Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-05 / 103. szám

i\ E E 0 J S A G 1959. mAfUi a„ keiM Radnóti Miklós 50. születésnapjára ,pgy költő, aki 50 éve szü­letett és idestova 15 éve halott. Pedig most járhatna alkotóművészetének csúcsain És mégis életműve így is ke­rek egész, mert az életmű: ..... amit a költő haláláig alkot, halálával hirtelen egész Lasz, s a kompozíció, melyet életé­ben szinte testével takar, a test sírbahuUtával láthatóvá lesz. az életmű fényiem és nő­ni kezd. A versek sugarat vet­nek egymásra-, a nagy versek megragyogtatják a közömbö- sebb darabokat is, a halállal gyászoló éjszaka borul a műre, hogy sötétjén a gyöngébb fé­nyű csillagok is felragyoghas­sanak”, É.sorokat maga a költő írta 1941-ben nagy elődje, és példa­képe, József Attila hátraha­gyott verseinek kiadásához. És mintha saját magának is írta volna. Hisz három évvel ké­sőbb, 1944. decemberében már az 8 testé is' sírbahullt, de már csak hónapok kellettek ahhoz, hogy életműve igazán „fénvle- ni és nőni” kezdjen. És fény­lett és nőtt. Az itthonmaradott barátok — akik 1946-ig még hazavárták a költőt — össze­gyűjtötték az ó hátrahagyott verseit is és kiadták Tajtékos ég címmel, S Radnóti Miklós költészete bevonult abba a „forradalmi folytonosságba”, amelyet így. szoktunk megje­lölni: Petőfi, Ady, József At­tila és Radnóti Miklós. Mert egyenes folytatója ő József At­tila nagyszerű, kristálytiszta művészetének. Ki ne látná meg e folytonosságot a Hazám c. szonett-ciklus és a Töredék, vagy a Nem tudhatom c. ver­seli egységes mondanivalójá­ban, vagy az ugyancsak rokon- mondanivalójú Egy spanyol földmíves sírverse és a Hispá­nia, Hispánia c. költemények- ' ben. Mert mindkettőjük közös nagy erőfeszítése volt: küzde­ni a fasizmus réme ellen, amelynek szörnyű poklát Jó­zsef Attila halála miatt elke­rülte. 4é Radnóti végigélte. ö ★ Budapesten, 1909. május 5-én született, s az élet, a sors el­ső csapása is ekkor érte: szüle­tésekor édesanyja és ikertest­vére meghaltak. E szomorú emlék egész életén elkíséri, s az emlékezés fájdalma min­dig versben jut kifejezésre: Éjfélre szült az anyám, hajnal- ra — meghalt, elvitte a láz és én a — mezőkön szülő erős anyákra — gondolok cifra szavakkal. (Csöndes sorok lehajtott fejjel.) Még 1937-ben, 28 évas korá­ban is kínozza a tudat, hogy anyjának és öccsónek gyilkosa volt: Erőszakos, rút kisded voltam én, — ikret szülő anyácska — gyil­kosod! — öcsémet halva szülted-é, — vagy élt öt percet, nem tu­dom. — de ott a vér és jajgatás között — úgy emeltek föl a fény felé, — akár egy győztes, kis vad­állatot, — kt megmutatta már, hogy mennyit ér: — mögötte két halott, Középiskolái elvégzése után Prágában tanul, majd 1930. szeptemberétől a szegedi egye- < tem hallgatója. Itt majdnem < József Attila sorsa vár rá. 1931. > április 18-án elkobozzák Űjmó- S di pásztorok éneke c. kötetét, s > a törvényszék „kétrendbeli val- > lásgyalázás” miatt 8 napi fog-? házra ítélte. Az egyetemen ott? volt még Horger Antal, akinek? .lóvoltából József Attilát már ? eltávolították az egyetemről. ? Most kapva az alkalmon, az? ügyet a bölcsészkara ülés elé? akarta vinni, hogy a költőt ? az egyetemről kizárassa. Csak? Radnóti irodalomtörténész s professzorának, Sík'Sándornak < köszönhető, hogy ez nem tör-s tént meg, áld már a bíróságig tárgyaláson is kiállt tanítVá- > nya mellett. ? 1934-ben Kaffka Margit mű- ? vészi fejlődése c. értekezése ? alapján doktorrá avatják. Most? már Budapestre költözik, ahol? bekapcsolódik az irodalmi élet- ? be. Mivel tanári állást nem ? kaphat, alkalmi munkával ke-? resi kenyerét: rádióelőadáso-? kát tart, korrektúrát olvas, ? verset ír és fordít. Vz 1936-os év vegén fel-? ‘-V ragyog rá a szerencse? csillaga, Baumgarten-díjat kap, ? 1937. júliusában pedig már? Franciaországban van, ahol? spanyol emigránsokkal ismer-? kedik meg. s a nagy Garcia? bores költészetével francia < költőbarátja, Pierre Robin pe­dig több versét lefordítja fran­cia nyelvié. 1939-ben még egy­szer utoljára ellátogat Párizs­ba, mert alig telik elmegy év, s már behívják munkaszolgá­latra, amely kisebb megszakí­tásokkal egészen t944. novem­berében bekövetkezett haláláig tartott. Szomorú életút tehát a köl­tőé, amelynek szomorúságát, keserűségét jóformán csak a művészet, mégpedig az általa alkotott nagyszerű művészet enyhíti meg, amelyet át meg át hat mélységes eszmeisége, és humanizmusa még a kény­szermunkatábor legsötétebb napjaiban is. Mert akkor ír­ja igazán nagy, legnagyobb verseit. Megdöbbentő az a korkép, amelyet a Töredékben fest: Oly korban éltem én c földön, — mikor az ember úgy elaljasult, — hogy önként, kéjjel ölt, nem­csak parancsra, — s míg balliitek- bcn hitt ,s tajtékuzott téveteg — befonlak életét vad kényszerkép­zetek. Oly korban élteyi én c földön, — mikor besúgni érdepi volt s a gyilkos, — az áruló, a rabló volt a hős. — s ki néma volt netán s csuk lelkesedni rest, — már azt is gyűlölték, akár a pestisest. Az ország megvadult s egy ré­mes végzeten — vigyorgott vértől és mocsoktól részegen. A „fasizmus természetrajza” ez, hiteles kép, amelynek rea­lizmusa, pontossága minden becsületes embert megdöbbent. [Vem tudhatom c. versé- ' ’ nek mély humanizmu­sa a népéért, hazájáért aggó­dó költő lelkivilágát tükrözi. Összeszoruf a szíve, amikor látja országát a bombák tüzé- től lángbaborulni. Összeszorul, mert Kj gépen száll fölébe, annak térkép e táj. — s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály; — annak mit rejt e térkép? gyárai s vad laktanyát, — de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát; — az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket míg én á dol­gozót is, ki dolgáért remeg, — er­dőt, füttyös gyümölcsöt, szőlőt és sírokat, — a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, — s mi föntről pusztítandó vasút, vágj gyár­üzem, — az baivterház, s a bakter előtte áll s üzen, — piros zászló kezében, körötte sok gyerek, — s a gyárak udvarában komondor hempereg. Szerelmi költészetének leg­szebb darabjait is a súlyos megpróbáltatások nehez nap­jaiban írta. A tábor bűzös vi­lágában, amelyben „Rémhírek és férgeit közt él... francia, lengyel, hangos olasz, szaka- dár szerb, méla Zsidó”, jobb sorsra, emberhez méltó élet­re vágyik a költő. Otthonára gondol, feleségére, s verset ír hozzá a félhomályban „sort sor alá tapogatva... vaksin, her­nyóként araszolgatván a papí­ron”. S a félhomály, a rabság, az emberi sorstól való meg- fosztoltság közepette születik a mesteri hexameter: a Hete­dik Ecloga. amely vallomás, a szerető férj nagyszert vallo­mása. amely egy fény, egy re­ménysugár a fojtogató, sötét, nyomorúságos éjszakában: Alszik ;i tábor, látod-e drága, suhognak az álmok, — horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már — újra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren, — féligszitt cigarettát érzek a szám­ban a csókod — íze helyett és nem jön az álom, az enyhetaíló. mert — nem tudok én meghalni se. élni se nélküled immár. 1944. szeptember. Megkezdő­dik a fasiszták visszavonulása Jugoszláviából. Útnak indítják a foglyokat is. kezdődik az „erőltetett menet”. A „Láger Heideman” lakói is útnak in­dulnak Magyarországon át Németország felé. S az útvo­nalat jelzik Radnóti utolsó versei, az Erőltetett menet és a Razglednicák, amelyek közül az első még a „hegyek közt” íródott, az utolsó, a legnieg- ‘ döbben több. a legszí vbe m a rko- lúbb. amit talán valaha írtak, Szentkirály-szabadján, s amely előrevetíti a szörnyű véget, amely a költőre és társaira Vár: Mellé zuhan tani. átfordult a tes­te, — s feszes volt már, mint a húr, ha pattan. — Tarkólövés. — így végzed hát ti* is, — Súgtam magamnak — csak feküdj nyugod­tan. — Halált virágzik most a tű­re léin. — Der springt noch auf — hangzott fölöttem — Sárral kevert vér száradt fülemen. 11 ölvén év. >•> hogy mag­halt, eltelt tizenöi Mindössze harmincöt év alatt kiv#tó méltó helyét az irodalomban. Bár élne most is és szólhat­na, figyelmeztethetné a népe­ket: Emberek, vigyázzátok! Én már átéltem egyszer a fasiz­mus poklát. LÖKÖS ISTVÁN 1959. május 5., kedd 1912-ben jelent meg a Pravda első száma. A szovjet sajtó napja. 1818-ban született Marx Károly. 1904-ben halt meg Jókai Mór, író. 1909-ben született Radnóti Miklós költő. ^ Névnap Ne feledjük, szerdán: FRIDA íüH£& Mozimií&or EgW Vörös Csillag: Őfelsége kapitánya. Egri Bródy: Félkegyelmű. I. résr. Gyöngy (isi Szabadság: Alvajáró Bonifác. Gyöngyösi Puskin; Harmadik líceum. Hatvani Vörös CstUug :■ Az utolsó felvonás. Hatvani Kossuth: Római Vakáció. Pétervására: Ügyetlen kapus. Füzesabony: Tegnap. Heves: Cteendes Don. 11. Egerben, este fél 8 órakor: VEM VAGYUNK ANGYALOK (bérletszünet.) Hatvanban, este 8 órakor: VÁLJUNK EL! — EGERSZAL0KON a sportolni vágyó fiatalok ré­szére a KISZ-szervezst irá­nyításával megalakult egy sportkör. A KISZ figyelem mel kíséri a sportkör tevé­kenységét, s támogatja mun­káját. A labdarúgó-szakosztá­lyon kívül létrehozták az asz­talitenisz-, sakk- és röplabda- szakosztályt is.- I960. MÁSODIK negyed­évében adják át az egri rossz­templom melletti nyolctanter­mes új, korszerű iskolát. Az 5 747 000 forintos költséggel épülő iskolát a legkorszerűbb tornateremmel és 600 fős ét­kezdével látják el. — A HEVESI I. sz altalá­nos iskola szülői munkakö­zössége egy zongorát ajándé­kozott az iskolának. A zongo­raavatást meghitt, hangula­tos vacsorával egybekötve tartották meg.- A BÉLAPÁTFALVI Ce­mentgyár szakszervezeti bi­zottsága egy Munkácsi-típusú televíziós készüléket vásárolt, amelyet a kultúrteremben he­lyeztek el. — A BÉLAPÁTFALVI Ce- - wenig.vói ktiltúrosoportja ed­dig négyszer adta ein nagy sikerrel a Bástyasétány 77 c. vígjátékot. További tervük,' hogy ellátogatnak a környe­ző falvakba, ahol ugyancsak bemutatják a színdarabot, s ezzel a darabbal vesznek részt a kultúrversenyen is.- JÓL HALAD az ifjúsági takarékossági mozgalom a hat­vani járás iskolaiban. Az is­kolák közötti legjobb ered­ményt a nagykökényesi álta­lános iskola érte el, ahol az egy főre eső átlag 115,23 fo­rint. — A KÖZSÉG közbizton­sági helyzetét vitatják meg május 9-én Vécs községben, a tanácsülésen. A napirend előadója a területi rendőr­felelős.- AZ ÉGER-SALGÓTAR­JÁNI TÜZÉP Vállalat vezető­sége az elmúlt év második fe­lében jelentős összeget költött különböző gépek vásárlására. Cserépgyártó gépekre 40 000 forintot fizettek ki. Az „élethosszabbitó" doktor Dr. Kovács Andor, a Mátravídéki Erőmű üzemorvosa HA A MESEBELI tündér az embereket végigjárná és három kívánság teljesítését ígérné, a kívánság között bi­zonyára senkinél sem szere­pelne az a bizonyos rőf kol­bász, hanem legtöbbnek az első kívánsága .az lenne, hogy sokáig éljen és mindig fiatal maradjon. Nos mivel a tün­dér csodás varázslatát ma már teljesen kiszorította egy komoly konkurencia, a tudo­mány, így a rőf kolbászt né­hány forintért a legközelebbi üzletben megvásárolják és mai-adandó fiatalságért pedig az orvostudományhoz fordul­nak. Persze a fiatalítást ma sem tudják egyszerű „ráolva­sással“ elintézni, de hosszú idők tudományos kutatásai eredményeként ma már siker­rel alkalmazzák. A bukaresti Parhon Intézet fiatalítási kísérletei során igen komoly eredményeket ért el, melyeket nyilvánosságra is hozott. Ezzel a módszerrel gyógyít­ja arra rászoruló betegeit a Mátravídéki Erőmű üzemor­vosa is, dr. Kovács Andor, akit rendelőjében kerestünk fel és . megkért ük, ismetesse eddig elért eredményeit. — A köznyelven ismert fia­talítási eljárás természetesen szó szerint nem azt jelenti, hogy egy 60 éves emberből 20 éves karcsú fiatalembert, vagy éppen bakfist formálunk — mondja Kovács doktor — de kétségtelenül szép eredményt értünk el eddig is a H3 elne­vezésű gyógyszerrel. Egy-egy kúra négy hétig tart, heti há­romszori injekciós Kezeléssel. Utána 12 nap pihenő, tehát a kezelés szünetel, és akinél szükséges, újabb négy hét ke­zelés következik. Különösen egyes betegségeknél, mint pél­dául az ízületi hántalmaknál, gyomorfeKély. . klimax-pana- izok, neuraszténia, es egyéb idégrendszeri megbetegedé­seiméi értem el eddig komoly eredményeket. Az egyik bete­gemnél, régi idők óta azideg- rángás olyan mérvű volt, hogy egyedül képtelen volt étkezni, mivel az evőeszközről az étel — mielőtt a szájához vitte volna — lerázod ott — A H3 vitaminos kezelés óta állapota annyira javult, hogy például varrni is tud. — EZ A KEZELÉS az öre­gedést is feltétlenül késlelteti, sőt bizonyos fiatalodást idéz elő, mert hatására a szervezel mind fizikailag, mind szelle­mileg felfrissül — állapítja meg Kovács doktor. Mindenki előtt ismeretes, hogy országosan is az emberi életkor átlagosan lényegese;; megnövekedett. Ezt lehetőv ? tette elsősorban az, hogy .a felszabadulás óta a párt és ; kormány mindent megtett és- a továbbiakban is megtéri', hogy, a dolgozók munkakört- ményeit a legmesszebbmenő- en megjavítsa, a nehéz fizikai munkákat gépesítéssel meg­könnyítse, az egészségügyi el­látottságot minél jobban kibő- vítse. Ugyanakkor minden le hetőséget megad a tudom- - nyos kutatásokhoz, az orvos - kát és egyéb egészségügyi d-.. ' gozókat mind anyagi, mm-1 erkölcsi megbecsülésben ré­szesíti. Ezt bizonyítja a leg­utóbbi kormányrendelet érte ­mében végrehajtott egészség­ügy! dolgozók bérrendezése.:«. Az üzemi rendelő az erőn/íy lakótelepén van és országi' viszonylatban’ is dicsekedhetne korszerű felszerelésével. Dr Kovács várószobája mind dél­előtt, mind délután általában telve Van, hiszen másfélezer hozzá tartozó biztosított közül kisebb-nagyobb panaszokkal szép számmal felkeres; 4 Ezenkívül még napi egy óra fogászati és ugyancsak napi egy óra röntgen-szakrendelért is tart. Mint ahogy mondja — első a megelőzés és így hosszabb idő óta sem fertőzés, sem pe­dig komolyabb járvány a la­kótelepen nem volt. A tél fo­lyamén lezajlott influenza-jár­ványban sokan megbetegedtek, de egyetlen komplikációé eset sem fordult elő. A lakótele­pen jelentős a szülések .szá­ma, azonban két év óta egyet­len csecsemőhalálozás nem volt és az előző években is egy-kettő akadt, ami főleg, koraszülés miatt ' következeit be. A DOKTOR BÁCSI — ahogy itt általában hívják •— az „egészségügy kiváló dolgo­zója” címet viseli; Végezetül megjegyzi, hogy az eddigi eredmények elérésében nagy része van annak is, hogy az üzem vezetőivel a kapcsolata jő, s tőlÜK munkája során igen sok segítséget kap. Lévay András Uj bérletet bocsátott ki a hatvani Vörösmarty Művelődési Has Irodalmi Színpada A hatvani Vörösmarty Mű­velődési Ház Irodalmi Színpa­da a színiévad második fél­évére új bérletet bocsátott ki. A bérletben négyrtibemutató szerepel. Eszerint v-Tavaszi hangok, Hangversenyest, Iro­dalmi kabaré, és Közkívánat­ra címmel rendez műsort az évad második felében a hat­vani Irodalmi Színpad. Vasamap délután. Vigaszta­lanul esik az eső, unatkozva lapozgatok az újságban. Már elolvastam elölről, hátulról, kezdtem már középen is, nincs is kedvem olvasni se. Kinyi­tom az utolsó oldalon. Hirde­tések. Ásítok. Soha se szeret­tem olvasni a hirdetéseket. ■Nem véletlenül használtam e szót, hogy olvasni, mert sokan vannak olyanok, akik­nek legkedvesebb rovatuk a hirdetések rovata. Mi érdekes­séget találnak benne: veszek, eladok, veszek, eladok, állás... állás, ide, ilyen munkaerőt, oda, olyan munkaerőt keres­őnek, azonnal, sürgősen .., Csupa unalom! * Francia szakos, okleveles ta­nár elmenne nevelőnek, vagy házi tanítást vállalna. Polako- vics Gyula, Budapest, IV.. Mol­nár u. 13,, földszint 4. Ügyvédjelölt, többéves praxissal, egész vagy fél nap­ra, szerény igényekkel, esetleg csak bejegyzésért állást keres. Ajánlatokat „Gépíró 20.” jel­igére a főkiadóba, Ajándékba adom, nevére .írom villamosmegállónál, adó- ;mentes, utcára épített kétszo- bás-konyhás lakásomat, ha ki­fizeti 1500 pen-gőa tartozásé­Az apróhirdetések kórusa inat. Pesterzsébet, Vörösmarty u. 125. Takács. Munkanélküliek! Megélhe­tésük biztosítva „Júlia illat­szeráruház” hárompengős min­tacsomagjával. Szövetség utca 12. Árjegyzéket küldök. Szociális konyha. Szövetség utca 24. Levest, húst. tésztát ad 26 f illérért. Hogyan lehetne ön is gaz­dag? Rockefeller, Green, Bot- tomley és White elmondják, hogyan lettek milliomosok ... Igazad van, kedves olvasó, ezeket az apróhirdetéseket és a többieket nem a ma, nem a mi újságjainkban olvashatod. Ezeket az apróhirdetéseket az Újságban, a Friss Újságban, Az Estben, a Nemzeti Újság­ban olvashattad, te, aki már éltél akkor, amikor az úr 1933. évét írták ji naptárban. s ami­kor az Újság fennállásának 30. évfordulója alkalmából száz gyereknek adott ruhát. „Nem akartunk feltűnést, magánla­kásba hívtuk a nyomorgó gye­rekeket és ott adtuk át nekik a ruhácskákat...” — számolt be szerényen a lap a kiáltó nyomorról. A nyomorról, amelyről az apróhirdetések is tanúskodtak, mert tanúk azok is. elnémít hatatlan, papíron fekete tanúk. Ki tudja, mi lett azzal a sze­gény, elhagyott, idős asszony­nyal, aki a Magyarság 1933. karácsonyi számában kérte a hirdetésben, hogy miután fű- teilen szobában éhezik, egy kis karácsonyi örömet kér. Nagy III. Péter rendőr, akit nyomo­rékká gázolt Eszterházy Antal herceg, arról tudjuk, éhezik és nyomorog, de 1933. karácsonyán még élt... Kárász József 85 éves bajnai lakos ekkor már több mint egy éve halott, mert keresetnélküli életének, az éhezésnek csak egyetlen véges útját látta: a véget. Felakasz­totta magát. Kárász József, az ügyvéd- jelölt, Takács, aki elajándé­kozná a házát, a nyomorgó öregasszony, a száz éhező gyermek és szüleik, nyilván nem tanultak Rockefellertől, se Greentöl. lehet, hogy meg se hallgatták őket, az is lehet, hogy az egész dolog azon múlt: nem volt pénzük meg­venni a milliomosok titkát el­áruló könyvet, mert csak any- nyi pénzük volt, hogy a Szö­vetség utcai szociális konyhán megegyék a levest, a húst és a tésztát 26 filléren ... De az is lehet, hogy annyi pénzük se volt, egyáltalán nem volt pénzük és feláldozták magu­kat egyetlen érdekes hírért, feláldozták magukat, hogy le­gyen mit írnia az újságnak. Volt is! „Ezen a héten 13 öngyilkos volt Budapesten, öttel több, mint az elmúlt héten...” — írja az „Az Est” 1932. június 28-i száma. Érthetetlen ... érthetetlen - tárta szét minden bizonnyal a kezét Miklós Andor, a lap hír­hedt szerkesztője. Érthetetlen, hisz éppen egy hónappal ez­előtt arról adott hírt az újság­ja, hogy az apróhirdetéses tra­gédiák szerencsétlen hősei szá­mára a Magyar Általános Ta­karékpénztár Rt. az Országos Gyermekvédő Egyesületnek ezer, az Ingyenkenyér Egyesü­letnek ezer, az Ingyentej Egye­sületnek ezer pengőt adoma nyozott a nyomor enyhítésé­re ... Pedig csuk lejjebb kellett volna olvasnia néhány címmel és ott lett volna a válasz is... Mit ér háromezer pengő, ha csak az építőmunkások közül 25 ezer van munka nélkül, « az üzemek tetemes részében két-három nap a heti munka­idő ... Tízezrek olvasták az apróhirdetéseket, s mint a „római lányok”... dehogyis római lányok, mint a pesti munkanélküliek, úgy rohanták meg a nagynéha fellelhető egyetlen állást. A Népszabadsag egyetlen, május elsejei számában tíz cég, vállalat, üzem keres óvó­nőt és szakácsnőt, répaátvevőt és számviteli osztályvezetői, kőműveseket, állványozókat’, lakatosokat... Olvasom a hirdetéseket. Nem is olvasom, ízlelem, mint at édes, zamatos gyümölcsű Költészetet érzek ki a szár'." pénz miatt spórolós soroki a ma életének költészetét, <■ felszabadulás himnuszát, ‘ ú boldogság líráját. Eddig ne > sokra. becsültem az apróKinl test, mint „újságműfajt”. ed>: • lenéztem azokat, akik oly szí­vesen habzsolják a sorok"1 hol keresnek munkaerőt Most már értem, most érte hogy volt szerencsém bele' pozni régi hirdetések kö' oly jó érzés tudni, hogy v kell félni a holnaptól, műn'' ' nélküliségtől, éhezéstől... Ez az érzés az apróhirdété sek győzelmi kórusa. Gyurkó Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents