Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-07 / 105. szám

r

1939. május csütörtök

NEPÜJSÁG

S

flz MSZMP kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny tapasztalatairól

yfA Magyar Szocialista Mun- ipárt Központi Bizottsága © ’•cius 6-án hozott határoza- fogi megjelölte munkásosztá- megi. ; tennivalóit, az 1959. évi nír,sz adasági tervek teljesítésem. . időszakára. A Központi Bizottság a feladatok megha- ásánál abból indult ki, •/ ."»a hároméves terv első

..idejében a tervezettnél i - legesen gyorsabb ütemű vi a fejlődés. Jelentősen emi k*dett az ipari termelés, a te jri’lékenység, csökkent az önt jíkég, ezért a tervezettnél rta akubb lett az életszínvoV korábban kerülhetett sor a . úgdíjak rendezésére, az e dolgozók bérének és a cs. ‘ pótlék felemelésére, a laki ijóítés meggyorsítására.

A dolgozók többségé ma már látja, hogy a gyorsabb előrehaladás, az életszínvonal emelkedése, csak a termelés, a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése révén lehetséges. Ezt a dolgozók közvetlenül is tapasztalhatták az; évi nyereségrészesedés kifizetésénél.

A párt Központi Vezetőségének márciusi határozata nyomán a Budapesti Pártbizottság és a SZOT felhívására megyénkben is naev érdeklődést keltett a pártkongresszus tiszteletre indított munkaverseny. Az üzemek és vállalatok fizikai és műszaki dolgozóinak lelkesedését legjobban bizonyítja az a tény, hogy üzemeink nagy része már az első negyedévben túlteljesítette termelési tervét. A Bélapátfalvi Cementgyár a tervezettnél 4900 tonna cementtel termelt többet, a Mátravidéki Erőmű dolgozói 5 200 000 kilowatt villamosenergiával teljesítették túl negyedéves előirányzatukat.

A kongresszus tiszteletére indított munkaverseny során tapasztalható azonban, hogy egyes vezetők elmaradták a dolgozók aktivitása és lelkesedése mögött. Megmutatkozik ez abban, hogy a vezetők egy része nem veszi figyelembe eléggé a dolgozók kezdeményezéseit. A célkitűzéseket nem elég alapossággal készítik el, s ez természetesen, nem fokozza a dolgozók lelkesedését. Ezek a vezetők azon elv alapján, hogy „nem akarják a munkaversenyt elbürokratizálni, nem akarnak a régi hibákba esni” — nem is szervezik megfelelő alapossággal a versenyt. Mások viszont „nem akarnak felülről szervezni”

jelszóval — egyáltalán nem is állítanak feladatokat a dolgozd« elé.

Ezek a vezetők nem látják azt, hogy éppen az ilyen hozzáállással bürokratizálják el a munkaversenyt. Sok helyen éppen csak ismertetik, hogy ezt és ezt tudják vállalni, dev nem vitatják meg alaposan, hogy az reális-e, nem lehet- ne-a többet, vagy nagyobb feladatot megvalósítani. Nem kérik ki a dolgozók véleményét, hogy a célkitűzések megvalósítására miiven szervezeti és egyéb intézkedéseket kell megvalósítani.

A kongresszusi munkaverseny során a Szovjetunió kommunista munkabrigádjai példája szerint megyénk dolgozói között is megindult a verseny a szocialista munkabrigád címért. A dolgozóknak a mozgalomban való részvételét azonban gátolja az a tény, hogy a vezetők között bizonytalanság mutatkozik. Több vezető úgy véli, hogy a mi dolgozóink között nincs meg a lehetőség arra, hogy szocialista brigádok alakuljanak. Nem látják azt a tényt, hogy dolgozóink fejlődésükben jelentős utat tettek meg a felszabadulás óta, de különösen az ellenforradalom óta, s megvan bennük a törekvés, hogy szocialista emberekké váljanak. Véleményünk szerint a szocialista munkabrigád-mozgalom alkalmas arra, hogy a dolgozók aktivitását a fontos feladatok szolgálatába állítsa. Támogatásuk rendkívül fontos az üzem életében. Nem minden dolgozó lehet a szocialista munkabrigád tagja.

A szocialista munkabrigád feltételei a gazdaságosabb termelés, a technika fejlesztése, ésszerűsítések útján, szakmai képzettség növelése, egymás politikai nevelése, egymás baráti segítése, a munkamódszerek átadása és a fegyelmezett munka.

Ezek a fő követelmények, amelyek a kongresszusi verseny lényegét is megszabják. Mivel továbbra is az az elv érvényesül, hogy a munkaverseny legfőbb tényezője a gazdaságos termelés, helyes lenne, ha a vezetők a fenti elveknek megfelelően, — az üzemek sajátosságait figyelembe véve — feladatokat dolgoznának ki a szocialista brigád cím elnyerésére. A célkitűzéseknek megfelelően tennék meg az üzemekben dolgozó brigádok a vállalásaikat,

A rendkívüli időjárás ellenére is díjemelés nélkül köthető

lÉGBIZTOSÍTÁS

az Állami Biztosítónál

mindenfajta növényre, ha azokat ez évben

jégverés még nem érte

ÜL jégbiztosítás dija:

búzánál q-ként 190.— Ft-os áron 6.27 Ft, rozs, árpa, zab és tengerinél q-ként

170.— Ft-os áron 5.61 „

csemegeszőlőnél q-ként 450.— Ft-ért 40.05 „ bornál hl-ként 600.— Ft-os áron

bornál

800.— Ft-os áron

53.40

71.20

JSL biztosítások megköthetők az ALLAMI BIZTOSÍTÓ járási fiókjainál és a minden községben meglevő helyi megbízottnál Eger, 1959. május hó.

ALLAMI BIZTOSÍTÓ Heves megyei Igazgatósága

hogy teljesítve ezeket szocialista brigádokká váljanak.

Feladataink a verseny további részében az, hogy felszámoljuk a téves szemléleteket. Az üzemek vezetői, a pártszervezetek, szakszervezeti bizottságok, KlSZ-szerveze- tek jobban támogassák a dolgozók kezdeményezéseit. Ott, ahol úgy látják, hogy a már kidolgozott célkitűzések nem reálisak, ott a dolgozókkal beszéljék meg, s javaslataikkal kiegészítve állítsák össze az új tervet. Ahol pedig még nem dolgoztak ki célkitűzéseket, fogjanak hozzá. De helytelen minden olyan verseny, amely nem a dolgozókkal együtt, a dolgozók javaslatainak, véleményének kikérése után születik meg. Nem lehet, hogy a dolgozók nevében a vezetőik tegyenek felajánlási Nem helyes azonban az sem, ami egyes vezetőknél megmutatkozik, hogy nem tesznek semmit annak érdekében, hogy a dolgozók aktivitását, lelkesedését megfelelően a legfontosabb feladatokra irányítsák. Fontos, hogy a vállalat vezetősége dolgozzon ki iránytervet, s azt az üzem dolgozóival vitassák meg.

Igen fontos az is, hogy megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak a munkaversenyeknek. Itt nem gondolunk a régi plakát-erdőkre, azonban lényeges, hogy legalább havonta termelési egységenként a műhelyek vezetői értékeljék, hogy dolgozóik hogyan tettek eleget vállalt kötelezettségüknek.' Kik voltak azok, akik legjobban kivették részüket a munkából. Itt az üzem dolgozóival vitassák meg, hogy mit kell a következőkben tenni arra, hogy az üzemrész a versenyben vállalt kötelezettségének eleget tegyen.

A verseny egyik fő célja a műszaki fejlesztés. Ezért az üzem vezetői, különösen az újítómozgalmat támogassák. A versenymozgalom sikere érdekében minden üzem készítse el a vállalat újítási feladattervét. A szakszervezeti bizottságok pedig gondoskodjanak arról, hogy a beadott újításokat időben elbíráják, megVAL AMIKOR, még nem is

olyan régen, igen kevés örömében volt része a szegény embernek. Bárki megszámlálhatta a tíz ujján, hányszor volt boldog napja, hányszor érte valami nagy öröm vagy szerencse egész életében. Az a világ azóta már a múlté. Az örömte- len élet után most egyre jobb és jobb napok következtek a szegény emberre, úgyannyira, hogy a szegény ember fogalmát kifejező elnevezés is las- san-lassan feledésbe megy.

Szó se róla, senki sem állítja, hogy ma már napjainkban mindenhol és mindenkinek fenékig tejfel az élet. Ezernyi kisebb-nagyobb gonddal és bajjal küszködik ma napjaink dolgozó embere, de azért mindenki elismerheti és elismeri, hogy apró és nagyobb örömök sokasága teszi boldogabbá az emberek életét. Egy-egy új kerékpár, vagy kismotor, a becsületes és jól végzett munka nyomán vásárolt új mosógép, vagy éppen családi ház, manapság már ezrek és százezrek életét teszik kellemesebbé.

Ez a magyarázata annak, hogy néhány éven belül Füzesabony községben, a vasúton túli részen, egészen új település fejlődött ki, hogy évről évre épülnek az új házak, hogy itt Füzesabonyban is száz meg száz vasutasember lelt új lakásra, boldog családi hajlékra.

★

, Szabadság út 4. szám. A kerítésen belül a megszokott ; építkezési kép fogadja a láto- Jgatót. Téglák és kődarabok 5 halmaza, kiásott meszesgödör, »állványok, deszkák, cserepek .halmaza hirdeti, hogy Csajbók \Sándoréknál nagy munka fo- ílyik. S az eredménye? Máris ■ készen áll a ház. Felhúzott fa- >lai büszkén meredeznek fel- > felé. A tetőn az ácsok szögezik ?össze a hatalmas tartógeren- ?dákat, a szarufákat, s már csak

valósítsák és minél szélesebb körben alkalmazzák.

Helyes, ha az új feladatoknak megfelelően dolgozzák át a vállalatok a ’kiváló dolgozói szinteket. Helyes megvizsgálni azokat a kezdeményezéseket, amelyek a múlt év során át kialakultak, mind az ésszerűsítési, takarékossági brigádok, s főleg ezeknél el kell érni azt, hogy szocialista brigádokká váljanak.

Megyénk dolgozóinak lelkesedése a kongresszusi verseny során igen nagy. A vezetőkön múlik, hogy hogyan változtatják ezt a lelkesedést anyagi erővé, amely biztosítéka lesz annak, hogy pártunk Központi Bizottságának márciúsi határozatában megjelölt célkitűzéseket a kongresszus tiszteletére nemcsak teljesítjük, hanem jelentősen túl is szárnyaljuk. Ezzel nemcsak a szocializmus építését gyorsítjuk meg. hanem a szocializmus építésével együtt népünk élet- színvonalának gyorsabb ütemű emelkedését is.

Mudrirzki János SZMT titkári

A határban .

Telekes László, a mezó tárkányi Petőfi Termelőszövetkezet növénytermesztési brigádvezetője, nemrég vásárolt „Pan nijával” járja a határt. A kis motor nagyon jól bevált az alföldi dűlőutakon is.

Képünkön éppen a hibrid kukorica-, vetéshez érkezett és a vetőmagot ellenőrzik a szövetke zet agronómu- sával.

,,Dolgos hangya“

A harkovi ellenőrzőműszer- gyár egyik dolgozója 5 villanymotort tart a tenyerén. Valóban a tenyerén? Bizony így van.

A gyár nemrégiben látott hozzá az új miniatűr villany- motor gyártásához. A motor

alig nagyobb egy gombolyag cérnánál. Talán játéknak, vagy kiállítási tárgynak készült? Egyiknek sem. Habár súlya mindössze 140 gramm, a motor 5 kiló súlyú terhet könnyedén megemel. A gyár dolgozói „dolgos hangyának” nevezik;

Segítség a termelőszövetkezeteknek

A termelőszövetkezetek segítéséből alaposan kiveszik részüket a Mátrai Erdőgazdaság vezetői, dolgozói is. Két községnek, Terpesnek és Szaj- lának patronálását vállalták, s már megvitatták a két község vezetőivel, milyen segítséget tudnak nyújtani a szövetkezetek megerősítéséhez, a kezdés nehézségeinek megoldásához. Terpesen egy 50 férőhelyes istálló építéséhez kaptak állami hitelt. Az erdőgazdaság vezetői azt javasolták, hogy ezen a pénzen két 50 férőhelyes istállót építsenek fel úgy, hogy a többi pénzt saját erőből pótolják. A gazdaság igen jutányos áron biztosítja az építkezéshez szükséges faanyagokat, s szakemberei a legfontosabb szakmunkákat társadalmi munkában végzik el. Már maga ez is jelentős összegű megtakarítást jelent a szövetkezetnek. Másik nagy segítség, hogy a gazdaság a szövetkezet rendelkezésére bocsátott egy cserépkészítő gépet, amellyel a szövetkezetiek elkészíthetik otthon, cementből az építkezéshez szükséges összes cserepet. A szakmai segítséget természetesen ehhez a múmiához is biztosítja a gazdaság.

A terpesi földművesszövetkezetnek van a községben egy szeszfőzdéje, ezt az elmúlt hetekben a termelőszövetkezet rendelkezésére bocsátották. A gondot az okozta, hogy a szeszfőzdéhez utat kell építeni. Az erdőgazdaság ebben is a szövetkezet segítségére sietett, rendelkezésükre bocsátott egy buldózert, mely önköltségi áron végzi az útépítésnél a munkát.

Segítenek az erdőgazdaságiak olyan módon is a két közÜj ház épül

néhány nap híja, hogy a piros tető is felkerüljön.

MINDEZT könnyű és egyszerű csak így leírni és kimondani, de az új háztulajdonos szerint kimondani nem lehet, hogy mennyi fáradságot és munkát igényelt, amíg eljutottak idáig. Mennyi fejtörés, szaladgálás, és sok-sok rádolgozott túlóra kellett, amíg a régi kis vályogház helyén ez a modem, tömör épület idekerült.,De ezt talán mondja el maga az építtető.

— a régi házat — amelyik néhány héttel ezelőtt még itt állt 1948-ban örököltem az apámtól, de mivel négyen voltunk testvérek, előbb a testvéreimnek ki kellett fizetnem a három részt. Hiába lettem háztulajdonos, mégsem volt sok örömem benne, mert a fal már kezdett düledezni, az eső is becsurgott. Beláttam, hogy csak akkor lesz nekem valamirevaló, jó házam, ha majd újat építek. Egyre többet és többet beszélgettünk erről a feleségemmel, aztán rászántuk magunkat.

Én a vasútnál dolgozom, feleségem a Bervába jár. Ketten is keresünk, gondóltam, hó?'- az állam is segít majd, no meg a rokonságra is számítani lehet. ígv is történt. Már ezelőtt két évvel hozzáláttunk az anyag vásárlásához. Először megvettük a követ, majd a faanyagot, a cserepet és a téglát is. A télen azután megfogadtuk Antal Sándor kőművest, aki Ruttkay János és Tőzsér Jenő segítségével hozzálátott a kő kifaragásához. Közben szorgalmasan jártam az OTP-fiókhoz, a segély miatt, és meg is kaptam a 35 ezer forintos kölcsönt. Eközben elérkezett a tavasz.

A JÓ IDŐ beálltával munkához kellett látni. Különösen népes volt az udvar ezekben a

napokban. Itt volt Csajbók Sándor minden rokonsága. A régi ház bontásánál szorgoskodott az apósa, Nagy Miklós, a sógora, s az ösz- szes le- és felmenő rokonság. Óvatosan szétszedték az öreg házat, s külön rakták a még használható téglákat, a tető- szerkezet erősebb gerendáit, a szarufát és léceket. A munka nagyja még ezután következett. A régi épület helyéin kiásták az új ház alapjait, s a kőművesek hozzáláttak az alapozáshoz. Természetesen mindenkinek jutott munka bőven, senki sem tétlenkedett. A rokonság szorgalmasan lapátolta a földet, hordta a maltert, a követ és a téglát a kőművesek keze alá, keverték a maltert, vagy éppen meszet oltottak.

Az eredmény nem maradt el. Egy szorgalmas munkával eltöltött, dolgos hét után felrakva állt a fal, s a kőművesek kitűzték a tetejére a színes szalagokkal feldíszített jegenyegallyat. S a jó munkára jó egészséggel itták meg az áfcio- mást.

Most éppen a tetőszerkezetet rakja fel Újlaki Imre ács, a tanulóival együtt. Ahogyan ácsnyelven mondani szokás, most kötik le a szarufákat. A házigazda és családja természetesen most is itt szorgoskodik. Nem kis dolog ez, hisz amikor Csajbók Sándor hazajön a fárasztó vasúti szolgálatból, alszik rá egy keveset, és amíg újra nem hívja a kötelesség, segít a mestereknek a házépítésben. Fáradtan ugyan, de a gazda büszke tekintetével méregeti az egyenes falakat, az égnek meredező csupasz tetőzetet és örömmel mutogatja.

— Nézze csak, kérem, milyen jó épület lesz ez. Az alapja 80 centiméterre van a földben, kétszeres szigeteléssel láttuk el. A fal vályogból és

ség termelőszövetkezeteinek, hogy modem, jól felszerelt gépműhelyükben rendbehozzák a szövetkezetek gazdasági felszereléseit is, igen olcsón elvégzik a szükséges javításokat.

A segítség mindebben még nem merül ki. A gazdaság agronómusai, könyvelői rendszeresen segítséget adnak a szövetkezeti tervek elkészítéséhez, és a könyvelés megszervezéséhez, sőt az első időkben maguk intézik a szövetkezet pénzügyeit.

Az erdőgazdaság dolgozói, vezetői, s a két termelőszövetkezeti község lakói között barátság szövődik, a május elsejét már együtt ünnepelték. Olyan barátság ez, amely kölcsönös segítségen alapul, s amely az egész ország dolgozó népe számára gyümölcsöző.

vörös téglából van úgy, hogy egv sor vályogra két sor vöröstéglát raknak. Eltart ez így is jó ideig. Bár addig élnék* amíg ez szilárd marad — mondja mosolyogva.

A HÁZ ALATT tágas pince foglal helyet. Nem luxus ez, elengedhetetlen kelléke ma már ez is a falusi lakásoknak. S maga a ház? Modem formájú. tömör épület. Tágas belvilág, nagy ablakok, két szoba, konyha, kamra és előszoba. Minden benne van, ami egy mai ember szükségletét kielégíti. Nem sok idő kell már, s miután a piros cserepek a tetőre kerülnek, a munka jó része befejezést nyer. Igaz, ezután is bőven lesz még tennivaló, de a nyáron majd erre is sor kerül. Hátra van még a külső és belső vakolás, a padlózás, villany bevezetés, ajtó és ablak bevágás, festés, és még jó néhány egyéb munka. Őszre azután minden bizonynyal az építtető legnagyobb örömére, készen áll majd az új épület. Mire az új iskolaév megkezdődik, s mire a fecskék ismét útrakelnek, akkorra mér Csajbók Sándor kislánya, az ötödikes Irénke is a szép, új lakásban, kényelmesen, tud odahaza tanulni, és innen indul el maifi minden reggel az iskolába.

NEHEZEN tudom elképzelni, milyen érzés új házat építeni, és abba beköltözni, de amint Csajbók Sándorral beszélgetve a szavaiból következtetni tudok, bizonyára jó érzés, sőt, túlzás nélkül szólva, boldogság. Öröm és boldogság a saját magunk becsületes munkája által épített új házba költözni. A jól végzett, szorgalmas munka jóleső érzése árasztja el az embert, s nálunk, napjainkban egyre több és több becsületes munkás és paraszt embernek van része hasonló örömökben.

CSÁSZÁR ISTVÁN