Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-30 / 125. szám
2 NÉPÚJSÁG 1959. május 30., $zomh«£ Nem szabad játszani a tűzzel Hruscsov beszéde Korcsában KORCSA (TASZSZ): N. Sz. Hruscsov, az albániai Korcsában csütörtökön tartott nagygyűlésen beszédet mondott. Őszintén megköszönte az albán dolgozóknak a szívélyes fogadtatást, kitért Albánia szocialista építésének sikereire, majd foglalkozott a nemzetközi helyset néhány kérdésével. Hangsúlyozta, hogy Görögországban és Albániában másfajta rend uralkodik, ennek azonban nem szabad megbontania a két ország jószomszédságát. Mi csak azt akarjuk — folytatta —, hogy Görögország békeszerető ország legyen, ne engedjen imperialista rakétatámaszpontokat létesíteni területén, ne fenyegessen bennünket és ne fenyegesse barátainkat, az albánokat. Ha a görög kormány mégis elköveti ezt a hibát, ez igen súlyos következményekkel járhat mind a görög kormányra, mind pedig a görög népre. Á kormányok nem örökké- valóak, az egyik megy, a másik jön. De a népeknek gyakran kell vérükkel fizetniük egy kormány rossz politikájáért. Még egyszer szeretném figyelmeztetni a görög kormányt, hogy ne veszítse el józanságát és ne engedje meg területén rakétatámaszpontok létesítését. Ha mégis lesznek ilyen támaszpontok Görögországban, nekünk nyilván meg kell állapodnunk majd Albánia kormányával, hogy az önök hegyeiben megfelelő helyet válasszunk ki és rakétafegyvereket állítsunk fel. Ehhez nincs is szükség nagy területe. Megfelelő következtetéseket kell levonnunk az önök másik szomszédja, Olaszország kormányának magatartásából is ■— mondotta Hruscsov. — Az olasz kormány komoly hibát vétett, amikor megengedte, hogy területén az amerikaiak rakétatámaszpontokat létesítsenek a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. De vajon azok, akik a támaszpontokra vonatkozóan megállapodtak az amerikaiakkal, gondolkoz- tak-e azon. milyen következmények várhatók? Hiszen ezek a rakétatámaszpontok meg- semmisíthetők a Szovjetunió területéről felbocsátott rakétákkal. A velünk baráti Albánia területéről pedig egyszerű, szárnyas rakétákkal teleszórhatjuk egész Olaszországot. Fel kell ismerni a szocialista tábor országainak erejét —jelentette ki Hruscsov és nem szabad játszani a tűzzel. Ml a hidegháború megszűntetésének és a nemzetközi feszültség csökkentésének útját ajánljuk. A népek azt akarják, hogy az államok egyezzenek meg a nukleáris fegyverek betiltásában, a velük folytatott kísérletek azonnali beszüntetésében, a fegyveres erők csökkentésében. A népek azt akarják, hogy ne legyenek atomfegyverek, rakéták, sem a Balkán-félszigeten, sem Olaszországban, sem másutt. Mi tettünk javaslatokat ezekről a kérdésekről, és azon leszünk, hogy e kérdések megoldódjanak. Véleményem szerint mind a görög nép, mind az olasz nép megértéssel fogadja ezeket a javaslatokat. Ügy vélem továbbá, hogy az ilyen javaslatainkat támogatják Jugoszlávia és más országok népei is, nem is szólva barátainkról és szövetségeseinkről, Bulgáriáról és Romániáról. A balkáni és Földközitengeri atomfegyvermentes övezet megvalósítása számottevő lépés lenne Európa és a világ békéjének megszilárdítása útján. Ma olvastam Brentano űr nyugatnémet külügyminiszter beszédét —folytatta Hruscsov, <— Brentano azt mondja, hogy a Szovjetunió nem tágít javaslataitól és ezért nyomást kell rá gyakorolni. Ha, szerinte a Szovjetunió nem enged, ne is legyen kormányfői értekezlet. Felvetődik a kérdés, vajon Brentano úr dönt erről? Továbbra !s tántoríthatat- Ianul harcolunk a béke megszilárdításáért — folytatta —, s akár tetszik politikánk Brentano úrnak, akár nem, szilárdan és hajthatatlanul megvalósítjuk. Politikánkban a béke biztosításának érdekeit tártjuk szem előtt. A német békeszerződés megkötése mindennél jobban szolgálja ezt a célt. Ha ön, Brentano úr, és az ön kormánya nem írja alá a békeszerződést, mi aláírjuk a béke- szerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, aláírják más országok is, amelyek akarják, és eljön az idő — amikor Brentano úr is aláírja. A nyugat-németországi németek ugyanúgy nem akarnak háborút, mint a többi nép — hangsúlyozta a szovjet kormányfő. — Ezért, ha a jelenlegi nyugatnémet kormány nem írja alá a békeszerződést, a nyugat-németországi németek idővel majd olyan új minisztereket állítanak kormányukba, akik jobban megértik a békeszerződés megkötésének szükségességét és aláírják a békeszerződést. — Kilátásaink igazán jók — folytatta Hruscsov —, tehát továbbra is dolgozunk, fejlesztjük gazdaságunkat, tudományunkat és kultúránkat, fokozzuk a nép jólétét. És ha a nyugati országok képviselői meghosszabbítják a hidegháborús állapotot, ha rövid időn belül nem lesz kormányfői találkozó, ml várunk, amíg beérnek a feltételek. — Önök - bizonyára tudják a sajtóból — mondotta Hruscsov —, hogy tizenkét napot szándékozunk Albániában tölteni. Külföldön megkezdődött a szóbeszéd: mi van emögött? — Egy kis ország és a szovjet küldöttség mégis ilyen hosszú időt szándékozik ott tölteni? Nyilván nehézségek vannak Albániában. Semmiféle nehézség nincs és nem is volt. A bennünket kölcsönösen érdeklő ügyeket már régen elintéztük, minthogy egybehangzóan értelmezzük mind országaink belső eseményeit, mind pedig a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom helyzetét. Hruscsov végezetül megjegyezte, hogy Albániából hazatérve, esetleg megszakítja útját Magyarországon. (MTI) Hruscsov albán termelőszövetkezetekben tett látogatást TIRANA (TASZSZ) A kor- Korcsába visszatérve a szovjet csai nagygyűlés után Hrus- párt- és kormányküldöttség csov, valamint a szovjet párt- tagjai részt vettek az Albán és kormányküldöttség xísére- Munkapárt kerületi bizottsága tében levő tagjai látogatást és a városi tanács által tiszte- tettek a „Maliéi" állami gaz- létükre adott ebéden, daságban. A szovjet vendégek Csütörtökön este Hruscsov ezután felkeresték a „Bulga- és kísérete visszatért Tiraná- rec" Termelőszövetkezetet, ba. (MTI) Csehszlovák—boSgár közös közlemény a bolgár párt- és kormányküldöttség csehszlovákiai látogatásáról PRÁGA (MTI): A bolgár párt- és kormányküldöttség csehszlovákiai látogatásáról és a két ország képviselőinek tárgyalásáról közös közleményt adtak ki. A közlemény megállapítja, hogy a rendkívül szívélyes légkörben folytatott tárgyaláson valamennyi kérdésben megmutatkozott a nézetek teljes azonossága. A nemzetközi kommunista mozgalom ideológiai egységének további megszilárdítását, a revizionizmus elleni harcot, pítja, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Bolgár Népköz- társaság népei megelégedéssel fogadták a külügyminiszterek genfi konferenciájának összehívását. A két ország képviselőinek megítélése szerint a nyugati nagyhatalmak Géniben előterjesztett terve nem nyújt alapot sem a német kérdésnek, sem az európai biztonsággal és leszereléssel kapcsolatos egyéb kérdéseknek a megoldására. Ezért a Csehszlovák Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság helyesli és támogatja a szolgálja. A bolgár Kormány messzemenően támogatja a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság képviselőinek részvételét a genfi értekezleten. A nyilatkozat elítéli a genfi értekezleten részt vevő egyes országok agresszív köreinek azt a kísérletét, hogy a konferenciát eredménytelenségbe fullasszák. Elítéli a Német Szövetségi Köztársaság kormányának 'revansista, militarista politikáját is, továbbá a szocialista országok ellen irányuló amerikai támaszpontok építését Nyugat-Német- országnak, Olaszországnak és más tőkés államoknak a területén. Megbélyegzi a revansista és, neofasiszta szervezetek ausztriai tevékenységét. (MTI) a marxi—lenini tamtas tisztaságának megőrzését mindkét párt elsőrendű feladatának tekinti. A közös közlemény megállaszovjet kormány javaslatait és a szovjet küldöttségnek Géniben kifejezett álláspontját, amely valamennyi nép érdekeit és a béke megerősítését Nyugati körökben derűlátással tekintenek a genfi értekezlet további fejleményei elé GENF (MTI): A Reuter szerint washingtoni hivatalos körökben kijelentették, nem/lenne meglepő, ha a genfi külügyminiszteri értekezlet a következő tíz napon belül megegyezést érne el. A fenti körökben derűlátóan nyilatkoztak a csúcsértekezlet megtartásának lehetőségéről is. Eisenhower elnök, aki csütörtökön megbeszélést folytatott a négy külügyminiszterrel, kijelentette, reméli, hogy a genfi tárgyalások eredményeképpen „jobban megközelíthetjük azoknak a problémáknak a megoldását, amelyek Európában előttünk állnak.” A DPA jelenti, hogy a külügyminiszterek Eisenhowerrel folytatott beszélgetésüket „barátságosnak és hasznosnak” minősítették. A külügyminiszterek kijelentései és Eisenhower nyilatkozatai alapján Genfben remélik, hogy a közeli napok ülései „a frontok fellazítását” eredményezik. A külügyminiszterek visszaérkeztek Genfbe GENF (MTI) Nyugati hír- A külügyminiszteri érte&ez- ügynökségek jelentik, hogy a let zárt ülése pénteken, manégy külügyminisztert szállító gyár idő szerint 16 órakor ül repülőgép magyar idő szerint össze az angol delegáció által 12,53 órakor megérkezett bérelt villában? Genfbe. Szovjet jegyzék Iránhoz MOSZKVA (TASZSZ): A Szovjetunió külügyminisztériuma május 28-án jegyzéket nyújtott át Irán moszkvai nagykövetének, s felhívja a fi- -gyelmet o Szovjetunió tehe- ráni nagykövetsége ellen intézett provokációkra. Az iráni rendőrség ugyanis ok nélkül feltartóztatta a nagykövetség iráni állampolgárságú két alkalmazottját, akik hivatalos címekre és a teheráni lapok szerkesztőségeibe szállították a nagykövetség közlönyét és a „Szovjetszkij Szojuz” •című folyóiratot. A jegyzék megemlíti a Dzcahan című lap kirohanásait, amelyek arra buzdítanak, hogy „küldjék akasztófára” a szovjet nagykövetség munkatársait. A jegyzék rámutat, hogy a szovjet nagykövetségre azonos típusú, nyilvánvalóan sugalmazott levelek érkeznek, amelyekben fizikai megsemmisítéssel fenyegetik a nagykövetség munkatársait. A Szovjetunió külügyminisztériuma — hangzik a jegyzék — durva provokációnak tekinti az iráni hatóságok ilyen akcióit, amelyek célja a szovjet—iráni kapcsolatok megrontása, s elvárja, hogy az illetékes iráni szervek haladéktalanul hozzanak intézkedéseket a provokációk megszüntetésére, és teremtsék meg a nagykövet- cég munkájához szükséges feltételeket. (MTI) Diplomáciai megfigyelők Valószínűnek tartják, hogy a nyugatiak a zárt ülésen olyan egyezmény elérésére törekszenek majd, amely lehetővé tenné, bogy csapataik továbbra is Nyugat-Berlinben maradjanak.^ Biztosra veszik egyébként, hogy a zárt ülések a legnagyobb titokban folynak, majd és csak nagyon kevés fog kiszivárogni a vita anyagából. (MTI) Idő j árás jelentés Várható időjárás szombat estist Erősen fellhős idő, sok helyen esővel. Mérsékelt északkeleti-keleti szél. Az éjszakai lehűlés keleten gyengül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 8—11, legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton? 16—19 fok között. Távolabbi kilátások: felhős, hűvös idő, további esőkkel. (MTI) >^^^^^^^^^^VVVVVVVA/VVVVVNAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/SAAAAA/VVVAAA^AA^/VVVV/NAAA/VV\AA/VNAAA^VA»VV\/VVVV'AAAAA/VAAAAAAAAAA/^^VAAA^AAAAAAAAAA^\AAAAAAAAAAAAAAAA^VV\AAAAAAA/VVSAAAAAAA«^AA^AAAAA^ A lenlnizmus ékessége (Otven éves a Materializmus és empíriokriticizmus) ‘jp’él évszázaddal ezelőtt je1 lent meg először Lenin Materializmus és empíriokriti- cizmus című zseniális műve, amely ezt a szerény alcímet kapta: Kritikai jegyzetek egy reakciós filozófiáról. A könyv megírásának és kiadásának történelmi körülményeiről röviden a következőket tartjuk szükségesnek megjegyezni: Az 1905-ös orosz forradalom Vereséggel végződött. A sztoli- pini reakció nehéz évei következtek. A fegyházak, várbörtönök és száműzetésl helyek megteltek forradalmárokkal. Teljes erővel dühöngött a feketeszázas terror. Mindez súlyos csapást jelentett a forradalmi proletármozgalomra. De a forradalom veresége nemcsak ezt eredményezte. Bomlást és züllést idézett elő a forradalom „útitársai” körében is. Az ideológiai zűrzavar és a dekadencia különösen az értelmiség körében erősödött. Az ún. útitársak jelentős része, hátat fordítva a forradalomnak, iparkodott a reakcióhoz alkalmazkodni és a cáriz- mussal megférni. Az ellenforradalomhoz csatlakozott útitársak az ideológiai fronton támadást indítottak a marxizmus ellen. A divatos írók egész raja lépett fel a marxizmus kijavításának” és .,megsemmisítésének” igényével. A marxizmus „kritikája” divattá lett. A kishitűség és a dekadencia megfertőzte a Bolsevik Párthoz tartozó értelmiségiek bizonyos részét is. Ezek, bár marxistáknak tartották magukat, de sohasem álltak szilárdan a forradalmi marxizmus talaján. Közéjük tartoztak olyan ideológusok, mint Bogdanov, Bazarov, Lunacsarszkij (akik 1905-ben csatlakoztak a bolsevikokhoz), Juskevics, Va- lentyinov (akik mensevikiek völtak). Ezek úgyszólván egyidejűleg kezdték „kritizálni” a marxizmus filozófiai elméleti alapját: a dialektikus és történelmi materializmust. Egyszóval tehát különösen a filozófia terén a marxista elmélet revidiálásának igényével léptek fel. Ezt a revizionizmust Lenin a következőképpen jellemezte: „Egyre körmönfontabban hamisítják meg a marxizmust, egyre ügyesebben tálalnak fel antimarxista tanokat marxizmus gyanánt — ez jellemzi korunk revizionizmu- sát a politikai gazdaságtanban is, a taktikai kérdésekben is és általában a filozófiában — az ismeretelméletben és a társadalomtudományban egyaránt.” (Lenin Művei 14. kötet, 343. oldal. Szikra, 1954.) ÍT.z a képmutató revizionizJ“1 mus különösen azért volt veszedelmes, mert az egyszerű pártmunkások és a proletártömegek becsapására irányult, s alkalmas volt arra, hogy megtévessze őket. Lényegében véve ez a marxizmus elméleti alapjait támadó kritika a legszorosabban egybekapcsolódott a reakciónak a párt és a forradalom ellen indított általános hadjáratával. A forradalmi marxizmustól elpártolt értelmiségi csoport egy része egészen odáig ment, hogy új vallás alapításának szükségességét kezdte hirdetni (ezek voltak az ún. „istenkeresők” és „istenépítők”). A revizionizmus azonban nemcsak orosz, hanem egyszersmind nemzetközi jelenség is volt ebben az időszakban. A nemzetközi munkásmozgalomban ekkor jelentkezett a Bren- stein-féle revizionizmus. A revizionisták azt erősítgették, hogy a marxizmust külöriösen a filozófia terén „revízió alá kell venni”, meg kell tisztítani a dialektikától, amelyet Hegel „káros hagyatékainak” minősítettek. Azt hirdették ugyanakkor, hogy a marxista filozófiát „ki kell egészíteni” a neokan- tianus, valamint a machista filozófiával. A nyugat-európai burzsoá- filozófiában ebben az időben igen elterjedt egy rendkívül reakciós idealista filozófia: az empíriokriticizmus (a „tapasztalat kritikája”), vagy — ahogy fő képviselőjéről, az osztrák Ernst MachróJ, nevezték — a machizmus. A machis- ták tagadták a tárgyak és jelenségek objektív létezését, tagadták a természet és a társadalom objektív törvényeit, és azt állították, hogy voltaképpen semmit sem ismerhetünk meg, csak saját érzékeléseinket. Az empiriokritikusok tehát az idealizmus és az agnosz- ticizmus talaján álltak. A revizionisták azonban meglepő módon a tudomány legújabb vívmányának nevezték ezt a filozófiát, mely valójában álcázott papi népbutítás volt, és azt állították, hogy ez a filozófia összeegyeztethető a marxizmussal. A revizionisták azt hangoztatták, hogy a marxista filozófiát, amelyet „fogyatékosnak” minősítettek, ki kell egészíteni a machizmussal. T eninre várt az a halaszt-Lí hatatlan feladat, hogy megadja a kellő választ a revizionistáknak, lerántsa róluk az álarcot, teljesen leleplezze őket, s megvédje a marxista párt elméleti alapjait a revizionista aknamunkával szemben. Ezt a feladatot Lenin a Materializmus és empíriokriticizmus című híres könyvében végezte el, amely 1909. május 12. és 17. között látott napvilágot. ★ Lenin műve, mely szerkezetileg a Bevezetésen kívül hat fejezetet foglal magában, tartalmi szempontból négy — egymással a legteljesebben összefüggő és egymáshoz igen szervesen kapcsolódó alaprészekre osztható. Ezt a felosztást Lenin végezte el a könyv Befejezésében. Ennek megfelelően kell tehát a mű tartalmát megítélni és tárgyalni. Melyek ezek a tartalmi alaprészek? 1. Lenin mindenekelőtt ösz- szehasonlítja az empíriokriticizmus és a dialektikus materializmus elméleti alapjait. Ez az összehasonlítás, mellyel az első három fejezet foglalkozik, az ismeretelméleti kérdések egész vonalán azt mutatja, hogy a machizmus, amely új csodabogarakkal, szócskákkal és mesterkedésekkel palástolja a szubjektív idealizmus és az agnoszticizmus hibáit, merőben reakciós filozófia. Éppen ezért csak az beszélhet komolyan az empíriokriticizmus és a marxista filozófia „egyesítéséről”, akinek fogalma sincs arról, hogy mit jelent általában a filozófiai materializmus és mit jelent Marx és Engels dialektikus módszere. Lenin az empíriokriticizmus mélyreható elemzése során kimutatja: a machisták minden bölcsessége kimerül a filozófia két kibékíthetetlen főirányának összetévesztésében és ösz- szekeverésében. A materializmus és az idealizmus kibékí- tésére és egybeolvasztására irányuló törekvés, amely a machizmus egyik fő jellemvonása, igen határozottan szemben áll a proletár ideológiával, s egyben a burzsoá ideológia erősbítését jelenti. A machisták azt állították magukról, hogy „egészen új” filozófiát hoztak létre. Ezzel szemben Lenin bebizonyítja, hogy a machisták „eredeti nézeteiben” szinte egyetlen olyan gondolat nincs, amely ne lett volna meg már Berkeley püspöknél is, aki viszont színtiszta szubjektív idealista volt. Ezen a tényen mit sem változtat az a körülmény, hogy az empiriokritikusok bizonyos új filozófiai és egyéb műszavakkal, lényegében semmitmondó szókifejezésekkel operálnak. Ez a zavaros új terminológia arra hivatott, hogy leplezze Berkeleyvel való rokonságukat. A machizmus tehát nem más, mint szubjektív idealizmus, amely a sokszorosan reakciós imperialista burzsoá osztályérdekeit tükrözi. A részletes elemzés igénye nélkül kívánunk rámutatni, hogy a lenini mű első alaprésze főleg ismeretelméleti problémákat tartalmaz. Ez természetesen nem véletlen. Ennek az a leglényegesebb oka, hogy a könyv megírásának időpontjában a burzsoá filozófia támadása elsősorban a materialista ismeretelmélet ellen irányult. Ezt a támadást vissza kellett verni. Lenin könyve megsemmisítő csapást mért az empíriokriticizmus ismeretelméleti skolasztikájára, amelynek lényege az agnoszticizmus és a relativizmus. Az agnoszticizmus- sal szemben, amely szerint nem lehet tudni, van-e objektív valóság, melyet érzeteink visszatükröznek, Lenin aláhúzza, hogy a dialektikus materializmus ismeretelméletének alapja a külső világnak és az emberi fejben való tükröződésének elismerése. Nem nehéz megérteni, hogy itt a tükröződés! elméletről van szó. Ezek szerint tehát a dialektikus materializmus Ismeret- elméletének alapja a tükröződés! elmélet, amelyet Lenin részletesen kidolgozott a Materializmus és empíriokriticizmus című munkájában. Egyebek között rámutatott arra, hogy „az ismeretelméletben — mint a tudomány minden más ágában — dialektikusán kell gondolkodnunk, vagyis ismereteinket nem szabad készeknek és változatlanoknak feltételezni, hanem meg kell vizsgálnunk, hogyan keletkezik a nemtudásból a tudás, hogyan lesz a nem teljes, nem pontos tudás teljesebbé és pontosabbá”. (Uo. 98. oldal.) Végül pedig kiemelte, hogy az ismerek
