságot biztosít­sanak a munkaversenyeknek. Itt nem gondolunk a régi plakát-erdőkre, azonban lé­nyeges, hogy legalább havon­ta termelési egységenként a műhelyek vezetői értékeljék, hogy dolgozóik hogyan tettek eleget vállalt kötelezettségük­nek.' Kik voltak azok, akik legjobban kivették részüket a munkából. Itt az üzem dolgo­zóival vitassák meg, hogy mit kell a következőkben tenni arra, hogy az üzemrész a ver­senyben vállalt kötelezettsé­gének eleget tegyen. A verseny egyik fő célja a műszaki fejlesztés. Ezért az üzem vezetői, különösen az újítómozgalmat támogassák. A versenymozgalom sikere ér­dekében minden üzem készít­se el a vállalat újítási fela­dattervét. A szakszervezeti bi­zottságok pedig gondoskodja­nak arról, hogy a beadott újí­tásokat időben elbíráják, meg­VAL AMIKOR, még nem is olyan régen, igen kevés öröm­ében volt része a szegény ember­nek. Bárki megszámlálhatta a tíz ujján, hányszor volt boldog napja, hányszor érte valami nagy öröm vagy szerencse egész életében. Az a világ az­óta már a múlté. Az örömte- len élet után most egyre jobb és jobb napok következtek a szegény emberre, úgyannyira, hogy a szegény ember fogal­mát kifejező elnevezés is las- san-lassan feledésbe megy. Szó se róla, senki sem állít­ja, hogy ma már napjainkban mindenhol és mindenkinek fe­nékig tejfel az élet. Ezernyi kisebb-nagyobb gonddal és bajjal küszködik ma napjaink dolgozó embere, de azért min­denki elismerheti és elismeri, hogy apró és nagyobb örö­mök sokasága teszi boldogab­bá az emberek életét. Egy-egy új kerékpár, vagy kismotor, a becsületes és jól végzett mun­ka nyomán vásárolt új mosó­gép, vagy éppen családi ház, manapság már ezrek és száz­ezrek életét teszik kellemeseb­bé. Ez a magyarázata annak, hogy néhány éven belül Fü­zesabony községben, a vasúton túli részen, egészen új telepü­lés fejlődött ki, hogy évről év­re épülnek az új házak, hogy itt Füzesabonyban is száz meg száz vasutasember lelt új la­kásra, boldog családi hajlékra. ★ , Szabadság út 4. szám. A ke­rítésen belül a megszokott ; építkezési kép fogadja a láto- Jgatót. Téglák és kődarabok 5 halmaza, kiásott meszesgödör, »állványok, deszkák, cserepek .halmaza hirdeti, hogy Csajbók \Sándoréknál nagy munka fo- ílyik. S az eredménye? Máris ■ készen áll a ház. Felhúzott fa- >lai büszkén meredeznek fel- > felé. A tetőn az ácsok szögezik ?össze a hatalmas tartógeren- ?dákat, a szarufákat, s már csak valósítsák és minél szélesebb körben alkalmazzák. Helyes, ha az új feladatok­nak megfelelően dolgozzák át a vállalatok a ’kiváló dolgozói szinteket. Helyes megvizsgálni azokat a kezdeményezéseket, amelyek a múlt év során át kialakultak, mind az ésszerű­sítési, takarékossági brigádok, s főleg ezeknél el kell érni azt, hogy szocialista brigádok­ká váljanak. Megyénk dolgozóinak lelke­sedése a kongresszusi verseny során igen nagy. A vezetőkön múlik, hogy hogyan változtat­ják ezt a lelkesedést anyagi erővé, amely biztosítéka lesz annak, hogy pártunk Központi Bizottságának márciúsi hatá­rozatában megjelölt célkitűzé­seket a kongresszus tisztele­tére nemcsak teljesítjük, ha­nem jelentősen túl is szárnyal­juk. Ezzel nemcsak a szocia­lizmus építését gyorsítjuk meg. hanem a szocializmus építésével együtt népünk élet- színvonalának gyorsabb üte­mű emelkedését is. Mudrirzki János SZMT titkári A határban . Telekes Lász­ló, a mezó tárkányi Pető­fi Termelőszö­vetkezet nö­vénytermesz­tési brigádve­zetője, nemrég vásárolt „Pan nijával” járja a határt. A kis motor na­gyon jól be­vált az alföldi dűlőutakon is. Képünkön éppen a hib­rid kukorica-, vetéshez érke­zett és a vető­magot ellenőr­zik a szövetke zet agronómu- sával. ,,Dolgos hangya“ A harkovi ellenőrzőműszer- gyár egyik dolgozója 5 vil­lanymotort tart a tenyerén. Valóban a tenyerén? Bizony így van. A gyár nemrégiben látott hozzá az új miniatűr villany- motor gyártásához. A motor alig nagyobb egy gombolyag cérnánál. Talán játéknak, vagy kiállítási tárgynak ké­szült? Egyiknek sem. Habár súlya mindössze 140 gramm, a motor 5 kiló súlyú terhet könnyedén megemel. A gyár dolgozói „dolgos hangyának” nevezik; Segítség a termelőszövetkezeteknek A termelőszövetkezetek se­gítéséből alaposan kiveszik részüket a Mátrai Erdőgazda­ság vezetői, dolgozói is. Két községnek, Terpesnek és Szaj- lának patronálását vállalták, s már megvitatták a két köz­ség vezetőivel, milyen segít­séget tudnak nyújtani a szö­vetkezetek megerősítéséhez, a kezdés nehézségeinek megol­dásához. Terpesen egy 50 fé­rőhelyes istálló építéséhez kaptak állami hitelt. Az er­dőgazdaság vezetői azt java­solták, hogy ezen a pénzen két 50 férőhelyes istállót épít­senek fel úgy, hogy a többi pénzt saját erőből pótolják. A gazdaság igen jutányos áron biztosítja az építkezéshez szükséges faanyagokat, s szak­emberei a legfontosabb szak­munkákat társadalmi munká­ban végzik el. Már maga ez is jelentős összegű megtakarí­tást jelent a szövetkezetnek. Másik nagy segítség, hogy a gazdaság a szövetkezet ren­delkezésére bocsátott egy cse­répkészítő gépet, amellyel a szövetkezetiek elkészíthetik otthon, cementből az építke­zéshez szükséges összes csere­pet. A szakmai segítséget ter­mészetesen ehhez a múmiá­hoz is biztosítja a gazdaság. A terpesi földművesszövet­kezetnek van a községben egy szeszfőzdéje, ezt az elmúlt he­tekben a termelőszövetkezet rendelkezésére bocsátották. A gondot az okozta, hogy a szeszfőzdéhez utat kell építe­ni. Az erdőgazdaság ebben is a szövetkezet segítségére sie­tett, rendelkezésükre bocsá­tott egy buldózert, mely ön­költségi áron végzi az útépí­tésnél a munkát. Segítenek az erdőgazdasági­ak olyan módon is a két köz­Üj ház épül néhány nap híja, hogy a piros tető is felkerüljön. MINDEZT könnyű és egy­szerű csak így leírni és ki­mondani, de az új háztulajdo­nos szerint kimondani nem le­het, hogy mennyi fáradságot és munkát igényelt, amíg elju­tottak idáig. Mennyi fejtörés, szaladgálás, és sok-sok rádol­gozott túlóra kellett, amíg a régi kis vályogház helyén ez a modem, tömör épület ide­került.,De ezt talán mondja el maga az építtető. — a régi házat — amelyik néhány héttel ezelőtt még itt állt 1948-ban örököltem az apámtól, de mivel négyen vol­tunk testvérek, előbb a test­véreimnek ki kellett fizetnem a három részt. Hiába lettem háztulajdonos, mégsem volt sok örömem benne, mert a fal már kezdett düledezni, az eső is becsurgott. Beláttam, hogy csak akkor lesz nekem valamirevaló, jó házam, ha majd újat építek. Egyre többet és többet beszélgettünk erről a feleségemmel, aztán rászántuk magunkat. Én a vasútnál dolgozom, fe­leségem a Bervába jár. Ket­ten is keresünk, gondóltam, hó?'- az állam is segít majd, no meg a rokonságra is szá­mítani lehet. ígv is történt. Már ezelőtt két évvel hozzá­láttunk az anyag vásárlásához. Először megvettük a követ, majd a faanyagot, a cserepet és a téglát is. A télen azután megfogadtuk Antal Sándor kő­művest, aki Ruttkay János és Tőzsér Jenő segítségével hoz­zálátott a kő kifaragásához. Közben szorgalmasan jártam az OTP-fiókhoz, a segély mi­att, és meg is kaptam a 35 ezer forintos kölcsönt. Eköz­ben elérkezett a tavasz. A JÓ IDŐ beálltával mun­kához kellett látni. Különösen népes volt az udvar ezekben a napokban. Itt volt Csajbók Sándor minden rokonsága. A régi ház bontásánál szor­goskodott az apósa, Nagy Miklós, a sógora, s az ösz- szes le- és felmenő rokonság. Óvatosan szétszedték az öreg házat, s külön rakták a még használható téglákat, a tető- szerkezet erősebb gerendáit, a szarufát és léceket. A munka nagyja még ezután követke­zett. A régi épület helyéin ki­ásták az új ház alapjait, s a kőművesek hozzáláttak az ala­pozáshoz. Természetesen min­denkinek jutott munka bőven, senki sem tétlenkedett. A ro­konság szorgalmasan lapátolta a földet, hordta a maltert, a követ és a téglát a kőművesek keze alá, keverték a maltert, vagy éppen meszet oltottak. Az eredmény nem maradt el. Egy szorgalmas munkával eltöltött, dolgos hét után fel­rakva állt a fal, s a kőműve­sek kitűzték a tetejére a színes szalagokkal feldíszített jege­nyegallyat. S a jó munkára jó egészséggel itták meg az áfcio- mást. Most éppen a tetőszerkezetet rakja fel Újlaki Imre ács, a tanulóival együtt. Ahogyan ácsnyelven mondani szokás, most kötik le a szarufákat. A házigazda és családja termé­szetesen most is itt szorgosko­dik. Nem kis dolog ez, hisz ami­kor Csajbók Sándor hazajön a fárasztó vasúti szolgálatból, alszik rá egy keveset, és amíg újra nem hívja a kötelesség, segít a mestereknek a házépí­tésben. Fáradtan ugyan, de a gazda büszke tekintetével mé­regeti az egyenes falakat, az égnek meredező csupasz tető­zetet és örömmel mutogatja. — Nézze csak, kérem, mi­lyen jó épület lesz ez. Az alapja 80 centiméterre van a földben, kétszeres szigeteléssel láttuk el. A fal vályogból és ség termelőszövetkezeteinek, hogy modem, jól felszerelt gépműhelyükben rendbehoz­zák a szövetkezetek gazdasági felszereléseit is, igen olcsón el­végzik a szükséges javításo­kat. A segítség mindebben még nem merül ki. A gazdaság agronómusai, könyvelői rend­szeresen segítséget adnak a szövetkezeti tervek elkészíté­séhez, és a könyvelés megszer­vezéséhez, sőt az első időkben maguk intézik a szövetkezet pénzügyeit. Az erdőgazdaság dolgozói, vezetői, s a két termelőszövet­kezeti község lakói között ba­rátság szövődik, a május else­jét már együtt ünnepelték. Olyan barátság ez, amely köl­csönös segítségen alapul, s amely az egész ország dolgo­zó népe számára gyümölcsöző. vörös téglából van úgy, hogy egv sor vályogra két sor vö­röstéglát raknak. Eltart ez így is jó ideig. Bár addig élnék* amíg ez szilárd marad — mondja mosolyogva. A HÁZ ALATT tágas pince foglal helyet. Nem luxus ez, elengedhetetlen kelléke ma már ez is a falusi lakásoknak. S maga a ház? Modem formá­jú. tömör épület. Tágas bel­világ, nagy ablakok, két szoba, konyha, kamra és előszoba. Minden benne van, ami egy mai ember szükségletét kielé­gíti. Nem sok idő kell már, s miután a piros cserepek a tetőre kerülnek, a munka jó része befejezést nyer. Igaz, ezután is bőven lesz még ten­nivaló, de a nyáron majd erre is sor kerül. Hátra van még a külső és belső vakolás, a pad­lózás, villany bevezetés, ajtó és ablak bevágás, festés, és még jó néhány egyéb munka. Őszre azután minden bizony­nyal az építtető legnagyobb örömére, készen áll majd az új épület. Mire az új iskolaév meg­kezdődik, s mire a fecskék ismét útrakelnek, akkorra mér Csajbók Sándor kislánya, az ötödikes Irénke is a szép, új la­kásban, kényelmesen, tud oda­haza tanulni, és innen indul el maifi minden reggel az is­kolába. NEHEZEN tudom elképzel­ni, milyen érzés új házat épí­teni, és abba beköltözni, de amint Csajbók Sándorral be­szélgetve a szavaiból követ­keztetni tudok, bizonyára jó érzés, sőt, túlzás nélkül szólva, boldogság. Öröm és boldogság a saját magunk becsületes munkája által épített új házba költözni. A jól végzett, szor­galmas munka jóleső érzése árasztja el az embert, s ná­lunk, napjainkban egyre több és több becsületes munkás és paraszt embernek van része hasonló örömökben. CSÁSZÁR ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents