Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

PROMÉTHEUSZOK A mondabeli görög hős le­lopta az égből a tüzet az em­bereknek, s büntetésből az is­tenek .sziklához láncolták. Pro­métheusz ellopta a lángot, hogy tüzet adjon az emberek­nek, tüzet, amely melegít, amely vasat olvaszt, tüzet, amely városokat boríthat lángba, otthonokat perzselhet fel, kultúrákat pusztíthat el. Mert a tűz, a prometheuszi tűz lehet barát is, ellenség is, lehet szelíd hangulat a kályha duruzsolásában és pusztító, haláltosztó félelem, ha elsza­badul a háztetőkön. S mind­ezért nem Prométheusz a fe­lelős, hanem azok, akik a tü­zet másra akarják és tudták is felhasználni. A Prométheuszok a tüzej; megszelídítették. Formáltak vele vasat hajóhoz és edény­hez, szerszámhoz. Mások meg­vadították és kiszabadították, hogy erejével fegyvert formál­janak, hogy hevében megol­vadjon a kenyeret szállító ha­jó, használhatatlanná görbül- jenek a szerszámok és semmi­vé váljanak a szerszámok-al- kotta házak, városok. Prométheusz mondái alak. De azok nem mondái hősök, hanem mindennapi emberek szerte a világon, akik a tűz erejét megfékezték, akik al­kotnak, holt anyagból, teremtő erejükkel, kezükkel gépeket és városokat, országutakat és ha­jókat, városokat és kultúrát, technikát és civilizációt. S ezeknek az embereknek mil­liói ma is leláncolva élnek _a kapitalizmus sziklájához, a tő­ke istene láncolta őket oda, a mondái hősnél kegyetlenebből, negyed- és századíziglen, gene­rációkon keresztül. S ezeknek az embereknek milliói, százmilliói már leráz­ták a láncot, s modern Pro­métheuszként nem lelopják a tüzet a holmi égiektől, hanem elvették, fegyverrel, a láncból kovácsolt fegyverrel vették el, hogy örök időkre megszelídít­sék, maguk szolgájává, barát­jává tegyék, hogy hajót és szerszámot formáljon és ne jármot, igát az emberiség nya­kára. A felszabadult országok munkásmilliói a szabadság fü­zével az Olymposznál maga­sabb templomot emeltek a munkának, szabadságnak, em­berségnek, s ebbe a templom­ba belesűrítették és sűrítik ma is, holnap is mindazt a kin­cset, ami csak az emberé volt, van és lehet még, amit csak ember alkotott, alkot és alkot­ni képes. És ez a nagy munka, ez a gigászi erőfeszítés, amely nap mint nap teremti meg a maga szürke, névtelen hőseit, s amely országok, milliók sorsát formálta át, hihetetlen hatás­sal van mindazokra, akik még ahhoz a bizonyos sziklához láncolva élnek. Nem az utópis­ták álma, lassan már félévszá­zada, hogy a Prométheuszok láncaik nélkül is élhetnek, sőt — csak úgy élhetnek, hogy sza­badság, kizsákmányolás men­tes társadalom, a szerszám forgatóinak hatalma teheti egyedül emberré az embert, kultúrává a kultúrát és civili­zációvá a civilizációt. Ma már nem lehet azt mondani, hogy öröktől fogva így volt, tehát helyes, hogy így van, követ­kezésképp így is kell lennie továbbra is a dolgoknak! A „dolgok” megfordultak! Az elnyomott százmilliók nem­csak annak lehetnek tanúi, hogy fel lehet szabadulni a tő­kés rend alól, de annak is, hogy a szocialista rend nem egyszerű versenytársa a kapi­talizmusnak, de legyőzője is: egyetlen társadalmi rend, amely nyugodt munkát, em­beri életet, békét, szabadságot jelent. * „Adj emberséget az ember­nek ...” Ez a társadalmi rend, a szocialista társadalmi rend emberséget ad az embernek, igaz hazafiságot a hazafinak és nagy munkásösszefogást az egész világnak. Békét ad! Mert mi célja, hogy az egyik esztergályos fegyverre men­jen a másikkal, a mérnök a tudóssal, az orvos a földet mű­velővel? Csak a tőke célja le­het ez, csak a kapitalizmusé, amely nemcsak a tőke sziklá­jához láncolta a munkásosz­tályt, de ráküldte a háború keselyűjét is, hogy marcan­golja, hogy állandó félelem­ben és rettegésben tartsa .. . Mert a félelemre és a láncok­ra épült hatalma, gazdagsága! Májusi hónap, a remények hónapja, a béke, a teljes pom­pájú tavasz hónapja. Nem vé­letlen, hogy ennek első nap­ját ünnepük szerte a világon, a vörös zászlók alatt a mun­kások, kik vigyázó szemeiket ma már nem Párizsra vetik, mint Bacsányi idejében, de Moszkvára, a szocialista (or­szágokra, a láncaiktól szaba­dult Prométheuszok szabad világára. Ez a nap nemcsak egyszerűen mementó: az ösz- szefogás, az együttérzés a kö­zös szívdobbanás emlékezete. Ez a nap ösztönzés és sereg­szemle is, a harcbahívás napja is. Harcra hívás a béke, a szabadság, az emberi méltó­ság mellett, a láncok, a tőke, a háború, az elnyomás min­den formája ellen. Nagyszerű érzés tudni, hogy ugyanegy napon, tán ugyan- egy órában is feldobog a föld Londonban és Moszkvá­ban, Rómában és. Budapesten Pekingben és Párizsban, s bár nálunk szabadon és náluk rendőrkordonnal, vagy éppen gumibotok kíséretében, de tün­tet a világ munkássága, együtt tüntet a százmilliónyi Pro­métheusz a béke, a szabadság mellett. Micsoda erő ez? Ta­lán a másik oldal kétségbe­esett ijedtsége, kapkodása, a könnyfakasztó bombák soka­sága, a rendőri intézkedések ezrei mutatják meg legjob­ban, hogy a görög mondavi­lág egykori „istenei” féltik és kétségbeesetten védik foszló, megkopott hatalmukat. Nagy tavaszi seregszemle. A világ alkotó, teremtő erejéneK, összefogásának seregszemléje: május 1. Ad'ál erőt. hitet, bi­zalmat, mutasd meg, hogy a munkásosztály ügve legyőzhe­tetlen. hogy a vörös zászlók igazsága fenn dereng az űr végtelen térségeiben is! Május 1, a nemzetköziség, a munkásszolidaritás nagy ün­nepe: a Prométheuszok láncai lassan töredeznek szét szerte a világon, mind az öt földré­szen. S egyszer mind lehull! Gy. G. mein ti kongresszusi munka versenyről A Matrawidéki Erőműben, hogy még sikeresebb legyen a pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny, öttagú brigádot alakítottak, amely­ben képviselteti magát az üzem, a párt, a szakszervezet, a KISZ-szervezet és a gyár vezetősége Az első negyedéves eredmé­nyek is mutatják, milyen he­lyes volt ez a kezdeményezés egyre javul a erőmű energia- termelése, jobb a kazánkihasz­nálás, amelyhez hozzájárult a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt bányászainak jó mun­kája is, mert egyre tisztább szenet küldenek az erőműbe. , A Heves megyei Építőipari Vállatainál Csaknem minden munkahe­lyen csökkenteni akarják az építési határidőket a Heves megyei Építőipari Vállalat dolgozói, ezért elhatározták, hogy az idén a korábbi évek­től eltérően jobban felhasz­nálják a korszerű építési módszereket, a gépeket, az új építési anyagokat. A pártkongresszus tisztele­tére tett vállalásuk szerint 100 köbméternyi salakblokkot hasz­nálnak fel, s 2200 tonnányi építőelemet alkalmaznak, mely jelentősen meggyorsítja az építkezést. Megvalósítják az úgynevezett VB-tetőelemek alkalmazását, valamint a rá­Enfa Magyar Népköztársaság ifjú úttörője fogadom Csütörtökön délelőtt 11 órai kezdettel tartotta az úttörő- és kisdobosavatást a II. sz. gya­korló iskola 813. sz. Bornem­issza Gergely úttörőcsapata. Az iskola épülete előtt sorako­zott az ünneplőbe öltözött csa­pat, és az érdeklődők, vendé­gek csoportja. Az avatási ünnepély a csa­pat indulójával, a Bornemissza indulóval kezdődött. A nyitó formaságok, zászló bevonulása után a pajtások ígérete, illet­ve fogadalma hangzott el, majd Kálmán Miklósné csa­patvezető felkérte az avató honvéd elvtársakat, hogy az új úttörők és kisdobosok nya­kába kössék a nyakkendőket. Ezekben a megható pillana­tokban a honvéd helyőrség zenekara lelkesítő Indulókkal szórakoztatta az egybegyűlte­ket. Az ünnepélyes aktus után egy honvéd elvtárs szólt az újonnan avatott pajtásokhoz. Arra intette őket, hogy életük­kel, munkájukkal úttörőhöz méltó példát mutassanak min­denkinek. Járjanak büszkén aTon az úton. amely a dolgo­zók szebb, boldogabb lövőié­hez: a szocializmushoz, s majd a kommunizmushoz vezet. Az avatottak nevében egy újonc úttörő válaszolt, aki pajtásai nevében is megígérte, hogy nem hoznak szégyent az út­törő névre és zászlójukra. Az új úttörők átadták a kék zászlót az új kisdobosoknak, amely a békeharcosok zászló­ja, amely alatt a világ vala­mennyi békeszerető embers menetel, hogv megóvja az em­beriséget a háború borzalmai­tól. Valamennyi szem a legif­jabb kisdobosok felé irányult, amikor az „öreg kisdobosok” nótaszóval és dobpergéssel kö­szöntötték őket Horn- mit ielent a vörös­nyakkendő, Csécs Emmi VIII osztásos pajtás szavalata mondta el. Nem véletlen, hogy éppen ezen a napon, a munka ünne­pe előtt történt az avatás. A világ valamennyi dolgozója május 1-én megünnepli ezt a napot. Nálunk már szabadon, felemelt fővel, a kapital ista ál­lamokban még csak a terror kijátszásával gyűlhetnek ösz- sze az ünneplők. Az ünnepély további részében ennek a nap­nak jelentőségével foglalkozó műsoi'számok következtek. Végül az egész úttörőcsapat és a honvédség díszszakasza díszmenetben vonult el az újonnan felavatott pajtások és a csapatzászló előtt. Pár perc múlva a város ut­cáin feltűntek a hófehér ingbe öltözött pajtások, akiknek nyakában büszkén lengette a nyakkendőt a fürge tavaszi szél. A nagy május 1-i felvonulá­son már ők is ebben az öltö­zékben vesznek részt, büszkén hirdetve, hogy a mai naptól az úttörők, illetve kisdobosok nagy családjába tartoznak. esős tetőszerkezet felhasználá­sát is. Az építési határidő csökkentésére 36 ezer négyzet- méteren gépi vakolást végez­nek, alkalmazzák a gépi fes­tést, a gépi habarcskeverést betonkeverést, valamint meg­oldjál? a földszállítás gépesíté­sét is. A? Evri Finoms?erelvénvnv#rban A kongresszusi munkaver­seny során az Egri Finomsze- relvénygyár dolgozói jelentő­sen túl akarják teljesítem exporttervüket is. A külfö’di országokba szállítandó orvosi fecskendőkből 150 ezer darab­bal akarnak többet gyártani, melyből 100 ezerre máris kap tak rendelést. Tervezik továbbá a 2500 export moped ezerdarabos túlteljesítését is, amennyiben a külkereskedelem igényt tort ezen mennyiségre. Igen jelentős összegben, több mint hatmillió forint ér­tékben kerékoár hátsóagyat >s gyártanak, külföldi megrende­lésre. A Recsv« Ércbányánál A Recski Ércbánya fiataljai is tevékenyen részt akarnak venni a Kongresszusi munka- versenybén, így határoztok legutóbbi taggyűlésükön, ahol már szóba került, miben tud­nak segíteni a fiatalok a bá­nya vállalásának teljesítésé­ben. Ügy döntöttek, hogy a nyersére termeléséhez ifjúsá­gi brigádot szerveznek a mű­helyben és a külszíni munka­helyeken anyagtakarékossagi és tisztasági versenyt indíta­nak a fiatalok és Idősek kö­zött. A fiatalok vállalták, hogy műszak után két alkalommal teleprendezést hajtanak végre és társadalmi munkában 80 méternyi kisvasutat fektetnek le a recski Kékesi gyopár Tsz-nek, s elkészítik a hozzá szükséges szállítócsillét is. A munkaverseny során nagy gondot fordítanak a fiatal-de szakmai és politikai nevelésé­re. a faliújság, a hangoshiracfó segítségével pedig népszerűsí­tik a munkaversenybén leg­jobb eredményt elérő dolgozó­kat, akik számára ajándékmű­sort is adnak. Ajándék máius 1-re A Borsodnádasdi Lemez­gyár dolgozói szép aiándékot készítettek a pétervásári ter­melőszövetkezeti tagoknak. A pétervásári járás községeiből sokan járnak át dolgozni a le- mezgváirba, így a lemezgyá­riak gazdasági és pártvezetői jól ismerik a pétervásári já­rás termelőszövetkezeti köz­ségeinek gondjait, melyet töb­bek között az építkezés, az ál­latállomány elhelyezése okoz. Ismerik a problémákat és el­határozták, hogy segítenek is tőlük telhetőén. A gyár dolgo­zói hulladék-anyagokból, tár­sadalmi munkával elkés-ffet- tek május 1-re egy salak- blokkverő gépet. A járási pártbizottság már megkapta az értesítést, hogv a gép a vállalt határidőre készen áll, s május első naoiaiban el is lehet, szállítani. Nem kell sok idő és a pétervásári '-járás­ban megkezdhetik az építő elemek gyártását salakbeton­ból. Nagy segítség ez a járás ter­melőszövetkezeteinek, —: s szép Déldáia a munkások igaz segítőkészségének, barátságá­nak. Megkezdte az önklakások értékesítését az OTP Mint ismeretes, az Országos Takarékpénztár az elmúlt év­ben Egerben, az Egészséghaz utcában egy kilenclakásos tár­— MEGKEZDŐDÖTT avi- sontai orvosi rendelő és lakás építése, melynek munkála­tait a községi tanács saját kezelésben végzi. A segéd­munkákat a község lakosai társadalmi munkában vál­lalták. sasház építtetését kezdte el A lakóház átadására körülbelül ez év júliusában kerül sor. így. az Orszá°os Takaréknénztár a lakások értékesítését, az adás-vételi szerződések meg­kötését a közeli naDokban megkezdi. Az OTP öröklakások iránt a városban igen nagy az érdek­lődés, mivel a?ok nemcsak ió minőségű kiv'tollel dicseked­hetnek, hanem világosák. tá­gasak, s kellemes otthont nyújtanak majd a leendő la­kóknak. 1559. május 1., pentek Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt G. Gheorghiu Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Központi Bizottságának első titkára* Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára. Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Köz­ponti Bizottságának első titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents