Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-05 / 103. szám

1959. május 5., kedd SÉPÜJSAG Az üz@mi tanácsok feladata a S2odolisli munkaversennyel és a takarékos gazdálkodással kapcsolatban AZ ÜZEMI TANÁCSOK egyik legfontosabb feladata a termelés, a termelékenység nö­velése, a gazdaságos termelés megvalósítása, éppen ezért a szakszervezettel együtt ezek megvalósítására feltétlenül mozgósítaniok kell a gyár dol­gozóit. Különösen nagy szerepe van az üzemi tanácsoknak a szocialista munkaverseny segí­tésében. Éppen ezért egyik fontos feladatuk, hogy a dol­gozókkal megértessék a mun- Icaverseny jelentőségét, azt. hogy mit jelent számukra és a népgazdaságnak a gazdasá­gosabb termelés. Ebből következik, hogy az üzemi- tanácsoknak elsősorban a termelési propagandában van jelentős feladatuk. De a propagandamunkán túl, szük­séges, hogy az üzemi tanács, a gazdasági vezetéssel közösen arra törekedjék, hogy a dolgo­zók megfelelő anyaggal és szerszámmal legyenek ellátva, s a gazdaságos termelés, a szo­cialista munkaverseny műsza­ki feltételeit biztosítsák. Ezekből a feladatokból adó­dik, hogy az üzemi tanácsok­nak intézkedniük kell az ilyen akadályok megszüntetésére, hogy eredményes versenymoz­galom alakulhasson ki. A munkaverseny-mozgalmon belül nagy jelentősége van az anyagtakarékosságnak, különö­sen a párt és a kormány fel­hívása óta, amely célul tűzi a korábbinál takarékosabb gazdálkodás megvalósítását. A GAZDASÁGOS termelés megvalósítása azért is jelen­tős. mert az anyagok ésszerű felhasználása, tárolása, azok pontos elszámolása, a minősé­gi munka, a selejt csökkenté­se, a termelékenység növeke­dését hozzák magukkal, a ter­melékenység növekedése vi­szont lehetővé teszi az élet- színvonal emelkedését. Bár a gazdáságos termelés megvaló­sításában jelentős lépéseket tettünk élőre, még mindig ren­geteg kihasználatlan, rejtett tartalék áll az üzemek ren­delkezésére, amelyeknek hasz­nosítása előbbre viszi a gaz­daságosabb termelést. Mind­ezeknek a feladatoknak a meg­oldásában nagy szerep vár az üzemi tanácsokra, amelyek so­kat tehetnek a takarékosabb gazdálkodás megvalósításáéig. Felelősségüket az is növeli a 'takarékosabb anyaggazdálko­dás megteremtéséért, hogy nyersanyagaink jelentős részét külföldről, sok esetben a tő­kés országokból kell besze­rezni. Az import-anyagokkal való takarékosság lényegiében csökkenti a termelés önköltsé­gét. Különösen jelentős az anyaggal való- takarékoskodás az új ipari árak bevezetése óta, amelynek során egyes nyersanyagok ára többszörösé­re emelkedett. így tehát a je­lentéktelennek látszó anyagta­karékosság is nagyban hozzá­járulhat a vállalat önköltsé­gének csökkentéséhez. Ezért az üzemi tanácsoknak nagy munkát kell kifejteniük -az anyagtakarékosság propagálá­sában, a gazdasági termelés megvalósításában. Helyes az a módszer, amit több üzemi ta­nács követ, hogy takarékos­sági brigádot szerveznék, amelynek tagjai felkutatják az elfekvő anyagokat. Ilyen ala­kult például a gyöngyösi Vál­tó- és Kitérőgyárban, ahol az üzemi tanács tagjai egyetlen hónap alatt több mint 41 ezer forint értékű elfekvő anyagot tártak fel, amelyet még hasz­nosítani tudtak. Az anyagtakarékosságnal je­lentős szerepe van a selejt csökkentésének is. Az üzemek jelentős része még mindig a megengedett selejt-százalék felett dolgozik, s ezért igen hasznos lenne, ha az üzemi ta­nács megvizsgálná az üzemek­ben a selejt okait, s ennek megfelelően intézkedne, hogy a kevésbé képzett munkások ré­szére szakmai tanfolyamot szervezzenek, s megoldják a legjobb szakmunkások önzet­len segítségadását a gyengébb képzettségű dolgozók részére. A SZOCIALISTA tulajdon védelme is igen fontos része a takarékosságnak. A nemtö­rődömség, az anyagok helyte­len tárolása következtében ezer és tízezer forint értékű anyag pusztul el. De előfor­dul még olyan eset is, hogy eltulajdonítják a vállalat ja­vait. Az ilyen jelenségek ellen erélyesen kell fellépni az üze­mi tanácsoknak, s javasolni kell a tolvaj és hanyag dolgo­zók felelősségre vonását. De az üzemi tanácsok rendszeres ellenőrző munkájukkal is meg­akadályozhatják a felelőtlen anyaggazdálkodást, a pazar­lást, a lopásokat. Az üzemi tanácsok tagjainak arra kell törekedniök, hogy felvilágosító munkájuk nyomán a dolgozók maguk ítéljék el az üzemi tol vajakat, a társadalmi tulajdon pocsékolóit. Az üzemi tanácsok termelési agitációjában igen fontos he­lyet foglal el a műszaki fej­lesztés ügye is. A műszaki propagandát az is elősegítheti, hogy az üzemi tanácsok tag­jai között igen sok jól kép­zett műszaki ember van, akik a legfejlettebb technológiai el­járásokat előadásokon és tan­folyamokon, tapasztalatcseré­ken. a műszaki klubok ren­dezvényein ismertetni tudják. De a műszaki fejlesztés fontos eszköze az újítómozgalom nép­szerűsítése is. Ezért fontos, hogy az üzemi tanácsok ala­posan ismerjék az újítási ren­déleteket, segítsék az újítási feladattervek elkészítését, el­lenőrizzék az újítások elbírá­lását,. megvalósítását. A munkaverseny szervezésé­nél is sok segítséget adhat az üzemi tanács azáltal, hogy vi­gyáz arra, hogy a munkaver- seny valóban az üzemek előtt álló legfontosabb fe’adat meg­oldására irányuljon. De je­lentős szerepe van az üzemi tanácsnak a jutalmazások el­osztásában is, s mivel rendelet is intézkedik róla, helyes, ha a vállalatnál személyenkénti meghatározásban is kikérik az üzemi tanács véleményét a ju­talmazásokkal kapcsolatban. Mindezek a feladatok azt mutatják, hogy az üzemi ta­nácsoknak jelentős feladata-: ik vannak a termelés, a mun- kayerseny tekintetében, s rá­juk vár annak a féladatnak a megoldása is, hogy megfelelő teret biztosítsanak a verseny nyilvánosságának, amellyel az utóbbi időben nem törődtek eléggé az üzemekben. EZEKNEK A FELADATOK­NAK az elvégzése bebizonyít­ja a kétkedők előtt, hogy az üzemi tanácsok nemcsak ülé­seiken végzik munkájukat,/ ha­nem jelentős segítséget tud­nak adni a munkaverseny szervezésében, a gazdaságos termelés kialakításában is. Menyasszony-látogatásra indultak — kórházban kötöttek ki Zsirai Árpád, a Károlyházi Állami Gazdaság dolgozója, április 30-án délután két ba­rátjával elhatározta, hogy taxiba ülnek és ellátogatnak Tokajba menyasszonyához. Délután két órakor indultak Jánosházáról a szombathelyi 65-ös Autóközlekedési Válla­lat JD 307-es rendszámú Moszkvics taxijával és május 1-én kora reggel Budapestről rövid pihenés után Hatvan felé folytatták útjukat. Éppen a rövid éjszakai pihenő volt az oka annak, hogy a gépkocsi vezetője, Szabó Gyula, Gödöl­lőnél meg akart állni azzal, hogy nagyon keveset aludt ás szüksége van egy kis nyú- galomra ahhoz, hogy bizton­ságosan vezethessen tovább. A három fiatalember azonban élénken tiltakozni kezdett, mondván, hogy azért fizetik a taxit, hogy azzal mielőbb ér­jenek le Tokajba. Egyikük, Dorf inger Ferenc, ’’aztán másként kezdett a gép­kocsivezető lelkére beszélni. Megmutatta gépjárművezetői igazolványát, s elmondta, hogy a győri ÉPFU Vállalat gépkocsivezetője. Nyugodtan rábízhatja tehát Szabó Gyula a gépkocsit, amíg ő maga pi­hen. A vezető ezek után he­lyet cseréit Dorf inger Ferenc­cel s így folytatták útjukat egészen Hatvanig. A város határa előtt néhány száz mé­terrel azonban egy motorke­rékpárost előzött a Moszkvics s előzés közben vette észre a gépkocsivezető, hogy szem­ben egy farrootoros autóbusz közeledik. Bár az autóbusz még jó messze volt, úgyhogy a taxi nyugodtan visszatérhe­tett volna a szabályos1 oldalra, a gépkocsivezető megijedt, hirtelen rántotta vissza a kor­mányt, amitől a kocsi a nyál­kás, felázott úton megcsúszott, két kerekével leszaladt a jobboldali útpadkára, majd onnan ismét teljes sebesség­gel átvágódott a baloldalra. A gépkocsi orra beleütközött az árok szántóföldek felőli part­jába, amitől a taxi nagy len­dülettel tovább vágódott úgy, hogy végül kerekeivel felfelé a tetején állapodott meg. Az utasok a ^ßagy esés s a ko­csi összetörése ellenére csak apróbb sérüléseket szenved­tek, ezeket a hatvani kórház­ban gyorsan ellátták. Menyasszony-látogatásra in­dultak hát a jánosházi fia­talok, s a kórházban kötöttek ki, tízezer forintos kárt okoz­va csak azért, mert nem hall­gattak a gépkocsivezetőre, s rábírták azt a kormány át­adására; Moszkva, 1959» május 1 r§ mm Nagyszabású felvonulással és katonai díszszemlével ünnepelte Moszkva május el­sejét. Dübörögve vonulnak a tankosok a Vörös téren. (Képtávírón érkezett) Üzemrészek közöiti párosverseny a Selypi Cementgyárban A közelmúltban már beszá­moltunk arról, hogy az újon­nan alakult termelőszövetke­zetek megsegítésére a Selypi Cemerítművek dolgozói vállal­ták, hogy a következő félév­ben '2000 tonna cementtel ter­melnek többet terven felül. A felemelt terv előfeltételei­nek biztosítására az üzem mű­szaki és gazdasági vezetői, a bizalmiak és a brigádvezetők összeültek, hogy a vállalással felemelt termelési terv telje­sítését megalapozzák. Abban egyeztek meg, hogy — az adottságoknak megfele­lően — üzemrészek közötti párosversenyt rendeznek a pártkongresszus tiszteletére. A műszaki feltételek akkor bi- tosítöttak. ha a gyártás folya­mán az üzemrészek egymást folyamatosan látják el alap­anyaggal, ha a kőbánya az előírt minőségű követ szállítja a nyersüzem dolgozói részé­re. A nyersüzem dolgozói csak akkor tudják biztosítani a za­vartalan üzemmenetét, ha a laboratórium utasításait be­tartják, s naponként legalább annyit termelnek, hogy a si­lókban a nyersliszt állása el­érje a 31 méter magasságot. A klinnerégetés dolgozóinak arra kell törekedniük, hogy felemelt tervüket naponként is teljesítsék, hogy ezáltal a cementőrlésre mindig lehűlt klinker álljon rendelkezésre. Az aktíva-értekezlet után a vállalat vezetősége termelési értekezleten ismertette a dol­gozókkal a munkaverseny fel­tételeit, amelyekhez javasla­tokat kért. Több javaslat és felajánlás mellett a mátra- szőlősi mészkőbánya dolgozói a robbanóanyag megtakarítá­sára és kifogástalan minőségű kő szállítására kötelezték ma­gukat. A KISZ tagjai különböző üzemrészekben dolgoznak, igy munkahelyeiken tették meg vállalásaikat. A gépműhely­ben dolgozó fiatalok vállaltán, hogy géphiba esetén gyors munkájukkal segítenek meg­szüntetni az üzemzavart. A villamcsműhelyben dolgozó KlSZ-tagok figyelemmel kí­sérik, hogy az egyes gépeknél ne legyen üresjárat, 8 hogy ne égjenek feleslegesen a lámpák. A laboratóriumi KISZ-fiatalok elhatározták, hogy pontos próbahordással, s az anyagvizsgálatok időben történő elvégzésével elősegítik a technológiai fegyelmet., Az üzemrészenkénti páros- verseny győzteseinek értékes díjakat ad a vállalat vezető­sége. Kézsmárky Vilmos Az ipari tanuló-intézetek kiállításáról „Tízé/es a szocialista Iparl- tanuló-képzés.” Ez a felirat fo­gadja a látogatót az egri Szak- szervezeti Székház termében, ahol megyénk ipari tanulói­nak kiállítása nyílt meg má­jus elsején. Kameniczky Antal igazgató megnyitó szavai után máris nagyszámú látogató kereste fel a sokak által „nagyon szépnek” mondott kiállítást. Az ízlésesen megrendezett ki­állításon az egri, gyöngyösi, hatvani, füzesabonyi, hevesi, pétervásári iparitanuló-intéze- tek tanulói vettek részt, de igen szép dolgokat mutattak be egyes kisiparosoknál dol­gozó tanulók is. Mindjárt a bejáratnál meg­csodálhatja a látogató a Mát- ravidéki Fémműveknél dolgo­zó harmadéves tanulók remek munkáit, a miniatűr, szépen működő esztergagépet, mérő­gépet, reszelőgépet. A gyönyö­rű munkák mellett ott látjuk alkotóik nevét és fényképeit is. Kiss Pál, Popovics Ferenc, Kun Józeef, Rácz Ferenc ipari tanulók méltán lehetnem büsz­kék munkájukra; A gépek közül szintén meg­nyerte tetszésünket az Egri Finomszerelvénygyár tanulói­nak több nagyszerű alkotása. Nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is megcsodálták, a „mesebeli kisautót”. Igen igen nagy sikert arat­nak a kiállításon a ktsz-eknél és a kisiparosoknál dolgozó tanulók remekbeszabott szo­babútorai, rekamiék, hálószo­bák és egyebek.* Nagyon szé­pék a gyöngyösiek kádármun­kái, és a kovácsmunkák is. Sokan megnézik a Soltész Margit és Kiss Erzsébet gyön­gyösi szabótanulók által ké­szített ruhákat, kosztümöket, amelyekkel a két kislány nemcsak a saját, de iskolájuk hírnevét is öregbítette; A kiállításon méltó helyet foglalnak el a kisebb vidéki iparitanuló-intézetek fiataljai által készített tárgyak is, ame­lyek szintén azt bizonyítják, hogy hazánkban az iparita- nuló-képzés jó kezekben van. Sokáig sorolhatnánk a sok­sok szép, kedves látványt, ami az egri Szakszervezeti Szék­házban fogadja a látogatókat’ és az a véleményünk, de úgy gondoljuk, minden kedves lá­togatóé is, hogy ezzel a kiál­lítással ipari tanulóink méltó­képpen köszöntötték a szocia­lista iparitanuló-képzés 10 éves fennállását, de május elsejét, a munkásosztály nem­zetközi nagy ünnepét is. Külön kell megemlékezni a kiállítás rendezőiről, akik fá­radságot nem kímélve dolgoz­tak azért, hogy ez a kiállítás megnyerje a látogatók tetszé­sét Szalay Száz kilométer hosszú kerékpár* lánc eqy hónap alatt A Mátravidéki Fémművek dolgozóinak, április hónapban először, sikerült túlteljesíteni­ük eddigi eredményeiket Hosszú ideje igyekeznek, hugv egy hónap alatt legyártsák a 100 ezer méter kerékpárláncot s ez most április hónapban si­került először. 100 kilóméi’' hosszú lánc került ki a gyár­ból. Ez körülbelül annyit te- lent, hogy nemcsak a kére' párra szerelt lánc segítségé’ hanem kifeszített lánc mell ­el lehetne menni , Egerből - Aggtelekig. irányításával folyt s április 30-án már ki is gyulladtak a kandelábersor égői. Míg ed­dig csak nehány, a lombos fák közé eldugott gyérfényű körte világította meg ezt a nagyforgalmú sétányt, addig ma 58 égő ontja fényét az ízléses kétlángú kandelábe­rekről. Huszthy elvtárs mond­ja: igen jóleső érzés volt hal­lania 30-án este, amikor elő­ször gyulladt ki az új világí­tás, hogy mennyire elismerő­leg nyilatkoztak a város fejlő­désének eme újabb szép ered­ményeiről, — sőt volt, aki­ben egészen margitszigeti be­nyomást keltett. Valóban minden elfogultság nélkül el­mondhatjuk, hogy a Táncsics Mihály út ma Heves megye legszebb sétánya és még csak szebb lesz a közeljövőben, amikor aszfaltburkolattal lesz ellátva. AZZAL A JÓLESŐ érzéssel nyugtázzuk az ÉMÁSZ dolgo­zóinak jó és gyors munkáját hogy ezzel szívükön viselik városunk fejlődéséhek ügyét és kezesei jövő fejlődésünk útjának is. SUGAR ISTVÁN már 28-án estére kigyulladtak a Széchenyi utca pazar fényt ontó fénycsövei. Ez, — mint Visontai elvtárs mondotta, — a villanyszerelőkön kívül a kőművesek, lakatosok, segéd­munkások lelkiismeretes, jó munkája eredményeként volt csak lehetséges! Az ÉMÁSZ dolgozóinak jó és lelkiismere­tes munkáját mi sem bizo­nyítja jobban, minthogy 26- án, vasárnap reggel 5 órakor már az utcán dolgoztak a szerelők, hogy minél előbb ki­gyulladjanak a fénycsövek! Lakatos László üzemvezető elmondja még, hogy augusz­tusra el fogják készíteni egy másik útszakasz csővilágí­tását is: a Lenin úton, a Gár­donyi Színháztól, a Kossuth Lajos utcai hídig. Megtudjuk, hogy ugyancsak earn a nyá­ron készül el a líceum és a széxesegyház előtti Szabadság tér csővilágítása is. Az ÉMÁSZ üzletvezetősé­gének dolgozói készítették el hihetetlenül rövid idő alatt a patakparti Táncsics Mihály út modern világítását is. A pontos és gyors munka Huszthy László vezető szerelő emlékekben oly gazdag hely­ségben, — azonban az aggá- lyoskodóknak nem lett igaza! A fénycsővilégítás nem befo­lyásolja károsan Eger város­képét: békésen ölelkezik a múlt és a jelen. Tóth János főszerelő moso­lyogva meséli el, hogy egy munkatársával, a szerelés munkálatai előtt Miskolcon járt, hogy az ott márüzembe- helyezett csővilágítást, a sze­relés apróbb-nagyobb csínját- bínját kitapasztalják. A ta­pasztalatcsere eredményesnek bizonyult és rövid idő alatt sikerült az egri szakemberek­nek elsajátítaniok azokat a speciális ismereteket, melye­ket azután az egri csővilágí­tás felszerelése során kama­toztattak is. VISONTAI JÓZSEF techni­kus elmondja, hogy a munkát meglehetősen gyorsan kelleti elvégezniök. Április 5-én je­lölték ki az egyes fénycsövek, illetőleg armatúrák helyét, — 18—20-a körül pedig már megkezdődtek a villanyszere­lési munkálatok. A tervek szerint május 1-re kellett vol­na átadni & munkáig azonban MINT MÄR HIRT adtunk róla,. a Széchenyi utcának, a líceumtól a Dobó Gimnáziu­mig terjedő szakaszán leke­rült a régimódi világító be­rendezés és a legmodernebb csővilágítás nyert felszerelést. Április 28-án este teljes hosz- szában „nappali“ fényben úszott a város fő utcája. Meg­szűnt az egyes lámpák kö­zötti sötét zóna és egyenletes fény árasztja el esténként az utcát. Érdemes azonban ezeken túl utánanézni annak a mun­kának, melyet az Északma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat egri dolgozói végez­tek. Első utunk a Kossuth Lajos utcai üzemvezetőségbe vezet, hol Lakatos László technikus, üzemvezető elmondja, hogy nincs még sajnos magyar szakirodalma a csővilágítás­nak, így tehát csak más városok eddigi tapasztalataira és ered­ményeire támaszkodhattak az egriek munkájuk során. — Elmondja Lakatos elvtárs. hogy akadtak, akik kifogásol­ták ennek a modern világítá­si formának az alkalmazását Egerben,, ebben a barakk aaú­* t Az EMASZ dolgozóinak jó munkája Egerben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents