Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

4 népújság 1959. május 1., péntek .4 TIT ismeretterjesztő munkája a hatvani járás üzemeiben AZ ELŐADÓ MEGKÖSZÖ­NI a szíves érdeklődést, táská­jába teszi jegyzeteit és hallga­tóinak hálás mosolyától, pil­lantásaitól kísérve, kilép a füstös, párás teremből. — Tessék eljönni máskor is! hangzik utána a kérés. És a vidéki tanár, körzeti orvos, mérnök, vagy jogász máskor is elmegy, hiszen tud­ja. hogy tudásra sóvár embe­rek köszöntik minden alka­lommal. Itt van ez a mai nap is. Szavai nyomán szinte ta- pinthatóvá vált a sűrű csend, amint az emberek feszült fi­gyelemmel hallgatták minden szavát. öt esztendeje, hogy a köl­csönös megértés jóleső érzésé­ben így együtt oldódik fel a munkás, az értelmiségi, az elő­adó és a tudásra szomjas hall­gató. öt esztendeje, hogy Hat­vanban és környékén is egyre nagyobb mértékben elterjedt az ismeretterjesztés és isme­retszerzés nemes mozgalma: ekkor alakult ugyanis meg a TIT hatvani szervezete, dr. Bartos Imre gimnáziumi igaz­gató kezdeményezésére. Egy fél évtized ugyan vajmi kevés ahhoz, hogy egy évezred mu­lasztását pótolni tudja, de nagy segítség a minden eset­ben hívó szó: „Tessék eljönni máskor is!” A társulat tagjai, az elő­adók jól ismerik Csokonai buzdítását: „Keressétek fel az egyszerű, rabotázó magyart!” A műveltség apostolainak szólt ez a buzdítás olyan kor­ban, amikor magyarjaink még írni sem tudtak, csak az eke szarvára görbedni tanulhattak a földesúr, vagy az apátúr birtokán. A hatvani TIT elő­adói éppen Csokonai szavai nyomán nem sajnálják az időt és fáradságot, felkeresik a gyárak, üzemek, termelőszö­vetkezetek dolgozóit, tagjait és munka után, vagy ebédszü­netben elmondják: milyen hosszú utat tett meg a mester­séges hold, hogyan védekezhe­tünk a fertőző betegségek el­len, ki volt Puskin, melyek a gyermeknevelés legfontosabb alapelvei. Mindenre, minden érdeklődő kérdésére igyekez­nek választ adni. így érték el, hogy a hatvani TIT-szervezet munkája országos viszonylat­ban is elismerést nyert. Igen sokat köszönhet a társulat a tudásra, művelődésre vágyó dolgozóknak és a fáradságot nem ismerő előadói kollektí­vának ebben az eredményben. Hasznos és kielégítő együtt­működés révén a hatvani üze­mek dolgozói szinte harmad­naponként hallhatnak a tudo­mány, politika és művészet legújabb, valamint régebbi eredményeit. A cukorgyár, a konzervgyár, a vasútállomás, a posta dolgozói már számon is tartják az egymást követő Az áprilisi napfény zuha- tagként hatolt a kis szobába, BUgárkoszarúval öntözve a kis éjjeli szekrényen álló fényké­pet, Ságvári Endréét. A pa- rádfürdői kórház világos szo~ bájában fehérhajú nénike ül. óvatosan, gondosan forgatva a zizegő újság lapjait; — A lányom első cikke, — csillan meg a tekintete. Büsz­kén követi tekintetével a sű­rűsödő sorokat, néha villanás­nyi időre megáll, hogy maga elé képzelje a lánya, az Ágnes arcát. — Sehogy sem akart cikket írni, de amikor nagyon beteg lettem, kérlelni kezdtem, — legalább csak egyszer olvas­sam írásodat és nézze, ezt ő írta. — Igen, a lányom! Szegény End rím, ha élne, most milyen cikkeket írna, biztosan olyano­kat, mint amilyen ember ő volt, igazságos, harcos cikke­ket. Az édesanya, a mártírhalált halt Ságvári Endre édesanyja, könny fátyolozta szemével megsimogatja az utolsó fény­képet. a legeslegutolsót, az ab­lakhoz lép, messze néz, távol­ra, a tavaszba boruló Mátra felett. — Hogy milyen gyerek volt Endre? — fordul vissza a kér­désre. — Szerény, nagyon szerény és szorgalmas. Korán reggel keäf, hogy a Trefort utcai előadások időpontjait, nehogy önhibájukon kívül akár egy­ről is lemaradjanak. De ellá­togatnak a TIT-előadók a kör­nyékbeli honvédséghez, a fal­vak termelőszövetkezeti pa­rasztságához és a környékbeli üzemekhez is. MÉGIS, HA a statisztikai adatokat nézzük, azokból az derül ki, hogy a hatvani TIT nagyrészt a fizikai dolgozók­nak tart előadást. Elsősorban azoknak, akik felszabadulá­sunkig, szinte teljesen el vol­tak zárva az ismeretszerzés minden lehetőségétől. Az e té­ren elért eredmények elsősor­ban dr. Ignáczy Béla gimná­ziumi tanár, TIT városi titkár fáradozásának, szervező kész­ségének köszönhetők. De bár­mily lelkiismeretesen is végzi munkáját, nagy eredményt nem ért volna el az üzemek vezetőinek segítsége nélkül Teliér Sándor MÁV főtiszt például havonta felkeresi a TIT-szervezet vezetőjét és kö­zösen beszélik meg a követke­ző havi előadások tervét. Na­gyon értékes Buba Ferenc MÁV pályafenntartási taná­csos segítsége is. Az ő közre­működésével vált lehetővé az, hogy az előadók motoros vá­gánygépkocsin a munkahelyü­kön is felkereshetik a MÁV pályafenntartás dolgozóit és számukra ebédszünetben, vagy munkaidő után előadást tart­hatnak. Nem ritka ma már az a látvány, hogy a tudomány iránt érdeklődő munkások és az előadók a töltés füves olda­lán telepednek le beszélgetni. A MÁV-nak és a helyi tégla­gyárnak kulturális szerződése is van a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat hatvani szervezetével. Örömmel kell megállapítani, hogy a Betonút­építő Vállalat — amely ugyan­csak átmenetileg telepedett meg Hatvanban — egyik veze­tője nemrégen felkereste a társulat titkárságát és azt kér­te, hogy dolgozói részére rend­szeresen, hetenként tartsanak előadásokat. Igen jó a TIT kapcsolata tehát a fizikai dol­gozókkal, de rendszeresen tar­tanak előadásokat az értelmi­ségiek számára is, valamint a mezőgazdasági üzemekben, így a Nagygombosi Egyetemi Tangazdaságban nemrégen kezdődött meg egy előadás- sorozat „A jobbágyság küzdel­mei” címmel. Az értelmiség számára pedig minden hónap második szerdáján hangzik el egy-egy előadás a TIT-klub- ban, érdekes és időszerű tudo­mányos, politikai, vagy művé­szeti témáról. A klub ezeken az előadásokon keresztül a hajívani és Hatvan környéki értelmiség valóban második otthonává vált. Néhány nappal ezelőtt ma­gasrangú vendég, a román Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkára látogatta meg a hatvani társulatot. Ér­deklődött a társulat munkája iránt, s a társulat városi szer­vezetének vezetői adatokkal szolgáltak: havonként átlago­san tíz előadást tartanak, 60— 80 főnyi hallgatóság előtt, öt esztendő alatt ez tehát mintegy 600 előadást jelent, s e? nagy szám. Ha magukat az egyes témákat nézzük, a legnagyobb érdeklődést mindezideig „A vallás keletkezése és eredete, valamint társadalmi szerepe”, „A világűr meghódítása”, „Az atomenergia békés célokra va­ló felhasználása”, „A magyar képviselőválasztások történe­te”, „A cukorgyártás technoló­giája”, „Tanácsrendszerünk felépítése” című előadások vál­tották ki. S A KŐVETKEZŐ IDŐ ter­vei is olyanok, hogy a dolgo­zók minden bizonnyal még jobban megszeretik a TIT munkáját. A klubesti összejö­vetelek mellett országjáró ki­rándulás sorozatot indítanak. A cél: megismerni, megismer­tetni szocialista országunk alkotásait, hazánk szép tájait. Ennek a kirándulás-sorozat­nak a keretében jutnak el eb­ben az esztendőben a tiszalöki erőműhöz, valamint Pécsre és Komlóra. S az előadások is nagyobb témakörrel foglalkoz­nak már a jövőben. Az eddi­giek mellett részletesebben foglalkoznak á matematika, kémia, fizika és biológia tudo­mányának nehezen megismer­hető világával, s mindennel, amiről az emberek szívesen, örömmel hallanak. — Tőzsér — Tavaszi lottó-eső Heves megyében Az elmúlt hetekben is több­ször meglátogatta Fortuna is­tenasszony Heves megyét né­gyes lottótalálatokat hozva bőség szarujában. A 13. héten egy, a 14. héten pedig két né­gyes találat Egerben talált gazdára, az egyik 82 227 forin­tos, a másik kettő egyenként 58 440 forintos értéket képvi­selve. A 15. héten ismét két négyes találat volt megyénk­ben, az egyik szelvény Gyön­gyöshalászon Kiss Juliannát, a másik Hevesen özvegy Bogo- tánét örvendeztette meg kü- lön-külön 57 078 forinttal. A szerencsés nyerteseknek érde­mes volt lottózni. Öten három hét alatt összesen 313 268 fo­rintot vettek fel az Országos Takarékpénztárnál. Ennyi négyes találat után most már nem várathat soká­ig magára Heves megyében egy szép ötös találat sem. FILM: A HARMADIK LÍCEUM Oiasz tilm 1959. május 1, péntek: A Munka Nemzetközi Ünnepe. 1869. A legelső magyar szaklap, a jelenleg is megjelenő „Typog- raphia’* megindulása. 1889-ben született Lambrecht Kálmán paleontológus. 1959. május 2, szombat: 1919. A budapesti munkás- és katonatanács elrendelte az általá­nos mozgósítást. A felhívásra né­hány nap alatt 90 000 munkás és paraszt jelentkezett. 1945. A Szovjethadsereg felszaba­dította Berlint. 1519-ben halt meg Leonardo da Vinci olasz festő és természet- tudós. 1934-ben halt meg Sz. V. Lebe- gyev szovjet vegyész, feltaláló, a mesterséges kaucsuk előállításá­nak e'gyik úttörője. 1959. május 3, vasárnap: 1469-ben született Niccolo Machiavelli olasz író. V Névnap W Ne feledjük^, szombaton: ZSIGMOND vasárnap: IRMA hétfőn: FLÓRIAN műsora: Május 1-én: Egerben este % 8 órakor: NEM VAGYUNK ANGYALOK (Bemutató, bérletszünet) Május 2-án: Egerben délután >/a 4 órakor és este y2 8 órakor: NEM VAGYUNK ANGYALOK Bélapátfalván este 8 órakor: VÁLJUNK EL Május 3-án: Egerben este % 8 órakor: NEM VAGYUNK ANGYALOK (Bérletszünet) Nagyrédén este 8 órakor: VÁLJUNK EL EGRI VÖRÖS CSILLAG" 1—-2—3-án: őfelsége kapitánya EGRI BRÓDY 1—2-án: Félkegyelmű (I. rész) 3-án nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 1—2—3-án: Alvajáró Bonifác GYÖNGYÖSI PUSKIN 1—2-án: Az utolsó felvonás 3-án: Harmadik líceum HATVANI VÖRÖS CSILLAG 1—2—3-án: Főutca HATVANI KOSSUTH 1—2—3-án: Hárman jöttek az erdőből PÉTERVASARA 1—2—3-án: Római vakáció FÜZESABONY 1- én: Gyűlölet lángjai 2— 3-án: Lányok és fiúk HEVES 1- én nincs előadás 2— 3-án: Csendes Don (I. rész) A film hősei fiatal diákok, érettségi előtt álló fiúk és lányok, akiknek kedves szerelmi története az ifjúság derű­jét lopja a nézők szívébe. Szigorú szülők, titkos randevúk és egy izgalmas érettségi vizsgáról szól a film, amelyet a gyön­gyösi Puskin Filmszínház mutat be május 6-ig. A Népszabadság külpolitikai rovata vezetőjének előadása Egerben Zala Tamás, a Népszabadság külpolitikai rovatának vezető­je, május 4-én este 7 órakor a TIT klubban előadást tart a Német kérdés — magyar ügy címmel. Az előadás már most nagy érdeklődésre tart számot, hi­szen az elmúlt hetekben na­gyon megnőtt azok száma, akik körültekintően akarnak tájékozódni a német ügy je­lenlegi állásával kapcsolatban, s a bonyolult problémák meg­oldására vonatkozóan. íiTaít „Szerény, nagyon szerény gyéréit volt Endrim...“ Rövid beszélgetés a mártírhalált halt Ságvári Endre édesanyjával minta-gimnázium szegény ta­nulóival átismételje a napi anyagot. A miniszterek, taná­csosok gőgös fiai nem törőd­tek a tanulással, az év végén, az atyai tekintély mindig át­húzta őket a felsőbb osztá­lyokba. — Endrim is látta ezt, fel­támadt benne a dac; majd megmutatjuk. És jöttek a ko­ra reggeli ismétlések. Az ügyvéd fiából, Ságvári Endréből, ezek az iskolaévek formáltak szocialista gondol­kodású férfit, majd harcos kommunista embert. Itt látta meg azt a különbséget, ame­lyet a Horthyt kiszolgáló úri rend csinált a szegények és a kiváltságosak között. — Négy idegen nyelvet tu­dott, nem lett volna nehéz ne­ki külföldre szökni, amikor a detektívek keresték, de nyu­godtan járt-kelt az utcán, mert sok barátja volt. Mindig azt mondta: ne féltsen mama, ha meghalok, száz és száz kommunista fia lesz. — Es egy évig nem tudtam meg a halálát. Cselédként dol­goztam, ahová vitt a rendőr- kopók elől. Ott kellett hagy­nom a négyszobás, őszikertes belvárosi házunkat, mert End­rim szégyellte, hogy ilyen ház­ban lakik. — Addig nem megyünk vissza, amíg a munkások nyo­mortelepeken laknak, — így mondta, emlékezik vissza Ságvári néni. — Sokan nem tudják, hogy ez a képe Endrimnek, amit ismernek, nem az igazi arca, hogy a detektívek ne ismerjék meg, megoperáltatta az arcát, így tudott csak tovább dol­gozni az illegalitásban. — Egyszer odahozta zokni­ját kimosni, ahol dolgoztam és meglepetéssel láttam, hogy a zoknin lyuk hátán lyuk-an. — Ej, hát a párt nem gon­dol az embereire, fiacskám miért nem veszel magadnak? — Nincs nekünk erre pén­zünk, — így feleit Endre és csak a halála után egy évvel tudtam meg, hogy amikor megölték, százezer pengő volt nála, a párt pénze. Szegényen élt, példamutató­an. Az ország legkisebb falu­jában is szeretettel fogadták a mosolygós arcú, szemüveges Ságvárit, amikor vitte a párt kiáltványait, röpcéduláit. A fi­atal mun sások szavukat cisz- szafojtva hallgatták beszédét a fákkal övezett tisztásokon, ahol kirándulások alkalmával marxista előadásokat tartott. Ilyen előadáson érték utói a rendőrök és detektívek. Pisz­tolyával fedezte a társai szö­kését, de a túlerő elnyomta fegyverének ropogását. Több sebből vérezve omlott a föld­re és mire a spiclik, hekusok félve közelébe értek, már ha­lott volt. — Szegény fiam, egy évig nem tudtam, hogy már nem él. — Szól a fehérhajú Ság­vári néni és hessegető mozdu­lattal űzi el szeméből az előto­lakodó könnycseppet. — Mindenhová követtem, szeretetből, anyai szeretetből mentem utána és ezek alatt az évek alatt nevel . engem kommunistának. — Csak azt megérném, hogy egyszer az utcán a mun­kások éneklik az Internacio- nálét, csak egyszer hallanám végig dübörögni az utcákon az emberi szívekben a munkásin­duló erőteljes akkordjait, — így sóhajtozott, ha magunkra maradtunk. — A zongorához ült és ját­szani kezdte. Ilyenkor nagyon boldog volt! A kórház előtti sétányon fi­atalok sétálnak nevetgélje, a szökőkút szivárvány-koszorú­jában egy szőke hajú kislány — TEGNAP DÉLBEN ad­ták át Egerben, az újonnan épült Markhót utcai új be- tonhidat a forgalomnak. — A HEVESI Állami Gazda­ságban szakbizottság válasz­totta ki azokat a lovakat, ame­lyek részt vesznek az orszá­gos mezőgazdasági kiállításon. Kijelölték az ötösfogatot is, amely nagy érdeklődésre tart­hat számot az őszi vásáron. — A GYÖNGYÖSI járási tanács végrehajtó bizottsága Gyöngyöspata község v. b.-a szervező munkáját értékelte csütörtöki ülésén.- KÉT HÉTEN belül fejező­dik be Tamazsadány község­ben a földrendezés. Mindkét termelőszövetkezet terve ké­szen van, és ősszel kezdik a közös munkát. A tanács már rendelkezésére bocsátotta az irodahelyiségeket. — A SZAKSZERVEZETI üdültetés 10 éves fennállásá­nak évfordulója alkalmából, a Parádfürdői SZOT-Szana- tórium május 2-án tartja ün­nepségét. élvezi a meleg napsugarakat. Ságvári néni nézi őket, kö­zelebb lép a korláthoz, hogy jobban lássa őket és utána boldog mosollyal az arcán visszafordul: — öértük, az ő boldogabb életükért halt meg az End­rim. Ügy érzem, nem hiába Bármerre járok, mindenütt Endrim plakettjei beszélnek hozzám a szeretetről, amellyel szívükbe zárták a fiamat. Má­jus elsejét köszöntenek az em­berek. A rádióból felcsendül az Intemacicnálé és én ilyen­kor rá gondolok, de jő lenne, ha itt ünnepelne ő is velem magukkal, akiket úgy szere-; tett, a munkásokkal. A fák közé bukó nap szerte­szórt sugarai fürdenek a 59 éves Ságvári néni arcán, ki most boldog, megelégedett; szeme előtt valósulnak meg azok az álmok amelyekről fia. a fiatalon mártírhalált halt Ságvári Endre álmodott. A paradfürdői sétányok mellett már szirmaikat bontogatják a virágok, a távoli dombokon haragoszöld színnel tüntrti magát a mátrai fenyves és a falu felől prgonaillatot kerget a délutáni szél. Ságvári néni szobájának ab­lakából messzire látni. Innen szokott nézelődni és itt szo­kott gondolkodni életéről, az elmúlt évekről fiáról..: , Kovács János I — FVTBALLPALYAT építe­nek Karácsondon. A községi tanács a földrendezés után he­lyet és két-háromezer forintos támogatást biztosít a labdarú­gást kedvelő fiataloknak, hogy társadalmi munkával mielőbb megépíthessék az új sport­pályát. — A VENDÉGLÁTÓIPAR nyári felkészülésével kapcso­latos feladatokat vitatták meg tegnap Egerben, a váro­si tanács végrehajtó bizott­sági ülésén. — JÓL HALAD a szőlő ka­pálása az Eger—Gyöngyösvidé­ki Állami Pincegazdaság llo- na-telepi üzemében. Naponta több mint száz munkás dol­gozik és rövidesen befejezik a fiatal szőlők talajmunkáját. — NAGYŰTON is felépül az ötéves távlati terv során az új kultúrház, melynek költségeire 389 ezer forintot terveztek. Ezenkívül rendbe­hozzák az utakat és a jár­dákat is, amelyre 251 ezer forintot fordítanak. — A HATVANI Vörösmarty Művelődési Ház Irodalmi Szín­pada tavaszi műsorának első bemutatójára május harmadi- kán, vsárnap, este 7 órai kez­dettel kerül sor „Tavaszi han­gok” címmel. — KÖZÖS kirándulást szervez a gyöngyösi járási tanács KISZ-, valamint szak- szervezeti vezetősége május 2-án, a Szalajka-házhoz. — AZ ABASÁRI kultúrház építésénél vállalták a dolgo­zók, hogy a munkát 10 nap­pal a határidő előtt befejezik. Ezt a vállalást Kovács And­rás kőműves brigádja tette. — RANDEVÚ HONTHY HANNÁVAL címmel eszt- rád-műsort ad május 19-én Gyöngyösön a városi kultúr- házban a Budapesti Stúdió Együttes. — BOLDOG községben a négytantermes iskola építésé­nél dolgozó kőművesek, a He­ves megyei Építőipari Válla­lat dolgozói vállalták, hogy az iskola építését két hónappal a határidő előtt, június 15-re be­fejezik. — 110 RÉSZVEVŐVEL ne­veztek be Karácsondon a Há­mára Kató kulturális sereg­szemlére. Ezen belül két szín­játszócsoport is fellép a Pil­langó és a Dulska asszony er­kölcse című színdarabokkal. — A RECSKI általános is­kola építése nagy ütemben halad. Az emeleti részt és e megépült termek válaszfalét rakják a kőművesek,

Next

/
Thumbnails
Contents